Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Kaahã Wiemɔ Hee ni Okaseɔ lɛ Fite Okɛ Yehowa teŋ Wekukpaa Lɛ

Kaahã Wiemɔ Hee ni Okaseɔ lɛ Fite Okɛ Yehowa teŋ Wekukpaa Lɛ

“Mikɛ owiemɔ lɛ eto mitsui mli.”​—LALA 119:11.

LALAI: 142, 92

1-3. (a) Mɛni esa akɛ wɔhã ehe ahia wɔ fe nibii krokomɛi fɛɛ? (b) Mɛɛ naagbai mɛi ni miikase wiemɔ hee lɛ kɛkpeɔ? Ni mɛɛ sanebimɔi enɛ teɔ lɛ shi? (Kwɛmɔ mfoniri ni yɔɔ nikasemɔ lɛ shishijee lɛ.)

ŊMƐNƐ lɛ, Yehowa Odasefoi babaoo kɛ hiɛdɔɔ miishiɛ sane kpakpa lɛ amɛmiihã “gbɔmɛi srɔtoi fɛɛ” yɛ “jeŋmaŋ fɛɛ jeŋmaŋ kɛ weku fɛɛ weku, kɛ wiemɔ fɛɛ wiemɔ” mli, taakɛ Yehowa egba lɛ pɛpɛɛpɛ. (Kpoj. 14:6) Nyɛmimɛi komɛi miisɔmɔ akɛ maŋsɛɛ sɔɔlɔi, ni mɛi komɛi hu efã kɛtee hei ni hiamɔ da yɛ. Mɛi krokomɛi hu yɛ amɛmaŋ lɛ mli nɔŋŋ, shi amɛkɛ asafo ko ni wieɔ wiemɔ kroko lɛ miisɔmɔ. Bei pii lɛ, ehe bahiaa ni nyɛmimɛi ni yɔɔ shihilɛi nɛɛ amli lɛ akase wiemɔ kroko.

2 Nyɔŋmɔ tsuji ji wɔ, no hewɔ lɛ esa akɛ wɔ fɛɛ wɔhã wekukpaa ni yɔɔ wɔ kɛ Yehowa teŋ, kɛ agbɛnɛ hu, wɔweku lɛ kɛ Yehowa teŋ lɛ he ahia wɔ fe nibii krokomɛi fɛɛ. (Mat. 5:3) Kɛ̃lɛ, akɛni wɔbɛ dekã kwraa hewɔ lɛ, bei komɛi lɛ, ewaa kɛhãa wɔ akɛ wɔbaafee aŋkro nikasemɔ ni mɔɔ shi. Shi yɛ naagba nɛɛ sɛɛ lɛ, naagbai krokomɛi hu yɛ ni wɔnyɛmimɛi ni miisɔmɔ yɛ asafoi ni ewieee amɛmaŋ wiemɔ lɛ amli lɛ kɛkpeɔ.

3 Esa akɛ amɛkase wiemɔ hee lɛ, shi yɛ nakai beiaŋ nɔŋŋ lɛ, esa akɛ amɛya nɔ amɛkase Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ jogbaŋŋ. (1 Kor. 2:10) No hewɔ lɛ, kɛyashi amɛbaanu asafo ni amɛtee mli lɛ wiemɔ lɛ jogbaŋŋ lɛ, mɛni baaye abua amɛ ni amɛlɛ amɛhe yɛ mumɔŋ? Ni kɛ́ amɛyɛ bii lɛ, te amɛbaafee tɛŋŋ amɛdu Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ amɛwo amɛbii lɛ atsui mli?

NƆ KO NI BAANYƐ AHÃ WEKUKPAA NI YƆƆ WƆ KƐ YEHOWA TEŊ LƐ MLI AGBƆJƆ

4. Mɛni ji nɔ kome ni baanyɛ ahã wekukpaa ni yɔɔ wɔ kɛ Yehowa teŋ lɛ mli agbɔjɔ? Okɛ enɛ he nɔkwɛmɔnɔ ahã.

4 Ewa akɛ wɔbaanu Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ shishi jogbaŋŋ kɛ́ aagbala mli aahã wɔ yɛ wiemɔ ko ni wɔnuuu jogbaŋŋ lɛ mli, ni enɛ baanyɛ ahã wekukpaa ni yɔɔ wɔ kɛ Yehowa teŋ lɛ mli agbɔjɔ. Be ni Nehemia ku esɛɛ eba Yerusalem lɛ, ena nɔ ko ni gba enaa waa. Eyɔse akɛ Yudafoi ni ejɛ nomŋɔɔ mli amɛba lɛ ateŋ mɛi komɛi abii nuuu Hebri jogbaŋŋ. (Kanemɔ Nehemia 13:23, 24.) Enɛ hewɔ lɛ, gbekɛbii nɛɛ nuuu Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ shishi jogbaŋŋ, ni enɛ esa wekukpaa ni yɔɔ amɛ kɛ Yehowa kɛ ewebii lɛ ateŋ lɛ he.​—Neh. 8:2, 8.

5, 6. Mɛni nyɛmimɛi ni miisɔmɔ yɛ asafoi ni ewieee amɛmaŋ wiemɔ lɛ amli lɛ ateŋ mɛi komɛi eyɔse? Ni mɛni kɛ naagba nɛɛ baa?

5 Nyɛmimɛi ni miisɔmɔ yɛ asafoi ni ewieee amɛmaŋ wiemɔ lɛ mli lɛ ateŋ mɛi komɛi eyɔse akɛ, amɛbii lɛ nyaaa Yehowa sɔɔmɔ lɛ he tamɔ tsutsu lɛ. Akɛni gbekɛbii lɛ nuuu nibii ni awieɔ yɛ asafoŋ kpeei lɛ ashishi lɛ shishi jogbaŋŋ hewɔ lɛ, nibii ni akaseɔ lɛ etaaa amɛtsuiŋ. Nyɛmi nuu ko ni atsɛɔ lɛ Pedro, [1] ni kɛ eweku lɛ fã kɛjɛ South America kɛtee Australia lɛ wie akɛ: “Esa akɛ nibii ni wɔkaseɔ yɛ Biblia lɛ mli lɛ abote wɔtsuiŋ tɔ̃ɔ ni ená wɔnɔ hewalɛ.”​—Luka 24:32.

6 Kɛ́ wɔkane nii yɛ wɔmaŋ wiemɔ mli lɛ, etaa wɔtsuiŋ waa fe kɛ́ wɔkane yɛ wiemɔ kroko mli. Kɛfata he lɛ, ewa akɛ wɔkɛ mɛi baagba sane kɛji wɔnuuu amɛwiemɔ lɛ jogbaŋŋ, ni enɛ baanyɛ ahã wɔna Yehowa sɔɔmɔ lɛ akɛ jatsu, ni ekolɛ ebaaje wɔtsine po. No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔmiisɔmɔ yɛ asafo ko ni ewieee wɔmaŋ wiemɔ lɛ mli lɛ, esa akɛ wɔhã wɔhiɛ ahi wekukpaa ni yɔɔ wɔ kɛ Yehowa teŋ lɛ nɔ, ni wɔfee nibii ni baahã emli aya nɔ awa.​—Mat. 4:4.

AMƐHÃAA WEKUKPAA NI YƆƆ AMƐ KƐ YEHOWA TEŊ LƐ MLI AGBƆJƆ

7. Mɛɛ gbɛ nɔ Babilonbii lɛ bɔ mɔdɛŋ akɛ amɛkɛ amɛjamɔ kɛ amɛkusum baafi Daniel nɔ?

7 Be ni amɔ Daniel kɛ enanemɛi lɛ kɛtee Babilon lɛ, Babilonbii lɛ bɔ mɔdɛŋ akɛ amɛkɛ amɛjamɔ kɛ amɛkusum baafi amɛnɔ. No hewɔ lɛ, ‘atsɔɔ amɛ Kaldeamɛi awiemɔ’ lɛ, ni ahã amɛ Babilonbii agbɛ́i. (Dan. 1:3-7) Gbɛ́i ni awo Daniel lɛ kɛ Babilonbii lɛ anyɔŋmɔ ni amɛshwɛɛɛ ehe kwraa ni atsɛɔ lɛ Bel lɛ yɛ tsakpãa. Eeenyɛ efee akɛ, no mli lɛ Maŋtsɛ Nebukadnezar miitao ni Daniel ana akɛ, Babilonbii lɛ anyɔŋmɔ lɛ he wa fe Yehowa, Daniel Nyɔŋmɔ lɛ.​—Dan. 4:8.

8. Be ni akɛ Daniel tee maŋsɛɛ lɛ, mɛni efee koni wekukpaa ni yɔɔ ekɛ Yehowa teŋ lɛ mli akagbɔjɔ?

8 Daniel “kpɛ mli yɛ etsui mli” akɛ ekɛ Babilon maŋtsɛ lɛ niyenii lɛ “buleŋ ehe.” (Dan. 1:8) Etee nɔ ekase “woji lɛ,” ni ji woji krɔŋkrɔŋi ni aŋmala yɛ emaŋ wiemɔ lɛ mli lɛ, ni enɛ hewɔ lɛ, eyɛ mli akɛ eyɛ maŋsɛɛ moŋ nɛ, shi wekukpaa ni yɔɔ ekɛ Yehowa teŋ lɛ fiteee. (Dan. 9:2) Be ni ehi Babilon afii 70 sɛɛ po lɛ, atee nɔ atsɛ lɛ kɛ e-Hebri gbɛ́i Daniel lɛ.​—Dan. 5:13.

9. Mɛɛ gbɛ nɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ ná mɔ ni ŋma Lala 119 lɛ nɔ hewalɛ?

9 Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ waje mɔ ni ŋma Lala 119 lɛ koni enyɛ efi shi. Eyɛ mli akɛ maŋtsɛwe lɛ mli bii komɛi ye ehe fɛo moŋ, shi etee nɔ efee nɔ ni ja. (Lala 119:23, 61) Ekɛ Nyɔŋmɔ wiemɔi lɛ to etsui mli, ni no ná enɔ hewalɛ waa.​—Kanemɔ Lala 119:11, 46.

YAA NƆ OFEE NIBII NI BAAHÃ WEKUKPAA NI YƆƆ OKƐ YEHOWA TEŊ LƐ MLI AWA

10, 11. (a) Kɛ́ wɔmiikase Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ, mɛɛ oti esa akɛ wɔkɛma wɔhiɛ? (b) Mɛni baaye abua wɔ koni wɔnyɛ wɔfee nakai? Okɛ enɛ he nɔkwɛmɔnɔ ahã.

10 Ekolɛ wɔyɛ asafoŋ sɔ̃i, kɛ sɔ̃i krokomɛi babaoo ni esa akɛ wɔtsu he nii. Kɛ̃lɛ, esa akɛ wɔhe be kɛkase nii akɛ aŋkroaŋkroi ni wɔfee weku jamɔ. (Efe. 5:15, 16) Kɛ́ wɔmiikase nii lɛ, mɛɛ oti esa akɛ wɔkɛma wɔhiɛ? Yɛ nɔ najiaŋ ni wɔkɛ saji ahetoo taomɔ, loo baafai abɔ ni wɔtaoɔ wɔkase lɛ baafee oti titri ni ma wɔhiɛ lɛ, esa akɛ wɔhã nɔ ni wɔkaseɔ lɛ aná wɔnɔ hewalɛ koni wɔhemɔkɛyeli lɛ mli awa.

11 Kɛ́ wɔsusu bɔ ni nɔ ni wɔkaseɔ lɛ baaye abua mɛi krokomɛi lɛ he, shi wɔsusuuu bɔ ni wɔ diɛŋtsɛ lɛ wɔbaaná he sɛɛ lɛ he lɛ, nɔ ni wɔkaseɔ lɛ náŋ wɔnɔ hewalɛ. (Fil. 1:9, 10) Nɔ kome ni esaaa akɛ wɔhiɛ kpaa nɔ ji akɛ, kɛ́ wɔmiisaa wɔhe kɛhã shiɛmɔ loo asafoŋ kpeei, aloo wɔmiikase asaimɛnt loo maŋshiɛmɔ ko lɛ, bei pii lɛ, wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ eyaaa bɔ ni wɔ diɛŋtsɛ wɔbaaná he sɛɛ lɛ nɔ. No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔmiitao ni wɔhemɔkɛyeli lɛ mli awa lɛ, esa akɛ wɔhe be ni wɔkase nii wɔhã wɔ diɛŋtsɛ wɔhe. Etamɔ mɔ ko ni miihoo nii eehã mɛi. Ebaasa niyenii lɛ naa. Shi kɛ́ lɛ diɛŋtsɛ lɛ eheee be ni ebaaye nii lɛ, enáŋ gbɔmɔtsoŋ hewalɛ kpakpa, ejaakɛ esoro ni oosa onaa, ni esoro ni ooye nii.

12, 13. Mɛni hewɔ mɛi pii heɔ be kɛkaseɔ Biblia lɛ yɛ amɛmaŋ wiemɔ mli lɛ?

12 Mɛi ni miisɔmɔ yɛ asafoi ni ewieee amɛmaŋ wiemɔ lɛ amli lɛ ateŋ mɛi pii ena akɛ, sɛɛnamɔ yɛ he akɛ amɛbaakase Biblia lɛ daa yɛ ‘amɛmaŋ wiemɔ’ lɛ mli. (Bɔf. 2:8) Maŋsɛɛ sɔɔlɔi po le akɛ, kɛ́ amɛkɛɛ amɛkɛ amɛhiɛ baafɔ̃ nibii ni amɛnuɔ yɛ asafoŋ kpeei ashishi lɛ pɛ anɔ lɛ, amɛhemɔkɛyeli lɛ mli baagbɔjɔ.

13 Nyɛmi nuu ko ni atsɛɔ lɛ Alain ni kɛ aaafee afii kpaanyɔ ekase Persia wiemɔ lɛ wie akɛ: “Kɛ́ mikase nibii ni abaasusu he yɛ asafoŋ kpeei lɛ ashishi lɛ yɛ Persia wiemɔ lɛ mli lɛ, etamɔ nɔ ni mikɛ mijwɛŋmɔ yaa wiemɔ lɛ diɛŋtsɛ nɔ, moŋ fe nɔ ni mikaseɔ lɛ. Enɛ hewɔ lɛ, jeee be fɛɛ be nɔ ni mikaseɔ lɛ náa minɔ hewalɛ, ni no hewɔ miheɔ be kɛkaseɔ Biblia lɛ kɛ asafo lɛ woji krokomɛi lɛ yɛ mimaŋ wiemɔ lɛ mli lɛ.”

HÃ ANƆKWALE LƐ ASHƐ OBII LƐ ATSUI HE

14. Mɛni esa akɛ fɔlɔi afee? Ni mɛni hewɔ?

14 Esa akɛ fɔlɔi ni ji Kristofoi lɛ adu Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ amɛwo amɛbii lɛ atsui kɛ amɛjwɛŋmɔ mli. Nyɛminuu Serge kɛ eŋa Muriel ni kɛ afii etɛ kɛ sɛɛ hi asafo ko ni ewieee amɛmaŋ wiemɔ lɛ mli lɛ wie akɛ, ebashɛ he ko ni amɛbinuu, ni no mli lɛ eye afii 17 lɛ, nyaaa Yehowa sɔɔmɔ lɛ he dɔŋŋ. Muriel wie akɛ: “Ewoɔ emli la akɛ ebaayashiɛ yɛ wiemɔ kroko mli, shi be ko ni eho be ni eshiɛɔ yɛ emaŋ wiemɔ ni ji French lɛ mli lɛ, esumɔɔ shiɛmɔyaa waa.” Serge kɛfata he akɛ: “Be ni wɔna akɛ shihilɛ lɛ hãaa wɔbinuu lɛ aya ehiɛ yɛ Yehowa sɔɔmɔ lɛ mli lɛ, wɔku wɔsɛɛ kɛtee wɔtsutsu asafo lɛ mli.”

Fɔlɔi, nyɛdua Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ nyɛwoa nyɛbii lɛ atsui mli (Kwɛmɔ kuku 14, 15)

15. (a) Mɛni baaye abua fɔlɔi ni amɛna kɛji ehe baahia ni amɛku amɛsɛɛ ni amɛkɛ asafo ko ni wieɔ wiemɔ ni amɛbii lɛ nuɔ jogbaŋŋ lɛ ayasɔmɔ? (b) Mɛɛ gbɛtsɔɔmɔ Yehowa kɛhãa fɔlɔi yɛ 5 Mose 6:5-7 lɛ?

15 Mɛni baaye abua fɔlɔi ni amɛna kɛji ehe baahia ni amɛku amɛsɛɛ ni amɛkɛ asafo ko ni wieɔ wiemɔ ni amɛbii lɛ nuɔ jogbaŋŋ lɛ ayasɔmɔ? Klɛŋklɛŋ lɛ, esa akɛ amɛbi amɛhe akɛ, ‘Kɛjɛ be ni wɔtee nɛɛ, ani wɔnáa dekã kɛ hewalɛ bɔ ni sa kɛtsɔɔ wɔbii lɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kɛ wiemɔ hee lɛ?’ Nɔ ni ji enyɔ lɛ, esa akɛ amɛkwɛ kɛji amɛbii lɛ nyaa shiɛmɔyaa, asafoŋ kpeei yaa, kɛ sɔɔmɔ ni amɛsɔmɔɔ yɛ asafo ni wieɔ wiemɔ kroko mli lɛ he lolo. Kɛ́ fɔlɔi susu saji nɛɛ ahe lɛ, ekolɛ amɛbaana akɛ, ehe baahia ni amɛku amɛsɛɛ ni amɛkɛ asafo ko ni wieɔ wiemɔ ni amɛbii lɛ nuɔ jogbaŋŋ lɛ ayasɔmɔ. Sɛɛ mli kɛ́ gbekɛbii lɛ anane mɔ shi yɛ anɔkwale lɛ mli lɛ, ekolɛ amɛbaanyɛ amɛkɛ asafo ko ni ewieee amɛmaŋ wiemɔ lɛ ayasɔmɔ ekoŋŋ.​—Kanemɔ 5 Mose 6:5-7.

16, 17. Mɛni fɔlɔi komɛi efee koni wekukpaa ni yɔɔ amɛbii lɛ kɛ Yehowa teŋ lɛ akafite?

16 Fɔlɔi komɛi etao gbɛi ni amɛbaanyɛ amɛtsɔ nɔ amɛtsɔɔ amɛbii lɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ yɛ amɛmaŋ wiemɔ lɛ mli be ni amɛsɔmɔɔ yɛ asafo loo kuu ko ni wieɔ wiemɔ kroko lɛ mli. Nyɛmi nuu ko ni atsɛɔ lɛ Charles, ni kɛ kuu ko ni wieɔ Lingala lɛ miisɔmɔ lɛ yɛ biyei etɛ. Ebi nukpa lɛ eye afii 13, ni naagbee mɔ lɛ eye afii 9. Ewie akɛ: “Wɔkpɛ wɔyiŋ akɛ wɔkɛ wɔbii lɛ baakase Biblia lɛ ni wɔkɛ amɛ afee weku jamɔ yɛ wɔmaŋ wiemɔ lɛ mli.” Shi nyɛmi nuu nɛɛ kɛ eŋa lɛ to gbɛjianɔ kɛhã Lingala kasemɔ hu, ni amɛfee lɛ bɔ ni gbekɛbii lɛ baaná he miishɛɛ.

Bɔɔ mɔdɛŋ ni okase wiemɔ hee lɛ ni ohã saji ahetoo (Kwɛmɔ kuku 16, 17)

17 Nyɛmi nuu ko ni atsɛɔ lɛ Kevin lɛ yɛ biyei enyɔ, ni ekɛ eweku lɛ fɛɛ miisɔmɔ yɛ asafo ko ni ewieee amɛmaŋ wiemɔ lɛ mli. Ebiyei lɛ ateŋ mɔ kome eye afii kpaanyɔ, ni mɔ kroko lɛ eye afii enumɔ. Akɛni amɛnuuu nibii ni awieɔ yɛ asafoŋ kpeei lɛ ashishi lɛ shishi jogbaŋŋ hewɔ lɛ, eto gbɛjianɔ koni etsɔɔ amɛ Yehowa he nii. Ewie akɛ: “Mi kɛ miŋa lɛ kɛ amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ kase nii yɛ wɔmaŋ wiemɔ ni ji French lɛ mli. Kɛfata he lɛ, wɔkpɛ wɔyiŋ akɛ daa nyɔɔŋ nɔ lɛ, wɔbaaya asafoŋ kpee shi kome yɛ asafo ko ni wieɔ French lɛ mli. Agbɛnɛ hu, wɔto gbɛjianɔ koni wɔya kpeei wuji ni afeɔ yɛ wɔmaŋ wiemɔ lɛ mli lɛ.”

18. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ Romabii 15:1, 2 lɛ baanyɛ aye abua bo ni ofee nɔ ni baaye abua obii lɛ? (b) Mɛɛ ŋaawoi fɔlɔi komɛi kɛhã? (Kwɛmɔ shishigbɛ niŋmaa ni yɔɔ sane lɛ naagbee lɛ.)

18 Eji weku fɛɛ weku sɔ̃ akɛ amɛbaakwɛ nɔ ni kɛ́ amɛfee lɛ, ebaaye ebua amɛbii lɛ ni amɛya nɔ amɛsɔmɔ Yehowa. [2] (Gal. 6:5) Nyɛmiyoo Muriel ni atsĩ etã kɛtsɔ hiɛ lɛ wie akɛ, eyɛ mli akɛ no mli lɛ ekɛ ewu lɛ fɛɛ miisumɔ ni amɛya nɔ amɛsɔmɔ yɛ asafo hee lɛ mli moŋ, shi amɛkɛ no shã afɔle koni amɛbinuu lɛ anyɛ aya ehiɛ yɛ Yehowa sɔɔmɔ lɛ mli. (Kanemɔ Romabii 15:1, 2.) Serge kɛɛ enuɔ he akɛ amɛkpɛ yiŋ ni ja. Ewie akɛ: “Be ni wɔku wɔsɛɛ kɛtee asafo ni wieɔ French lɛ mli lɛ, wɔbi lɛ tee ehiɛ oyayaayai ni abaptisi lɛ. Amrɔ nɛɛ, eesɔmɔ akɛ daa gbɛgbalɔ, ni eekwɛ kɛji ebaanyɛ eyasɔmɔ yɛ kuu ko ni wieɔ wiemɔ kroko lɛ mli!”

OKƐ NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ ATO OTSUIŊ

19, 20. Mɛni kɛ́ wɔfee lɛ, no baatsɔɔ akɛ wɔsumɔɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ?

19 Yehowa sumɔɔ gbɔmɛi srɔtoi fɛɛ, ni no hewɔ ehã atsɔɔ Biblia lɛ shishi kɛtee wiemɔi ohai abɔ mli lɛ. Eesumɔ ni mɔ fɛɛ mɔ aná “anɔkwale lɛ he nilee krɔŋŋ lɛ.” (1 Tim. 2:4) Ele akɛ, kɛ́ wɔkase Biblia lɛ yɛ wiemɔ ni wɔnuɔ jogbaŋŋ lɛ mli lɛ, wekukpaa ni yɔɔ wɔ kɛ lɛ teŋ lɛ mli baawa waa.

20 Ekɔɔɔ he eko shihilɛ mli ni wɔyɔɔ lɛ, esa akɛ wɔtswa wɔfai shi akɛ, wɔhaŋ nɔ ko nɔ ko afite wekukpaa ni yɔɔ wɔ kɛ Yehowa teŋ lɛ. Nɔ kome ni baaye abua wɔ ni wɔnyɛ wɔfee nakai ji, ni wɔbaakase Biblia lɛ yɛ wiemɔ ni wɔnuɔ jogbaŋŋ lɛ mli. Kɛ́ wɔfee nakai lɛ, wɔbaanyɛ wɔye wɔbua wɔweku lɛ ni amɛ hu amɛhã wekukpaa ni yɔɔ amɛ kɛ Yehowa teŋ lɛ mli awa, ni no baatsɔɔ akɛ wɔsumɔɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ waa.​—Lala 119:11.

^ [1] (kuku 5) Atsake mɛi lɛ agbɛ́i.

^ [2] (kuku 18) Kɛ́ ootao Biblia mli shishitoo mlai ni baaye abua oweku lɛ, kwɛmɔ sane ni ji, “Gbekɛbii Atsɔsemɔ yɛ Maŋsɛɛ​—Emli Naagbai kɛ Sɛɛnamɔi” ni je kpo yɛ October 15, 2002, Buu-Mɔɔ lɛ mli lɛ.