„ASSZONY.” Jézus időnként így szólította meg a nőket. Egyszer például, amikor meggyógyított egy rokkant asszonyt, aki 18 éve össze volt görnyedve, ezt mondta neki: „Asszony, megszabadultál gyengeségedtől” (Luk 13:10–13). Ez a megszólítás tiszteletteljesnek számított akkoriban, és Jézus akkor is használta, amikor a saját édesanyjához beszélt (Ján 19:26; 20:13). De létezett egy másik megszólítás is, amely sokkal többet fejezett ki a tiszteletnél.

A Biblia néhány nővel kapcsolatban egy különösen kedves és gyengéd kifejezést használ. Jézus is élt ezzel, amikor egy olyan asszonyhoz beszélt, aki már 12 éve vérfolyásban szenvedett. Az asszony úgy próbált Jézus közelébe kerülni, hogy azzal szigorúan nézve megszegte Isten törvényét, hiszen az kimondta, hogy egy ilyen személy tisztátalan. Valaki úgy is érvelhetne, hogy a betegsége miatt távol kellett volna maradnia másoktól (3Móz 15:19–27). De ez az asszony teljesen el volt keseredve. „Sok orvostól sokat szenvedett, már minden vagyonát rájuk költötte, de semmi hasznát nem látta, sőt még rosszabbul lett” (Márk 5:25, 26).

Az asszony feltűnés nélkül áthatolt a tömegen, és hátulról hozzáért Jézus ruhájának a rojtjához. Erre a vérfolyása azonnal megszűnt! Azt remélte, senki sem veszi észre, de Jézus megkérdezte: „Ki volt az, aki megérintett?” (Luk 8:45–47). Az asszony remegve Jézus lába elé borult, „és elmondta neki a teljes igazságot” (Márk 5:33).

Jézus így nyugtatta meg az asszonyt: „Bátorság, leányom” (Máté 9:22). Bibliatudósok szerint a „leányom” szó héber és görög megfelelőjének van egy átvitt értelme is, amely kedvességet és gyengédséget fejez ki. Majd Jézus tovább vigasztalta őt: „a hited gyógyulást szerzett neked. Menj békével, és kínzó betegségedtől megszabadulva légy jó egészségben!” (Márk 5:34).

„Leányom.” Így szólította a tehetős izraelita férfi, Boáz is a moábita Ruthot. Ez az asszony szintén okkal volt félénk, hiszen egy olyan férfi földjén tallózott, akiről semmit sem tudott. „Hallod-e, leányom?” – szólította meg Boáz. Ezután bátorította őt, hogy nyugodtan folytassa a gyűjtögetést. Ruth arcra borult Boáz előtt, és megkérdezte, hogyhogy ennyire kedves vele, noha ő idegen. Boáz a válaszával tovább nyugtatgatta őt: „Mindenről beszámoltak nekem, amit az anyósodért [az özvegy Naomiért] tettél. . . Jutalmazzon meg téged Jehova azért, ahogyan cselekszel!” (Ruth 2:8–12).

Jézus és Boáz igazán nagyszerű példa a keresztény véneknek. Időnként szükség van rá, hogy két felvigyázó elbeszélgessen egy testvérnővel, és Szentíráson alapuló segítséget és bátorítást nyújtson neki. Ilyenkor Jehova vezetéséért imádkoznak, és figyelmesen meghallgatják a testvérnőt. Ezután Isten Szavát felhasználva meg tudják nyugtatni és vigasztalni őt (Róma 15:4).