Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

AJIE KƐJƐ WƆNITOOHE LƐ

“Maŋtsɛyeli Shiɛlɔi ni Yɔɔ Britain​—Nyɛtea Shi!!”

“Maŋtsɛyeli Shiɛlɔi ni Yɔɔ Britain​—Nyɛtea Shi!!”

“MAŊTSƐYELI Shiɛlɔi ni Yɔɔ Britain​—Nyɛtea Shi!!” Saneyitso ni hɛleɔ mɔ shi nɛɛ je kpo yɛ December 1937 Informant lɛ mli. * Saneyitso bibioo ni yɔɔ saneyitso nɛɛ shishi lɛ kɛfata he akɛ: “Afii Nyɔŋma Nɛ ni Asafo lɛ Shwereee Ekpakpa Ko.” Akɛ shiɛmɔyaa he amaniɛbɔɔ kɛjɛ afi 1928 kɛyashi afi 1937 lɛ wo wolo lɛ hiɛ koni shiɛlɔi lɛ ana nɔ ni atsɔɔ lɛ jogbaŋŋ.

AKƐƐ GBƐGBALƆI LƐ AYI FA TSƆ

Mɛni hã ekãa ni nyɛmimɛi ni yɔɔ Britain lɛ kɛsɔmɔɔ lɛ naa ba shi lɛ? Etamɔ nɔ ni nyɛmimɛi lɛ yanu he akɛ, amɛnyɛŋ amɛshwere fe bɔ ni amɛshwereɔ afii babaoo ni eho nɛ lɛ. Kɛfata he lɛ, akɛni no beiaŋ lɛ gbɛgbalɔi sɔmɔɔ yɛ shikpɔŋkukuji ni akɛwoko asafoi pɔtɛi adɛŋ hewɔ lɛ, Britain nitsumɔhe nine lɛ kɛɛ gbɛgbalɔi 200 loo nɔ ni sɔmɔɔ yɛ jɛmɛ lɛ fa, ejaakɛ kɛ́ yibɔ lɛ tee ŋwɛi fe nakai lɛ, anáŋ shikpɔŋkukuji ahãŋ amɛ. Enɛ hewɔ lɛ, nitsumɔhe nine lɛ kɛɛ mɛi ni miitao amɛsɔmɔ akɛ gbɛgbalɔi lɛ akɛ, amɛkɛ amɛhiɛ atsɔɔ Yuropa maji krokomɛi lɛ anɔ. Miishɛɛ sane ji akɛ, nyɛmimɛi pii jɛ Britain amɛyasɔmɔ akɛ gbɛgbalɔi yɛ France kɛ maji krokomɛi anɔ, eyɛ mli akɛ amɛnuuu wiemɔi ni awieɔ yɛ maji nɛɛ anɔ lɛ jogbaŋŋ.

“AWO WƆ HEWALƐ”

Afi 1937 Informant lɛ wo nyɛmimɛi lɛ hewalɛ ni amɛkɛfee oti ni ma amɛhiɛ akɛ, be ni afi 1938 baaba naagbee lɛ, amɛná ŋmɛlɛtswai 1,000,000! Atsɔɔ mli akɛ, kɛji shiɛlɔi lɛ fɛɛ nyɛ amɛhã ŋmɛlɛtswai 15 daa nyɔɔŋ nɔ, ni gbɛgbalɔi lɛ hã 110 lɛ, amɛbaashɛ oti nɛɛ he. Nibii ni awo amɛ hewalɛ ni amɛfee lɛ eko ji, ni amɛto shiɛmɔyaa kui ahe gbɛjianɔ ni amɛhala gbii komɛi yɛ otsi lɛ mli ni amɛkɛya shiɛmɔ ŋmɛlɛtswai enumɔ. Akɛɛ amɛ hu akɛ, amɛbɔ mɔdɛŋ amɛfee sɛɛkuukɛsaramɔi, titri lɛ, gbɛkɛgbɛkɛ yɛ otsi lɛ teŋ.

Gbɛgbalɔi lɛ shiɛ kɛ ekãa

Nyɛmimɛi lɛ ateŋ mɛi pii amii shɛ amɛhe waa yɛ ŋaawoo nɛɛ hewɔ. Nyɛmiyoo Hilda Padgett wie akɛ: “Nitsumɔhe yitso lɛ ajɛ awo wɔ hewalɛ lɛ, ni enɛ ji nɔ ko ni wɔteŋ mɛi babaoo shwe. Eyeee be ko ni wɔna akɛ eewo yibii kpakpai.” * Nyɛmiyoo E. F. Wallis hu wie akɛ: “Ŋmɛlɛtswai enumɔ shiɛmɔ gbi gbɛjianɔtoo lɛ nɔ bɛ! Nɔ ko bɛ ni hãa wɔnáa miishɛɛ fe ni wɔkɛ gbi muu fɛɛ baatsu Nuŋtsɔ lɛ nitsumɔ lɛ. . . . Anɔkwa, bei komɛi lɛ, etɔɔ wɔ. Shi wɔmii ko ni shɛɔ wɔhe lɛ, jeee nɔ ko bibioo!” Nyɛminuu Stephen Miller na hiɛdɔɔ ni yɔɔ sane lɛ mli, ni akɛni eji oblanyo, ní eyɛ dekã kɛ hewalɛ hewɔ lɛ, ekɛ ehe wo shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli vii! Ekaiɔ akɛ, ekɛ nyɛmimɛi krokomɛi taraa baisiko kɛyashiɛɔ gbi muu fɛɛ, ni kɛ́ kɔɔyɔɔ lɛ mli hi lɛ, gbɛkɛnaashi lɛ, amɛtswaa maŋshiɛmɔi ni mɛi baboɔ toi. Amɛkɛ taoi ni akɛyaa shiɛmɔ lɛ tsu nii kɛ ekãa, ni amɛhã magazin yɛ gbɛjegbɛi lɛ ahe.

Sane kroko ni je kpo yɛ Informant lɛ mli lɛ ji nɔ ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ: “Gbɛgbalɔi 1,000 ahe miihia wɔ.” Afee tsakemɔi yɛ bɔ ni ahãa gbɛgbalɔi shikpɔŋkuku lɛ mli. No hewɔ lɛ, yɛ nɔ najiaŋ ni amɛbaasɔmɔ yɛ hei ni asafoi bɛ lɛ, ahã amɛkɛ asafoi lɛ fee ekome kɛsɔmɔ, bɔ ni afee ni amɛye amɛbua nyɛmimɛi lɛ ni amɛtswa amɛ amɛma shi. Nyɛmiyoo Joyce Ellis (ni no mli lɛ, atsɛɔ lɛ Joyce Barber lɛ) wie akɛ: “Nyɛmimɛi hii pii na akɛ, esa akɛ amɛtsɔmɔ gbɛgbalɔi. Eyɛ mli akɛ no mli lɛ miye afii 13 pɛ moŋ, shi mishwe akɛ mitsɔ gbɛgbalɔ.” Yɛ July 1940 lɛ, eshɛ oti nɛɛ he. No mli lɛ, eye afii 15. Peter, ni sɛɛ mli lɛ ebatsɔ ewu lɛ, hu bo ŋaa ni awo amɛ lɛ toi, “ni ekpɛ eyiŋ akɛ ebaatsɔ gbɛgbalɔ.” Yɛ June 1940 lɛ, eshɛ oti nɛɛ he. Ahã etee Scarborough, ni kɛ amɛshĩa lɛ teŋ jekɛmɔ ji kilomitai 105 lɛ, koni eyasɔmɔ yɛ jɛmɛ. No mli lɛ, eye afii 17.

Cyril Johnson kɛ eŋa Kitty kɛ nibii shã afɔle koni amɛbatsɔmɔ gbɛgbalɔi. Amɛhɔ̃ɔ amɛshĩa lɛ kɛ amɛnibii koni amɛná shika kɛtsu gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ. Cyril kpa enitsumɔ lɛ, ni no sɛɛ nyɔɔŋ kome lɛ, amɛbɔi sɔɔmɔ akɛ gbɛgbalɔi. Ewie akɛ: “Wɔná hemɔkɛyeli akɛ nibii baaya lɛ jogbaŋŋ. Wɔjɛ wɔtsuiŋ wɔsɔmɔ kɛ miishɛɛ.”

ATO GBƐGBALƆI ASHĨAI AHE GBƐJIANƆ

Gbɛgbalɔi lɛ ayifalɛ lɛ tee hiɛ oyayaayai, ni no hewɔ lɛ, ehe bahia ni ato gbɛjianɔ kɛye abua amɛ. Yɛ afi 1938 lɛ, Nyɛminuu Jim Carr, ni no mli lɛ esɔmɔɔ akɛ kpokpaa sɔɔlɔ (nɔ ni amrɔ nɛɛ wɔtsɛɔ lɛ kpokpaa nɔkwɛlɔ lɛ), bo ŋaa ko ni awo amɛ lɛ toi, ni eto tsũi ahe gbɛjianɔ ehã gbɛgbalɔi lɛ. Awo gbɛgbalɔi lɛ hewalɛ ni amɛkɛ amɛnanemɛi gbɛgbalɔi ahi shĩa kome mli ni amɛshiɛ yɛ he kome, koni amɛkafite shika tsɔ. Yɛ Sheffield lɛ, nyɛmimɛi lɛ hai shĩa agbo ko, ni ahã nyɛmi nuu ko ni eda yɛ mumɔŋ lɛ kwɛ nɔ. Asafoi ni gbɛgbalɔi lɛ kɛsɔmɔɔ lɛ tsu onia kɛkwɛ amɛ, ni amɛto tsũ mli sɛi kɛ nibii krokomɛi ni tamɔ nakai lɛ ahe gbɛjianɔ amɛhã amɛ. Jim wie akɛ: “Mɔ fɛɛ mɔ fee bɔ ni ebaanyɛ koni gbɛjianɔtoo lɛ aye omanye.” Gbɛgbalɔi nyɔŋma ni bɔɔ mɔdɛŋ waa hi shĩa nɛɛ mli, ni amɛkɛ mumɔŋ nibii shwɛɛɛ kwraa. “Daa leebi lɛ, amɛsusuɔ gbi lɛ ŋmalɛ lɛ he dani amɛyeɔ nii,” kɛkɛ lɛ, “amɛgbɛlɛ mli kɛtee amɛshikpɔŋkukuji lɛ amli.”

Aná gbɛgbalɔi hei babaoo yɛ Britain

Shiɛlɔi kɛ gbɛgbalɔi fɛɛ bo ŋaa ni awo amɛ lɛ toi, ni yɛ afi 1938 lɛ, amɛnyɛ amɛshɛ ŋmɛlɛtswai 1,000,000 ni akɛma amɛhiɛ akɛ oti lɛ he. Shi jeee ŋmɛlɛtswai lɛ pɛ ni tee hiɛ. Yɛ afii enumɔ mli lɛ, shiɛlɔi ni yɔɔ Britain lɛ ayifalɛ ku ebɔ he aaafee toi etɛ, ni nakai nɔŋŋ amɛtee hiɛ yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ fãi krokomɛi lɛ hu amli. Ekãa ni amɛkɛsɔmɔ lɛ saa amɛ ni amɛnyɛ amɛkpee naagbai ni amɛkɛkpe be ni awuɔ Jeŋ Ta II lɛ naa.

Ŋmɛnɛ lɛ, gbɛgbalɔi ni yɔɔ Britain lɛ ayifalɛ miiya hiɛ ekoŋŋ. Amaniɛbɔɔ tsɔɔ akɛ, kɛjɛ afi 2005 kɛbaa lɛ, daa afi lɛ, gbɛgbalɔi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ ayifalɛ yaa hiɛ. Yɛ October 2015 lɛ, aná gbɛgbalɔi 13,224 yɛ jɛmɛ. Etsɛŋ, abaawu Harmagedon ta lɛ, ni gbɛgbalɔi nɛɛ le akɛ, be fɛɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ ji nitsumɔ ni hi fe fɛɛ ni amɛbaanyɛ amɛtsu.

^ kk. 3 Enɛ ji nɔ ni sɛɛ mli lɛ awo lɛ gbɛ́i akɛ Wɔ Maŋtsɛyeli Sɔɔmɔ lɛ.

^ kk. 8 Nyɛmiyoo Padgett wala shihilɛ he sane je kpo yɛ October 1, 1995 Buu-Mɔɔ lɛ, bf. 19-24.