Yaa mi ní ɔ nɔ

Yaa e mi ní ɔ mi

‘Ngɔɔ O Hɛ Kɛ Fɔ Yehowa Nɔ Nɛ O Pee Kpakpa’

‘Ngɔɔ O Hɛ Kɛ Fɔ Yehowa Nɔ Nɛ O Pee Kpakpa’

‘Ngɔɔ o hɛ kɛ fɔ Yehowa nɔ nɛ o pee kpakpa, nɛ o ye anɔkuale.’LA 37:3, NW.

LAHI: 49, 18

1. Mɛni nyɛmi nɛ ngɛ slɔɔto Yehowa ha adesahi?

BENƐ Yehowa bɔ adesa a, e ha lɛ nyɛmi nɛ ngɛ slɔɔto. E ha wɔ juɛmi nɛ waa kɛ ma nyɛ ma tsu nyagbahi a he ní, nɛ́ waa to níhi a he blɔ nya kɛ ha hwɔɔ se. (Abɛ 2:11) E ha wɔ he wami nɛ waa kɛ tsuɔ níhi nɛ wa to kaa wa maa pee ɔ a he ní, konɛ wa nyɛ nɛ waa su otihi nɛ a he hia a a he. (Filip. 2:13) Jehanɛ hu ɔ, e ha wɔ he nile, nɔ́ nɛ tsɔɔ wɔ kaa nɔ́ ko nɛ wa ngɛ pee ɔ ji kpakpa loo yayami. He nile nɛ ɔ ma nyɛ maa ye bua wɔ konɛ wa kua yayami peemi, nɛ ke wa tɔ̃ ɔ, e ma nyɛ maa ye bua wɔ nɛ wa dlaa wa blɔ ɔmɛ.Rom. 2:15.

2. Kɛ Yehowa suɔ nɛ waa ngɔ wa nyɛmihi kɛ tsu ní ha kɛɛ?

2 Yehowa ngɛ blɔ hyɛe kaa waa kɛ nyɛmihi nɛ e ha wɔ ɔ ma tsu ní saminya. Mɛni he je? Ejakaa e suɔ wɔ, nɛ e le kaa ke waa kɛ nike ní nɛ ɔ tsu ní ɔ, wa ma ná bua jɔmi. Yehowa guɔ e Munyu ɔ nɔ kɛ bɔɔ wɔ kɔkɔ kaa waa kɛ wa nyɛmi ɔmɛ nɛ tsu ní saminya. Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, wa kaneɔ ngɛ Hebri Ngmami ɔ mi ke: “Nɔ nɛ bɔɔ mɔde kɛ toɔ níhi a blɔ nya saminya a, e naa ní babauu”; nɛ “nɔ́ tsuaa nɔ́ nɛ o ngɛ tsue ɔ, tsu kɛ o he wami tsuo.” (Abɛ 21:5; Fiɛlɔ 9:10) Kristofohi a Hela Ngmami ɔ de ke: “Waa pee nihi tsuo kpakpa daa”; nɛ ‘nike ní pɔtɛɛ komɛ nɛ Mawu kɛ dloo wa ti nɔ tsuaa nɔ ɔ, wa kɛ sɔmɔ wa sibi.’ (Gal. 6:10; 1 Pet. 4:10) E ngɛ heii kaa, Yehowa suɔ nɛ waa pee níhi nɛ ma nyɛ ha nɛ waa kɛ ni kpahi tsuo wa bua nɛ jɔ.

3. Mɛni fã tɔmihi nɛ adesahi ngɛ?

3 Ngɛ jamɛ a be ɔ mi nɔuu ɔ, Yehowa le kaa adesahi ngɛ fã tɔmi. Wɔ nitsɛmɛ wa be nyɛe ma je mluku nɛ wa yi, yayami, kɛ gbenɔ kɛ je; nɛ wa be nyɛe ma kudɔ ni kpahi, ejakaa wɔ tsuo wa ngɛ nyɛmi nɛ a kɛ peeɔ nɔ́ nɛ nɔ nitsɛ suɔ. (1 Ma. 8:46) Ke wa ngɛ nile kɛ níhi a si kpami kaa mɛni po, wa ngɛ kaa jokuɛwi ngɛ Yehowa hɛ mi.Yes. 55:9.

Ke o kɛ nyagbahi ngɛ kpe ɔ, ‘ngɔɔ o hɛ kɛ fɔ Yehowa nɔ nɛ o pee kpakpa’

4. Mɛni he wa ma susu ngɛ munyu nɛ ɔ mi?

4 Ngɛ si fɔfɔɛ fɛɛ si fɔfɔɛ mi ɔ, e sa nɛ wa ha nɛ Yehowa nɛ tsɔɔ wɔ blɔ, nɛ wa ná hɛ kɛ nɔ fɔmi kaa e maa ye bua wɔ, nɛ e maa pee níhi nɛ wɔ nitsɛmɛ wa be nyɛe maa pee ɔ kɛ ha wɔ. Ngɛ jamɛ a be ɔ mi nɔuu ɔ, e sa nɛ wa tsu wa blɔ fa mi nɔ́, nɛ waa gu blɔ nɛ da nɔ kɛ tsu nyagbahi a he ní, nɛ waa ye bua ni kpahi. Baiblo ɔ de ke: “Ngɔɔ o hɛ kɛ fɔ Yehowa nɔ nɛ o pee kpakpa; Moo hi zugba a nɔ, nɛ o ye anɔkuale.” (La 37:3, NW) Ngɛ e kpiti pomi mi ɔ, e sa nɛ waa ‘ngɔ wa hɛ kɛ fɔ Yehowa nɔ nɛ waa pee kpakpa,’ nɛ waa ‘ye anɔkuale.’ Enɛ ɔ he ɔ, nyɛ ha nɛ waa hyɛ nɔ́ nɛ wa ma nyɛ maa kase ngɛ Noa, David kɛ Mawu sɔmɔli anɔkualetsɛmɛ kpahi nɛ a ngɔ a hɛ kɛ fɔ̃ Yehowa nɔ ɔ a he. Wa maa na níhi nɛ a nyɛ we peemi, kɛ níhi nɛ a nyɛ pee ɔ, konɛ waa kase mɛ.

KE NÍ YAYAHI BƆLE WƆ KƐ KPE

5. Moo kale si fɔfɔɛ nɛ Noa ya je mi ɔ.

5 Ngɛ Noa be ɔ mi ɔ, “basabasa ngɛ je ɔ mi he tsuaa he,” nɛ je mi bami yaya pɔ he wawɛɛ. (1 Mose 6:4, 9-13) Noa le kaa nyagbenyagbe ɔ, Yehowa ma kpata jamɛ a je yaya a hɛ mi. Se kɛ̃ ɔ, ní yayahi nɛ ngɛ nɔ yae ɔ gba e nya wawɛɛ. Ngɛ jamɛ a si fɔfɔɛ ɔ mi ɔ, Noa yɔse kaa ní komɛ ngɛ nɛ e be nyɛe maa pee, se ní komɛ hu ngɛ nɛ e ma nyɛ maa pee.

Nihi teɔ si kɛ woɔ wɔ ngɛ wa fiɛɛmi ní tsumi ɔ mi (Hyɛ kuku 6-9)

6, 7. (a) Mɛni nɛ Noa be nyɛe maa pee? (b) Ngɛ mɛni blɔ nɔ wa si fɔfɔɛ ɔ ngɛ kaa Noa nɔ́ ɔ?

6 Nɔ́ nɛ Noa nyɛ we nɛ e pee: E ngɛ mi kaa Noa kɛ anɔkuale yemi fiɛɛ kɔkɔ bɔmi nɛ Yehowa kɛ ha lɛ ɔ mohu lɛɛ, se e be nyɛe maa nyɛ yayami peeli nɛ bɔle lɛ kɛ kpe ɔ a nɔ kaa a bu sɛ gbi ɔ tue, nɛ e be nyɛe ma ha nɛ nyu kpekpemi ɔ nɛ ba mla hulɔ. E sa nɛ Noa nɛ ná hɛ kɛ nɔ fɔmi kaa Yehowa maa ye e siwo nɔ, nɛ e ma kpata yayami peeli a hɛ mi. Nɛ e sa nɛ Noa nɛ he ye hu kaa Mawu maa pee enɛ ɔ ngɛ be nɛ sa mi.1 Mose 6:17.

7 Wɔ hu wa ngɛ je ko nɛ yayami peemi hyi lɛ tɔ ɔ mi, nɛ wa le kaa Yehowa wo si kaa e ma kpata je nɛ ɔ hɛ mi. (1 Yoh. 2:17) Amlɔ nɛ ɔ, wa be nyɛe maa nyɛ nihi a nɔ kaa a kplɛɛ ‘sane kpakpa nɛ kɔɔ Matsɛ Yemi ɔ he ɔ’ nɔ. Nɛ wa be nyɛe ma ha nɛ “haomi ngua” a nɛ ba mla. (Mat. 24:14, 21) Kaa bɔ nɛ Noa pee ɔ, e sa nɛ wa hemi kɛ yemi ɔ mi nɛ wa, nɛ wa ná hɛ kɛ nɔ fɔmi kaa e be kɛe nɛ Mawu ma tsu sane ɔ he ní. (La 37:10, 11) Wa ngɛ nɔ mi mami kaa be nɛ Yehowa to kaa e kɛ ma kpata je yaya nɛ ɔ hɛ mi ɔ, e be hae nɛ ligbi kake po nɛ be he.Hab. 2:3.

8. Ngɛ mɛni blɔ nɔ Noa ngɔ e juɛmi kɛ ma nɔ́ nɛ e ma nyɛ maa pee ɔ nɔ? (Moo hyɛ foni nɛ ngɛ ní kasemi ɔ sisije ɔ.)

8 Nɔ́ nɛ Noa nyɛ pee: Noa ha we nɛ níhi nɛ e be nyɛe maa pee ɔ nɛ jɔ̃ e kɔni mi, mohu ɔ, e ngɔ e juɛmi kɛ ma nɔ́ nɛ e ma nyɛ maa pee ɔ nɔ. Noa nɛ “fiɛɛ ke a pee nɔ́ nɛ da” a, kɛ anɔkuale yemi fiɛɛ kɔkɔ bɔmi nɛ Mawu kɛ ha lɛ ɔ. (2 Pet. 2:5) Atsinyɛ jemi ko be he kaa enɛ ɔ nɛ Noa pee ɔ ha nɛ e hemi kɛ yemi ɔ mi wa. Ngɛ fiɛɛmi nɛ Noa fiɛɛ ɔ se ɔ, e kɛ e he wami kɛ e juɛmi tsu ní tsumi nɛ Mawu kɛ wo e dɛ kaa e kpɛ daka a hulɔ.Kane Hebri Bi 11:7.

9. Kɛ wa ma plɛ kɛ kase Noa ha kɛɛ?

9 Kaa bɔ nɛ Noa pee ɔ, wɔ hu wa bɔɔ mɔde kaa ‘ní tsumi nɛ wa ngɛ tsue ha Nyɔmtsɛ ɔ, wa ma tsu nɛ e ya nɔ saminya be tsuaa be.’ (1 Kor. 15:58) Ní tsumi nɛ ɔmɛ ekomɛ ji, asafo ɔ tsuhi a mami kɛ a dlami, wa he nɛ waa kɛ maa sa afɔle kɛ tsu ní ngɛ kpɔ mi kpehi kɛ kpokpa nɔ kpehi a sisi, aloo ngɛ asafo ɔ ní tsumi kɔni ɔ, aloo ngɛ gbi sisi tsɔɔmi ní tsumi he nɛ be Betel ɔ. Nɔ́ nɛ pe kulaa a, wa hɛ dɔɔ ngɛ fiɛɛmi ní tsumi ɔ he, ejakaa wa le kaa ní tsumi nɛ ɔ haa nɛ hɛ kɛ nɔ fɔmi nɛ wa ngɛ kɛ ha hwɔɔ se ɔ mi waa. Nyɛmiyo ko nɛ yeɔ anɔkuale ɔ de ke: “Ke o kɛ nihi ngɛ jɔɔmihi nɛ Mawu Matsɛ Yemi ɔ kɛ maa ba a he susue ɔ, o naa kaa a be hɛ nɔ kami ko kulaa, nɛ a susuɔ kaa a nyagba amɛ a se be poe gblee.” Niinɛ, ke waa kɛ wa he wo fiɛɛmi ní tsumi ɔ mi ɔ, lɔ ɔ haa nɛ hɛ nɔ kami nɛ wa ngɛ ɔ mi waa, nɛ e woɔ wɔ he wami konɛ waa ya nɔ nɛ waa tu wami fo ɔ.1 Kor. 9:24.

KE WA PEE YAYAMI

10. Moo tsɔɔ si fɔfɔɛ nɛ David ya je mi.

10 Yehowa tsɔɔ kaa ‘e ná Matsɛ David he bua jɔmi.’ (Níts. 13:22) Ngɛ David si himi mi tsuo ɔ, wa ma nyɛ ma de ke e ye anɔkuale. Se be ko ɔ, e tɔ̃ tɔmi nɛ hɛdɔ ngɛ he. E kɛ Batsheba puɛ gba. Nɔ́ nɛ puɛ sane ɔ kulaa ji kaa, e ha nɛ a gbe Batsheba huno Uria ngɛ ta mi konɛ e kɛ laa e yayami ɔ nɔ. David ngma sɛ womi kɛ tsɔɔ kaa a gbe Uria, nɛ e kɛ sɛ womi ɔ tsɔ Uria nitsɛ! (2 Sam. 11:1-21) Se nyagbenyagbe ɔ, David yayami ɔmɛ je kpo nɛ a na. (Mar. 4:22) Benɛ e ba lɛ jã a, mɛni David pee?

Yayamihi nɛ wa pee be ko nɛ be (Hyɛ kuku 11-14)

11, 12. (a) Benɛ David tɔ̃ se ɔ, mɛni e nyɛ we nɛ e pee? (b) Ke wa pee yayami ko nɛ hɛdɔ ngɛ he nɛ wa tsake wa tsui ɔ, mɛni wa ma nyɛ ma ná hɛ kɛ nɔ fɔmi kaa Yehowa maa pee ha wɔ?

11 Nɔ́ nɛ David nyɛ we nɛ e pee: David nyɛ we nɛ e tsake nɔ́ nɛ ba a, nɛ e nyɛ we nɛ e tu nɔ́ nɛ je tɔmi nɛ e tɔ̃ ɔ mi kɛ ba a nya fo hulɔ. Ngɛ anɔkuale mi ɔ, haomi nɛ ɔmɛ ekomɛ ngɛ nɛ a se be poe kɛ ya si be nɛ David ma gbo. (2 Sam. 12:10-12, 14) Enɛ ɔ he ɔ, David hia hemi kɛ yemi. E sa nɛ e ná hɛ kɛ nɔ fɔmi kaa ke e tsake e tsui ngɛ anɔkuale mi ɔ, Yehowa kɛ e he yayami ɔ maa pa lɛ, nɛ e maa ye bua lɛ konɛ e da nyagbahi nɛ je nɔ́ nɛ e pee ɔ mi kɛ ba a nya.

12 Akɛnɛ wa yi mluku he je ɔ, wɔ tsuo wa tɔ̃ ɔ. Hɛdɔ ngɛ yayami ɔmɛ ekomɛ a he pe ekomɛ. Ngɛ si fɔfɔɛ komɛ a mi ɔ, eko ɔ, wa be nyɛe maa pee nɔ́ nɛ maa je tɔmi ko nɛ wa tɔ̃ ɔ mi kɛ ba a he nɔ́ ko. (Gal. 6:7) Se wa he Mawu ye, nɛ wa le kaa ke wa tsake wa tsui ɔ, Yehowa maa ye bua wɔ kɛ da haomihi nɛ waa kɛ ngɛ kpee ɔ a nya, ke haomi ɔ je wɔ nitsɛmɛ po.Kane Yesaya 1:18, 19; Bɔfo Ɔmɛ A Ní Tsumi 3:19.

13. Mɛni David pee konɛ huɛ bɔmi kpakpa nɛ hi e kɛ Yehowa a kpɛti ekohu?

13 Nɔ́ nɛ David nyɛ pee: David ha nɛ Yehowa ye bua lɛ, nɛ e dla e kɛ Yehowa a kpɛti. Blɔ kake nɛ e gu nɔ kɛ pee jã ji kaa e kplɛɛ tsɔsemi nɛ Yehowa gbalɔ Natan kɛ ha lɛ ɔ nɔ. (2 Sam. 12:13) Jehanɛ hu ɔ, David sɔle kɛ ha Yehowa, e jaje e yayami ɔmɛ kɛ tsɔɔ lɛ, nɛ e je e tsui mi kɛ bi Yehowa kaa e na lɛ mɔbɔ. (La 51:1-17) David ha we nɛ e he nile nɛ bu lɛ fɔ tsɔ, mohu ɔ, e kase nɔ́ ko kɛ je e tɔmi ɔmɛ a mi. Ngɛ anɔkuale mi ɔ, David pee we tɔmihi nɛ hɛdɔ ngɛ a he nɛ ɔ hu gblegbleegble. Jeha komɛ a se ɔ, David gbo. Se e ye anɔkuale kɛ ya si gbenɔ mi, nɛ Yehowa kaiɔ anɔkuale nɛ e ye ɔ.Heb. 11:32-34.

14. Mɛni wa ma nyɛ maa kase ngɛ David nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ mi?

14 Mɛni wa ma nyɛ maa kase ngɛ David nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ mi? Ke wa pee tɔmi ko nɛ hɛdɔ ngɛ he ɔ, e sa nɛ wa tsake wa tsui ngɛ anɔkuale mi, nɛ wa bi Yehowa nɛ e ngɔ wa he yayami ɔ kɛ pa wɔ. E sa nɛ waa jaje wa he yayami ɔmɛ ha Mawu. (1 Yoh. 1:9) Jehanɛ hu ɔ, e sa nɛ wa ya na asafo mi nikɔtɔma amɛ nɛ a ye bua wɔ konɛ wa dla waa kɛ Mawu wa kpɛti. (Kane Yakobo 5:14-16.) Ke waa kɛ Yehowa blɔ tsɔɔmi nɛ ɔ tsuɔ ní ɔ, lɔ ɔ tsɔɔ kaa wa ngɛ hɛ kɛ nɔ fɔmi ngɛ si nɛ e wo kaa e ma tsa wɔ, nɛ e maa ngɔ wa he yayami kɛ pa wɔ ɔ mi. Lɔ ɔ se ɔ, wa bɔɔ mɔde kaa wa maa kase ní kɛ je wa tɔmi ɔmɛ a mi, wa yaa nɔ nɛ wa sɔmɔɔ Yehowa, nɛ wa náa nɔ mi mami kaa si nɛ e wo kaa e maa jɔɔ wɔ hwɔɔ se ɔ maa ba mi.Heb. 12:12, 13.

SI FƆFƆƐ KPAHI

Hiɔ (Hyɛ kuku 15)

15. Mɛni wa ma nyɛ maa kase ngɛ Hana nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ mi?

15 Eko ɔ, o ma nyɛ ma kai Yehowa sɔmɔli anɔkualetsɛmɛ komɛ nɛ a hi si blema nɛ a ngɔ a hɛ kɛ fɔ Yehowa nɔ be mi nɛ a ngɛ nɔ́ nɛ da pee ɔ. Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, Hana nitsɛ nyɛ we nɛ e pee fɔmi nɛ e nyɛ we nɛ e fɔ ɔ he nɔ́ ko. Se e ná hɛ kɛ nɔ fɔmi kaa Yehowa maa wo e bua, enɛ ɔ he ɔ, e ya nɔ nɛ e sɔmɔ ngɛ kpe he bo tsu ɔ mi, nɛ e fa kue ha Yehowa. (1 Sam. 1:9-11) Anɛ enɛ ɔ pi nɔ hyɛmi nɔ́ kpakpa nɛ wa ma nyɛ maa kase lo? Ke hiɔ ngɛ wa nya gbae, aloo waa kɛ haomihi nɛ wa be nyɛe maa pee he nɔ́ ko ngɛ kpee ɔ, wa ngɔɔ wa haomi ɔmɛ kɛ fɔɔ Yehowa nɔ, nɛ wa náa hɛ kɛ nɔ fɔmi kaa e maa hyɛ wa nɔ. (1 Pet. 5:6, 7) Jehanɛ hu ɔ, wa peeɔ nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ wa ma nyɛ konɛ wa ná asafo mi kpehi, kɛ ní kpahi nɛ Yehowa haa wɔ ɔ a he se.Heb. 10:24, 25.

Bimɛ nɛ a kpa Yehowa sɔmɔmi (Hyɛ kuku 16)

16. Mɛni fɔli ma nyɛ maa kase kɛ je Samuel ngɔ?

16 Mɛni fɔli anɔkualetsɛmɛ nɛ a bimɛ kpa Yehowa sɔmɔmi ɔ hu ma nyɛ maa pee? Gbalɔ Samuel be nyɛe nɛ e nyɛ e bimɛ nyumuhi nɛ a wa a nɔ kaa a ya nɔ nɛ a ye anɔkuale kaa bɔ nɛ e tsɔɔ mɛ ɔ. (1 Sam. 8:1-3) E sa nɛ e ngɔ sane ɔ kɛ ha Yehowa. Se kɛ̃ ɔ, Samuel ya nɔ nɛ e ye e hiɔwe Tsɛ nɛ ji Yehowa a anɔkuale, nɛ e pee níhi nɛ maa sa Yehowa hɛ mi. (Abɛ 27:11) Mwɔnɛ ɔ, fɔli fuu nɛ a ji Kristofohi kɛ si fɔfɔɛ kaa jã ngɛ kpee. A he ye kaa, kaa bɔ nɛ bitsɛ nɛ a tu e he munyu ngɛ bi ko bɔlɔ ɔ nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ mi ɔ pee ɔ, Yehowa pee klaalo kaa e ma he yayami peeli nɛ a tsake a tsui ɔ atuu kɛ ba e ngɔ. (Luka 15:20) Ngɛ jamɛ a be ɔ mi nɔuu ɔ, fɔli nɛ ɔmɛ bɔɔ mɔde kaa a maa ye Yehowa anɔkuale kɛ ya si nyagbe. A ngɛ hɛ kɛ nɔ fɔmi kaa nɔ hyɛmi nɔ́ kpakpa nɛ a peeɔ ɔ maa ye bua a bimɛ ɔmɛ konɛ a kpale kɛ ba Yehowa ngɔ.

Ohia (Hyɛ kuku 17)

17. Mɛni he je nɛ yalɔyo ohiatsɛ ɔ nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ woɔ nɔ he wami ɔ?

17 Jehanɛ hu ɔ, mo susu yalɔyo ohiatsɛ ɔ nɛ hi si ngɛ Yesu be ɔ mi ɔ he nɛ o hyɛ. (Kane Luka 21:1-4.) Yo ɔ nyɛ we nɛ e pee ojo fiami aloo sisimi nɛ ngɛ nɔ yae ngɛ sɔlemi we ɔ he nɔ́ ko. (Mat. 21:12, 13) E nyɛ we nɛ e pee nɔ́ ko tsɔ ngɛ ohia nɛ e ngɛ yee ɔ he. Se kɛ̃ ɔ, e je e tsui mi nɛ e ngɔ “kaplɛ enyɔ,” nɛ ji “nɔ́ nɛ e ngɛ nɛ e kɛ maa hyɛ e he ɔ tsuo” kɛ ba wo daka a mi. Yo anɔkualetsɛ nɛ ɔ ngɔ e hɛ kɛ fɔ Yehowa nɔ kulaa, nɛ e le kaa ke e kɛ mumi mi níhi pee nɔ́ titli ngɛ e si himi mi ɔ, Yehowa ma ha lɛ e hiami níhi. Hɛ kɛ nɔ fɔmi nɛ yo nɛ ɔ ngɛ ɔ wo lɛ he wami nɛ e fĩ blɔ nya tomi kɛ ha anɔkuale jami nɛ ngɛ jamɛ a be ɔ mi ɔ se. Jã kɛ̃ nɛ wɔ hu wa he ye kaa ke waa kɛ Matsɛ Yemi ɔ pee nɔ́ titli ngɛ wa si himi mi ɔ, Yehowa ma ha nɛ wa nine maa su níhi nɛ wa hia a nɔ.Mat. 6:33.

18. Mo ha nɔ hyɛmi nɔ́ ko nɛ tsɔɔ nyɛminyumu ko nɛ hɛɛ juɛmi nɛ da ngɛ wa mwɔnɛ ɔ be nɛ ɔ mi.

18 Mwɔnɛ ɔ, nyɛmimɛ fuu nɛ waa kɛ mɛ hɛɛ hemi kɛ yemi kake ɔ hu ngɔ a hɛ kɛ fɔ Yehowa nɔ, nɛ a pee nɔ́ nɛ da. Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, mo susu nyɛminyumu Malcolm nɛ e ye anɔkuale kɛ ya si gbenɔ mi ngɛ jeha 2015 ɔ mi ɔ he nɛ o hyɛ. E kɛ e yo ɔ ngɔ jeha nyɔngmahi abɔ kɛ sɔmɔ Yehowa. Ngɛ jeha nɛ ɔmɛ a mi ɔ, a ná jɔɔmihi fuu, se be ngɛ nɛ a kɛ nyagbahi kpeɔ. Malcolm de ke: “Be komɛ ɔ, o be nyɛe maa tsɔɔ nɔ́ nɛ maa ba hwɔɔ se, nɛ si himi ɔ hu mi waa. Se Yehowa jɔɔ ɔ nihi nɛ a ngɔɔ a hɛ kɛ fɔɔ e nɔ ɔ.” Mɛni ga womi nɛ Malcolm kɛ ha? E de ke: “Moo sɔle kɛ ha Yehowa konɛ e ye bua mo nɛ o kɛ o he wami tsuo nɛ tsu ní tsumi kpakpa ha lɛ. Ngɔɔ o juɛmi kɛ ma níhi nɛ o ma nyɛ maa pee ɔ nɔ, se pi níhi nɛ o be nyɛe maa pee ɔ nɔ.” *

19. (a) Mɛni he je nɛ wa jeha 2017 jeha ngmami ɔ sa a? (b) Kɛ o ma plɛ kɛ ngɔ jeha 2017 jeha ngmami ɔ kɛ tsu ní ngɛ o si himi mi ha kɛɛ?

19 Ngɛ nyagbe ligbi nɛ ɔmɛ a mi ɔ, nihi “maa pee yayami kɛ be nɔ,” enɛ ɔ he ɔ, waa kɛ haomihi nɛ a nya wa ma nyɛ maa kpe. (2 Tim. 3:1, 13) Enɛ ɔ he ɔ, amlɔ nɛ ɔ ji be nɛ e sa nɛ wa fĩ si wawɛɛ nɛ wa ko ha nɛ nyagbahi nɛ waa kɛ kpeɔ ɔ nɛ wo wa kɔni mi nyu. Mohu ɔ, e sa nɛ waa ngɔ wa hɛ kɛ fɔ Yehowa nɔ wawɛɛ be mi nɛ wa ngɛ níhi nɛ da pee ɔ. Ke jã a, lɛɛ e da blɔ kaa wa jeha 2017 jeha ngmami ɔ ji: ‘Ngɔɔ o hɛ kɛ fɔ Yehowa nɔ nɛ o pee kpakpa’!La 37:3.

Wa jeha 2017 jeha ngmami ɔ ji: ‘Ngɔɔ O Hɛ Kɛ Fɔ Yehowa Nɔ Nɛ O Pee Kpakpa.’La 37:3

^ kk. 18 Hyɛ October 15, 2013 Blɛfo gbi Hwɔɔmi Mɔ ɔ, bf. 17-20.