Jeová mak dirije ninia povu
“Jeová sei nafatin dirije imi.”
1, 2. (a) Oinsá mak Testemuñu ba Jeová la hanesan ho relijiaun seluk? (b) Ita sei koʼalia kona-ba saida iha lisaun neʼe no ida tuirmai?
BAIBAIN ema husu pergunta hanesan neʼe ba Testemuña ba Jeová, “Imi-nia ulun mak sé?” Neʼe tanba relijiaun barak sempre iha mane ka feto ida serbí nuʼudar sira-nia ulun. Ita kontente katak ita-nia Ulun laʼós ema sala-naʼin, maibé Jesus Kristu! No Jesus hakruʼuk fali ba ninia Aman no Ulun, neʼe mak Jeová.
2 Iha duni mane grupu ida neʼebé tau matan ba Maromak nia povu, no Bíblia bolu sira nuʼudar “atan laran-metin no matenek”. (Mateus 24:45) Maibé oinsá mak ita hatene katak loloos Jeová mak dirije hela ita liuhusi ninia Oan-Mane? Iha lisaun neʼe no ida tuirmai ita sei koʼalia kona-ba razaun tolu tansá ita bele fiar nuneʼe. Maski Jeová uza ema atu dirije ninia povu, maibé ita bele haree ho klaru katak loloos Jeová mak Ulun ba ninia povu.
ESPÍRITU SANTU FÓ KBIIT BA SIRA
3. Saida mak fó kbiit ba Moisés atu dirije ema Izraél?
3 Espíritu santu mak fó kbiit ba ema neʼebé reprezenta Maromak. Iha tempu uluk, Maromak hili Moisés hodi sai ulun ba ema Izraél sira. Saida mak ajuda Moisés hodi bele halaʼo knaar importante neʼe? Jeová fó ninia “espíritu santu ba Moisés”. (Lee Isaías [Yesaya] 63:11-14. *) Tan neʼe, loloos Jeová mak dirije ninia povu iha tempu neʼebá, tanba ninia espíritu santu mak ajuda Moisés.
4. Saida mak hatudu katak Jeová nia espíritu santu hamutuk ho Moisés? (Haree dezeñu iha pájina 18.)
4 Ema seluk bele haree ka lae katak Maromak nia espíritu santu mak hamutuk ho Moisés? Bele. Tanba Jeová nia espíritu santu mak fó kbiit ba Moisés atu halo milagre no fó sai Jeová nia naran ba Faraun, liurai Ejitu neʼebé iha podér boot tebes. (Êxodo [Keluaran] 7:1-3) No mós tanba espíritu santu mak ajuda Moisés hatudu hahalok domin no pasiénsia nuʼudar ulun. Moisés nia hahalok la hanesan duni ho ulun-naʼin husi nasaun seluk neʼebé siʼak no hanoin an deʼit. (Êxodo [Keluaran] 5:2, 6-9) Neʼe hatudu ho momoos katak Jeová mak hili Moisés hodi sai ulun ba Ninia povu.
5. Jeová fó ninia espíritu santu ba sesé deʼit atu dirije ninia povu?
5 Jeová fó ninia espíritu santu ba sesé deʼit atu dirije ninia povu? Bíblia temi ema balu, porezemplu, Josué nakonu ho matenek neʼebé mai husi espíritu santu. (Deuteronômio [Ulangan] 34:9) “Jeová nia espíritu tun ba Jideaun.” (Juízes [Hakim-Hakim] 6:34) No “Jeová nia espíritu komesa fó kbiit ba David.” (1 Samuel 16:13) Ema sira-neʼe sadere deʼit ba Jeová nia espíritu santu hodi ajuda sira halo buat neʼebé sira rasik la iha kbiit atu halo. (Josué [Yosua] 11:16, 17; Juízes [Hakim-Hakim] 7:7, 22; 1 Samuel 17:37, 50) Tan neʼe Jeová mak merese simu hahiʼi kona-ba buat neʼebé ema sira-neʼe halo.
6. Tanbasá mak Jeová hakarak ema Izraél hatudu respeitu ba ema neʼebé dirije sira?
6 Ema Izraél sira tenkesér halo saida bainhira sira haree katak Jeová nia espíritu santu mak fó kbiit ba Moisés, Josué, Jideaun, no David? Sira tenkesér hatudu respeitu ba ema sira-neʼe. Iha tempu neʼebé ema Izraél muramura kona-ba dalan neʼebé Moisés dirije sira, Jeová husu: “Toʼo tempu hira tan mak povu neʼe la hatudu respeitu ba haʼu?” (Números [Bilangan] 14:2, 11) Loos duni, Jeová mak hili ema sira-neʼe atu dirije ninia povu, tan neʼe mak bainhira povu rona ba sira, tuir loloos sira rona ba sira-nia Ulun, Jeová.
AJUDA HUSI ANJU SIRA
7. Anju ajuda Moisés kona-ba saida deʼit?
7 Anju mós fó ajuda ba ema neʼebé reprezenta Maromak. (Lee Ebreu 1:7, 14.) Jeová uza anju hodi fó matadalan ba Moisés. Primeiru, “liuhusi anju neʼebé mosu ba Moisés iha ai-hun neʼebé lakan” mak Jeová fó knaar ba Moisés atu lori ema Izraél sai husi Ejitu. (Apóstolu 7:35) Segundu, Jeová uza anju sira hodi fó Ukun-Fuan ba Moisés atu dirije ema Izraél sira. (Galásia 3:19) Terseiru, Jeová hatete ba Moisés: “Lori povu neʼe ba fatin neʼebé haʼu fó sai ona ba ó. Haʼu-nia anju sei laʼo ulukliu ó.” (Êxodo [Keluaran] 32:34) Bíblia la hatete katak ema Izraél sira haree ho matan bainhira anju fó ajuda ba Moisés iha tempu neʼebá. Maibé dalan neʼebé Moisés dirije no fó matadalan hatudu ho momoos katak anju mak ajuda nia.
8. Anju sira fó ajuda saida ba Josué no Ezekias?
8 Sesé tan mak hetan ajuda husi anju? Bíblia dehan katak anju neʼebé serbí nuʼudar “ulun-naʼin ba Jeová nia tropa” mak ajuda Josué manán funu hasoru ema Kanaán sira. (Josué [Yosua] 5:13-15; 6:2, 21) No iha tempu neʼebé Liurai Ezekias dirije Maromak nia povu, ema Asíria nia tropa lubun boot ida mai atu harahun Jeruzalein. Iha kalan ida deʼit “Jeová nia anju sai bá hodi oho ema naʼin–185.000”.
9. Maski ema sira neʼebé reprezenta Maromak laʼós ema perfeitu, maibé Maromak hakarak ema Izraél atu halo saida?
9 Anju sira perfeitu, maibé ema neʼebé sira ajuda, lae. Porezemplu, dala ida Moisés halo buat neʼebé la fó glória ba Jeová. (Números [Bilangan] 20:12) Bainhira ema Gibeon hakarak halo aliansa ho Josué, Josué simu deʼit antes nia buka matadalan husi Jeová. (Josué [Yosua] 9:14, 15) No ba tempu uitoan, Ezekias mós sai foti-an. (2 Crônicas [Tawarikh] 32:25, 26) Maski ema sira-neʼe la perfeitu, maibé Jeová hakarak ema Izraél atu rona ba sira nuʼudar ulun. Ema Izraél sira hatene katak Jeová mak uza ninia anju hodi fó ajuda ba ema sira-neʼe. Loos duni, Jeová mak dirije daudauk ninia povu.
MAROMAK NIA LIAFUAN FÓ MATADALAN BA SIRA
10. Maromak nia Ukun-Fuan fó matadalan saida ba Moisés?
10 Maromak nia Liafuan fó matadalan ba ema neʼebé reprezenta nia. Bíblia bolu Ukun-Fuan neʼebé fó ba ema Izraél nuʼudar “Moisés nia Ukun-Fuan.” (1 Reis [Raja-Raja] 2:3) Maski nuneʼe, Bíblia esplika ho momoos katak Jeová mak fó Ukun-Fuan neʼe ba ema Izraél. Moisés rasik mós tenke halo tuir Ukun-Fuan neʼe. (2 Crônicas [Tawarikh] 34:14) Porezemplu, bainhira Jeová fó matadalan kona-ba oinsá atu harii tabernákulu, “Moisés halo tuir buat hotu neʼebé Jeová haruka nia atu halo. Nia halo nuneʼe duni”.
11, 12. (a) Saida mak Josué no liurai sira neʼebé ukun Maromak nia povu presiza halo? (b) Oinsá mak Maromak nia Liafuan book ema neʼebé tau matan ba Maromak nia povu?
11 Bainhira Josué sai nuʼudar ulun, nia iha ona eskritura balun husi Maromak nia Liafuan, no Jeová hatete ba nia: “Ó tenke lee ida-neʼe ho lian neineik loron no kalan, atu nuneʼe ó bele halo tuir ho didiʼak buat hotu neʼebé hakerek iha laran.” (Josué [Yosua] 1:8) Liurai sira neʼebé ikusmai ukun Maromak nia povu mós tenke lee Maromak nia Ukun-Fuan loroloron, hakerek fali Ukun-Fuan sira-neʼe, no halo tuir “liafuan hotu husi Ukun-Fuan neʼe no lei neʼe hodi kumpre buat sira-neʼe”.
12 Oinsá mak Maromak nia Liafuan book sira neʼebé tau matan ba ninia povu? Mai ita haree toʼok ezemplu ida husi Liurai Josias. Bainhira ema buka-hetan Moisés nia Ukun-Fuan, Josias nia sekretáriu lee Ukun-Fuan neʼe ba nia. * Josias sente oinsá? “Bainhira liurai rona liafuan sira husi livru Ukun-Fuan nian, nia lees kedas ninia unuk.” Tuirmai Maromak nia Liafuan book Josias hodi harahun hotu estátua husi rai laran no halo arranju atu halaʼo Festa Salvasaun neʼebé boot liu hotu. (2 Reis [Raja-Raja] 22:11; 23:1-23) Tanba Josias no ulun-naʼin sira seluk laran-metin atu halo tuir Maromak nia Liafuan, ho haraik-an sira halo mudansa no fó matadalan ba povu tuir buat neʼebé Jeová hakarak. Mudansa sira-neʼe ajuda duni Maromak nia povu atu halo tuir nia.
13. Iha dalan saida deʼit mak ulun-naʼin ba Maromak nia povu la hanesan ho nasaun sira seluk?
13 Ulun-naʼin husi nasaun sira seluk sadere ba ema nia matenek neʼebé iha limitadu atu fó matadalan ba sira. Porezemplu, ulun-naʼin husi rai-Kanaán no sira-nia povu halo buat neʼebé aat tebes, hanesan halo relasaun seksuál ho família, hahalok omoseksuál, halo relasaun seksuál ho animál, hasaʼe sira-nia oan nuʼudar sakrifísiu, no adora estátua. (Levítico [Imamat] 18:6, 21-25) No mós ulun-naʼin sira husi rai-Babilónia no Ejitu halo buat barak neʼebé Maromak bandu ninia povu labele halo, tanba buat sira-neʼe bele estraga saúde. (Números [Bilangan] 19:13) Maibé Maromak nia povu iha tempu neʼebá bele haree katak sira-nia ulun-naʼin koko atu lori sira halo buat neʼebé santu iha sira-nia adorasaun ba Jeová, iha isin neʼebé moos, no moris tuir morál neʼebé diʼak. Ida-neʼe hatudu ho klaru katak Jeová mak dirije sira.
14. Tanbasá mak Jeová fó dixiplina ba ulun-naʼin balu?
14 Laʼós liurai hotu neʼebé ukun Maromak nia povu halo tuir Jeová nia matadalan. Liurai balu kontra Jeová no lakohi simu matadalan neʼebé mai husi espíritu santu, anju sira, no ninia Liafuan. Ulun-naʼin balu, Jeová tenkesér fó dixiplina ka troka sira. (1 Samuel 13:13, 14) Ikusmai, Jeová hili ulun-naʼin neʼebé perfeitu atu dirije ninia povu.
JEOVÁ HILI ULUN-NAʼIN NEʼEBÉ PERFEITU
15. (a) Profeta sira hatete saida hodi hatudu katak ida neʼebé atu mai mak ulun-naʼin neʼebé perfeitu? (b) Sé mak ulun-naʼin neʼe?
15 Jeová promete nanis durante tinan atus ba atus katak nia sei hili ulun-naʼin perfeitu ida ba ninia povu. Moisés dehan ba ema Izraél: “Jeová, imi-nia Maromak, sei hili profeta ida ba imi hanesan haʼu iha imi-nia leet. Imi tenke rona ba nia.” (Deuteronômio [Ulangan] 18:15) Isaías mós fó sai katak profeta neʼe sei sai “ulun-naʼin no ukun-naʼin”. (Isaías [Yesaya] 55:4) No Daniel hakerek kona-ba Mesias, neʼebé sei sai “Ulun-Naʼin”. (Daniel 9:25) Ikusmai Jesus Kristu fó sai katak nia rasik mak “Ulun-Naʼin” ba Maromak nia povu. (Lee Mateus 23:10.) Jesus nia dixípulu sira halo tuir nia tanba sira fiar katak Jeová mak hili Jesus. (João 6:68, 69) Saida mak ajuda sira hodi fiar katak Jesus Kristu mak ida neʼebé Jeová hili atu dirije Ninia povu?
16. Saida mak hatudu katak Jesus hetan kbiit husi espíritu santu?
16 Espíritu santu fó kbiit ba Jesus. Iha tempu neʼebé Jesus hetan batizmu, João Batista haree “lalehan nakloke, no espíritu santu hanesan manu-pombu ida tun ba nia leten”. Depois neʼe, “espíritu santu lori nia hodi bá rai-fuik”. (Marcos 1:10-12) Bainhira Jesus halaʼo Maromak nia serbisu iha rai, espíritu santu mak fó kbiit ba nia atu hanorin no halo milagre oioin. (Apóstolu 10:38) Espíritu santu mós ajuda Jesus atu hatudu hahalok furak sira hanesan domin, ksolok, no fiar neʼebé metin. (João 15:9; Ebreu 12:2) La iha ulun-naʼin ida mak hetan apoiu husi espíritu santu hanesan Jesus. Ida-neʼe hatudu ho momoos katak Jeová mak hili Jesus nuʼudar Ulun.
Oinsá mak anju sira fó ajuda ba Jesus bainhira nia foin hetan tiha batizmu? (Haree parágrafu 17)
17. Anju sira halo saida deʼit hodi ajuda Jesus?
17 Anju fó ajuda ba Jesus. Bainhira Jesus hetan tiha batizmu, lakleur “anju sira mai no hahú atu fó ajuda ba Jesus”. (Mateus 4:11) Oras balu antes nia mate, “anju ida husi lalehan mosu ba nia no hametin nia”. (Lucas 22:43) Jesus iha fiar neʼebé metin katak bainhira nia presiza ajuda, Jeová sei haruka anju ba nia.
18, 19. Iha dalan saida deʼit mak Maromak nia Liafuan fó matadalan ba Jesus?
18 Maromak nia Liafuan fó matadalan ba Jesus. Husi tempu neʼebé Jesus hahú halaʼo serbisu haklaken toʼo nia mate iha ai-riin terus nian, nia sempre halo tuir buat neʼebé eskritura hatete. Maski iha tempu neʼebé nia atu mate ona, nia sei temi profesia balu kona-ba Mesias. (Mateus 4:4; 27:46; Lucas 23:46) Maibé ulun-naʼin relijiaun sira iha tempu neʼebá la hanesan duni ho Jesus. Se Maromak nia Liafuan hatete buat ruma neʼebé kontra sira-nia lisan, sira lakohi halo tuir eskritura. Tan neʼe mak Jesus temi fali Jeová nia Liafuan husi profeta Isaías kona-ba sira: “Povu neʼe respeitu haʼu ho ibun-tutun deʼit, maibé sira-nia laran dook husi haʼu. Sira-nia adorasaun ba haʼu saugati deʼit, tanba sira hanorin ema nia ukun-fuan nuʼudar Maromak nian.” (Mateus 15:7-9) Jeová nunka hili ema neʼebé la halo tuir ninia Liafuan atu dirije ninia povu.
19 Jesus mós sempre uza Maromak nia Liafuan bainhira hanorin ema. Iha tempu neʼebé ulun-naʼin relijiaun sira koko nia, nia la uza ninia matenek ka esperiénsia moris nian hodi hatán, maibé nia sadere deʼit ba eskritura sira. (Mateus 22:33-40) Tuir loloos, Jesus bele konta istória barak kona-ba moris iha lalehan ka kona-ba kriasaun oioin iha lalehan no rai hodi ema gaba nia, maibé tanba nia hadomi Maromak nia Liafuan, nia hakarak koʼalia kona-ba eskritura sira ho ema, no “nia loke sira-nia neon hodi hatene didiʼak Eskritura”.
20. (a) Iha dalan saida mak Jesus fó glória ba Jeová? (b) Saida mak la hanesan entre Jesus no Herodes Agripa I?
20 Maski ema neʼebé rona Jesus gaba nia kona-ba dalan neʼebé nia koʼalia, maibé Jesus sempre fó fali glória neʼe ba ninia Mestre Jeová. (Lucas 4:22) Bainhira ema riku ida koko atu fó glória ba Jesus hodi bolu nia “Mestre Diʼak”, ho haraik-an Jesus dehan: “Tansá ó bolu haʼu diʼak? La iha ema ida diʼak; Maromak mesak deʼit mak diʼak.” (Marcos 10:17, 18) Maizumenus tinan ualu liutiha husi Jesus nia tempu, iha liurai ida naran Herodes Agripa I, nia ukun iha rai-Judeia. Ninia hahalok la hanesan duni ho Jesus. Loron ida iha enkontru espesiál ida, nia hatais unuk liurai nian neʼebé furak no karun tebes. Bainhira povu haree no rona nia koʼalia, sira haklalak hodi dehan: “Neʼe maromak ida nia lian, laʼós ema nian!” Herodes gosta tebes atu simu glória sira-neʼe, maibé saida mak akontese? “Iha tempu neʼe kedas, Jeová nia anju fó moras ba nia, tanba nia la fó glória ba Maromak, no ular kiʼik han nia no nia mate.” (Apóstolu 12:21-23) Sin, Herodes laʼós ulun neʼebé Jeová hili, maibé iha evidénsia barak neʼebé hatudu katak Maromak mak hili Jesus, no Jesus sempre fó glória ba Jeová, Ulun neʼebé Aas Liu Hotu.
21. Ita sei koʼalia kona-ba saida iha lisaun tuirmai?
21 Jeová hakarak Jesus laʼós atu sai Ulun ba tempu badak deʼit. Bainhira Jesus hetan tiha moris-hiʼas, nia hatete ba ninia dixípulu: “Kbiit tomak iha lalehan no rai fó tiha ona mai haʼu.” Nia hatutan hodi dehan: “No haree! Haʼu sei hamutuk nafatin ho imi toʼo mundu nia rohan.” (Mateus 28:18-20) Maibé tanba Jesus mak espíritu neʼebé matan la bele haree iha lalehan, oinsá mak nia bele dirije Maromak nia povu iha rai? Jeová uza sé atu reprezenta Jesus hodi dirije ninia povu iha rai? No oinsá mak ita bele koñese ema sira-neʼe? Lisaun tuirmai sei koʼalia kona-ba pergunta sira-neʼe.
^ par. 3 Isaías 63:11-14 11 No sira hanoin-hetan fali tempu uluk, sira hanoin fali ninia atan Moisés nia tempu, hodi dehan: “Ida neʼebé lori sira sai husi tasi hamutuk ho ninia povu nia bibi-atan sira, nia iha neʼebé? Ida neʼebé tau nia espíritu santu ba Moisés, nia iha neʼebé? 12 Ida neʼebé fó Nia liman neʼebé forte ba Moisés nia liman-loos, nia iha neʼebé? Ida neʼebé fahe bee iha sira-nia oin hodi halo ninia naran rasik hela ba nafatin, nia iha neʼebé? 13 Ida neʼebé halo sira laʼo liuhusi tasi neʼebé siʼak, no halo sira laʼo liu no la sidi, hanesan kuda iha rai-luan, nia iha neʼebé? 14 Hanesan animál-hakiak sira laʼo tun ba rai-tetuk atu deskansa, Jeová nia espíritu mós halo sira deskansa.” Neʼe mak dalan neʼebé Ita dirije Ita-nia povu, atu halo naran-boot ba Ita-nia an rasik.
^ par. 11 Deuteronômio 17:18-20 18 Bainhira nia tuur iha ninia kadunan atu ukun, nia tenke hakerek fali ba ninia an liafuan hotu husi livru Ukun-Fuan nian neʼebé amlulik Levi sira rai hela. 19 “Liurai tenke rai hela ida-neʼe nafatin, no tenke lee neʼe iha loron hotu durante nia moris, atu nuneʼe nia bele aprende hamtaʼuk Jeová, ninia Maromak, no halo tuir liafuan hotu husi Ukun-Fuan neʼe no lei neʼe hodi kumpre buat sira-neʼe. 20 Hodi lee beibeik, ninia laran sei la sente katak nia aas liu fali ninia maun-alin sira, no nia sei la laʼo sees ba liman-loos ka ba liman-karuk husi mandamentu sira, atu nuneʼe nia bele ukun ba tempu kleur, nia no ninia oan-mane sira iha Izraél nia leet.
^ par. 12 Karik dokumentu neʼe Moisés rasik mak hakerek.
