Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

“Ani Osumɔɔ Mi Fe Enɛɛmɛi?”

“Ani Osumɔɔ Mi Fe Enɛɛmɛi?”

“Simon, Yohane bi, ani osumɔɔ mi fe enɛɛmɛi?”YOH. 21:15.

LALAI: 128, 45

1, 2. Be ko be ni Petro kɛ kaselɔi komɛi tee wuo nyɔɔŋ muu fɛɛ lɛ, mɛni ba? Ni mɛni Petro kase yɛ mli?

BE NI atee Yesu shi lɛ sɛɛ be ko lɛ, edamɔ ŋshɔ lɛ naa ni ena ekaselɔi kpawo komɛi ni amɛtee wuo yɛ Galilea Ŋshɔ lɛ mli. Kaselɔi lɛ egbo deŋme nyɔɔŋ muu fɛɛ shi amɛgbeko nɔ ko. No hewɔ lɛ, ekɛɛ amɛ akɛ: “Nyɛfɔ̃a yaa lɛ yɛ lɛlɛ lɛ ninejurɔgbɛ ni nyɛbaaná nɔ ko.” Be ni amɛfee nakai lɛ, amɛgbe loi pii, “shi loi lɛ afalɛ hewɔ lɛ, amɛnyɛɛɛ yaa lɛ amɛgbala.”Yoh. 21:1-6.

2 Yesu hã amɛ nɔ ko amɛye, ni be ni amɛye amɛtã lɛ, ebi Simon Petro akɛ: “Simon, Yohane bi, ani osumɔɔ mi fe enɛɛmɛi?” Mɛni ji “enɛɛmɛi” lɛ ni no mli lɛ Yesu tsɔɔ lɛ? Petro tsui yɛ wuoyaa he waa. No hewɔ lɛ, eeenyɛ efee akɛ, Yesu miitao ele kɛji Petro sumɔɔ loi lɛ kɛ wuoyaa nitsumɔ lɛ fe lɛ, Yesu lɛ, kɛ nibii ni etsɔɔ amɛ lɛ. Petro hã Yesu hetoo akɛ: “Hɛɛ, Nuŋtsɔ, ole akɛ midɔɔ ohe.” (Yoh. 21:15) Kɛjɛ nakai gbi lɛ nɔ kɛyaa lɛ, Petro fee nibii ni hã ana faŋŋ akɛ esumɔɔ Kristo lɛɛlɛŋ. Ekɛ ebe kɛ ehewalɛ fɛɛ shiɛ, ni ebatsɔ mɛi ni abuɔ amɛ akɛ akulashiŋi yɛ Kristofoi asafo lɛ mli lɛ ateŋ mɔ kome.

3. Mɛni esa akɛ Kristofoi akwɛ amɛhe nɔ jogbaŋŋ yɛ he?

3 Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase yɛ sane ni Yesu kɛ Petro gba lɛ mli? Esa akɛ wɔkwɛ jogbaŋŋ koni suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛhã Kristo lɛ he akajɔ. Yesu le akɛ yɛ jeŋ fɔŋ nɛɛ mli lɛ, nibii amli baawa waa, ni enɛ baanyɛ agbala wɔjwɛŋmɔ kɛje Yehowa sɔɔmɔ lɛ nɔ. Yɛ enɔkwɛmɔnɔ ni kɔɔ nidulɔ lɛ he lɛ mli lɛ, ewie akɛ mɛi komɛi baakpɛlɛ “Maŋtsɛyeli lɛ he wiemɔ lɛ” nɔ, ni amɛbaaya amɛhiɛ kɛyashi he ko. Shi “shihilɛ gbɛjianɔtoo nɛɛ mli yeyeeyefeemɔ lɛ kɛ ninámɔ lakamɔ lɛ” baahã ekãa ni amɛkɛmɔ anɔkwale lɛ mli lɛ naa aba shi. (Mat. 13:19-22; Mar. 4:19) Kɛ́ wɔkwɛɛɛ ni ahi lɛ, daa gbi shihilɛ mli naagbai baanyɛ ahã ekãa ni wɔkɛsɔmɔɔ Yehowa lɛ naa aba shi. Enɛ hewɔ lɛ, Yesu bɔ ekaselɔi lɛ kɔkɔ akɛ: “Nyɛhiɛ ahia nyɛhe nɔ koni fufeemɔ kɛ dãanumɔ babaoo kɛ shihilɛ mli yeyeeyefeemɔi akahe nyɛtsuii.”Luka 21:34.

4. Mɛni baaye abua wɔ ni wɔna kɛji wɔsumɔɔ Kristo waa? (Kwɛmɔ mfoniri ni yɔɔ nikasemɔ lɛ shishijee lɛ.)

4 Kɛjɛ be ni Yesu kɛ Petro wie lɛ, Petro hã nitsumɔ ni Kristo kɛwo edɛŋ lɛ he hia lɛ fe nibii krokomɛi fɛɛ yɛ shihilɛ mli. Kɛ́ wɔ hu wɔfee nakai lɛ, no baatsɔɔ akɛ wɔsumɔɔ Yesu waa. Shi mɛni baaye abua wɔ koni wɔnyɛ wɔfee nakai daa? Yɛ be kɛ beiaŋ lɛ, esa akɛ wɔbi wɔhe akɛ: ‘Mɛni he midɔɔ yɛ shihilɛ mli? Mɛni hãa mimii shɛɔ mihe waa, Yehowa sɔɔmɔ lɛ, aloo nibii krokomɛi?’ Bɔ ni afee ni wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ anyɛ ahã sanebimɔi nɛɛ ahetoo jogbaŋŋ lɛ, wɔbaasusu nibii etɛ komɛi ni kɛ́ wɔkwɛɛɛ ni ahi lɛ, amɛbaahã suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛhã Kristo kɛ mumɔŋ nibii lɛ he ajɔ lɛ ahe. Nomɛi ji, heloonaa nitsumɔ, hiɛtserɛjiemɔ, kɛ heloonaa nibii.

OKƐ HELOONAA NITSUMƆ AKATSAKE MUMƆŊ NIBII

5. Mɛɛ Ŋmalɛ naa sɔ̃ kã weku yitsei anɔ?

5 Petro ebuuu wuoyaa nitsumɔ lɛ akɛ nɔ ko ni ekɛjieɔ ehiɛtserɛ kɛkɛ. No ekɛkwɛɔ lɛ diɛŋtsɛ ehe kɛ eweku lɛ. Ŋmɛnɛ lɛ, weku yitsei hu tsuɔ nii waa, ejaakɛ amɛle akɛ Ŋmalɛi lɛ kɛɔ akɛ, eji amɛsɔ̃ akɛ amɛkwɛ amɛwekui lɛ. (1 Tim. 5:8) Shi yɛ naagbee gbii nɛɛ amli lɛ, ewaaa akɛ mɔ ko heloonaa nitsumɔ baahã efee yeyeeye.

6. Mɛɛ naagbai mɛi kɛkpeɔ yɛ amɛnitsumɔhei?

6 Ŋmɛnɛ lɛ, nitsumɔ he esɛ̃. Enɛ hewɔ lɛ, kɛ́ mɛi ná nitsumɔ lɛ, amɛfeɔ nɔ fɛɛ nɔ ni amɛbaanyɛ koni ekaje amɛdɛŋ. Amɛgbeɔ amɛhe amɛtsuɔ nii ŋmɛlɛtswai abɔ, kɛ́ shika ni abaahã amɛ lɛ shɛɛɛ nɔ ko po. Agbɛnɛ hu, nitsumɔtsɛmɛi pii waaa amɛnitsulɔi lɛ. Amɛkɛ mɛi etɛ loo ejwɛ nitsumɔ hãa mɔ kome pɛ. Enɛ hãa etɔɔ nitsulɔi bliboo, ni bei komɛi po lɛ helai mɔmɔɔ amɛ. Shi ehiii amɛ wiemɔ, ejaakɛ kɛ́ amɛyawie lɛ, abaashwie amɛ.

7, 8. (a) Namɔ esa akɛ wɔye lɛ anɔkwa klɛŋklɛŋ? (b) Mɛɛ nɔ ko ni he hiaa waa nyɛmi nuu ko ni yɔɔ Thailand lɛ yɔse yɛ nitsumɔ ni etsuɔ be ko ni eho lɛ he?

7 Akɛ Kristofoi lɛ, esa akɛ wɔye Yehowa anɔkwa klɛŋklɛŋ, jeee wɔnitsumɔtsɛmɛi. (Luka 10:27) Nɔ hewɔ ni wɔtsuɔ heloonaa nitsumɔ ji, koni wɔná nɔ ko wɔkɛkwɛ wɔhe ni wɔnyɛ wɔsɔmɔ Yehowa. Shi kɛ́ wɔkwɛɛɛ ni ahi lɛ, wɔheloonaa nitsumɔ lɛ hãŋ wɔná be kɛ hewalɛ babaoo ni wɔkɛsɔmɔ Yehowa. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, nyɛmi nuu ko ni yɔɔ Thailand lɛ wie akɛ: “No mli lɛ, misaa kɔmpiutai, ni nitsumɔ nɛɛ ŋɔɔ minaa waa. Shi ehe mibe fɛɛ, ni enɛ hewɔ lɛ, be fioo ko pɛ mináa kɛhãa mumɔŋ nibii. Naagbee lɛ, miyɔse akɛ, dani manyɛ mikɛ Maŋtsɛyeli lɛ aye klɛŋklɛŋ gbɛhe lɛ, esa akɛ matsake nitsumɔ ni mitsuɔ lɛ.” Mɛni nyɛmi nuu nɛɛ fee?

8 Ewie akɛ: “Mikɛ aaafee afi kome to minibii ahe gbɛjianɔ. Kɛkɛ ni mikpɛ miyiŋ akɛ mahɔ̃ɔ ais krim yɛ gbɛ lɛ he. Be ni mije shishi lɛ, mihe fi mi, ni minijiaŋ je wui. Kɛ́ mikɛ mɛi ni be ko ni eho lɛ mikɛtsuɔ nii lɛ kpe lɛ, amɛŋmɔɔ mi, ni amɛbiɔ mi nɔ hewɔ ni miisumɔ ni mahɔ̃ɔ ais krim moŋ fe ni mata ɛɛkɔndishiŋ mli ni masaa kɔmpiutai. Misɔle mibi Yehowa ni eye ebua mi koni manyɛ makpee shihilɛ lɛ naa ni mashɛ oti ni mikɛma mihiɛ lɛ he, no ji, ni maná be babaoo kɛhã mumɔŋ nibii. Eyeee be ko ni nibii bɔi tsakemɔ. Mihe basa kɛ ais krim lɛ feemɔ, ni mɛi nya he waa. Etsɛɛɛ ni jara lɛ baŋɔɔ aahu akɛ, abɔ ni mafee lɛ, mihɔ̃ɔ fɛɛ dani je naa. Anɔkwa, shika ni miná kɛjɛ ais krim lɛ mli lɛ fa fe nɔ ni miná kɛjɛ kɔmpiutai asaamɔ lɛ mli. Mifeee yeyeeye tamɔ tsutsu be ni misaa kɔmpiutai lɛ, ni enɛ ehã miná miishɛɛ fe be ko ni eho. Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, amrɔ nɛɛ minuɔ he akɛ wekukpaa ni yɔɔ mi kɛ Yehowa teŋ lɛ mli ewa waa.”Kanemɔ Mateo 5:3, 6.

9. Mɛni baaye abua wɔ ni wɔkɛ wɔheloonaa nitsumɔ lɛ akatsake mumɔŋ nibii?

9 Yehowa miisumɔ ni wɔtsu nii waa, ni kɛ́ wɔtsu nii waa lɛ, wɔmii shɛɔ wɔhe. (Abɛi 12:14) Kɛ̃lɛ, tamɔ bɔ ni wɔna yɛ nyɛmi nuu lɛ niiashikpamɔ lɛ mli lɛ, esa akɛ wɔkwɛ jogbaŋŋ ni wɔkɛ wɔheloonaa nitsumɔ lɛ akatsake mumɔŋ nibii. Yesu wie akɛ: “Nyɛyaa nɔ nyɛtaoa Maŋtsɛyeli lɛ kɛ Nyɔŋmɔ jalɛ lɛ klɛŋklɛŋ, ni abaaŋɔ nibii krokomɛi nɛɛ [ni ji nibii ni he hiaa wɔ lɛɛlɛŋ lɛ] fɛɛ afata he ahã nyɛ.” (Mat. 6:33) Kɛ́ ootao ole kɛji okɛ oheloonaa nitsumɔ miitsake mumɔŋ nibii lɛ, obaanyɛ obi ohe akɛ: ‘Ani minaa miheloonaa nitsumɔ lɛ akɛ eyɛ miishɛɛ, shi minaa Yehowa sɔɔmɔ lɛ akɛ eyɛ tɔlɛ kɛ ahuntoo ni eŋɔɔɔ?’ Kɛ́ wɔsusu bɔ ni wɔnuɔ he wɔhãa yɛ Yehowa sɔɔmɔ lɛ he lɛ he jogbaŋŋ ni wɔkɛto bɔ ni wɔnuɔ he wɔhãa yɛ wɔheloonaa nitsumɔ lɛ he lɛ he lɛ, ebaaye ebua wɔ ni wɔna amɛteŋ nɔ ni wɔsumɔɔ waa.

10. Mɛɛ nɔ ko ni sa kadimɔ waa Yesu tsɔɔ wɔ yɛ nibii ni esa akɛ wɔkɛye klɛŋklɛŋ gbɛhe lɛ he?

10 Yesu tsɔɔ wɔ nɔ ni esa akɛ wɔkɛye klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ wɔshihilɛ mli. Susumɔ nɔ ni ba be ko be ni eyasara Maria kɛ enyɛmi yoo Marta lɛ he okwɛ. Marta náaa hiɛ kwraa kɛ nihoomɔ. Shi Maria ta Yesu najiashi ebo nɔ fɛɛ nɔ ni ewieɔ lɛ toi. Sane lɛ eyaŋɔɔɔ Marta naa kwraa, ni ewie he etsɔɔ Yesu. Shi Yesu kɛɛ lɛ akɛ: “Maria lɛ, ehala nɔ ni ji ekpakpa lɛ, ni ashɔŋ yɛ edɛŋ.” (Luka 10:38-42) Nɔ ni Yesu kɛɛ Marta lɛ sa kadimɔ waa. Kɛ́ ‘wɔhala nɔ ni ji ekpakpa lɛ,’ ni tsɔɔ akɛ, wɔtee nɔ wɔkɛ mumɔŋ nibii ye klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ wɔshihilɛ mli lɛ, heloonaa nibii woŋ wɔnajiaŋ, ni no baatsɔɔ akɛ wɔsumɔɔ Kristo lɛɛlɛŋ.

JWƐŊMƆ NI WƆHIƐ YƐ SHWƐMƆ KƐ HIƐTSERƐJIEMƆ HE

11. Mɛni Ŋmalɛi lɛ hãa wɔnaa yɛ hejɔɔmɔ he?

11 Jeee nii sɔŋŋ esa akɛ wɔtsu; bei komɛi lɛ, esa akɛ wɔjɔɔ wɔhe. Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kɛɔ akɛ: “Nɔ kpakpa ko bɛ hã gbɔmɔ fe enɛ, akɛ eye ni enu, ni ehã esusuma aye nii kpakpai amli ŋɔɔmɔ yɛ edeŋmegbomɔ lɛ mli.” (Jaj. 2:24) Yesu yɔse akɛ hejɔɔmɔ he miihia. Be ko lɛ, ekaselɔi lɛ tee amɛyashiɛ ni etɔ amɛ waa. No hewɔ lɛ ekɛɛ amɛ akɛ: “Nyɛ sɔŋŋ nyɛbaa ni wɔyaa he ko banee ni nyɛyajɔa nyɛhe fioo.”Mar. 6:31, 32.

12. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔkwɛ wɔhe nɔ jogbaŋŋ yɛ shwɛmɔ kɛ hiɛtserɛjiemɔ he lɛ? Okɛ enɛ he nɔkwɛmɔnɔ ahã.

12 Hejɔɔmɔ, shwɛmɔ, kɛ hiɛtserɛjiemɔ he miihia. Shi kɛ́ wɔkwɛɛɛ ni ahi lɛ, nibii nɛɛ baanyɛ abatsɔmɔ nibii ni he hiaa wɔ fe fɛɛ yɛ shihilɛ mli. Yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ, mɛi babaoo fee amɛnii tamɔ akɛɔ akɛ, “nyɛhãa wɔyea nii, ni wɔnua nii, ejaakɛ wɔ́ benɛ wɔgboi” lɛ. (1 Kor. 15:32) Ŋmɛnɛ lɛ, nakai nɔŋŋ mɛi feɔ yɛ je lɛŋ hei babaoo. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, afii komɛi ni eho nɛ lɛ, oblanyo ko ni yɔɔ Yuropa Anaigbɛ lɛ bɔi Kristofoi akpeei baa. Shi hiɛtserɛjiemɔ ŋɔɔ enaa aahu akɛ, ekɛ Yehowa webii lɛ kpa bɔɔ. Sɛɛ mli lɛ, ena akɛ, eyitso ni ekɛwo hiɛtserɛjiemɔ mli vii lɛ ehã eená naagbai kɛ haomɔi babaoo. No hewɔ lɛ, ehã akɛ lɛ bɔi Biblia lɛ kasemɔ ekoŋŋ, ni be ko sɛɛ lɛ, ebatsɔ shiɛlɔ. Ebaptisimɔ lɛ sɛɛ lɛ, ewie akɛ: “Nɔ pɛ ni dɔɔ mi ji akɛ, mifite be babaoo dani miyɔse akɛ, kɛ́ mɔ ko sɔmɔ Yehowa lɛ, miishɛɛ ni mɔ lɛ náa lɛ da kwraa fe miishɛɛ ni enáa kɛji etiu nibii ni mɛi kɛjieɔ amɛhiɛtserɛ yɛ je nɛɛ mli lɛ asɛɛ.”

13. (a) Okɛ nɔkwɛmɔnɔ ko ahã kɛtsɔɔ nɔ hewɔ ni esaaa akɛ wɔshwɛɔ ni wɔjieɔ wɔhiɛtserɛ sɔŋŋ. (b) Mɛni baaye abua wɔ ni wɔna kɛji wɔkɛ shwɛmɔ kɛ hiɛtserɛjiemɔ miitsake mumɔŋ nibii?

13 Nɔ hewɔ ni wɔshwɛɔ ni wɔjieɔ wɔhiɛtserɛ ji, ni wɔkɛjɔɔ wɔjwɛŋmɔ he, koni wɔná hewalɛ hee kɛbatsu nitsumɔi ni he hiaa. No hewɔ lɛ, kɛ́ okwɛ lɛ, be enyiɛ esa akɛ wɔye yɛ shwɛmɔ kɛ hiɛtserɛjiemɔ he? Hã wɔkɛ sane ko ato he wɔkwɛ: Mɛi pii sumɔɔ keeki, siklitɛ, kɛ amɛhenɔi lɛ yeli. Shi kɛ́ mɔ ko kɛfee esu akɛ nomɛi sɔŋŋ ebaaye lɛ, hela baamɔ lɛ. Enɛ hewɔ lɛ, wɔkɛ daaŋjiemɔ nibii efeee wɔniyenii, shi moŋ wɔyeɔ niyenii kpakpa. Nakai nɔŋŋ kɛ́ wɔshwɛ ni wɔjie wɔhiɛtserɛ sɔŋŋ lɛ, wekukpaa ni yɔɔ wɔ kɛ Yehowa teŋ lɛ mli baagbɔjɔ. Bɔ ni afee ni ekaba lɛ nakai lɛ, esa akɛ wɔtsu mumɔŋ nibii ahe nii be fɛɛ be. Mɛni baaye abua wɔ ni wɔna kɛji wɔkɛ shwɛmɔ kɛ hiɛtserɛjiemɔ miitsake mumɔŋ nibii? Wɔbaanyɛ wɔhala otsi kome yɛ nyɔɔŋ lɛ mli, ni wɔŋma ŋmɛlɛtswai abɔ ni wɔye yɛ asafoŋ kpeei ashishi, wɔkɛtee shiɛmɔ, wɔkɛfee aŋkro nikasemɔ, weku jamɔ, kɛ nibii krokomɛi ni kɔɔ Yehowa sɔɔmɔ lɛ he lɛ wɔfɔ̃ shi. No sɛɛ lɛ, wɔbaanyɛ wɔkɛ enɛ ato ŋmɛlɛtswai abɔ ni wɔkɛshwɛ, wɔkɛkwɛ TV, wɔkɛtswa vidio gemisii, loo wɔkɛfee nibii krokomɛi kɛjie wɔhiɛtserɛ yɛ nakai otsi lɛ nɔŋŋ mli lɛ he. Enɛ baahã wɔna kɛji wɔmiifite be pii tsɔ yɛ shwɛmɔ kɛ hiɛtserɛjiemɔ he kɛ tsakemɔi ni ekolɛ ehe baahia ni wɔfee.Kanemɔ Efesobii 5:15, 16.

14. Mɛni baaye abua wɔ ni wɔnyɛ wɔhala hiɛtserɛjiemɔ kpakpa?

14 Wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ yɛ hegbɛ ni ehalaa hiɛtserɛjiemɔ ni esumɔɔ, ni weku yitsei hu yɛ hegbɛ ni amɛkpɛɔ amɛyiŋ yɛ nɔ ni amɛweku lɛ kɛbaajie amɛhiɛtserɛ lɛ he. Shi esa akɛ wɔhã shishitoo mlai ni Yehowa kɛhã yɛ Biblia lɛ mli lɛ akudɔ wɔ. * Hiɛtserɛjiemɔ kpakpa lɛ, “Nyɔŋmɔ nikeenii ni.” (Jaj. 3:12, 13) Esoro wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ, no hewɔ lɛ, ekolɛ nɔ ni wɔbaasumɔ ni wɔkɛjie wɔhiɛtserɛ lɛ, jeee no mɔ kroko baasumɔ. (Gal. 6:4, 5) Kɛ̃lɛ, ekɔɔɔ he eko nɔ ni wɔkɛbaajie wɔhiɛtserɛ lɛ, esa akɛ wɔŋmɛ pɛpɛɛpɛ yɛ mli. Yesu wie akɛ: “He ni ojwetri yɔɔ lɛ, jɛmɛ otsui hu baahi.” (Mat. 6:21) Kɛ́ wɔjɛ wɔtsuiŋ tɔ̃ɔ wɔsumɔ Yesu lɛ, no baatsirɛ wɔ ni wɔtsɔ nibii ni wɔsusuɔ he, nibii ni wɔwieɔ, kɛ nibii ni wɔfeɔ lɛ anɔ wɔtsɔɔ akɛ, Maŋtsɛyeli lɛ he miihia wɔ fe nibii krokomɛi fɛɛ yɛ shihilɛ mli.Fil. 1:9, 10.

ESA AKƐ WƆWU WƆSHI HELOONAA NIBII ASƐƐTIUMƆ

15, 16. (a) Kɛ́ Kristofonyo ko tiu heloonaa nibii asɛɛ lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ ebaanyɛ eye lɛ awui? (b) Mɛɛ ŋaa kpakpa Yesu wo yɛ heloonaa nibii ahe?

15 Ŋmɛnɛ lɛ, mɛi pii ehã atadei, ilɛtrɔniki tsɔji, kɛ nibii krokomɛi ni tamɔ nakai lɛ ehe amɛtsui kɛ amɛjwɛŋmɔ aahu akɛ, ehee fɛɛ ehee ni baaba lɛ, ja amɛná eko dani amɛhe baajɔ amɛ. No hewɔ lɛ, yɛ be kɛ beiaŋ lɛ, esa akɛ wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ abi ehe akɛ: ‘Ani heloonaa nibii kã mitsui nɔ aahu akɛ, be ni miheɔ kɛtaoɔ tsɔji loo atadei hei ni eba lɛ fa fe be ni miheɔ kɛsaa mihe kɛhã asafoŋ kpeei? Ani nibii ni mifeɔ yɛ gbi lɛ mli lɛ hãaa maná dekã kɛhã sɔlemɔ kɛ Biblia lɛ kanemɔ?’ Kɛ́ wɔyɔse akɛ suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛhã heloonaa nibii lɛ mli wa fe suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛhã Kristo lɛ, esa akɛ wɔjwɛŋ Yesu wiemɔi ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ anɔ. Ewie akɛ: “Nyɛhiɛ ahia nyɛhe nɔ yɛ amimyeli srɔtoi fɛɛ he.” (Luka 12:15) Mɛni hewɔ Yesu wie wiemɔi ni yɔɔ hiɛdɔɔ nɛɛ?

16 Yesu kɛɛ “mɔ ko nyɛŋ atsɔ nyɔŋ ehã nuŋtsɔmɛi enyɔ.” Kɛkɛ ni ekɛfata he akɛ: “Nyɛnyɛŋ nyɛtsɔmɔ nyɔji nyɛhã Nyɔŋmɔ kɛ Ninámɔ fɛɛ.” Kɛ́ wɔkɛɛ ninámɔ sɛɛ wɔbaatiu lɛ, wɔnyɛŋ wɔsɔmɔ Yehowa kɛ wɔtsui muu lɛ fɛɛ. Kɛ́ wɔka akɛ wɔbaasɔmɔ “nuŋtsɔmɛi” enyɔ nɛɛ fɛɛ shi kome lɛ, no lɛ, tamɔ bɔ ni Yesu wie lɛ, ‘wɔbaanyɛ mɔ kome ni wɔbaasumɔ mɔ kroko lɛ’ aloo ‘wɔbaakpɛtɛ mɔ kome he ni wɔbaagbe mɔ kroko lɛ he guɔ.’ (Mat. 6:24) Wɔ fɛɛ wɔyeee emuu. No hewɔ lɛ, esa akɛ wɔya nɔ wɔwu wɔshi “nibii ni wɔheloo lɛ shweɔ lɛ,” ni nibii nɛɛ ateŋ ekome ji heloonaa nibii babaoo.Efe. 2:3.

17. (a) Mɛni hewɔ mɛi komɛi yɔseee akɛ amɛmiitiu heloonaa nibii asɛɛ lɛ? (b) Mɛni baaye abua wɔ ni wɔwu wɔshi heloonaa nibii asɛɛtiumɔ?

17 Mɛi komɛi yɛ ni kɛ́ amɛmiitiu heloonaa nibii asɛɛ lɛ, amɛnaaa po, ejaakɛ nibii ni amɛheloo lɛ shweɔ lɛ ehã amɛjwɛŋmɔ egbo yɛ mumɔŋ. (Kanemɔ 1 Korintobii 2:14.) Akɛni amɛjwɛŋmɔ egbo hewɔ lɛ, amɛnyɛɛɛ amɛkɔ sane sɛɛ, aahu ni amɛbaale ekpakpa kɛ efɔŋ mlikpamɔ. (Heb. 5:11-14) Enɛ hewɔ lɛ, eyɛ mli akɛ amɛyɛ heloonaa nibii babaoo moŋ, shi amɛkã he amɛmiitiu heloonaa nibii asɛɛ. (Jaj. 5:9) Tsofa ni baanyɛ afã hela nɛɛ kɛ eshishi kwraa ji Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ, ni ji Biblia lɛ. Kɛ́ wɔkane Biblia lɛ ni wɔjwɛŋ nɔ daa lɛ, wɔkɛ wɔtsui hãŋ heloonaa nibii. (1 Pet. 2:2) Nakai Yesu fee. Ejwɛŋ Nyɔŋmɔ wiemɔi lɛ anɔ, ni no ye ebua lɛ ni enyɛ eye lɛ anɔkwa be ni aka lɛ lɛ. Kɛ́ wɔkɛ shishitoo mlai ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ tsu nii yɛ wɔshihilɛ mli lɛ, no baaye abua wɔ ni wɔwu wɔshi heloonaa nibii asɛɛtiumɔ. (Mat. 4:8-10) Kɛ́ wɔfee nakai lɛ, Yesu baana akɛ wɔsumɔɔ lɛ fe heloonaa nibii.

Mɛni he hiaa bo fe fɛɛ yɛ shihilɛ mli? (Kwɛmɔ kuku 18)

18. Mɛni otswa ofai shi akɛ obaafee?

18 Be ni Yesu bi Petro akɛ: “Ani osumɔɔ mi fe enɛɛmɛi?” lɛ, no mli lɛ, eekai lɛ akɛ esa akɛ ehã mumɔŋ nibii ahe ahia lɛ fe nibii krokomɛi fɛɛ. Gbɛ́i Petro lɛ shishi ji, “Tɛ,” ni bɔfo Petro hi shi yɛ egbɛ́i lɛ naa. Sui ni ejie lɛ kpo lɛ hã efee tamɔ tɛ ni tsiii ehe. (Bɔf. 4:5-20) Ŋmɛnɛ lɛ, wɔ hu wɔtswa wɔfai shi akɛ, wɔhãŋ suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛhã wɔheloonaa nitsumɔ, shwɛmɔ kɛ hiɛtserɛjiemɔ, kɛ heloonaa nibii lɛ mli awa fe suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛhã Kristo lɛ kɔkɔɔkɔ. Be ni Yesu bi Petro sane lɛ, Petro hã hetoo akɛ: “Nuŋtsɔ, ole akɛ midɔɔ ohe.” Nyɛhãa wɔtsɔa yiŋ srɔtoi ni wɔkpɛɔ yɛ shihilɛ mli lɛ anɔ wɔtsɔa akɛ, wɔ hu wɔdɔɔ Yesu he.

^ kk. 14 Kwɛmɔ sane ni yitso ji, “Ani Hiɛtserɛjiemɔi ni Ohalaa lɛ Ahe yɛ Sɛɛnamɔ?” ni je kpo yɛ October 15, 2011 Buu-Mɔɔ lɛ bf. 9-12, kk. 6-15.