1, 2. (a) Saida mak rikusoin tolu neʼebé iha folin boot husi Jeová? (b) Ita sei koʼalia kona-ba saida iha lisaun neʼe?

JEOVÁ mak riku liu hotu, buat hotu iha lalehan no rai mak ninian. (1 Crônicas [Tawarikh] 29:11, 12) Maski nuneʼe, Jeová la karak, nia hatudu laran-diʼak tebes ba kriatura hotu. Ita agradese tebes tanba Jeová fahe rikusoin barak ho ita! Rikusoin sira-neʼe mak hanesan saida? Neʼe mak hanesan (1) Maromak nia Ukun, (2) serbisu haklaken, no (3) lia-loos neʼebé mai husi ninia Liafuan. Maibé se ita la kuidadu, neineik-neineik ita bele haluha katak rikusoin sira-neʼe iha folin boot tebes. Tan neʼe ita presiza fó-hanoin beibeik ba ita-nia an atu hafolin no hadomi liután buat sira-neʼe, tanba Jesus hatete: “Iha fatin neʼebé imi rai imi-nia rikusoin, imi-nia laran mós sei hela iha neʼebá.”—Lucas 12:34.

² Mai ita haree toʼok oinsá mak ita bele hametin ita-nia domin hodi hafolin liután Maromak nia Ukun, serbisu haklaken, no lia-loos. Nuʼudar ita koʼalia kona-ba pontu importante sira-neʼe, haree mós oinsá mak ita ida-idak bele hametin liután ita-nia domin ba rikusoin espirituál sira-neʼe.

3. Iha Jesus nia ai-knanoik, mane ida halo saida deʼit atu sosa fatuk-murak ida? (Haree dezeñu iha pájina 9.)

³ Lee Mateus 13:45, 46. Jesus konta ai-knanoik kona-ba mane ida neʼebé sosa no faʼan fatuk-murak. Loron ida, nia buka-hetan fatuk-murak ida neʼebé iha folin boot liu fali fatuk-murak sira seluk. Mane neʼe hakarak tebes fatuk-murak neʼe toʼo nia faʼan hotu ninia sasán hodi sosa fatuk-murak neʼe. Husi neʼe ita bele haree katak fatuk-murak neʼe iha folin boot duni ba mane neʼe!

4. Se ita mak hadomi Maromak nia Ukun, ita sei halo saida?

⁴ Ita bele aprende saida husi Jesus nia ai-knanoik? Maromak nia Ukun mak hanesan fatuk-murak folin-boot neʼe. Se ita mak hadomi Maromak nia Ukun hanesan mane neʼe hafolin fatuk-murak, ita sei husik buat hotu atu bele sai sidadaun ba Maromak nia Ukun ba nafatin. (Lee Marcos 10:28-30.) Mai ita haree toʼok ezemplu husi ema naʼin-rua neʼebé halo nuneʼe.

5. Zakeus halo saida hodi hatudu katak nia hadomi Maromak nia Ukun?

⁵ Zakeus mak ema neʼebé kobradór impostu. Nia sai riku liuhusi hamatak ema nia osan. (Lucas 19:1-9) Maibé loron ida, nia rona Jesus koʼalia kona-ba Maromak nia Ukun. Nia gosta tebes buat neʼebé nia rona toʼo nia hakarak troka ninia moris. Nia dehan: “Naʼi, haʼu sei fahe haʼu-nia rikusoin ba rua hodi fó ida ba ema kiak sira, no buat naran deʼit neʼebé haʼu foti husi ema hodi hamatak sira, haʼu sei fó fali dala haat liu fali buat neʼebé haʼu foti.” Zakeus fó fali osan neʼebé nia foti husi ema no nia la kaan tan ba buat sira-neʼe.

6. Feto ida halo mudansa saida, no tanbasá?

⁶ Tinan balu liubá, iha feto ida rona kona-ba Maromak nia Ukun, no nia mak lesbian ida. Nia mós prezidente ba organizasaun ida neʼebé luta kona-ba omoseksuál sira-nia direitu. Maibé bainhira nia estuda Bíblia no aprende katak Maromak nia Ukun mak buat folin-boot tebes, nia rekoñese katak nia presiza halo mudansa ba ninia moris. (1 Korinto 6:9, 10) Tanba nia hadomi Jeová, nia sai husi organizasaun neʼe no la moris tan nuʼudar lesbian. Nia hetan batizmu iha 2009 no tinan tuirmai nia foti pioneiru regulár. Nia halo mudansa boot ba ninia moris tanba ninia domin ba Jeová boot liu fali ninia hakarak sira neʼebé sala.—Marcos 12:29, 30.

7. Oinsá mak ita bele hametin ita-nia domin ba Maromak nia Ukun?

⁷ Ita barak halo ona mudansa oioin ba ita-nia moris tan deʼit atu sai sidadaun ba Maromak nia Ukun. (Roma 12:2) Maski nuneʼe, presiza luta nafatin. Atu hametin ita-nia domin ba Maromak nia Ukun, ita tenke kuidadu atu la husik buat hanesan sasán ka hakarak aat seksuál nian halo fraku ita-nia domin. (Provérbios [Amsal] 4:23; Mateus 5:27-29) Maibé Jeová fó tan buat folin-boot ida hodi ajuda ita hametin ita-nia domin ba Maromak nia Ukun.

8. (a) Tanbasá mak apóstolu Paulo kompara ita-nia serbisu haklaken hanesan “rikusoin iha sanan-rai nia laran”? (b) Oinsá mak Paulo hatudu katak nia hadomi serbisu haklaken?

⁸ Jesus fó knaar ba ita atu haklaken no hanorin liafuan diʼak kona-ba Maromak nia Ukun ba ema. (Mateus 28:19, 20) Apóstolu Paulo kompara knaar neʼe hanesan rikusoin neʼebé tau iha sanan-rai laran. (2 Korinto 4:7; 1 Timóteo 1:12) Ita la perfeitu, tan neʼe ita fraku hanesan sanan-rai. Maibé mensajen neʼebé ita haklaken ba ema mak hanesan rikusoin furak tanba mensajen neʼe bele lori moris rohan-laek ba ita no mós ba sira neʼebé  rona ita. Tan neʼe mak apóstolu Paulo hatete: “Haʼu halo tiha buat hotu tan liafuan diʼak, atu nuneʼe haʼu mós bele fahe ida-neʼe ba ema seluk.” (1 Korinto 9:23) Paulo hakaʼas an tebes hodi hanorin Maromak nia Ukun ba ema seluk. (Lee Roma 1:14, 15; 2 Timóteo 4:2.) Ninia domin ba liafuan diʼak ajuda nia atu haklaken nafatin maski ema fó terus makaʼas ba nia. (1 Tesalónika 2:2) Oinsá mak ita bele banati-tuir Paulo nia ezemplu kona-ba hadomi serbisu haklaken?

9. Iha dalan saida deʼit mak ita bele hatudu katak ita hadomi serbisu haklaken?

⁹ Dalan ida neʼebé Paulo hatudu katak nia hadomi serbisu haklaken mak hodi uza oportunidade hotu atu haklaken ba ema. Hanesan Paulo ho ema kristaun seluk iha ninia tempu, ita mós hakarak haklaken liafuan diʼak ba ema husi uma ba uma, iha fatin públiku, no iha fatin naran deʼit bainhira hasoru ema. (Apóstolu 5:42; 20:20) Ita buka dalan oioin atu haklaken ba ema hotu. Karik ita bele foti pioneiru estra ka pioneiru regulár. Ka ita bele aprende língua seluk, muda ba fatin seluk iha ita rasik nia rai, ka muda ba nasaun seluk.—Apóstolu 16:9, 10.

10. Irene nia hakaʼas-an hodi haklaken liafuan diʼak lori bensaun saida ba nia?

¹⁰ Irmán klosan ida naran Irene husi Estadus Unidus, nia hakarak haklaken liafuan diʼak ba ema Rúsia neʼebé koʼalia língua rusu. Tan neʼe nia tuir grupu ida neʼebé koʼalia língua rusu iha sidade Novaiorke. Iha tempu neʼebá, iha deʼit haklaken-naʼin 20 iha grupu neʼe. Maibé tinan 20 liutiha, Irene dehan: “Haʼu seidauk koʼalia língua rusu ho moos.” Maski nuneʼe, Jeová ajuda nia ho irmaun-irmán sira seluk atu haklaken ba ema neʼebé koʼalia língua rusu. Rezultadu husi neʼe mak, ohin loron, iha sidade Novaiorke iha ona kongregasaun neen neʼebé koʼalia língua rusu. Irene estuda Bíblia ho ema barak no naʼin-15 hetan ona batizmu. Sira balu ikusmai serbí iha Betel, balu pioneiru, no balu tan serbí nuʼudar katuas kongregasaun. Irene dehan: “Husi planu sira neʼebé haʼu bele halo, haʼu hanoin la iha ida mak bele lori ksolok boot liu fali haklaken.” Sin, Irene hafolin tebes ninia serbisu haklaken!

11. Se ita mak kontinua haklaken maski ema fó terus, neʼe sei lori rezultadu diʼak saida?

¹¹ Se ita mak hafolin tebes serbisu haklaken, ita mós sei halo hanesan apóstolu Paulo hodi kontinua haklaken maski ema fó terus ba ita. (Apóstolu 14:19-22) Porezemplu, durante tinan 1930 toʼo 1944, ema fó terus makaʼas ba ita-nia irmaun-irmán sira iha rai-Estadus Unidus. Maibé sira kontinua haklaken nafatin. Bainhira ema husi governu koko atu bandu sira, sira lori kazu neʼe ba tribunál no sira manán kazu barak. Iha 1943, irmaun Knorr temi kazu ida neʼebé ita  manán husi Tribunál Aas Liu Hotu iha Estadus Unidus. Nia dehan katak, se irmaun sira mak la kontinua haklaken, karik ita sei nunka lori kazu ida ba Tribunál neʼe. Nia mós dehan katak, tanba irmaun-irmán sira iha mundu tomak la para atu haklaken mak hatudu katak terus neʼebé ema fó ba ita la hetan susesu. Irmaun sira husi nasaun seluk mós manán ona kazu barak hanesan neʼe. Loos duni, tanba ita-nia domin ba serbisu haklaken mak ita sei nunka husik terus neʼebé ema fó ba ita atu hapara ita hodi haklaken.

12. Ita hakarak halo saida ho ita-nia serbisu haklaken?

¹² Se ita mak hafolin ita-nia serbisu haklaken, ita sei la hanoin deʼit kona-ba oras hira mak ita hakerek iha relatóriu. Ita hakarak duni “fó sasin ho loloos kona-ba liafuan diʼak”. (Apóstolu 20:24; 2 Timóteo 4:5) Maibé ita hanorin saida ba ema? Mai ita haree rikusoin ida tan husi Maromak.

13, 14. Jesus nia liafuan iha Mateus 13:52 koʼalia kona-ba saida, no saida mak ita presiza halo atu halibur tan rikusoin lia-loos nian?

¹³ Rikusoin terseiru neʼebé Jeová fó ba ita mak kona-ba lia-loos sira neʼebé ita aprende. Jeová mak lia-loos nia Hun. (2 Samuel 7:28; Salmo [Mazmur] 31:5) No tanba nia mak Aman neʼebé laran-diʼak, nia hakarak fahe lia-loos sira-neʼe ba ita. Ita aprende ona lia-loos barak liuhusi lee ninia Liafuan, lee ita-nia livru sira no tuir reuniaun boot no mós reuniaun semana-semana nian. Lia-loos neʼebé ita halibur hamutuk mak Jesus bolu nuʼudar “buat foun no buat tuan” neʼebé ita rai hela nuʼudar rikusoin. (Lee Mateus 13:52.) Se ita mak buka lia-loos sira-neʼe hanesan buka rikusoin neʼebé subar hela, Jeová sei ajuda ita atu halibur tan rikusoin lia-loos nian. (Lee Provérbios [Amsal] 2:4-7. *) Oinsá mak ita bele halo nuneʼe?

¹⁴ Ita presiza estuda beibeik Bíblia ho ita-nia livru sira no halo riset didiʼak. Halo nuneʼe bele ajuda ita atu buka-hetan lia-loos “foun” neʼebé uluk ita seidauk hatene. (Josué [Yosua] 1:8, 9; Salmo [Mazmur] 1:2, 3) Iha Watch Tower (Livru Haklaken) primeiru neʼebé fó sai iha fulan-Jullu 1879 hatete katak lia-loos mak hanesan ho ai-funan ida neʼebé subar iha duʼut aat laran. Ema presiza buka didiʼak mak foin bele hetan ai-funan ida-neʼe. Bainhira nia hetan tiha ai-funan neʼe, nia la bele kontente ho ida deʼit, nia tenke kontinua buka atu hetan ai-funan barak liután. Hanesan neʼe mós ho ita, ita tenkesér hakaʼas an atu kontinua buka lia-loos barak liután, laʼós kontente ona tanba ita hetan lia-loos ida deʼit.

15. Tanbasá mak ita bolu lia-loos balu nuʼudar “tuan”, no lia-loos ida neʼebé mak Ita rasik hafolin liu hotu?

¹⁵ Bainhira ita foin estuda Bíblia, ita aprende lia-loos furak oioin. Ita bolu lia-loos sira-neʼe “tuan” tanba ita aprende ulukliu kona-ba lia-loos sira-neʼe. Entaun, lia-loos sira-neʼe mak hanesan saida? Bainhira ita foin estuda, ita aprende katak Jeová mak ita-nia Kriadór no nia iha planu ida ba ema, no katak nia haruka ninia Oan-Mane mai iha rai hodi mate ba ita atu kasu ita husi sala no mate. Ita mós aprende katak Maromak nia Ukun sei halakon susar no terus hodi ita bele moris ba nafatin iha rai ho dame no haksolok.—João 3:16; Apokalipse 4:11; 21:3, 4.

16. Ita presiza halo saida se esplikasaun balu kona-ba lia-loos husi Bíblia hetan mudansa?

 ¹⁶ Dala ruma esplikasaun kona-ba profesia sira husi Bíblia ka eskritura ruma neʼebé uluk ita aprende hetan mudansa atu sai klaru liután. Bainhira neʼe akontese, diʼak atu uza tempu hodi estuda no medita didiʼak kona-ba mudansa sira-neʼe. (Apóstolu 17:11; 1 Timóteo 4:15) Ita-nia hakarak laʼós atu hatene deʼit kona-ba saida mak la hanesan entre esplikasaun foun ho esplikasaun tuan, maibé ita mós presiza fó atensaun didiʼak ba informasaun hotu kona-ba esplikasaun foun neʼe. Estuda iha dalan hanesan neʼe sei ajuda ita atu halibur lia-loos seluk tan husi Bíblia. Tanbasá mak ita hakarak hakaʼas an atu halo nuneʼe?

17, 18. Oinsá mak espíritu santu bele ajuda ita?

¹⁷ Jesus hanorin katak Maromak nia espíritu bele ajuda ita atu hanoin-hetan buat neʼebé ita aprende iha tempu uluk. (João 14:25, 26) Oinsá mak neʼe bele ajuda ita bainhira haklaken liafuan diʼak? Haree toʼok esperiénsia ida kona-ba irmaun Peter. Iha 1970 nia komesa serbí iha Betel Bretaña ho idade 19. Nia haklaken hela husi uma ba uma no nia hasoru mane ida neʼebé hasarahun boot, maizumenus tinan 50. Nia husu se mane neʼe hakarak aprende Bíblia. Afinál mane neʼe mak ema judeu nia rabbi ida no mane neʼe hakfodak tanba nia haree Peter neʼebé joven hela hakarak hanorin fali nia kona-ba Bíblia. Tan neʼe nia husu pergunta ida ba Peter hodi koko Peter: “Se nuneʼe haʼu-nia oan, livru Daniel hakerek ho língua saida?” Peter hatán: “Parte balu hakerek ho lia-aramaiku.” Peter konta fali hodi dehan: “Rabbi neʼe hakfodak tanba haʼu hatene resposta ba ninia pergunta, maibé haʼu hakfodak liután ho haʼu-nia an! Oinsá mak haʼu hatene resposta neʼe? Bainhira haʼu fila fali ba uma, haʼu buka fali Livru Haklaken ho Matan-moris bá! husi fulan balu liubá, no haʼu buka-hetan informasaun ida neʼebé esplika katak livru Daniel hakerek iha lia-aramaiku.” (Daniel 2:4) Loos duni, espíritu santu bele ajuda ita atu hanoin-hetan fali informasaun neʼebé ita lee ona no rai hela nuʼudar rikusoin.—Lucas 12:11, 12; 21:13-15.

¹⁸ Se ita mak hadomi lia-loos neʼebé ita aprende husi Jeová no hafolin lia-loos sira-neʼe nuʼudar rikusoin, neʼe sei book ita atu halibur lia-loos seluk tan husi Bíblia. Se ita halo nuneʼe, ita mós sei sai matenek liután atu hanorin fali ema seluk.

19. Tanbasá mak ita tenke proteje didiʼak ita-nia rikusoin espirituál sira?

¹⁹ Iha lisaun neʼe, ita aprende katak importante tebes atu hafolin rikusoin espirituál sira. Maibé ita tenkesér kuidadu atu la husik Satanás ho ninia mundu neʼe atu halo fraku ita-nia domin ba rikusoin sira-neʼe. Ita la bele husik ema nia promete kona-ba fó serbisu neʼebé manán osan boot lohi ita, ka mehi atu iha moris neʼebé diʼak liu, ka sai foti-an kona-ba rikusoin. Apóstolu João fó-hanoin ita katak buat sira-neʼe lakleur tan sei lakon ba nafatin. (1 João 2:15-17) Tan neʼe mak ita tenke hafolin beibeik ita-nia rikusoin espirituál sira no proteje didiʼak rikusoin sira-neʼe.

20. Ita hakarak halo saida atu proteje ita-nia rikusoin espirituál sira?

²⁰ Keta husik buat ida atu halo fraku ita-nia domin ba Maromak nia Ukun. Haklaken nafatin ho badinas, no keta husik ita-nia domin ba serbisu haklaken atu sai malirin. Kontinua buka nafatin lia-loos sira husi Bíblia. Se ita mak halo nuneʼe, ita sei halibur ‘rikusoin iha lalehan neʼebé nunka lakon, iha neʼebé naʼok-teen la besik ka ular sira la han. Basá iha fatin neʼebé ita rai ita-nia rikusoin, ita-nia laran mós sei hela iha neʼebá’.—Lucas 12:33, 34.