Sikʼ li naʼlebʼ

Sikʼ li xtusulal naʼlebʼ

Li nekeʼxtzʼil rix li chahim ut ebʼ laj qʼe: ma naru nekeʼxye li tkʼulmanq?

Li nekeʼxtzʼil rix li chahim ut ebʼ laj qʼe: ma naru nekeʼxye li tkʼulmanq?

XTZʼILBʼAL RIX LI CHAHIM

Ebʼ li nekeʼxtzʼil rix li chahim ut li nekeʼqʼehink nekeʼxye naq li chahim, li Po ut ebʼ li naʼajej li nasutunk re li Saqʼe naʼokenk saʼ xyuʼamebʼ li kristiʼaan. Nekeʼxye ajwiʼ naq aʼ yaal chanru wank li chahim naq nayoʼlaak junaq, tixye chanruhaq li xyuʼam.

Li naʼlebʼ aʼin kitiklaak chaq saʼ li tenamit Babilonia abʼan saʼebʼ li qakutan toj naʼoksimank. Naabʼalebʼ li kristiʼaan nekeʼxkʼojobʼ xchʼool rikʼinebʼ li nekeʼxtzʼil rix li chahim. Abʼan, ma us nekeʼelk? Inkʼaʼ. Qilaq kʼaʼut.

  • Ebʼ li chahim ut ebʼ li naʼajej li nasutunk re li Saqʼe inkʼaʼ naru nekeʼokenk saʼ xyuʼamebʼ li kristiʼaan.

  • Li naʼlebʼ juntaqʼeet joʼkan naq nekeʼruuk xyeebʼal aʼin re yalaq ani.

  • Li nekeʼxye li nekeʼxtzʼil rix li chahim chalenaq saʼ li najteril naʼlebʼ, naq ebʼ li naʼajej li nasutunk re li Saqʼe naxsuti ribʼ chirix li Ruuchichʼochʼ, abʼan moko joʼkan ta xbʼaan naq naxsuti ribʼ chirix li Saqʼe.

  • Li naʼlebʼ li nekeʼxye jalan jalanq li kristiʼaan li nekeʼxtzʼil rix li chahim chirix junaq li poyanam moko naxchap ta ribʼ.

  • Nekeʼxpaabʼ naq li 12 chi eetalil re li po naxye chanruhaq li kristiʼaan. Abʼan, li xyaalalil aʼan naq usta juntaqʼeet li kutan naq xeʼyoʼlaak wiʼ, moko juntaqʼeet ta nekeʼnaʼlebʼak. Li nekeʼxtzʼil rix li chahim, nekeʼraqok aatin saʼ xbʼeen junaq li kristiʼaan xbʼaan li nekeʼxyoobʼ moko xbʼaan ta chanru nanaʼlebʼak. Rikʼin aʼin, ma inkʼaʼ yookebʼ xkʼutbʼesinkil naq nekeʼxtzʼeqtaana ebʼ li kristiʼaan?

LI QʼEHINK

Chalen najter qʼe kutan, ebʼ li kristiʼaan nekeʼxsikʼ ebʼ laj qʼe. Wankebʼ laj qʼe nekeʼroksi li xkʼamkʼot junaq li xul malaj li kristiʼaan, malaj nekeʼril chanru naxkʼop li ixim junaq li tzoʼ xul re xyeebʼal li tkʼulmanq. Junchʼol chik nekeʼroksi li eetalil li naxkanabʼ li xkʼot li kape malaj li té. Saʼebʼ li qakutan naʼoksimank jalan chik ebʼ li naʼlebʼ, joʼ li kaart, li chahim, li uqʼ ut ebʼ li matkʼ. Abʼan, ma tooruuq xkʼojobʼankil qachʼool rikʼin xnaʼlebʼebʼ laj qʼe? Inkʼaʼ. Qatzʼilaq rix kʼaʼut.

Moko junaj ta ru li naʼlebʼ li nekeʼxye. Usta nekeʼroksi jun ajwiʼ chi naʼlebʼ malaj jalan jalanq chi naʼlebʼ, li nekeʼxye moko naxchap ta ribʼ. Jun eetalil, wi junaq li kristiʼaan naxye re wiibʼ laj qʼe naq teʼxye re chanru t-elq saʼ li xyuʼam ut ebʼ aʼan juntaqʼeet li kaart li «nekeʼroksi», juntaqʼeet ajwiʼ raj li naʼlebʼ li teʼxye re, abʼan moko joʼkan ta nakʼulmank.

Nakʼemank saʼ aatin li nekeʼxbʼaanu ut kʼaʼut nekeʼxbʼaanu. Wankebʼ nekeʼxye naq ebʼ laj qʼe yal «nekeʼril» chanru nanaʼlebʼak li kristiʼaan re xyeebʼal li tkʼulmanq, inkʼaʼ nekeʼroksi ebʼ li kaart malaj jalan chik li naʼlebʼ. Jun eetalil, ebʼ laj qʼe li seebʼebʼ xchʼool nekeʼxbʼaanu ebʼ li patzʼom rehebʼ li kristiʼaan ut qʼesqʼesebʼ ru, re rilbʼal chanru nanaʼlebʼak ut nasumenk li kristiʼaan. Moqon nekeʼxye rehebʼ jun li naʼlebʼ li chanchan tawiʼ naq ebʼ aʼan xeʼqʼehink re abʼan moko joʼkan ta, yal nekeʼxye li xeʼril ut xeʼrabʼi rikʼin li kristiʼaan. Aʼin naxbʼaanu naq teʼxpaabʼ li nekeʼxye ut chi joʼkan ebʼ laj qʼe nekeʼxkʼul naabʼal li tumin.

KʼARU NAXYE LI SANTIL HU?

Li nekeʼxtzʼil rix li chahim ut ebʼ laj qʼe nekeʼxye naq ak xaqabʼanbʼil li tqakʼul saʼ li qayuʼam. Abʼan, ma yaal aʼin? Li Santil Hu naxye naq naru tqasikʼ li tqapaabʼ malaj li tqabʼaanu ut li tqasikʼ naru tooxtenqʼa malaj tooxchʼaʼajki saʼ li qayuʼam (Josué 24:15).

Li nekeʼraj xloqʼoninkil ru li Yos nekeʼxtzʼeqtaana li naʼlebʼ li chalenaq rikʼinebʼ li nekeʼxtzʼil rix li chahim ut ebʼ laj qʼe, xbʼaan naq li Yos xikʼ naril aʼin. Li Santil Hu naxye: «Miwank junaq saʼ eeyanq li [...] tixbʼaanu li qʼehibʼk ut li rilbʼal li yuʼam chaalel rikʼin xkaʼyankil ebʼ li chahim. Maajun eere tixbʼaanu li tuulak malaj xmoybʼal xsaʼ li uhej. Maajunaq aj bʼalaqʼ saʼ eeyanq chi moko li nekeʼaatinak rikʼin li anum malaj rikʼinebʼ li kamenaq; maajunaq aj qʼe eerikʼin. Xbʼaan naq chixjunilebʼ li nekeʼbʼaanunk re aʼin, yibʼeetal chiru li Qaawaʼ [Jehobʼa]» a (Deuteronomio 18:10-12).

a Aʼin xkʼabʼaʼ li Yos li Nim Xwankil «saʼ xbʼeen chixjunil li Ruuchichʼochʼ» (Salmo 83:18, TNM).