Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Nɔ Ko Ni Yeɔ Gbalɛ Ko Ni Ba Mli He Odase

Nɔ Ko Ni Yeɔ Gbalɛ Ko Ni Ba Mli He Odase

MƐI JƐƆ JE LƐŊ HEI SRƆTOI AMƐYAKWƐƆ KUNIMYELI AGBÓ KO NI ATSWA YƐ CENTRAL ROME, YƐ ITALY. ATSWA AGBÓ NƐƐ KONI AKƐWO NƆYELƆ KO NI ROMABII LƐ SHWƐƐƐ EHE KWRAA NI ATSƐƆ LƐ TITUS LƐ HIƐ NYAM.

Akpɛ́ nibii wuji enyɔ komɛi ni miitsɔɔ yinɔsane mli nɔ ko ni ale waa lɛ yɛ Titus Agbó lɛ he. Shi mɛi pii leee akɛ tsakpaa yɛ agbó nɛɛ kɛ Biblia lɛ teŋ, no ji, Titus Agbó lɛ ji odaseyeli ni tsɔɔ akɛ, Biblia mli gbalɛi baa mli fitsofitso.

ABU MAŊ KO FƆ

Yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 Ŋ.B. shishijee gbɛ lɛ, Roma Nɔyeli lɛ ye nɔ kɛjɛ Britain kɛ Gaul (amrɔ nɛɛ atsɛɔ lɛ France) aahu kɛtee Ejipt, ni kpokpaa nɛɛ nɔ bii lɛ atoiiaŋ jɔ amɛ, ni amɛshwere bɔ ni anako enɔ dã. Shi no mli lɛ, kpokpaa kome ko ni etse ehe banee lɛ nɔ ejɔɔɔ kwraa, ni enɛ su Roma Nɔyeli lɛ tsui waa. Kpokpaa nɛɛ ji Yudea kpokpaa lɛ.

Wolo ko (Encyclopedia of Ancient Rome) wie akɛ: “No mli lɛ, béi ni mli wa waa yɛ Yudea kpokpaa lɛ kɛ Roma nɔyeli lɛ teŋ, ni maji ni yɔɔ Roma nɔyeli lɛ shishi lɛ fioo ko pɛ yɔɔ nakai naagba lɛ. Yudafoi lɛ sumɔɔɔ ni maŋsɛɛ bii yeɔ amɛnɔ, ejaakɛ mɛi nɛɛ ebuuu amɛkusumii lɛ kwraa. Ni Romabii lɛ hu hãaa Yudafoi lɛ hiɛ kwraa, ejaakɛ amɛna amɛ akɛ kuɛŋtilɔi.” Yudafoi lɛ miihi Romabii lɛ kwraa, ni amɛteŋ mɛi pii kpa gbɛ akɛ mɔ ko baaba ebahere amɛ, ní eshwie Romabii lɛ koni amɛhe ajɔ amɛ. Shi yɛ afi 33 Ŋ.B. lɛ, Yesu Kristo wie akɛ amanehulu kpele ko baaba Yerusalem nɔ.

Yesu wie akɛ: “Gbii baaba, be ni ohenyɛlɔi lɛ kɛ tsei jaŋŋi kɛ amɛnaa piɔpiɔi baafo afabaŋ amɛwo ohe, ni amɛbaabɔle bo kɛkpe, ni amɛbaasa onaa yɛ he fɛɛ he. Amɛkɛ bo kɛ obii ni yɔɔ omli lɛ baatswa shi, ni amɛshiŋ tɛ kome yɛ eko nɔ yɛ omli.”​—Luka 19:43, 44.

Ekã shi faŋŋ akɛ, nɔ ni Yesu wie lɛ hã ekaselɔi lɛ ahiɛ fee amɛ yaa. Gbii enyɔ sɛɛ be ni amɛna sɔlemɔ shĩa ni yɔɔ Yerusalem lɛ, amɛteŋ mɔ kome wie akɛ: “Tsɔɔlɔ, kwɛmɔ! mɛɛ tɛi kɛ tsũi fɛfɛji po nɛ!” Anɔkwa, akɛɛ tɛi ni akɛma sɔlemɔ shĩa lɛ ekomɛi kɛlɛ fe mitai 11 (nanetalɔi 36), ni amɛlɛɛ fe mitai 5 (nanetalɔi 16), ni amɛkwɔlɔ fe mitai 3 (nanetalɔi 10)! Shi Yesu hã amɛ hetoo akɛ: “Nibii nɛɛ ni nyɛnaa amrɔ nɛɛ, gbii baaba ni ashiŋ tɛ kome yɛ eko nɔ ni atsiŋ atswaŋ shi.”​—Marko 13:1; Luka 21:6.

Yesu kɛɛ amɛ hu akɛ: “Kɛ́ nyɛna akɛ asraafoi ebɔ nsara ewo Yerusalem he kɛkpe lɛ, belɛ nyɛnáa nyɛlea akɛ emaŋfɔfeemɔ lɛ ebɛŋkɛ. No lɛ, mɛi ni yɔɔ Yudea lɛ abɔi foijee kɛya gɔji lɛ anɔ, ni mɛi ni yɔɔ maŋ lɛ mli lɛ aje kpo, ni mɛi ni yɔɔ hei ni etse amɛhe banee lɛ akabote maŋ lɛ mli.” (Luka 21:20, 21) Ani Yesu wiemɔi lɛ ba mli?

AKPÃTÃ MAŊ KO HIƐ

Afii 33 baho ní Yudeabii lɛ bɛ miishɛɛ yɛ Roma nɔyeli shishi lolo. Shi yɛ afi 66 Ŋ.B. be ni Roma amralo ni kwɛɔ Yudea nɔ, ni atsɛɔ lɛ Gessius Florus lɛ yashɔ̃ shika yɛ sɔlemɔ shĩa lɛ he ni akɛ oniai lɛ yawoɔ lɛ, Yudafoi lɛ atsui ba; amɛnu he akɛ Romabii lɛ efee tsɔ. Etsɛɛɛ ni Yudafoi lɛ ke yuu kɛba Yerusalem, amɛbagbe Roma asraafoi ni kwɛɔ maŋ lɛ nɔ lɛ, ni amɛhã ale akɛ, amɛye amɛhe kɛje Roma nɔyeli lɛ shishi.

Aaafee nyɔji etɛ sɛɛ lɛ, Cestius Gallus nyiɛ Roma asraafoi ni yi fa fe 30,000 ahiɛ kɛba Yerusalem koni amɛbafo atuatsemɔ lɛ sɛɛ. Oya nɔŋŋ ni Romabii lɛ bote maŋ lɛ mli, ni amɛbɔi gbogboi ni bɔle sɔlemɔ shĩa lɛ he lɛ ashishi tsaa. Shi aleee nɔ ni ba, kɛkɛ ni amɛku amɛsɛɛ. Yudafoi atuatselɔi lɛ nya waa, ni amɛtiu amɛ amrɔ nɔŋŋ. Akɛni kui enyɔ ni kɛ amɛhe wuɔ lɛ eshi Yerusalem hewɔ lɛ, Kristofoi lɛ ná hegbɛ amɛjo foi kɛshi jɛmɛ kɛtee gɔji lɛ anɔ yɛ Yordan Faa lɛ sɛɛ, tamɔ bɔ ni Yesu fã amɛ akɛ amɛfee lɛ.​—Mateo 24:15, 16.

Enɔ afi lɛ, Romabii lɛ ku amɛsɛɛ koni amɛyatutua Yudea ekoŋŋ, ni mɔ ni nyiɛ amɛhiɛ ji Tatsɛ Vespasian kɛ ebinuu Titus. Shi be ni Nɔyelɔ Nero gbo yɛ afi 68 Ŋ.B. lɛ sɛɛ etsɛɛɛ lɛ, Vespasian ku esɛɛ kɛtee Roma koni eyaŋɔ maŋtsɛsɛi lɛ, ni eshi asraafoi aaafee 60,000 ewo ebinuu Titus dɛŋ koni enyiɛ amɛhiɛ kɛyatutua Yudea.

Yɛ June 70 Ŋ.B. lɛ, Titus fã esraafoi lɛ ni amɛyafolɔ tsei fɛɛ ni yɔɔ Yudea koi lɛ amli lɛ. Amɛjɔɔ tsei nɛɛ anaa piɔpiɔ ni amɛkɛmamɔ maŋ lɛ he fɛɛ kɛkpe, aaafee kilomitai 7 kɛlɛ. Be ni shɛɔ September lɛ, Romabii lɛ eloo maŋ lɛ mli nɔ fɛɛ nɔ, ni amɛshã maŋ lɛ kɛ sɔlemɔ shĩa lɛ; amɛshiii tɛ kome po yɛ ekroko nɔ, tamɔ bɔ ni Yesu etsɔ hiɛ egba lɛ pɛpɛɛpɛ. (Luka 19:43, 44) Akɔntaabuu ko tsɔɔ akɛ, eeenyɛ efee akɛ, “mɛi 250,000 kɛmiimɔ 500,000 ahiɛ kpãtã yɛ Yerusalem kɛ Yudea hei krokomɛi.”

KUNIMYELI KPELE KO

Yɛ afi 71 Ŋ.B. lɛ, Titus ku esɛɛ kɛtee Italy, ni Romabii lɛ kɛ nyamɔ kpele bakpee lɛ. Akoŋ ni ashi nakai gbi lɛ ji kunimyeli akoŋshimɔ wuji ni etee nɔ yɛ maŋtiase lɛ mli lɛ ateŋ ekome, ni maŋ muu lɛ fɛɛ kɛ nyamɔ je kpo kɛbakwɛ.

Be ni maŋbii lɛ na nibii pii ni ayaloo ni akɛnyiɛ Roma gbɛjegbɛi lɛ anɔ lɛ, amɛnaa kpɛ amɛhe. Amɛkwɛ lɛji ni ayaloo kɛba lɛ, mɛi ni miifee nibii ni tee nɔ yɛ ta lɛ mli lɛ ahe drama lɛ, kɛ nibii ni ayaloo kɛjɛ sɔlemɔ shĩa ni yɔɔ Yerusalem lɛ, ni enɛ hã amɛmii shɛ amɛhe waa.

Yɛ afi 79 Ŋ.B. lɛ, Titus baye Roma nɔ yɛ epapa Vespasian sɛɛ. Shi afii enyɔ pɛ sɛɛ lɛ, Titus gbo trukaa. Enyɛmi nuu Domitian baye nɔ yɛ esɛɛ, ni amrɔ nɔŋŋ lɛ, ema kunimyeli agbó ko kɛwo Titus hiɛ nyam.

BƆ NI AGBÓ LƐ YƆƆ ŊMƐNƐ

Bɔ ni Titus Agbó ni yɔɔ Rome lɛ ji ŋmɛnɛ

Daa afi lɛ, mɛi akpei ohai abɔ yasharaa shi yɛ Rome he ko ni blema tsũi yɔɔ ni atsɛɔ jɛmɛ Roman Forum lɛ, ni amɛnyaa Titus Agbó ni yɔɔ jɛmɛ lɛ he waa. Mɛi komɛi naa agbó nɛɛ akɛ ŋaa nitsumɔ ko ni nɔ bɛ, ni mɛi komɛi hu naa lɛ akɛ ehãa akaiɔ hewalɛ ni Roma nɔyeli lɛ yɔɔ lɛ. Mɛi krokomɛi hu naa lɛ akɛ ehãa akaiɔ Yerusalem kɛ sɔlemɔ shĩa ni akpãtã hiɛ lɛ.

Shi mɛi ni kaseɔ Biblia lɛ jogbaŋŋ lɛ naa Titus Agbó lɛ akɛ ehe hiaa kwraa fe bɔ ni mɛi krokomɛi naa lɛ lɛ. Eji odaseyeli ni tsɔɔ akɛ, Biblia mli gbalɛi ja ni abaanyɛ akɛ he afɔ nɔ, ni ehãa anaa hu akɛ, gbalɛi nɛɛ jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ.​—2 Petro 1:19-21.