Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Ani Ole Yehowa Tamɔ Bɔ Ni Noa, Daniel, Kɛ Hiob Le Lɛ Lɛ?

Ani Ole Yehowa Tamɔ Bɔ Ni Noa, Daniel, Kɛ Hiob Le Lɛ Lɛ?

“Mɛi fɔji nyɛŋ anu jalɛ sane shishi, shi mɛi ni taoɔ Yehowa sɛɛ gbɛ lɛ baanyɛ anu nɔ fɛɛ nɔ shishi.”​—ABƐI 28:5.

LALAI: 126, 150

1-3. (a) Mɛni baaye abua wɔ ni wɔya nɔ wɔye Nyɔŋmɔ anɔkwa yɛ naagbee gbii nɛɛ amli? (b) Mɛni he wɔbaasusu yɛ nikasemɔ nɛɛ mli?

ŊMƐNƐ lɛ, wɔbɛŋkɛ je lɛ naagbee lɛ fe be fɛɛ ni eho, ni mɛi babaoo miifee nibii fɔji. Amɛyi efa “tamɔ jwɛi.” (Lala 92:7) No hewɔ lɛ, efeee wɔ naakpɛɛ akɛ mɛi ehiii shi yɛ Nyɔŋmɔ jeŋba he mlai lɛ anaa. Yɛ jeŋ ni tamɔ nɛkɛ mli lɛ, te wɔɔfee tɛŋŋ ‘wɔfee wɔhe gbekɛbii bibii yɛ efɔŋ gbɛfaŋ,’ ni yɛ nakai beiaŋ nɔŋŋ lɛ, ‘wɔtsɔmɔ mɛi ni edara yɛ wɔniiashishinumɔ gbɛfaŋ’?​—1 Kor. 14:20.

2 Ŋmalɛ ni wɔnikasemɔ lɛ damɔ nɔ lɛ hãa sanebimɔ nɛɛ hetoo. Efã ko kɛɔ akɛ: “Mɛi ni taoɔ Yehowa sɛɛ gbɛ lɛ baanyɛ anu nɔ fɛɛ nɔ shishi.” Ni tsɔɔ akɛ, amɛbaanyɛ amɛnu nɔ fɛɛ nɔ ni ebiɔ ni amɛfee koni amɛsa Yehowa hiɛ lɛ shishi. (Abɛi 28:5) Abɛi 2:7, 9 lɛ wieɔ nɔ ko ni tamɔ nakai nɔŋŋ. Ekɛɔ akɛ Yehowa kɛ “hiɛshikamɔ toɔ ehãa mɔ ni ja.” Enɛ hewɔ lɛ, jalɔi nyɛɔ amɛnuɔ “jalɛ nifeemɔ, kɛ jalɛsaneyeli, kɛ nɔ ni ja gbɛ shishi,” ni tsɔɔ akɛ, amɛnuɔ “nɔ ni ekpakpafeemɔ tsɔɔ diɛŋtsɛ” lɛ shishi.

3 Noa, Daniel, kɛ Hiob ná hiɛshikamɔ nɛɛ eko. (Eze. 14:14) Nyɔŋmɔ webii ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ hu yɛ hiɛshikamɔ nɛɛ eko. Ani oyɛ hiɛshikamɔ nɛɛ eko? Ani onuɔ “nɔ fɛɛ nɔ” ni ebiɔ ni ofee koni osa Yehowa hiɛ lɛ shishi? Ja ole Yehowa jogbaŋŋ dani obaanu “nɔ fɛɛ nɔ” ni ebiɔ ni ofee koni osa ehiɛ lɛ shishi. No hewɔ lɛ, yɛ nikasemɔ nɛɛ mli lɛ, wɔbaakwɛ (1) bɔ ni fee ni Noa, Daniel, kɛ Hiob bale Nyɔŋmɔ, (2) bɔ ni amɛná nilee nɛɛ he sɛɛ amɛhã, kɛ (3) bɔ ni wɔɔfee wɔná hemɔkɛyeli tamɔ amɛ.

NOA KƐ NYƆŊMƆ NYIƐ YƐ JEŊ FƆŊ KO MLI

4. Te fee tɛŋŋ ni Noa bale Yehowa? Ni mɛɛ gbɛ nɔ nilee krɔŋŋ nɛɛ ye ebua lɛ?

4 Te fee tɛŋŋ ni Noa bale Yehowa? Kɛjɛ be ni Adam kɛ Hawa fɔ lɛ sɛɛ kɛbaa lɛ, adesai tsɔɔ gbɛi titrii etɛ anɔ amɛkaseɔ Yehowa he nii. Amɛkaseɔ ehe nii kɛtsɔ nibii ni ebɔ ni amɛnaa lɛ, kɛ etsuji anɔkwafoi krokomɛi lɛ anɔ. Agbɛnɛ hu, kɛ́ amɛhi shi yɛ emlai kɛ etaomɔ nii ni ja lɛ anaa ni ejɔɔ amɛ lɛ, no hu hãa amɛkaseɔ nɔ ko yɛ ehe. (Yes. 48:18) Nibii ni Nyɔŋmɔ ebɔ ni Noa na lɛ hã ehe eye akɛ Nyɔŋmɔ yɛ, ni amɛhã ena hu akɛ Nyɔŋmɔ yɛ sui kpakpai. Enɛ hewɔ lɛ, ekã shi faŋŋ akɛ, Noa na akɛ Yehowa yɛ hewalɛ waa ni lɛ ji anɔkwa Nyɔŋmɔ koome lɛ. (Rom. 1:20) Noa he eye akɛ Nyɔŋmɔ yɛ. Shi nɔ ni fe fɛɛ lɛ, ená emli hemɔkɛyeli ni mli wa waa.

5. Te fee tɛŋŋ Noa le nɔ hewɔ ni Nyɔŋmɔ bɔ adesai?

5 Biblia lɛ kɛɔ akɛ “hemɔkɛyeli nyiɛɔ nɔ ni anuɔ lɛ sɛɛ kɛbaa.” (Rom. 10:17) Namɛi anaa eeenyɛ efee akɛ Noa nu Yehowa he sane yɛ? Eeenyɛ efee akɛ enu ehe sane babaoo kɛjɛ ewekumɛi aŋɔɔ. Amɛteŋ mɔ kome ji epapa Lamek. Lamek he Yehowa nɔ eye, ni afɔ lɛ dani Adam gbo. (Kwɛmɔ mfoniri ni yɔɔ nikasemɔ lɛ shishijee lɛ.) Amɛteŋ mɛi krokomɛi ji enii Metusela kɛ enanashishiu Yared. Be ni afɔ Noa lɛ sɛɛ afii 366 dani Yared gbo. * (Luka 3:36, 37) Ekolɛ hii nɛɛ kɛ amɛŋamɛi ji mɛi ni hã Noa le akɛ Yehowa ji mɔ ni bɔ adesai, ni eesumɔ ni amɛfɔ ni amɛyi shikpɔŋ lɛ nɔ obɔ ni amɛsɔmɔ lɛ. Amɛhã ele hu akɛ, Adam kɛ Hawa gbo Yehowa nɔ toi. Noa diɛŋtsɛ na nɔ ni jɛ amɛtoigbele lɛ mli kɛba lɛ. (1 Mo. 1:28; 3:16-19, 24) Bɔ fɛɛ bɔ ni sane lɛ ji lɛ, Noa kase Nyɔŋmɔ he nii, ni nɔ ni ekase lɛ tsirɛ lɛ ni esɔmɔ Nyɔŋmɔ.​—1 Mo. 6:9.

6, 7. Mɛɛ hiɛnɔkamɔ hã Noa hemɔkɛyeli lɛ mli wa?

6 Hiɛnɔkamɔ hãa hemɔkɛyeli mli waa. Eeenyɛ efee akɛ, Noa gbɛ́i lɛ shishi ji “Hejɔɔmɔ” loo “Tsuiwoo.” No hewɔ lɛ, be ni ená ele egbɛ́i lɛ shishi lɛ, no hã ehemɔkɛyeli lɛ mli wa, ejaakɛ ehã lɛ hiɛnɔkamɔ. (1 Mo. 5:29, shn.) Yehowa kɛ emumɔ lɛ tsirɛ Lamek ni ewie yɛ ebinuu Noa he akɛ, ‘Mɔ nɛ baashɛje wɔmii yɛ tɔ ni etɔɔ wɔ waa yɛ shikpɔŋ lɛ ni Yehowa elomɔ lɛ hewɔ lɛ mli.’ Noa ná hiɛnɔkamɔ yɛ Nyɔŋmɔ mli. Ená hemɔkɛyeli ni Habel kɛ Henok ná lɛ eko akɛ, ‘seshi’ ko baajwara onufu lɛ yitso.​—1 Mo. 3:15.

7 Noa nuuu nɔ fɛɛ nɔ ni kɔɔ gbalɛ ni yɔɔ 1 Mose 3:15 lɛ he lɛ shishi. Kɛ̃lɛ, ena akɛ nakai gbalɛ lɛ hãa adesai hiɛnɔkamɔ akɛ wɔsɛɛ lɛ, amɛhe baajɔ amɛ. Agbɛnɛ hu, gbalɛ nɛɛ kɛ sane ni Henok shiɛ lɛ, akɛ Nyɔŋmɔ baakpãtã mɛi fɔji lɛ ahiɛ lɛ kpãa gbee. (Yuda 14, 15) Ekã shi faŋŋ akɛ, Henok sane lɛ hã Noa hemɔkɛyeli lɛ kɛ hiɛnɔkamɔ lɛ mli wa. Henok sane lɛ baaba mli yɛ gbɛ ni eye emuu nɔ yɛ Harmagedon ta lɛ mli.

8. Mɛɛ gbɛ nɔ nilee krɔŋŋ ni Noa ná yɛ Nyɔŋmɔ he lɛ bu ehe?

8 Mɛɛ gbɛ nɔ nilee krɔŋŋ ni Noa yɔɔ yɛ Nyɔŋmɔ he lɛ ye ebua lɛ? Nɔ ni Noa kase yɛ Yehowa he lɛ hã ehiɛ kã shi ni ená hemɔkɛyeli. Enɛ hewɔ lɛ, efeee nibii ni baafite wekukpaa ni yɔɔ ekɛ Yehowa teŋ lɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, akɛni Noa kɛ “anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ nyiɛ” hewɔ lɛ, ekɛ mɛi ni ebuuu Nyɔŋmɔ lɛ enyiɛɛɛ loo ekɛ amɛ ebɔɔɔ. Mɛi nya daimonioi ni eŋɔ adesai agbɔmɔtsei lɛ ahe waa yɛ hewalɛ ni amɛyɔɔ lɛ hewɔ, ni eeenyɛ efee po akɛ amɛjá amɛ. Shi Noa efeee nakai. (1 Mo. 6:1-4, 9) Agbɛnɛ hu, Noa le akɛ Nyɔŋmɔ miisumɔ ni adesai afɔ ni amɛyi shikpɔŋ lɛ nɔ obɔ. (1 Mo. 1:27, 28) No hewɔ lɛ, be ni daimonioi lɛ ba ni amɛkɛ yei lɛ bɔi fɔmɔ lɛ, ekɔ sɛɛ akɛ nɔ ni amɛfeɔ lɛ jeee feemɔ nii kwraa, ni ejaaa. Ni be ni bii ni amɛfɔ lɛ batsɔmɔ oblaŋi ni dara kwraa fe bii ni adesai fɔɔ lɛ, no ma nɔ mi akɛ nɔ ni amɛfee lɛ ejaaa. Sɛɛ mli lɛ, Nyɔŋmɔ bɔ Noa kɔkɔ akɛ ebaahã nugbɔ anɛ waa ni eyi shikpɔŋ lɛ nɔ fɛɛ ni ekɛkpãtã mɛi fɔji lɛ fɛɛ ahiɛ. Noa he eye akɛ nɔ ni Nyɔŋmɔ wie lɛ baaba mli. No hewɔ lɛ, ekpɛ adeka lɛ, ni no here lɛ kɛ eweku lɛ yiwala.​—Heb. 11:7.

9, 10. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔná hemɔkɛyeli tamɔ Noa?

9 Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔná hemɔkɛyeli tamɔ Noa? Esa akɛ wɔkase Biblia lɛ jogbaŋŋ, wɔkɛ nɔ ni wɔkaseɔ lɛ ato wɔtsui mli, ni wɔhã ená wɔjeŋba kɛ wɔyiŋkpɛi anɔ hewalɛ. (1 Pet. 1:13-15) Kɛ́ wɔfee nakai lɛ, wɔhiɛ baakã shi ni wɔhemɔkɛyeli lɛ mli baawa, ni no hewɔ lɛ, wɔbaaje Satan ŋaatsɔi lɛ amli, ni je lɛ mumɔ lɛ hu náŋ wɔnɔ hewalɛ. (2 Kor. 2:11) Je lɛ mumɔ lɛ hãa mɛi sumɔɔ yiwalɛ nifeemɔi kɛ jeŋba sha. Agbɛnɛ hu, ehãa mɛi kɛ amɛjwɛŋmɔ maa nibii ni amɛheloo lɛ shweɔ lɛ anɔ titri. (1 Yoh. 2:15, 16) Ebaanyɛ ehã mɛi ni hemɔkɛyeli mli waaa lɛ aku amɛhiɛ amɛshwie nibii ni yeɔ odase akɛ Nyɔŋmɔ gbi wulu lɛ ebɛŋkɛ waa lɛ anɔ. Kɛ́ obaakai lɛ, be ni Yesu kɛ wɔgbii nɛɛ toɔ Noa gbii lɛ ahe lɛ, ewieee yiwalɛ nifeemɔi kɛ jeŋba sha ni baahe shi lɛ he, shi moŋ egbala jwɛŋmɔ kɛtee bɔ ni mɛi baajie amɛjwɛŋmɔ kɛje Nyɔŋmɔjamɔ nɔ lɛ nɔ.​—Kanemɔ Mateo 24:36-39.

10 Bi ohe akɛ: ‘Ani bɔ ni mibaa mijeŋ mihãa lɛ tsɔɔ lɛɛlɛŋ akɛ mile Yehowa? Ani mihemɔkɛyeli lɛ tsirɛɔ mi koni mahi shi yɛ Nyɔŋmɔ taomɔ nii ni ja lɛ anaa, ni agbɛnɛ hu, mikɛɛ mɛi?’ Eba akɛ, hetoi ni obaahã lɛ baatsɔɔ akɛ bo hu ‘okɛ anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ miinyiɛ.’

AMAGAJAMƆ EHE SHI YƐ BABILON, SHI DANIEL TSƆƆ AKƐ EHIƐ KÃ SHI

11. (a) Mɛni bɔ ni Daniel sɔmɔ Nyɔŋmɔ ehã be ni eji oblanyo lɛ hãa wɔnaa yɛ efɔlɔi ahe? (b) Mɛɛ sui ni Daniel jie lɛ kpo obaasumɔ ni okase?

11 Te fee tɛŋŋ ni Daniel bale Yehowa? Ekã shi faŋŋ akɛ, Daniel fɔlɔi tsɔse lɛ jogbaŋŋ; amɛtsɔɔ lɛ ni esumɔ Yehowa kɛ e-Wiemɔ lɛ. Daniel hãaa suɔmɔ nɛɛ he ajɔ ewala gbii fɛɛ. Be ni egbɔ po diɛŋtsɛ lɛ, etee nɔ ekwɛ Ŋmalɛ lɛ mli. (Dan. 9:1, 2) Sɔlemɔ ni Daniel jɛ etsuiŋ esɔle kɛkpa Nyɔŋmɔ fai, ni aŋma yɛ Daniel 9:3-19 lɛ hãa wɔnaa akɛ, ele Nyɔŋmɔ jogbaŋŋ, ni ele bɔ ni ekɛ Israelbii lɛ ye ehã. Ofainɛ, kanemɔ sɔlemɔ nɛɛ ni ojwɛŋ nɔ. Be ni ofeɔ nakai lɛ, kwɛmɔ nɔ ni obaanyɛ okase yɛ Daniel he yɛ esɔlemɔ lɛ mli.

12-14. (a) Mɛɛ gbɛi anɔ Daniel tsɔɔ akɛ ehiɛ kã shi? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa jɔɔ Daniel yɛ ekãa ni efee kɛ anɔkwa ni eye lɛ lɛ hewɔ?

12 Mɛɛ gbɛ nɔ nilee krɔŋŋ ni Daniel yɔɔ yɛ Nyɔŋmɔ he lɛ ye ebua lɛ? Amagajamɔ ehe shi yɛ Babilon, no hewɔ lɛ, ebɛ mlɛo akɛ Yudanyo anɔkwafo baasɔmɔ Nyɔŋmɔ yɛ jɛmɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Yehowa fã Yudafoi lɛ akɛ amɛjá ekome too pɛ. (2 Mo. 34:14) Shi lɛ nɔŋŋ ekɛɛ amɛ akɛ ‘amɛtao toiŋjɔlɛ amɛhã maŋ ni eŋɔ amɛ nom kɛtee mli lɛ.’ (Yer. 29:7) Mɛni ye ebua Daniel ni enyɛ eye famɔi enyɔ nɛɛ fɛɛ anɔ? Akɛni ehiɛ kã shi hewɔ lɛ, ena akɛ esa akɛ abo Nyɔŋmɔ toi klɛŋklɛŋ dani abo adesai nɔyelɔi lɛ atoi. Afii ohai abɔ sɛɛ lɛ, Yesu hu wie nɔ ko ni tamɔ nakai nɔŋŋ.​—Luka 20:25.

13 Susumɔ nɔ ni Daniel fee be ni maŋtsɛ lɛ fa akɛ, kɛyashi gbii 30 lɛ, mɔ ko mɔ ko akasɔle ehã nyɔŋmɔ ko loo gbɔmɔ ko akɛ ja lɛ maŋtsɛ lɛ he okwɛ. (Kanemɔ Daniel 6:7-10.) Kulɛ Daniel baanyɛ akɛɛ akɛ, ‘Etsɛŋ ni gbii 30 lɛ baaba naagbee, no hewɔ lɛ, mabo maŋtsɛ lɛ toi kɛkɛ!’ Shi efeee nakai. Ehãaa maŋtsɛ lɛ famɔ lɛ ni ebaaye nɔ lɛ afee nɔ ni he hiaa lɛ fe jamɔ ni ekɛhãa Nyɔŋmɔ lɛ. Kulɛ, Daniel baanyɛ ayatee ehe ni esɔle ehã Yehowa. Shi ele akɛ mɛi babaoo naa lɛ daa ni eesɔle. No hewɔ lɛ, bɔ ni afee ni mɛi lɛ akasusu akɛ ekpa Nyɔŋmɔ jamɔ hewɔ lɛ, etee nɔ esɔle yɛ he ni esɔleɔ yɛ daa lɛ, eyɛ mli akɛ no kɛ ewala wo oshara mli.

14 Yehowa jɔɔ Daniel yɛ yiŋ ni edamɔ ehenilee nɔ ekpɛ kɛ ekãa ni efee lɛ hewɔ; etsɔ naakpɛɛ gbɛ nɔ ebu Daniel he koni jatai lɛ akakpe lɛ. Naakpɛɛ nii nɛɛ hewɔ lɛ, mɛi fɛɛ ni yɔɔ Medo-Persia Nɔyeli lɛ mli lɛ nu Yehowa he sane.​—Dan. 6:25-27.

15. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔná hemɔkɛyeli tamɔ Daniel?

15 Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔná hemɔkɛyeli tamɔ Daniel? Kɛ́ wɔmiitao ni wɔhemɔkɛyeli lɛ mli awa lɛ, esa akɛ wɔkane Biblia lɛ, ni agbɛnɛ hu, ‘wɔnu shishi’ jogbaŋŋ. (Mat. 13:23) Wɔmiisumɔ ni wɔle susumɔ ni Yehowa hiɛ yɛ saji ahe, ni wɔnu Biblia mli shishitoo mlai lɛ ashishi jogbaŋŋ. No hewɔ lɛ, esa akɛ wɔjwɛŋ nibii ni wɔkaneɔ lɛ anɔ jogbaŋŋ. Agbɛnɛ hu, esa akɛ wɔjɛ wɔtsuiŋ wɔsɔle daa, titri lɛ, be ni wɔkɛ kaa loo shihilɛ ni mli wa miikpe. Kɛ́ wɔsɔle wɔbi Yehowa hiɛshikamɔ kɛ hewalɛ, ni wɔná hemɔkɛyeli akɛ ebaahã wɔná sui nɛɛ, ebaahã wɔná ni eteke nɔ.​—Yak. 1:5.

HIOB KƐ SHISHITOO MLAI KPAKPAI TSU NII YƐ BE NI HI KƐ BE NI EHIII FƐƐ MLI

16, 17. Te fee tɛŋŋ ni Hiob bale Yehowa?

16 Te fee tɛŋŋ ni Hiob bale Yehowa? Hiob jeee Israelnyo. Shi ewekumɛi ji Abraham, Isak, kɛ Yakob, mɛi ni Yehowa etsɔɔ amɛ ehe nii kɛ nɔ hewɔ ni ebɔ adesai lɛ. Hiob hu kase anɔkwalei nɛɛ, eyɛ mli akɛ Biblia lɛ etsɔɔɔ wɔ bɔ ni fee ni ekase. (Hiob 23:12) Hiob kɛɛ Yehowa akɛ: “Mitoii enu ohe.” (Hiob 42:5) Yehowa diɛŋtsɛ hu wie akɛ Hiob wie ehe anɔkwale etsɔɔ mɛi.​—Hiob 42:7, 8.

Nibii ni Nyɔŋmɔ ebɔ lɛ hãa wɔnaa esui lɛ, ni no hãa wɔhemɔkɛyeli lɛ mli waa (Kwɛmɔ kuku 17)

17 Hiob bale sui ni Nyɔŋmɔ yɔɔ lɛ kɛtsɔ nibii ni Nyɔŋmɔ ebɔ lɛ anɔ. (Hiob 12:7-9, 13) Sɛɛ mli lɛ, Elihu kɛ Yehowa fɛɛ gbala Hiob jwɛŋmɔ kɛtee nibii komɛi ni Yehowa ebɔ lɛ anɔ koni no aye abua Hiob ni ena akɛ, kɛ́ akɛ adesai to Nyɔŋmɔ he lɛ, amɛjeee nɔ ko kwraa. (Hiob 37:14; 38:1-4) Yehowa wiemɔi lɛ shɛ Hiob tsui he, ejaakɛ Hiob ba ehe shi ni ekɛɛ Nyɔŋmɔ akɛ: “Agbɛnɛ, miná mile akɛ onyɛɔ nɔ fɛɛ nɔ ofeɔ, ni nɔ ko nɔ ko bɛ ni oto oyiŋ akɛ obaafee ní onyɛŋ ofee. . . . Mitsake mitsui yɛ mulu kɛ lamulu mli.”​—Hiob 42:2, 6.

18, 19. Mɛɛ gbɛi anɔ Hiob tsɔɔ akɛ ele Yehowa jogbaŋŋ?

18 Mɛɛ gbɛ nɔ nilee krɔŋŋ ni Hiob yɔɔ yɛ Nyɔŋmɔ he lɛ ye ebua lɛ? Hiob nu Nyɔŋmɔ shishitoo mlai lɛ ashishi jogbaŋŋ. Ele Yehowa jogbaŋŋ, ni ekɛ nakai nilee lɛ tsu nii. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Hiob le akɛ enyɛɛɛ ekɛɛ akɛ esumɔɔ Nyɔŋmɔ ni yɛ nakai beiaŋ nɔŋŋ lɛ, ekɛ enyɛmi gbɔmɔ yeee jogbaŋŋ. (Hiob 6:14) Enaaa ehe tsɔ. Moŋ lɛ, ekɛ mɛi fɛɛ, niiatsɛmɛi jio, ohiafoi jio, ye jogbaŋŋ. Hiob wie akɛ: “Ani jeee mɔ ni fee mi yɛ musu mli lɛ nɔŋŋ fee amɛ?” (Hiob 31:13-22) Ekã shi faŋŋ akɛ, be ni Hiob ji gbɔmɔ wulu kɛ niiatsɛ lɛ, no hãaa ewó ehe nɔ ni ena ehe akɛ enɔ kwɔ fe mɛi krokomɛi. Esoro bɔ ni efee enii ehã lɛ kwraa yɛ bɔ ni gbɔmɛi wuji kɛ niiatsɛmɛi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ ateŋ mɛi babaoo feɔ amɛnii amɛhãa lɛ he.

19 Hiob hãaa heloonaa nibii loo nɔ kroko he ahia lɛ fe Nyɔŋmɔ, ejaakɛ ele akɛ kɛ́ efee nakai lɛ, no baatsɔɔ akɛ ekwa “anɔkwa Nyɔŋmɔ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ.” (Kanemɔ Hiob 31:24-28.) Ena gbalashihilɛ akɛ kpaŋmɔ ni yɔɔ krɔŋkrɔŋ ni nuu kɛ yoo kpaŋɔ. Ekɛ ehiŋmɛii po kpaŋ kpaŋmɔ koni ekakwɛ oblayoo fro bɔ ni esaaa. (Hiob 31:1) Enɛ sa kadimɔ waa, ejaakɛ yɛ nakai beiaŋ lɛ, Nyɔŋmɔ ŋmɛɔ gbɛ ni akɛ yei pii ahi shi. Eji Hiob miisumɔ kulɛ, ebaanyɛ ekɛ yoo kroko ahi shi afata eŋa he. * Shi eeenyɛ efee akɛ, ele akɛ klɛŋklɛŋ gbalashihilɛ ni Nyɔŋmɔ to lɛ, ahã nuu lɛ yoo kome pɛ akɛ eŋa, ni Hiob hala akɛ lɛ hu ebaafee nakai. (1 Mo. 2:18, 24) Aaafee afii 1,600 sɛɛ lɛ, Yesu Kristo tsɔɔ etoibolɔi lɛ koni amɛ hu amɛhi shi yɛ nakai shishitoo mla lɛ nɔŋŋ naa yɛ gbalashihilɛ kɛ bɔlɛnamɔ gbɛfaŋ.​—Mat. 5:28; 19:4, 5.

20. Kɛ́ wɔle Yehowa kɛ etaomɔ nii lɛ jogbaŋŋ lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ no baaye abua wɔ ni wɔhala nanemɛi kpakpai kɛ hiɛtserɛjiemɔ ni sa?

20 Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔná hemɔkɛyeli tamɔ Hiob? Shi kome ekoŋŋ lɛ, esa akɛ wɔná Yehowa he nilee krɔŋŋ, ni wɔkɛ nakai nilee lɛ atsu nii yɛ nɔ fɛɛ nɔ ni wɔfeɔ lɛ mli. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, David wie yɛ lala ko ni efo lɛ mli akɛ Yehowa ‘nyɛɔ mɔ fɛɛ mɔ ni sumɔɔ yiwalɛ nifeemɔ.’ Yɛ lala kroko hu mli lɛ, ewie akɛ wɔkɛ “mɛi ni lakaa mɛi” akabɔ. (Kanemɔ Lala 11:5; 26:4.) Mɛni ŋmalɛi nɛɛ hãa wɔnaa yɛ bɔ ni Nyɔŋmɔ susuɔ nii ahe ehãa lɛ he? Ni mɛɛ gbɛ nɔ esa akɛ no ahã wɔna nibii ni esa akɛ wɔkɛye klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ wɔshihilɛ mli, bɔ ni esa akɛ wɔkɛ Intanɛt lɛ atsu nii ahã, mɛi ni esa akɛ wɔkɛbɔ, kɛ nɔ ni esa akɛ wɔkɛjie wɔhiɛtserɛ? Hetoi ni obaahã lɛ baaye abua bo ni ona kɛji ole Yehowa jogbaŋŋ. Kɛ́ wɔmiitao wɔhi shi akɛ mɛi ni shwamɔ ko bɛ amɛhe yɛ jeŋ fɔŋ nɛɛ mli lɛ, esa akɛ ‘wɔtsɔse wɔjwɛŋmɔ’ koni wɔle ekpakpa kɛ efɔŋ mlikpamɔ, ni agbɛnɛ hu, wɔkpɛ yiŋ ni nilee yɔɔ mli.​—Heb. 5:14; Efe. 5:15.

21. Mɛni baaye abua wɔ ni wɔnu “nɔ fɛɛ nɔ” ni ebiɔ ni wɔfee koni wɔsa wɔŋwɛi Tsɛ lɛ hiɛ lɛ shishi?

21 Noa, Daniel, kɛ Hiob tao Yehowa sɛɛ gbɛ kɛ amɛtsui muu fɛɛ, ni enɛ hewɔ lɛ, ehã amɛna lɛ. Eye ebua amɛ ni amɛnu “nɔ fɛɛ nɔ” ni ebiɔ ni amɛfee koni amɛsa ehiɛ lɛ shishi. Bɔ ni nibii tee lɛ ehã yɛ amɛshihilɛ mli lɛ hãa wɔnaa akɛ, kɛ́ wɔfee nɔ ni ja yɛ Yehowa hiɛ lɛ, wɔbaaye omanye yɛ wɔshihilɛ mli. (Lala 1:1-3) No hewɔ lɛ, bi ohe akɛ, ‘Ani mile Yehowa jogbaŋŋ tamɔ bɔ ni Noa, Daniel, kɛ Hiob le lɛ lɛ?’ Anɔkwa sane ji akɛ, akɛni ŋmɛnɛ lɛ Yehowa etsɔɔ wɔ ehe nibii babaoo hewɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔle lɛ jogbaŋŋ fe hii anɔkwafoi nɛɛ po! (Abɛi 4:18) No hewɔ lɛ, pɛimɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli jogbaŋŋ. Jwɛŋmɔ nɔ. Ni osɔle obi mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ. Kɛ́ ofee nakai lɛ, obaatsi obɛŋkɛ oŋwɛi Tsɛ lɛ kpaakpa. Ni ohiɛ baakã shi ni okɛ sɛɛyoomɔ baatsu nii yɛ jeŋ ni mɛi babaoo ebuuu Nyɔŋmɔ yɛ mli nɛɛ mli.​—Abɛi 2:4-7.

^ kk. 5 Noa nanakaŋsowa Henok hu “tee nɔ ekɛ anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ nyiɛ.” Shi “Nyɔŋmɔ ŋɔ lɛ” aaafee afii 69 dani afɔ Noa.​—1 Mo. 5:23, 24.

^ kk. 19 Be ni Adam kɛ Hawa gbo Nyɔŋmɔ nɔ toi lɛ sɛɛ etsɛɛɛ nɔŋŋ ni mɛi kɛ yei babaoo bɔi gbalashihilɛ mlibotemɔ. Kulɛ Noa hu baanyɛ ahala akɛ ekɛ yei enyɔ loo nɔ ni fe nakai baahi shi. Shi lɛ hu ekɛ yoo kome pɛ bote gbalashihilɛ mli.​—1 Mo. 4:19.