Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Te is olyan jól ismered Jehovát, ahogy Noé, Dániel és Jób ismerte?

Te is olyan jól ismered Jehovát, ahogy Noé, Dániel és Jób ismerte?

„A rossz emberek nem értik az ítéletet, de akik Jehovát keresik, azok mindent megértenek” (PÉLD 28:5)

ÉNEKEK: 126, 150

1–3. a) Mi segít kitartanunk Isten mellett ezekben az utolsó napokban? b) Mit vizsgálunk meg ebben a cikkben?

AHOGY közeledünk az utolsó napok végéhez, „a gonoszok felsarjadnak, mint a növényzet” (Zsolt 92:7). Ezért nem meglepő, hogy a legtöbb ember figyelmen kívül hagyja Isten erkölcsi mércéjét. Hogyan tudunk egy ilyen környezetben „a rosszaságra nézve. . . kisgyermekek [lenni]; a felfogóképességben azonban felnőtté”? (1Kor 14:20).

2 A választ a kulcsidézetünkben találjuk, amely részben így szól: „akik Jehovát keresik, azok mindent megértenek”, vagyis mindent, ami ahhoz kell, hogy az ő kedvében járjanak (Péld 28:5). A Példabeszédek 2:7, 9-ben hasonló gondolatot találunk. Itt az áll, hogy Jehova „a becsületeseknek gyakorlati bölcsességet tartogat kincsként”, és ezért ők képesek megérteni „az igazságosságot, a jogos ítéletet és a becsületességet, minden útját annak, ami jó”.

3 Noéban, Dánielben és Jóbban megvolt ez a fajta bölcsesség (Ez 14:14). És ez Isten népéről is elmondható napjainkban. De mi a helyzet veled személy szerint? Te is mindent megértesz, ami ahhoz kell, hogy jó kapcsolatban lehess Jehovával? Ennek az a kulcsa, hogy pontos ismeretet szerezz róla. Ezért most vizsgáljuk meg, hogy Noé, Dániel és Jób 1. hogyan ismerte meg Istent, 2. hogyan vált ez az ismeret a javukra, 3. és hogyan lehet olyan hitünk, mint amilyen nekik volt.

NOÉ ISTENNEL JÁRT EGY GONOSZ VILÁGBAN

4. Hogyan ismerte meg Jehovát Noé, és hogyan vált a javára ez az ismeret?

4 Hogyan ismerte meg Jehovát Noé? Az emberi történelem kezdete óta három fő módon tudtak ismeretet szerezni Istenről azok, akik hittek benne: megfigyelték a teremtésművet, tanultak más istenfélő emberektől, és tapasztalták, hogyan válik a javukra, ha Isten igazságos elvei szerint élnek (Ézs 48:18). Amikor Noé elgondolkodott az alkotott dolgokon, bőséges bizonyítékát láthatta Isten létezésének és az ő láthatatlan tulajdonságainak. Például felfedezhette az ő örök hatalmát és istenségét (Róma 1:20). Ennek hatására erős hitet fejlesztett ki Istenben.

5. Honnan tudta meg Noé, hogy mi Isten szándéka az emberekkel?

5 „A hit a hallottakat követi” (Róma 10:17). Honnan hallhatott Noé Jehováról? Kétségtelenül a rokonaitól, köztük az apjától, Lámektől, aki hitt Istenben, és részben egy időben élt Ádámmal. (Lásd a képet a cikk elején.) A nagyapjától, Metusélahtól is tanulhatott, illetve az ükapjától, Járedtől, akivel 366 évig egy időben élt (Luk 3:36, 37). * Valószínűleg ezektől a férfiaktól és a feleségeiktől tudta meg Noé, hogy Isten teremtette az embert, és ő azt szeretné, hogy egy igazságos emberi család töltse be a földet. Azt is megtudta, hogy az első emberpár fellázadt az Éden-kertben, aminek a következményeit Noé a saját szemével láthatta (1Móz 1:28; 3:16–19, 24). Bárhogy volt is, Noé a szívébe zárta, amit Istenről tanult, és ezért őt akarta szolgálni (1Móz 6:9).

6–7. Hogyan erősítette meg Noé hitét a reménysége?

6 A remény megerősíti a hitet. Képzeljük csak el, milyen érzés volt Noénak, amikor megtudta, hogy már a neve is reményt sugall, hiszen valószínűleg azt jelenti, hogy ’nyugalom, vigasz’ (1Móz 5:29). Lámek ihletés alatt ezt mondta Noéról: „vigaszt nyújt. . . kezünk gyötrelmes fáradozásában, ami a Jehova által megátkozott föld miatt van.” Noé remélte, hogy Isten jobbá fogja tenni a dolgokat. Ábelhez és Énókhoz hasonlóan ő is hitt abban, hogy a mag össze fogja zúzni a kígyó fejét (1Móz 3:15).

7 Noé valószínűleg nem értette minden részletét az 1Mózes 3:15-ben található próféciának, de reményre lelt benne. Ráadásul ez az édeni prófécia összhangban volt Énók jövendölésével, aki Isten ítéletét hirdette a gonoszok ellen (Júd 14, 15). Énók szavai, melyek Armageddonkor fognak végleg beteljesedni, biztosan megerősítették Noé hitét és reménységét.

8. Milyen módokon védte meg Noét az Istenről szerzett ismerete?

8 Hogyan vált Noé javára az, hogy jól ismerte Istent? A pontos ismeret hitet és bölcsességet adott Noénak, ami megvédte őt az ártalmas dolgoktól, különösen szellemi téren. Nézzünk egy példát. Mivel Noé „az igaz Istennel járt”, nem járt az istentelen, gonosz emberekkel, vagyis nem kereste a társaságukat. Őt nem tudták félrevezetni a testet öltött démonok, akik a hitetlen, rászedhető embereket alighanem lenyűgözték a különleges képességeikkel. Talán még azt is elérték, hogy istenítsék őket (1Móz 6:1–4, 9). Noé továbbá tudta, hogy az emberek kapták feladatul, hogy az utódaikkal betöltsék a földet (1Móz 1:27, 28). Ezért biztosan természetellenesnek és rossznak tartotta a testet öltött szellemi lények és a nők közötti szexuális kapcsolatot. Ez a következtetés megerősödhetett benne, amikor látta, milyen rendellenes gyermekek születtek az ilyen kapcsolatokból. Idővel Isten figyelmeztette Noét, hogy vízözönt fog hozni a földre. Noé hitt ebben a figyelmeztetésben, ezért megépítette a bárkát, és megmentette a családját (Héb 11:7).

9–10. Hogyan lehet olyan hitünk, mint amilyen Noénak volt?

9 Hogyan lehet olyan hitünk, mint amilyen Noénak volt? Gondosan tanulmányoznunk kell Isten Szavát, a szívünkbe kell vésnünk a tanultakat, és engednünk kell, hogy az ismeret formáljon és vezessen minket (1Pét 1:13–15). Ha így teszünk, akkor a hitünk és az Istentől nyert bölcsességünk megóv minket Sátán mesterkedéseitől és a gonosz világ befolyásától (2Kor 2:11). A világban sokan szeretik az erőszakot és az erkölcstelenséget, és a testi vágyaikra összpontosítanak (1Ján 2:15, 16). Ezenkívül semmibe veszik azokat a bizonyítékokat, melyek Isten közelgő nagy napjára mutatnak előre. Ne feledjük, hogy amikor Jézus a napjainkat Noé idejéhez hasonlította, nem az erőszakról vagy az erkölcstelenségről beszélt, hanem a közönyösségről. (Olvassátok fel: Máté 24:36–39.)

10 Gondolkodjunk el a következőkön: „Azt mutatja az életem, hogy igazán ismerem Jehovát? Arra indít a hitem, hogy hirdessem is az ő tökéletes alapelveit, melyeket követek?” Bárcsak azt mutatná a válaszunk, hogy mi is az igaz Istennel járunk!

DÁNIEL ISTENTŐL SZÁRMAZÓ BÖLCSESSÉGGEL ÉLT A POGÁNY BABILONBAN

11. a) Mit árul el Dániel neveltetéséről az, hogy már fiatalon szerette Istent? b) Dániel mely tulajdonságait szeretnéd utánozni?

11 Hogyan ismerte meg Jehovát Dániel? Dániellel minden bizonnyal a szülei szerettették meg Jehovát és az ő írott Szavát. Ez a szeretet egész életében elkísérte őt. Még idős korában is szívesen belemerült az Írások tanulmányozásába (Dán 9:1, 2). Mélyrehatóan ismerte Istent, így azt is, hogyan bánt Izraellel. Ez látszik abból az őszinte, bűnbánó imájából, melyet a Dániel 9:3–19-ben olvashatunk. Szánj néhány percet arra, hogy elolvasd ezt az imát, és elgondolkodj rajta. Mit mutat neked Dániel személyiségéről?

12–14. a) Hogyan tette nyilvánvalóvá az Istentől származó bölcsességét Dániel? b) Hogyan áldotta meg Isten Dánielt a bátorságáért és hűségéért?

12 Hogyan vált Dániel javára az, hogy jól ismerte Istent? A hithű zsidókat komoly kihívások elé állította az élet egy olyan pogány városban, mint Babilon. Jehova ezt mondta nekik: „Keressétek annak a városnak a békéjét, ahova száműzetésbe vitettelek benneteket” (Jer 29:7). De Jehova azt is elvárta tőlük, hogy kizárólagos odaadással imádják őt (2Móz 34:14). Hogyan tudott Dániel mindkét parancsnak eleget tenni? Az Istentől származó bölcsesség segített neki megérteni a világi hatalmaknak való viszonylagos alárendeltség elvét. Évszázadokkal később Jézus ugyanezt az alapelvet tanította (Luk 20:25).

13 Gondoljunk például arra, hogy mit tett Dániel, amikor egy hivatalos rendeletben 30 napra megtiltották, hogy bárki bármilyen istenhez vagy emberhez imádkozzon a királyon kívül. (Olvassátok fel: Dániel 6:7–10.) Dániel így is érvelhetett volna: „Végül is csak 30 napról van szó!” De nem akarta egy királyi rendelet miatt elhanyagolni az Isten iránti kötelességét. Persze azt is megtehette volna, hogy titokban imádkozik. Ám köztudott volt róla, hogy naponta szokott imádkozni. Ezért bár az életét kockáztatta, úgy döntött, hogy még a látszatát is kerülni fogja annak, hogy megalkudott volna a hitében.

14 Mivel Dániel a lelkiismeretére hallgatva ilyen bátran döntött, Jehova megáldotta őt, és csoda útján megmentette az életét. A csoda híre Jehova dicsőségére a méd–perzsa birodalom legtávolabbi részébe is eljutott (Dán 6:25–27).

15. Hogyan lehet olyan hitünk, mint amilyen Dánielnek volt?

15 Hogyan lehet olyan hitünk, mint amilyen Dánielnek volt? Fontos, hogy ne csak olvassuk Isten Szavát, hanem fel is fogjuk az értelmét (Máté 13:23). Szeretnénk tudni, hogy mit gondol Jehova különböző helyzetekben, ezért meg kell értenünk a bibliai alapelveket. Ehhez pedig elengedhetetlen az elmélkedés. Továbbá rendszeresen szívből jövő imában kell fordulnunk Jehovához, különösen amikor próba alatt állunk. Jehova bőkezűen ad nekünk bölcsességet és erőt, ha hittel kérjük tőle (Jak 1:5).

JÓB MINDEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZT ALKALMAZTA ISTEN ALAPELVEIT

16–17. Hogyan szerzett Jób pontos ismeretet Istenről?

16 Hogyan ismerte meg Jehovát Jób? Jób nem volt izraelita, de távoli rokonságban állt Ábrahámmal, Izsákkal és Jákobbal, akiknek Jehova feltárt néhány részletet magáról és az emberiségre vonatkozó szándékáról. Bár nem tudjuk, hogyan, Jób sok mindent megtudott ebből az értékes ismeretből (Jób 23:12). Ezt mondta Jehovának: „hírből hallottam felőled” (Jób 42:5). Jehova pedig kijelentette, hogy Jób az igazságot mondta róla (Jób 42:7, 8).

Megerősíti a hitünket, ha megfigyeljük a teremtésműben Isten láthatatlan tulajdonságait (Lásd a 17. bekezdést.)

17 Jób a teremtésműben is felfedezte Isten láthatatlan tulajdonságait (Jób 12:7–9, 13). Később Elihu és Jehova is hozott fel példákat a természetből, hogy emlékeztesse Jóbot, milyen kicsi az ember Istenhez képest (Jób 37:14; 38:1–4). Jehova szavai nagy hatással voltak Jóbra, hiszen alázatosan elismerte: „Tudom már, hogy mindent megtehetsz, és nincs oly elgondolás, melyet meg ne valósíthatnál.” „Bánok mindent porban és hamuban” (Jób 42:2, 6).

18–19. Miből látszik, hogy Jób igazán jól ismerte Jehovát?

18 Hogyan vált Jób javára az, hogy jól ismerte Istent? Jób kiválóan értette az Istentől származó alapelveket, és összhangban is élt azokkal. Például tudta, hogy nem állíthatja, hogy szereti Istent, ha közben nem bánik kedvesen az embertársaival (Jób 6:14). Nem emelte magát mások fölé, hanem szívből törődött gazdaggal és szegénnyel egyaránt. „Hát nem Az alkotta őt is, aki engem alkotott az anyaméhben?” – kérdezte Jób (Jób 31:13–22). Jól látszik, hogy amikor befolyásos és jómódú volt, nem torzult el az önmagáról vagy a másokról alkotott képe. Mennyire más volt, mint sok mai tekintélyes és vagyonos ember!

19 Jób teljes szívéből elutasította a bálványimádás minden formáját. Tudta, hogy megtagadná „az igaz Istent odafent”, ha hamis imádatban venne részt, például túl fontossá válnának az életében az anyagi javak. (Olvassátok fel: Jób 31:24–28.) Jób a házasságot szent köteléknek tartotta egy férfi és egy nő között. Még szövetséget is kötött a szemeivel, hogy nem fog erkölcstelen vágyakkal nézni egy szűzre (Jób 31:1). Ne felejtsük el, hogy az egy olyan időszak volt, amikor Isten megtűrte a többnejűséget. Így Jób, ha akart volna, feleségül vehetett volna egy másik nőt is. * Ám nyilvánvaló, hogy mintaként gondolt az első házasságra, melyet Isten hozott létre Ádám és Éva között, és ezt a példát törvényként alkalmazta a saját életében (1Móz 2:18, 24). Mintegy 1600 évvel később Jézus Krisztus ugyanazokat az alapelveket tanította a követőinek a házasságra és a szexuális erkölcsre vonatkozóan, melyek szerint Jób is élt (Máté 5:28; 19:4, 5).

20. Hogyan segít a Jehováról és az alapelveiről szerzett pontos ismeret a társaságunk és a kikapcsolódásunk megválasztásában?

20 Hogyan lehet olyan hitünk, mint amilyen Jóbnak volt? A kulcs itt is ugyanaz: pontos ismeretet kell szereznünk Jehováról, és engednünk kell, hogy ez az ismeret vezessen minket az életünk minden területén. Vegyünk egy példát. Dávid azt írta az egyik zsoltárában, hogy Jehova „gyűlöli. . . mindazt, aki az erőszakot szereti”. Egy másik helyen pedig arra figyelmeztetett, hogy ne barátkozzunk „a hamisság embereivel”. (Olvassátok fel: Zsoltárok 11:5; 26:4.) Mit tanulhatunk Isten gondolkodásmódjáról ezekből a bibliaversekből? Hogyan kell ennek az ismeretnek befolyásolnia a fontossági sorrendünket, az internethasználatunkat, és azt, ahogyan megválasztjuk a társaságunkat és a kikapcsolódásunkat? A válaszaink feltárják, hogy mennyire ismerjük jól Jehovát. Ha szeretnénk megőrizni a feddhetetlenségünket ebben a bonyolult és gonosz világban, edzenünk kell az érzékelőképességünket, hogy meg tudjuk különböztetni a jót a rossztól, és a bölcsességet a balgaságtól (Héb 5:14; Ef 5:15).

21. Mit tehetünk, hogy megértsünk mindent, ami ahhoz kell, hogy égi Atyánk kedvében járjunk?

21 Mivel Noé, Dániel és Jób teljes szívből keresték Jehovát, ő engedte, hogy megtalálják. Segített nekik, hogy mindent megértsenek, ami ahhoz kell, hogy az ő kedvében járjanak. Az igazságosságukkal jó példákká váltak, és az életútjuk sikeres volt (Zsolt 1:1–3). Kérdezzük hát meg magunktól: „Én is olyan jól ismerem Jehovát, mint ahogy Noé, Dániel és Jób ismerte?” Igazából mi még jobban megismerhetjük őt az egyre növekvő szellemi világosságnak köszönhetően (Péld 4:18). Ezért ássunk mélyre Isten Szavában, elmélkedjünk a tanultakon, és imádkozzunk szent szellemért. Így egyre közelebb fogunk kerülni égi Atyánkhoz, és a tőle jövő bölcsesség fog megnyilvánulni az életünkben annak ellenére, hogy egy gonosz világban élünk (Péld 2:4–7).

^ 5. bek. Noé dédapja, Énók is „szüntelen az igaz Istennel járt”. De „Isten elvitte őt” mintegy 70 évvel Noé születése előtt (1Móz 5:23, 24).

^ 19. bek. Noéról ugyanez volt elmondható. Csak egy felesége volt, pedig nem sokkal az édeni lázadás után elterjedt szokássá vált a többnejűség (1Móz 4:19).