Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

AJIE KƐJƐ WƆNITOOHE LƐ

Atsɔ Maŋshiɛmɔi Anɔ Ashiɛ Sane Kpakpa Lɛ Yɛ Ireland

Atsɔ Maŋshiɛmɔi Anɔ Ashiɛ Sane Kpakpa Lɛ Yɛ Ireland

YƐ May 1910 lɛ, Charles T. Russell kɛ meele fã gbɛ kɛtee Ireland. No ji shii enumɔ nɔ ni efãa gbɛ kɛyaa jɛmɛ. Meele lɛ yashɛ Belfast Lɛjiakpelekemɔhe lɛ niiaŋ leebi mra, ni be ni ebɛŋkɛɔ lɛjiadaamɔhe lɛ, Nyɛminuu Russell na Ireland gɔji fɛfɛji lɛ, kɛ meelei wuji enyɔ komɛi ni aaafee. Meelei nɛɛ ekome ji Titanic lɛ, ni ekroko lɛ ji Olympic lɛ. * No mli lɛ, Biblia Kaselɔi saŋŋ eba ni amɛbakpee lɛ.

Aaafee afii 20 dani ebaafã gbɛ nɛɛ, Nyɛminuu Russell kpɛ eyiŋ akɛ ebaafã gbɛ kɛjɛ Amerika kɛya maji krokomɛi anɔ. Enu he akɛ enɛ baafee gbɛ ni hi jogbaŋŋ ni ebaanyɛ etsɔ nɔ eshiɛ sane kpakpa lɛ yɛ je lɛŋ fɛɛ. Eje gbɛfãi nɛɛ ashishi yɛ July 1891, ni he klɛŋklɛŋ ni etee ji Ireland. Ekɛ meele ni atsɛɔ lɛ City of Chicago lɛ ni fã gbɛ nɛɛ, ni amɛyashɛ Queenstown yɛ Ireland aaafee hulushinyɔɔ mli. Be ni amɛbɛŋkɛɔ ŋshɔ lɛ naa lɛ, eeenyɛ efee akɛ ekai nibii ni efɔlɔi ewie yɛ Ireland, ni ji maŋ nɔ he ni amɛjɛ lɛ he lɛ. Be ni Russell kɛ mɛi ni fata ehe lɛ bote Ireland maji kɛ akrowai lɛ amli lɛ, amɛna akɛ maji lɛ amli tse ni akrowai lɛ yɛ fɛo waa. Amɛna hu akɛ ‘ŋmɔji lɛ egbá futaa ni sa kpamɔ.’

Nyɛminuu Russell tee Ireland shii kpawo. Ekã shi faŋŋ akɛ, mɛi nya eklɛŋklɛŋ saramɔ lɛ he waa, ni no hewɔ mɛi ohai abɔ, kɛ bei komɛi po lɛ, mɛi akpei abɔ babo lɛ toi yɛ esaramɔi ni nyiɛ sɛɛ lɛ amli lɛ. Be ni shɛɔ May 1903 be ni eyaa Ireland nɔ ni shii enyɔ nɔ lɛ, aatswa maŋshiɛmɔi ni ahãa yɛ Belfast kɛ Dublin lɛ ahe adafi yɛ maŋ lɛ adafitswaa woji lɛ amli. Mɛi lɛ bo toi jogbaŋŋ be ni Russell hãa wiemɔ ni yitso ji “Shiwoo Ni Akã He Kitã Lɛ.” Wiemɔ nɛɛ kɔɔ Abraham hemɔkɛyeli lɛ kɛ jɔɔmɔi ni adesai baaná wɔsɛɛ lɛ he.

Akɛni mɛi nya wiemɔ lɛ he waa yɛ Ireland hewɔ lɛ, be ni Russell yakpa Yuropa maji lɛ anɔ nɔ ni ji shii etɛ nɔ lɛ, etee jɛmɛ. Eyashɛ Belfast leebi ko yɛ April 1908. Nyɛmimɛi enumɔ bakpee lɛ yɛ lɛjiadaamɔhe lɛ. Nakai gbi lɛ gbɛkɛ lɛ, mɛi aaafee 300 ni miitao amɛnu nɔ ni eyɔɔ kɛɛmɔ lɛ babo wiemɔ ni yitso ji, “Abutu Satan Nɔyeli Lɛ,” ni atsɔ hiɛ atswa he adafi lɛ toi. Nyɛminuu Russell jɛ Ŋmalɛ lɛ mli ehã toibolɔi lɛ ateŋ mɔ kome ni je nɔ ni ewieɔ he ŋwane lɛ hetoo oya nɔŋŋ. Be ni ekɛ mɛi ni fata ehe lɛ tee Dublin lɛ, owula ko ni atsɛɔ lɛ O’Connor, ni ji jamɔ kuu ko ni atsɛɔ amɛ YMCA lɛ woloŋmalɔ lɛ, tswa efai shi waa akɛ ebaate shi ewo amɛ koni mɛi 1,000 kɛ sɛɛ ni eba koni amɛbabo wiemɔ lɛ toi lɛ akabo amɛ toi. Shi te nibii anaa yakpa hã tɛŋŋ?

Feemɔ bɔ ni ekolɛ nibii tee lɛ ehã lɛ he mfoniri okwɛ. Nuu ko ni miitao ele anɔkwalei ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ na maŋshiɛmɔ ko he adafitswaa yɛ The Irish Times lɛ mli, ni ekpɛ eyiŋ akɛ ebaayabo toi. Be ni etee lɛ, mɛi eyi he ni abaahã wiemɔ lɛ yɛ lɛ obɔ, ni ekpakpa ko dani ená he ko eta. Wielɔ lɛ wo atade diŋ kakadaŋŋ ko. Eyiteŋ eyɛ, ni eto tsɛŋ. Be ni ehãa wiemɔ lɛ, belɛ nɛkɛ eyaa ebaa yɛ kpoku lɛ nɔ ni ekɛ eniji miimamɔ nibii ni ekɛɔ lɛ anɔ mi. Agbɛnɛ hu, etoɔ etsui shi ni egbalaa ŋmalɛi lɛ amli ni ekɛ ŋmalɛ toɔ ŋmalɛ he koni toibolɔi lɛ anu anɔkwalei ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ ashishi. Ehiɛɛɛ tsɔne ni awieɔ awoɔ mli, shi mɛi fɛɛ ni yɔɔ tsũ lɛ mli lɛ miinu nɔ fɛɛ nɔ ni ewieɔ lɛ faŋŋ. Nuu lɛ bo lɛ toi jogbaŋŋ be ni ehãa wiemɔ ni he ŋmɛlɛtswaa kome kɛ fã lɛ. Be ni ehã wiemɔ lɛ egbe naa lɛ, ehã toibolɔi lɛ hegbɛ ni amɛbibii saji. O’Connor kɛ ewebii lɛ wie amɛshi nɔ ni ewie lɛ, shi ekɛ Biblia lɛ hã amɛ hetoo. Toibolɔi lɛ tswa amɛdɛ̃ kɛtsɔɔ akɛ amɛnya hetoi ni ehã lɛ ahe. Be ni akpa kpee lɛ, nuu lɛ tee nyɛmimɛi lɛ aŋɔɔ koni amɛtsɔɔ lɛ nibii krokomɛi kɛjɛ Biblia lɛ mli. Mɛi ni tee kpeei nɛɛ eko lɛ bɔɔ amaniɛ akɛ, nɛkɛ gbɛ nɔ mɛi babaoo tsɔ amɛkase anɔkwale lɛ.

Yɛ May 1909 lɛ, Russell kwɔ meele ko ni atsɛɔ lɛ Mauretania lɛ kɛjɛ New York kɛtee Ireland. Enɛ bafee shii ejwɛ nɔ ni eyaa jɛmɛ. Akɛni gbɛ lɛ jekɛ hewɔ lɛ, ehã Nyɛminuu Huntsinger, ni le bɔ ni aŋmaa mɔ naa wiemɔ ashwieɔ shi lɛ fata ehe kɛtee. Be ni amɛfãa gbɛ lɛ, Russell kɛɛ lɛ saji ni akɛbaawo Buu-Mɔɔ lɛ mli lɛ ni lɛ hu eŋmala eshwie shi. Mɛi 450 ni babo wiemɔ ni ehã yɛ Belfast lɛ toi lɛ ateŋ mɛi aaafee 100 damɔ shi ejaakɛ amɛnáaa he ko amɛtara.

Nyɛminuu C. T. Russell yɛ Lusitania meele lɛ mli

Bɔ ni nibii tee lɛ yɛ gbɛfãa ni ji enumɔ lɛ nɔ lɛ tamɔ bɔ ni nibii tee lɛ yɛ gbɛfãi krokomɛi lɛ anɔ lɛ nɔŋŋ. Gbɛfãa ni ji enumɔ lɛ ji nɔ ni wɔwie he yɛ sane nɛɛ shishijee lɛ. Ahã wiemɔ yɛ Dublin, ni be ni agbe naa lɛ, osɔfo ko ni O’Connor kɛ lɛ ba lɛ bibii saji. Ajɛ Ŋmalɛ lɛ mli ahã esanebimɔi lɛ fɛɛ hetoo, ni enɛ hã toibolɔi lɛ amii shɛ amɛhe waa. Enɔ jetsɛremɔ lɛ, Nyɛminuu Russell kɛ mɛi ni fata ehe lɛ kwɔ meele ko kɛtee Liverpool, kɛkɛ ni amɛkwɔ meele ko ni atsɛɔ lɛ Lusitania lɛ kɛtsa amɛgbɛfãa nɔ kɛtee New York. *

Maŋshiɛmɔ ko he adafitswaa yɛ The Irish Times lɛ mli, May 20, 1910

Yɛ April 1911 lɛ, Russell fã gbɛ kɛtee Ireland nɔ ni shii ekpaa nɔ. Yɛ egbɛfãa nɛɛ hu nɔ lɛ, atsɔ hiɛ atswa wiemɔi ni ebaahã lɛ ahe adafi. Yɛ Belfast lɛ, mɛi 2,000 bafata Biblia Kaselɔi 20 ni yɔɔ jɛmɛ lɛ ahe kɛbo wiemɔ ni yitso ji “Nɔ Ni Baa Yɛ Gbele Sɛɛ” lɛ toi. Sɛɛ mli be ni ahã wiemɔ ko yɛ Dublin lɛ, O’Connor kɛ osɔfo kroko hu ba kpee lɛ shishi. Amɛbibii saji, shi ajɛ Ŋmalɛ lɛ mli ahã amɛ hetoo, ni toibolɔi lɛ tswa amɛdɛ̃ waa yɛ hetoi ni ahã lɛ ahewɔ. Nakai afi lɛ nɔŋŋ yɛ October kɛ November mli lɛ, Russell kɛ mɛi ni fata ehe lɛ tee Ireland ekoŋŋ nɔ ni ji shii kpawo nɔ. Amɛhã wiemɔi yɛ Ireland hei krokomɛi, ni mɛi babaoo babo amɛ toi. Be ni amɛshɛ Dublin lɛ, O’Connor kɛ basabasafeelɔi 100 ba koni amɛbafite kpee lɛ. Shi shi kome ekoŋŋ lɛ, toibolɔi lɛ hãaa amɛye omanye.

Eyɛ mli akɛ Nyɛminuu Russell ji mɔ titri ni hã wiemɔi yɛ nakai beiaŋ moŋ, shi lɛ diɛŋtsɛ ewie akɛ “nitsumɔ nɛɛ, Nyɔŋmɔ nitsumɔ ni; jeee gbɔmɔ ko nɔ ni,” ni no hewɔ lɛ, “mɔ ko mɔ ko bɛ ni baanyɛ akɛɛ akɛ kɛ́ ebɛ lɛ, anyɛŋ atsu.” Ŋmɛnɛ lɛ, ahãa maŋshiɛmɔi yɛ otsi naagbee kpee lɛ shishi. Kɛ̃lɛ, maŋshiɛmɔi ni atswaa he adafi nɛɛ ye ebua ni ashiɛ sane kpakpa lɛ yɛ Ireland fɛɛ, ni nɔ ni jɛ mli kɛba ji akɛ, atse asafoi yɛ maji babaoo amli.​—Ajie kɛjɛ wɔnitoohe ni yɔɔ Britain lɛ.

^ kk. 3 Eyeee afii enyɔ ni Titanic lɛ shiu.

^ kk. 9 Yɛ May 1915 lɛ, atswa okplɛm awo Lusitania lɛ mli yɛ Ireland wuoyigbɛ ŋshɔ lɛ naa ni eshiu.