1, 2. (a) Tanbasá mak matenek atu apoia Jeová? (b) Ita sei koʼalia kona-ba saida iha lisaun neʼe?

KAER METIN ba Jeová mak desizaun neʼebé matenek. La iha kriatura ida mak forsa liu, matenek liu, ka iha domin boot liu fali nia. Tan neʼe, ita hakarak laran-metin no apoia nia ba nafatin. (Salmo [Mazmur] 96:4-6) Maibé iha ema balu neʼebé adora nia la halo hanesan neʼe.

² Iha lisaun neʼe, ita sei koʼalia kona-ba ezemplu balu husi ema sira neʼebé apoia Jeová, maibé iha tempu neʼebé hanesan, halo buat neʼebé Jeová odi. Lisaun importante neʼebé ita aprende husi sira-nia ezemplu bele ajuda ita atu hatudu laran-metin ba Jeová.

3. Tanbasá mak Jeová koko atu ajuda Caim, no Jeová hatete saida ba nia?

³ Mai ita koʼalia kona-ba Caim. Nia adora Jeová no nunka adora maromak falsu. Maski nuneʼe Jeová la simu ninia adorasaun. Tanbasá? Tanba Jeová bele haree Caim nia laran iha hakarak neʼebé aat. (1 João 3:12) Tan neʼe Jeová fó avizu ba nia: “Se ó halo fali buat neʼebé diʼak, haʼu sei simu ó, loos ka lae? Maibé se ó la fila hodi halo buat diʼak, sala mak hein hela iha odamatan atu ataka, no hakarak tebes atu domina ó. Ó bele luta hasoru hodi manán nia ka lae?” (Gênesis [Kejadian] 4:6, 7) Jeová hatete ho klaru ba Caim katak, se nia arrepende no hili hodi apoia Jeová, Jeová mós sei apoia nia.

4. Maski Caim iha oportunidade atu apoia fali Jeová, maibé nia halo saida?

 ⁴ Se Caim troka ninia hanoin, Jeová sei simu fali ninia adorasaun. Maibé Caim lakohi rona ba Jeová, nia husik ninia hanoin no hakarak neʼebé sala lori nia ba hahalok aat. (Tiago 1:14, 15) Bainhira Caim sei kiʼik, karik nia nunka hanoin nia sei kontra Jeová. Maibé agora nia la rona tan ba Maromak nia avizu. Nia kontra Maromak no oho ninia alin-mane rasik!

5. Iha hanoin hanesan saida mak bele halo Jeová la simu ita?

⁵ Ohin loron, ema kristaun ida mós bele sai hanesan Caim hodi hanoin katak nia adora Jeová, maibé iha tempu neʼebé hanesan, halo buat neʼebé Jeová odi. (Judas 11) Karik nia badinas haklaken no tuir reuniaun sira. Maibé iha tempu neʼebé hanesan, nia hanoin beibeik kona-ba buat neʼebé la morál, hanoin neʼebé kaan-teen, ka rai odi ba maluk kristaun seluk iha ninia laran. (1 João 2:15-17; 3:15) Iha hanoin hanesan neʼe bele lori ba hahalok aat. Karik ema seluk la hatene ita iha hanoin saida ka halo saida, maibé Jeová hatene. Jeová hatene se ita apoia nia ho laran tomak ka lae.​—Lee Jeremias (Yeremia) 17:9, 10. *

6. Oinsá mak Jeová ajuda ita atu manán hasoru hakarak neʼebé sala?

⁶ Bainhira ita halo sala, Jeová la hanoin atu husik kedas ita. Se ita komesa laʼo daudaun ba dalan neʼebé perigu, Jeová husu ba ita: “Fila fali mai haʼu, no haʼu sei fila fali ba imi.” (Malaquias [Maleakhi] 3:7) Jeová hatene katak ita luta daudaun hasoru ita-nia fraku sira. Maibé nia hakarak ita hakribi buat neʼebé aat. (Isaías [Yesaya] 55:7) Se ita mak halo tuir nia, nia promete ba ita katak nia sei ajuda ita no fó forsa ba ita atu “bele luta hasoru hodi manán” hakarak neʼebé sala.​—Gênesis (Kejadian) 4:7.

7. Salomão halo saida hodi halakon ninia relasaun diʼak ho Jeová?

⁷ Bainhira Salomão sei joven, nia iha relasaun neʼebé diʼak ho Jeová. Maromak halo nia sai matenek tebes no fó knaar importante ida ba nia atu harii templu neʼebé furak iha Jeruzalein. Maibé Salomão halakon ninia relasaun diʼak neʼe ho Jeová. (1 Reis [Raja-Raja] 3:12; 11:1, 2) Maromak nia Ukun-Fuan hatete katak liurai labele hola feto barak sai ninia feen, “atu nuneʼe ninia laran labele sees” husi Jeová. (Deuteronômio [Ulangan] 17:17) Salomão la halo tuir ukun-fuan neʼe. Ikusmai nia iha feen 700 no feen-kiʼik 300. (1 Reis [Raja-Raja] 11:3) Husi feen sira-neʼe, barak mak mai husi rai seluk no sira adora maromak falsu oioin. Husi neʼe Salomão mós kontra Maromak nia ukun-fuan kona-ba la bele hola feto husi rai seluk.​—Deuteronômio (Ulangan) 7:3, 4.

8. Salomão halo saida hodi hakanek Jeová?

⁸ Neineik-neineik Salomão lakon ninia domin ba Jeová nia ukun-fuan sira. Ikusmai nia halo buat barak neʼebé aat tebes. Nia harii altár ba maromak-feto Astoret no maromak falsu Kemos, no nia adora maromak falsu sira-neʼe hamutuk ho ninia feen sira. Laʼós neʼe deʼit, nia mós harii altár sira-neʼe iha foho neʼebé hateke malu ho Jeruzalein neʼebé uluk nia harii Jeová nia templu. (1 Reis [Raja-Raja] 11:5-8; 2 Reis [Raja-Raja] 23:13) Karik Salomão bosok ninia an hodi hanoin katak, Jeová la fó atensaun ba buat aat sira neʼebé nia halo, importante mak nia hasaʼe nafatin sakrifísiu iha templu.

9. Tanba Salomão la rona ba Maromak nia avizu, neʼe lori rezultadu saida?

 ⁹ Maibé Jeová nunka taka matan ba sala sira neʼebé Salomão halo. Bíblia dehan: “Jeová sai hirus hasoru Salomão, tanba Salomão hadook nia laran husi Jeová.” Tuir loloos Jeová koko ona atu ajuda Salomão. Jeová “mosu ba nia dala rua ona no fó avizu ona ba nia kona-ba ida-neʼe, katak nia labele serbí maromak sira seluk. Maibé nia la halo tuir buat neʼebé Jeová hatete ba nia”. Rezultadu mak Jeová husik nia no la apoia tan nia. Ikusmai, nasaun Izraél fahe ba rua no husi tempu neʼebá, Salomão nia oan no bei-oan sira la ukun Izraél nuʼudar nasaun tomak ida. Sira hasoru problema boot oioin durante tinan atus ba atus.​—1 Reis (Raja-Raja) 11:9-13.

10. Saida mak bele lori perigu ba ita-nia relasaun diʼak ho Jeová?

¹⁰ Se ita hili ema neʼebé la hatene Jeová ka la hafolin Maromak nia morál atu sai ita-nia belun, karik sira bele estraga ita-nia hanoin no lori perigu ba ita-nia relasaun diʼak ho Jeová. Ema sira-neʼe bele mai husi kongregasaun maibé la iha relasaun neʼebé metin ho Jeová. Karik mós bele husi família, viziñu, kolega serbisu, ka kolega eskola neʼebé la adora Jeová. Se ita gasta tempu beibeik ho ema neʼebé la moris tuir Jeová nia morál, neineik-neineik sira bele halo ita lakon ita-nia relasaun diʼak ho Jeová.

11. Saida mak bele ajuda ita atu hili ema sai ita-nia belun?

¹¹ Lee 1 Korinto 15:33. Ema barak iha hahalok diʼak oioin, no sira neʼebé la adora Jeová karik laʼós sempre halo buat neʼebé aat. Karik ita koñese ema balu hanesan neʼe. Maibé Ita hanoin katak sira mak ransu neʼebé diʼak ka lae? Oinsá mak ransu ho sira bele fó impaktu ba Ita-nia relasaun diʼak ho Jeová? Sira ajuda Ita atu hakbesik liután ba Jeová ka lae? Ba sira, saida mak importante liu ba moris? Sira sempre koʼalia kona-ba saida deʼit? Sira sempre koʼalia kona-ba roupa, osan, sasán eletróniku, atividade halimar nian, no buka rikusoin ka lae? Sira kritika beibeik ema seluk ka lae? Sira gosta konta istória kómiku neʼebé foʼer ka lae? Jesus fó avizu hodi dehan: “Buat neʼebé sai husi ema nia ibun mai husi laran.” (Mateus 12:34) Se Ita haree katak ema neʼebé Ita gasta tempu hamutuk estraga daudauk Ita-nia relasaun diʼak ho Jeová, halo kedas desizaun atu la gasta tan tempu barak ho sira. No se presiza, para atu la ransu tan ho sira.​—Provérbios (Amsal) 13:20.

12. (a) Bainhira ema Izraél sai tiha husi Ejitu, Jeová hatete saida ba sira? (b) Ema Izraél hatete saida bainhira Jeová husu sira atu hatudu laran-metin ba nia?

¹² Ita mós bele aprende husi buat neʼebé akontese ba ema Izraél bainhira Jeová  halo sira livre husi Ejitu. Povu sira halibur iha Foho Sinai nia oin, no Jeová hatudu an ba sira iha dalan neʼebé kmanek tebes! Derrepente kalohan metan mosu, rai-lakan, suar, rai-tarutu, no iha lian makaʼas hanesan huu dikur nia lian. (Êxodo [Keluaran] 19:16-19) Tuirmai povu rona lian neʼebé hatete katak Jeová mak “Maromak neʼebé hakarak ema atu adora [nia] mesak deʼit”. Nia promete katak nia sei hatudu laran-metin ba ema neʼebé hadomi no halo tuir ninia mandamentu sira. (Lee Êxodo [Keluaran] 20:1-6. *) Jeová hakarak ema Izraél sira atu hatene katak, se sira mak apoia Jeová, Jeová mós sei apoia sira. Se Ita mak iha povu Izraél nia leet, Ita sente oinsá bainhira rona Jeová nia liafuan sira-neʼe? Karik Ita sei hatán hanesan buat neʼebé ema Izraél sira hatete: “Liafuan hotu neʼebé Jeová hatete, ami prontu atu halo tuir.” (Êxodo [Keluaran] 24:3) Maibé lakleur deʼit iha buat ida akontese neʼebé koko tebes ema Izraél nia laran-metin ba Jeová. Saida mak akontese?

13. Saida mak koko ema Izraél sira-nia laran-metin?

¹³ Ema Izraél sira sai taʼuk hodi haree dalan neʼebé Jeová uza ninia forsa hodi hatudu ninia an ba sira, tan neʼe sira husu Moisés atu reprezenta sira hodi saʼe ba Foho Sinai hodi koʼalia ba Jeová. (Êxodo [Keluaran] 20:18-21) Moisés saʼe ba foho leten, maibé ba tempu kleur, la tun fali mai. Karik ba ema Izraél, sira sente mesamesak, la iha ema atu dirije ona sira. Karik sira sadere liu ba ulun-naʼin neʼebé matan bele haree, hanesan Moisés. Sira komesa hanoin barak no hatete ba Aarão: “Halo maromak ida ba ami atu laʼo ulukliu ami, tanba ami la hatene saida mak akontese ona ba Moisés, mane neʼebé lori ami sai husi rai-Ejitu.”​—Êxodo (Keluaran) 32:1, 2.

14. Ema Izraél sira bosok sira-nia an kona-ba saida, no Jeová sente oinsá kona-ba buat neʼebé sira halo?

¹⁴ Ema Izraél sira hatene katak sala atu adora estátua. (Êxodo [Keluaran] 20:3-5) Maibé sira troka lalais deʼit hodi komesa adora fali karau-oan osan-mean. Maski sira kontra daudauk Jeová nia mandamentu, maibé sira bosok sira-nia an hodi hanoin katak sira apoia nafatin Jeová, toʼo Aarão mós dehan katak adora karau-oan neʼe mak “festa ba Jeová”! Jeová halo saida? Nia hatete ba Moisés katak povu sira “halo ona hahalok neʼebé foʼer” no husik ona dalan neʼebé nia “haruka atu laʼo tuir”. Jeová sai hirus tebes toʼo nia hanoin atu halakon nasaun tomak neʼe.​—Êxodo (Keluaran) 32:5-10.

15, 16. Oinsá mak Moisés no Aarão hatudu katak sira fó apoiu tomak ba Maromak Jeová? (Haree dezeñu iha leten)

¹⁵ Maibé Jeová mak Maromak neʼebé laran-sadiʼa. Nia deside atu la halakon nasaun neʼe. Nia fó oportunidade ba ema Izraél sira atu hatudu ba nia katak sira hakarak apoia nafatin nia. (Êxodo [Keluaran] 32:14) Bainhira Moisés haree povu sira haklalak, kanta, no dansa iha estátua nia oin, nia harahun tiha karau-oan osan-mean neʼe toʼo uut. Tuirmai nia hakilar: “Sé mak apoia Jeová? Mai besik haʼu!” “Ema Levi hotu halibur hamutuk haleʼu nia.”​—Êxodo (Keluaran) 32:17-20, 26.

 ¹⁶ Maski Aarão mak halo karau-oan osan-mean, maibé nia arrepende an no hili atu apoia Jeová hamutuk ho ema Levi sira. Ema laran-metin sira-neʼe hatudu ho momoos katak sira la apoia ema sira neʼebé halo sala. Sira foti desizaun neʼebé matenek duni tanba iha loron neʼebá, ema rihun ba rihun neʼebé adora karau-oan osan-mean lakon sira-nia moris. Maibé sira neʼebé apoia Jeová hetan salvasaun, no Maromak promete atu fó bensaun ba sira.​—Êxodo (Keluaran) 32:27-29.

17. Paulo nia avizu kona-ba karau-oan osan-mean hanorin lisaun saida mai ita?

¹⁷ Akontesimentu neʼe hanorin lisaun saida mai ita? Apóstolu Paulo dehan: “Buat sira-neʼe sai nuʼudar ezemplu ba ita,” hodi ita la bele “adora estátua”. Apóstolu Paulo esplika katak akontesimentu sira-neʼe “hakerek nuʼudar avizu ba ita neʼebé moris iha mundu neʼe nia rohan. Tan neʼe, ema neʼebé hanoin katak nia hamriik, kuidadu bá atu nia la monu.” (1 Korinto 10:6, 7, 11, 12) Hanesan Paulo hatete katak, maski ema neʼebé adora Jeová mós bele envolve iha hahalok neʼebé sala. Karik sira mós bele hanoin katak Jeová sei simu nafatin sira. Maibé laʼós tan deʼit ema ida hakarak sai Jeová nia belun ka hanoin katak nia laran-metin ba Jeová, hatudu katak Jeová simu nia.​—1 Korinto 10:1-5.

18. Saida mak bele halo ita hadook an husi Jeová, no neʼe bele lori konsekuénsia saida?

¹⁸ Bainhira ema Izraél sira sente Moisés demora hodi la tun husi Sinai, sira laran-taridu tebes. Karik ohin loron ema kristaun mós bele sente laran-taridu hodi haree katak mundu aat nia rohan tarde atu mai. Karik ita bele komesa hanoin katak mundu foun neʼebé Jeová promete sei dook ka karik laʼós tebes, tan neʼe ita komesa hanoin atu moris tuir ita-nia hakarak duké moris tuir Jeová nia hakarak. Se ita la kuidadu, ita bele hadook an husi Jeová no halo buat neʼebé ita nunka hanoin atu halo.

19. Ita tenke hanoin-hetan beibeik saida, no tanbasá?

¹⁹ Jeová hakarak ita atu halo tuir nia ho laran tomak no adora nia mesak deʼit. (Êxodo [Keluaran] 20:5) Tanbasá mak nia hakarak ita atu halo nuneʼe? Tanba nia hadomi ita. Se ita mak la halo tuir Jeová, ita sei halo tuir Satanás nia hakarak, no neʼe sei lori perigu ba ita. Paulo dehan: “Imi labele hemu husi Jeová nia kopu no anju aat nia kopu; imi labele han husi ‘Jeová nia meza’ no anju aat nia meza.”​—1 Korinto 10:21.

20. Oinsá mak Jeová ajuda ita bainhira ita halo sala?

²⁰ Caim, Salomão, no ema Izraél sira iha oportunidade atu arrepende an no troka sira-nia hahalok. (Apóstolu 3:19) Jeová nunka ansi atu husik ninia povu bainhira sira halo sala. Hanesan Aarão, Jeová fó perdua ba nia. Ohin loron, Jeová fó avizu ba ita ho domin liuhusi Bíblia, ita-nia livru sira, no ema kristaun seluk atu proteje ita hodi la monu ba sala. Se ita fó atensaun ba Jeová nia avizu sira, ita bele fiar katak nia sei hatudu laran-sadiʼa ba ita.

21. Se ita hetan koko ruma kona-ba laran-metin ba Jeová, ita tenke halo saida?

²¹ Jeová la hatudu ninia laran-diʼak ho saugati deʼit, maibé iha objetivu. (2 Korinto 6:1) Nia hatudu ninia laran-diʼak atu fó oportunidade ba ita hodi “la simu hahalok neʼebé la tuir ninia hakarak, no atu la simu hakarak mundu nian”. (Lee Tito 2:11-14.) Iha mundu neʼe, sempre iha situasaun neʼebé koko ita-nia laran-metin ba Jeová. Mai ita hakaʼas an atu fó apoiu tomak ba Jeová, no hanoin-hetan katak ‘ita tenke hamtaʼuk Jeová, ita-nia Maromak, no tenke serbí deʼit nia’. Sin, ita “tenke kaer metin deʼit ba nia”!​—Deuteronômio (Ulangan) 10:20.