Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Mɛi Ni Feɔ Ejurɔ Lɛ Yɛ Miishɛɛ

Mɛi Ni Feɔ Ejurɔ Lɛ Yɛ Miishɛɛ

“Nɔhãmɔ hãa mɔ náa miishɛɛ.”​—BƆF. 20:35.

LALAI: 76, 110

1. Mɛni tsɔɔ akɛ Yehowa feɔ ejurɔ?

DANI Yehowa baabɔ ade lɛ, no mli lɛ ekome pɛ eyɔɔ. Shi akɛni eesumɔ ni mɛi krokomɛi hu aná wala hewɔ lɛ, ebɔ ŋwɛibɔfoi yɛ ŋwɛi kɛ adesai hu yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ. Yehowa ji “miishɛɛ Nyɔŋmɔ lɛ,” ni eesumɔ ni ehã mɛi nibii kpakpai. (1 Tim. 1:11; Yak. 1:17) Ni akɛni eesumɔ ni wɔ hu wɔná miishɛɛ hewɔ lɛ, ewoɔ wɔ hewalɛ ni wɔfee mɛi ejurɔ.​—Rom. 1:20.

2, 3. (a) Mɛni hewɔ kɛ́ wɔfee mɛi ejurɔ lɛ, wɔnáa miishɛɛ lɛ? (b) Mɛni he wɔbaasusu yɛ nikasemɔ nɛɛ mli?

2 Nyɔŋmɔ bɔ gbɔmɔ tamɔ bɔ ni eyɔɔ lɛ. (1 Mo. 1:27) Ni tsɔɔ akɛ, Yehowa bɔ wɔ koni wɔnyɛ wɔjie esui lɛ akpo. No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔmiisumɔ ni wɔná anɔkwa miishɛɛ ni wɔtsui anyɔ wɔmli lɛ, esa akɛ wɔkase Yehowa. Esa akɛ wɔsusu mɛi krokomɛi ahe ni wɔfee amɛ ejurɔ. (Fip. 2:3, 4; Yak. 1:5) Mɛni hewɔ? Ejaakɛ nakai ji bɔ ni Yehowa bɔ wɔ. Eyɛ mli akɛ wɔyeee emuu moŋ, shi wɔbaanyɛ wɔkase Yehowa ni wɔfee mɛi ejurɔ.

3 Biblia lɛ tsɔɔ wɔ bɔ ni wɔbaafee wɔfee mɛi ejurɔ. Yɛ nikasemɔ nɛɛ mli lɛ, wɔbaasusu nibii ni Biblia lɛ tsɔɔ wɔ yɛ ejurɔfeemɔ he lɛ ekomɛi ahe. Wɔbaana akɛ, kɛ́ wɔfee mɛi ejurɔ lɛ, Nyɔŋmɔ baaná wɔhe miishɛɛ. Wɔbaana hu akɛ, kɛ́ wɔfee mɛi ejurɔ lɛ, eyeɔ ebuaa wɔ ni wɔnyɛɔ wɔtsuɔ nitsumɔ ni Nyɔŋmɔ kɛwo wɔdɛŋ lɛ. Agbɛnɛ hu, wɔbaana nɔ hewɔ ni kɛ́ wɔfee mɛi ejurɔ lɛ, wɔnáa miishɛɛ lɛ, kɛ bɔ ni wɔbaafee wɔya nɔ wɔjie su kpakpa nɛɛ kpo.

KƐ́ WƆFEE MƐI EJURƆ LƐ, NYƆŊMƆ BAANÁ WƆHE MIISHƐƐ

4, 5. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa kɛ Yesu fɛɛ efee wɔ ejurɔ? Ni mɛni hewɔ esa akɛ wɔkase amɛ?

4 Yehowa miisumɔ ni wɔkase lɛ, no hewɔ lɛ, kɛ́ wɔfee mɛi ejurɔ lɛ, enáa miishɛɛ. (Efe. 5:1) Kɛ́ wɔkwɛ bɔ ni ebɔ wɔ ehã kɛ nibii fɛfɛji babaoo ni ebɔ ehã wɔ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, wɔnaa faŋŋ akɛ eesumɔ ni wɔná miishɛɛ. (Lala 104:24; 139:13-16) No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔmia wɔhiɛ wɔfee nibii ni baahã mɛi aná miishɛɛ lɛ, ewoɔ Yehowa hiɛ nyam.

5 Anɔkwa Kristofoi kaseɔ Yesu, ejaakɛ adesa ko bɛ ni efee mɛi ejurɔ fe Yesu. Yesu diɛŋtsɛ wie akɛ: “Gbɔmɔ Bi lɛ baaa koni asɔmɔ lɛ, shi eba sɔɔmɔ moŋ, koni ekɛ ewala ahã akɛ kpɔmɔnɔ kɛkpɔ̃ mɛi babaoo.” (Mat. 20:28) Bɔfo Paulo kɛɛ Kristofoi akɛ: “Nyɛyaa nɔ nyɛhiɛa jwɛŋmɔ nɛɛ ni Kristo Yesu hu ná eko lɛ, . . . eŋmɛɛ nɔ fɛɛ nɔ he, ni eŋɔ nyɔŋ su, ni ebatsɔ gbɔmɔ.” (Fip. 2:5, 7) No hewɔ lɛ, wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ baanyɛ abi ehe akɛ, ‘Ani manyɛ makase Kristo jogbaŋŋ fe bɔ ni mifeɔ bianɛ lɛ?’​—Kanemɔ 1 Petro 2:21.

6. Mɛni wɔkaseɔ yɛ Samarianyo naanyo kpakpa lɛ he nɔkwɛmɔnɔ ni Yesu gba lɛ mli? (Kwɛmɔ mfoniri ni yɔɔ nikasemɔ lɛ shishijee lɛ.)

6 Kɛ́ wɔsusu mɛi krokomɛi ahe ni wɔkwɛ nibii ni wɔbaanyɛ wɔfee kɛye wɔbua amɛ lɛ, belɛ wɔmiikase nɔkwɛmɔnɔ ni nɔ bɛ ni Yehowa kɛ Kristo efee amɛhã wɔ lɛ, ni no baahã Yehowa aná wɔhe miishɛɛ. Yesu hã enɛ fee faŋŋ yɛ Samarianyo naanyo kpakpa lɛ he nɔkwɛmɔnɔ ni egba lɛ mli. Yɛ nakai nɔkwɛmɔnɔ lɛ mli lɛ, ehã esɛɛnyiɛlɔi lɛ le akɛ, esa akɛ amɛye amɛbua mɔ fɛɛ mɔ, ekɔɔɔ he eko he ni mɔ lɛ jɛ. (Kanemɔ Luka 10:29-37.) Ani ole nɔ ni hã Yesu gba Samarianyo naanyo kpakpa lɛ he nɔkwɛmɔnɔ lɛ? Yudanyo ko bi lɛ akɛ: “Namɔ tuuntu ji minyɛmi?,” ni Yesu gba nɔkwɛmɔnɔ nɛɛ kɛhã sanebimɔ nɛɛ hetoo. Hetoo ni Yesu hã lɛ lɛ hãa wɔnaa akɛ, kɛ́ wɔmiisumɔ ni wɔsa Yehowa hiɛ lɛ, esa akɛ wɔfee mɛi ejurɔ tamɔ Samarianyo lɛ fee lɛ.

7. Mɛni wɔbaanyɛ wɔfee kɛtsɔɔ akɛ wɔheɔ wɔyeɔ akɛ, Yehowa gbɛtsɔɔmɔi lɛ anɔ bɛ? Ni mɛni hewɔ?

7 Yiŋtoo kroko hewɔ ni esa akɛ Kristofoi afee ejurɔ ji akɛ, su nɛɛ kɛ sane ni Satan tee lɛ shi yɛ Eden abɔɔ lɛ mli lɛ yɛ tsakpãa. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Satan hã Adam kɛ Hawa nu he akɛ, kɛ́ amɛgbo Yehowa nɔ toi ni amɛsusu amɛ pɛ amɛhe lɛ, amɛbaaná miishɛɛ. Hawa susu lɛ pɛ ehe ni eshwe akɛ etsɔ tamɔ Nyɔŋmɔ. Adam hu shwe akɛ esa Hawa hiɛ ni esusuuu bɔ ni enifeemɔ lɛ baasa Nyɔŋmɔ he ahã lɛ he. (1 Mo. 3:4-6) Ŋmɛnɛ lɛ, wɔ fɛɛ wɔmiina yibii ni amɛyiŋkpɛi gbohii lɛ ewo lɛ faŋŋ. Kɛ́ wɔsusu wɔ pɛ wɔhe lɛ, wɔnáŋ miishɛɛ. Kɛ́ wɔfee mɛi ejurɔ lɛ, no tsɔɔ akɛ wɔheɔ wɔyeɔ akɛ, Yehowa gbɛtsɔɔmɔi lɛ anɔ bɛ.

TSU NITSUMƆ NI NYƆŊMƆ KƐWO EWEBII LƐ ADƐŊ LƐ

8. Mɛni hewɔ kulɛ esa akɛ Adam kɛ Hawa asusu mɛi krokomɛi ahe lɛ?

8 Eyɛ mli akɛ Adam kɛ Hawa kome pɛ hi Eden abɔɔ lɛ mli moŋ, shi Yehowa hã amɛ gbɛtsɔɔmɔi ni baaye abua amɛ ni amɛkasusu amɛ pɛ amɛhe. Ejɔɔ amɛ ni ekɛɛ amɛ akɛ amɛfɔ ni amɛyi afa ni amɛyi shikpɔŋ lɛ nɔ obɔ ni amɛkwɛ nɔ. (1 Mo. 1:28) Bɔ ni Yehowa sumɔɔ ni adesai fɛɛ aná miishɛɛ lɛ, nakai kulɛ esa akɛ Adam kɛ Hawa hu asusu bii ni amɛbaafɔ lɛ ahe ni amɛkpɛ yiŋ ni baahã amɛbii lɛ aná miishɛɛ. Nyɔŋmɔ kpa gbɛ akɛ Adam kɛ Hawa kɛ amɛbii lɛ baafee ekome kɛsaa shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ nɔ koni etsɔ Paradeiso. Enɛ jeee nitsumɔ bibioo.

9. Mɛni hewɔ kulɛ adesai baaná miishɛɛ be ni amɛtsuɔ nii koni shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ atsɔ Paradeiso lɛ?

9 Eji Adam kɛ Hawa susu amɛbii lɛ ahe kulɛ, adesai ni eye emuu baahi shikpɔŋ lɛ nɔ, ni amɛ kɛ Yehowa baafee ekome kɛtsu nii koni shikpɔŋ lɛ atsɔ Paradeiso ni eyiŋtoi aba mli. Ni no baahã amɛbote Yehowa hejɔɔmɔ lɛ mli. (Heb. 4:11) Kwɛ bɔ ni nitsumɔ nɛɛ tsumɔ baaŋɔɔ ahã kɛ bɔ ni ebaahã amɛtsui anyɔ amli waa ahã! Kulɛ Yehowa baajɔɔ amɛ waa, ni amɛtsui hu baanyɔ amɛmli yɛ bɔ ni amɛsusuɔ mɛi krokomɛi ahe lɛ hewɔ.

10, 11. Mɛni baaye abua wɔ ni wɔnyɛ wɔtsu nitsumɔ ni akɛwo wɔdɛŋ akɛ wɔshiɛ ni wɔfee mɛi kaselɔi lɛ?

10 Ŋmɛnɛ lɛ, Yehowa ehã wɔ nitsumɔ akɛ wɔshiɛ ni wɔfee mɛi kaselɔi. Bɔ ni afee ni wɔnyɛ wɔtsu nitsumɔ nɛɛ jogbaŋŋ lɛ, esa akɛ wɔjɛ wɔtsuiŋ wɔsusu mɛi krokomɛi ahe. Ja wɔsumɔɔ Nyɔŋmɔ kɛ wɔnyɛmi gbɔmɔ dani wɔbaanyɛ wɔya nɔ wɔshiɛ.

11 Paulo wie akɛ, lɛ kɛ Kristofoi krokomɛi ji “Nyɔŋmɔ nanemɛi nitsulɔi,” ejaakɛ amɛshiɛ ni amɛtsɔɔ mɛi anɔkwale lɛ. (1 Kor. 3:6, 9) Ŋmɛnɛ lɛ, kɛ́ wɔ hu wɔkɛ wɔbe, wɔnibii, kɛ wɔhewalɛ fɛɛ tsu shiɛmɔ nitsumɔ lɛ, wɔbatsɔmɔɔ “Nyɔŋmɔ nanemɛi nitsulɔi.” Enɛ ji hegbɛ kpele diɛŋtsɛ!

Kɛ́ oye obua mɔ ko ni ebale anɔkwale lɛ, omii baashɛ ohe pam (Kwɛmɔ kuku 12)

12, 13. Kɛ́ okwɛ lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ wɔnáa kaselɔfeemɔ nitsumɔ lɛ he sɛɛ?

12 Kɛ́ wɔkɛ wɔbe kɛ wɔhewalɛ shã afɔle kɛtsu shiɛmɔ nitsumɔ lɛ, ehãa wɔnáa miishɛɛ waa. Nyɛmimɛi pii ni ená hegbɛ amɛkɛ mɛi ekase Biblia lɛ eye enɛ he odase. Kɛ́ wɔna akɛ mɛi ni wɔkɛkaseɔ nii lɛ miinu Biblia mli anɔkwalei lɛ ashishi, amɛmiiná hemɔkɛyeli ni mli wa, amɛmiifee tsakemɔi yɛ amɛshihilɛ mli, ni amɛmiigba mɛi krokomɛi nibii ni amɛkaseɔ lɛ, ehãa wɔmii shɛɔ wɔhe waa. Be ni mɛi 70 ni Yesu tsu lɛ “ku amɛsɛɛ amɛba kɛ miishɛɛ” yɛ bɔ ni nitsumɔ lɛ tee lɛ jogbaŋŋ lɛ hewɔ lɛ, Yesu hu mii shɛ ehe waa.​—Luka 10:17-21.

13 Nyɛmimɛi ni yɔɔ jeŋ fɛɛ lɛ amii shɛɔ amɛhe waa kɛ́ amɛna bɔ ni Biblia lɛ yeɔ ebuaa mɛi koni amɛfee tsakemɔi yɛ amɛshihilɛ mli lɛ. Susumɔ nyɛmi yoo oshijafo ko ni atsɛɔ lɛ Anna * lɛ niiashikpamɔ lɛ he okwɛ. Efã kɛtee he ko ni shiɛlɔi ahe miihia waa yɛ, yɛ Yuropa bokãgbɛ koni enyɛ elɛɛ esɔɔmɔ lɛ mli. Ewie akɛ: “Ewaaa kwraa akɛ obaaje Biblia mli nikasemɔ shishi yɛ biɛ, ni minyaa enɛ he waa. Shiɛmɔ nitsumɔ lɛ hãa mináa miishɛɛ waa. Kɛ́ miyashɛ shĩa lɛ, mináaa be kɛye mitsui yɛ minaagbai lɛ ahe. Misusuɔ naagbai kɛ haomɔi ni mɛi ni mikɛkaseɔ nii lɛ kɛkpeɔ lɛ ahe, ni mikwɛɔ nɔ ni manyɛ mafee kɛwo amɛ hewalɛ ni mikɛye mabua amɛ. Amrɔ nɛɛ mina faŋŋ akɛ, ‘nɔhãmɔ hãa mɔ náa miishɛɛ fe hemɔ.’”​—Bɔf. 20:35.

Kɛ́ wɔtee shĩa fɛɛ shĩa yɛ wɔshikpɔŋkuku lɛ mli lɛ, ehãa mɛi náa hegbɛ amɛboɔ Maŋtsɛyeli sane lɛ toi (Kwɛmɔ kuku 14)

14. Kɛ́ mɛi fioo ko pɛ bo sane kpakpa lɛ toi po lɛ, mɛni hewɔ esa akɛ wɔná miishɛɛ?

14 Ekɔɔɔ he eko bɔ ni mɛi baafee amɛnii amɛhã yɛ sane kpakpa lɛ he lɛ, wɔnáa miishɛɛ kɛ́ wɔshiɛ. Yehowa ni kɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ ewo wɔdɛŋ. Ekɛ nitsumɔ ni tamɔ nakai wo gbalɔ Ezekiel dɛŋ, ekɛɛ lɛ akɛ: “Kɛɛmɔ amɛ miwiemɔi lɛ, amɛbo toi jio, amɛbooo toi jio.” (Eze. 2:7; Yes. 43:10) No hewɔ lɛ, kɛ́ mɛi nyaaa sane kpakpa lɛ ni wɔshiɛɔ lɛ he po lɛ, wɔle akɛ Yehowa hiɛ sɔɔ nitsumɔ kpakpa ni wɔtsuɔ lɛ. (Kanemɔ Hebribii 6:10.) Nyɛmi nuu ko wie yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ he akɛ: “Wɔdu, wɔshwie nɔ nu, ni wɔsɔle, ni wɔle akɛ Yehowa baahã eshwere.”​—1 Kor. 3:6.

BƆ NI OBAAFEE ONÁ MIISHƐƐ

15. Te mɛi pii feɔ amɛnii amɛhãa tɛŋŋ kɛ́ afee amɛ ejurɔ? Shi mɛni hewɔ esaaa akɛ wɔkpaa ejurɔfeemɔ lɛ?

15 Yesu miisumɔ ni wɔfee mɛi ejurɔ koni wɔná miishɛɛ. Mɛi pii yɛ ni kɛ́ afee amɛ ejurɔ lɛ, amɛhiɛ sɔɔ. Yesu wie akɛ: “Nyɛyaa nɔ nyɛhãa, ni mɛi baahã nyɛ. Amɛkɛ nii ni asusu jogbaŋŋ ni anyɛmɔ nɔ, ni ahoso, ni eyi obɔ kɛteke nɔ baawo nyɛtadei amli. Ejaakɛ susumɔnɔ ni nyɛkɛsusuɔ nyɛhãa mɛi lɛ, no nɔŋŋ amɛbaaku sɛɛ amɛkɛsusu amɛhã nyɛ.” (Luka 6:38) Jeee mɛi fɛɛ baajie hiɛsɔɔ kpo kɛ́ wɔfee amɛ ejurɔ. Shi wɔle akɛ mɛi ni hiɛ baasɔ lɛ atsui baanyɛ atsirɛ amɛ ni amɛ hu amɛfee mɛi ejurɔ. No hewɔ lɛ, kɛ́ mɛi jie hiɛsɔɔ kpo jio, amɛjieee hiɛsɔɔ kpo jio, yaa nɔ ofee mɛi ejurɔ. Namɔ aaale yibii kpakpai ni ejurɔ kome kɛkɛ ni obaafee mɔ ko lɛ baawo?

16. Namɛi esa akɛ wɔfee amɛ ejurɔ? Ni mɛni hewɔ?

16 Mɛi ni jɛɔ amɛtsuiŋ amɛfeɔ ejurɔ lɛ kpaaa gbɛ akɛ mɛi baato amɛ najiaŋ. Yesu wie akɛ: “Kɛ́ oŋmɛ okpɔlɔ lɛ, fɔ̃ɔ ohiafoi kɛ obubuafoi kɛ akpaketsɛmɛi kɛ shwilafoi nine; ni obaaná miishɛɛ, akɛni amɛbɛ nɔ ko ni amɛkɛbaato bo najiaŋ lɛ hewɔ.” (Luka 14:13, 14) Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Mɔ ni hãa mɔ nɔ lɛ, abaajɔɔ lɛ.” Ekɛɔ hu akɛ: “Mɔ fɛɛ mɔ ni naa mɔ ni bɛ yelikɛbualɔ mɔbɔ lɛ yɛ miishɛɛ.” (Abɛi 22:9; Lala 41:1) No hewɔ lɛ, esa akɛ miishɛɛ ni wɔnáa kɛ́ wɔye wɔbua mɛi lɛ atsirɛ wɔ ni wɔfee mɛi ejurɔ.

17. Mɛɛ gbɛi komɛi anɔ wɔbaanyɛ wɔtsɔ wɔfee mɛi ejurɔ koni no ahã wɔná miishɛɛ?

17 Be ni Paulo tsɛ Yesu wiemɔi ni ji “nɔhãmɔ hãa mɔ náa miishɛɛ fe hemɔ” lɛ yisɛɛ lɛ, no mli lɛ, jeee heloonaa nibii pɛ he ewieɔ lɛ, shi moŋ eewie nibii tamɔ hewalɛwoo, ŋaawoo, kɛ yelikɛbuamɔ ni wɔkɛbaahã mɛi lɛ hu he. (Bɔf. 20:31-35) Paulo tsɔ ewiemɔ kɛ enifeemɔ nɔ ehã wɔna akɛ, esa akɛ wɔkɛ wɔbe kɛ wɔhewalɛ ashã afɔle kɛye wɔbua mɛi krokomɛi, ni agbɛnɛ hu wɔná amɛhe dekã ni wɔjie suɔmɔ kpo wɔtsɔɔ amɛ.

18. Mɛni niiamlitaolɔi pii ewie yɛ sɛɛnamɔi ni yɔɔ ejurɔfeemɔ he lɛ he?

18 Mɛi ni kaseɔ bɔ ni adesai hiɔ shi amɛhãa lɛ he nii lɛ ena akɛ, mɛi ni hãa mɔ nɔ lɛ yɛ miishɛɛ. Amaniɛbɔɔ ko tsɔɔ akɛ, “kɛ́ mɛi fee nibii kpakpai amɛhã mɛi krokomɛi lɛ, amɛmii shɛɔ amɛhe waa fe tsutsu lɛ.” Niiamlitaolɔi kɛɔ akɛ, kɛ́ wɔye wɔbua mɛi krokomɛi lɛ, wɔtsui nyɔɔ wɔmli ni wɔnuɔ he akɛ wɔhe yɛ sɛɛnamɔ, ejaakɛ nakai abɔ wɔ. Enɛ hewɔ bei komɛi lɛ, akɛɔ mɛi akɛ kɛ́ amɛmiitao amɛná gbɔmɔtsoŋ hewalɛ kpakpa ni amɛná miishɛɛ lɛ, amɛkɛ amɛhe ashã afɔle kɛye amɛbua mɛi lɛ. Shi enɛ jeee nɔ ko hee kɛhã wɔ, ejaakɛ wɔle akɛ Yehowa, mɔ ni bɔ adesai lɛ, ewie jeeŋmɔ yɛ Biblia lɛ mli akɛ, nɔhãmɔ hãa mɔ náa miishɛɛ.​—2 Tim. 3:16, 17.

FEEMƆ MƐI EJURƆ DAA

19, 20. Mɛni hewɔ osumɔɔ ni ofee mɛi ejurɔ lɛ?

19 Kɛ́ mɛi ni bɔle wɔ lɛ susuɔ amɛ pɛ amɛhe lɛ, ebaanyɛ ewa kɛhã wɔ akɛ wɔbaaya nɔ wɔsusu mɛi krokomɛi ahe ni wɔfee amɛ ejurɔ. Shi Yesu wie akɛ kitãi enyɔ ni he hiaa fe fɛɛ lɛ ji, suɔmɔ Yehowa kɛ otsui muu fɛɛ kɛ osusuma muu fɛɛ kɛ ojwɛŋmɔ muu fɛɛ kɛ onyɛmɔ fɛɛ, kɛ suɔmɔ onyɛmi gbɔmɔ tamɔ bo diɛŋtsɛ ohe. (Mar. 12:28-31) Nikasemɔ nɛɛ ehã wɔna akɛ, mɛi ni sumɔɔ Yehowa lɛ kaseɔ lɛ. Yehowa kɛ Yesu fɛɛ feɔ ejurɔ, ni amɛmiisumɔ ni wɔkase amɛ, ejaakɛ no baahã wɔná anɔkwa miishɛɛ. Kɛ́ wɔkɛ wɔbe, wɔhewalɛ, kɛ wɔnibii shã afɔle kɛsɔmɔ Yehowa, ni wɔfee mɛi ejurɔ lɛ, wɔbaawo Nyɔŋmɔ hiɛ nyam ni wɔ kɛ mɛi krokomɛi baaná he sɛɛ.

20 Ekã shi faŋŋ akɛ, okɛ ohe shãa afɔle kɛyeɔ obuaa mɛi krokomɛi yɛ gbɛ fɛɛ gbɛ ni obaanyɛ nɔ, titri lɛ onyɛmimɛi Kristofoi lɛ. (Gal. 6:10) Kɛ́ otee nɔ ofee nakai lɛ, amɛhiɛ baasɔ nɔ ni ofeɔ lɛ waa ni amɛbaasumɔ osane, ni no baahã oná miishɛɛ. Abɛi 11:25 lɛ kɛɔ akɛ: “Mɔ ni hãa mɔ nɔ lɛ, ebaashwere, ni mɔ ni hãa mɛi ahe jɔɔ amɛ lɛ, lɛ diɛŋtsɛ hu ehe baajɔ lɛ.” Gbɛi pii yɛ ni wɔbaanyɛ wɔtsɔ nɔ wɔjie mlihilɛ kpo wɔtsɔɔ mɛi ni wɔfee amɛ ejurɔ yɛ wɔshihilɛ kɛ wɔshiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli. Wɔbaasusu ekomɛi ahe yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli.

^ kk. 13 Atsake gbɛ́i lɛ.