Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

NIKASEMƆ 7

Tsɔɔmɔ Akɛ Ohe Jɔ Ni Yehowa Baaná Ohe Miishɛɛ

Tsɔɔmɔ Akɛ Ohe Jɔ Ni Yehowa Baaná Ohe Miishɛɛ

“Nyɛtaoa Yehowa sɛɛ gbɛ, nyɛ shikpɔŋ lɛ nɔ bii fɛɛ ni he jɔ . . . Nyɛtaoa heshibaa sɛɛ gbɛ.”—ZEF. 2:3.

LALA 80 ‘Saa Onaa Okwɛ, Ni Obaana Akɛ Yehowa Hi’

NƆ NI ABAASUSU HE *

1-2. (a) Te awie Mose he tɛŋŋ yɛ Biblia lɛ mli? Ni mɛni efee? (b) Mɛɛ shiwoo woɔ wɔ hewalɛ waa ni wɔfee mɛi ni he jɔ?

BIBLIA lɛ wie yɛ Mose he akɛ: “Ehe jɔ fe gbɔmɛi fɛɛ ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ.” (4 Mo. 12:3) Ani enɛ tsɔɔ akɛ Mose hiɛ etsiii, esheɔ gbeyei akɛ ebaakpɛ eyiŋ yɛ saji ahe, ni enyɛɛɛ efee shiŋŋ? Nakai mɛi komɛi naa mɛi ni he jɔ lɛ amɛhãa. Shi jeee nakai kwraa sane lɛ ji. Mose hiɛ tsii, enyɛ ekpɛ eyiŋ yɛ saji ahe, ni ekɛ ekãa sɔmɔ Nyɔŋmɔ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, yɛ Yehowa yelikɛbuamɔ naa lɛ, efee ekãa ni etee Ejipt maŋtsɛ ni asheɔ lɛ gbeyei waa lɛ hiɛ, enyiɛ Israelbii ni ekolɛ amɛyi aaafee 3,000,000 lɛ ahiɛ kɛtsɔ ŋa lɛ nɔ, ni eye ebua amɛ ni amɛye amɛhenyɛlɔi anɔ kunim.

2 Yɛ naagbai ni Mose kɛkpe lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, enyɛ etsɔɔ akɛ ehe jɔ lɛɛlɛŋ. Ŋmɛnɛ lɛ, eyɛ mli akɛ wɔkɛ naagbai ni ekɛkpe lɛ eko ekpeee moŋ, shi mɛi ni wɔkɛsharaa kɛ shihilɛi ni wɔkɛkpeɔ daa gbi lɛ baanyɛ ahã ewa kɛhã wɔ akɛ wɔbaafee mɛi ni he jɔ. Shi nɔ ko yɛ ni baanyɛ awo wɔ hewalɛ waa ni wɔjie su nɛɛ kpo. No ji akɛ, Yehowa ewo shi akɛ “mɛi ni he jɔ lɛ, shikpɔŋ lɛ baatsɔ amɛnɔ.” (Lala 37:11) Kɛ́ abi bo akɛ ‘Ani ohe jɔ’ lɛ, mɛni obaakɛɛ? Ni ani mɛi krokomɛi kɛ bo baakpã gbee yɛ hetoo ni obaahã lɛ he? Ja wɔle nɔ ni atsɔɔ kɛji akɛɛ mɔ ko he jɔ lɛ, dani wɔbaanyɛ wɔhã sanebimɔi ni he hiaa nɛɛ ahetoo.

KƐ́ AKƐƐ MƆ KO HE JƆ LƐ, TE ATSƆƆ TƐŊŊ?

3-4. (a) Wɔbaanyɛ wɔkɛ sui ni hãa anaa akɛ mɔ ko he jɔ lɛ ato mɛni he? (b) Mɛɛ sui ejwɛ esa akɛ wɔjie lɛ kpo dani wɔbaanyɛ wɔfee mɛi ni he jɔ? Ni mɛni hewɔ?

3 Sui kpakpai pii ni hãa anaa akɛ mɔ ko he jɔ. * Wɔbaanyɛ wɔkɛto mfoniri fɛfɛo ko ni akɛ kɔlai fɛfɛji pii etɛŋ lɛ he. Sui kpakpai nɛɛ ateŋ ekomɛi ji, heshibaa, toiboo, mlijɔlɛ, kɛ ekãa. Kɛ́ wɔjieee sui nɛɛ akpo lɛ, wɔnyɛŋ wɔsa Yehowa hiɛ. Mɛni hewɔ?

4 Mɛi ni baa amɛhe shi lɛ pɛ boɔ Nyɔŋmɔ toi ni amɛfeɔ esuɔmɔnaa nii. Sui ni Nyɔŋmɔ miisumɔ ni wɔjie lɛ kpo lɛ ateŋ ekome ji, mlijɔlɛ. (Mat. 5:5; Gal. 5:23) Kɛ́ wɔfee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii lɛ, Satan mli fuɔ. No hewɔ lɛ, eyɛ mli akɛ wɔbaa wɔhe shi ni wɔmli jɔ moŋ, shi mɛi ni yɔɔ Satan je lɛ mli lɛ ateŋ mɛi pii nyɛɔ wɔ. (Yoh. 15:18, 19) Enɛ hewɔ lɛ, ja wɔfee ekãa dani wɔbaanyɛ wɔte shi wɔwo Satan.

5-6. (a) Mɛni hewɔ Satan nyɛɔ mɛi ni he jɔ lɛ? (b) Mɛɛ sanebimɔi wɔbaahã hetoo?

5 Kɛ́ mɔ ko wóɔ ehe nɔ, enyɛɛɛ eye emlifu nɔ, ni ebooo Yehowa toi lɛ, enyɛŋ efee mɔ ko ni he jɔ. Satan jieɔ sui gbohii nɛɛ fɛɛ akpo, ni no hewɔ esumɔɔɔ mɛi ni he jɔ lɛ asane kwraa lɛ. Sui kpakpai ni mɛi ni he jɔ lɛ jieɔ lɛ kpo lɛ hãa anaa faŋŋ akɛ Satan ji mɔ fɔŋ. Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, etsɔɔ faŋŋ akɛ amalelɔ ji lɛ, ejaakɛ ekɔɔɔ he eko nɔ ni ebaawie loo ebaafee lɛ, enyɛŋ ehã mɛi ni he jɔ lɛ akpa Yehowa sɔɔmɔ!​—Hiob 2:3-5.

6 Mɛni baanyɛ ahã ewa kɛhã wɔ akɛ wɔbaafee mɛi ni he jɔ? Ni mɛni hewɔ esa akɛ wɔya nɔ wɔjie su kpakpa nɛɛ kpo? Wɔbaasusu nɔkwɛmɔnɔ ni Mose, Hebribii etɛ ni aŋɔ amɛ nom kɛtee Babilon lɛ, kɛ Yesu fee lɛ ahe, koni no aye abua wɔ ni wɔhã sanebimɔi nɛɛ ahetoo.

MƐNI BAANYƐ AHÃ EWA KƐHÃ WƆ AKƐ WƆBAAFEE MƐI NI HE JƆ?

7-8. Be ni mɛi komɛi fee nibii ni tsɔɔ akɛ amɛbuuu Mose lɛ, te efee enii ehã tɛŋŋ?

7 Kɛ́ ahã wɔ hegbɛ yɛ mɛi anɔ: Ebaanyɛ ewa kɛhã mɛi ni yɔɔ hegbɛ yɛ mɛi krokomɛi anɔ lɛ akɛ amɛbaafee mɛi ni he jɔ, titri lɛ kɛ́ mɔ ko ni yɔɔ amɛshishi lɛ fee nɔ ko kɛtsɔɔ akɛ ebuuu amɛ, loo ewie eshi amɛ yɛ yiŋ ko ni amɛkpɛ lɛ hewɔ. Ani okɛ shihilɛ ko ni tamɔ nakai ekpe pɛŋ? Kɛ́ oweku lɛ mli nyo ko kɛ enifeemɔ tsɔɔ akɛ ebuuu bo loo ewie eshi bo yɛ yiŋ ko ni okpɛ lɛ hewɔ lɛ, mɛni obaafee? Mose kɛ shihilɛ ko ni tamɔ nakai kpe. Nyɛhãa wɔkwɛa bɔ ni etsu he nii ehã.

8 Yehowa hala Mose koni enyiɛ Israelbii lɛ ahiɛ, ni ehã eŋma mlai ni esa akɛ Israelbii lɛ aye nɔ lɛ eshwie shi. Mɔ fɛɛ mɔ na faŋŋ akɛ Yehowa kɛ Mose yɛ. Fɛɛ sɛɛ lɛ, Mose nyɛmi yoo Miriam kɛ enyɛmi nuu Aaron wie amɛshi lɛ yɛ yoo ni ekɛhi shi akɛ eŋa lɛ hewɔ. Kulɛ Mose mli baanyɛ afu ni efee amɛ nɔ ko. Shi jeee nakai kwraa efee. Moŋ lɛ, be ni Yehowa hã kpiti shwie Miriam lɛ, ekpa Yehowa fai koni etsa lɛ. (4 Mo. 12:1-13) Mɛni hã Mose fee enii nakai?

Mose kpa Yehowa fai koni etsa Miriam (Kwɛmɔ kuku 8)

9-10. (a) Mɛni Yehowa tsɔɔ Mose? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ wekuyitsei kɛ asafoŋ onukpai baanyɛ akase Mose?

9 Mose hã Yehowa tsɔɔ lɛ nii. Be ni eyɔɔ Ejipt maŋtsɛ lɛ shĩa lɛ, emli fuɔ oya ni ejeee mɔ ko ni he jɔ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, be ko be ni ena nuu ko miifee nɔ ko ni eŋɔɔɔ enaa lɛ, etsui ba ni egbe lɛ. Mose yasusu akɛ Yehowa baanya nɔ ni efee lɛ he. Shi Yehowa kɛ afii 40 sɔŋŋ ye ebua lɛ koni ena akɛ, eyɛ mli akɛ ebaabi ni efee ekãa koni enyɛ enyiɛ Israelbii lɛ ahiɛ moŋ, shi esa akɛ efee mɔ ko ni he jɔ hu. Ni ja ená sui tamɔ heshibaa, toiboo, kɛ mlijɔlɛ dani ebaanyɛ efee nakai. Mose kɛ nibii ni Yehowa tsɔɔ lɛ lɛ tsu nii, ni no hewɔ lɛ, ebatsɔ nɔkwɛlɔ kpakpa.​—2 Mo. 2:11, 12; Bɔf. 7:21-30, 36.

10 Wekuyitsei kɛ asafoŋ onukpai, esa akɛ nyɛbɔ mɔdɛŋ nyɛkase Mose. Kɛ́ mɔ ko fee nɔ ko ni tsɔɔ akɛ ebuuu nyɛ lɛ, nyɛmli akafua oya. Kɛ́ nyɛtɔ̃ lɛ, nyɛbaa nyɛhe shi ni nyɛkpɛlɛa nɔ. (Jaj. 7:9, 20) Nyɛbaa nyɛhe shi ni nyɛkɛ gbɛtsɔɔmɔi ni Yehowa kɛhã yɛ bɔ ni atsu saji ahe nii ahã lɛ he lɛ atsua nii. Ni be fɛɛ be lɛ, nyɛkɛ naajɔlɛ awiea. (Abɛi 15:1) Kɛ́ nyɛfee nibii nɛɛ, Yehowa baaná nyɛhe miishɛɛ, toiŋjɔlɛ baahi nyɛwekui kɛ nyɛsafoi lɛ amli, ni nyɛbaafee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa nyɛhã mɛi krokomɛi.

11-13. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaanyɛ wɔkase Hebribii etɛ lɛ?

11 Kɛ́ awa wɔ yi: Kɛjɛ blema aahu kɛbashi ŋmɛnɛ lɛ, nɔyelɔi srɔtoi ewa Yehowa webii ayi. Mɛni hewɔ? Eyɛ mli akɛ bei komɛi lɛ amɛkɛɔ akɛ wɔtɔ̃ mla moŋ, shi wɔle akɛ wɔyiŋ ni wɔkpɛ akɛ ‘wɔbaabo Nyɔŋmɔ moŋ toi akɛ nɔyelɔ fe gbɔmɛi’ lɛ ji nɔ tuuntu hewɔ ni amɛwaa wɔ yi lɛ. (Bɔf. 5:29) Bei komɛi lɛ, amɛyeɔ wɔhe fɛo, amɛwoɔ wɔ tsuŋ, loo amɛfeɔ wɔ niseniianii po. Shi yɛ Yehowa yelikɛbuamɔ naa lɛ, wɔnyɛɔ wɔjieɔ mlijɔlɛ kpo, ni wɔfeee amɛ nɔ ko kɛtooo najiaŋ.

12 Susumɔ Hanania, Mishael, kɛ Azaria, ni ji Hebribii etɛ ni aŋɔ amɛ nom kɛtee Babilon lɛ he okwɛ. * Babilon maŋtsɛ lɛ fã amɛ ni amɛkoto shika tsuru amaga wulu ko ni efee lɛ. Shi amɛjɛ bulɛ mli amɛkɛɛ maŋtsɛ lɛ akɛ amɛfeŋ, ni amɛtsɔɔ lɛ nɔ hewɔ. Maŋtsɛ lɛ kɛɛ amɛ akɛ kɛ́ nakai lɛ, belɛ ekɛ amɛ baawo la kɛ flɔnɔɔ ko ni tsoɔ grigri lɛ mli. Shi no wooo Hebribii etɛ nɛɛ ahe gbeyei ni amɛgbo Yehowa nɔ toi. No mli lɛ, amɛleee akɛ Yehowa baahere amɛ oya kɛjɛ la kɛ flɔnɔɔ lɛ mli. Shi amɛkpɛ amɛyiŋ akɛ, ehere amɛ jio, ehereee amɛ jio lɛ, amɛbaafee esuɔmɔnaa nii. (Dan. 3:1, 8-28) Nɔ ni amɛfee lɛ hãa wɔnaa akɛ, mɛi ni he jɔ lɛ yɛ ekãa lɛɛlɛŋ. Kɛ́ nɔyelɔi te shi amɛwo wɔ jio, awo wɔhe gbeyei jio, agbala wɔtoi jio lɛ, wɔbaaya nɔ ‘wɔjá Yehowa kome too pɛ.’​—2 Mo. 20:4, 5.

13 Kɛ́ wɔkɛ hemɔkɛyeli he kaa ko kpe lɛ, te wɔbaafee tɛŋŋ wɔkase Hebribii etɛ lɛ? Esa akɛ wɔba wɔhe shi ni wɔkɛ wɔhiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ akɛ ebaaye ebua wɔ. (Lala 118:6, 7) Kɛ́ mɛi folɔ wɔnaa po lɛ, wɔjɛɔ mlijɔlɛ kɛ bulɛ mli wɔhãa amɛ hetoo. (1 Pet. 3:15) Ni wɔtswa wɔfai shi akɛ, wɔfeŋ nɔ ko nɔ ko ni baanyɛ afite naanyobɔɔ ni yɔɔ wɔ kɛ wɔ-Tsɛ ni sumɔɔ wɔ lɛ teŋ.

Kɛ́ mɛi te shi amɛwo wɔ lɛ, wɔjieɔ bulɛ kpo ni wɔkɛ naajɔlɛ hãa amɛ hetoo (Kwɛmɔ kuku 13)

14-15. (a) Kɛ́ nɔ ko wo wɔ jwɛŋmɔ lɛ, mɛni baanyɛ aba? (b) Yɛ nɔ ni aŋma yɛ Yesaia 53:7, 10 lɛ naa lɛ, mɛni hewɔ Yesu nɔkwɛmɔnɔ lɛ nɔ bɛ lɛ?

14 Kɛ́ nɔ ko wo wɔ jwɛŋmɔ: Bei pii lɛ, kɛ́ sane ko wo wɔ jwɛŋmɔ, tamɔ ekolɛ kaa ko ni wɔyaaŋma yɛ skul, nitsumɔ ko ni tsumɔ wa ni akɛwo wɔdɛŋ, opireshɛŋ ko ni wɔyaafee, loo hela ko ni miigba wɔnaa waa ni wɔkɛmiiya helatsamɔhe lɛ, nibii feɔ wɔ ahuntoo mra, ni ewaa kɛhãa wɔ akɛ wɔbaaye wɔhe nɔ ni wɔhã ana akɛ wɔhe jɔ. Kɛ́ eba lɛ nakai lɛ, wɔtsirɛɔ wiemɔi ayisɛɛ wɔhãa mɛi, ni wɔkɛ mɛi yeɔ bɔ ni esaaa. Ani oná enɛ mli niiashikpamɔ pɛŋ? Kɛ́ nakai lɛ, susumɔ Yesu he okwɛ.

15 Yesu le akɛ abaapiŋ lɛ waa ni abaagbe lɛ. (Yoh. 3:14, 15; Gal. 3:13) Be ni eshwɛ nyɔji fioo ni abaagbe lɛ lɛ, enáaa nibii mlɛo kwraa. Lɛ diɛŋtsɛ po ewie akɛ ehe miihia lɛ. (Luka 12:50) Agbɛnɛ be ni eshwɛ gbii fioo ko pɛ lɛ, ekɛɛ akɛ: “Mihao.” Fɛɛ sɛɛ lɛ, Yesu tee nɔ eba ehe shi ehã Nyɔŋmɔ ni ebo lɛ toi, ni wiemɔi ni ekɛtsu nii yɛ sɔlemɔ ni esɔle lɛ mli lɛ tsɔɔ nakai. Ewie akɛ: “Ataa, heremɔ mi yɛ ŋmɛlɛtswaa nɛɛ mli. Shi enɛ hewɔ miba ŋmɛlɛtswaa nɛɛ mli lɛ. Ataa, wo ogbɛ́i lɛ hiɛ nyam.” (Yoh. 12:27, 28) Be ni be lɛ bashɛ lɛ, Yesu fee ekãa ni eŋmɛɛ ehe ehã mɛi ni taoɔ lɛ amɛgbe lɛ. Nyɔŋmɔ henyɛlɔi nɛɛ shwie Yesu hiɛ shi kpɔtɔɔ, amɛpiŋ lɛ waa, ni amɛgbe lɛ. Kɛ̃lɛ, yɛ piŋmɔ kɛ haomɔ kpele ni Yesu tsɔ mli lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, efee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii, ni ehã ana akɛ ehe jɔ. No hewɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔwie kɛ nɔmimaa akɛ, yɛ mɛi fɛɛ ni ehi shi pɛŋ ni kɛ shihilɛi ni mli wala ni woɔ mɔ jwɛŋmɔ waa ekpe shi amɛnyɛ amɛtsɔɔ akɛ amɛhe jɔ lɛ ateŋ lɛ, Yesu ji mɔ ni fe fɛɛ!​—Kanemɔ Yesaia 53:7, 10.

Yesu he jɔ fe mɛi fɛɛ ni ehi shikpɔŋ lɛ nɔ pɛŋ (Kwɛmɔ kuku 16-17) *

16-17. (a) Mɛni ba gbi gbɛkɛ ni enɔ jetsɛremɔ lɛ abaagbe Yesu lɛ ni hãa wɔnaa akɛ ehe jɔ? (b) Te wɔbaafee tɛŋŋ wɔkase Yesu?

16 Gbi gbɛkɛ ni enɔ jetsɛremɔ lɛ abaagbe Yesu lɛ, sane ko ba ni hãa wɔnaa faŋŋ akɛ Yesu he jɔ waa. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, nakai gbɛkɛ lɛ, Yesu susu bɔ ni ebaafee eye Yehowa anɔkwa kɛya gbele mli lɛ he waa. Ele akɛ, kɛ́ eyanyɛɛɛ eye Yehowa anɔkwa lɛ, adesa ko adesa ko náŋ wala. (Rom. 5:18, 19) Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, kɛ́ eyanyɛɛɛ eye e-Tsɛ Yehowa anɔkwa lɛ, belɛ ewo Yehowa gbɛ́i krɔŋkrɔŋ lɛ he muji. (Hiob 2:4) Shi nakai gbɛkɛ lɛ, be ni ekɛ ebɔfoi lɛ, ni ji enanemɛi ni esumɔɔ amɛsane waa lɛ, yeɔ nii nɔ ni ji naagbee nɔ lɛ, “ŋwanejee shɛii” ko bate shi yɛ bɔfoi lɛ ateŋ “yɛ mɔ ni asusuɔ akɛ eji agbo fe fɛɛ yɛ amɛteŋ lɛ he.” Yesu kɛ amɛ ewie nɛkɛ sane nɛɛ he shii abɔ, ni nakai gbɛkɛ lɛ nɔŋŋ po lɛ, ekɛ amɛ ewie he. Shi ehãaa nɔ ni amɛfee lɛ awo emli la. Eye ehe nɔ. Ejɛ mlihilɛ mli ekɛ amɛ wie sane nɛɛ he ekoŋŋ kɛ hiɛdɔɔ. No sɛɛ lɛ, ejie amɛyi akɛ amɛye lɛ anɔkwa, ni amɛkwako lɛ.​—Luka 22:24-28; Yoh. 13:1-5, 12-15.

17 Eji bo ji Yesu, ni bɔfoi lɛ kɛ nɛkɛ sane ye bo kulɛ, te obaafee onii ohã tɛŋŋ? Esa akɛ wɔ fɛɛ wɔkase Yesu, ni wɔye wɔhe nɔ kɛ́ wɔhao po. Esa akɛ wɔjɛ wɔtsuiŋ wɔye famɔ nɛɛ ni Yehowa kɛhã wɔ lɛ nɔ, akɛ: “Nyɛyaa nɔ nyɛnáa tsui nyɛhãa nyɛhe.” (Kol. 3:13) Kɛ́ wɔhã ehi wɔjwɛŋmɔŋ be fɛɛ be akɛ wɔ hu bei komɛi lɛ, wɔfeɔ nibii loo wɔwieɔ nibii ni gbaa mɛi krokomɛi anaa lɛ, wɔbaaye famɔ nɛɛ nɔ. (Abɛi 12:18; Yak. 3:2, 5) Agbɛnɛ hu, kɛ́ mɔ ko fee nɔ ko kpakpa lɛ, esa akɛ wɔjie eyi.​—Efe. 4:29.

KƐ́ WƆTSƆƆ BE FƐƐ BE AKƐ WƆHE JƆ LƐ MƐƐ GBƐ NƆ WƆBAANÁ HE SƐƐ?

18. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa yeɔ ebuaa mɛi ni he jɔ lɛ koni amɛkpɛ yiŋ kpakpai? Shi mɛni esa akɛ amɛ hu amɛfee?

18 Wɔbaakpɛ yiŋ kpakpai. Kɛ́ wɔhe jɔ lɛ, Yehowa baaye abua wɔ ni wɔkpɛ yiŋ kpakpai yɛ saji ni he hiaa waa yɛ shihilɛ mli lɛ ahe. Ewo shi akɛ ebaabo “mɛi ni he jɔ lɛ afaikpamɔ lɛ toi.” (Lala 10:17) Shi ekɛwaŋ jɛmɛ. Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Ebaahã mɛi ni he jɔ lɛ ale nɔ ni ja, ni ebaatsɔɔ mɛi ni he jɔ lɛ egbɛ lɛ.” (Lala 25:9) Yehowa tsɔɔ wɔ gbɛ kɛtsɔ Biblia lɛ kɛ woji kɛ nibii krokomɛi ni “nyɔŋ anɔkwafo kɛ hiɛshikalɔ” lɛ feɔ lɛ anɔ. * (Mat. 24:45-47) Nɔ pɛ ni shwɛɔ ji, ni wɔbaaba wɔhe shi ni wɔkpɛlɛ nɔ akɛ yelikɛbuamɔ he miihia wɔ, ni agbɛnɛ hu wɔkase nibii ni Yehowa kɛdro wɔ lɛ, ni wɔjɛ wɔtsuiŋ wɔkɛtsu nii.

19-21. Mɛɛ tɔmɔ Mose tɔ̃ yɛ Kadesh? Ni mɛni wɔkaseɔ yɛ esane lɛ mli?

19 Wɔtɔ̃ŋ babaoo. Susumɔ Mose he ekoŋŋ okwɛ. Etsɔɔ akɛ ehe jɔ, ni efee nɔ ni sa Yehowa hiɛ afii pii. Shi be ni eshwɛ fioo ni afii 40 ni Israelbii lɛ kɛtsomlo yɛ ŋa lɛ nɔ lɛ baaba naagbee lɛ, Mose eyanyɛɛɛ eye ehe nɔ. No mli lɛ, enyɛmi yoo lɛ, mɔ ni ekã shi faŋŋ akɛ ehere eyiwala yɛ Ejipt lɛ, egbo etsɛko ni afu lɛ yɛ Kadesh. Shi kome ekoŋŋ lɛ, Israelbii lɛ “kɛ Mose bé” yɛ nu ni amɛnáaa amɛnu lɛ hewɔ. Yɛ naakpɛɛ nii pii ni Yehowa efee ehã amɛ kɛtsɔ Mose nɔ, kɛ bɔ ni Mose ejɛ etsuiŋ enyiɛ amɛhiɛ afii pii lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, amɛtɔke amɛwo lɛ. Jeee nu ni amɛnáaa amɛnu lɛ pɛ he amɛwie, shi moŋ amɛshwa Mose akɛ lɛ efee ni kumai yeɔ amɛ lɛ.​—4 Mo. 20:1-5, 9-11.

20 Mose tsui ba, ni efeee enii akɛ mɔ ko ni he jɔ. Yehowa fã lɛ akɛ ekɛ tɛsaa lɛ awie, shi efeee nakai. Moŋ lɛ, ewie maŋbii lɛ ahiɛ, ni yɛ nɔ najiaŋ ni ebaakɛɛ amɛ akɛ Yehowa baahã amɛ nu amɛnu lɛ, ekɛɛ amɛ akɛ lɛ ebaahã amɛ nu amɛnu. Kɛkɛ ni ekɛ etso lɛ tswa tɛsaa lɛ shii enyɔ ni nu babaoo tue. Mɛni hã Mose tɔ̃ tɔmɔ ni yɔɔ hiɛdɔɔ nɛkɛ? Ewó ehe nɔ, ni eyeee emlifu nɔ. (Lala 106:32, 33) Mose he nɔ ni eyayeee yɛ nakai shihilɛ lɛ mli lɛ hewɔ lɛ, Nyɔŋmɔ hãaa eya Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ.​—4 Mo. 20:12.

21 Mɛni wɔkaseɔ yɛ Mose sane lɛ mli? Klɛŋklɛŋ lɛ, esa akɛ wɔhã wɔhiɛ ahi wɔhe nɔ be fɛɛ be koni wɔkawó wɔhe nɔ. Kɛ́ wɔwó wɔhe nɔ pɛ, wɔbaawie nibii ni esaaa, ni wɔbaafee nibii ni nilee bɛ mli, ni anyɛŋ awie akɛ wɔhe jɔ. Nɔ ni ji enyɔ lɛ, kɛ́ wɔhao loo sane ko wo wɔ jwɛŋmɔ lɛ, ebaanyɛ efee kaa kɛhã wɔ. No hewɔ lɛ, yɛ shihilɛi ni tamɔ nakai amli lɛ, esa akɛ wɔmia wɔhiɛ waa koni wɔye wɔhe nɔ ni wɔtsɔɔ lɛɛlɛŋ akɛ wɔhe jɔ.

22-23. (a) Mɛni hewɔ esa akɛ wɔtao heshibaa sɛɛ gbɛ ni wɔtsɔɔ akɛ wɔhe jɔ lɛ? (b) Mɛni sane ni awie yɛ Zefania 2:3 lɛ tsɔɔ?

22 Yehowa baabu wɔhe. Etsɛŋ, Yehowa baakpãtã mɛi fɔji fɛɛ ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ ahiɛ, ni mɛi ni he jɔ lɛ pɛ ebaashwɛ. Nakai beiaŋ lɛ, mɛi fɛɛ ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ atoiiaŋ baajɔ amɛ waa. (Lala 37:10, 11) Ani obaahi jɛmɛ eko? Kɛ́ obo gbɛtsɔɔmɔ ni Yehowa jɛ suɔmɔ mli ekɛhã kɛtsɔ gbalɔ Zefania nɔ lɛ toi lɛ, bo hu obaahi jɛmɛ.​—Kanemɔ Zefania 2:3.

23 Mɛni hewɔ awie yɛ Zefania 2:3 lɛ akɛ, “Ekolɛ akɛ nyɛ baatee” lɛ? Nakai wiemɔ lɛ etsɔɔɔ akɛ Yehowa nyɛŋ abu esuɔlɔi, ni ji mɛi ni miitao amɛfee esuɔmɔnaa nii lɛ ahe. Nɔ moŋ ni etsɔɔ ji akɛ, wɔnifeemɔ ni baatsɔɔ kɛji Yehowa baabu wɔhe yɛ ‘emlifu gbi lɛ’ nɔ aloo ebuŋ wɔhe. Kɛ́ wɔmia wɔhiɛ wɔtao heshibaa sɛɛ gbɛ, wɔtsɔɔ akɛ wɔhe jɔ, ni wɔfee Yehowa suɔmɔnaa nii bianɛ lɛ, wɔbaanyɛ wɔkpa gbɛ akɛ ebaabu wɔhe ni ehã wɔhi shi kɛya naanɔ.

LALA 120 Kristo He Jɔ​—Nyɛhãa Wɔkasea Lɛ

^ kk. 5 Kɛ́ wɔmiitao wɔfee mɛi ni he jɔ lɛ, ja wɔkase, ejaakɛ mɔ ko mɔ ko bɛ ni be ni abaafɔ lɛ lɛ, ehe jɔ momo. Ekolɛ okpa shi ona akɛ, kɛ́ okɛ mɛi ni sumɔɔ toiŋjɔlɛ miishara lɛ, ohe jɔ, shi kɛ́ okɛ mɛi ni wóɔ amɛhe nɔ miishara lɛ, nakai feemɔ wa kɛhã bo. Yɛ nikasemɔ nɛɛ mli lɛ, wɔbaana nibii komɛi ni hãa ewaa kɛhãa wɔ akɛ wɔbaajie su kpakpa nɛɛ kpo, kɛ bɔ ni wɔbaafee wɔye nibii nɛɛ anɔ.

^ kk. 3 WIEMƆI NI ATSƆƆ MLI: Kɛ́ akɛɛ mɔ ko he jɔ lɛ, etsɔɔ akɛ mɔ lɛ efeee mɛi hãihãi, ni kɛ́ awo emli la po lɛ, enyɛɔ eyeɔ ehe nɔ. Kɛ́ akɛɛ mɔ ko baa ehe shi lɛ, etsɔɔ akɛ, mɔ lɛ wóoo ehe nɔ, ni enaaa ehe tsɔ; enaa mɛi krokomɛi akɛ amɛnɔ kwɔlɔ fe lɛ. Kɛ́ awie yɛ Biblia lɛ mli akɛ Yehowa baa ehe shi lɛ, etsɔɔ akɛ, eyɛ mli akɛ enɔ kwɔ fe mɔ fɛɛ mɔ moŋ, shi ejieɔ suɔmɔ kɛ mɔbɔnalɛ kpo etsɔɔ mɛi fɛɛ.

^ kk. 12 Babilonbii lɛ wo Hebribii etɛ nɛɛ Shadrak, Meshak, kɛ Abednego.​—Dan. 1:7.

^ kk. 18 Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kwɛmɔ sane ni yitso ji, “Ha Oyiŋkpɛi Awo Nyɔŋmɔ Hiɛ Nyam,” ni je kpo yɛ April 15, 2011 Buu-Mɔɔ lɛ mli lɛ.

^ kk. 59 MFONIRI LƐ HE SANE: Yesu kaselɔi lɛ ebé yɛ mɔ ni ji agbo fe fɛɛ yɛ amɛteŋ lɛ he, shi eye ehe nɔ ni ekɛ naajɔlɛ miijaje amɛ.