Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

NIKASEMƆ 8

Mɛni Hewɔ Esa Akɛ Wɔhiɛ Asɔ Nii?

Mɛni Hewɔ Esa Akɛ Wɔhiɛ Asɔ Nii?

“Nyɛfea nyɛhe mɛi ni le shidaa.”​—KOL. 3:15.

LALA 46 Wɔmiida Bo Shi, Yehowa

NƆ NI ABAASUSU HE *

1. Mɛni Samarianyo ko ni Yesu tsa lɛ lɛ fee kɛtsɔɔ hiɛsɔɔ?

BE KO lɛ, Yesu, Tsɔɔlɔ Kpele lɛ, nyiɛ gbɛ eeya he ko ni hii kpitiyelɔi nyɔŋma na lɛ kɛjɛ shɔŋŋ. Hii nɛɛ enu akɛ Yesu nyɛɔ etsaa helai srɔtoi fɛɛ, ni amɛyɛ hemɔkɛyeli akɛ ebaanyɛ etsa amɛ. Anɔkwa, lɛ pɛ ji amɛhiɛnɔkamɔ, ejaakɛ hela lɛ ehã amɛnii efee mɔbɔ waa. No hewɔ lɛ, be ni amɛna lɛ lɛ, amɛhole amɛgbei anɔ amɛkɛɛ: “Yesu, Tsɔɔlɔ, naa wɔ mɔbɔ!” Yesu tsa hii nyɔŋma lɛ fɛɛ, ni ekã shi faŋŋ akɛ, amɛ fɛɛ amɛhiɛ sɔ enɛ waa. Shi amɛteŋ mɔ kome ni ji Samarianyo lɛ fee nɔ ko ni sa kadimɔ; eba Yesu ŋɔɔ ni ebada lɛ shi. Ekɛ enifeemɔ tsɔɔ faŋŋ akɛ, ehiɛ esɔ nɔ ni Yesu efee ehã lɛ lɛ. * Nɔ ni Yesu fee ehã nuu nɛɛ tsirɛ lɛ ni ‘ekɛ gbee ni wa wo Nyɔŋmɔ hiɛ nyam.’​—Luka 17:12-19.

2-3. (a) Mɛni hewɔ bei komɛi lɛ wɔhiɛ kpaa nɔ akɛ wɔbaajie hiɛsɔɔ kpo lɛ? (b) Mɛni he wɔbaasusu yɛ nikasemɔ nɛɛ mli?

2 Kɛ́ mɔ ko fee wɔ ejurɔ lɛ, esa akɛ wɔkase Samarianyo lɛ, ni wɔwie loo wɔfee nɔ ko kɛtsɔɔ mɔ lɛ akɛ wɔhiɛ esɔ. Shi bei komɛi lɛ, wɔhiɛ kpaa nɔ akɛ wɔbaafee nakai.

3 Yɛ nikasemɔ nɛɛ mli lɛ, wɔbaakwɛ nɔ hewɔ ni ehe miihia ni wɔfee wɔhe mɛi ni le shidaa. Agbɛnɛ hu, wɔbaasusu mɛi komɛi ni awie amɛhe yɛ Biblia lɛ mli ni jie hiɛsɔɔ kpo kɛ mɛi komɛi ni efeee nakai lɛ ahe, ni wɔkwɛ nɔ ni wɔkaseɔ yɛ mli. Kɛkɛ lɛ, wɔkwɛ nibii pɔtɛi komɛi ni wɔbaanyɛ wɔfee kɛjie hiɛsɔɔ kpo.

MƐNI HEWƆ ESA AKƐ WƆJIE HIƐSƆƆ KPO?

4-5. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔjie hiɛsɔɔ kpo?

4 Yehowa tsɔɔ enifeemɔi anɔ ehãa wɔnaa akɛ ehiɛ sɔɔ nii waa, ni enɛ ji nɔkwɛmɔnɔ kpakpa kɛhã wɔ. Nɔ kome ni efeɔ kɛtsɔɔ nakai ji, ejwereɔ mɛi ni feɔ esuɔmɔnaa nii lɛ. (2 Sam. 22:21; Lala 13:6; Mat. 10:40, 41) Ŋmalɛ lɛ woɔ wɔ hewalɛ akɛ ‘wɔfee wɔhe mɛi ni kaseɔ Nyɔŋmɔ.’ (Efe. 5:1) No hewɔ lɛ, yiŋtoo titri hewɔ ni esa akɛ wɔjie hiɛsɔɔ kpo ji akɛ, wɔmiisumɔ ni wɔkase Yehowa.

5 Yiŋtoo kroko hewɔ ni wɔmiisumɔ ni wɔjie hiɛsɔɔ kpo ji, ehãa wɔ kɛ mɛi ni wɔjieɔ hiɛsɔɔ lɛ kpo wɔtsɔɔ lɛ fɛɛ náa miishɛɛ, tamɔ bɔ ni kɛ́ wɔkɛ wɔnaanyo ko fee ekome kɛye niyenii ko ni ŋɔɔ waa lɛ, wɔ fɛɛ wɔnáa miishɛɛ lɛ. Kɛ́ wɔna akɛ mɔ ko hiɛ esɔ nɔ ko ni wɔhã lɛ loo wɔfee wɔhã lɛ lɛ, wɔnáa miishɛɛ. Nakai nɔŋŋ kɛ́ mɛi na akɛ wɔhiɛ esɔ nɔ ko ni amɛhã wɔ loo amɛfee amɛhã wɔ lɛ, amɛnáa miishɛɛ. Ehãa amɛnaa akɛ nɔ ni amɛhã wɔ loo amɛfee amɛhã wɔ lɛ eye ebua wɔ waa, ni enɛ hãa naanyobɔɔ ni yɔɔ wɔ kɛ amɛ teŋ lɛ mli waa.

6. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaanyɛ wɔkɛ nibii ni wɔwieɔ kɛtsɔɔ akɛ wɔhiɛ sɔɔ nibii ni afeɔ ahãa wɔ lɛ ato apol ni akɛ shika tsuru fee he?

6 Kɛ́ wɔhã mɛi le akɛ wɔhiɛ esɔ nɔ ko ni amɛfee amɛhã wɔ lɛ, enɔ bɛ! Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Wiemɔ ni awieɔ yɛ be ni sa mli lɛ eyɛ fɛo tamɔ apol ni akɛ shika tsuru efee ewo jwiɛtɛi nii amli.” (Abɛi 25:11) Shika tsuru yɛ fɛo ni ejara wa, ni nakai nɔŋŋ eji yɛ jwiɛtɛi hu gbɛfaŋ. No hewɔ lɛ, kɛ́ akɛ shika tsuru fee apol ni akɛwo jwiɛtɛi nii amli lɛ, kwɛ bɔ ni ebaafee fɛo ehã! Kɛ́ mɔ ko ke bo nɔ ko ni jara wa nakai lɛ, ekã shi faŋŋ akɛ ohiɛ baasɔ waa, aloo jeee nakai? Nakai nɔŋŋ kɛ́ wɔhã mɛi le akɛ wɔhiɛ esɔ nibii ni amɛfee amɛhã wɔ lɛ, amɛbaaná he miishɛɛ waa. Agbɛnɛ hu, bɔ ni apol ni akɛ shika tsuru fee lɛ baanyɛ ahi shi be kplaŋŋ lɛ, nakai nɔŋŋ eji yɛ nibii ni wɔkɛɔ mɛi kɛtsɔɔ akɛ wɔhiɛ esɔ nɔ ko ni amɛfee amɛhã wɔ lɛ agbɛfaŋ; ekolɛ amɛhiɛ kpaŋ nɔ amɛwala gbii fɛɛ.

NYƆŊMƆ TSUJI KOMƐI NI JIE HIƐSƆƆ KPO

7. Mɛni David wie yɛ Lala 27:4 lɛ ni hãa wɔnaa akɛ ehiɛ sɔ anɔkwa jamɔ waa? Mɛɛ gbɛ nɔ mɛi krokomɛi ni ŋma Lala wolo lɛ eko lɛ jie hiɛsɔɔ kpo?

7 Nyɔŋmɔ tsuji ni hi shi yɛ blema lɛ ateŋ mɛi pii jie hiɛsɔɔ kpo. Amɛteŋ mɔ kome ji David. (Kanemɔ Lala 27:4.) David hiɛ sɔ anɔkwa jamɔ waa ni enifeemɔi hã ana enɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, be ni ayaama sɔlemɔ shĩa lɛ, ekɛ shika kɛ nibii babaoo hã kɛfi nitsumɔ lɛ sɛɛ. Levinyo ko ni atsɛɔ lɛ Asaf lɛ seshibii hu jie hiɛsɔɔ kpo. Asaf seshibii lɛ fo lalai pii kɛjie Yehowa yi. Yɛ lala ko ni amɛfo lɛ mli lɛ, amɛda Nyɔŋmɔ shi ni amɛjie eyi yɛ ‘enaakpɛɛ nitsumɔi lɛ’ ahewɔ. (Lala 75:1) David kɛ Asaf seshibii lɛ hã Yehowa na akɛ amɛhiɛ esɔ nibii fɛɛ ni efee ehã amɛ lɛ waa. Ani oona nibii komɛi ni obaanyɛ ofee kɛtsɔɔ akɛ ookase amɛ?

Mɛni wolo ni Paulo ŋma Roma asafo lɛ tsɔɔ wɔ yɛ bɔ ni wɔbaafee wɔjie hiɛsɔɔ kpo lɛ he? (Kwɛmɔ kuku 8-9) *

8-9. Mɛni bɔfo Paulo fee kɛtsɔɔ akɛ ehiɛ sɔɔ enyɛmimɛi lɛ? Ni mɛni ekã shi faŋŋ akɛ ejɛ mli kɛba?

8 Bɔfo Paulo hu hiɛ sɔ enyɛmimɛi Kristofoi lɛ, ni wɔnaa enɛ yɛ nibii ni ewie yɛ amɛhe lɛ amli. Ewie akɛ, be fɛɛ be ni ebaasɔle lɛ, edaa Nyɔŋmɔ shi yɛ amɛhewɔ. Nibii ni ewie yɛ woji ni eŋmala eyahã amɛ lɛ amli hu hãa wɔnaa akɛ ehiɛ sɔ amɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, yɛ Romabii 16:1-15 lɛ, Paulo tsĩ enyɛmimɛi Kristofoi 27 sɔŋŋ agbɛ́i atã. Mɛi nɛɛ ateŋ mɛi komɛi ji Priska kɛ Akwila. Paulo wie akɛ, nyɛmi yoo nɛɛ kɛ ewu lɛ “kɛ amɛwala wo oshãra mli” yɛ ehewɔ. Agbɛnɛ hu, etsĩ Foibe tã ni ewie yɛ ehe akɛ, “eye ebua mɛi pii,” ni lɛ Paulo lɛ hu fata he. Paulo sumɔ nyɛmimɛi ni yɔɔ Roma lɛ, ni ejie amɛyi yɛ bɔ ni amɛtsuɔ nii waa lɛ hewɔ.

9 Paulo le akɛ enyɛmimɛi ni yɔɔ Roma lɛ yeee emuu, shi be ni emuɔ wolo ni eŋma eyahã amɛ lɛ naa lɛ, ewieee amɛfatɔi ahe, moŋ lɛ, ewie sui kpakpai ni amɛyɔɔ lɛ ahe. Kɛ́ okwɛ lɛ, te nyɛmimɛi ni Paulo tsĩ amɛgbɛ́i atã lɛ nu he amɛhã tɛŋŋ be ni akane Paulo wolo lɛ ahã asafo muu lɛ fɛɛ lɛ? Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, eta amɛtsuiŋ waa ni ehã naanyobɔɔ ni yɔɔ amɛ kɛ Paulo teŋ lɛ mli bawa waa. Ani ofɔɔ nyɛmimɛi ni yɔɔ osafo lɛ mli lɛ ayijiemɔ yɛ nibii kpakpai ni amɛfeɔ kɛ hewalɛwoo wiemɔi ni amɛwieɔ lɛ ahewɔ?

10. Mɛni wɔkaseɔ yɛ bɔ ni Yesu jie esɛɛnyiɛlɔi lɛ ayi lɛ mli?

10 Susumɔ Yesu hu he okwɛ. Yɛ woji ni ehã aŋmala ayahã asafoi komɛi ni yɔɔ Asia Bibioo lɛ amli lɛ, ejie esɛɛnyiɛlɔi lɛ ayi yɛ nitsumɔ kpakpa ni amɛtsuɔ lɛ hewɔ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ekɛɛ asafo ni yɔɔ Tiatira lɛ akɛ: “Mile onifeemɔi lɛ, kɛ osuɔmɔ lɛ kɛ ohemɔkɛyeli lɛ kɛ osɔɔmɔ lɛ kɛ oshifimɔ lɛ, ni akɛ, nibii ni ofeɔ sɛɛkpee nɛɛ fe nɔ ni ofee tsutsu lɛ.” (Kpo. 2:19) Jeee mɔdɛŋ ni amɛbɔɔ yɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ pɛ he Yesu wie, shi moŋ ewie sui kpakpai ni tsirɛ amɛ ni amɛfee nakai lɛ hu ahe. Eyɛ mli akɛ Yesu wo nyɛmimɛi komɛi ni yɔɔ Tiatira asafo lɛ mli lɛ ŋaa yɛ wolo lɛ mli moŋ, shi yɛ wolo lɛ shishijee kɛ enaagbee fɛɛ lɛ, ejie asafo lɛ yi. (Kpo. 2:25-28) Ehe ehiaaa ni Yesu, ni ji Kristofoi asafo lɛ yitso lɛ ada wɔ shi yɛ nitsumɔ ni wɔtsuɔ wɔhãa lɛ lɛ hewɔ. Kɛ̃lɛ, efeɔ nakai kɛtsɔɔ akɛ ehiɛ sɔɔ nii. Enɛ ji nɔkwɛmɔnɔ kpakpa kɛhã asafoŋ onukpai.

MƐI KOMƐI NI HIƐ ESƆƆƆ NII

11. Yɛ nɔ ni aŋma yɛ Hebribii 12:16 lɛ naa lɛ, te Esau na nibii ni yɔɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ehã tɛŋŋ?

11 Dɔlɛ sane ji akɛ, mɛi komɛi ni awie amɛhe yɛ Biblia lɛ mli lɛ ahiɛ eyasɔɔɔ nii. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, eyɛ mli akɛ, no mli lɛ Esau fɔlɔi sumɔɔ Yehowa ni amɛbuɔ lɛ moŋ, shi Esau kɛ enifeemɔ tsɔɔ akɛ ehiɛ esɔɔɔ nibii ni yɔɔ krɔŋkrɔŋ. (Kanemɔ Hebribii 12:16.) Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ehɔ̃ɔ ekromɔbi hegbɛi lɛ ehã enyɛmi fioo Yakob ní ejwɛŋŋ he po. Ni mɛni ekɛhé? Flɔ. (1 Mo. 25:30-34) Sɛɛ mli be ni akɛ jɔɔmɔ ni sa kromɔbi lɛ hã Yakob moŋ fe lɛ lɛ, edɔ lɛ waa ni efo. Shi kulɛ esaaa akɛ efoɔ, ejaakɛ ehiɛ ni esɔɔɔ nii lɛ hewɔ eba lɛ nakai.

12-13. Mɛni Israelbii lɛ fee ni tsɔɔ akɛ amɛhiɛ esɔɔɔ nii? Ni mɛni jɛ mli kɛba?

12 Yehowa fee nibii pii ehã Israelbii lɛ. Be ni amɛyɔɔ nyɔŋyeli mli yɛ Ejipt lɛ, Yehowa kɛ Haomɔi Nyɔŋma ba Ejiptbii lɛ anɔ, ni ekpɔ̃ Israelbii lɛ kɛje nyɔŋyeli lɛ mli. Ejipt asraafoi lɛ tiu amɛ, shi Nyɔŋmɔ kpãtã asraafoi nɛɛ fɛɛ ahiɛ yɛ Ŋshɔ Tsuru lɛ mli ni ehere Israelbii lɛ. Israelbii lɛ ahiɛ sɔ nɔ ni Yehowa efee ehã amɛ lɛ waa aahu akɛ amɛlá kunimyeli lala ko kɛjie eyi. Shi ani amɛtee nɔ amɛjie hiɛsɔɔ kpo?

13 Be ni Israelbii lɛ kɛ naagbai krokomɛi kpe lɛ, etsɛɛɛ kwraa ni amɛhiɛ kpa nibii kpakpai ni Yehowa efee ehã amɛ lɛ anɔ. Kɛkɛ ni amɛkɛ amɛnifeemɔ tsɔɔ akɛ amɛhiɛ esɔɔɔ nii. (Lala 106:7) Mɛni amɛfee? “Israelbii lɛ fɛɛ wie huhuuhu amɛshi Mose kɛ Aaron,” mɛi ni Yehowa kɛtsuɔ nii lɛ. No hewɔ lɛ, yɛ anɔkwale mli lɛ, Yehowa diɛŋtsɛ amɛwie amɛshi lɛ. (2 Mo. 16:2, 8) Yehowa náaa nɔ ni amɛfee lɛ he miishɛɛ kwraa. Sɛɛ mli lɛ, egba akɛ, nakai yinɔ lɛ fɛɛ baagboi yɛ ŋa lɛ nɔ, ja Yoshua kɛ Kaleb pɛ. (4 Mo. 14:22-24; 26:65) Esaaa akɛ wɔkaseɔ Israelbii lɛ kɛ mɛi krokomɛi ni hiɛ eyasɔɔɔ nii lɛ, moŋ lɛ esa akɛ wɔkase mɛi ni hiɛ sɔ nii lɛ. Nyɛhãa wɔkwɛa bɔ ni wɔbaafee wɔfee nakai.

JIEMƆ HIƐSƆƆ KPO

14-15. (a) Mɛni gbalashihilɛ mli bii baanyɛ afee kɛtsɔɔ akɛ amɛhiɛ sɔɔ amɛhefatalɔi lɛ? (b) Mɛni fɔlɔi baanyɛ afee kɛye amɛbua amɛbii lɛ ni amɛhiɛ asɔ nii?

14 Jiemɔ hiɛsɔɔ kpo yɛ oweku lɛ mli. Kɛ́ weku lɛ mli bii lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ jie hiɛsɔɔ kpo lɛ, weku muu lɛ fɛɛ baaná miishɛɛ. Kɛ́ nuu lɛ hiɛ sɔ nibii ni eŋa feɔ lɛ, ni yoo lɛ hu hiɛ sɔ nibii ni ewu feɔ lɛ, suɔmɔ kɛ ekomefeemɔ ni yɔɔ amɛteŋ lɛ mli baawa waa. Agbɛnɛ hu, kɛ́ amɛteŋ mɔ ko tɔ̃ enyɛmi nɔ lɛ, ewaŋ kɛhãŋ mɔ ni atɔ̃ enɔ lɛ akɛ ekɛ tɔmɔ lɛ baake. Hii ni hiɛ sɔɔ nii lɛ naa nibii kpakpai ni amɛŋamɛi feɔ loo amɛwieɔ lɛ, ni kɛ́ amɛna lɛ, amɛfeee diŋŋ. Moŋ lɛ, tamɔ bɔ ni Biblia lɛ kɛɔ lɛ, ‘amɛteɔ shi ni amɛjieɔ amɛyi.’ (Abɛi 31:10, 28) Yoo ni hiɛ kã shi lɛ hãa ewu leɔ nɔ tuuntu ni ehiɛ sɔɔ yɛ ehe.

15 Fɔlɔi, mɛni nyɛbaanyɛ nyɛfee kɛye nyɛbua nyɛbii lɛ ni amɛhiɛ asɔ nii? Klɛŋklɛŋ lɛ, esa akɛ nyɛfee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa. Nyɛkaia akɛ nɔ ni nyɛfeɔ kɛ nɔ ni nyɛwieɔ lɛ, no nyɛbii lɛ baakase. No hewɔ lɛ, kɛ́ nyɛbii lɛ fee nɔ ko amɛhã nyɛ lɛ, nyɛdaa amɛ shi. Agbɛnɛ hu, nyɛtsɔa nyɛbii lɛ akɛ kɛ́ mɔ ko fee nɔ ko ehã amɛ lɛ, esa akɛ amɛkɛɛ “oyiwaladɔŋŋ.” Nyɛyea nyɛbuaa amɛ ni amɛna akɛ, esaaa akɛ amɛmɛɔ ni akɛɔ amɛ akɛ amɛkɛɛ “oyiwaladɔŋŋ” dani amɛfee nakai, ni akɛ, amɛwiemɔi baanyɛ aná mɛi anɔ hewalɛ kpakpa. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, awo oblayoo ko ni atsɛɔ lɛ Clary lɛ papa tsuŋ be ni eji gbekɛ fioo lɛ. Ewie akɛ: “Trukaa lɛ, ehe bahia ni mimami kome too akwɛ wɔyi etɛ lɛ, ni no mli lɛ, afii 32 pɛ eye. Be ni miye afii 32 lɛ, misusu bɔ ni etɔ mimami ehã kɛ wɔkwɛmɔ be ni etamɔ mi lɛ he. No hewɔ lɛ, mihã ele akɛ mihiɛ esɔ lɛ waa yɛ nibii fɛɛ ni ekɛshã afɔle koni enyɛ etsɔse mi kɛ minyɛmimɛi hii lɛ ni ekwɛ wɔ lɛ hewɔ. Nyɛsɛɛ nɛɛ ekɛɛ mi akɛ, nɔ ni mikɛɛ lɛ lɛ ta etsuiŋ waa, ni esusuɔ he yɛ be kɛ beiaŋ, ni akɛ, be fɛɛ be ni ebaafee nakai lɛ, enáa miishɛɛ waa.”

Tsɔɔmɔ obii lɛ bɔ ni ajieɔ hiɛsɔɔ kpo (Kwɛmɔ kuku 15) *

16. Gbaa niiashikpamɔ ko ni hãa wɔnaa akɛ, kɛ́ wɔwie loo wɔfee nɔ ko kɛtsɔɔ wɔnyɛmimɛi lɛ akɛ wɔhiɛ sɔɔ amɛ lɛ, ebaanyɛ ewo amɛ hewalɛ.

16 Jiemɔ hiɛsɔɔ kpo yɛ asafo lɛ mli. Kɛ́ wɔhã wɔnyɛmimɛi Kristofoi lɛ le akɛ wɔhiɛ sɔɔ amɛ waa lɛ, ewoɔ amɛ hewalɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, asafoŋ onukpa ko ni eye afii 28, ni atsɛɔ lɛ Jorge lɛ he baye waa aahu akɛ enyɛɛɛ eya asafoŋ kpeei nyɔɔŋ kome. Sɛɛ mli lɛ, ehe bawa lɛ fioo ni ebɔi yaa ekoŋŋ, shi bɔ ni eshihilɛ lɛ yɔɔ hewɔ lɛ, anyɛɛɛ ahã lɛ nifeemɔ, ni enyɛɛɛ etsu nitsumɔi ni esa akɛ etsu akɛ asafoŋ onukpa lɛ. Jorge wie akɛ: “Minu he akɛ mibɛ nɔ ko mli.” Shi be ko be ni akpa asafoŋ kpee lɛ, nyɛmi nuu ko kɛɛ lɛ akɛ: “Miida bo shi waa, ejaakɛ ofee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa ohã miweku lɛ. Wɔnya wiemɔi ni ohã yɛ afii fioo ni eho nɛɛ amli lɛ ahe waa diɛŋtsɛ. Amɛye amɛbua wɔ ni wɔhemɔkɛyeli lɛ mli ewa.” Jorge kɛɛ sane nɛɛ ni nyɛmi nuu lɛ wie lɛ ta etsuiŋ waa, ni ehã ehiŋmɛiiaŋ tɛo nu. Ewie akɛ: “Ewiemɔi lɛ ba yɛ be naa.”

17. Yɛ nɔ ni aŋma yɛ Kolosebii 3:15 lɛ naa lɛ, mɛni wɔbaanyɛ wɔfee kɛtsɔɔ Yehowa akɛ wɔhiɛ sɔɔ nibii kpakpai ni edroɔ wɔ lɛ?

17 Jiemɔ hiɛsɔɔ kpo yɛ nibii kpakpai ni Nyɔŋmɔ edro bo lɛ ahewɔ. Yehowa edro wɔ mumɔŋ niyenii babaoo. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ehãa wɔ gbɛtsɔɔmɔi yɛ asafoŋ kpeei ashishi, wɔmagazin lɛ amli, kɛ agbɛnɛ hu, yɛ wɔwɛbsaitii lɛ anɔ. Ani obo wiemɔ ko toi, okane sane ko, loo okwɛ JW Broadcasting lɛ nɔ nifeemɔi lɛ eko ni onu he akɛ bo tuuntu akɛwieɔ lɛ? Kɛ́ nakai ni lɛ, mɛni obaanyɛ ofee kɛtsɔɔ Yehowa akɛ ohiɛ esɔ? (Kanemɔ Kolosebii 3:15.) Nɔ kome ni obaanyɛ ofee ji, ni obaasɔle oda lɛ shi daa yɛ nikeenii kpakpai nɛɛ ahewɔ.​—Yak. 1:17.

Nɔ kome ni hi waa ni wɔbaanyɛ wɔfee kɛtsɔɔ akɛ wɔhiɛ sɔɔ nii ji, ni wɔbaaye wɔbua kɛsaa Maŋtsɛyeli Asa lɛ nɔ (Kwɛmɔ kuku 18)

18. Mɛni wɔbaanyɛ wɔfee kɛtsɔɔ akɛ wɔhiɛ sɔɔ Maŋtsɛyeli Asa ni Yehowa edro wɔ lɛ?

18 Nɔ kroko hu ni wɔbaanyɛ wɔfee kɛtsɔɔ Yehowa akɛ wɔhiɛ sɔɔ nibii kpakpai ni efeɔ ehãa wɔ lɛ ji, ni wɔbaahã hei ni wɔkpeɔ yɛ kɛjáa lɛ lɛ afee falefale be fɛɛ be. Esa akɛ wɔhã wɔnine ahi wɔ-Maŋtsɛyeli Asai lɛ ahe, ni kɛ́ akɛ ilɛtrɔniki tsɔji ni akɛtsuɔ nii yɛ jɛmɛ lɛ eko wo wɔdɛŋ lɛ, esa akɛ wɔhiɛ lɛ jogbaŋŋ. Kɛ́ wɔkura wɔ-Maŋtsɛyeli Asai lɛ anɔ jogbaŋŋ lɛ, amɛbaatsɛ, ni kɛ́ abaasaa nɔ ko yɛ amɛhe lɛ, bei pii lɛ, ebaafee nɔ ko bibioo ko pɛ. Enɛ baabaa oniai ni wɔtsuɔ lɛ ayi koni anyɛ akɛmamɔ Maŋtsɛyeli Asai hei yɛ je lɛŋ hei srɔtoi loo akɛsaa ememeji ni yɔɔ lɛ.

19. Mɛni okase yɛ kpokpaa nɔkwɛlɔ lɛ kɛ eŋa lɛ niiashikpamɔ lɛ mli?

19 Jiemɔ hiɛsɔɔ kpo otsɔɔ mɛi ni gboɔ wɔhe deŋme lɛ. Kɛ́ wɔwie nibii ni tsɔɔ akɛ wɔhiɛ sɔɔ nitsumɔ kpakpa ni mɛi tsuɔ lɛ, ebaanyɛ ehã amɛná miishɛɛ ni amɛnyɛ amɛdamɔ naagbai ni amɛkɛkpeɔ lɛ anaa. Kpokpaa nɔkwɛlɔ ko kɛ eŋa ná enɛ mli niiashikpamɔ. Gbi ko be ni amɛkpa shiɛmɔ ni amɛba shĩa lɛ, amɛnu he akɛ etɔ amɛ waa. Nakai gbi lɛ fɛ̃i ye waa, ni no hewɔ lɛ, nyɛmi yoo lɛ wo ekootu ni ewoɔ kɛgbeɔ fɛ̃i lɛ kɛwɔ. Enɔ jetsɛremɔ lɛ, ekɛɛ ewu lɛ akɛ, eena akɛ enyɛŋ etsa gbɛfãa nitsumɔ lɛ nɔ dɔŋŋ. Nakai leebi lɛ nɔŋŋ lɛ, amɛnine shɛ wolo ko nɔ kɛjɛ nitsumɔhe nine lɛ, ni aŋma nyɛmi yoo lɛ gbɛ́i yɛ sɛɛ. Yɛ wolo lɛ mli lɛ, ajie eyi waa yɛ bɔ ni ebɔɔ mɔdɛŋ yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ hewɔ. Agbɛnɛ hu, ajie eyi akɛ efi shi yɛ nitsumɔ lɛ mli, eyɛ mli akɛ ebɛ mlɛo akɛ abaafã kɛje he kome kɛya he kroko daa otsi. Ewu lɛ wie akɛ: “Bɔ ni ajie eyi lɛ ta etsuiŋ aahu akɛ, ewieee dɔŋŋ akɛ ebaakpa gbɛfãa nitsumɔ lɛ. Anɔkwa, bei komɛi lɛ, minu he akɛ mikpa nitsumɔ lɛ, shi ewo mi hewalɛ shii abɔ ni mikakpa.” Nyɛmi nuu nɛɛ kɛ eŋa lɛ tsu gbɛfãa nitsumɔ lɛ nɔ ni miihe ashɛ afii 40 sɔŋŋ.

20. Mɛni esa akɛ wɔbɔ mɔdɛŋ wɔfee daa gbi? Ni mɛni hewɔ?

20 Ŋmɛnɛ lɛ, mɛi pii ahiɛ esɔɔɔ nii. Shi esa akɛ wɔbɔ mɔdɛŋ wɔtsɔ wɔwiemɔ kɛ wɔnifeemɔ nɔ wɔhã ana daa gbi akɛ, wɔhiɛ sɔɔ nii. Namɔ aaale bɔ ni nɔ ko ni wɔbaawie loo wɔbaafee lɛ baawo mɔ ko hewalɛ ehã koni eya nɔ efi shi yɛ jeŋ fɔŋ nɛɛ mli? Kɛ́ wɔhã mɛi na akɛ wɔhiɛ sɔɔ amɛ lɛ, naanyobɔɔ ni yɔɔ wɔ kɛ amɛ teŋ lɛ mli baawa, ni ebaawa waa akɛ nɔ ko baafite wɔ kɛ amɛ teŋ. Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, no baatsɔɔ akɛ wɔmiikase Yehowa, wɔ-Tsɛ kpakpa ni hiɛ sɔɔ nii lɛ.

LALA 20 Okɛ Osuɔmɔ Bi Lɛ Hã

^ kk. 5 Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa, Yesu, kɛ Samarianyo kpitiyelɔ lɛ tsɔɔ akɛ amɛhiɛ sɔɔ nii? Ni te wɔbaafee tɛŋŋ wɔkase amɛ? Yɛ nikasemɔ nɛɛ mli lɛ, wɔbaahã sanebimɔi nɛɛ ahetoo, ni agbɛnɛ hu wɔsusu mɛi krokomɛi ni tsɔɔ akɛ amɛhiɛ sɔɔ nii lɛ ahe. No sɛɛ lɛ, wɔbaakwɛ nɔ hewɔ ni ehe miihia waa ni wɔhiɛ asɔ nii, kɛ nibii pɔtɛi komɛi ni wɔbaanyɛ wɔfee kɛtsɔɔ nakai.

^ kk. 1 WIEMƆ NI ATSƆƆ MLI: Kɛ́ ohiɛ sɔɔ mɔ ko lɛ, etsɔɔ akɛ obuɔ nakai mɔ lɛ waa; ni kɛ́ ohiɛ sɔɔ nɔ ko ni ahã bo loo afee ahã bo lɛ, etsɔɔ akɛ nakai nii lɛ jara wa hã bo. Wɔbaanyɛ wɔwie akɛ, kɛ́ ohiɛ esɔ nɔ ko lɛ, belɛ nii lɛ eta otsuiŋ.

^ kk. 55 MFONIRI LƐ HE SANE: Aakane wolo ni Paulo ŋma Roma asafo lɛ aahã asafoŋbii lɛ; Akwila, Priskila, Foibe, kɛ mɛi krokomɛi enu amɛgbɛ́i yɛ wolo lɛ mli ni amɛná miishɛɛ waa.

^ kk. 57 MFONIRI LƐ HE SANE: Nyɛmi yoo ko miiye eebua ebiyoo koni efee nɔ ko kɛtsɔɔ nyɛmi yoo ko ni eda yɛ afii amli lɛ akɛ ehiɛ sɔɔ lɛ yɛ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa ni efeɔ lɛ hewɔ.