Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

NIKASEMƆ 13

Nu He Ohã Mɛi Yɛ Shiɛmɔ Nitsumɔ Lɛ Mli

Nu He Ohã Mɛi Yɛ Shiɛmɔ Nitsumɔ Lɛ Mli

“Amɛnii fee lɛ mɔbɔ . . . Ni ebɔi amɛ nibii pii tsɔɔmɔ.”—MAR. 6:34.

LALA 70 Nyɛtaoa Mɛi Ni Sa Lɛ

NƆ NI ABAASUSU HE *

1. Sui ni Yesu yɔɔ lɛ ateŋ ekome ni taa wɔtsuiŋ waa ji mɛɛ su? Mɛni hewɔ wɔkɛɔ nakai?

SUI ni Yesu yɔɔ lɛ ateŋ ekome ni taa mɔ tsuiŋ waa ji akɛ, enyɛɔ enuɔ wɔ adesai ni yeee emuu nɛɛ shishi ni enuɔ he ehãa wɔ. Be ni Yesu yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, ‘ekɛ mɛi ni nyaa lɛ nya,’ ni ‘ekɛ mɛi ni fóɔ lɛ fó.’ (Rom. 12:15) Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, be ni kaselɔi 70 ni etsu koni amɛyashiɛ lɛ ku amɛsɛɛ amɛba kɛ miishɛɛ lɛ, “emli fili lɛ yɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ mli.” (Luka 10:17-21) Agbɛnɛ hu, be ni ena bɔ ni Lazaro gbele lɛ ehã ewekumɛi kɛ enanemɛi lɛ atsui ekumɔ lɛ, “ewerɛ ho ehe yɛ emli ni ehao.”​—Yoh. 11:33.

2. Mɛni hã Yesu musuŋ tsɔ lɛ yɛ mɛi ahe?

2 Yesu yeɔ emuu. No hewɔ lɛ, mɛni ye ebua lɛ ni enyɛ ekɛ ehe wo adesai ni yeee emuu ashihilɛ mli ni ejie mɔbɔnalɛ kpele kpo etsɔɔ amɛ nakai lɛ? Klɛŋklɛŋ lɛ, Yesu sumɔɔ mɛi. Tamɔ bɔ ni wɔwie yɛ nikasemɔ ni tsɔ hiɛ lɛ mli lɛ, ‘ená gbɔmɛi abii ahe miishɛɛ waa.’ (Abɛi 8:31) Suɔmɔ nɛɛ tsirɛ lɛ ni ekase bɔ ni adesai susuɔ nii ahe amɛhãa lɛ he nii fitsofitso. Bɔfo Yohane wie yɛ Yesu he akɛ: “Ele nɔ ni yɔɔ gbɔmɔ mli.” (Yoh. 2:25) Yesu musuŋ tsɔ lɛ waa yɛ mɛi ahe. Mɛi na faŋŋ akɛ esumɔɔ amɛsane, ni enɛ hewɔ lɛ, amɛbo Maŋtsɛyeli sane ni eshiɛ etsɔɔ amɛ lɛ toi. Kɛ́ wɔ hu wɔmusuŋ tsɔ wɔ waa yɛ mɛi ni wɔkɛkpeɔ yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ ahe lɛ, wɔbaanyɛ wɔye wɔbua amɛ jogbaŋŋ.​—2 Tim. 4:5.

3-4. (a) Kɛ́ wɔnu he wɔhã mɛi krokomɛi lɛ, te wɔbaatsu shiɛmɔ nitsumɔ lɛ wɔhã tɛŋŋ? (b) Mɛni he wɔbaasusu yɛ nikasemɔ nɛɛ mli?

3 Bɔfo Paulo na shiɛmɔ nitsumɔ lɛ akɛ eji esɔ̃, ni nakai nɔŋŋ wɔ hu wɔnaa lɛ. (1 Kor. 9:16) Mɛni baaye abua wɔ ni wɔkɛ miishɛɛ atsu sɔ̃ ni kã wɔnɔ akɛ wɔshiɛ lɛ he nii? No ji, ni wɔbaanu he wɔhã mɛi ni wɔyashiɛɔ wɔhãa lɛ, ni wɔhã amɛna akɛ wɔsusuɔ amɛhe ni wɔmiitao wɔye wɔbua amɛ. Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Nɔhãmɔ hãa mɔ náa miishɛɛ fe hemɔ.” (Bɔf. 20:35) Kɛ́ wɔhã enɛ hi wɔjwɛŋmɔ mli be fɛɛ be ni wɔbaaya shiɛmɔ lɛ, wɔbaaná miishɛɛ waa yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli.

4 Yɛ nikasemɔ nɛɛ mli lɛ, wɔbaana bɔ ni wɔbaafee wɔtsɔɔ akɛ wɔnuɔ he wɔhãa mɛi ni wɔyashiɛɔ wɔhãa lɛ. Klɛŋklɛŋ lɛ, wɔbaakwɛ nɔ ni wɔbaanyɛ wɔkase yɛ bɔ ni Yesu kɛ mɛi ye ehã lɛ mli. Kɛkɛ lɛ, no sɛɛ lɛ, wɔkwɛ nibii ejwɛ ni wɔbaanyɛ wɔfee kɛtsɔɔ akɛ wɔmiikase lɛ.​—1 Pet. 2:21.

YESU NU HE EHÃ MƐI NI ESHIƐ EHÃ LƐ

Yesu nu he ehã mɛi ni no hã eshiɛ sane kpakpa lɛ kɛshɛje amɛmii (Kwɛmɔ kuku 5-6)

5-6. (a) Namɛi Yesu nu he ehã? (b) Mɛni hewɔ Yesu nu he ehã mɛi ni eshiɛ ehã lɛ, tamɔ bɔ ni agba yɛ Yesaia 61:1, 2 lɛ?

5 Yesu nu he ehã mɛi ni eshiɛ ehã lɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, be ko lɛ, Yesu kɛ ekaselɔi lɛ yashiɛ sane kpakpa lɛ ni etɔ amɛ bliboo. “Amɛnáaa dekã kɛye nii po.” No hewɔ lɛ, Yesu kɛɛ ekaselɔi lɛ akɛ: “Nyɛ pɛ nyɛbaa ni wɔyaa he ko banee ni nyɛyajɔa nyɛhe fioo.” Shi mɛi pii na amɛ, ni amɛhiɛ foi kɛtee he ni Yesu kɛ ekaselɔi lɛ yaa lɛ. Be ni Yesu yashɛ shi ni ena mɛi lɛ, te enu he ehã tɛŋŋ yɛ amɛhe, ni mɛni efee? “Amɛnii fee lɛ mɔbɔ, * ejaakɛ amɛtamɔ gwantɛŋi ni bɛ kwɛlɔ. Ni ebɔi amɛ nibii pii tsɔɔmɔ.”​—Mar. 6:30-34.

6 Ani okadi nɔ hewɔ ni mɛi lɛ anii fee Yesu mɔbɔ, loo kɛ́ wɔɔwie lɛ, enu he ehã amɛ lɛ? Ŋmalɛ lɛ kɛɛ “amɛtamɔ gwantɛŋi ni bɛ kwɛlɔ.” Ekolɛ Yesu na akɛ amɛteŋ mɛi komɛi miiye ohia, ni amɛtsuɔ nii ŋmɛlɛtswai abɔ dani amɛnyɛɔ amɛkwɛɔ amɛwekui lɛ. Ekolɛ agbo yɛ amɛteŋ mɛi komɛi anɔ. Tamɔ bɔ ni wɔna yɛ nikasemɔ ni tsɔ hiɛ lɛ mli lɛ, eeenyɛ efee akɛ Yesu kɛ shihilɛi nɛɛ ekomɛi kpe, ni ele bɔ ni eyɔɔ. Yesu nu he waa ehã mɛi, ni no tsirɛ lɛ ni eshɛje amɛmii.​—Kanemɔ Yesaia 61:1, 2.

7. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaanyɛ wɔkase Yesu?

7 Mɛni wɔkaseɔ yɛ nɔ ni Yesu fee lɛ mli? Wɔ hu mɛi ni ebɔle wɔ yɛ je lɛŋ ŋmɛnɛ lɛ tamɔ “gwantɛŋi ni bɛ kwɛlɔ.” Amɛkɛ naagbai pii miikpe. Nɔ ni he hiaa amɛ ji Maŋtsɛyeli sane lɛ, ni wɔ wɔhiɛ nakai sane lɛ. (Kpo. 14:6) No hewɔ lɛ, esa akɛ ‘wɔna mɛi ni bɛ yelikɛbualɔ lɛ kɛ ohiafoi lɛ mɔbɔ,’ tamɔ bɔ ni wɔ-Nuŋtsɔ lɛ fee lɛ, ni wɔshiɛ sane kpakpa lɛ wɔtsɔɔ amɛ. (Lala 72:13) Esa akɛ wɔmusuŋ atsɔ wɔ yɛ mɛi ahe, ni wɔfee nɔ ni wɔbaanyɛ kɛye wɔbua amɛ.

NƆ NI WƆBAANYƐ WƆFEE KƐTSƆƆ AKƐ WƆNUƆ HE WƆHÃA MƐI

Susumɔ mɛi ni okɛkpeɔ lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ kɛ nɔ ni he hiaa lɛ lɛ he (Kwɛmɔ kuku 8-9)

8. Mɛni ji nɔ kome ni wɔbaanyɛ wɔfee kɛtsɔɔ akɛ wɔnuɔ he wɔhãa mɛi ni wɔshiɛɔ wɔhãa lɛ? Mɛni he wɔbaanyɛ wɔkɛ enɛ ato?

8 Mɛni baanyɛ aye abua wɔ ni wɔnu he wɔhã mɛi ni wɔshiɛɔ wɔhãa lɛ? Esa akɛ wɔkɛ wɔhe awo amɛshihilɛ mli, ni wɔbi wɔhe akɛ, ‘Eji mi miyɔɔ shihilɛ nɛɛ mli kulɛ, te masumɔ ni akɛ mi aye ahã tɛŋŋ?,’ ni wɔkɛ amɛ aye nakai. * (Mat. 7:12) Nyɛhãa wɔkwɛa nibii ejwɛ ni baaye abua wɔ ni wɔfee nakai. Klɛŋklɛŋ nɔ lɛ nɛ: Susumɔ mɛi ni okɛkpeɔ lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ kɛ nɔ ni he hiaa lɛ lɛ he. Shiɛmɔ nitsumɔ lɛ tamɔ datrɛfoi anitsumɔ lɛ. Kɛ́ mɔ ko tee datrɛfonyo kpakpa ŋɔɔ lɛ, datrɛfonyo lɛ biɔ lɛ saji ni eboɔ lɛ toi jogbaŋŋ koni ena nɔ ni feɔ lɛ. Yɛ nɔ najiaŋ ni ebaaŋma klɛŋklɛŋ tsofa ni baaba ejwɛŋmɔ mli lɛ ehã lɛ lɛ, ekolɛ ebaahe be fioo ni ekwɛ nɔ ni feɔ helatsɛ lɛ jogbaŋŋ, bɔ ni afee ni enyɛ ehã lɛ tsofa ni sa. Nakai nɔŋŋ esa akɛ wɔfee kɛ́ wɔtee shiɛmɔ. Esa akɛ wɔsusu mɔ fɛɛ mɔ ni wɔkɛbaakpe lɛ he, ni wɔkwɛ shihilɛ mli ni eyɔɔ kɛ susumɔi ni ehiɛ, bɔ ni afee ni no aye abua wɔ ni wɔna sane ni wɔkɛ lɛ baagba.

9. Mɛni esaaa akɛ wɔfeɔ? Ni mɛni hewɔ?

9 Kɛ́ okɛ mɔ ko kpe yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ, kaasusu akɛ ole shihilɛ mli ni eyɔɔ, nibii ni eheɔ eyeɔ, kɛ nɔ hewɔ ni eheɔ nakai nibii lɛ eyeɔ. (Abɛi 18:13) Moŋ lɛ, bi lɛ saji ni sa koni no aye abua bo ni ole lɛ ni ona nibii ni eheɔ eyeɔ. (Abɛi 20:5) Bi lɛ enitsumɔ lɛ, eweku lɛ, nibii komɛi ni ekɛkpe yɛ shihilɛ mli, kɛ esusumɔ yɛ saji ahe, kɛ́ nakai feemɔ jeee naagba yɛ he ni nyɛyɔɔ lɛ. Kɛ́ wɔbi mɛi saji koni wɔle amɛ jogbaŋŋ lɛ, yɛ gbɛ ko nɔ lɛ, wɔmiihã amɛmiitsɔɔ wɔ nɔ hewɔ ni esa akɛ wɔshiɛ sane kpakpa lɛ wɔtsɔɔ amɛ. Ni kɛ́ wɔnyɛ wɔle enɛ lɛ, wɔbaanyɛ wɔhã wɔsane lɛ akɔ nibii ni he hiaa amɛ lɛ ahe ni wɔye wɔbua amɛ, tamɔ bɔ ni Yesu fee lɛ.​—Okɛto 1 Korintobii 9:19-23 lɛ he.

Feemɔ bɔ ni ekolɛ shihilɛ wa hã mɔ ni oyaashiɛ ohã lɛ he mfoniri (Kwɛmɔ kuku 10-11)

10-11. Yɛ nɔ ni aŋma yɛ 2 Korintobii 4:7, 8 lɛ naa lɛ, mɛni ji nɔ ni ji enyɔ ni baaye abua wɔ ni wɔnu he wɔhã mɛi? Gbaa niiashikpamɔ ko ni tsɔɔ nakai.

10 Nɔ ni ji enyɔ lɛ, feemɔ bɔ ni ekolɛ shihilɛ wa hã amɛ lɛ he mfoniri. Yɛ gbɛ ko nɔ lɛ, wɔshihilɛ tamɔ mɛi ni wɔkɛkpeɔ yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ anɔ lɛ nɔŋŋ, ejaakɛ wɔ hu wɔyeee emuu ni wɔkɛ naagbai ni adesai fɛɛ kɛkpeɔ lɛ eko nɔŋŋ kpeɔ. (1 Kor. 10:13) Wɔle akɛ je nɛŋ shihilɛ wa waa. Yehowa pɛ yelikɛbuamɔ naa wɔnyɛɔ wɔdamɔɔ naagbai ni wɔkɛkpeɔ lɛ anaa. (Kanemɔ 2 Korintobii 4:7, 8.) Kɛ́ wɔ po ni wɔji Yehowa nanemɛi lɛ wɔnaaa nibii anaa lɛ, te mɛi ni wekukpaa kpakpa ko bɛ amɛ kɛ Yehowa teŋ lɛ ashihilɛ baafee tɛŋŋ? Esa akɛ mɛi ni yɔɔ maŋ lɛ mli lɛ anii afee wɔ mɔbɔ, tamɔ bɔ ni mɛi lɛ anii fee Yesu mɔbɔ lɛ, ni wɔshiɛ “nɔ ko kpakpa he sane kpakpa” lɛ wɔhã amɛ.​—Yes. 52:7.

11 Susumɔ nyɛmi nuu ko ni atsɛɔ lɛ Sergey lɛ niiashikpamɔ lɛ he okwɛ. Dani Sergey baaba anɔkwale lɛ mli lɛ, ehiɛ gboɔ waa, esumɔɔɔ wiemɔ, ni ewa kɛhã lɛ waa akɛ ekɛ mɛi baagba sane. Kɛkɛ ni be ko lɛ, ekpɛlɛ ni akɛ lɛ akase Biblia lɛ. Ewie akɛ: “Be ni akɛ mi kaseɔ Biblia lɛ, mibana akɛ eji Kristofoi fɛɛ asɔ̃ akɛ amɛgba mɛi krokomɛi amɛhemɔkɛyeli lɛ he sane.” Etsa nɔ akɛ: “Minu he waa akɛ minyɛŋ mafee nakai kɔkɔɔkɔ.” Shi Sergey susu mɛi ni nuko anɔkwale lɛ ahe. Ena akɛ amɛnáŋ shihilɛ mlɛo kwraa, ejaakɛ amɛleee Yehowa. Ewie akɛ: “Nibii hei ni mikase lɛ hã miná miishɛɛ waa diɛŋtsɛ, ni mitsui nyɔ mimli. Mina akɛ esa akɛ mɛi krokomɛi hu ale anɔkwa saji nɛɛ.” Be ni Sergey kɛ ehe wo mɛi ni leee anɔkwale lɛ ashihilɛ mli lɛ, enu he ehã amɛ waa, ni no hã ená ekãa ni ebɔi shiɛmɔyaa. Ewie akɛ: “Be ni mikɛ mɛi bɔi Biblia lɛ he sane gbaa lɛ, agbɛnɛ lɛ, mihiɛ gbooo waa tamɔ tsutsu ko, ni enɛ hã minaa kpɛ mihe waa. Kɛfata he lɛ, ehã mihemɔkɛyeli lɛ mli wa.” *

Ná mɔ ni okɛkaseɔ nii lɛ he tsui (Kwɛmɔ kuku 12-13)

12-13. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔná mɛi ni wɔkɛkaseɔ nii lɛ ahe tsui lɛ? Okɛ enɛ he nɔkwɛmɔnɔ ahã.

12 Nɔ ni ji etɛ lɛ, ná mɛi ni okɛkaseɔ nii lɛ ahe tsui. Hã ehi ojwɛŋmɔ mli akɛ, ekolɛ amɛsusuko anɔkwa saji ni yɔɔ Biblia lɛ mli ni wɔle waa lɛ ekomɛi ahe pɛŋ. Amɛteŋ mɛi pii yɛ ni amɛtsui emɔ nibii ni amɛheɔ amɛyeɔ amrɔ nɛɛ waa, ni amɛnuɔ he akɛ eji anɔkwale. Eeenyɛ efee po akɛ, amɛnuɔ he akɛ kɛ́ amɛtsake nibii ni amɛheɔ amɛyeɔ lɛ, belɛ amɛkpoo amɛweku, amɛkusum, kɛ amɛkutsoŋbii lɛ. Mɛni wɔbaanyɛ wɔfee kɛye wɔbua amɛ?

13 Susumɔ nɔkwɛmɔnɔ nɛɛ he okwɛ: Ŋɔɔ lɛ akɛ aatao atsake briji momo ko ni efite. Bei pii lɛ, mɛni afeɔ? Amaa briji hee, shi akumɔɔɔ emomo lɛ kɛyashi abaama ehee lɛ agbe naa. Nakai nɔŋŋ eji yɛ mɛi ni wɔkɛkaseɔ nii lɛ agbɛfaŋ. Wɔbaanyɛ wɔkɛ nibii ni amɛheɔ amɛyeɔ bianɛ lɛ ato briji momo lɛ he, ni wɔkɛ Biblia mli anɔkwalei lɛ ato briji hee lɛ he. Esa akɛ wɔye wɔbua amɛ ni amɛnu Biblia mli anɔkwalei ni wɔtsɔɔ amɛ lɛ ashishi jogbaŋŋ ni amɛná he miishɛɛ waa. No dani amɛbaatsake amɛjwɛŋmɔ ni amɛŋmɛɛ nibii ni amɛheɔ amɛyeɔ be ko ni eho lɛ ahe. Bei komɛi lɛ, enɛ heɔ be.​—Rom. 12:2.

14-15. Te wɔbaafee tɛŋŋ wɔye wɔbua mɛi ni amɛnu shishi akɛ, Biblia lɛ tsɔɔ akɛ shikpɔŋ lɛ baatsɔ Paradeiso ni mɛi baahi nɔ kɛya naanɔ? Okɛ enɛ he nɔkwɛmɔnɔ ahã.

14 Kɛ́ wɔyɛ mɛi ni wɔkɛkpeɔ yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ ahe tsui lɛ, wɔkpaŋ gbɛ akɛ kɛ́ wɔtsɔɔ amɛ Biblia mli anɔkwalei lɛ nɔŋŋ lɛ amɛbaanu shishi. Kɛ́ wɔnuɔ mɛi lɛ ashishi lɛ, wɔbaaye wɔbua amɛ ni amɛsusu nibii ni wɔkɛ amɛ kaseɔ lɛ ahe jogbaŋŋ, kɛkɛ lɛ fiofio lɛ, amɛ diɛŋtsɛ amɛbaanu shishi. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, mɛi pii yɛ ni leee akɛ Biblia lɛ kɛɔ akɛ shikpɔŋ lɛ baatsɔ Paradeiso ni mɛi baahi nɔ kɛya naanɔ. Ekolɛ amɛheɔ amɛyeɔ akɛ hiɛnɔkamɔ ko kwraa bɛ kɛhã mɛi ni egboi lɛ. Aloo akɛ, mɛi kpakpai fɛɛ baaya ŋwɛi. No hewɔ lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ obaanyɛ oye obua mɔ ko koni enu Biblia mli anɔkwale nɛɛ shishi?

15 Naa bɔ ni nyɛmi nuu ko feɔ lɛ ehãa ni ena akɛ eyeɔ omanye. Klɛŋklɛŋ lɛ, ekaneɔ 1 Mose 1:28 lɛ ehãa shĩatsɛ lɛ, kɛkɛ lɛ ebi lɛ akɛ, ‘Nɛgbɛ Nyɔŋmɔ to akɛ adesai ahi, ni yɛ mɛɛ shihilɛ mli?’ Mɛi pii hãa hetoo akɛ, ‘Eto akɛ amɛhi shikpɔŋ lɛ nɔ yɛ miishɛɛ babaoo mli.’ No sɛɛ lɛ, ekaneɔ Yesaia 55:11 lɛ ehãa mɔ lɛ, kɛkɛ lɛ ebi lɛ kɛji nɔ ni Nyɔŋmɔ to eyiŋ lɛ baaba mli aloo ebaŋ mli. Bei pii lɛ, shĩatsɛmɛi lɛ hãa hetoo akɛ ebaaba mli. Naagbee kwraa lɛ, ekaneɔ Lala 37:10, 11 lɛ, kɛkɛ lɛ ebi mɔ lɛ bɔ ni adesai ashihilɛ baafee wɔsɛɛ. Nyɛmi nuu nɛɛ kɛ ŋmalɛi nɛɛ eye ebua mɛi pii ni amɛbana akɛ, Nyɔŋmɔ miisumɔ lolo ni mɛi kpakpai ahi Paradeiso mli yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ kɛya naanɔ.

Ejurɔ fioo ni obaafee mɔ ko, tamɔ ekolɛ ni obaaŋma lɛ wolo kɛshɛje emii lɛ, baanyɛ awo yibii kpakpai pii (Kwɛmɔ kuku 16-17)

16-17. Mɛni ji nibii komɛi ni wɔbaanyɛ wɔfee kɛtsɔɔ akɛ wɔnuɔ he wɔhãa mɛi ni wɔkɛ sane ni yɔɔ Abɛi 3:27 lɛ miitsu nii? Okɛ enɛ he nɔkwɛmɔnɔ ahã.

16 Nɔ ni ji ejwɛ lɛ, kwɛmɔ nɔ ni obaanyɛ ofee kɛtsɔɔ mɛi akɛ osusuɔ amɛhe. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ ekolɛ be ni otee mɔ lɛ ŋɔɔ lɛ ehiii hãaa mɔ lɛ, mɛni obaanyɛ ofee? Obaanyɛ okpa lɛ fai ni obi lɛ be ni baahi ahã lɛ. Ni kɛ́ ekolɛ eetsu nɔ ko fioo ko ni eetao mɔ ko amɔ mli ahã lɛ, aloo eka tsũ mli ni eetao mɔ ko ahé nɔ ko loo afee nɔ ko ahã lɛ hu? Yɛ shihilɛ ni tamɔ nakai mli lɛ, obaanyɛ oye obua lɛ.​—Kanemɔ Abɛi 3:27.

17 Nyɛmi yoo ko nu he ehã nuu ko kɛ eŋa ni amɛbi egbo, ni eŋma amɛ wolo kɛtsɔɔ akɛ esusuɔ amɛhe. Eŋmala ŋmalɛi komɛi ni shɛjeɔ mɔ mii yɛ wolo lɛ mli. Eyɛ mli akɛ nɔ ni efee nɛɛ jeee nɔ ko wulu moŋ, shi ewo yibii kpakpai. Weku lɛ hiɛ sɔ waa. Yoo lɛ, ni ji mɔ ni bi egbo lɛ, ŋma akɛ: “Nyɛ lɛ, minaaa nibii anaa kwraa. Owolo lɛ ye ebua wɔ waa diɛŋtsɛ. Mileee bɔ ni mada bo shi mahã yɛ nɔ ni owolo lɛ tsu ehã wɔ lɛ hewɔ. Efeɔ mi akɛ nyɛ lɛ, mikane mli kɛ́ hooo kwraa lɛ shii 20. Miyasusuuu akɛ ebaata mitsuiŋ waa ni eshɛje mimii nakai. Ehã mina akɛ mɔ ko susuɔ mihe. Wɔmiida bo shi kɛmiijɛ wɔtsuiŋ tɔ̃ɔ.” Kɛ́ wɔkɛ wɔhe wo mɛi ni kɛ naagbai miikpe loo amɛmiina nɔ lɛ ashihilɛ mli, ni wɔfee nɔ ko kɛye wɔbua amɛ lɛ, ŋwanejee ko bɛ he akɛ, ebaawo yibii kpakpai.

TSU OGBƐFAŊNƆ NI OSHI NƆ NI ESHWƐ LƐ OHÃ YEHOWA

18. Yɛ nɔ ni aŋma yɛ 1 Korintobii 3:6, 7 lɛ naa lɛ, mɛni esa akɛ wɔkai be fɛɛ be?

18 Wɔyɛ gbɛfaŋnɔ ni esa akɛ wɔtsu yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli. Shi be fɛɛ be lɛ, esa akɛ wɔkai akɛ Yehowa hu yɛ gbɛfaŋnɔ ni etsuɔ, ni nɔ ni etsuɔ lɛ he miihia kwraa fe nɔ ni wɔtsuɔ lɛ. (Kanemɔ 1 Korintobii 3:6, 7.) Nɔ ni Yehowa tsuɔ ji, egbalaa mɛi kɛbaa eŋɔɔ. (Yoh. 6:44) Kɛ̃lɛ, naagbee lɛ, kɛji mɔ lɛ baabo sane kpakpa lɛ toi jio, eboŋ toi jio, fɛɛ baadamɔ tsui ni eyɔɔ lɛ nɔ. (Mat. 13:4-8) Kaimɔ akɛ, Yesu po, jeee mɔ fɛɛ mɔ bo lɛ toi, ni kɛ̃lɛ, lɛ ji tsɔɔlɔ ni fe fɛɛ ni ehi shikpɔŋ lɛ nɔ pɛŋ! No hewɔ lɛ, kɛ́ otee shiɛmɔ ni mɛi pii booo bo toi po lɛ, onijiaŋ akaje wui.

19. Kɛ́ wɔnu he wɔhã mɛi ni wɔkɛkpeɔ yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ, mɛɛ yibii kpakpai ebaawo?

19 Kɛ́ wɔnu he wɔhã mɛi ni wɔkɛkpeɔ yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ, ebaawo yibii kpakpai. Klɛŋklɛŋ lɛ, wɔbaasumɔ shiɛmɔyaa waa, ni wɔbaaná miishɛɛ ni jɛɔ nɔhãmɔ mli kɛbaa lɛ eko. Agbɛnɛ hu, no baahã efee mlɛo kɛhã mɛi “ni yɔɔ anɔkwale lɛ ni baanyɛ ahã amɛná naanɔ wala lɛ he tsui kpakpa lɛ” akɛ amɛbaabo sane kpakpa lɛ toi. (Bɔf. 13:48) No hewɔ lɛ, “gbii abɔ ni wɔyɔɔ hegbɛ nɛɛ, nyɛhãa wɔfea mɛi fɛɛ ekpakpa.” (Gal. 6:10) Kɛ́ wɔfee nakai lɛ, wɔbaawo wɔ-Tsɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ hiɛ nyam, ni no baahã wɔtsui anyɔ wɔmli.​—Mat. 5:16.

LALA 64 Okɛ Miishɛɛ Atsu Nikpamɔ Nitsumɔ Lɛ Eko

^ kk. 5 Kɛ́ wɔnu he wɔhã mɛi yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ, wɔbaaná miishɛɛ waa, ni ekolɛ mɛi pii baabo wɔ toi. Mɛni hewɔ wɔkɛɔ nakai? Yɛ nikasemɔ nɛɛ mli lɛ, wɔbaasusu bɔ ni Yesu nu he ehã mɛi yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ he, kɛ nibii ejwɛ ni wɔbaanyɛ wɔfee kɛtsɔɔ akɛ wɔsusuɔ mɛi ni wɔyashiɛɔ wɔhãa lɛ ahe.

^ kk. 5 WIEMƆ NI ATSƆƆ MLI: Yɛ ŋmalɛ nɛɛ mli lɛ, mɛi lɛ anii fee Yesu mɔbɔ kɛ shishinumɔ lɛ akɛ, enu he ehã amɛ tamɔ bɔ ni mɔ ko nuɔ he ehãa mɔ ko ni miipiŋ loo mɔ ko ni aye lɛ awui loo afee lɛ basabasa lɛ. Kɛ́ mɔ ko nu he nakai ehã mɔ ko lɛ, no tsirɛɔ lɛ ni efeɔ nɔ fɛɛ nɔ ni ebaanyɛ kɛyeɔ ebuaa mɔ lɛ.

^ kk. 8 Kwɛmɔ sane ni yitso ji, “Okɛ Mɔ Fɛɛ Mɔ Aye Jogbaŋŋ Yɛ Shiɛmɔ Nitsumɔ Lɛ Mli,” ni je kpo yɛ May 15, 2014 Buu-Mɔɔ lɛ mli lɛ.

^ kk. 11 Kwɛmɔ vidio ni yitso ji, “Kaahã Ohiɛnɔkamɔ Tã!​—Sergey Botankin.” Gbelemɔ JW Broadcasting, ni oya NIIASHIKPAMƆI KƐ SAJI NI ABIBII MƐI > ANƆKWALE LƐ TSAKEƆ SHIHILƐ