Yaa mi ní ɔ nɔ

Yaa e mi ní ɔ mi

NÍ KASEMI 10

Mɛni Tsiɔ Ye Baptisimi Nya?

Mɛni Tsiɔ Ye Baptisimi Nya?

“Filipo kɛ [nyumu ɔ nɛ a puɛ lɛ] ɔ tsuo a kple si kɛ sɛ nyu ɔ mi, nɛ e baptisi lɛ.”​—NÍTS. 8:38.

LA 52 Kristofohi A He Nɔ Jɔɔmi

NƆ́ NƐ WA MAA KASE *

1. Mɛni lɛ bɔ Adam kɛ Hawa, nɛ mɛni je mi kɛ ba?

MƐNƆ nɛ o susu kaa e sa nɛ e tsɔɔ adesahi nɔ́ nɛ da kɛ nɔ́ nɛ dɛ? Benɛ Adam kɛ Hawa ye kpakpa kɛ yayami lemi tso ɔ, nɔ́ nɛ a ngɛ tsɔɔe ji kaa a he we Yehowa yi, nɛ a yi mi tɛ́ mɛ ngɛ e mlaa amɛ a he. Enɛ ɔ he ɔ, a ya wo mɛ nitsɛmɛ a blɔ. (1 Mose 3:22) Se jã nɛ a pee ɔ ha nɛ he blɔ ngua komɛ bɔ mɛ. Huɛ bɔmi nɛ ngɛ a kɛ Yehowa a kpɛti ɔ bɔ mɛ. He blɔ nɛ a ná kaa a maa hi si kɛ ya neneene ɔ hu je a dɛ, nɛ a kɛ yayami kɛ gbenɔ sã a bimɛ. (Rom. 5:12) Yi mi kpɔ nɛ Adam kɛ Hawa mwɔ ɔ ngɔ haomi kɛ ba.

Benɛ Etiopia nyumu ɔ nɛ a puɛ lɛ ɔ he Yesu ye ɔ, e ha nɛ a baptisi lɛ nɔuu (Hyɛ kuku 2-3)

2-3. (a) Kɛ Etiopia nyumu ɔ nɛ a puɛ lɛ ɔ pee e ní ha kɛɛ benɛ Filipo fiɛɛ ha lɛ ɔ? (b) Ke wa ha nɛ a baptisi wɔ ɔ, mɛni jɔɔmihi wa ma ná, nɛ mɛni sane bimihi a he wa ma susu?

2 Ngɔɔ bɔ nɛ Etiopia nyumu ɔ nɛ a puɛ lɛ ɔ pee e ní ha benɛ Filipo fiɛɛ ha lɛ ɔ kɛ to bɔ nɛ Adam kɛ Hawa pee a ní ha a he nɛ o hyɛ. Nyumu ɔ nɛ a puɛ lɛ ɔ je hɛsa kpo ngɛ nɔ́ nɛ Yehowa kɛ Yesu pee ha lɛ ɔ he, nɛ lɔ ɔ he ɔ, e ha nɛ a baptisi lɛ amlɔ nɔuu. (Níts. 8:34-38) Ke wa jɔɔ wa he nɔ ha Mawu nɛ wa ha nɛ a baptisi wɔ kaa bɔ nɛ Etiopia no ɔ pee ɔ, lɛɛ wa ngɛ tsɔɔe kaa wa hɛ sa nɔ́ nɛ Yehowa kɛ Yesu pee ha wɔ ɔ. Jã peemi hu tsɔɔ kaa wa he Yehowa ye, nɛ wa kplɛɛ nɔ kaa lɛ pɛ ji nɔ nɛ e sa kaa e tsɔɔ wɔ nɔ́ nɛ da kɛ nɔ́ nɛ dɛ.

3 Ke wa sɔmɔ Yehowa a, mɛni jɔɔmihi wa ma ná? Kekleekle ɔ, Yehowa ma ha wɔ neneene wami kɛ níhi tsuo nɛ bɔ Adam kɛ Hawa a. Nɔ́ nɛ ji enyɔ ɔ, akɛnɛ wa ngɛ hemi kɛ yemi ngɛ Yesu Kristo mi he je ɔ, Yehowa maa ngɔ wa tɔmihi kɛ pa wɔ, nɛ wa ma ná he nile kpakpa. (Mat. 20:28; Níts. 10:43) Jehanɛ hu ɔ, wa ma ba piɛɛ Yehowa we bi nɛ e kplɛɛ a nɔ nɛ a ngɛ hɛ nɔ kami kaa a ma ná si himi kpakpa hwɔɔ se ɔ a he. (Yoh. 10:14-16; Rom. 8:20, 21) Ngɛ jɔɔmihi nɛ wa ma ná nɛ ɔ tsuo se ɔ, ni komɛ nɛ a ba kase Yehowa he ní ɔ toɔ tsle, nɛ a ha we nɛ a baptisi mɛ. Mɛni ji ní komɛ nɛ tsiɔ mɛ blɔ, nɛ kɛ a ma plɛ kɛ ye jamɛ a nyagba amɛ a nɔ ha kɛɛ?

NƆ́ HE JE NƐ NI KOMƐ HA WE NƐ A BAPTISI MƐ

Nyagbahi nɛ ni komɛ kɛ kpe loko a ha nɛ a baptisi mɛ

Gbeye Yemi (Hyɛ kuku 4-5) *

4-5. Mɛni nyagba nɛ Avery kɛ Hannah kɛ kpe?

4 A he we a he yi. Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, Avery fɔli ji Yehowa Odasefohi. A le e papaa kaa tsɛ kpakpa kɛ asafo mi nɔkɔtɔma nɛ e bɔɔ mɔde wawɛɛ ngɛ asafo ɔ mi. Se Avery gbla e nane si ngɛ e baptisimi he. Mɛni he je? Avery de ke: “I susu kaa i be nyɛe ma wo ye papaa nane.” Avery he we e he yi. E ye gbeye kaa ke a baptisi lɛ nɛ a ha lɛ sɔmɔmi he blɔ ko ɔ, e be nyɛe ma tsu he ní saminya. E de ke: “I ye gbeye kaa a ma ha nɛ ma sɔle ngɛ nihi a hɛ mi, aloo ma tu magbɛ nɔ munyu, aloo ma hyɛ fiɛɛmi yami kpe nɔ.”

5 Hannah ji yiheyo nɛ e ye jeha 18. Lɛ hu e fɔli ji Yehowa Odasefohi. Se Hannah he we e he yi kulaa. E he we yi kaa e ma nyɛ maa sa Yehowa hɛ mi. Mɛni he je? E peeɔ lɛ kaa e sɛ. Be komɛ po ɔ, ke e nu he jã a, e jeɔ blɔ nɛ e plaa e he. E de ke: “I ha we nɛ nɔ ko nɛ le enɛ ɔ. Ye fɔli ɔmɛ po, i de we mɛ. I susuɔ kaa níhi nɛ i peeɔ he je ɔ, ye he hia we Yehowa.”

Huɛmɛ (Hyɛ kuku 6) *

6. Mɛni gbla Vanessa se ngɛ e baptisimi he?

6 Nihi nɛ a kɛ bɔɔ. Vanessa nɛ e ye jeha 22 ɔ de ke: “I ngɛ huɛ ko nɛ i suɔ e sane wawɛɛ, nɛ i kɛ lɛ bɔ jehahi babauu.” Se benɛ Vanessa ha e huɛ ɔ lemi kaa e suɔ nɛ a baptisi lɛ ɔ, e ngɔɛ e huɛ ɔ nya. Nɔ́ nɛ ɔ hao Vanessa wawɛɛ. E de ke, “E yeɔ ha mi kaa i kɛ nihi maa je huɛ bɔmi sisi, lɔ ɔ he ɔ, i ye gbeye kaa ke i kɛ lɛ kpa bɔmi ɔ, i be huɛ kpa ko náe kaa lɛ hu.”

Tɔmi (Hyɛ kuku 7) *

7. Mɛni wo Makayla he gbeye, nɛ mɛni he je?

7 A yeɔ gbeye kaa a ma tɔ̃. Makayla ye jeha enuɔ benɛ a fie e nyɛminyumu nɔkɔtɔma kɛ je asafo ɔ mi ɔ. Benɛ e ngɛ wae ɔ, e na bɔ nɛ e nyɛminyumu ɔ ní peepee ɔ hao e fɔli ɔmɛ ha. Makayla de ke: “I ye gbeye kaa ke a baptisi mi ɔ, ma ya pee yayami ko, nɛ a maa fie mi, nɛ lɔ ɔ po maa gbe ye fɔli ɔmɛ.”

Si Temi Kɛ Womi (Hyɛ kuku 8) *

8. Mɛni lɛ wo Miles he gbeye?

8 A yeɔ si temi kɛ womi gbeye. Miles papaa ji Yehowa Odasefo no. Se e mami pi Odasefo no. Miles de ke: “I hi ye mami ngɔ jeha 18 sɔuu. I ye gbeye kaa ma de lɛ kaa i suɔ nɛ a baptisi mi. Benɛ ye papaa ba pee Odasefo no ɔ, i na bɔ nɛ ye mami pee e ní ha. Lɔ ɔ he ɔ, i ye gbeye kaa e maa te si kɛ wo mi.”

KƐ O MA PLƐ KƐ YE NYAGBA NƐ ƆMƐ A NƆ HA KƐƐ?

9. Ke o ba le kaa Yehowa ngɛ suɔmi, nɛ e toɔ e tsui si ɔ, mɛni lɔ ɔ ma nyɛ maa wo mo he wami nɛ o pee?

9 Adam kɛ Hawa kua kaa a ma sɔmɔ Yehowa ejakaa a be suɔmi nitsɛnitsɛ ha lɛ. Se kɛ̃ ɔ, Yehowa ha nɛ a hi si be kɛkɛɛ, nɛ a fɔ bimɛ, nɛ e ngmɛ blɔ nɛ a ngɔ mɛ nitsɛmɛ a mlaahi kɛ tsɔse a bimɛ ɔmɛ. Adam kɛ Hawa mwɔ a yi mi kpɔ kaa a be hae nɛ Yehowa nɛ tsɔɔ mɛ blɔ. Nɔ́ nɛ je mi kɛ ba a tsɔɔ heii kaa a je kuasia. A bitɛte ɔ gbe e nyɛminyumu ɔ, nɛ pee se ɔ, adesahi fuu ngɔ a he kɛ wo yi wu tso ní peepeehi a mi, nɛ a foɔ mɛ pɛ a nɔ́ mi. (1 Mose 4:8; 6:11-13) Se Yehowa to blɔ nya nɛ e kɛ ma kpɔ̃ Adam kɛ Hawa a bimɛ tsuo nɛ a suɔ kaa a ma sɔmɔ lɛ ɔ. (Yoh. 6:38-40, 57, 58) Ke o ba kase Yehowa he ní, nɛ o na kaa e toɔ e tsui si nɛ e ngɛ suɔmi ɔ, lɔ ɔ ma ha nɛ suɔmi nɛ o ngɛ kɛ ha lɛ ɔ mi maa wa. Enɛ ɔ ma ha nɛ o be o ní pee kaa Adam kɛ Hawa, mohu ɔ, o maa jɔɔ o he nɔ ha Yehowa.

Bɔ nɛ o ma plɛ kɛ ye nyagba nɛ ɔmɛ a nɔ

(Hyɛ kuku 9-10) *

10. Mɛni he je nɛ ke wa pue wa yi mi tɛ ngɛ La 19:7 ɔ he ɔ, e maa ye bua wɔ konɛ wa sɔmɔ Yehowa a?

10 Yaa nɔ nɛ o kase Yehowa he ní. Ke o ya nɔ nɛ o kase Yehowa he ní ɔ, o maa le lɛ wawɛɛ, nɛ lɔ ɔ ma ha nɛ o ma ná nɔ mi mami kaa o ma nyɛ ma sɔmɔ lɛ kɛ pi si. Avery nɛ wa wo e ta kɛ sɛ hlami ɔ de ke: “Benɛ i kane si womi nɛ ngɛ La 19:7 ɔ nɛ i pue ye yi mi tɛ ngɛ he ɔ, i ba ná kã.” (Kane.) Benɛ Avery na bɔ nɛ Yehowa ye si womi nɛ ɔ nɔ ha a, suɔmi nɛ e ngɛ kɛ ha Yehowa a mi ba wa. Suɔmi nɛ ɔ be hae nɛ wa yi mi nɛ pee wɔ enyɔɔnyɔ. E maa ye bua wɔ nɛ wa maa ngɔ wa juɛmi kɛ ma Yehowa kɛ e suɔmi nya ní peemi nɔ. Hannah nɛ lɛ hu wa wo e ta kɛ sɛ hlami ɔ de ke: “Baiblo ɔ nɛ i kaseɔ ngɛ ye dɛ he ɔ ha nɛ i ba na kaa ke i ye ye he awi ɔ, e haoɔ Yehowa.” (1 Pet. 5:7) Hannah kɛ níhi nɛ e kase ɔ bɔni ní tsumi, nɛ e ba pee ‘Mawu munyu ɔ nɔ yelɔ.’ (Yak. 1:22) Mɛni je mi kɛ ba? E de ke: “Benɛ i na se nami nɛ ngɛ Yehowa tue nɛ i buɔ ɔ he ɔ, e ha nɛ i ba ná suɔmi nɛ mi wa kɛ ha lɛ. Amlɔ nɛ ɔ lɛɛ, i ná nɔ mi mami kaa be fɛɛ be nɛ ma hia Yehowa yemi kɛ buami ɔ, e maa tsɔɔ mi blɔ.” Bɔɔbɔɔbɔɔ ɔ, Hannah kpa e he awi yemi, e jɔɔ e he nɔ ha Yehowa, nɛ e ha nɛ a baptisi lɛ.

(Hyɛ kuku 11) *

11. Mɛni Vanessa pee loko e ba ná huɛmɛ kpakpahi, nɛ mɛni wa ma nyɛ maa kase ngɛ enɛ ɔ mi?

11 Moo hla huɛmɛ kpakpahi. Vanessa nɛ wa wo e ta kɛ sɛ hlami ɔ ba yɔse kaa e huɛ ɔ ngɛ lɛ se gblae ngɛ Yehowa nɛ e sa kaa e sɔmɔ ɔ he. Enɛ ɔ he ɔ, e kɛ lɛ po tako mi. Pi lɔ ɔ pɛ nɛ Vanessa pee. E bɔ mɔde nɛ e hlá huɛmɛ ngɛ asafo ɔ mi. E tsɔɔ kaa níhi nɛ e kase ngɛ Noa kɛ e weku ɔ he ngɛ Baiblo ɔ mi ɔ lɛ ye bua lɛ. E de ngɛ Noa kɛ e weku ɔ he ke: “Akɛnɛ nihi nɛ bɔle mɛ ɔ sɔmɔ we Yehowa he je ɔ, a kɛ a weku mi bimɛ ɔmɛ pɛ nɛ bɔ huɛ.” Benɛ a baptisi Vanessa se ɔ, e ba pee blɔ gbalɔ. E de hu ke: “Enɛ ɔ ye bua mi nɛ i ná huɛmɛ kpakpahi ngɛ asafo ɔ mi.” Ke o kɛ kã tsu ní tsumi nɛ Yehowa kɛ wo wa dɛ ɔ eko ɔ, mo hu o ma ná huɛmɛ kpakpahi.​—Mat. 24:14.

(Hyɛ kuku 12-15) *

12. Mɛnɔ nɛ e sa nɛ Adam kɛ Hawa ko ye lɛ gbeye, nɛ mɛni je nɔ́ nɛ a pee ɔ mi kɛ ba?

12 Moo ye Mawu mohu gbeye. Gbeye yemi komɛ hi. Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, ke wa yeɔ Yehowa gbeye ɔ, wa be níhi nɛ e sume pee. (La 111:10) Kaa Adam kɛ Hawa yeɔ Yehowa gbeye ɔ, jinɛ a ko tsɔ we Yehowa hɛ mi atuã. Benɛ a gbo Yehowa tue se ɔ, a ba na heii kaa a pee yayami. Nɔ́ nɛ a si kɛ ha a bimɛ ji yayami kɛ gbenɔ. Akɛnɛ a ba na kaa a hɛɛ a he gu he je ɔ, zo bɔni mɛ peemi, nɛ a ngɔ nɔ́ kɛ ha a he.​—1 Mose 3:7, 21.

13-14. (a) Ngɛ 1 Petro 3:21 ɔ nya a, mɛni he je nɛ e sɛ nɛ waa ye gbenɔ gbeye ɔ? (b) Mɛni he je nɛ e sa nɛ waa suɔ Yehowa?

13 E he hia nɛ waa ye Yehowa gbeye, se e sɛ nɛ waa ye gbenɔ gbeye. Yehowa to blɔ nya ha wɔ konɛ wa ná neneene wami. Ke wa tɔ̃ Yehowa nɔ, nɛ wa pia wa he ngɛ wa tsui mi ɔ, Yehowa maa ngɔ yayami ɔ kɛ pa wɔ faa. E maa da hemi kɛ yemi nɛ wa ná ngɛ e Bi ɔ kpɔmi afɔle sami ɔ mi ɔ nɔ kɛ ngɔ wa yayami ɔ kɛ pa wɔ. Nɔ́ titli nɛ wa ma nyɛ maa pee kɛ tsɔɔ kaa wa ngɛ hemi kɛ yemi ji kaa wa maa jɔɔ wa he nɔ ha Mawu konɛ a baptisi wɔ.​—Kane 1 Petro 3:21.

14 Yehowa peeɔ níhi fuu ha wɔ, enɛ ɔ he je ɔ, e sa kaa waa suɔ lɛ. E haa wɔ ní kpakpahi daa ligbi, nɛ e tsɔɔ wɔ anɔkuale nɛ kɔɔ e he kɛ yi mi nɛ e to kɛ ha adesahi. (Yoh. 8:31, 32) E to Kristofohi asafo ɔ he blɔ nya konɛ e gu nɔ kɛ tsɔɔ wɔ blɔ nɛ e ye bua wɔ. Ke waa kɛ nyagbahi ngɛ kpee ɔ, Yehowa yeɔ bua wɔ, nɛ e haa wɔ hɛ nɔ kami kaa wa ma ná si himi kpakpa kɛ neneene wami hwɔɔ se. (La 68:19; Kpoj. 21:3, 4) Ke wa pue wa yi mi tɛ ngɛ níhi fuu nɛ Yehowa pee kɛ tsɔɔ kaa e suɔ wɔ ɔ he ɔ, lɔ ɔ ma ha nɛ wa ná suɔmi kɛ ha lɛ. Ke wa suɔ Yehowa a, wa be suɔe kaa wa maa pee nɔ́ ko nɛ maa dɔ lɛ.

15. Kɛ Makayla pee kɛ ye e gbeye yemi ɔ nɔ ha kɛɛ?

15 Benɛ Makayla nɛ wa wo e ta kɛ sɛ hlami ɔ nu bɔ nɛ Yehowa kɛ tɔmihi paa faa ha a sisi ɔ, lɔ ɔ ye bua lɛ nɛ jehanɛ ɔ, e pee we lɛ kaa eko ɔ, e ma tɔ̃ Yehowa nɔ. Makayla de ke: “I ba yɔse kaa wɔ tsuo wa yi mluku, lɔ ɔ he ɔ, wa ma nyɛ ma tɔ̃. Se i ba nu sisi kaa Yehowa suɔ wɔ, nɛ e maa da kpɔmi nɔ́ ɔ nɔ kɛ ngɔ wa yayami ɔmɛ kɛ pa wɔ.” Suɔmi nɛ e ná kɛ ha Yehowa a wo lɛ he wami nɛ e jɔɔ e he nɔ kɛ ha lɛ, nɛ e ha nɛ a baptisi lɛ.

(Hyɛ kuku 16) *

16. Mɛni lɛ ye bua Miles nɛ e yi si temi kɛ womi gbeye hu ɔ?

16 Miles nɛ e ye gbeye kaa ke e ha nɛ a baptisi lɛ ɔ, e mami maa te si kɛ wo lɛ ɔ ya hla yemi kɛ buami ngɛ kpɔ mi nɔ hyɛlɔ ko ngɔ. Miles de ke: “Kpɔ mi nɔ hyɛlɔ ɔ hu e fɔli ɔmɛ a kpɛti nɔ kake pɛ ji Odasefo no. E ye bua mi nɛ i na nɔ́ nɛ ma de ye mami, konɛ e le kaa imi nitsɛ nɛ i suɔ kaa a baptisi mi, se pi ye papaa nɛ e ngɛ ye nɔ nyɛe kaa ma pee jã.” Miles mami bua jɔɛ yi mi kpɔ nɛ e mwɔ ɔ he. Enɛ ɔ he ɔ, e ma bi nɛ e hia kɛ je e mami ngɔ, se kɛ̃ ɔ, lɔ ɔ ha we nɛ e tsake yi mi kpɔ nɛ e mwɔ ɔ. E de ke: “Ní kpakpahi nɛ Yehowa pee ha mi nɛ i susu he ɔ ta ye tsui he wawɛɛ. Benɛ i susu Yesu kpɔmi afɔle sami ɔ he ɔ, i ba na kaa Yehowa suɔ mi saminya. Enɛ ɔ lɛ ye bua mi nɛ i jɔɔ ye he nɔ kɛ ha Yehowa, nɛ i ha nɛ a baptisi mi ɔ nɛ.”

KO TSAKE YI MI KPƆ NƐ O MWƆ Ɔ

Waa kɛ wa ní peepee ma nyɛ maa tsɔɔ kaa wa hɛ sa nɔ́ nɛ Mawu pee ha wɔ ɔ (Hyɛ kuku 17)

17. Mɛni he blɔ nɛ wɔ tsuo wa ná?

17 Mawu tue nɛ Hawa gbo nɛ e ye tso yiblii ɔ tsɔɔ kaa e kua e Tsɛ ɔ. Tso yiblii ɔ nɛ Adam hu ya ye ɔ tsɔɔ kaa e bua jɔɛ ní kpakpahi nɛ Yehowa pee ha lɛ ɔ he kulaa. Wɔ tsuo wa ná he blɔ nɛ waa kɛ maa tsɔɔ kaa waa kɛ Adam kɛ Hawa kpa we gbi. Ke wa ha nɛ a baptisi wɔ ɔ, wa ngɛ tsɔɔe kaa Yehowa pɛ ji nɔ nɛ e sa kaa e tsɔɔ wɔ nɔ́ nɛ da kɛ nɔ́ nɛ dɛ, nɛ lɔ ɔ maa tsɔɔ kaa wa suɔ wa Tsɛ ɔ, nɛ wa he lɛ ye.

18. Mɛni maa ye bua mo konɛ o nyɛ nɛ o sɔmɔ Yehowa daa?

18 Ke a baptisi wɔ ɔ, e sa nɛ waa pee Yehowa suɔmi nya ní daa ligbi, se pi nɔ́ nɛ wɔɔ wa suɔ. Mawu sɔmɔli ayɔhi abɔ ngɛ jã pee. Yaa nɔ nɛ o kase Mawu Munyu ɔ, o kɛ nyɛmimɛ nɛ bɔ be fɛɛ be, nɛ o kɛ kã nɛ tsɔɔ nihi níhi nɛ o kase ngɛ o Tsɛ nɛ e suɔ mo ɔ he ɔ, nɛ mo hu o ma ba pee kaa mɛ. (Heb. 10:24, 25) Ke o ngɛ yi mi kpɔ ko mwɔe ɔ, moo da ga womihi nɛ ngɛ Baiblo ɔ mi kɛ ga womihi nɛ Yehowa guɔ e we asafo ɔ nɔ kɛ haa wɔ ɔ nɔ kɛ pee jã. (Yes. 30:21) Kɛkɛ ɔ, o maa ye manye ngɛ nɔ́ fɛɛ nɔ́ mi.​—Abɛ 16:3, 20.

19. Mɛni lɛ e sa kaa o susu he be fɛɛ be, nɛ mɛni he je?

19 Ke o ya nɔ nɛ o susu se nami nɛ ngɛ Yehowa blɔ tsɔɔmihi nɛ o kɛ ngɛ ní tsue ɔ he ɔ, lɔ ɔ ma ha nɛ o maa suɔ Yehowa kɛ e mlaa amɛ wawɛɛ. Enɛ ɔ be hae nɛ Satan nɛ sisi mo nɛ o kpa Yehowa sɔmɔmi. Ngɛ jeha akpe komɛ a se ɔ, o ma ba na kaa o mwɔ yi mi kpɔ nɛ da kaa o ha nɛ a baptisi mo!

LA 28 Nɔ́ Nɛ O Maa Pee Konɛ O Pee Yehowa Huɛ

^ kk. 5 Yi mi kpɔ ko ngɛ nɛ e he hia nɛ e sa kaa nɔ fɛɛ nɔ nɛ e mwɔ. Lɔ ɔ ji kaa e ma ha nɛ a baptisi lɛ. Mɛni he je nɛ yi mi kpɔ mwɔmi nɛ ɔ he hia wawɛɛ ɔ? Wa maa na heto ɔ ngɛ ní kasemi nɛ ɔ mi. Ní kasemi nɛ ɔ hu maa ye bua nihi nɛ ní komɛ ngɛ mɛ se gblae ngɛ baptisimi he ɔ konɛ a nyɛ nɛ a mwɔ yi mi kpɔ nɛ da.

^ kk. 56 FONI Ɔ: Gbeye yemi : Niheyo wayoo ko nɛ e ngɛ gbeye yee kaa e ma ha sane heto

^ kk. 58 FONI Ɔ: Huɛmɛ: Odasefo no wayoo ko nɛ e kɛ e huɛ ko ngɛ nyɛɛe na e nyɛmimɛ Odasefohi, nɛ zo ngɛ lɛ pee.

^ kk. 60 FONI Ɔ: Tɔmi: Benɛ a fie yoyo ko nyɛminyumu ngɛ asafo ɔ mi nɛ e hia kɛ je we ɔ mi ɔ, e ngɛ gbeye yee kaa eko ɔ, lɛ hu e ma ya tɔ̃ Yehowa nɔ.

^ kk. 62 FONI Ɔ: Si temi kɛ womi: Nyumuyo ko nɛ e li bɔ nɛ e ma plɛ kɛ sɔle benɛ e mami nɛ e pi Odasefo no ɔ ngɛ lɛ hyɛe ɔ.

^ kk. 65 FONI Ɔ: Gbeye yemi: Niheyo wayoo ko ngɛ ní kasee wawɛɛ pe sa a.

^ kk. 67 FONI Ɔ: Huɛmɛ: Odasefo no wayoo ko nɛ e pee we lɛ zo kaa Odasefo no ji lɛ.

^ kk. 69 FONI Ɔ: Tɔmi: Yoyo wayoo ko mwɔ lɛ nitsɛ e yi mi kpɔ kaa e ma sɔmɔ Yehowa, nɛ e ha nɛ a baptisi lɛ.

^ kk. 71 FONI Ɔ: Si temi kɛ womi: Nyumuyo ko pee kã, nɛ e ngɛ e mami e hemi kɛ yemi ɔ nya tsɔɔe.