Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

NIKASEMƆ 25

Kɛ́ Ohao Lɛ Okɛ Ohiɛ Afɔ̃ Yehowa Nɔ

Kɛ́ Ohao Lɛ Okɛ Ohiɛ Afɔ̃ Yehowa Nɔ

“Mihao ni minii efee mɔbɔ waa.”​—LALA 38:6.

LALA 30 Mi-Tsɛ, Mi-Nyɔŋmɔ, Kɛ Mi-Naanyo

NƆ NI ABAASUSU HE *

1. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔbo kɔkɔ ni Yesu bɔ lɛ toi?

BE NI Yesu gbaa nibii ni baaya nɔ yɛ naagbee gbii lɛ amli lɛ, ebɔ wɔ kɔkɔ akɛ: “Nyɛhiɛ ahia nyɛhe nɔ koni . . . tsui ni ayeɔ yɛ shihilɛ mli nibii ahe lɛ akahe nyɛtsui.” (Luka 21:34) Esa akɛ wɔbo kɔkɔbɔɔ nɛɛ toi. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ amrɔ nɛɛ, naagbai ni adesai fɛɛ kɛkpeɔ lɛ, nomɛi nɔŋŋ eko wɔ hu wɔkɛkpeɔ.

2. Mɛɛ naagbai srɔtoisrɔtoi ni suɔ mɔ tsui waa wɔnyɛmimɛi komɛi kɛmiikpe?

2 Bei komɛi lɛ, wɔkɛ naagbai srɔtoisrɔtoi ni suɔ mɔ tsui kpeɔ yɛ be kome too lɛ nɔŋŋ mli. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ shihilɛ ni nyɛmi nuu ko ni atsɛɔ lɛ John, * ni miiye kuumɔ hela lɛ kɛkpe lɛ he okwɛ. Eŋa ni ekɛ lɛ ehi shi afii 19 sɔŋŋ lɛ shi lɛ trukaa. Enɛ kumɔ John tsui waa. Kɛkɛ ni ebiyei enyɔ lɛ hu kpa Yehowa sɔɔmɔ. Nyɛmi nuu ko ni atsɛɔ lɛ Bob lɛ kɛ eŋa Linda hu kɛ naagbai kpe. Amɛyi enyɔ lɛ fɛɛ amɛnitsumɔ je amɛdɛŋ, kɛkɛ ni afã amɛ yɛ shĩa ni amɛyɔɔ mli lɛ mli. Oookɛɛ no faaa lɛ, Linda baná tsui hela ni naa wa ni baanyɛ agbe lɛ po, ni sɛɛ mli lɛ, ana akɛ eeye hela kroko hu ni hãa ewaa kɛhãa egbɔmɔtso lɛ akɛ ebaawu eshi muawai.

3. Mɛni Filipibii 4:6, 7 lɛ hãa wɔleɔ yɛ Yehowa he?

3 Wɔle akɛ, Yehowa, mɔ ni bɔ wɔ lɛ, wɔ-Tsɛ, mɔ ni sumɔɔ wɔ lɛ, le bɔ ni wɔnuɔ he wɔhãa kɛ́ naagbai miisu wɔtsui. Ni eesumɔ ni eye ebua wɔ ni wɔnyɛ wɔdamɔ naagbai ni wɔkɛkpeɔ lɛ anaa. (Kanemɔ Filipibii 4:6, 7.) Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ gbaa wɔ naagbai ni Yehowa tsuji babaoo kɛkpe, kɛ bɔ ni Yehowa ye ebua amɛ ni amɛnyɛ amɛdamɔ fɛɛ naa. Nyɛhãa wɔsusua amɛteŋ fioo komɛi ahe wɔkwɛa.

ELIA HAO, SHI YEHOWA YE EBUA LƐ

4. Mɛɛ naagbai Elia kɛkpe? Ni mɛni enɛ hã ena yɛ Yehowa he?

4 Elia sɔmɔ Yehowa yɛ Israel Maŋtsɛ Ahab beiaŋ, ni ekɛ naagbai ni mli wala kpe, ejaakɛ no mli lɛ, nibii efee basaa. Ahab yeee Yehowa anɔkwa, ni ekɛ Baal jalɔ ko ni yitsoŋ ewo duŋ ni atsɛɔ lɛ Yezebel lɛ bote gbalashihilɛ mli. Amɛyi enyɔ lɛ amɛhã Baal jamɔ bahe shi waa yɛ Israel, ni amɛgbegbee Yehowa gbalɔi lɛ babaoo. Shi Elia je mli sɔkee. Agbɛnɛ hu, be ni hɔmɔ ko ni naa wa ba lɛ, ekɛ ehiɛ fɔ̃ Yehowa nɔ, ni Yehowa kwɛ lɛ. (1 Maŋ. 17:2-4, 14-16) No sɛɛ be ni Elia kɛ Baal gbalɔi lɛ kɛ mɛi krokomɛi ni jáa Baal lɛ kpe koni akwɛ mɔ ni ji anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ, ekɛ ehiɛ fɔ̃ Yehowa nɔ, ni ewo Israelbii lɛ hewalɛ ni amɛsɔmɔ Yehowa. (1 Maŋ. 18:21-24, 36-38) Nibii ni Elia kɛkpe lɛ hã ena faŋŋ akɛ, Yehowa buɔ etsuji ahe ni eyeɔ ebuaa amɛ yɛ haomɔ beiaŋ.

Yehowa tsu bɔfo ko ni eyaye ebua Elia koni ená hewalɛ ekoŋŋ (Kwɛmɔ kuku 5-6) *

5-6. Yɛ amaniɛ ni abɔ yɛ 1 Maŋtsɛmɛi 19:1-4 lɛ naa lɛ, te Elia nu he ehã tɛŋŋ? Ni mɛni Yehowa fee kɛtsɔɔ lɛ akɛ esumɔɔ lɛ?

5 Kanemɔ 1 Maŋtsɛmɛi 19:1-4. Shi be ni Maŋnyɛ Yezebel ka akɛ ebaagbe Elia lɛ, Elia she gbeyei ni ejo foi kɛtee Beer-sheba kpokpaa lɛ nɔ. Ehao aahu akɛ, “ebi ni ahã egbo.” Mɛni hã enu he nakai? Elia yeee emuu, ni eji “gbɔmɔ ni yɔɔ henumɔi tamɔ wɔ nɔŋŋ.” (Yak. 5:17) No hewɔ lɛ, eeenyɛ efee akɛ, tsuiyeli kɛ tɔ ni etɔ lɛ bliboo lɛ hewɔ ewie nakai lɛ. Etamɔ nɔ ni Elia yanu he akɛ, deŋme ni egbo koni ewó anɔkwa jamɔ ema shi ekoŋŋ lɛ fɛɛ efee efolo, nibii tsakeko yɛ Israel, ni lɛ pɛ ji Yehowa jalɔ ni eshwɛ. (1 Maŋ. 18:3, 4, 13; 19:10, 14) Ekolɛ wɔhiɛ baafee wɔ yaa akɛ gbalɔ anɔkwafo Elia teete nu he nakai. Shi Yehowa nu lɛ shishi.

6 Be ni Elia kɛɛ Yehowa bɔ ni enuɔ he ehãa lɛ, Yehowa ewieee ehiɛ. Moŋ lɛ, eye ebua lɛ ni ehã lɛ nɔ ko eye koni ená hewalɛ ekoŋŋ. (1 Maŋ. 19:5-7) Sɛɛ mli lɛ, ejɛ mlihilɛ mli ejaje Elia jwɛŋmɔ. Efee nibii ni hã Elia na akɛ eyɛ hewalɛ waa. No sɛɛ lɛ, ehã Elia le akɛ, eyɛ mɛi 7,000 lolo yɛ Israel ni jako Baal. (1 Maŋ. 19:11-18) Nibii nɛɛ ni Yehowa fee lɛ hã Elia na akɛ, Yehowa sumɔɔ lɛ waa.

BƆ NI YEHOWA BAAFEE EYE EBUA BO

7. Kɛ́ wɔjwɛŋ bɔ ni Yehowa ye ebua Elia lɛ he lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ no baanyɛ aye abua wɔ ni wɔtsɛ wɔtsui wɔŋmɛ wɔmli?

7 Ani okɛ naagba ko miikpe ni ehã ohao waa? Tsɛ otsui oŋmɛ omli! Yehowa nuɔ bo shishi, tamɔ bɔ ni enu Elia shishi lɛ, ni ele bɔ ni onuɔ he ohãa lɛ jogbaŋŋ. Ele he ni ohewalɛ yawaa, anɔkwa, ele nibii ni osusuɔ he kɛ bɔ ni onuɔ he ohãa po. (Lala 103:14; 139:3, 4) Kɛ́ wɔkɛ wɔhiɛ fɔ̃ Yehowa nɔ, tamɔ Elia fee lɛ, Yehowa baaye abua wɔ ni wɔnyɛ wɔdamɔ naagbai ni ehã wɔhao lɛ anaa.​—Lala 55:22.

8. Mɛɛ gbɛi anɔ Yehowa baatsɔ eye ebua bo kɛ́ ohao?

8 Bei komɛi lɛ, mɛi ni ehao waa lɛ nuɔ he akɛ amɛbɛ hiɛnɔkamɔ ko kwraa, ni enɛ hãa amɛnijiaŋ jeɔ wui. Kɛ́ onu he nakai lɛ, kaimɔ akɛ Yehowa shiko bo; ebaaye ebua bo. Mɛɛ gbɛ nɔ ebaatsɔ efee nakai? Yehowa kɛɛ wɔgba lɛ wɔnaagbai fɛɛ kɛ bɔ ni wɔnuɔ he wɔhãa. Kɛ́ obo otsɛ lɛ kɛhã yelikɛbuamɔ lɛ, ebaahere bo nɔ. (Lala 5:3; 1 Pet. 5:7) No hewɔ lɛ, sɔlemɔ ohã Yehowa shii abɔ yɛ onaagbai lɛ ahe. Eyɛ mli akɛ ekɛ bo ewieŋ tɛ̃ɛ, tamɔ bɔ ni ekɛ Elia wie lɛ moŋ, shi ekɛ bo baawie kɛtsɔ e-Wiemɔ lɛ, ni ji Biblia lɛ, kɛ esafo lɛ nɔ. Kɛ́ okane Biblia lɛ, saji ni yɔɔ mli lɛ baanyɛ ashɛje omii ni ehã bo hiɛnɔkamɔ. Agbɛnɛ hu, onyɛmimɛi Kristofoi lɛ baanyɛ awo bo hewalɛ.​—Rom. 15:4; Heb. 10:24, 25.

9. Mɛɛ gbɛ nɔ naanyo kpakpa baanyɛ aye abua bo kɛ́ ohao?

9 Yehowa kɛɛ Elia akɛ, etuu enitsumɔ lɛ eko ewo Elisha dɛŋ. Enɛ ni Yehowa fee lɛ hã Elia baná naanyo kpakpa ni baanyɛ aye abua lɛ kɛ́ ehao. Kɛ́ wɔ hu wɔyɛ naanyo kpakpa ni wɔnyɛɔ wɔmuɔ wɔfɔ̃ɔ enɔ ni wɔbaanyɛ wɔgba lɛ wɔyitsoŋ sane lɛ, ebaanyɛ ewo wɔ hewalɛ ni eshɛje wɔmii kɛ́ wɔhao loo wɔnijiaŋ je wui. (2 Maŋ. 2:2; Abɛi 17:17) Kɛ́ obɛ mɔ ko kwraa ni obaanyɛ ogba lɛ onaagbai kɛ bɔ ni onuɔ he ohãa lɛ, sɔlemɔ ohã Yehowa ni eye ebua bo ni oná nyɛmi ko ni eda yɛ mumɔŋ ni baanyɛ aye abua bo.

10. Mɛni wɔkaseɔ yɛ Elia sane lɛ mli? Mɛɛ gbɛ nɔ shiwoo ni yɔɔ Yesaia 40:28, 29 lɛ woɔ wɔ hewalɛ?

10 Be ni Elia hao lɛ, Yehowa ye ebua lɛ ni enyɛ edamɔ enaagbai lɛ anaa. Enɛ hewɔ lɛ, Elia nyɛ etee nɔ esɔmɔ Yehowa yɛ anɔkwayeli mli afii pii. Elia sane lɛ hãa wɔnaa akɛ, eyɛ mli akɛ ekolɛ bei komɛi lɛ, wɔbaahao waa ni wɔbaanu he akɛ etɔ wɔ ni wɔnii efee mɔbɔ moŋ, shi kɛ́ wɔkɛ wɔhiɛ fɔ̃ Yehowa nɔ lɛ, ebaahã wɔná hewalɛ ni wɔya nɔ wɔsɔmɔ lɛ.​—Kanemɔ Yesaia 40:28, 29.

HANA, DAVID, KƐ LALATSƐ KO KƐ AMƐHIƐ FƆ̃ YEHOWA NƆ

11-13. Tsĩi Nyɔŋmɔ tsuji etɛ ni hao waa lɛ atã, ni otsɔɔ bɔ ni enɛ sa amɛhe ehã.

11 Biblia lɛ wieɔ mɛi krokomɛi ni amɛ hu amɛhao waa lɛ ahe. Amɛteŋ mɔ kome ji, Hana. Hana hao waa, ejaakɛ efee lɛ hiɛgbele akɛ enyɛɛɛ efɔ shi ebienyɛ lɛ efɔ. Agbɛnɛ hu, ebienyɛ lɛ je gbɛ eye ehe fɛo. (1 Sam. 1:2, 6) Hana hao aahu akɛ, ewerɛ ho ehe naakpa, ni efó, ni eyeee nii.​—1 Sam. 1:7, 10.

12 Maŋtsɛ David hu hao waa bei komɛi yɛ naagbai ni ekɛkpe lɛ ahewɔ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ehenilee yi lɛ waa yɛ tɔmɔi babaoo ni etɔ̃ lɛ ahewɔ. (Lala 40:12) Ebinuu Absalom, ni esumɔɔ esane waa lɛ, hu tse ehiɛ atua, ni naagbee lɛ, agbe Absalom. (2 Sam. 15:13, 14; 18:33) Agbɛnɛ hu, enaanyo kpaakpa ko kpa yɛ esɛɛ. (2 Sam. 16:23–17:2; Lala 55:12-14) Lalai ni David folɔ lɛ ateŋ babaoo mli wiemɔi hãa wɔnaa akɛ, ehao waa. Shi amɛhãa wɔnaa hu akɛ, ekɛ ehiɛ fɔ̃ Yehowa nɔ kɛ etsui muu fɛɛ.​—Lala 38:5-10; 94:17-19.

Mɛni ye ebua lalatsɛ lɛ ni ená miishɛɛ ekoŋŋ yɛ Yehowa sɔɔmɔ lɛ mli? (Kwɛmɔ kuku 13-15) *

13 Lalatsɛ ko ni hi shi yɛ David gbele sɛɛ lɛ hiɛ kɔ̃ bɔ ni mɛi fɔji lɛ hiɔ shi amɛhãa lɛ nɔ. Eeenyɛ efee akɛ, lalatsɛ nɛɛ ji Levinyo ko ni atsɛɔ lɛ Asaf lɛ seshinyo, ni esɔmɔ yɛ “Nyɔŋmɔ jamɔhe kpele lɛ.” Lalatsɛ nɛɛ hu hao waa, ni enɛ hã emiishɛɛ fɛɛ tã ni emii shɛɛɛ nibii ni eyɔɔ lɛ ahe dɔŋŋ. Anɔkwa, eshɛ he ko po ni esusu akɛ sɔɔmɔ ni esɔmɔɔ Nyɔŋmɔ lɛ he bɛ sɛɛnamɔ.​—Lala 73:2-5, 7, 12-14, 16, 17, 21.

14-15. Mɛni wɔkaseɔ yɛ bɔ ni Yehowa ye ebua etsuji etɛ ni wɔwie amɛhe lɛ mli?

14 Nyɔŋmɔ tsuji etɛ ni wɔtsĩ amɛtã yɛ kukuji ni tsɔ hiɛ lɛ amli lɛ fɛɛ kɛ amɛhiɛ fɔ̃ Yehowa nɔ kɛhã yelikɛbuamɔ. Amɛsɔle waa amɛhã lɛ, ni amɛgba lɛ nibii fɛɛ ni yeɔ amɛtsui lɛ. Amɛkɛɛ lɛ nibii pɔtɛi ni ehã amɛhao waa lɛ, ni amɛnane kpaaa yɛ he ni ajáa lɛ yɛ lɛ.​—1 Sam. 1:9, 10; Lala 55:22; 73:17; 122:1.

15 Yehowa nu he ehã etsuji etɛ nɛɛ fɛɛ, ni eye ebua amɛ. Mɛni tsɔɔ nakai? Hana kpa etsui lɛ yeli, ni efeee mɔbɔmɔbɔ dɔŋŋ. (1 Sam. 1:18) David hu wie akɛ: “Jalɔ tsɔɔ shihilɛi babaoo ni mli wawai amli, shi Yehowa jieɔ lɛ kɛjeɔ fɛɛ mli.” (Lala 34:19) Ni lalatsɛ lɛ hu? Sɛɛ mli lɛ, enu he tamɔ nɔ ni Yehowa ‘hiɛ eninejurɔ mli’ ni eewo lɛ ŋaa ni eetsɔɔ lɛ gbɛ. Ewie yɛ lala ko ni efo lɛ mli akɛ: “Shi mi lɛ, ehi hã mi akɛ matsi mabɛŋkɛ Nyɔŋmɔ. Mikɛ Nuŋtsɔ Ofe Yehowa efee mibobaahe.” (Lala 73:23, 24, 28) Mɛni wɔkaseɔ yɛ Nyɔŋmɔ tsuji etɛ nɛɛ asane lɛ mli? No ji akɛ, bei komɛi lɛ, wɔkɛ naagbai ni mli wala baakpe yɛ shihilɛ mli, ni wɔbaahao. Shi kɛ́ wɔhe be kɛsusu bɔ ni Yehowa eye ebua etsuji lɛ he jogbaŋŋ, wɔjɛ wɔtsuiŋ wɔsɔle wɔhã lɛ, ni wɔbo lɛ toi ni wɔfee nibii ni ekɛɛ wɔfee lɛ, wɔbaanyɛ wɔdamɔ wɔnaagbai lɛ anaa.​—Lala 143:1, 4-8.

KƐ́ OKƐ OHIƐ FƆ̃ YEHOWA NƆ LƐ OHAOŊ FE NINE

Be ni nyɛmi yoo ko ni ehao lɛ tse ehe lɛ, enii fee mɔbɔ, shi be ni ekpɛ eyiŋ akɛ ebaaye ebua mɛi krokomɛi lɛ, enii efeee mɔbɔ dɔŋŋ (Kwɛmɔ kuku 16-17)

16-17. (a) Mɛni hewɔ esaaa akɛ wɔtseɔ wɔhe kɛjeɔ Yehowa kɛ wɔnyɛmimɛi lɛ ahe? (b) Mɛni baawaje wɔ kɛ́ wɔkɛ naagbai kpe?

16 Nɔ kroko ni he hiaa waa ni wɔkaseɔ yɛ mɛi etɛ ni wɔsusu amɛhe lɛ asane lɛ mli ji akɛ, kɛ́ wɔhao lɛ, esaaa akɛ wɔtseɔ wɔhe kɛjeɔ Yehowa kɛ ewebii lɛ ahe. (Abɛi 18:1) Nyɛmi yoo ko ni atsɛɔ lɛ Nancy lɛ hao waa be ni ewu shi lɛ trukaa lɛ. Ewie akɛ: “Bei pii yɛ ni minu he akɛ mikɛ mɔ ko mɔ ko akawie, ni mitaooo mɔ ko mɔ ko hiɛ mana po. Shi miyɔse akɛ, kɛ́ mitse mihe nakai lɛ, miwerɛ hoɔ mihe waa moŋ.” Mɛni ye ebua Nancy? Ekwɛ nɔ ni ebaanyɛ efee kɛye ebua mɛi krokomɛi ni kɛ naagbai miikpe. Ekɛ amɛ gba sane ni ebo amɛ toi jogbaŋŋ be ni amɛgbaa lɛ nɔ mli ni amɛtsɔɔ lɛ. Ewie akɛ: “Mibana akɛ, kɛ́ minu he mihã amɛ lɛ, minuuu he dɔŋŋ akɛ minii efee mɔbɔ.”

17 Wɔsafoŋ kpeei lɛ hu baanyɛ awaje wɔ. Kɛ́ wɔtee asafoŋ kpeei lɛ, wɔhãa Yehowa náa hegbɛi pii ni ‘ekɛbaaye ebua wɔ ni eshɛje wɔmii.’ (Lala 86:17) Yɛ wɔsafoŋ kpeei lɛ ashishi lɛ, Yehowa tsɔɔ emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ, e-Wiemɔ lɛ, kɛ ewebii lɛ anɔ ewajeɔ wɔ. Agbɛnɛ hu, wɔnáa hegbɛ wɔwoɔ wɔnyɛmimɛi lɛ hewalɛ, ni amɛ hu amɛwoɔ wɔ hewalɛ. (Rom. 1:11, 12) Nyɛmi yoo ko ni atsɛɔ lɛ Sophia lɛ wie akɛ: “Yehowa kɛ wɔnyɛmimɛi lɛ ni ye amɛbua mi ni minyɛ midamɔ minaagbai lɛ anaa. Asafoŋ kpeei lɛ ye amɛbua mi waa. Mikpa shi mina akɛ, kɛ́ mikɛ mihe wo shiɛmɔ nitsumɔ lɛ kɛ gbɛjianɔi krokomɛi ni ato yɛ misafo lɛ mli lɛ amli vii lɛ, ehãaa mahao loo maye mitsui fe nine.”

18. Kɛ́ wɔnijiaŋ je wui lɛ, mɛni Yehowa baanyɛ ahã wɔ?

18 Kɛ́ naagbai su wɔtsui ni wɔhao loo wɔnijiaŋ je wui lɛ, nyɛhãa wɔkaia akɛ, Yehowa ewo shi akɛ, wɔsɛɛ lɛ, ebaajie nibii fɛɛ ni suɔ wɔtsui lɛ kɛya kwraa. Shi jeee no pɛ. Ewo shi hu akɛ, amrɔ nɛɛ po lɛ, ebaaye ebua wɔ ni wɔnyɛ wɔdamɔ wɔnaagbai lɛ anaa. Kɛ́ wɔnijiaŋ je wui, ni wɔnu he akɛ wɔfee shwɛm lɛ, Yehowa baahã wɔná ‘shwelɛ lɛ kɛ hewalɛ lɛ’ ni wɔkɛdamɔ naa.​—Fip. 2:13.

19. Mɛni Romabii 8:37-39 lɛ hãa wɔleɔ?

19 Kanemɔ Romabii 8:37-39. Bɔfo Paulo hã wɔle akɛ, nɔ ko nɔ ko nyɛŋ atse wɔ kɛje Nyɔŋmɔ suɔmɔ lɛ he. Mɛni wɔbaanyɛ wɔfee kɛye wɔbua wɔnyɛmimɛi ni naagbai ni naa wala miisu amɛtsui lɛ? Nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ baatsɔɔ wɔ bɔ ni wɔbaafee wɔkase Yehowa ni wɔmusuŋ atsɔ wɔ yɛ amɛhe, ni agbɛnɛ hu, wɔye wɔbua amɛ.

LALA 44 Sɔlemɔ Kɛhã Yelikɛbuamɔ

^ kk. 5 Kɛ́ wɔhao waa loo wɔye wɔtsui be kplaŋŋ lɛ, ebaanyɛ eye wɔgbɔmɔtso lɛ awui ni ehã wɔwerɛ aho wɔhe. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa baanyɛ aye abua wɔ kɛ́ wɔhao? Yɛ nikasemɔ nɛɛ mli lɛ, wɔbaasusu bɔ ni eye ebua Elia be ni ehao waa lɛ he. Agbɛnɛ hu, wɔbaana bɔ ni mɛi krokomɛi ni awie amɛhe yɛ Biblia lɛ mli lɛ kɛ amɛhiɛ fɔ̃ Yehowa nɔ be ni amɛhao lɛ kɛ bɔ ni wɔbaafee wɔkase amɛ.

^ kk. 2 Atsake gbɛ́i lɛ ekomɛi yɛ nikasemɔ nɛɛ mli.

^ kk. 53 MFONIRI LƐ HE SANE: Yehowa bɔfo ko efee blɛoo etsĩɛ Elia kɛje wɔ mli, ni eehã lɛ blodo kɛ nu.

^ kk. 55 MFONIRI LƐ HE SANE: Lalatsɛ lɛ, ni eeenyɛ efee akɛ eji Asaf seshinyo lɛ, kɛ Levibii krokomɛi miifo lalai ni amɛmiilá kɛ miishɛɛ.