Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

NIKASEMƆ 47

Nibii Ni Wɔkaseɔ Yɛ Mose Wolo Ni Ji Etɛ Lɛ Mli

Nibii Ni Wɔkaseɔ Yɛ Mose Wolo Ni Ji Etɛ Lɛ Mli

“Ŋmalɛ muu lɛ fɛɛ jɛ Nyɔŋmɔ mumɔ lɛŋ, ni ehe yɛ sɛɛnamɔ.”—2 TIM. 3:16.

LALA 98 Ŋmalɛi Lɛ Jɛ Nyɔŋmɔ Mumɔ Lɛŋ

NƆ NI ABAASUSU HE *

1-2. Mɛni hewɔ esa akɛ Kristofoi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ akase Mose Wolo Ni Ji Etɛ lɛ?

BƆFO Paulo kɛɛ enaanyo oblanyo fioo Timoteo akɛ: “Ŋmalɛ muu lɛ fɛɛ jɛ Nyɔŋmɔ mumɔ lɛŋ, ni ehe yɛ sɛɛnamɔ.” (2 Tim. 3:16) Mose Wolo Ni Ji Etɛ lɛ fata “Ŋmalɛ muu lɛ fɛɛ” he. Te onaa Biblia mli wolo nɛɛ ohãa tɛŋŋ? Ani onaa lɛ akɛ wolo ko ni mlai tsaralaa ni he ehiaaa ni yɔɔ mli? Nakai mɛi komɛi naa lɛ. Shi esoro bɔ ni wɔ, ni ji anɔkwa Kristofoi lɛ wɔnaa lɛ wɔhãa.

2 Aŋma Mose Wolo Ni Ji Etɛ lɛ aaafee afii 3,500 ni eho nɛ, shi Yehowa hã abaa yi koni “etsɔɔ wɔ nii.” (Rom. 15:4) Biblia mli wolo nɛɛ hãa wɔnaa bɔ ni Yehowa naa nibii komɛi ehãa, ni no hewɔ lɛ, esa akɛ wɔná he miishɛɛ waa akɛ wɔbaakase. Nibii pii yɛ ni wɔbaanyɛ wɔkase yɛ Mose Wolo Ni Ji Etɛ lɛ mli. Nyɛhãa wɔsusua emli ejwɛ ahe wɔkwɛa.

NƆ NI ESA AKƐ WƆFEE KONI YEHOWA ANÁ WƆHE MIISHƐƐ

3. Mɛni hewɔ daa afi lɛ, ashãa afɔlei yɛ Kpatamɔ Gbi lɛ nɔ?

3 Klɛŋklɛŋ nikasemɔ: Kɛ́ Yehowa bɛ wɔhe miishɛɛ lɛ, enáŋ afɔlei ni wɔshãa lɛ hu ahe miishɛɛ. Daa afi yɛ Kpatamɔ Gbi lɛ nɔ lɛ, Israel maŋ muu lɛ fɛɛ buaa amɛhe naa, ni osɔfonukpa lɛ kɛ kooloi shãa afɔle. Afɔlei nɛɛ hã Israelbii lɛ na akɛ, esa akɛ atsuu amɛhe, ejaakɛ eshafeelɔi ji amɛ! Shi yɛ nakai gbi lɛ nɔ lɛ, dani osɔfonukpa lɛ kɛ kooloi ni akɛbaashã afɔle lɛ ateŋ eko lá baabote He Krɔŋkrɔŋ Fe Fɛɛ lɛ, efeɔ nɔ ko, ni nɔ ni efeɔ lɛ he miihia kwraa fe maŋ lɛ he eshai ni akɛbaake amɛ.

(Kwɛmɔ kuku 4) *

4. Tamɔ bɔ ni abɔ he amaniɛ yɛ 3 Mose 16:12, 13 lɛ, yɛ Kpatamɔ Gbi lɛ nɔ lɛ, mɛni osɔfonukpa lɛ yafeɔ yɛ He Krɔŋkrɔŋ Fe Fɛɛ lɛ klɛŋklɛŋ be ni ebaaya jɛmɛ lɛ? (Kwɛmɔ mfoniri ni yɔɔ wolo lɛ hiɛ lɛ.)

4 Kanemɔ 3 Mose 16:12, 13. Ŋɔɔ lɛ akɛ, oyɛ blema Israel yɛ Kpatamɔ Gbi lɛ nɔ. Naa osɔfonukpa lɛ ni ehiɛ tsofa-kɛ-ŋma yɛ nii mli kɛ enine kome, kɛ shika lajeenii kɛ emli ŋai kɛ la obɔ kɛ enine kroko lɛ. Ebote sɔlemɔ buu lɛ mli, ni enyiɛ kɛtee pateeshɛŋ ni jaa He Krɔŋkrɔŋ Fe Fɛɛ lɛ kɛ He Krɔŋkrɔŋ lɛ mli lɛ hiɛ, kɛkɛ ni edamɔ shi fioo dã. Enyiɛ blɛoo kɛbote He Krɔŋkrɔŋ Fe Fɛɛ lɛ yɛ bulɛ kpele ni eyɔɔ kɛhã Yehowa lɛ hewɔ, ni eyadamɔ kpaŋmɔ adeka lɛ hiɛ. Anɔkwa, yɛ mfonirifeemɔŋ gbɛ nɔ lɛ, Yehowa Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ hiɛ edamɔ agbɛnɛ lɛ! Etsɔ tsofa-kɛ-ŋma krɔŋkrɔŋ lɛ eshwie ŋai kɛ la lɛ nɔ blɛoo ni tsũ lɛ mli fɛɛ yi obɔ kɛ tsofa-kɛ-ŋma lɛ lasu ni jeɔ ŋma lɛ. * Enɛ ji nɔ ni osɔfonukpa lɛ feɔ klɛŋklɛŋ be ni ebaaya He Krɔŋkrɔŋ Fe Fɛɛ lɛ. Sɛɛ mli lɛ, ebaaya jɛmɛ ekoŋŋ, shi enɛ lɛ, ekɛ esha afɔlei lɛ alá ni baaya. Anɔkwa, yɛ Kpatamɔ Gbi lɛ nɔ lɛ, esa akɛ eya He Krɔŋkrɔŋ Fe Fɛɛ lɛ shii etɛ sɔŋŋ. Shi ani okadi akɛ eshãa tsofa-kɛ-ŋma lɛ dani ekɛ esha afɔlei lɛ alá lɛ yaa Yehowa hiɛ lɛ?

5. Mɛni wɔkaseɔ yɛ shã ni ashãa tsofa-kɛ-ŋma yɛ Kpatamɔ Gbi lɛ nɔ lɛ mli?

5 Mɛni wɔkaseɔ yɛ shã ni ashãa tsofa-kɛ-ŋma yɛ Kpatamɔ Gbi lɛ nɔ lɛ mli? Biblia lɛ kɛ Yehowa tsuji anɔkwafoi lɛ asɔlemɔi toɔ tsofa-kɛ-ŋma he, ejaakɛ eboɔ toi. (Lala 141:2; Kpo. 5:8) Ani okaiɔ nɔ ni awie yɛ bɔ ni osɔfonukpa lɛ nyiɛɔ ehãa kɛ́ ekɛ tsofa-kɛ-ŋma lɛ miiya Yehowa hiɛ lɛ he? Akɛɛ enyiɛɔ blɛoo ejaakɛ eyɛ bulɛ kpele kɛhã Yehowa. Nakai nɔŋŋ kɛ́ wɔ hu wɔmiiya Yehowa hiɛ yɛ sɔlemɔ mli lɛ, esa akɛ wɔfee nakai kɛ bulɛ kpele. Lɛ, mɔ ni ebɔ nibii fɛɛ lɛ, eŋmɛ wɔ gbɛ ni wɔba ehiɛ ni wɔtsi wɔbɛŋkɛ lɛ, tamɔ bɔ ni gbekɛbii bɛŋkɛɔ amɛfɔlɔi lɛ, ni wɔhiɛ sɔɔ hegbɛ nɛɛ waa. (Yak. 4:8) Eŋmɛ wɔ gbɛ po ni wɔkɛ lɛ abɔ naanyo! (Lala 25:14) Wɔhiɛ sɔɔ hegbɛ nɛɛ aahu akɛ, wɔsumɔŋ kɔkɔɔkɔ ni wɔfee nɔ ko ni baadɔ lɛ.

6. Mɛni hewɔ osɔfonukpa lɛ shã tsofa-kɛ-ŋma lɛ dani ekɛ esha afɔlei lɛ alá lɛ tee Yehowa hiɛ? Ni mɛni wɔkaseɔ yɛ enɛ mli ni kɔɔ Yesu he?

6 Tamɔ bɔ ni wɔwie kɛtsɔ hiɛ lɛ, dani osɔfonukpa lɛ kɛ esha afɔlei lɛ alá lɛ baaya Yehowa hiɛ lɛ, esa akɛ eshã tsofa-kɛ-ŋma lɛ dã. Ani ole nɔ hewɔ? Ja efee nakai dani Nyɔŋmɔ baaná afɔlei lɛ ahe miishɛɛ. Mɛni wɔkaseɔ yɛ nɔ ni efee lɛ mli ni kɔɔ Yesu he? Be ni Yesu ba shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, lɛ hu ehe bahia ni efee nɔ ko dani ekɛ ewala ashã afɔle kɛhere adesai ayiwala, ni nɔ ni efee lɛ he hiaa kwraa fe ewala lɛ ni ekɛshã afɔle lɛ. Ani ole nɔ ni ji? Kɛjɛ be ni afɔ lɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ kɛyashi egbo lɛ, eye Yehowa anɔkwa ni ebo lɛ toi yɛ nibii fɛɛ mli. Eji efeee nakai kulɛ, Yehowa náŋ afɔle ni eshã lɛ he miishɛɛ. Bɔ ni Yesu hi shi ehã lɛ hã ana faŋŋ akɛ, bɔ ni Yehowa miisumɔ ni wɔhi shi wɔhã lɛ nɔ bɛ. Yesu hã efee faŋŋ akɛ, e-Tsɛ lɛ ji mɔ ni sa akɛ eyeɔ jeŋ muu lɛ fɛɛ nɔ, ni akɛ, gbɛ ni etsɔɔ nɔ eyeɔ nɔ lɛ hi.

7. Mɛni hewɔ Yehowa tsui nyɔ emli waa yɛ bɔ ni Yesu hi shi ehã yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ hewɔ?

7 Yesu bo Yehowa toi yɛ nibii fɛɛ mli. Eyɛ mli akɛ ekɛ kai kpe, ni ele hu akɛ abaapiŋ lɛ ni agbe lɛ moŋ, shi etswa efai shi waa akɛ, ebaahã ana faŋŋ akɛ, mɔ ko bɛ ni baanyɛ aye jeŋ muu lɛ fɛɛ nɔ jogbaŋŋ tamɔ e-Tsɛ Yehowa. (Fip. 2:8) Be ni Yesu kɛ shihilɛi ni mli wala kpe lɛ, “ekɛ bolɔmɔi ni naa wa kɛ yaafonui” sɔle ehã Yehowa. (Heb. 5:7) Sɔlemɔ ni Yesu sɔle kɛ hiɛdɔɔ lɛ waje lɛ, ni ehãa wɔnaa akɛ, yɛ etsui mli tɔ̃ɔ lɛ, eesumɔ ni eye Yehowa anɔkwa ni ebo lɛ toi. Yesu sɔlemɔi lɛ je ŋma yɛ Yehowa hiɛ tamɔ tsofa-kɛ-ŋma ni jeɔ ŋma. Bɔ ni ehi shi ehã lɛ hã Yehowa tsui nyɔ emli waa, ni ehã ana akɛ, Yehowa ji mɔ ni sa akɛ eyeɔ jeŋ muu lɛ fɛɛ nɔ.

8. Mɛni kɛ́ wɔfee lɛ, no baatsɔɔ akɛ wɔmiikase Yesu?

8 Kɛ́ wɔmia wɔhiɛ waa wɔbo Yehowa toi yɛ nibii fɛɛ mli, wɔye emlai lɛ fɛɛ nɔ, ni wɔye lɛ anɔkwa lɛ, belɛ wɔmiikase Yesu. Kɛ́ wɔkɛ kai kpe lɛ, nyɛhãa wɔkɛ hiɛdɔɔ asɔlea wɔbia Yehowa dɛŋ yelikɛbuamɔ, koni no atsɔɔ faŋŋ akɛ, wɔmiisumɔ ni wɔfee esuɔmɔnaa nii. Kɛ́ wɔfee nibii nɛɛ, wɔkɛ wɔnifeemɔ miitsɔɔ akɛ wɔkpɛlɛɔ nɔ akɛ Yehowa nɔyeli lɛ nɔ bɛ. Wɔle akɛ, kɛ́ wɔfee nibii ni Yehowa sumɔɔɔ lɛ, eboŋ wɔsɔlemɔi toi. Shi kɛ́ wɔhi shi yɛ emlai kɛ eshishitoo mlai lɛ anaa lɛ, wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa akɛ, sɔlemɔi ni wɔjɛɔ wɔtsuiŋ wɔsɔleɔ wɔhãa lɛ lɛ baaje ŋma yɛ ehiɛ tamɔ tsofa-kɛ-ŋma ni jeɔ ŋma. Kɛ́ wɔye wɔ-Tsɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ anɔkwa ni wɔbo lɛ toi be fɛɛ be lɛ, wɔbaahã etsui anyɔ emli.​—Abɛi 27:11.

WƆSƆMƆƆ YEHOWA EJAAKƐ WƆSUMƆƆ LƐ NI WƆHIƐ SƆƆ NIBII NI EFEE EHÃ WƆ LƐ

(Kwɛmɔ kuku 9) *

9. Mɛɛ yiŋtoo hewɔ Israelbii lɛ shã naanyobɔɔ afɔlei?

9 Nikasemɔ ni ji enyɔ: Wɔhiɛ sɔɔ nibii ni Yehowa efee ehã wɔ lɛ, ni no hewɔ wɔsɔmɔɔ lɛ lɛ. Naanyobɔɔ afɔlei fata nibii ni he hiaa waa ni afee kɛjá Nyɔŋmɔ yɛ blema Israel lɛ ahe, ni amɛhãa wɔnaa akɛ, kɛ́ wɔhiɛ sɔɔ nibii ni Yehowa efee ehã wɔ lɛ, wɔbaasɔmɔ lɛ. * Mose Wolo Ni Ji Etɛ lɛ hãa wɔleɔ akɛ, Israelnyo ko baanyɛ ekɛ naanyobɔɔ afɔle aba ni ‘ekɛbada Yehowa shi.’ (3 Mo. 7:11-13, 16-18) Afɔle nɛɛ fataaa afɔlei ni abi ni amɛshã lɛ ahe. Moŋ lɛ, mɔ lɛ diɛŋtsɛ suɔmɔ mli ejɛ ekɛba koni ekɛtsɔɔ akɛ, esumɔɔ Yehowa e-Nyɔŋmɔ lɛ. Kɛ́ agbe kooloo ni akɛbaashã afɔle lɛ, mɔ ni kɛba lɛ, eweku lɛ, kɛ osɔfoi lɛ baafee ekome ni amɛye. Shi kooloo lɛ fãi komɛi yɛ ni akɛhãa Yehowa, ni mɔ ko mɔ ko bɛ hegbɛ akɛ eyeɔ. Ani ole efãi ni ji?

(Kwɛmɔ kuku 10) *

10. Mɛɛ gbɛ nɔ naanyobɔɔ afɔlei ni awie he yɛ 3 Mose 3:6, 12, 14-16 lɛ hãa wɔnaa nɔ hewɔ ni Yesu fee e-Tsɛ lɛ suɔmɔnaa nii?

10 Nikasemɔ ni ji etɛ: Wɔsumɔɔ Yehowa, ni no hewɔ lɛ, wɔkɛ wɔnibii kpakpai ni hi fe fɛɛ lɛ hãa lɛ. Yɛ Yehowa hiɛ lɛ, kooloo lɛ fɔ lɛ ji kooloo lɛ fã ni hi fe fɛɛ. Agbɛnɛ hu, ebu kooloo lɛ fãi komɛi ni he hiaa waa, tamɔ sabai lɛ nɛkɛ, akɛ amɛnɔ bɛ. (Kanemɔ 3 Mose 3:6, 12, 14-16.) Enɛ hewɔ lɛ, kɛ́ Israelnyo ko jɛ etsui mli ekɛ kooloo lɛ fãi ni he hiaa waa lɛ kɛ fɔ lɛ hã Yehowa lɛ, Yehowa náa he miishɛɛ waa. Agbɛnɛ hu, ehã ana akɛ, lɛ mɔ ni ekɛ afɔle lɛ ba lɛ, eesumɔ waa ni ekɛ enibii ni hi fe fɛɛ lɛ ahã Nyɔŋmɔ. Yesu hu kɛ nii ni hi fe fɛɛ ni eyɔɔ lɛ shã afɔle ehã Yehowa. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Ekɛ esusuma muu fɛɛ sɔmɔ Yehowa ejaakɛ esumɔɔ lɛ. (Yoh. 14:31) Yesu ná he miishɛɛ waa akɛ ebaafee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii. Anɔkwa, esumɔɔ Nyɔŋmɔ mla lɛ waa. (Lala 40:8) Kwɛ bɔ ni Yehowa mii shɛ ehe waa ehã akɛ, Yesu jɛ etsui muu fɛɛ mli esɔmɔ lɛ!

Wɔsɔmɔɔ Yehowa kɛ wɔnyɛmɔ fɛɛ, ejaakɛ wɔsumɔɔ lɛ (Kwɛmɔ kuku 11-12) *

11. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaanyɛ wɔkɛ sɔɔmɔ ni wɔsɔmɔɔ Yehowa lɛ ato naanyobɔɔ afɔlei ni ashã yɛ blema lɛ ahe?

11 Wɔbaanyɛ wɔkɛ sɔɔmɔ ni wɔsɔmɔɔ Yehowa lɛ ato naanyobɔɔ afɔlei ni ashã yɛ blema lɛ ahe. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Bɔ ni mɛi ni shã afɔle nɛɛ jɛ amɛsuɔmɔ mli amɛkɛ nibii ni hi fe fɛɛ ni amɛyɔɔ lɛ hã Yehowa kɛtsɔɔ akɛ amɛsumɔɔ lɛ lɛ, nakai nɔŋŋ wɔ hu wɔjɛɔ wɔsuɔmɔ mli wɔkɛ wɔnyɛmɔ fɛɛ sɔmɔɔ Yehowa kɛtsɔɔ akɛ, wɔsumɔɔ lɛ kɛ wɔtsui muu fɛɛ. Ŋmɛnɛ lɛ, mɛi akpekpei abɔ miijá Yehowa, ejaakɛ amɛsumɔɔ lɛ waa, ni amɛyɛ he miishɛɛ akɛ amɛbaafee esuɔmɔnaa nii. Kwɛ bɔ ni enɛ hãa Yehowa mii shɛɔ ehe ehãa! Yehowa naa nibii fɛɛ ni wɔfeɔ lɛ, ni ehiɛ sɔɔ. Shi jeee no pɛ enaa; enaa nɔ ni tsirɛɔ wɔ ni wɔfeɔ nibii ni wɔfeɔ lɛ, ni ehiɛ sɔɔ no hu. Kɛ́ wɔhã enɛ hi wɔjwɛŋmɔ mli be fɛɛ be lɛ, ebaashɛje wɔmii. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ ogbɔ, ni no hewɔ lɛ, onyɛɛɛ otsu babaoo yɛ Yehowa sɔɔmɔ lɛ mli tamɔ bɔ ni otsui shweɔ lɛ, kaashe gbeyei; Yehowa nuɔ bo shishi. Eyɛ mli akɛ, ekolɛ obuuu nɔ ni onyɛɔ otsuɔ lɛ akɛ nɔ ko moŋ, shi eyɛ he miishɛɛ. Enaa otsuiŋ. Ele akɛ osumɔɔ lɛ waa, ni no hewɔ okɛ onyɛmɔ fɛɛ sɔmɔɔ lɛ lɛ.

12. Kɛ́ ashã naanyobɔɔ afɔlei lɛ, te Yehowa nuɔ he ehãa tɛŋŋ? Ni mɛɛ gbɛ nɔ enɛ woɔ wɔ hewalɛ?

12 Mɛni naanyobɔɔ afɔlei lɛ tsɔɔ wɔ? Kɛ́ akɛ kooloo lɛ hei ni hi fe fɛɛ lɛ fɔ̃ la lɛ nɔ yɛ afɔleshaa latɛ lɛ nɔ, ni lasu lɛ wó ehe nɔ kɛtee ŋwɛi lɛ, Yehowa tsui nyɔɔ emli waa. Nakai nɔŋŋ kɛ́ bo hu ojɛ osuɔmɔ mli osɔmɔ Yehowa kɛ otsui muu fɛɛ lɛ, etsui baanyɔ emli waa. Kaahã oyiŋ fee bo kɔshikɔshi yɛ enɛ he kɔkɔɔkɔ. (Kol. 3:23) Feemɔ bɔ ni Yehowa náa miishɛɛ kɛ́ ena bo lɛ he mfoniri okwɛ. Fioo onyɛɔ otsuɔ jio, pii onyɛɔ otsuɔ jio lɛ, ehiɛ sɔɔ waa, ni ehiɛ kpaŋ nɔ kɔkɔɔkɔ, ejaakɛ ele akɛ, suɔmɔ mli ojɛɔ otsuɔ.​—Mat. 6:20; Heb. 6:10.

YEHOWA MIIJƆƆ EGBƐJIANƆTOO LƐ

13. Yɛ amaniɛ ni abɔ yɛ 3 Mose 9:23, 24 lɛ naa lɛ, mɛni Yehowa fee kɛtsɔɔ akɛ eyɛ osɔfoyeli gbɛjianɔtoo lɛ he miishɛɛ?

13 Nikasemɔ ni ji ejwɛ: Yehowa miijɔɔ egbɛjianɔtoo lɛ fã ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ. Susumɔ nɔ ni ba yɛ afi 1512 D.Ŋ.B. be ni ashĩ sɔlemɔ buu lɛ ama shi yɛ Sinai Gɔŋ lɛ shishi lɛ he okwɛ. (2 Mo. 40:17) Mose kwɛ ni afee nibii fɛɛ ni Nyɔŋmɔ etsɔɔ akɛ afee ahã Aaron kɛ ebihii lɛ koni amɛnyɛ amɛbɔi sɔɔmɔ akɛ osɔfoi lɛ. Israel maŋ lɛ bua amɛhe naa koni amɛye be klɛŋklɛŋ ni osɔfoi lɛ kɛ kooloi baashã afɔle lɛ he odase. (3 Mo. 9:1-5) Mɛni Yehowa fee kɛtsɔɔ akɛ, eyɛ osɔfoyeli gbɛjianɔ hee ni ato lɛ he miishɛɛ? Be ni Aaron kɛ Mose jɔɔ maŋbii lɛ, la jɛ Yehowa ŋɔɔ ebashã afɔle ni eshwɛ yɛ afɔleshaa latɛ lɛ nɔ lɛ wɛlɛŋŋ.​—Kanemɔ 3 Mose 9:23, 24.

14. Ani tsɔɔmɔ ni Yehowa tsɔɔ akɛ efiɔ osɔfoyeli he gbɛjianɔ ni ato yɛ Israel lɛ sɛɛ lɛ kɔɔ wɔhe ŋmɛnɛ? Tsɔɔmɔ mli.

14 Mɛni la lɛ ni jɛ ŋwɛi ebashã afɔle lɛ gbi ni awó Aaron akɛ osɔfonukpa lɛ hã ana? Ehã ana faŋŋ akɛ, Yehowa kɛ Aaron, ni ji osɔfonukpa lɛ, kɛ ebihii lɛ ni baasɔmɔ akɛ osɔfoi lɛ yɛ, ni eyɛ amɛhe miishɛɛ. Be ni Israelbii lɛ na faŋŋ akɛ Yehowa fiɔ osɔfoyeli he gbɛjianɔ ni ato lɛ sɛɛ lɛ, amɛna akɛ, esa akɛ amɛ hu amɛfi sɛɛ. Ani enɛ kɔɔ wɔhe ŋmɛnɛ? Hɛɛ, ekɔɔ wɔhe! Ejaakɛ osɔfoyeli he gbɛjianɔ ni ato yɛ blema Israel lɛ feɔ osɔfoyeli gbɛjianɔtoo ko ni hi kwraa fe no lɛ he mfoniri. Yɛ gbɛjianɔtoo hee nɛɛ mli lɛ, Kristo ji Osɔfonukpa kpeteŋkpele lɛ, ni mɛi 144,000 lɛ baafata ehe kɛsɔmɔ akɛ maŋtsɛmɛi kɛ osɔfoi yɛ ŋwɛi.​—Heb. 4:14; 8:3-5; 10:1.

Yehowa miijɔɔ esafo lɛ ni eetsɔɔ lɛ gbɛ. Wɔjɛɔ wɔtsuiŋ tɔ̃ɔ wɔfiɔ asafo lɛ sɛɛ (Kwɛmɔ kuku 15-17) *

15-16. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa etsɔɔ akɛ ekɛ “nyɔŋ anɔkwafo kɛ hiɛshikalɔ lɛ” yɛ?

15 Yɛ afi 1919 lɛ, Yesu hala enyɛmimɛi ni afɔ amɛ mu lɛ ateŋ hii fioo koni akɛ kuu lɛ, amɛsɔmɔ akɛ “nyɔŋ anɔkwafo kɛ hiɛshikalɔ lɛ.” Nyɔŋ nɛɛ nyiɛɔ hiɛ yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli, ni ehãa Kristo sɛɛnyiɛlɔi lɛ “amɛniyenii yɛ be ni sa mli.” (Mat. 24:45) Ani wɔmiina nibii ni yeɔ odase faŋŋ akɛ Nyɔŋmɔ kɛ nyɔŋ anɔkwafo kɛ hiɛshikalɔ lɛ yɛ?

16 Satan kɛ eje lɛ efee nɔ fɛɛ nɔ ni amɛbaanyɛ koni amɛhã nyɔŋ anɔkwafo lɛ nitsumɔ lɛ awa, ni kɛ́ ebaahi po lɛ, ekahi lɛ tsumɔ kwraa. Anɔkwa, eji Yehowa kɛ nyɔŋ lɛ bɛ kulɛ, nitsumɔ lɛ efite jeeŋmɔ. Jeŋ tai enyɔ ni awu lɛ, shika he naagbai ni eba yɛ je lɛŋ, jalɛsane ni ayeee, kɛ Nyɔŋmɔ webii lɛ ayi ni awa gbeyeigbeyei lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, nyɔŋ anɔkwafo kɛ hiɛshikalɔ lɛ etee nɔ ehã Kristo sɛɛnyiɛlɔi ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ mumɔŋ niyenii. Ŋmɛnɛ lɛ, kwɛmɔ bɔ ni mumɔŋ niyenii ebu! Afee woji, vidioi, kɛ nibii krokomɛi yɛ wiemɔi fe 900 amli, ni ahɔ̃ɔɔ po! Ani enɛ yeee odase akɛ Nyɔŋmɔ kɛ nyɔŋ lɛ yɛ? Bɔ ni shiɛmɔ nitsumɔ lɛ eshwere lɛ hu hãa wɔnaa lɛɛlɛŋ akɛ, Yehowa ejɔɔ ewebii lɛ. Ŋmɛnɛ lɛ, aashiɛ sane kpakpa lɛ “yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ fɛɛ.” (Mat. 24:14) Wɔbaanyɛ wɔkɛɛ kɛ nɔmimaa akɛ, Yehowa miitsɔɔ esafo lɛ gbɛ, ni eejɔɔ amɛ waa.

17. Mɛni wɔbaanyɛ wɔfee kɛtsɔɔ akɛ wɔfiɔ gbɛjianɔtoo ni Yehowa kɛtsuɔ nii lɛ sɛɛ?

17 Ehi akɛ wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ baabi ehe akɛ, ‘Ani mihiɛ sɔɔ hegbɛ ni miná akɛ miyɛ Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ fã ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ mli?’ Yɛ Mose kɛ Aaron gbii lɛ amli lɛ, Yehowa hã la jɛ ŋwɛi ebashã afɔle lɛ kɛtsɔɔ akɛ efiɔ mɛi ni ehala lɛ asɛɛ. Ŋmɛnɛ lɛ, nakai nɔŋŋ efee nibii pii kɛtsɔɔ faŋŋ akɛ, ekɛ esafo lɛ miitsu nii. Esa akɛ wɔda Yehowa shi waa yɛ enɛ hewɔ. (1 Tes. 5:18, 19) Mɛni wɔbaanyɛ wɔfee kɛtsɔɔ akɛ wɔfiɔ gbɛjianɔtoo ni Yehowa kɛtsuɔ nii lɛ sɛɛ? Nɔ kome ni wɔbaanyɛ wɔfee ji, ni wɔkɛ gbɛtsɔɔmɔi fɛɛ ni ajɛɔ Biblia lɛ mli akɛhãa wɔ yɛ wɔwoji lɛ amli, kɛ agbɛnɛ hu, yɛ asafoŋ kpeei, kpeei bibii, kɛ kpeei wuji ashishi lɛ baatsu nii. Kɛfata he lɛ, kɛ́ wɔkɛ wɔhe wo shiɛmɔ kɛ nitsɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli jogbaŋŋ bɔ ni wɔbaanyɛ lɛ, no hu tsɔɔ akɛ wɔfiɔ Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ sɛɛ.​—1 Kor. 15:58.

18. Mɛni otswa ofai shi akɛ obaafee?

18 Nyɛhãa wɔtswaa wɔfai shi akɛ, wɔkɛ nibii ni wɔkase yɛ Mose Wolo Ni Ji Etɛ lɛ mli lɛ baatsu nii. Nyɛhãa wɔfea nibii ni baahã Yehowa aná wɔhe miishɛɛ, bɔ ni afee ni ená afɔlei ni wɔshãa wɔhãa lɛ lɛ hu ahe miishɛɛ. Nyɛhãa hiɛsɔɔ ni wɔyɔɔ kɛhã nibii ni Yehowa efee ehã wɔ lɛ atsirɛ wɔ ni wɔsɔmɔ lɛ. Agbɛnɛ hu, nyɛhãa wɔyaa nɔ wɔkɛ wɔnibii ni hi fe fɛɛ lɛ ahãa Yehowa kɛtsɔa akɛ, wɔsumɔɔ lɛ kɛ wɔtsui muu fɛɛ. Naagbee kwraa lɛ, nyɛhãa wɔjɛa wɔtsuiŋ tɔ̃ɔ wɔfia asafo ni Yehowa kɛtsuɔ nii ŋmɛnɛ lɛ sɛɛ. Kɛ́ wɔfee nibii nɛɛ fɛɛ lɛ, no baahã Yehowa ana lɛɛlɛŋ akɛ, wɔhiɛ sɔɔ hegbɛ ni wɔná akɛ wɔji e-Dasefoi lɛ waa!

LALA 96 Nyɔŋmɔ Wolo Lɛ—Eji Jwetri

^ kk. 5 Aŋmala mlai ni Yehowa kɛhã blema Israel maŋ lɛ yɛ Mose Wolo Ni Ji Etɛ lɛ mli. Akɛni Kristofoi ji wɔ hewɔ lɛ, wɔbɛ mlai nɛɛ ashishi, ni kɛ̃lɛ, wɔbaanyɛ wɔná amɛhe sɛɛ. Yɛ nikasemɔ nɛɛ mli lɛ, wɔbaana nibii komɛi ni he hiaa waa ni wɔbaanyɛ wɔkase yɛ Mose Wolo Ni Ji Etɛ lɛ mli.

^ kk. 4 Tsofa-kɛ-ŋma lɛ ni ashã yɛ sɔlemɔ buu lɛ mli yɛ blema Israel lɛ ji tsofa-kɛ-ŋma krɔŋkrɔŋ, ejaakɛ Yehowa jamɔ mli pɛ akɛtsu nii yɛ. (2 Mo. 30:34-38) Nɔ ko bɛ ni tsɔɔ akɛ blema Kristofoi lɛ shã tsofa-kɛ-ŋma kɛjá Nyɔŋmɔ.

^ kk. 9 Kɛ́ ootao ole naanyobɔɔ afɔlei lɛ ahe saji babaoo lɛ, kwɛmɔ Insight on the Scriptures, Kpo 2, bf. 526.

^ kk. 54 MFONIRI LƐ HE SANE: Yɛ Kpatamɔ Gbi lɛ nɔ lɛ, Israel osɔfonukpa lɛ kɛ ŋai kɛ la kɛ tsofa-kɛ-ŋma boteɔ He Krɔŋkrɔŋ Fe Fɛɛ lɛ ni eyashãa yɛ jɛmɛ, ni enɛ hãa jɛmɛ fɛɛ yiɔ obɔ kɛ tsofa-kɛ-ŋma lɛ lasu ni jeɔ ŋma lɛ. Sɛɛ mli yɛ nakai gbi lɛ nɔŋŋ nɔ lɛ, eyaa jɛmɛ ekoŋŋ kɛ eshai afɔlei lɛ alá lɛ.

^ kk. 56 MFONIRI LƐ HE SANE: Israelnyo ko kɛ gwantɛŋ miihã osɔfo lɛ koni akɛshã naanyobɔɔ afɔle kɛda Yehowa shi yɛ ejurɔ ni efee eweku lɛ hewɔ.

^ kk. 58 MFONIRI LƐ HE SANE: Be ni Yesu ba shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, eye Nyɔŋmɔ kitãi lɛ fɛɛ nɔ ni eye ebua esɛɛnyiɛlɔi lɛ ni amɛ hu amɛfee nakai, ni enɛ hã ana akɛ esumɔɔ Nyɔŋmɔ waa.

^ kk. 60 MFONIRI LƐ HE SANE: Nyɛmi yoo ko ni egbɔ ni bɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛ lɛ miisɔmɔ Yehowa kɛ enyɛmɔ fɛɛ; eeye odase kɛtsɔ woloŋmaa nɔ.

^ kk. 62 MFONIRII LƐ AHE SAJI: Yɛ February 2019 lɛ, Nyɛminuu Gerrit Lösch, ni ji Gbɛtsɔɔmɔ Kuu lɛ mli nyo lɛ, jie Jeŋ Hee Shishitsɔɔmɔ ni afee lɛ ehee lɛ kpo yɛ German mli, ni mɛi fɛɛ ni ba nifeemɔ lɛ shishi lɛ amii shɛ amɛhe waa ni amɛda Yehowa shi. Ŋmɛnɛ lɛ, nyɛmimɛi yei enyɔ nɛɛ kɛ nyɛmimɛi krokomɛi fɛɛ ni yɔɔ Germany lɛ kɛ Biblia ni ajie lɛ kpo lɛ miitsu nii kɛ miishɛɛ yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli.