Yaa mi ní ɔ nɔ

Yaa e mi ní ɔ mi

NÍ KASEMI 49

‘Nɔ́ Tsuaa Nɔ́ Ngɛ E Be’​—Ní Tsumi Be Ngɛ Nɛ He Jɔɔmi Be Ngɛ

‘Nɔ́ Tsuaa Nɔ́ Ngɛ E Be’​—Ní Tsumi Be Ngɛ Nɛ He Jɔɔmi Be Ngɛ

“Nyɛɛ ba, . . . nyɛ ya hi si ngɛ he ko banee nɛ nyɛɛ jɔɔ nyɛ he bɔɔ.”—MAAK. 6:31.

LA 143 Yaa Nɔ Nɛ O Tsu Ní, Nɛ O Hwɔɔ, Nɛ O Hyɛ Blɔ

NƆ́ NƐ WA MAA KASE *

1. Kɛ nihi fuu peeɔ a ní ha kɛɛ ngɛ ní tsumi he?

KƐ NIHI babauu nɛ a ngɛ he nɛ o ngɛ ɔ peeɔ a ní ngɛ ní tsumi he ha kɛɛ? Ngɛ mahi fuu a nɔ ɔ, nihi kɛ be babauu tsuɔ ní wawɛɛ pe be ko nɛ be ɔ. Behi fuu ɔ, nihi nɛ a tsuɔ ní tsɔ ɔ ná we be kɛ jɔɔ a he, a ná we be kɛ ha a weku, nɛ a ná we be kɛ kase Mawu he ní hulɔ. (Fiɛlɔ 2:23) Se ni komɛ hu sume ní tsumi saasaa, nɛ a kɛ níhi nɛ a he hia we jeɔ a nya ngɛ ní nɛ a tsu we ɔ he je.​—Abɛ 26:13, 14.

2-3. Mɛni nɔ hyɛmi nɔ́ nɛ Yehowa kɛ Yesu pee ngɛ ní tsumi he?

2 Nihi fuu nɛ a ngɛ je ɔ mi ɔ hɛɛ susumi slɔɔtoslɔɔtohi ngɛ ní tsumi he, se nyɛ ha nɛ wa susu bɔ nɛ Yehowa kɛ Yesu naa ní tsumi ha a he nɛ waa hyɛ. Wa le kaa Yehowa tsuɔ ní wawɛɛ. Yesu ma munyu nɛ ɔ nɔ mi, nɛ e de ke: “Ye Tsɛ ɔ ngɛ ní tsue loloolo kɛ ba si amlɔ nɛ ɔ, nɛ imi hu i ngɛ ní tsue.” (Yoh. 5:17) Moo hyɛ ní nɛ Yehowa tsu benɛ e bɔ adebɔ níhi nɛ a ngɛ hiɔwe kɛ benɛ e bɔ je mluku ɔ. Jehanɛ hu ɔ, ke wa hyɛ níhi nɛ a ngɛ fɛu nɛ e bɔ ngɛ zugba a nɔ ɔ, e haa nɛ wa naa bɔ nɛ Yehowa tsu ní ha. Enɛ ɔ he ɔ, e be nyakpɛ kaa la polɔ ɔ de ke: ‘Yehowa, hyɛ kaa o pee níhi babauu! Nile o kɛ pee lɛ tsuo pɛpɛɛpɛ. O nibɔ níhi hyi je ɔ mi tɔ.’​—La 104:24.

3 Yesu kase e Tsɛ ɔ. E ye bua Mawu benɛ Mawu “ngɔ hiɔwe kɛ to e blɔ he” ɔ. E hi Yehowa kasa nya kaa “ga ní tsulɔ kpanaa.” (Abɛ 8:27-31) Pee se benɛ Yesu ba zugba a nɔ ɔ, e tsu ní tsumi ngua ko. Jamɛ a ní tsumi ɔ ngɛ kaa niye ní ha lɛ, nɛ níhi tsuo nɛ e pee ɔ tsɔɔ kaa Mawu lɛ tsɔ lɛ.​—Yoh. 4:34; 5:36; 14:10.

4. Mɛni wa ma nyɛ maa kase ngɛ Yehowa kɛ Yesu he ngɛ he jɔɔmi he?

4 Anɛ ní nɛ Yehowa kɛ Yesu tsu wawɛɛ ɔ tsɔɔ kaa e he hia we nɛ waa jɔɔ wa he lo? Dɛbi kulaa. Pɔ tɔɛ Yehowa, enɛ ɔ he ɔ, e he hia we nɛ e jɔɔ e he ke e tsu nɔ́ ko ta. Se kɛ̃ ɔ, Baiblo ɔ tsɔɔ kaa benɛ Yehowa bɔ hiɔwe kɛ zugba a ta a, ‘e kpa ní tsumi, nɛ e jɔɔ e he.’ (2 Mose 31:17) Ngmami nɛ ɔ tsɔɔ kaa benɛ Yehowa tsu ní ɔ ta a, e mlɛ be bɔɔ ko nɛ e hyɛ níhi nɛ e bɔ ɔ, nɛ e na kaa a hi. Jehanɛ hu ɔ, e ngɛ mi kaa Yesu tsu ní wawɛɛ benɛ e ngɛ zugba a nɔ mohu lɛɛ, se loloolo ɔ, e ná be kɛ jɔɔ e he nɛ e kɛ e huɛmɛ ye ní.​—Mat. 14:13; Luka 7:34.

5. Mɛni nyagba nɛ nihi fuu kɛ kpeɔ?

5 Baiblo ɔ woɔ Mawu we bi he wami kaa a bua nɛ jɔ ní tsumi he. E sume nɛ e sɔmɔli nɛ a pee hejɔ, mohu ɔ, e suɔ nɛ a tsu ní wawɛɛ. (Abɛ 15:19) Eko ɔ, o tsuɔ ní kɛ hyɛɛ o weku ɔ. Nɛ e ji o blɔ nya ní tsumi hu kaa o maa fiɛɛ sane kpakpa a kaa Kristo kaselɔ. Se loloolo ɔ, e sa nɛ mo hu o jɔɔ o he bɔ nɛ sa. Anɛ be komɛ ɔ, e he waa ha mo kaa o maa to be kɛ ha o ní tsumi, fiɛɛmi ní tsumi ɔ, kɛ he jɔɔmi lo? Mɛni blɔ nɔ wa maa gu kɛ le be abɔ nɛ e sa nɛ wa kɛ tsu ní kɛ be abɔ nɛ e sa kaa wa kɛ jɔɔ wa he?

MO NÁ JUƐMI NƐ DA NGƐ NÍ TSUMI KƐ HE JƆƆMI HE

6. Ngɛ mɛni blɔ nɔ nɛ Maako 6:30-34 ɔ tsɔɔ kaa Yesu ná juɛmi nɛ da ngɛ ní tsumi kɛ he jɔɔmi he?

6 E sa nɛ wa ná juɛmi nɛ da ngɛ ní tsumi he. Mawu mumi ɔ ye bua Matsɛ Salomo nɛ e ngma ke: “Nɔ́ tsuaa nɔ́ . . . ngɛ e be.” E tu ní dumi, tsu mami, ya fomi, muɔ, domi kɛ ní kpahi a he munyu. (Fiɛlɔ 3:1-8) E ngɛ heii kaa ní enyɔ komɛ nɛ a he hia ngɛ si himi mi ji ní tsumi kɛ he jɔɔmi. Yesu ná juɛmi nɛ da ngɛ ní tsumi kɛ he jɔɔmi he. Be ko ɔ, Yesu bɔfo ɔmɛ fiɛɛ hluu, nɛ “a ná we deka nɛ a kɛ maa ye ní tete po.” Enɛ ɔ he ɔ, Yesu de mɛ ke: “Nyɛɛ ba, nyɛ pɛ nyɛ ya hi si ngɛ he ko banee nɛ nyɛɛ jɔɔ nyɛ he bɔɔ.” (Kane Maako 6:30-34.) E ngɛ mi kaa pi be fɛɛ be nɛ Yesu kaseli ɔmɛ náa be kɛ jɔɔ a he kaa bɔ nɛ a ngɛ hlae ɔ mohu lɛɛ, se Yesu le kaa e sa nɛ mɛ tsuo a jɔɔ a he.

7. Kɛ He Jɔɔmi Ligbi ɔ he nɛ wa ma susu ɔ maa ye bua wɔ ha kɛɛ?

7 Be komɛ ɔ, e he hia nɛ waa jɔɔ wa he, aloo waa pee tsakemi komɛ. Ke wa hyɛ He Jɔɔmi Ligbi ɔ he blɔ nya nɛ Yehowa to ha e we bi blema a, lɔ ɔ haa nɛ wa naa kaa he jɔɔmi he hia. Wa be Mose Mlaa a sisi, se kɛ̃ ɔ, wa ma nyɛ ma ná nɔ́ nɛ Mlaa a de ngɛ He Jɔɔmi Ligbi ɔ he ɔ he se. Nɔ́ nɛ wa maa kase ɔ maa ye bua wɔ nɛ wa susu bɔ nɛ wa naa ní tsumi kɛ he jɔɔmi ha a he saminya.

HE JƆƆMI LIGBI Ɔ JI BE KƐ HA HE JƆƆMI KƐ MAWU JAMI

8. Ngɛ 2 Mose 31:12-15 ɔ nya a, mɛni a peeɔ ngɛ He Jɔɔmi Ligbi ɔ nɔ?

8 Mawu Munyu ɔ tsɔɔ kaa benɛ Mawu kɛ “ligbi” ekpa bɔ níhi ɔ, e tsa we níhi nɛ e ngɛ bɔe ngɛ zugba a nɔ ɔ nɔ hu. (1 Mose 2:2) Se kɛ̃ ɔ, Yehowa bua jɔ ní tsumi he, nɛ ngɛ blɔ ko nɔ ɔ, wa ma nyɛ ma de ke e “ngɛ ní tsue loloolo.” (Yoh. 5:17) Yehowa kɛ ligbi ekpa tsu ní nɛ ngɛ ligbi kpaagone ɔ nɔ ɔ, e jɔɔ e he. Lɔ ɔ he ɔ, e de Israel bi ɔmɛ kaa mɛ hu a jɔɔ a he ngɛ ligbi kpaago fɛɛ ligbi kpaako nɔ. Mawu de Israel bi ɔmɛ kaa He Jɔɔmi Ligbi ɔ ji okadi peemi nɔ́ ko ngɛ e kɛ mɛ a kpɛti. E ji ‘Yehowa ligbi nɛ ngɛ klɔuklɔu’ nɛ e kɛ tsu we nɔ́ ko nɔ́ ko. (Kane 2 Mose 31:12-15.) Mlaa nɛ ɔ kɔɔ jokuɛwi, nyɔguɛhi kɛ we mi lohwehi po a he. E sɛ nɛ a ti nɔ ko nɔ ko nɛ tsu ní. (2 Mose 20:10) Mlaa nɛ ɔ ha nɛ Israel bi ɔmɛ ngɔ a juɛmi kɛ ma Mawu jami mi níhi a nɔ.

9. Ngɛ Yesu be ɔ mi ɔ, mɛni susumi nɛ dɛ nɛ nihi hɛɛ ngɛ He Jɔɔmi Ligbi ɔ he?

9 He Jɔɔmi Ligbi ɔ ye bua Mawu we bi; se jami hɛ mi nyɛɛli babauu nɛ a hi si ngɛ Yesu be ɔ mi ɔ wo mlaahi nɛ a ngɛ kpɛii ngɛ He Jɔɔmi Ligbi ɔ he. A tsɔɔ kaa e dɛ kaa nɔ ko maa ku ngma aloo nɔ ko ma tsa hiɔtsɛ ko ngɛ He Jɔɔmi Ligbi ɔ nɔ. (Maak. 2:23-27; 3:2-5) Se jamɛ a susumi ɔ kɛ Mawu susumi kɔ we, nɛ Yesu hu ha nɛ e tue buli ɔmɛ nu sisi jã.

Weku nɛ Yesu je mi ɔ ngɔ He Jɔɔmi Ligbi ɔ kɛ pee Mawu jami mi níhi (Hyɛ kuku 10) *

10. Ngɛ Mateo 12:9-12 ɔ nya a, mɛni wa ma nyɛ maa kase ngɛ bɔ nɛ Yesu na He Jɔɔmi Ligbi ɔ ha a mi?

10 Yesu kɛ e kaseli nɛ a ji Yuda bi ɔ ye He Jɔɔmi Ligbi ɔ, ejakaa a ngɛ Mose Mlaa a * sisi. Se Yesu pee ní komɛ, nɛ e de ní komɛ hu nɛ tsɔɔ kaa tɔmi be he kaa nɔ ko maa ye bua nihi aloo e maa pee nɔ́ kpakpa ko ngɛ He Jɔɔmi Ligbi ɔ nɔ. E de ke: “Mlaa ngmɛɛ blɔ kaa a peeɔ kpakpa ngɛ He Jɔɔmi Ligbi ɔ nɔ.” (Kane Mateo 12:9-12.) E nɛ nɔ́ kpakpa nɛ a maa pee ngɛ He Jɔɔmi Ligbi ɔ nɔ ɔ kaa e ji mlaa nɔ tɔmi. Níhi nɛ Yesu pee ɔ tsɔɔ kaa e le yi mi tomi pɔtɛɛ he je nɛ Mawu to He Jɔɔmi Ligbi ɔ he blɔ nya. Akɛnɛ Mawu we bi tsu we nɔ́ ko nɔ́ ko ngɛ jamɛ a ligbi ɔ nɔ he je ɔ, a nyɛɔ nɛ a kɛ a juɛmi maa Mawu jami mi níhi a nɔ. Eko ɔ, weku nɛ a tsɔse Yesu ngɛ mi ɔ ngɔɔ He Jɔɔmi Ligbi ɔ kɛ peeɔ Mawu jami mi níhi. Nɔ́ nɛ Ngmami ɔ de ngɛ Yesu he benɛ e ngɛ e ma nɛ ji Nazarɛt ɔ maa munyu nɛ ɔ nɔ mi: “Kaa bɔ nɛ [Yesu] pɔɔ peemi ngɛ He Jɔɔmi Ligbi ɔ nɔ ɔ, e ya kpe he ɔ, nɛ e te si kɛ da si konɛ e kane ní.”​—Luka 4:15-19.

KƐ O NAA NÍ TSUMI HA KƐƐ?

11. Mɛnɔ tsɔɔ Yesu bɔ nɛ a tsuɔ ní wawɛɛ ha?

11 Yosɛf tsɔɔ e bi Yesu kapitɛ ní tsumi ɔ. Benɛ e ngɛ lɛ ní tsumi ɔ tsɔɔe ɔ, e de lɛ bɔ nɛ Mawu naa ní tsumi ha. (Mat. 13:55, 56) Nɛ eko ɔ, Yesu hu na bɔ nɛ e tsɛ Yosɛf tsu ní wawɛɛ ha konɛ e kɛ hyɛ e weku nɛ e mi bimɛ hiɛ ɔ a nɔ. Pee se po ɔ, Yesu de e kaseli ɔmɛ ke: “Ní tsulɔ hiɔwo sa lɛ.” (Luka 10:7) Niinɛ, Yesu le bɔ nɛ a tsuɔ ní wawɛɛ ha.

12. Mɛni ngmamihi lɛ haa nɛ wa naa nɔ́ nɛ Baiblo ɔ de ngɛ ní nɛ a ma tsu wawɛɛ ɔ he?

12 Bɔfo Paulo hu le bɔ nɛ a tsuɔ ní wawɛɛ ha. Ní tsumi titli nɛ e tsu ji kaa e ye Yesu he odase, nɛ e tsɔɔ nihi níhi nɛ Yesu tsɔɔ ɔ. Se kɛ̃ ɔ, Paulo tsu ní kɛ hyɛ e he. Tɛsalonika bi ɔmɛ le kaa Paulo kɛ “dengme kɛ pɔtɔ tsuɔ ní nyɔ kɛ pia” konɛ e ‘ko pee tlomi’ ha a ti nɔ ko nɛ a “ba puɛ sika fuu” ngɛ e he. (2 Tɛs. 3:8; Níts. 20:34, 35) Eko ɔ, ní tsumi nɛ Paulo tsuɔ kaa bo tsu peelɔ ɔ he munyu nɛ e ngɛ tue ɔ nɛ. Benɛ e ngɛ Korinto ɔ, e kɛ Akuila kɛ Priskila hi we mi, nɛ e “kɛ mɛ tsu ní, ejakaa a ní tsumi ji bo tsu peemi.” Paulo tsɔɔ kaa e tsu ní “nyɔ kɛ pia” mohu lɛɛ, se lɔ ɔ tsɔɔ we kaa e jɔɔ we e he. E jɔɔ e he be komɛ. Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, ke e su He Jɔɔmi Ligbi ɔ, e tsu we ní. He Jɔɔmi Ligbi ɔ haa nɛ e náa he blɔ kɛ yeɔ Yuda bi ɔmɛ odase, ejakaa mɛ hu a tsu we ní jamɛ a ligbi ɔ.​—Níts. 13:14-16, 42-44; 16:13; 18:1-4.

13. Mɛni wa ma nyɛ maa kase ngɛ Paulo nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ mi?

13 Bɔfo Paulo pee nɔ hyɛmi nɔ́ kpakpa. E tsu ní kɛ hyɛ e he, se kɛ̃ ɔ, e bɔ mɔde nɛ e tsu “Mawu sane kpakpa a he ní tsumi klɔuklɔu ɔ” be fɛɛ be. (Rom. 15:16; 2 Kor. 11:23) E wo ni kpahi he wami nɛ mɛ hu a pee jã. Ngmami ɔ po tsɔɔ kaa Akuila kɛ Priskila ji Paulo ‘nyɛmimɛ nɛ e kɛ mɛ tsuɔ ní ngɛ Kristo Yesu mi.’ (Rom. 12:11; 16:3) Paulo wo nyɛmimɛ nɛ a ngɛ Korinto ɔ he wami kaa a “tsu babauu ngɛ Nyɔmtsɛ ɔ ní tsumi ɔ mi.” (1 Kor. 15:58; 2 Kor. 9:8) Yehowa kɛ e mumi ɔ wo bɔfo Paulo he wami nɛ e ngma ke: “Ke nɔ ko sume kaa e ma tsu ní ɔ, lɛɛ eko ye ní hulɔ.”​—2 Tɛs. 3:10.

14. Mɛni Yesu ngɛ tsɔɔe benɛ e tu munyu nɛ a ngma ngɛ Yohane 14:12 ɔ?

14 Ní tsumi nɛ he hia pe kulaa ngɛ nyagbe ligbi nɛ ɔmɛ a mi ɔ ji fiɛɛmi kɛ kaselɔ peemi ní tsumi ɔ. Ngɛ anɔkuale mi ɔ, Yesu gba kɛ fɔ si kaa e kaseli ɔmɛ ma tsu ní tsumihi nɛ kle pe nɔ́ nɛ e tsu ɔ po! (Kane Yohane 14:12.) Pi nɛ Yesu ngɛ tsɔɔe kaa wa maa pee nyakpɛ níhi kaa bɔ nɛ e pee ɔ. Mohu ɔ, e ngɛ tsɔɔe kaa e se nyɛɛli ɔmɛ kɛ be babauu maa fiɛɛ ha nihi babauu ngɛ he slɔɔtoslɔɔtohi fuu pe bɔ nɛ e pee ɔ.

15. Mɛni sane bimihi nɛ e sa nɛ wa bi wa he, nɛ mɛni he je?

15 Ke o ji nɔ ko nɛ o tsuɔ ní ɔ, mo bi o he sane bimi nɛ ɔmɛ: ‘Anɛ a le mi ngɛ ye ní tsumi he ɔ kaa nɔ ko nɛ e tsuɔ ní wawɛɛ lo? Anɛ i gbeɔ ye ní tsumi nya ngɛ be nya, nɛ i tsuɔ lɛ saminya lo?’ Ke o heto ɔ ji ee ɔ, lɛɛ o nitsumitsɛ ɔ ma nyɛ maa ngɔ e hɛ kɛ fɔ o nɔ. Jehanɛ hu ɔ, lɔ ɔ ma ha nɛ nihi nɛ a ngɛ o ní tsumi he ɔ a bua maa jɔ Matsɛ Yemi sɛ gbi ɔ he. Ngɛ fiɛɛmi kɛ kaselɔ peemi ní tsumi ɔ he hu ɔ, mo bi o he sane bimi nɛ ɔmɛ: ‘Anɛ a le mi kaa i fiɛɛɔ wawɛɛ lo? Anɛ i dlaa ye he saminya konɛ ma nyɛ ma ye nɔ ko odase lo? Anɛ i kpaleɔ ya slaa nihi nɛ a bua jɔ sane kpakpa a he ɔ mla lo? Anɛ i kɛ ye he woɔ blɔ slɔɔtohi a nɔ nɛ a guɔ kɛ fiɛɛɔ mi be fɛɛ be lo?’ Ke o heto ɔ ji ee ɔ, lɛɛ o ma ná bua jɔmi ngɛ fiɛɛmi ní tsumi ɔ mi.

KƐ O PEEƆ O NÍ HA KƐƐ NGƐ HE JƆƆMI HE?

16. Kɛ Yesu kɛ e bɔfo ɔmɛ naa he jɔɔmi ha kɛɛ, nɛ kɛ nihi fuu nɛ a ngɛ mwɔnɛ ɔ hu naa he jɔɔmi ha kɛɛ?

16 Yesu le kaa be komɛ ɔ, e he hia nɛ e kɛ e bɔfo ɔmɛ nɛ a jɔɔ a he. Se kɛ̃ ɔ, nihi babauu ngɛ kaa nyumu niatsɛ nɛ a tu e he munyu ngɛ Yesu nɔ́ he tomi nɔ́ ɔ mi ɔ. Jamɛ a nyumu ɔ de e he ke: “Moo jɔɔ o he, ye ní, nuu ní, nɛ o ye ngɔɔmi.” (Luka 12:19; 2 Tim. 3:4) E ha nɛ he jɔɔmi kɛ hɛja jemi hyi e tsui mi tɔ. Se Yesu kɛ e kaseli ɔmɛ lɛɛ, a ngɔɛ a juɛmi tsuo kɛ mɛ níhi nɛ ma ha mɛ bua jɔmi ɔ nɔ.

Ke wa ná juɛmi nɛ da ngɛ ní tsumi kɛ He Jɔɔmi he ɔ, lɔ ɔ maa ye bua wɔ konɛ waa ngɔ wa juɛmi kɛ ma ní tsumi kpakpa nɛ ma ha wɔ bua jɔmi ɔ nɔ (Hyɛ kuku 17) *

17. Mɛni waa kɛ be nɛ waa kɛ tsu we ní ɔ peeɔ?

17 Mwɔnɛ ɔ, ke wa to kaa wa be ní tsumi yae ɔ, pi wa he pɛ nɛ wa jɔɔ, mohu ɔ, waa kɛ be ɔ eko yaa fiɛɛmi nɛ waa kɛ eko hu yaa asafo mi kpehi. Jã nɛ wa peeɔ ɔ tsɔɔ kaa wa ngɛ Yesu kasee. Ngɛ anɔkuale mi ɔ, wa naa kaselɔ peemi ní tsumi ɔ kɛ asafo mi kpehi nɛ wa maa ya a kaa nɔ́ ko nɛ e he hia wawɛɛ, enɛ ɔ he ɔ, wa bɔɔ mɔde kaa waa kɛ wa he maa wo ní nɛ ɔmɛ a peemi mi be fɛɛ be. (Heb. 10:24, 25) Ke wa hia blɔ konɛ wa ya jɔɔ wa he ngɛ he ko po ɔ, wa yaa asafo mi kpe be fɛɛ be, nɛ wa hlaa he blɔhi kɛ fiɛɛɔ ha nihi nɛ waa kɛ mɛ kpeɔ ɔ.​—2 Tim. 4:2.

18. Mɛni nɛ wa Matsɛ nɛ ji Kristo Yesu suɔ nɛ waa pee?

18 Wa bua jɔ wawɛɛ kaa wa Matsɛ nɛ ji Kristo Yesu ɔ le wa nyɛmi, nɛ e yeɔ bua wɔ konɛ wa ná juɛmi nɛ da ngɛ ní tsumi kɛ he jɔɔmi he! (Heb. 4:15) E suɔ nɛ waa jɔɔ wa he bɔ nɛ sa. Jehanɛ hu ɔ, e suɔ nɛ wa tsu ní wawɛɛ konɛ wa ná wa he lo nya hiami níhi, nɛ́ waa kɛ bua jɔmi nɛ tsu kaselɔ peemi ní tsumi ɔ. Ngɛ ní kasemi nɛ nyɛɛ se ɔ mi ɔ, wa maa na nɔ́ nɛ Yesu ngɛ tsue konɛ e kɛ kpɔ wɔ kɛ je nyɔguɛ yemi nɛ wa ngɛ mi ɔ mi.

LA 38 E Maa Waje Mo

^ kk. 5 Ngmami ɔ tsɔɔ wɔ bɔ nɛ wa ma plɛ ha kɛ ná juɛmi nɛ da ngɛ ní tsumi kɛ he jɔɔmi he. A tu He Jɔɔmi Ligbi nɛ Israel bi ɔmɛ yeɔ daa otsi ɔ he munyu ngɛ ní kasemi nɛ ɔ mi. Ní kasemi nɛ ɔ maa ye bua wɔ nɛ wa susu bɔ nɛ wa peeɔ wa ní ha ngɛ ní tsumi kɛ he jɔɔmi he ɔ he.

^ kk. 10 Yesu kaseli ɔmɛ ngɛ bu nɛ mi kuɔ kɛ ha mlaa nɛ Yehowa wo ngɛ He Jɔɔmi Ligbi ɔ he ɔ, enɛ ɔ he ɔ, benɛ a ngɛ níhi nɛ a kɛ maa pu Yesu ɔ dlae nɛ a yɔse kaa He Jɔɔmi Ligbi ɔ su ɔ, a kpa kɛ ya si be nɛ He Jɔɔmi Ligbi ɔ be.​—Luka 23:55, 56.

^ kk. 55 FONI Ɔ: Yosɛf nɛ e kɛ e weku ɔ yaa sɔlemi we ɔ ngɛ He Jɔɔmi Ligbi ɔ nɔ.

^ kk. 57 FONI Ɔ: Bitsɛ ko nɛ e tsuɔ ní kɛ hyɛɛ e weku ɔ kɛ e weku ɔ hia blɔ konɛ a ya jɔɔ a he, se a ngɔ a be ɔ eko kɛ ngɛ Mawu jami mi níhi pee.