Pẹẹ nyoone togó bel ea di m

Pẹẹ nyoone a gbò togó bel

1 TOGÓ BEL GE NÒ

“Aalii Gé Naanii Kọ Dénè Gbò Nen Á Nyooné”

“Aalii Gé Naanii Kọ Dénè Gbò Nen Á Nyooné”

BẸẸ TOGÓ BEL GBÁÁ 2020:Aalii gé naanii kọọ̀ dénè gbò nen á nyooném tení dú ló gè tuí va diileí múú.—MÁÁT. 28:19.

SỌ́L EA GÃ́BUG DÚ 79 Noomaí Va Kọ Bàá Elá Àgàlà

GE TENÍ BOO NÚ EÉ NÓ *

1-2. Éé ní e enè kà nyómá tóm beè kọ́ nè gbò bia gbẹá gã́ bànà ú Jíízọ̀s e, vaá mókà bel ní e Jíízọ̀s beè kọ́ nè va ẹ́?

KÀ LÈLÀ boo lọ̀ọ̀leè Nisan 16, 33 C.E. Sìgà gbò bia e ba beè siiá pọ̀ ló Bàrì e nyíé va géè bììlà beè àà sí kiẽ́e e ba beè lì Jíízọ̀s Kráìst mm̀ nú ea é sígá ló 36 ávà ea kil nvéeá. A beè palàge bọọ́ vá ló tṍó e bà fáálá kà lé nù ló nóo e bà géè gbĩ́ gè lolmáe ííá imá gã́ bànà úá, vaá mòn kọọ̀ bànà úáà kóló m! Ene kà nyómá tóm beè kọ́ nè gbò biaí kọọ̀ Jíízọ̀s beè kẽ̀èà aa kemà ú, vaá kpáá kọọ̀: “Vaá mè à gyaài sĩ́ kẽ e a gé kil Gálìlì. Kĩé ní e o é monííe é!”—Máát. 28:1-7; Lúùk 23:56; 24:10.

2 Tṍó e gbò biaá ni aa gã́ bànà úá, Jíízọ̀s boo a lóó beè gbóó sìlà vá ló vaá kọ́ nè va kọọ̀: “Aalii gé kọi nei gbò e a dṹùnàá kọ bà á tãanè Gálìlì, mè kĩé ní e bà é moní é.” (Máát. 28:10) Túá kà nu e Jíízọ̀s beè naa tṍó ea kẽeà aa kemà ú beè dú gè zọ̀ gbò e bà ólò nyoonée nvée ié bìlà ló bel. Gbẹá kĩá ní ea beè nè va sìgà gbò bel dùùlà bá deè tṍ ea palàge dì bíi é!

BÀ MÉE NÍ E JÍÍZỌ̀S BEÈ LẸ̀Ẹ̀LÀ KỌ BÀÁ GÉ NAA GBÒ NYÒÒNE NVÉE Ẽ́?

Tṍó e Jíízọ̀s beè mòn gbò tóm nè dõòna gbò gbẹá Gálílì tṍó ea ni kẽeà aa kemà ú, a beè nè va log kọọ̀, “aalii gé naanii kọ dénè gbò nen á nyooné” (Ẹ̀b 3-4 kpò)

3-4. Éé ní ea náa vaá è kọọ̀ lẹ̀ẹ̀là tóm ea ẽá mm̀ kpá Máátìù 28:19, 20 náa beè dì nè áá gbò tóm Jíízọ̀s e? (Ẹ̀b fùtó ea di boo kóó kpáí.)

3 Bugi Máátìù 28:16-20. Gbẹá kè bilà ló bel e Jíízọ̀s beè nooá, a beè ló bel kilma ló tóm ea palàge dì bíi e pá a gbò nyòòne nvée é sí mm̀ zivèkà túá gbò gbááá—vaá níà íb tóm e beele gé sí nágé deè nieí é. Jíízọ̀s beè kọọ̀: “Boo bée vó, aalii gé naanii kọ dénè gbò nen á nyooné, tení dú ló gè . . . noomaíva kọ bà á gbàn tṍ ló dénè lẹ̀ẹ̀là e m beè nèi.”

4 Jíízọ̀s gbĩ́ kọọ̀ dénè pá a gbò nyòòne nvée á kọ́ kpẹ̀a. Nakà lẹ̀ẹ̀làí náa beè nèà áá 11 pá a gbò tóm e ba beè bọ́ló dẹ̀lẹ̀ nyíé booá. Éé ní ea náa è agàla boo é? Lé, é kọọ̀ áá gbò tómá ní e ba beè di boo gù Gálìlì tṍó e Jíízọ̀s géè nè lẹ̀ẹ̀là kọ bàá àà gé naa kọọ̀ dénè gbò nen á nyoonèèe nvée ẽ́? Kẽ̀èa boo kọọ̀ nyómá tómá beè kọ́ nè gbò biaá kọọ̀: “[Gálìlì] ní e o é monííe é!” Vó à naa, gbò bia e ba beè bọ́ló dẹ̀lẹ̀ nyíé booá beè láá dì nàgé kĩá. Sõò níì áá vó nì. Neǹ tóm Pọ́ọ̀l beè tẹlẹ bàlà kẽ kọọ̀ Jíízọ̀s beè sila ló “gã́ bug nen e a é téní zelí bóó nè vòò tub (500) nen e bà ólò nyoonée nvée . . . tẽ̀ènè tóm.” (1 Kọ́r. 15:6) Gbẹá ãà ẽ?

5. Éé ní e nóò lọl mm̀ 1 Kọ́rìnt 15:6 é?

5 À íe gbò lé bug ea naa kọ é zìgà kọọ̀ nú ea ẽ́á mm̀ kpá Máátìù 28 togó ní ea beè di bùlà Pọ́ọ̀l tṍó ea géè ló bel kilma ló bila ló bel ea beè naaá gbẹá Gálìlìa ẹ. Boo béè mókà gbò bug é? Túá kà, gã́bug gbò e bà ólò nyoone nvéè Jíízọ̀s beè dú Gálìlì. Vó à naa, àé válí ló gã́bug nen gè bõoná boo gù Gálìlì tãa vó e bà bṍóná tọọ̀ enè nen gbẹá Jèrúsalẹ̀m. Ní ea égè bàà kà, Jíízọ̀s ea beè kẽ̀èà aa kemà úá beè sila ló 11 pá a gbò tóm e ba beè bọ́lọ́ dẹ̀lẹ̀ nyíé boo gbẹá ene kà tọ ea beè di Jèrúsalẹ̀m. Beè Jíízọ̀s beè gbĩ́ gè lẹ̀ẹ̀là áá gbò tómá kọ bàá gé kọ́ kpẹ̀a vaá naa kọọ̀ gbò nen á nyoonèèe nvée, à gáẹ̀ beè láá naa vó gbẹá Jèrúsalẹ̀m tãa vó ea kọ́ nè gbò biaá nè ọ̀và, bií ló dõòna gbò kọ bàá dú Gálìlì.—Lúùk 24:33, 36.

6. Mósĩ́ deè ní e kpá Máátìù 28:20 zógè kọọ̀ lẹ̀ẹ̀là ea kọ́ é àà gé naa gbò nyòòne nvéeá lóá bel kilma ló deè nieí é, vaá mósĩ́ deè ní e gbò nen dì e bà gé gban tṍ ló lẹ̀ẹ̀làí é?

6 Nvèè kpíí ló ní ea égè taà kà bug ea náa à dú bíi. Lẹ̀ẹ̀là e Jíízọ̀s beè nè gbò e bà ólò nyoonée nvéeá kọ bàá àà gé naa kọọ̀ dénè gbò nen á nyoonèèe nvée náa géè loá nè áá gbò níí Kráìst mm̀ túá gbò gbááá. Éé ní ea náa è nyimá naa vóé? Jíízọ̀s beè nvèè kùbmà ló a bel tení dú ló gè kọọ̀: “Nda é díí ló lee, dọ̀ kùbmà nvée bàlà booí.” (Máát. 28:20) Dì belí bé e Jíízọ̀s beè kọ́ naaá, gã́bug nen dì e bà gé náa kọọ̀ gbò nen á nyoonée nvée deè nieí. Zẹ́ẹ́ na bugi togó boo! Nú ea sigè ńkem à gá dú 300,000 gbò nen dì e bà gé diìa múú vaá dú Gbò Neǹ Ditõ̀ò Jìhóvà buù gbáá vaá dú gbò e bà gé nyoone nvéè Jíízọ̀s Kráìst!

7. Éé ní eé gé ló sọ́l boo é, vaá boo béè éé?

7 Gã́bug gbò e bà gé nó Kpá Káí gé sim kilsĩ́ vaá dììa múú. Sõò, sìgà gbò e bà gé nó Kpá Káí lee ólò siiá pọ̀ ló gè dú gbò e bàé nyoone nvéè Kráìst. Bà ólò dé kpéè ló ba nònù, sõò bà náa é sim kilsĩ́ vaá dììa múú. Be ò gé sẹlẹ nò Kpá Káí, è agàla boo kọọ̀ ò gbĩ́ì ge nvèè bá nè nen eo ólò noòmà Kpá Káí kọ á tú nú ea dã́ siimá tóm vaá dú nen ea é nyoone nvéè Kráìst. Nakà togó belí é ló sọ́l boo bé eé láá nvèè bá nè nen e ólò noòmà Kpá Káí kọ á vùlè Jìhóvà vaá sìm kilsĩ́ naa. Éé ní ea náa vaá à dú bíi gè ló sọ́l boo nakà togó belí é? Boo béè kọọ̀ à íe tṍó ea é dú bíi kọ é beeláfùl be èé tú nònùá kilma sĩ́ àbèè kọọ̀ èé sẹẹà.

PÌÌGÀ GE NVÈÈ BÁ NÈ NEN EO ÓLÒ NOÒMÀ KPÁ KÁÍ KỌ Á VÙLÈ JÌHÓVÀ

8. Éé ní ea náa vaá à ólò tàvàlà sìgà tṍó ge láá nvèè bá nè gbò e ólò noòmà Kpá Káí kọ bàá vùlè Jìhóvà ẹ?

8 Jìhóvà gbĩ́ kọọ̀ gbò nen á fãàe boo béè vulè e bà íe kilmàèé ló. Vó à naa, bẹẹ bùlà á dú gè nvèè bá nè gbò e ólò noòmà Kpá Káí kọ bàá dã́ ból ló kọọ̀ Jìhóvà palàge bùlà nú ea kil ló buù ọ̀và vaá palàge vùlè va. È gbĩ́ì ge nvèè bá nè va kọ bàá mòn Jìhóvà dì belí “tẹ̀ gbò e bà náa íe tẹ̀, ea ólò kpènà gbò vaà tãa.” (Ps. 68:5) Tṍó e gbò eo ólò noòmà Kpá Káí ni mon bé e Bàrì vulè va naa, àé gbóó láá tọá vá ló vaá naa kọ baala á láá kpáá vùlè Bàrì. Àé láá tàvàla ló sìgà gbò nvín nò Kpá Káí ge mòn Jìhóvà dì belí Tẹ̀ ea vulè va boo béè kọọ̀ tẹ̀ ea beè bòn va náa beè vùlè va. (2 Tím. 3:1, 3) Boo tṍó e nò Kpá Káíá gé kilsĩ́, nvèè kà mm̀ gbò lé-lé kpãa e Jìhóvà íé. Nvèè bá nè gbò eo ólò noòmà Kpá Káí kọ bàá dã́tẽ́ ló kọọ̀ bẹẹ Bàrì ea íe vulè gbĩ́ kọ bàá ié dùm e bè náa tá, vaá ẹlẹ di kpènà ló ge nvèè bá nè va kọ bàá teelá tùlà ba nu sẹ̀ẹ̀a sĩ́. Dõòna kà éé ní eé láá kpáá naa ẽ́?

9-10. Mókà gbò kpá ní eé sẹẹmà nò Kpá Káí ẹ́, vaá éé ní ea náa à dú gbò kpáí é?

9 Noòmà va kpá ea kọlà “Éé Ní E Kpá Káí É Láá Noòmài Ẽ́?” nè “How to Remain in God’s Love.Ba beè emí na gbò kpáí kọ á nvèè bá nèi kọ é láá noòmà nú ea é íná nyíè bẹẹ gbò nvín nò Kpá Káí. Dì belí nu dòòmà bá, 1 togó mm̀ kpá ea kọlà Noòmài áálá gbò bíb ea kọ́ọ̀: É kọọ̀ Bàrì ẹb gé nú ea kilíí ló, sẹ̀ ẹ̀ẹ̀ neǹ bàg gẹ?, Tṍó e gbò nen mon tã̀àgã̀ à ólò tọá ló Bàrì naa vàẹ?, nè É kọọ̀ òó láá dú kóò Jìhóvà? Èé kọ́ vàẹ kilma ló kpá ea kọlà Remain in God’s Love e? Nakà kpá é nveè bá nè nvín nò Kpá Káí kọ á dã́tẽ́ ló bé e gè tú gbò nòòkúu ea di mm̀ Kpá Káí siimá tóm é láá nvèè bá nè a dùm vaá naa kọ á kpáá dũ̀ùà bã kpàn Jìhóvà naa. Kọbè à gá náa o beè noòmà nuù dõòna gbò lọl mm̀ kpáí, palàge kpoogá dee ló leevè nyòòmà buù kà nònù, vaá ò tú bíì buù nen eo ólò noòmà Kpá Káí sẹ̀ẹ̀a bùlà.

10 Sõò, éé ní eo é náa be à gá náa vaá nvín nò Kpá Káíá à ié lèèma mm̀ dõòna kà togó bel vaá kpá ea ló bel kilma ló níá á gé gbàà Gbò Vídiò Nè Kpá E Ólò Noòmà Gbò Nen ẽ? Òé láá sièe kpóó ló kọ á bugi kpáá boo a lóó kọbé ò láá kilíí sĩ́ ló bọọ nònù lọl mm̀ ene kà gbàà gbò kpá e beè kolí bée kọ èé láá noomá Kpá Káíá.

Tú tã̀àgã ló Bàrì dààmà togó nònùí (Ẹ̀b 11 kpò)

11. Mó tṍó ní eé tú tã̀àgã ló Bàrì dààmà togó nè ge nvèèmà kùbmà ló nò Kpá Káí é, vaá mósĩ́ deè ní eé láá nvèèmà bá nè nen e ólò noòmà Kpá Káí kọ á nyimá nú ea náa níí à palàge dú bíi é?

11 Tú tã̀àgã ló Bàrì dààmà togó nònùí. À ólò palàge dú lé gè tú tã̀àgã ló Bàrì dààmà togó nò Kpá Káí nè ge nvèèmà kùbmà ló áá bé e ni mon kọọ̀ nònùa a síi kúm kẽ mm̀ tẽ̀ènè sèa àbèè gbò sè ea bẽene. Èé íè ge nvèè bá nè nvín nò Kpá Káíá kọ á nyimá kọọ̀ áá nyómá káí Bàrì ní ea é láá nvèè bá nèi kọ é dã́tẽ́ ló Kpá Káí é. Sìgà gbò e bà ólò noòmà Kpá Káí baatẽ́ nú ea náa vaá bà ólò tú tã̀àgã ló Bàrì dààmà togó tení dú ló gè bugi Jém̀z 1:5, ea kọ́ọ̀: “Sõò be nyìmà nu nání ene nen e a dìí gbàà, á bàn kọ Bàrì á neèe.” Tṍóá, nen ea ólò noòmà Kpá Káíá é gbóó bĩiná nvín nò Kpá Káíá kọọ̀, “Mósĩ́ deè ní eé láá bàn nyìmà nù lọl bá Bàrì e?” Nvín nò Kpá Káíá é gbóó láá zìgà kọọ̀ à dú bíi gè tã̀àgã ló Bàrì.

12. Mósĩ́ deè ní eo é láá tú nu ea di mm̀ kpá Psalm 139:2-4 nvèèmà bá nè nen eo ólò noòmà Kpá Káí kọ á taaá ló, ló bel nè Jìhóvà mm̀ tã̀àgã ló é?

12 Noòmà o nvín nò Kpá Káí bé ea é tãàgã ló Bàrì naa. Naa kọ á àgala boo kọọ̀ Jìhóvà gbĩ́ gè dã́ tã̀àgã ló ea aàẹ́ bùlà. Baatẽ́ nèe kọọ̀ èé láá kọ́ dénè bẹẹ bùlà nè Jìhóvà tṍó e áá bẹ̀ì gé tã̀àgã ló Bàrì—èé kọ́ nèe bã̀àna gbò nú e née gé láá kọ́ nè dõòna gbò. Kẽ̀èa boo kọọ̀ Jìhóvà zẹ́ẹ́ nyimá dénè nú ea dìí bùlà. (Bugi Psalm 139:2-4.) Èé láá siè nàgé kpóó ló nen e ólò noòmà Kpá Káí kọ á bàn nvèè bá lọl bá Bàrì kọ á nyaanàè a bug nè ge láá aa mm̀ pọ́lọ́ dùm. Dì belí nu dòòmà bá, nen ea ni tú gã́bug tṍó noomá Kpá Káí é láá dì ea gé gbááá ló enè íb sẹ̀lẹ̀ nù deè bõ̀séi e náa bọ́ló gbò níí Kráìst. À nyímá kọ à dú pọ́lọ́, sõò à íe gbò nú ea di ló ea ólò kpèé ló. Sièe kpóó ló kọ á kọ́ kà lèlà bé ea tọ́aẹ́ ló naa nè Jìhóvà vaá bàn Bàrì kọ á nveenìè bá neèe kọ á láá vulèè áá gbò nú ea léémá Bàrì.—Ps. 97:10.

Kolí nen eo ólò noòmà Kpá Káí siimá nònù (Ẹ̀b 13 kpò)

13. (a) Éé ní ea náa à bọ́ló kọ é gá pee tṍó ló gè kolí nen e ólò zọ̀ noá Kpá Káí siimá nònù ẽ? (b) Mósĩ́ deè ní eé láá naa kọọ̀ lóó nen e ólò noòmà Kpá Káí á dĩ̀ìnà gbẹá nònù ẽ?

13 Ó gá pee tṍó ló gè kolí nen eo ólò noòmà Kpá Káí siimá nònù. Nú eo nvín nò Kpá Káí dã́ vaá mòn gbẹá bẹẹ gbò nònù é láá tọá ẹ́ ló vaá sièe kpóó ló kọ á sim kilsĩ́ gè fã̀ Jìhóvà. Zogèe vídiò ea kọlà Éé Ní Ea Ólò Naaá Kingdom Họ́ọ̀l lẹ? vaá ò tú táàa ló bùlà kolmáe siimá nònù. Kpẽ́e kpègè faà boo be à válí. Àé dú lé gè faalá kele-kele nen siimá tṍó eo gé zọ́ẹ noá Kpá Káí. Tṍó eo náà vó, é náa kọ á nyimá ló dõòna gbò e bà di bõ̀ònatõ̀òa, vaá àé náa kọ lóóe á dĩ̀ìnà tṍó ea íná nònù.

NVÈÈ BÁ NÈ NEN EO ÓLÒ NOÒMÀ KPÁ KÁÍ KỌ Á SÌM KILSĨ́ MM̀ GE FÃ̀ BÀRÌ

14. Éé ní ea é láá nvèè bá nè nen e ólò zọ̀ noá Kpá Káí kọ á láá sìm kilsĩ́ mm̀ ge fã̀ Bàrì e?

14 Bẹẹ nu sẹ̀ẹ̀a sĩ́ á dú gè nvèè bá nè nen e ólò noòmà Kpá Káí kọ á sìm kilsĩ́ mm̀ ge fã̀ Bàrì. (Ẹ́fẹ. 4:13) Tṍó e nen zigà ge zọ̀i noá Kpá Káí, àé láá ká bùlà gbẹẹ́ boo áá bélè e ẹlẹ é íèè lọl ló. Sõò tṍó ea vulè kilma ló Jìhóvà ni bọọ, àé gbóó láá dààmà togó gè bugi togó boo bé ea é láá nveenìè bá nè dõòna gbò naa, bã̀àna gbò e bà di mm̀ bõ̀ònatõ̀ò. (Máát. 22:37-39) Tṍó ea bọ́ló, ó gá òòà aa ló gè kọ́ nè nen eo ólò noòmà Kpá Káí kọ è íè nèà deè ge tú kpègè nvèèmà sãa kúm sìtóm kọ̀ kpẹ̀a.

Noòmà nen eo ólò zọ̀ noá Kpá Káí nú ea é náa tṍó e tã̀àgã̀ bã́ kẽ (Ẹ̀b 15 kpò)

15. Mósĩ́ deè ní eé láá nvèèmà bá nè nen e ólò noòmà Kpá Káí kọ á naa nú ea lelà tṍó e tã̀àgã̀ bã́ kẽé?

15 Noòmà nen eo ólò zọ̀ noá Kpá Káí nú ea é náa tṍó e tã̀àgã̀ bã́ kẽ. Dì belí nu dòòmà bá, be à gá náa vaá nen eo ólò zọ̀ noá Kpá Káí ea ólò kọ́ kpẹ̀a sõò à gáà dììa múú à kọ́ nè ni kọọ̀ nen ea di mm̀ bõ̀ònatõ̀ò náa nú ea bẽ́èmàè ẽ. Tãa vó eo zọọ̀ enè sĩ́ dù, baatẽ́ nèe nú e Kpá Káí kọ́ á naa. Àé láá ia ló nè vígàa, sõò be náa é láá lọ̀l nyíé boo, á tú gbọ́ọ́-gbọọ̀ ló nè bá vulè siimá ló nená boo béè ge ‘duulà a vígàa nvea bá.’ (Doolé ló Máátìù 18:15.) Nvèè bá nè nen eo ólò noòmà Kpá Káí kọ á kpoogá dee ló nyòòmà bel ea é ló. Zogèe bé ea é láá tú JW Library® app, Research Guide for Jehovah’s Witnesses, nè jw.org® noomá gbò sĩ́deè gè láá kpoogè dee ló tã̀àgã̀ naa. Be à nó sĩ́deè gè láá kpoogè dee ló tã̀àgã̀ ea bã́ zẹ̀ẹ̀ nen nè ẹ̀ẹ̀ besĩ́ à kálá dììa múú, àé íé lé gbaa ló kilma ló gbò e bà di mm̀ bõ̀ònatõ̀ò tṍó ea ni diìa múú lọ̀l.

16. Mókà gbò bélè ní e olo monì ló gè faalá dõòna gbò siimá ló nen eo ólò noòmà Kpá Káí tṍó eo gé nói Kpá Káí é?

16 Faalá dõòna gbò e bà di bọọ bõ̀ònatõ̀ò—àbèè nen ea gé kudẽe ló sẹ́kiùt tṍó ea dú gé kãa bọọ bõ̀ònatõ̀ò—siimá gé zọ̀ẹ noá Kpá Káí. Boo béè éé? Gbá ló gbò nú e beè zẹ́ẹ́ kolí béeá, dõòna kà pá vígà é láá nvèè bá nè nen eo ólò noòmà Kpá Káí kilma ló kiẽ́e e olo nóo láà teá tùlà. Dì belí nu dòòmà bá, be à gá náa vaá a piìga boo gã́bug tṍó gè aa ló gè ṍ sĩi sõò à gáà valí. Faalá neǹ vígà ea beè láá aa ló gè ṍ sĩi ea beè piigà gã́bug tṍó besĩ́ à kálá valíé ló siimáé ló tṍó eo é gé noi Kpá Káí. Dõòna kà neǹ vígà é láá ló bel dùùlà bá deè tṍ ea dúe bíi ló gè dã̀. Be à gá náa vaá lóó ni náa tááá gè sẹlẹ nò Kpá Káíá gbẹá kèsĩ́ vígà e togóe ni sim tùlà nu, kọ́ nèe kọ á sẹlẹ nò Kpá Káíá. Ge faalá dõòna gbò siimá é láá naa kọọ̀ nen eo ólò noòmà Kpá Káí á ié dọ̀ bélè lọl ló nú e baala ni téní bá. Kẽ̀èa boo kọọ̀, bẹẹ nu sẹ̀ẹ̀a sĩ́ dú gè nvèè bá nè nen e ólò zọ̀ noá Kpá Káí kọ á sìm kilsĩ́ mm̀ ge fã̀ Bàrì.

É KỌ M̀Ḿ KUB GÈ KPÁÁ ZỌ̀Ẹ NOÁ KPÁ KÁÍ?

17-18. Éé ní ea bọ́ló kọ ó bugi togó boo tṍó eo gé bééláfùl be òé kub gè kpáá zọ̀ nen noá Kpá Káí é?

17 Be à gá náa vaá nen eo ólò noòmà Kpá Káí náa nyááná bá ló a dùm, à íe tṍó ea é bọ́ló kọ ó bĩìà o bá kọọ̀, ‘É kọ m̀ḿ kub gè kpáá zọ̀ẹ noá Kpá Káí?’ Besĩ́ ò kálá nè béèlàfùl, à bọ́ló kọ ó bugi togó boo nú e nená é láá naa. À ólò tú gã́bug tṍó bá sìgà nen ge sìm kilsĩ́ èlmà sìgà nen. Bĩià o bá kọọ̀: ‘É kọọ̀ nen em ólò noòmàe Kpá Káí dì ea gé sim gé kilsĩ́ dẹ̀ẹ̀a boo bé ea dìtõ̀ò dì naa?’ ‘É kọ à gé “gban tṍ ló,” àbèè ge tú gbò nú ea gé nó siimá tóm?’ (Máát. 28:20) Àé láá tú gã́bug tṍó bá nen ea ólò nó Kpá Káí gè kọ á dú nen ea é nyoone nvéè Kráìst, sõò à bọ́ló kọ á kilsĩ́ gè nyaaná bá ló a sĩ́deè tõò dùm.

18 Éé ní eé náa beè nen e ni nóòmà Kpá Káí gã́bug dee náa zógè kọọ̀ nònùa dúèe bíi ló é? Zẹ́ẹ́ ni bugi togó kọọ̀: Nen eo ólò noòmà Kpá Káí a nó kpá ea kọlà Noòmài lọ̀l, vaá be à sẹlẹ a daamà togó gè no nágé kpá ea kọlà Remain in God’s Love, sõò à gáà sí nònù tọ́ọ̀ dee—bã̀àna kè sẹ̀lẹ̀nù ge kẽ̀èa boo ú Kráìst! Vaá à ólò lọẹ gè nó nu gã́bug tṍó boo béè bug e bè náa bọọ̀gẹ̀ dú bíi. Be à ólò meà naa vó, à bọ́ló kọọ̀ tṍó eo gé zọ́ẹ loá sọ́l boo, ó ló kà kà bel nèe. *

19. Éé ní e olo é láá kọ́ nè nen ea bélí kọ náa zaàva ló Kpá Káí ea gé nó ẽ́, vaá éé ní ea bọ́ló kọ ó bugi togó boo é?

19 Òé láá dààmà togó tení dú ló gè bĩináe kọọ̀, ‘Éé ní eo bulà kọọ̀ àé bọọ̀gẹ̀ àgà ní ló be ò dú Neǹ Ditõ̀ò Jìhóvà ẹ?’ Nen ea gé nó Kpá Káíá é láá aalá kọọ̀, ‘À ólò leemám gè nó Kpá Káí, sõò ním gé dú Neǹ Ditõ̀ò Jìhóvà!’ Be níà a bùlà bã̀àna tṍó ea ni tú gã́bug dee noomá Kpá Káí é, é kọ náa é dú lé gè kùb ge kpáá tú nò Kpá Káíá kilma sĩ́? Boo dõòna bá, nen eo ólò noòmà Kpá Káí é láá kọ́ nè ni nú ea náa vaá náa simìè kilsĩ́. Dì belí nu dòòmà bá, àé láá dú gè kọọ̀ ge kọ́ kpẹ̀a ní ea síìmàe pọ̀ẹ. Tṍó eo ni nyímá nú ea gé tãagẽ́e, òé gbóó láá nyimá sĩ́deè ge nvèèmà bá nèe.

Ó gá peè gã́bug tṍó sẹ̀ẹ̀mà nò Kpá Káí ló nen e bè náa sim kilsĩ́ (Ẹ̀b 20 kpò)

20. Mósĩ́ deè ní e nú ea di mm̀ kpá Tóm 13:48 é láá nvèè bá nèi kọ é nyimá tṍó eé kilsĩ́ gè zọ̀ nen noá Kpá Káí nè tṍó eé nveè kùbmà ló é?

20 À dú pọ́lọ́ kọọ̀, sìgà gbò e bà gé nó Kpá Káí dì belí gbò e ba beè di mm̀ deè Èzíkiẹ̀la. Jìhóvà beè kọ́ nè Èzíkiẹ̀l kìlmà vá ló kọọ̀: “Ẹ̀bvé! Ò tõò vá ló belí sọ́l ea palàge kpe ló nen, kà kpéè moǹ sọ́l e bà tú gòmà kpaamá. Bàé dã́ gbò bel eo kọ́ọ̀ nè va, sõò tọ́ọ̀ ọ̀và náa é lábmá láb.” (Èzí. 33:32) Àé láá tàvàlàí ló gè kọ́ nè nen kọ èé kub gè zọ̀ẹ noá Kpá Káí. Sõò, “tṍó á géná.” (1 Kọ́r. 7:29) Tãa vó e peè gã́bug tṍó sẹ̀ẹ̀mà nò Kpá Káí ló nen e bè náa sim kilsĩ́, à dú bíi kọ é àà gé gbĩ́ gbò e bà lábví láb ea zógè kọọ̀ “Bàrì beè sà kọ bà é ié dùm e bè naa tá.”—Bugi Tóm 13:48.

Àé láá ié gbò e bà di kiẽ́e eo ólò kọ́ kpẹ̀a e bà gé ban Bàrì nyòòmà nvèè bá (Ẹ̀b 20 kpò)

21. Éé ní ea dú bẹẹ togó bel gbáá 2020 e, vaá éé ní ea náa à bọ́ló é?

21 Togó bel gbáá 2020, gé nveè bá nèi kọ é ká bùlà gbẹẹ́ boo bé eé láá palàge naa kọ gbò nen á nyoone nvéè Kráìst naa. À fáálá sìgà gbò bel e Jíízọ̀s beè ló tṍó ea beè zọ̀ gbò nen ié kà agẹ bá bila ló bel gbẹá boo gù Gálìlìa, ea kọ́ọ̀: Aalii gé naanii kọ dénè gbò nen á nyooném tení dú ló gè tuí va diileí múú.Máát. 28:19.

À dú bẹẹ béèlàfùl ge ká bùlà gbẹẹ́ boo ge sìm kilsĩ́ mm̀ bẹẹ tóm gè naa kọọ̀ gbò nen á nyoone nvéè Kráìst nè ge nvèè bá nè gbò e ólò noòmà Kpá Káí kọ bàá dììa múú (Ẹ̀b 21 kpò)

SỌ́L EA GÃ́BUG DÚ 70 Gbĩ́ Gbò Nen E Bà Íe Tàn

^ par. 5 Bẹẹ togó bel gbáá 2020 síèi kpóó ló kọọ̀, “naanii kọ dénè gbò nen á nyooné.” Dénè gbò gyóòlo Jìhóvà íè ge gbàn tṍ ló nakà lẹ̀ẹ̀làí. Mósĩ́ deè ní eé láá siè kpóó ló gbò e gé zọ noá Kpá Káí kọbé bà dú gbò nyòòne nvéè Kráìst e? Nakà togó bel ge nòí é zógèi bé eé láá nvèè bá nè gbò e gé zọ noá Kpá Káí kọ bàá láá dũ̀ùà bã kpàn Jìhóvà naa. Èé nó nágé bé eé láá beeláfùl naa be èé kilsĩ́ gè zọ̀ nen e ólò noòmà Kpá Káí noá nu àbèè kọ née zọnàe noá ná nu.