Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

NIKASEMƆ 3

Ojara Wa Hã Yehowa O-Nyɔŋmɔ Lɛ!

Ojara Wa Hã Yehowa O-Nyɔŋmɔ Lɛ!

“Ekai wɔ be ni aba wɔ shi lɛ.”​—LALA 136:23.

LALA 33 Shɛ Ojatsu Lɛ Ofɔ̃ Yehowa Nɔ

NƆ NI ABAASUSU HE *

1-2. Mɛɛ shihilɛi Yehowa tsuji babaoo kɛkpeɔ? Ni te enɛ baanyɛ ahã amɛnu he amɛhã tɛŋŋ?

SUSUMƆ shihilɛi etɛ nɛɛ ahe okwɛ: Nyɛmi nuu oblanyo ko bɛ hewalɛ, shi be ni etee helatsamɔhe lɛ akɛɛ lɛ akɛ ehela lɛ eyaŋ, moŋ lɛ emli baawo wu. Nyɛmi nuu ko ni eye fe afii 50 lɛ kɛ enitsumɔ shwɛɛɛ kwraa. Shi ashwie lɛ kɛjɛ nitsumɔ lɛ mli, ni etao eko aahu, shi enáaa. Nyɛmi yoo anɔkwafo ko ni amrɔ nɛɛ egbɔ lɛ nyɛɛɛ etsu pii yɛ Yehowa sɔɔmɔ lɛ mli tamɔ efeɔ be ko ni eho lɛ.

2 Kɛ́ okɛ shihilɛi ni wɔtsĩ tã kɛtsɔ hiɛ lɛ eko loo ekroko ni tamɔ nakai kpe lɛ, ewaaa akɛ obaanu he akɛ ohe bɛ sɛɛnamɔ. Ni kɛ́ onu he nakai lɛ, omiishɛɛ fɛɛ tãa, onuɔ he akɛ yaka gbɔmɔ ji bo, ni onuɔ he akɛ mɛi sumɔŋ ni amɛkɛ bo abɔ.

3. Te Satan kɛ mɛi ni ená amɛnɔ hewalɛ lɛ buɔ adesai awala amɛhãa tɛŋŋ?

3 Ŋmɛnɛ lɛ, mɛi pii ni yɔɔ je lɛ mli lɛ ebuuu wala, ni nakai nɔŋŋ Satan yɔɔ. Ebuuu adesai ehãaa nɔ ko nɔ ko. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, no mli lɛ ele krɛdɛɛ akɛ, kɛ́ Hawa ye tso lɛ nɔ yibii lɛ eko lɛ, ebaagbo, shi elaka lɛ akɛ, kɛ́ eye lɛ egboŋ, moŋ lɛ, ebaatamɔ Nyɔŋmɔ. Ani enɛ jeee yitsoŋwalɛ sane? Kɛjɛ blema tɔ̃ɔ lɛ, je nɛŋ jarayeli gbɛjianɔtoi, maŋkwramɔ gbɛjianɔtoi, kɛ jamɔi fɛɛ kã Satan dɛŋ. No hewɔ lɛ, ebɛ naakpɛɛ akɛ jarayelɔi pii, maŋkwralɔi babaoo, kɛ jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi pii ebuuu wala ni amɛnuuu he amɛhãaa mɛi.

4. Mɛni he wɔbaasusu yɛ nikasemɔ nɛɛ mli?

4 Yehowa tamɔɔɔ Satan kɛ ewebii lɛ. Lɛ lɛ, eesumɔ ni wɔnu he akɛ wɔhe yɛ sɛɛnamɔ, ni kɛ́ wɔkɛ naagbai ni baanyɛ ahã wɔnu he akɛ wɔbɛ nɔ ko mli lɛ kpe lɛ, eyeɔ ebuaa wɔ koni wɔnyɛ wɔdamɔ naa. (Lala 136:23; Rom. 12:3) Yɛ nikasemɔ nɛɛ mli lɛ, wɔbaana bɔ ni Yehowa yeɔ ebuaa wɔ kɛ́ (1) hela mɔ wɔ, (2) wɔhe fi wɔ yɛ shika gbɛfaŋ, loo (3) gbɔlɛ hewɔ lɛ, wɔnu he akɛ nɔ ko kwraa bɛ ni wɔbaanyɛ wɔtsu wɔhã lɛ. Shi dani wɔbaabote no mli lɛ, hã wɔkwɛ nɔ hewɔ ni esaaa akɛ wɔyiŋ feɔ wɔ kɔshikɔshi kɔkɔɔkɔ akɛ, wɔhe yɛ sɛɛnamɔ kɛhã Yehowa lɛ.

WƆJARA WA YƐ YEHOWA HIƐ

5. Mɛni hãa onaa lɛɛlɛŋ akɛ adesai ajara wa hã Yehowa?

5 Eyɛ mli akɛ shikpɔŋ sũ Yehowa kɛbɔ wɔ moŋ, shi wɔjara wa hã lɛ kwraa fe sũ. (1 Mo. 2:7) Te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ enɛ? Klɛŋklɛŋ lɛ, Yehowa bɔ wɔ bɔ ni wɔbaanyɛ wɔjie esui lɛ kpo. (1 Mo. 1:27) Enɛ hewɔ lɛ, wɔnɔ kwɔ kwraa fe nibii krokomɛi fɛɛ ni Nyɔŋmɔ ebɔ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ, ni no hewɔ ekɛ shikpɔŋ lɛ kɛ kooloi lɛ akwɛmɔ wo wɔdɛŋ lɛ.​—Lala 8:4-8.

6. Mɛɛ nɔ kroko hu hãa wɔnaa akɛ adesai ajara wa hã Yehowa, tsɛ amɛyeee emuu?

6 Adam esha lɛ po hãaa Yehowa anu he akɛ adesai ahe bɛ sɛɛnamɔ dɔŋŋ. Wɔjara wa hã lɛ lolo. Anɔkwa, wɔjara wa hã lɛ aahu akɛ, etsu Yesu, e-Bi ni eshwɛɛɛ ehe kwraa lɛ akɛ ebagbo kɛkpɔ̃ wɔ. (1 Yoh. 4:9, 10) Kpɔmɔnɔ lɛ hewɔ lɛ, Yehowa baatee mɛi ni egboi yɛ Adam esha lɛ hewɔ lɛ shi; ebaatee “jalɔi kɛ mɛi ni ejaaa fɛɛ” shi. (Bɔf. 24:15) Biblia lɛ hãa wɔleɔ akɛ, wɔyɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛ jio, wɔbɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛ jio, wɔyɛ shika jio, wɔbɛ shika jio, oblahii kɛ oblayei ji wɔ jio, wɔgbɔlɔ jio lɛ, wɔjara wa hã Yehowa.​—Bɔf. 10:34, 35.

7. Mɛni ekoŋŋ hãa wɔ, ni ji Nyɔŋmɔ tsuji lɛ, naa akɛ wɔjara wa hã lɛ?

7 Nibii krokomɛi yɛ ni yeɔ odase akɛ wɔjara wa hã Yehowa. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ehã wɔnu sane kpakpa lɛ, ni ekwɛ bɔ ni wɔfee wɔnii wɔhã yɛ he. (Yoh. 6:44) Be ni ena mɔdɛŋ ni wɔbɔɔ koni wɔbatsɔmɔ enanemɛi lɛ, eye ebua wɔ koni wɔmɔdɛŋbɔi lɛ awo yibii kpakpai. (Yak. 4:8) Agbɛnɛ hu, Yehowa miitsɔɔ wɔ nii. Enɛ heɔ be kɛ hewalɛ, shi eefee, ejaakɛ wɔjara wa hã lɛ. Ele mɛi ni wɔji bianɛ, ni ele akɛ wɔbaanyɛ wɔya wɔhiɛ lolo. Akɛni esumɔɔ wɔ hewɔ lɛ, etsɔseɔ wɔ hu. (Abɛi 3:11, 12) Ani enɛɛmɛi fɛɛ yeee odase akɛ wɔjara wa hã Yehowa?

8. Mɛɛ gbɛ nɔ Lala 18:27-29 lɛ baanyɛ ahã wɔná jwɛŋmɔ ni ja yɛ wɔnaagbai lɛ ahe?

8 Mɛi komɛi bu Maŋtsɛ David yaka gbɔmɔ, shi ehiɛ kpaaa nɔ akɛ Yehowa sumɔɔ lɛ ni eeye eebua lɛ. Enɛ ye ebua lɛ ni efi shi, eyɛ mli akɛ shihilɛ ni ekɛkpe lɛ bɛ mlɛo. (2 Sam. 16:5-7) Kɛ́ wɔkɛ naagba ko kpe loo shihilɛ ko hã wɔhao lɛ, Yehowa baanyɛ aye abua wɔ ni wɔná jwɛŋmɔ ni ja yɛ he, ni ebaanyɛ eye ebua wɔ ni wɔya nɔ wɔsɔmɔ lɛ, ekɔɔɔ he eko bɔ ni nakai shihilɛ loo naagba lɛ mli wa hã. (Kanemɔ Lala 18:27-29.) Kɛ́ Yehowa yɛ wɔsɛɛ lɛ, nɔ ko bɛ ni baanyɛ afite miishɛɛ ni wɔkɛsɔmɔɔ lɛ lɛ. (Rom. 8:31) Agbɛnɛ, hã wɔsusu shihilɛi etɛ lɛ ni kɛ́ wɔkɛkpe lɛ, ehe miihia waa ni wɔkai akɛ Yehowa sumɔɔ wɔ ni wɔjara wa hã lɛ lɛ ahe.

KƐ́ WƆBƐ HEWALƐ

Kɛ́ wɔkane Biblia lɛ, ni ji Nyɔŋmɔ Wiemɔ ni ajɛ mumɔŋ aŋma lɛ, no baaye abua wɔ ni wɔkahao tsɔ kɛ́ wɔbɛ hewalɛ (Kwɛmɔ kuku 9-12)

9. Kɛ́ hela mɔ wɔ lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ ebaanyɛ ehã wɔnii afee wɔhe mɔbɔ?

9 Kɛ́ hela mɔ wɔ lɛ, ehãa wɔnii feɔ wɔhe mɔbɔ ni wɔnuɔ he akɛ wɔhe bɛ sɛɛnamɔ ko dɔŋŋ. Kɛ́ bɔ ni hela lɛ efee wɔ lɛ hewɔ lɛ, mɔ fɛɛ mɔ nyɛɔ enaa, loo esa akɛ mɛi afee nibii ahã wɔ lɛ, ekolɛ ebaafee wɔ hiɛgbele. Bei komɛi po lɛ, ekolɛ mɛi enaaa, shi wɔ lɛ wɔle nɔ ni hela lɛ efee wɔ, kɛ nibii ni kulɛ wɔnyɛɔ wɔfeɔ shi amrɔ nɛɛ ehiii wɔ feemɔ, ni no hu baanyɛ afee wɔ hiɛgbele. Kɛ́ nibii ni tamɔ nɛkɛ hã wɔhao lɛ, Yehowa baanyɛ ashɛje wɔmii. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

10. Yɛ nɔ ni awie yɛ Abɛi 12:25 lɛ naa lɛ, kɛ́ wɔbɛ hewalɛ lɛ, mɛni baanyɛ ashɛje wɔmii?

10 Kɛ́ wɔbɛ hewalɛ lɛ, “wiemɔ kpakpa” baanyɛ ashɛje wɔmii. (Kanemɔ Abɛi 12:25.) Yehowa ehã aŋmala wiemɔi kpakpai pii yɛ Biblia lɛ mli, ni wiemɔi nɛɛ kaiɔ wɔ akɛ, kɛ́ hela mɔ wɔ po lɛ, wɔjara wa hã lɛ lolo. (Lala 31:19; 41:3) Esa akɛ wɔkane wiemɔi nɛɛ ni ajɛ mumɔŋ aŋma lɛ, ni kɛ́ ebaahi po lɛ, wɔkane shii abɔ. Yehowa baanyɛ atsɔ wiemɔi nɛɛ anɔ eye ebua wɔ ni wɔkahao tsɔ kɛ́ wɔbɛ hewalɛ.

11. Mɛni nyɛmi nuu ko fee be ni hela ko ni naa wa mɔ lɛ lɛ? Ni mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa ye ebua lɛ?

11 Naa niiashikpamɔ ni nyɛmi nuu oblanyo ko ni atsɛɔ lɛ Jorge lɛ ná. Hela bamɔ lɛ waa, ni hela lɛ mli wo wu oyayaayai. Bɔ ni hela lɛ fee lɛ lɛ hewɔ lɛ, he fɛɛ he ni ebaatsɔ lɛ, aakwɛ lɛ. Enɛ fee lɛ hiɛgbele waa, ni ehã enu he akɛ ehe bɛ sɛɛnamɔ. Ewie akɛ: “Mikpaaa gbɛ kwraa akɛ nɔ ko tamɔ nakai baaba minɔ.” Ekɛfata he akɛ: “Hela lɛ tee nɔ emli wo wu, ni misusu bɔ ni mishihilɛ baafee lɛ he. Mihao waa, ni mikpa Yehowa fai ni eye ebua mi.” Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa ye ebua lɛ? Ewie akɛ: “Hela lɛ wo mi jwɛŋmɔ waa, no hewɔ lɛ, kɛ́ miikane nii lɛ, mijwɛŋmɔ nyɛɛɛ ahi nɔ. No hewɔ lɛ, awo mi hewalɛ ni mikane ŋmalɛi kukuji yɛ Lala wolo lɛ mli ni hãa anaa akɛ Yehowa jwɛŋɔ etsuji ahe. Mikane ŋmalɛi nɛɛ daa gbi, ni amɛshɛje mimii ni amɛwo mi hewalɛ. Be ni be shwie mli lɛ, mɛi na akɛ mihiɛ miifɛne kɛmiiba. Amɛwie po akɛ, bɔ ni miyɔɔ miishɛɛ lɛ ewo amɛ hewalɛ. Mina akɛ, Yehowa ebo misɔlemɔi lɛ toi! Nɔ najiaŋ ni minii baafee mihe mɔbɔ lɛ, mibɔi nɔ ni e-Wiemɔ lɛ kɛɔ yɛ bɔ ni enaa mi ehãa yɛ hela ni emɔ mi lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ he lɛ moŋ he susumɔ.”

12. Kɛ́ hela ko miigba onaa lɛ, mɛni esa akɛ ofee koni Yehowa aye abua bo?

12 No hewɔ lɛ, ani hela ko emɔ bo? Kaahã ohiɛ kpa nɔ kɔkɔɔkɔ akɛ, Yehowa le nɔ ni mli ni otsɔɔ lɛ. Kpa lɛ fai ni eye ebua bo koni oná jwɛŋmɔ ni ja yɛ oshihilɛ lɛ he. Kanemɔ Biblia lɛ, koni oná wiemɔi ni shɛjeɔ mɔ mii ni Yehowa ehã aŋmala yɛ mli kɛhã bo lɛ ahe sɛɛ, titri lɛ, ŋmalɛi ni hãa wɔnaa akɛ Yehowa tsuji ajara wa waa hã lɛ lɛ. Kɛ́ ofee nakai lɛ, obaana akɛ, Yehowa mli hi hã mɛi fɛɛ ni sɔmɔɔ lɛ ni yeɔ lɛ anɔkwa lɛ.​—Lala 84:11.

KƐ́ WƆHE FI WƆ YƐ SHIKA GBƐFAŊ

Yehowa ewo shi akɛ ebaadro wɔ nibii ni he hiaa wɔ, ni kɛ́ wɔhã enɛ hi wɔjwɛŋmɔŋ lɛ, wɔhaoŋ tsɔ kɛ́ wɔnitsumɔ je wɔdɛŋ (Kwɛmɔ kuku 13-15)

13. Kɛ́ weku yitso ko nitsumɔ je edɛŋ lɛ, te enáa enɔ hewalɛ ehãa tɛŋŋ?

13 Weku yitso fɛɛ weku yitso miisumɔ ni enyɛ ekwɛ eweku lɛ jogbaŋŋ. Shi bei komɛi lɛ, nibii komɛi hãa nakai feemɔ waa. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ŋɔɔ lɛ akɛ, ashwie nyɛmi nuu ko yɛ nitsumɔ mli, tsɛbelɛ efeko nɔ ko. Ekɛ hiɛdɔɔ etao nitsumɔ lɛ eko aahu, shi enáaa. Te nyɛmi nuu nɛɛ baanu he ehã tɛŋŋ? Ekolɛ ebaanu he akɛ yaka gbɔmɔ ji lɛ. Shi kɛ́ ekɛ ejwɛŋmɔ ma Yehowa shiwoi lɛ anɔ lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ no baaye abua lɛ?

14. Mɛni hewɔ Yehowa yeɔ eshiwoi anɔ?

14 Yehowa yeɔ eshiwoi anɔ be fɛɛ be. (Yos. 21:45; 23:14) Mɛni hewɔ? Yɛ yiŋtoi pii ahewɔ. Naa ekomɛi. Klɛŋklɛŋ lɛ, esumɔɔɔ ni efiteɔ egbɛ́i kpakpa lɛ. Yehowa ewo shi akɛ ebaakwɛ etsuji anɔkwafoi lɛ, ni enaa enɛ akɛ eji sɔ̃ ko ni kã enɔ ni esa akɛ etsu he nii. (Lala 31:1-3) Nɔ ni ji enyɔ lɛ, Yehowa le akɛ kɛ́ ekwɛɛɛ wɔ, ni ji eshĩabii lɛ, wɔnii baafee mɔbɔ tsɔ. No hewɔ lɛ, ewo shi akɛ ebaadro wɔ nibii ni he hiaa wɔ yɛ heloŋ kɛ mumɔŋ gbɛfaŋ fɛɛ, ni nɔ ko bɛ ni baanyɛ atsĩ enaa ni ekaye shiwoo nɛɛ nɔ!​—Mat. 6:30-33; 24:45.

15. (a) Mɛɛ naagba blema Kristofoi lɛ kɛkpe? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ wiemɔi ni yɔɔ Lala 37:18, 19 lɛ woɔ wɔ hewalɛ?

15 Kɛ́ wɔhã nɔ hewɔ ni Yehowa yeɔ eshiwoi anɔ lɛ hi wɔjwɛŋmɔ mli lɛ, no lɛ, kɛ́ wɔbɛ shika po lɛ, wɔyeŋ wɔtsui, ejaakɛ wɔle akɛ ebaaye ebua wɔ. Susumɔ blema Kristofoi lɛ ahe okwɛ. Be ni ate shi awo nyɛmimɛi ni yɔɔ Yerusalem lɛ, “amɛ fɛɛ amɛgbɛ amɛshwã,” ja bɔfoi lɛ pɛ. (Bɔf. 8:1) Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, enɛ hã amɛteŋ mɛi pii ahe fi amɛ, ejaakɛ amɛjo foi amɛshi amɛshĩai kɛ amɛnitsumɔi. Shi Yehowa kwaaa amɛ, ni amɛmiishɛɛ hu etãaa. (Bɔf. 8:4; Heb. 13:5, 6; Yak. 1:2, 3) Yehowa ye ebua Kristofoi anɔkwafoi nɛɛ, ni ebaaye ebua wɔ hu.​—Kanemɔ Lala 37:18, 19.

KƐ́ GBƆLƐ HEWƆ LƐ, WƆNYƐƐƐ WƆTSU BABAOO

Kɛ́ wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ ma nɔ ni wɔbaanyɛ wɔtsu yɛ wɔgbɔlɛ beiaŋ nɛɛ po nɔ lɛ, no baahã wɔna akɛ wɔjara wa hã Yehowa ni ehiɛ sɔɔ nɔ ni wɔnyɛɔ wɔtsuɔ lɛ (Kwɛmɔ kuku 16-18)

16. Mɛni baanyɛ ahã wɔnu he akɛ wɔhe bɛ sɛɛnamɔ ko kɛhã Yehowa?

16 Nyɛmimɛi komɛi ni egbɔlɔ lɛ nuɔ he akɛ amɛhe bɛ sɛɛnamɔ tsɔ kɛhã Yehowa. Eeenyɛ efee akɛ, be ni Maŋtsɛ David hu gbɔ lɛ, enu he nakai nɔŋŋ. (Lala 71:9) Kɛ́ bo hu onuɔ he nakai lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa baanyɛ aye abua bo?

17. Mɛni wɔkaseɔ yɛ Jheri sane lɛ mli?

17 Susumɔ niiashikpamɔ nɛɛ ni nyɛmi yoo ko ni atsɛɔ lɛ Jheri lɛ ná lɛ he okwɛ. Be ko lɛ, afɔ̃ nyɛmimɛi komɛi nine ni amɛba Maŋtsɛyeli Asa lɛ nɔ ni atsɔɔ amɛ bɔ ni akuraa tsũi ni akɛtsuɔ Yehowa sɔɔmɔ lɛ he nii lɛ ahãa, ni afɔ̃ lɛ nine ni eba eko, shi no mli lɛ, esumɔɔɔ ni eyaa. Ewie yɛ eyitsoŋ akɛ: “Migbɔ, okulafo ji mi, ni mileee tsũi akuramɔ he nɔ ko kwraa. Mɛni miyafee yɛ jɛmɛ?” Shi gbi gbɛkɛ ni enɔ jetsɛremɔ lɛ abaafee kpee lɛ, efɔse etsuiŋ fɛɛ eshwie Yehowa hiɛ. Kɛkɛ ni enɔ jetsɛremɔ lɛ, etee Maŋtsɛyeli Asa lɛ nɔ. Shi loloolo lɛ, eenu he akɛ kulɛ esaaa akɛ eyaa. Be ni nifeemɔ lɛ yaa nɔ lɛ, wielɔi lɛ ateŋ mɔ kome hã efee faŋŋ akɛ, kɛ́ wɔle tsũi akuramɔ he nɔ ko jio, wɔleee he nɔ ko jio lɛ, jeee no ji nɔ titri ni he hiaa. Nɔ titri ni he hiaa ji, ni wɔbaaná he miishɛɛ akɛ Yehowa atsɔɔ wɔ nii. Nɔ ni awie nɛɛ hã Jheri na akɛ Yehowa baanyɛ ekɛ lɛ atsu nii. Ewie akɛ: “Mina akɛ Yehowa miihã misɔlemɔ lɛ hetoo, ni mijwa yaafo. Etamɔ nɔ ni eekɛɛ mi akɛ eesumɔ ni etsɔɔ mi nii koni ekɛ mi atsu nii!” Jheri wie yɛ nɔ ni tee nɔ nakai gbi lɛ he akɛ: “Be ni miyaa nakai kpee lɛ shishi lɛ, minijiaŋ eje wui, miinu he akɛ mibɛ nɔ ko mli, ni mileee bɔ ni nibii anaa baayakpa ahã. Shi be ni kpee lɛ baa naagbee lɛ, awo mi hewalɛ, mitsui enyɔ mimli, ni mina faŋŋ akɛ, mihe yɛ sɛɛnamɔ!”

18. Mɛni Biblia lɛ wieɔ ni hãa wɔnaa akɛ, kɛ́ wɔgbɔlɔ po lɛ, Yehowa hiɛ sɔɔ nɔ ni wɔnyɛɔ wɔtsuɔ yɛ esɔɔmɔ lɛ mli lɛ?

18 Ani nuumo loo yoomo ji bo? Kaahã ohiɛ kpa nɔ kɔkɔɔkɔ akɛ, nɔ ko kɛ̃ yɛ ni obaanyɛ otsu ohã Yehowa. (Lala 92:12-15) Yesu hã wɔle akɛ, kɛ́ wɔnuɔ he akɛ nɔ ni wɔnyɛɔ wɔtsuɔ yɛ Yehowa sɔɔmɔ lɛ mli lɛ jeee nɔ ko po lɛ, Yehowa hiɛ sɔɔ waa. (Luka 21:2-4) No hewɔ lɛ, tsu nɔ ni obaanyɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, obaanyɛ ogba mɛi Yehowa he sane, osɔle ohã onyɛmimɛi lɛ, ni owo mɛi hewalɛ ni amɛya nɔ amɛye Yehowa anɔkwa. Yehowa naa bɔ ni ojɛɔ otsuiŋ fɛɛ oboɔ lɛ toi lɛ, ni no hewɔ lɛ, ebuɔ bo akɛ enaanyo nitsulɔ, ekɔɔɔ he eko nɔ ni onyɛɔ otsuɔ.​—1 Kor. 3:5-9.

19. Mɛɛ gbɛ nɔ wiemɔi ni yɔɔ Romabii 8:38, 39 lɛ wajeɔ wɔ?

19 Ani eŋɔɔɔ onaa akɛ, Yehowa, wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ, buɔ mɛi ni jáa lɛ lɛ akɛ amɛjara wa ni amɛhe yɛ sɛɛnamɔ? Yehowa bɔ wɔ ni wɔfee esuɔmɔnaa nii, ni ja wɔjá lɛ dani wɔtsui baanyɔ wɔmli ni wɔná miishɛɛ. (Kpo. 4:11) Je lɛ ebuuu wɔ akɛ mɛi komɛi, shi efeee Yehowa hiɛgbele akɛ ebaaŋmɛ wɔ gbɛ ni wɔtsɛ lɛ wɔ-Nyɔŋmɔ. (Heb. 11:16, 38) Kɛ́ hela ko, shika he naagba, loo gbɔlɛ ehã ohao ni oonu he akɛ ohe bɛ sɛɛnamɔ ko lɛ, kaimɔ akɛ, Yehowa, wɔ-Tsɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ sumɔɔ bo, ni nɔ ko nɔ ko nyɛŋ atse bo kɛje esuɔmɔ lɛ he.​—Kanemɔ Romabii 8:38, 39.

^ kk. 5 Ani shihilɛ ko ni okɛkpe lɛ ehã oonu he akɛ ohe bɛ sɛɛnamɔ? Nikasemɔ nɛɛ baahã ona akɛ, yɛ Yehowa hiɛ lɛ, ohe yɛ sɛɛnamɔ waa. Agbɛnɛ hu, ebaahã ona nibii ni obaanyɛ ofee koni okanu he kɔkɔɔkɔ akɛ yaka gbɔmɔ ji bo, ekɔɔɔ he eko naagba ni okɛbaakpe.

LALA 30 Mi-Tsɛ, Mi-Nyɔŋmɔ, Kɛ Mi-Naanyo