Pẹẹ nyoone togó bel ea di m

Pẹẹ nyoone a gbò togó bel

5 TOGÓ BEL GE NÒ

Beele Gbĩ́ì Ge Bììa Nvéè Olo

Beele Gbĩ́ì Ge Bììa Nvéè Olo

“Beele gbĩ́ì ge bììa nvéè olo, boo béè kọọ̀ beele dã́à kọọ̀ Bàrì di ló boolo.”ZÈK. 8:23.

SỌ́L EA GÃ́BUG DÚ 26 O Beè Naanii Níí Nei Nda

GE TENÍ BOO NÚ EÉ NÓ *

Nyíè (“òb nen”) e bà dú na gbò naanà bólá ólò ẹẹ gè gbaá dẽè (“neǹ Júù”) ea doà bá gbò e Bàrì beè tṍ nóo bólá fã̀ Jìhóvà” (Ẹ̀b 1-2 kpò)

1. Éé ní e Jìhóvà beè kọ àé nááá beélè tṍóí ẽ́?

JÌHÓVÀ beè kọ́ gbẹẹ́ sĩ́ nyòòmà beéle tṍóí kọọ̀: “Òb nen e bà aa mm̀ dénè dém bel ea di mm̀ gbò dó é síi bá ló, ẽei, bàé bii bá ló zái ea di ló kọ̀là ló neǹ Júù, kọọ̀: ‘Beele gbĩ́ì ge bììa nvéè olo, boo béè kọọ̀ beele dã́à kọọ̀ Bàrì di ló boolo.’ ” (Zèk. 8:23) “Neǹ Júù” kĩí gé lóá bel kilma ló gbò e Bàrì beè tú a nyómá káí tõomá nóo ból. Bà kolí ná va gé “gbò nvín Bàrì.” (Gàl. 6:16) “Òb nen” e dã́àa gé lóá bel nyòòmà gbò e bà íe ẹ̀b dẽe sĩ́ gè tõó dùm boo kunukẽ̀í dọ̀ọ̀mà dè-dè. Bà nyímá kọọ̀ Jìhóvà beè sà gbò ea beè tṍ nóo bólí vaá bà mòn kọọ̀ à dú nuù ka gè zọ̀ gbòí fã̀ Jìhóvà.

2. Mósĩ́ deè ní e ‘òb nená’ “bììa nvéè” gbò e Bàrì beè tṍ nóo ból é?

2 Kọbèè à gá náa vaá náa é válí kọ é nyimá béè buù nen e Bàrì beè tṍ nóo ból e bà di dí boo kunukẽ̀í deè nieí, * gbò e bà ẹbmà dẽe gè tõó boo kunukẽ̀í dọ̀ọ̀mà dè-dè é láá “bììa nvéè” gbò e Bàrì beè tṍ nóo bólá. Mósĩ́ deè e? Kpá Káí kọ́ọ̀ “òb nen” é “bii bá ló zái ea di ló kọ̀là ló neǹ Júù, kọọ̀: ‘Beele gbĩ́ì ge bììa nvéè olo, boo béè kọọ̀ beele dã́à kọọ̀ Bàrì di ló boolo.’ ” Ketõ̀ò Kpá Káíá kól béè ene neǹ Júù. Sõò kiẽ́e e “olo” nè “boolo” silàá gé lóá bel nyòòmà gã́bug nen, e bè níì áá enè nen nì. Níí tõó dọ̀ kọọ̀ nakà neǹ Júùí níì enè nen nì sõò à doà bá dénè gbò e Bàrì beè tṍ nóo ból. Gbò e Bàrì náa tṍ nóo ból ólò gbaá dẽè gbòí fã̀ Jìhóvà. Kọ̀láá bé ea dì naa, bà náa ólò ẹ̀b gbò e Bàrì beè tṍ va nóo bólá naamá ba gbò tùle, boo béè kọọ̀ bà dã́tẽ́ ló kọọ̀ Jíízọ̀s ní ea dú bẹẹ Neǹ Tùle é.—Máát. 23:10.

3. Mókà gbò bíb ní eé áálá mm̀ nakà togó bel ge nòí ẽ́?

3 Tã́gíní bé e sìgà gbò e Bàrì beè tṍ nóo ból di dí zẹ̀ẹ̀ gbò gyóòlo Bàrì deè nieíá, à gbóó naa kọ sìgà gbò á bĩiná kọọ̀: (1) Mó bá ní ea bọ́ló kọọ̀ gbò e Bàrì beè tṍ nóo ból á ẹ̀b ba bá ẹ́? (2) Mó bá ní ea bọ́ló kọ é sẹ̀ẹ̀mà gbò e bà dé fétúlú vaá ṍ míí gbẹá kè sẹ̀lẹ̀ nù ge kẽ̀èa boo ú Kráìst e? (3) É kọọ̀ èé ié tã̀àgã̀ bùlà ea kil ló be à gá náa vaá gã́bug gbò e bà dé fétúlú vaá ṍ mííá à bọọ dọ ló? Nakà togó belí é áálá gbò bíbvá.

MÓ BÁ NÍ EA BỌ́LÓ KỌỌ̀ GBÒ E BÀRÌ BEÈ TṌ NÓO BÓL Á Ẹ̀B BA BÁ Ẹ́?

4. Mókà ã̀àne ea di mm̀ 1 Kọ́rìnt 11:27-29 ní ea bọ́ló kọọ̀ gbò e Bàrì beè tṍ nóo ból á palàge tú agẹbá bùgmà togó boo é, vaá ló éé?

4 Gbò e Bàrì beè tṍ nóo ból íè ge palàge tú agẹbá bùgmà togó boo ã̀àne ea di mm̀ 1 Kọ́rìnt 11:27-29. (Bugi.) Mósĩ́ deè ní e nen e Bàrì beè tṍ nóo ból é láá dé fétúlú vaá ṍ míí gbẹá kè sẹ̀lẹ̀ nù ge kẽ̀èa boo ú Kráìst “m sĩ́ deè e bè náa bọ́ ló” é? Àé náa vó be à gá náa à dé fétúlú vaá ṍ mííá e bè náa gé gbantṍ ló gbò log Jìhóvà. (Híb. 6:4-6; 10:26-29) Gbò e Bàrì beè tṍ nóo ból nyímá kọọ̀ bà íè ge bọẹ̀ ló dẹ̀lẹ̀ nyíé boo be à gá náa vaá bà gbĩ́ gè “ié dùm e bè náa tá e Bàrì gé kolíi kọ é ié tení dú ló Kráìst Jíìzọ̀s.”—Fíl. 3:13-16.

5. Mó bá ní ea bọ́ló kọọ̀ gbò e Bàrì beè tṍ nóo ból á ẹ̀b ba bá ẹ́?

5 Nyómá káí Jìhóvà ólò nvèè bá nè pá a gyóòlo kọ bàá kìlmà kpá ló kẽ, níì ge dàlà kpá ló boo nì. (Ẹ́fẹ. 4:1-3; Kọ́l. 3:10, 12) Vóá, gbò e Bàrì beè tṍ nóo ból náa ólò ié bùlà kọọ̀ baala dúè lé èlmà dõòna gbò. Bà nyímá kọọ̀ Jìhóvà náa dõogẽ tú a nyómá káí nè gbò e ẹlẹ beè tṍ nóo ból èlmà bé ea ne dõòna kà pá a gyóòlo naa. Bà náa ólò bugi togó kọọ̀ baala dã́è tẽ́ ló Kpá Káí èlmà kọ̀láá nen. Vaá bà náa é kọ́ nè dõòna nèn kọọ̀ Bàrì a tṍe nóo ból vaá á gbóó dààmà togó gè dé fétúlú vaá ṍ míí gbẹá kè sẹ̀lẹ̀ nù ge kẽ̀èa boo ú Kráìst. Tãa vó, bà ólò kìlmà kpá ló kẽ vaá nyimá kọọ̀ áá Jìhóvà ní ea ólò sà gbò e bàé kil káála ẹ́.

6. Dẹ̀ẹ̀a boo nu ea di mm̀ 1 Kọ́rìnt 4:7, 8, mósĩ́ deè ní ea bọ́ló kọọ̀ nen e Bàrì beè tṍe nóo ból á labví lábvẹ́?

6 Náa kal ló béè kọọ̀ gbò e Bàrì beè tṍ va nóo ból ẹb naamá ka gè ié nèà deè ge kil káála, bà náa ẹbmà dẽe kọọ̀ dõòna gbò á tuè kele íb bá sẹẹmàè va. (Fíl. 2:2, 3) Bà nyímá nágé kọọ̀ tṍó e Jìhóvà beè tõè va nóo ból, náa beè naa kọọ̀ dõòna gbò á nyimá. Vóá, náa ólò bọọ́ ló nen e Bàrì beè tṍe nóo ból be à gá náa vaá nen náa aa deè zìgà kọọ̀ Bàrì beè tõèe nóo ból. À nyímá kọọ̀ Kpá Káí nóòmài kọ é gá gbalá dõogẽ ziga ló nen ea kọ́ọ̀ Bàrì a neèe kà kele íb tóm. (Kùùà 2:2) Kọbé náa kól bùlà gbò nen nèà a bá, nen e Bàrì beè tṍ nóo ból ea ólò nyoone nvéè Kráìst náa é kọ́ nè dõòna gbò ea zọ nyòònà kọọ̀ Bàrì beè tõè nóo ból ẹlẹ. Vaá náa é tú dààmà kpá ló boo ló dõòna gbò.—Bugi 1 Kọ́rìnt 4:7, 8.

7. Éé ní e gbò e Bàrì beè tṍ nóo ból é kpoolà lóó lọl ló gè naaé, vaá ló éé?

7 Gbò e Bàrì beè tṍ nóo ból náa ólò ié bùlà kọọ̀ à bọ́ló kọ bàá zọẹ̀ áá dõòna gbò e Bàrì beè tõ nágé nóo ból naaá nu, belí gè kọọ̀ baalaà kele íb gbò nen. Bà náa ólò gbĩ́ dõòna gbò e Bàrì beè tṍ nóo ból, ge ẹ̀bmà dẽe kọọ̀ bàé zọẹ̀ va loá sọ́l ea kil ló bé e Bàrì beè tṍ va nóo ból naa nè ge nyimá ló ene àbèè kọọ̀ bàé sẹlẹ nò Kpá Káí kiẽ́e ea dú áá baala. (Gàl. 1:15-17) Bõ̀ònatõ̀ò náa é dí mm̀ gbaa ló be à gá náa vaá gbò e Bàrì beè tṍ nóo ból à naa ene kà gbò nuí. Bàé bé uú boo nyómá káí e Bàrì ólò tú siimá tóm mm̀ ge nvèèmà bá nè pá a gbò kọ bàá tõó mm̀ gbaa ló nè fẹ́ẹ́-fẹẹ̀ ló.—Róm̀ 16:17, 18.

MÓ BÁ NÍ EA BỌ́LÓ KỌ É SẸ̀Ẹ̀MÀ GBÒ E BÀ DÉ FÉTÚLÚ VAÁ Ṍ MÍÍ GBẸÁ KÈ SẸ̀LẸ̀ NÙ GE KẼ̀ÈA BOO Ú KRÁÌST E?

Náa bọ́ló kọ é tú kele íb bá sẹ̀ẹ̀mà tọ́ọ̀ gbò e bà gé túlèi belí kọọ̀ ọ̀và gbò ọ́lì sọ́l (Ẹ̀b 8 kpò) *

8. Éé ní ea náa vaá olo é palàge ọẹ̀ dẽe ea kil ló bá eo sẹẹ̀mà gbò e bà dé fétúlú vaá ṍ míí gbẹá kè sẹ̀lẹ̀ nù ge kẽ̀èa boo ú Kráìst e? (Ẹ̀b nàgé émì nu ea di kè kẽ.)

8 Mó bá ní ea bọ́ló kọ é sẹ̀ẹ̀mà gbò gbálà nè gbò bia e Bàrì beè tṍ va nóo ból é? Àé dú pọ́lọ́ be è nvèè ka ló nen zelmá kẽ, kọbèè ẹ̀ẹ̀ nen e Bàrì beè tṍe nóo ból kọ àé zọ Kráìst bẹ̀l. (Máát. 23:8-12) Tṍó e Kpá Káí ló bel kilma ló gbò kànen, à síèi kpóó ló kọọ̀, “noi gè dẹlẹi nyíe boo Bàrì beliíva,” sõò náa kọ́ nèi kọọ̀ é tú tọ́ọ̀ nen naamá bẹẹ neǹ tùle. (Híb. 13:7) À dú kà kà kọọ̀ Kpá Káí kọ́ nèi kọọ̀ à bọ́ló sìgà ọ̀và ‘ge ié bàà tóm ka.’ Sõò níà boo béè kọọ̀ “bà palà ge sí ba tóm leevè” vaá “bà gé mon tã̀àgà vee Lé Kpẹa vaá noomà mon bel Bàrì,” níì boo béè kọọ̀ Bàrì beè tṍ va nóo ból nì. (1 Tím. 5:17) Be à gá náa vaá è bọọ̀gẹ̀ lèèlà vaá tú bùlà má gbò e Bàrì beè tṍ nóo ból, àé láá naa kọọ̀ lóóva á gá dĩ̀ìnà. * Ní ea palàge bẽe, àé láá naa kọọ̀ bàá dàlà kpá ló boo. (Róm̀ 12:3) Náa é tan tọ́ọ̀ bẹ̀ì ge naa kọọ̀ ene kà vígà Kráìst e Bàrì beè tṍe nóo ból á sí íb gbò agẹbá pọ́lọ́á!—Lúùk 17:2.

9. Mósĩ́ deè ní eé láá zogè kọọ̀ è fãà dẽè gbò níí Kráìst e Bàrì beè tṍ nóo ból é?

9 Mósĩ́ deè ní eé láá zogè kọọ̀ è fãà dẽè gbò e Jìhóvà beè tṍ nóo ból é? Née é bĩ́íná va bé ea beè tení naa vaá Bàrì à tṍ va nóo ból. Níà bel ea kuu áá baala, e bè náa bọ́ló kọ beele é nyimá. (1 Tẹ̀s. 4:11; 2 Tẹ̀s. 3:11) Vaá née é túúmá kọọ̀ Bàrì tṍ nágé nóo ból ba dóm àbèè va, bií ló pá ba tọ. Nen náa ólò ié ẹ̀b dẽe sĩ́ gè kil káála lọl bá pá ba tọ. À ólò ié lọl bá Bàrì. (1 Tẹ̀s. 2:12) Èé kin nagé gè bĩiná gbò bíb ea é láá nvèè súng dõòna gbò. Dì belí nu dòòmà bá, née é bĩ́íná vaà ene kà vígà págbálà e Bàrì beè tṍe nóo ból bé ea é meàé ló naa gè tõó dùm boo kunukẽ̀í dọ̀ọ̀mà dè-dè tṍó ea dóm é kil káála. Kọ̀láá bé ea dì naa, èé láá palàge àgala boo kọọ̀ mm̀ ãa bàlà booá, Jìhóvà é náa “bíi lọl ló kọ̀láá kà nu e a di dùm.”—Ps. 145:16.

10. Mósĩ́ deè ní eé kpenà bẹẹ bá be è ooà aa ló dùm ge “di boo nu e . . . gbĩ́ gè ié lọl bá nen olòó lèèlàe” ẹ́?

10 Èé kpenà bẹẹ bá be à gá náa vaá née túù kà kele íb bá sẹ̀ẹ̀mà gbò e Bàrì beè tṍ nóo ból èlmà dõòna gbò. Mósĩ́ deè e? Kpá Káí náa kọ é nyimá kọọ̀ sìgà gbò e Bàrì beè tṍ nóo ból náa é kilsĩ́ gè bọ́ló dẹ̀lẹ̀ nyíé boo. (Máát. 25:10-12; 2 Pít. 2:20, 21) Sõò be à gá náa è òòà aa ló dùm ge “di boo nu e . . . gbĩ́ gè ié lọl bá nen olòó lèèlàe,” née é biia nvéè dõòna gbò nen, kọbèè gbò e Bàrì beè tṍ va nóo ból àbèè gbò e bà palàge nyimá ló àbèè gbò e bà ni tú gã́bug gbáá fã̀àmà Jìhóvà. (Júùd 16) Tṍóá, be à gá náa à dọ̀ ní e bà náa bọ́ ná ló dẹ̀lẹ̀ nyíé boo àbèè kọọ̀ bà aa ló gè gbaá ló bõ̀ònatõ̀ò, beele née é pee bẹẹ zìgà mm̀ Jìhóvà àbèè ge òòà aa ló ge fã̀e.

É KỌỌ̀ ÈÉ IÉ TÃ̀ÀGÃ̀ BÙLÀ EA KIL LÓ BE À GÁ NÁA VAÁ GÃ́BUG GBÒ E BÀ DÉ FÉTÚLÚ VAÁ Ṍ MÍÍÁ À BỌỌ DỌ LÓ?

11. Gbò e bà ólò dé fétúlú vaá ṍ míí gbẹá kè sẹ̀lẹ̀ nù ge kẽ̀èa boo ú Kráìst gé bọọ́ gã́bug sẹ̀ bà gé aa ló e? Baatẽ́.

11 Mm̀ gã́bug gbáá, gã́bug gbò e bà ólò dé fétúlú vaá ṍ mííá beè olòó kil kẽ. Sõò kátogóí, gã́bug gbòá gé kpáá palàge bọọ dọ ló kọ̀láá gbááí. É kọ à bọ́ló kọ é ié tã̀àgã̀ bùlà ea kil ló níí? Ẽ́èe. Naanii eé nó nu ea náa vaá née é náa vó.

12. Éé ní ea náa vaá náa bọ́ló kọ é ié tã̀àgã̀ bùlà ea kil ló gã́bug gbò e bà ólò dé fétúlú vaá ṍ míí gbẹá kè sẹ̀lẹ̀ nù ge kẽ̀èa boo ú Kráìst e?

12 [Jìhóvà] nyímá ló pá ńlẹ.” (2 Tím. 2:19) Gbò vígà e bà ólò bugi gã́bug gbò e bà dé fétúlú vaá ṍ mííá náa aa deè nyimá ló kà kà gbò e Bàrì beè tṍ va nóo ból, dì belí Jìhóvà. Vóá, gbò e bà ié bùlà kọọ̀ Bàrì beè tõè va nóo ból boo tṍó e Bàrì gáà tõ va nóo ból di gbàà gã́bug gbòá. Dì belí nu dòòmà bá, sìgà gbò e ba beè olòó dé fétúlúá vaá ṍ mííá tṍó e tṍó tení bà náa náana vó. Níí dõòna gbò é láá dú boo béè bé e lóóva meà naa àbèè gbò tã̀àgã̀ bùlà ea náa kọọ̀ bàá bugi togó kọọ̀ bàé zọẹ̀ Kráìst bẹ̀l gbẹá káála. Kà kà bel ea dì kọlà kọọ̀ née nyímà gã́bug gbò e bà dṹùnà gbò e Bàrì beè tṍ nóo ból e bà sígá boo kunukẽ̀í.

13. É kọọ̀ Kpá Káí kọ́ gã́bug gbò e Bàrì beè tṍ nóo ból e bàé sígá boo kunukẽ̀í tṍó e pọ̀b kpo tã̀àgã̀ é daamà togó?

13 Gbò e Bàrì beè tṍ nóo ból é dí kọ̀láá ketõ̀ò ea di bàlà booí tṍó e Jíízọ̀s é dú gé faaláva kilma káála. (Máát. 24:31) Kpá Káí kọ́ọ̀ mm̀ gbò dee e tṍó é gé tà, mè pọ́ì ńkem̀ gã́bug gbò e Bàrì beè tṍ nóo ból ní e bàé sígá boo kunukẽ̀í ẽ́. (Kùùà 12:17) Sõò náa kọ́ gã́bug ọ̀và e bàé sígá tṍó e pọ̀b kpo tã̀àgã̀a é daamà togó.

Mósĩ́ deè ní ea bọ́ló kọ é labmá láb beè nen dé fétúlú vaá ṍ míí gbẹá kè sẹ̀lẹ̀ nù ge kẽ̀èa boo ú Kráìst e? (Ẹ̀b 14 kpò)

14. Dẹ̀ẹ̀a boo nu ea di mm̀ kpá Róm̀ 9:11, 16, éé ní e nóò ea kil ló gè sà gbò e bàé zọ Kráìst bẹ̀l ẹ?

14 Jìhóvà ólò beeláfùl boo tṍó ea é sa gbò ea é tṍ nóo ból. (Róm̀ 8:28-30) Jìhóvà beè dààmà togó gè tṍ nóo ból gbò ea beè sà tṍó ea ni kẽee Jíízọ̀s lọl kemà ú. Àé láá dú kọọ̀ mm̀ túá gbò gbááá, Bàrì beè tṍ nóo ból dénè gbò e bà géè nyoone nvéè Kráìst. Mm̀ dénè gbò gbááí, gã́bug gbò e bà géè kọọ̀ bà gé nyoonèè nvéè Kráìst náa beè nyooné náe. Kọbèè vó, mm̀ gbò gbááá, Jìhóvà beè tṍ nóo ból ńkem̀ gã́bug gbò e bà dú kà kà gbò níí Kráìst. Ba beè dì belí kpá kyàlà e Jíízọ̀s beè kọọ̀ àé duḿ gbàà gbò kpá kyàlà kpẽ̀èa. (Máát. 13:24-30) Mm̀ gbò dee deè nvéè deeí, Jìhóvà kilsĩ́ gè sà gbò e bàé dṹùnà 144,000 * nená. Vóá, be à gá náa vaá Bàrì à beeláfùl boo gè sà sìgà gbòí besĩ́ kùbmà kálá dù, náa bọ́ló kọ é ié bàà-bàà bùlà ló a nyìmà nù. (Bugi Róm̀ 9:11, 16.) * Èé íe ọ̀ẹ̀ dẽe kọbé née lábvì láb belí gbò tóm e Jíízọ̀s beè kọ́ nu ea kil vá ló mm̀ a lógá. Ba beè nuumi bel ea kil ló bá e nen ea beè tú va ló tómá sẹẹmà gbò e bà ã́àa iná ólá.—Máát. 20:8-15.

15. É kọọ̀ dénè gbò e Bàrì beè tṍ nóo ból dṹùnà “nen tóm e a nyímá nu vaá bọ́ ló dẹ̀lẹ̀ nyíe boo,” dì belí bé ea di mm̀ kpá Máátìù 24:45-47 naa? Baatẽ́.

15 Níì dénè gbò e bà íé ẹ̀b dẽe sĩ́ gè kil káála ní e bà dṹùnà “nen tóm e a nyímá nu vaá bọ́ ló dẹ̀lẹ̀ nyíe boo” é nì. (Bugi Máátìù 24:45-47.) Dì belí bé ea beè dì naá mm̀ túá gbò gbááá, Jìhóvà nè Jíízọ̀s dì e bà gé tú ńkem̀ gã́bug gbò vígà págbálà siimá tóm mm̀ ge nè gyã́á, àbèè ge nóòmà nuù gã́bug gbò nen deè nieí. Áá pọ́ì ńkem̀ gbò e Bàrì beè tṍ nóo ból mm̀ túá gbò gbááá ní ea beè tú emá Kpá Káí e ba beè emí ló dém bel Gríìk e. Deè nieí, áá pọ́ì ńkem̀ gbò níí Kráìst e Bàrì beè tṍ va nóo ból ní e bà íe tóm gè nè “gyã́á” gbò níí Bàrì “boo tṍó é.”

16. Éé ní e olo ni nó lọl mm̀ togó bel ge nòí ẽ́?

16 Éé ní e ni nó lọl mm̀ togó bel ge nòí ẽ́? Jìhóvà beè beeláfùl ge tú di dùm e bè náa tá nè gã́bug nen e bàé tõó boo kunukẽ̀í, vaá tú ẹ̀b dẽe sĩ́ gè tõó dùm gbẹá káála nè ńkem̀ gã́bug gbò e bàé zọ Jíízọ̀s bẹ̀l. Jìhóvà ólò nè kpẽ́ dénè pá a gyóòlo—“Neǹ Júù” bii nágé ló “òb nen”—vaá à bĩ́íná lọ̀l vá bá kọ bàá gbàn nàgé tṍ ló áá kà gbò logá vaá kilsĩ́ gè bọ́ló dẹ̀lẹ̀ nyíé boo. Dénè nen íè ge kìlmà kpá ló kẽ. Dénè nen íè ge gbá fã̀ Bàrì vaá gbaá ló. Vaá dénè bẹ̀ì íè ge palàge pììgà ge naa kọọ̀ fẹ́ẹ́-fẹẹ̀ ló á di mm̀ bõ̀ònatõ̀ò. Boo tṍó e kùbmà é gé bã ló bàlà booí, naanii mè dénè bẹ̀ì é kilsĩ́ gè sí tóm nè Jìhóvà vaá nyoone nvéè Kráìst belí “tẽ̀ènè gònò naanà ból.”—Jọ́ọ̀n 10:16.

^ par. 5 Sẹ̀lẹ̀ nù ge kẽ̀èa boo ú Kráìst é sẹẹa lèlà Tuesday, April 7 gbááí. Mó bá ní ea bọ́ló kọ é ẹ̀bmà gbò e bàé dé fétúlú vaá ṍ míí ló èlà deeá ẹ́? É kọọ̀ èé ié tã̀àgã̀ bùlà ea kil ló be à gá náa vaá gã́bug gbò e bà dé fétúlú vaá ṍ mííá à bọọ dọ ló? Èé dã́ ààla gbò bíbví mm̀ togó belí ea dẹẹ̀a boo ní ea di mm̀ Kpá Tọ Kùdẽe Ló e ba beè emí ló January 2016 na.

^ par. 2 Dẹ̀ẹ̀a boo nu ea di mm̀ kpá Psalm 87:5, 6, Bàrì é beè láá tẹlẹ̀ béè dénè gbò e bà gé zọ Jíízọ̀s bẹ̀l gbẹá káála bàlà kẽ́ mm̀ dì deè sĩ́.—Róm̀ 8:19.

^ par. 8 Ẹ̀b mm̀ ńkpó ea kọ́ọ̀, “Love ‘Does Not Behave Indecently’” mm̀ Kpá Tọ Kùdẽe Ló níí January 2016.

^ par. 14 Náa kal ló béè kọọ̀ kpá Tóm 2:33 tẹ́lẹ bàlà kẽ kọọ̀ Jíízọ̀s ní ea lẹ̀ẹ̀là dõ̀ò nu nyómá káí é, Jìhóvà ní ea ólò sà buù nen ẽ́.

^ par. 14 Ge kpáá dã́ bọ̀ọ̀vẹ̀, ẹ̀b “Questions From Readers” mm̀ Kpá Tọ Kùdẽe Ló níí May 1, 2007.

SỌ́L EA GÃ́BUG DÚ 34 Tõó Dùm Ge Olòó Bọ́ló Dẹ̀lẹ̀ Nyíé Boo

^ par. 56 BÀÀTẼ́ EA KIL LÓ FÙTÓ: Imagine if a headquarters representative and his wife were mobbed by picture takers at a convention. How disrespectful!