Pẹẹ nyoone togó bel ea di m

Pẹẹ nyoone a gbò togó bel

Ńbã́á sãa e bà émí béè Bẹ̀lsházzà ló

O Beè Nyimá Gé?

O Beè Nyimá Gé?

Mósĩ́ deè ní e gbò e bà ólò gbĩ́tẽ́ ló nu beè tẹlẹ bàlà kẽ dọ̀ ea beè di bá Bẹ̀lsházzà ea dú Bábilọ̀n ẽ?

MM̀ GÃ́BUG gbáá, gbò e bà ólò bé uú boo Kpá Káí beè kọọ̀ Méné Bẹ̀lsházzà, e bà kólíe bée mm̀ kpá Dányẹ̀la, náa beè dì. (Dán. 5:1) Ba beè zigà ló níí boo kọọ̀ gbò e bà ólò gbĩ́tẽ́ ló nu gáà beè mòn tọ́ọ̀ nu ea zógè kọọ̀ à íe tṍó e nen ea kọlà vó beè di dùm. Sõò bà náa beè ié ná bùlà naa vó lọl mm̀ gbáá 1854 ààmà. Ló éé?

Lèlà gbááá, ene kà gbálà ea kọlà J. G. Taylor ea dú dó Britain beè gbĩ́ gbàà sìgà gbò nu e ba beè kyọ̀ sĩ́ gbẹá boǹ Ur deè kéléá, e kátogóí à dú deè kpọ̀lọ̀-kpọ̀lọ̀ kẽ ló dó Iraq. Gbẹá kĩá, a beè mòngì gã́bug ńbã́á sãa ea di mm̀ gbele pọ̀b kà tọá. Ba beè tú nu emígi ló buù kà ńbã́á sãa ea begè beè toolá ténì kà inch (10 cm). Émì nu ea beè di ló ene kà ńbã́á sãaá beè dú tã̀àgã ló Bàrì e ba beè tã̀àgã̀ nyòòmà Méné Nabonidus nè a sã́áná ea kọlà Bẹ̀lsházzà, kọ bàá tõó begè dẽè dùm. Kọbèè gbò e bà ólò bé uú boo Kpá Káí beè gbóó zìgà kọọ̀: Nakà gbĩ̀tẽ́ ló nuá tẹ́lẹ bàlà kẽ kọọ̀ Bẹ̀lsházzà beè dì.

Sõò, níì áá gè kọọ̀ Kpá Káí tẹ́lẹ bàlà kẽ kọọ̀ Bẹ̀lsházzà beè dì nì, sõò ẹlẹẹ̀ bèè méné. Nagé, gbò e bà ólò bé uú boo Kpá Káí beè ié bàà-bàà bùlà kilma ló. Dì belí nu dòòmà bá, mm̀ gbò gbáá 1875, ene kà gbálà ea kọlà William Talbot ea ólò ló dém bel Bèkéè beè emí kọọ̀ sìgà gbò kọ́ọ̀ “Bel-sar-ussur [Bẹ̀lsházzà] beè zọ̀ a tẹ̀, Nabonidus, bẹ̀l mm̀ tẽ̀ènè tṍó. Sõò kilma ló níá, náa íe tọ́ọ̀ nu ea zógè naa vó.”

Kọ̀láá bé ea dì naa, kùbmà beè gbóó bã ló nakà dùlà belá tṍó e émì nu ea beè di ló ńbã́á sãaá tẹ́lẹ bàlà kẽ kọọ̀ tẹ̀ Bẹ̀lsházzà ea dú Méné Nabonidus, beè sí kyẽè aa dóá mm̀ gã́bug gbáá. Éé beè naaá gbò tṍó e Méné Nabonidus náa beè di dóá ẹ́? Encyclopædia Britannica kọ́ọ̀: “Tṍó e Nabonidus beè di dõòna kà dó, a beè sii bá kpòté ménéá nè a nvín Bẹ̀lsházzà vaá tú gã́bug gbò bé sẹlẹ́ẹ́ ló.” Vóá à naa, Bẹ̀lsházzà beè gbóó dú méné ea beè zọ̀ a tẹ̀ bẹ̀l Bábilọ̀n tṍóá. Dẹ̀ẹ̀a boo vó, Alan Millard ea dú nen ea ólò gbĩ́tẽ́ ló nu vaá du nágé nen ea ólò nó dém bel beè gbóó kọọ̀ à lelà kọọ̀ “Kpá Dányẹ̀l á kolí Bẹ̀lsházzà kolíe ‘méné.’”

Sõò, kilma ló gbò gyóòlo Bàrì, gbò nu ea zógè kọọ̀ kpá Dányẹ̀l beè tení aa mm̀ bug e Bàrì ne vaá à bọ́ló gè dẹlẹ nyíé boo di mm̀ Kpá Káí.—2 Tím. 3:16.