Pẹẹ nyoone togó bel ea di m

Pẹẹ nyoone a gbò togó bel

Gbò Bíb E Gbò E Bà Bugi Bĩ́íná

Gbò Bíb E Gbò E Bà Bugi Bĩ́íná

Bà mée ní e ba beè dú gbò bé pá Júù e ba beè olòó di boo beè tọọ̀ káíá ẹ́? Vaá mókà gbò tóm ní e ba beè olòó sì e?

Sìgà pá gãà Lívàì e bà náa ólò vaalá gyọ́ọá, beè olòó sí kele-kele íb dõòna kà tóm, dì belí gè sí tóm belí gbò bé e bàé dí boo beè tọọ̀ káíá. Nen ea ólò tõó togó boo beè tọọ̀ káíá ní ea beè olòó nè va tùle é. Ene kà neǹ émì kpá ea dú Júù ea kọlà Phiho baatẽ́ gbò tóm e gbò béí ólò sì kọ́ọ̀: “Sìgà [pá gãà Lívàìí] beè olòó elá gã́ nù tọọ̀ tọ káíá dì belí gbò e bà ólò kùdẽe ló kọ̀láá kà gbàn sĩ́ eo é ténmá bã̀àma tọọ̀ káíá, sìgà ọ̀và ólò élá boo beè [tọọ̀ káíá] nè nu tọ ea tení bã boo beè tọọ̀ káíá boo béè gè kpèg nen e bè náa bọ́ló kọ á bã boo beè tọọ̀ káíá, kọbèè nená sẹlẹ àbèè kọọ̀ náa sẹlẹ. Sìgà ọ̀và ólò kyã̀à beeá tení ló boo beè tọọ̀ káíá boo béè ge kùdẽe ló. Vaá gbò e bà di boo tómí ólò nyaaá dẽè ene bílá dee nè ẹ́ẹ́ èlà.”

Gbò dóm bèèlaà pá Júù beè olòó tú gbò béí siimá tóm. Baalaí ní e ba beè dú gbò bé pá Júù e kpóó bẹbẹ̀l pá Róm̀ beè sọ̀tọ́ deè kọ bàá faalá nuù bé é.

Joachim Jeremias ea dú nen ea ólò gbĩ́tẽ́ ló gbò nú ea di mm̀ Kpá Káí beè baatẽ́ kọọ̀, “tṍó e gbò bé beè sii Jíízọ̀s, a beè bĩiná va nú ea náa vaá bà náa beè siilìè tṍó ea géè noomàè nu gbẹá mm̀ tọọ̀ káíá. (Máát. 26.55) Jíízọ̀s náa gáẹ̀ beè bĩiná va nakà bíbvá be gbòí náa beè dũunà gbò bé e bà ólò kùdẽe ló tọọ̀ káíá.” Áá kà není beè bugi togó kọọ̀ gbò bé e ba beè gbĩ́ gè sii Jíízọ̀s sìgà tṍó ea kil nvéeá besĩ́ à kálá dọ̀ tṍóá beè dú áá kà gbò bé e bà ólò di boo beè tọọ̀ káíí. (Jọ́ọ̀n 7:32, 45, 46) Tṍó e tṍó téní, gbò dóm bèèlaà pá Júù beè lẹ̀ẹ̀là nen ea ólò tõó togó boo beè tọọ̀ káíá bií ló sìgà gbò bé kọ bàá gé sii gbò nyòòne nvéè Jíízọ̀s domá. Àé láá duná gé kọọ̀ áá kà gbò béí ní e ba beè sii neǹ tóm Pọ́ọ̀l lọl boo beè tọọ̀ káíá ẹ́.—Tóm 4:1-3; 5:17-27; 21:27-30.