„Eléggé visszahúzódó vagyok, és nincs sok önbizalmam – mondja Sara *. – Emiatt nem érzem jól magam olyanok társaságában, akiknek erős egyéniségük van, és nem hagynak másokat érvényesülni. De ha szelíd és alázatos emberekkel lehetek, könnyen feloldódok, és szívesen beszélek az érzéseimről és a gondjaimról. A legjobb barátaim pont ilyenek.”

Sara szavaiból jól látszik, hogy vonzódunk a szelíd emberekhez. És ez a tulajdonság Jehovának is tetszik. A Szava erre ösztönöz minket: „vegyétek fel a. . . szelídséget” (Kol 3:12). Mi a szelídség? Miből látszott, hogy Jézus szelíd volt? És miért leszünk boldogabbak, ha szelídek vagyunk?

Egy szelíd ember békés természetű. Gyengéden, kedvesen bánik másokkal, és higgadtan viseli a bosszantó körülményeket.

A szelídség a belső erő jele. A „szelídség” szó görög megfelelőjével a megszelídített vadlovakat jellemezték. Egy ilyen ló semmit sem veszít az erejéből, de a türelmes idomítás hatására féken tudja tartani azt. Ehhez hasonlóan a szelídség nekünk is segít megzabolázni a tökéletlen természetünket, és békés kapcsolatokat ápolni másokkal.

Talán úgy érzed, hogy alapvetően nem vagy szelíd ember. És valóban nem könnyű szelíden viselkedni, hiszen körülöttünk sokan agresszívak és türelmetlenek (Róma 7:19). Egyértelmű, hogy erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy szelídek legyünk, de Jehova szent szelleme segíthet, hogy kitartóan törekedjünk a célunk elérésére (Gal 5:22, 23). Miért dolgozzunk azon, hogy szelídség jellemezzen bennünket?

A szelídség egy vonzó tulajdonság. Ahogy Sara is megfogalmazta, szeretünk együtt lenni olyanokkal, akik szelídek. Jézus kiemelkedően szelíd és kedves egyéniség volt (2Kor 10:1). Még a gyerekek is szívesen voltak vele, pedig nem is ismerték őt (Márk 10:13–16).

A szelídség védelmet jelent nekünk, és másoknak is. Ha szelídek vagyunk, nem válunk hirtelen ingerültté, és nem reagálunk haragosan (Péld 16:32). Így elkerüljük a bűntudatot, hiszen nem fogjuk megbántani a  szeretteinket, és másokat sem. Ezenkívül a szelídségünk megóvja a körülöttünk levőket a fájó érzésektől, amelyeket a meggondolatlan viselkedésünkkel okozhatnánk nekik.

Jézus a súlyos felelősségei és a sok elfoglaltsága ellenére mindenkivel szelíden bánt. Akkoriban sokaknak küzdelmes volt az élete, és nehéz terheket cipeltek, ezért vágytak a felfrissülésre. Milyen jóleshetett nekik, amikor Jézus ezt mondta: „Jöjjetek hozzám. . ., mert én szelíd és alázatos vagyok” (Máté 11:28, 29).

Hogyan lehetünk mi is olyan szelídek, mint Jézus? Isten Szavából megtudhatjuk, hogyan viselkedett az emberekkel, és mit tett nehéz helyzetekben. Amikor valami próbára teszi a szelídségünket, igyekeznünk kell követni a példáját (1Pét 2:21). Nézzünk meg három dolgot, amely segített Jézusnak, hogy szelíd legyen.

Jézus szívből alázatos volt. Azt mondta magáról, hogy „szelíd és alázatos szívű” (Máté 11:29, lábj.). A Biblia azért említi együtt ezt a két tulajdonságot, mert szorosan összefüggnek (Ef 4:1–3). Miért mondhatjuk ezt?

Az alázat segít, hogy ne vegyük magunkat túl komolyan, és ne váljunk túlságosan érzékennyé. Hogyan reagált Jézus, amikor alaptalanul azzal vádolták, hogy „falánk és részeges”? Az életével cáfolta meg a kritikát, és szelíden rámutatott, hogy „a bölcsességet igazságosnak bizonyítják a tettei” (Máté 11:19).

Ha valaki meggondolatlan megjegyzést tesz a nemzetiségedre, a nemedre vagy a származásodra, próbálj meg szelíden válaszolni. Peter, aki vénként szolgál a Dél-afrikai Köztársaságban, ezt mondja: „Ha megsértenek, arra szoktam gondolni, hogy vajon mit tenne Jézus a helyemben.” Hozzáteszi még: „Megtanultam, hogy ne vegyem túl komolyan magam.”

Jézus megértő volt az emberi gyengeséggel szemben. Bár a tanítványainak jók voltak az indítékaik, a tökéletlenség miatt időnként mégsem azt tették, ami jó. Például Jézus a halála előtti éjszakán arra kérte Pétert, Jakabot és Jánost, hogy támogassák érzelmileg, ám ők ezt elmulasztották megtenni. Jézus elismerte, hogy „a szellem persze buzgó, de a test gyenge” (Máté 26:40, 41). Ez a szemléletmód segített neki, hogy ne haragudjon meg az apostolaira.

Egy testvérnő, Mandy korábban nagyon nagy elvárásokat támasztott másokkal szemben, de most már igyekszik követni Jézus példáját a szelídségben. Így beszél erről: „Megpróbálom elfogadni az emberi tökéletlenség mindenféle megnyilvánulását, és észrevenni másokban a jót, ahogy azt Jehova is teszi.” Ha te is elsajátítod Jézus könyörületes gondolkodásmódját, az biztosan segíteni fog, hogy szelíden bánj másokkal.

Jézus Istenre bízta a dolgokat. Sokszor igazságtalanul bántak vele: félreértették, megvetették és megkínozták. Ő ennek ellenére szelíd maradt, mert „rábízta magát arra, aki igazságosan ítél” (1Pét 2:23). Tudta, hogy égi Atyja törődik vele, és a maga idejében igazságot szolgáltat.

Ha jogtalanság ér minket, és mérgünkben nekiállunk harcolni az igazunkért, olyasmit tehetünk, amivel csak rontunk a helyzeten. Ezért emlékeztet minket a Szentírás arra, hogy „ember haragja nem szolgálja Isten igazságosságát” (Jak 1:20). Habár jogos lehet a haragunk, a tökéletlenség miatt helytelenül reagálhatunk.

Németországban egy testvérnő, Cathy korábban így gondolkodott: „Ha te nem állsz ki magadért, akkor senki nem fog.” De aztán változtatott a szemléletmódján, mert megtanult bízni Jehovában. „Most már nem érzem úgy, hogy folyton meg kell védenem magam – mondja. – Képes vagyok szelíden reagálni, mert tudom, hogy Jehova úgyis mindent kézben tart.” Ha bármikor igazságtalanság ér, neked is könnyebb lesz szelídnek maradni, ha Jézus példáját követve Istenre bízod a dolgot.

Jézus rámutatott, hogy a szelídség nagyon lényeges ahhoz, hogy boldogok legyünk. „Boldogok a szelídek” – jelentette ki (Máté 5:5). Figyeld meg, hogyan segít a szelídség a következő területeken!

A szelídség oldja a házastársak közötti feszültséget. Robert, aki Ausztráliában él, elismeri: „Sok bántó dolgot mondtam a feleségemnek, amit nem is gondoltam komolyan. De a meggondolatlan szavakat már nem lehet visszavonni. Szörnyű érzés volt látni, hogy milyen fájdalmat okoztam neki.”

„Mindannyian sokszor megbotlunk” szóban, és ezzel veszélybe sodorhatjuk a házasságunk békéjét (Jak 3:2). A feszült helyzetekben a szelídség segít nyugodtnak maradni, és féken tartani a nyelvünket (Péld 17:27).

Robert keményen dolgozott rajta, hogy nyugodtabb legyen, és tudjon magán uralkodni. Mi lett ennek az eredménye? Ezt meséli: „Ha valamiben nem értünk egyet a feleségemmel, most már tudatosan törekszem rá, hogy meghallgassam, szelíden beszéljek vele, és ne váljak ingerültté. Sokkal jobb lett a kapcsolatunk.”

A szelídség segít, hogy jól kijöjjünk másokkal. A sértődékeny embereknek általában kevés barátjuk van. Szelídséggel viszont sikerülhet megőrizni a béke egyesítő kötelékét (Ef 4:2, 3). Cathy, akit már idéztünk, ezt mondja: „A szelídség erőt ad, hogy egy kicsit kellemesebbé tegyem a másokkal töltött időt, még ha nem is mindenkivel könnyű kijönni.”

A szelídség belső békét eredményez. A Biblia összeköti a felülről való bölcsességet a szelídséggel és a békével (Jak 3:13, 17). Egy szelíd embernek nyugodt a szíve (Péld 14:30). Martin, aki őszintén törekedett rá, hogy szelíd legyen, megjegyzi: „Most már rugalmasabb vagyok, és nem erőltetem rá másokra az akaratomat. Sokkal nyugodtabb és boldogabb lettem.”

Kétségtelen, hogy némelyikünknek küzdelmet jelent szelídnek lenni. Egy testvér őszintén beismeri: „A mai napig előfordul, hogy forr bennem a düh.” De Jehova, aki szelídségre ösztönöz minket, mellettünk áll ebben a harcban (Ézs 41:10; 1Tim 6:11). Ő be tudja fejezni a képzésünket, és erőssé tud tenni minket (1Pét 5:10). Idővel Pál apostolhoz hasonlóan mi is képesek leszünk „azzal a szelídséggel és kedvességgel” bánni másokkal, „amit Krisztus is kimutatott” (2Kor 10:1).