1-2. Tuir Salmo 40:5, Maromak fó ita prezente saida? Tanbasá ita presiza aprende buat sira-neʼe?

JEOVÁ mak Maromak neʼebé laran-luak. Hanoin toʼok kona-ba prezente balu neʼebé nia fó ona mai ita: mundu neʼebé furak no úniku nuʼudar ita-nia hela-fatin; ita-nia kakutak neʼebé kria iha dalan neʼebé kmanek liu; no ninia Liafuan Bíblia neʼebé folin-boot. Tanba Jeová fó ona prezente tolu neʼe mai ita, agora ita iha hela-fatin, iha kbiit atu hanoin no koʼalia, no ita bele hetan resposta ba pergunta importante sira neʼebé karik ita husu.—Lee Salmo 40:5.

² Iha lisaun neʼe, ita sei aprende kona-ba prezente tolu neʼe. Hodi medita kona-ba prezente sira-neʼe, ita sei hafolin liután buat sira-neʼe, no hakarak atu halo ita-nia Kriadór Jeová kontente. (Apok 4:11) Ita mós sei aumenta ita-nia matenek atu koʼalia hodi ajuda ema neʼebé fiar ba hanorin falsu kona-ba evolusaun.

3. Tanbasá mundu mak úniku?

³ Bainhira ita haree ba dalan neʼebé Maromak kria mundu, ita bele aprende katak nia mak matenek. (Rom 1:20; Ebr 3:4) Iha mós planeta seluk neʼebé dulas haleʼu loro-matan, maibé mundu mak úniku tanba bele sustenta ema nia moris.

4. Tanbasá mundu mak diʼak liu fali ró neʼebé ema halo?

⁴ Ita bele kompara ita-nia mundu iha universu ho ró ida iha tasi. Maibé iha diferensa boot entre ró neʼebé nakonu ho ema no ita-nia mundu. Porezemplu, ema neʼebé iha ró laran karik sei mate lalais se sira tenke  prodús rasik sira-nia oksijéniu, ai-han, no bee, no sira mós labele soe foʼer ba liʼur. Maibé mundu bele sustenta kriatura biliaun ba biliaun nia moris. Mundu mós prodús oksijéniu, ai-han, no bee neʼebé ita presiza, no ita la falta buat sira-neʼe. Maski foʼer hotu nafatin iha mundu, maibé mundu neʼe kontinua haree furak no ema bele hela bá. Tanbasá? Jeová kria mundu ho sistema neʼebé troka buat neʼebé la moos sai fali buat neʼebé moos hodi ema bele uza. Ita sei aprende kona-ba sistema furak rua. Porezemplu siklu oksijéniu no siklu bee nian.

5. Saida mak siklu oksijéniu? Neʼe halo ita konkorda ho saida?

⁵ Oksijéniu mak gás ida neʼebé ema no animál sira presiza atu bele kontinua moris. Ema dehan katak kriatura moris hotu uza oksijéniu barak tebes iha tinan ida nia laran. No kriatura sira-neʼe hasai gás ida neʼebé bolu nuʼudar dióksidu-karbonu. Maski nuneʼe, kriatura hotu la falta oksijéniu, no atmosfera nunka sai nakonu ho dióksidu-karbonu. Tanbasá? Tanba Jeová kria ai-horis oioin atu xupa dióksidu-karbonu no hasai fali oksijéniu. Ita bele dada iis tanba siklu neʼe prodús oksijéniu, neʼe halo ita konkorda ho liafuan iha Apóstolu 17:24, 25: “Maromak . . . fó iis [no] fó moris” ba ema hotu.

6. Saida mak siklu bee? Neʼe hatudu saida kona-ba Jeová? (Haree mós kaixa “ Jeová fó siklu bee nuʼudar prezente”.)

⁶ Bee mak líkidu neʼebé eziste iha mundu tanba ita-nia planeta no loro-matan iha distánsia neʼebé loos. Se mundu besik liu uitoan ba loro-matan, bee hotu sei maran, rezultadu mak mundu sei manas, rai sei maran no labele sustenta moris. Se mundu dook liu uitoan husi loro-matan, bee hotu sei sai jelu-fatuk, no mundu sei nakonu ho jelu-rahun no labele sustenta moris. Tanba Jeová tau mundu iha fatin neʼebé loos, siklu bee nian bele sustenta moris. Loro-matan hamanas tasi-been no bee iha rai, no bee nia suar saʼe ba atmosfera hodi forma kalohan. Tinan-tinan, loro-matan halo nuneʼe ba bee litru millaun ba millaun. Bee sira-neʼe halibur iha atmosfera maizumenus ba loron sanulu, depois neʼe tun fali nuʼudar udan ka jelu-rahun. Ikusmai bee suli fali ba tasi ka fatin sira seluk, no siklu neʼe repete fali. Jeová kria siklu neʼe atu mundu bele kontinua iha bee. Neʼe hatudu katak Jeová matenek no iha kbiit boot.—Job 36:27, 28; Ecle 1:7.

7. Oinsá ita bele hatudu agradese ba prezente neʼebé temi iha Salmo 115:16?

⁷ Saida mak ajuda ita atu hafolin liután ita-nia planeta neʼebé furak no buat diʼak hotu iha mundu? (Lee Salmo 115:16.) Dalan ida mak hodi medita kona-ba buat sira neʼebé Jeová kria ona. Neʼe sei book ita atu fó obrigadu ba Jeová loroloron tanba buat diʼak neʼebé nia fó ona mai ita. No ita hatudu katak ita hafolin mundu liuhusi tau matan ba ita-nia hela-fatin atu moos nafatin.

8. Tanbasá ita-nia kakutak mak kmanek tebes?

⁸ Ema nia kakutak kria iha dalan neʼebé kmanek. Bainhira Ita iha inan nia knotak, Ita-nia kakutak dezenvolve iha dalan neʼebé la runguranga, no iha minutu ida-idak, kakutak nia sélula rihun ba rihun kontinua forma. Matenek-naʼin sira dehan katak ema boot nia kakutak iha sélula espesiál besik biliaun 100 neʼebé bolu nuʼudar neuróniu. Sélula sira-neʼe  forma ita-nia kakutak no kakutak nia todan maizumenus kilograma ida ho balu. Hanoin toʼok kakutak nia abilidade balu.

9. Tanbasá Ita fiar katak kbiit atu koʼalia mak prezente husi Maromak?

⁹ Ita-nia kbiit atu koʼalia mak hanesan milagre ida. Hanoin toʼok saida mak akontese bainhira Ita koʼalia. Bainhira Ita temi liafuan ida-idak, Ita-nia kakutak presiza serbisu hamutuk ho múskulu maizumenus 100 iha Ita-nia nanál, kakorok, ibun, hasan-ruin no hirus-matan. Atu bele koʼalia liafuan ho klaru, múskulu sira-neʼe presiza book an tuir tempu neʼebé loos. Kona-ba ita-nia kbiit atu koʼalia língua ida, estudu ida neʼebé fó sai iha tinan 2019 hatudu katak bebé neʼebé foin moris bele rekoñese liafuan ida-idak. Estudu neʼe apoia buat neʼebé matenek-naʼin sira fiar ona, neʼe mak bebé iha kbiit atu rekoñese no aprende língua. Klaru katak ita-nia kbiit atu koʼalia mak prezente husi Maromak.—Éx 4:11.

10. Oinsá mak ita bele hatudu katak ita hafolin kbiit atu koʼalia?

¹⁰ Dalan ida atu bele hatudu katak ita hafolin kbiit atu koʼalia mak hodi esplika ita-nia fiar ba ema sira neʼebé fiar ba evolusaun. (Sal 9:1; 1 Ped 3:15) Ema sira neʼebé habelar ideia kona-ba evolusaun hakarak ita atu fiar katak mundu no moris hotu mosu mesak deʼit. Hodi uza Bíblia no mós pontu balu iha lisaun neʼe, ita bele defende Jeová no esplika ba ema sira neʼebé prontu atu rona tanbasá ita fiar katak nia mak Kriadór ba lalehan no rai.—Sal 102:25; Isa 40:25, 26.

11. Tanbasá mak ita-nia kakutak kmanek tebes?

¹¹ Ita-nia kbiit atu hanoin-hetan mak kmanek tebes. Iha tempu uluk, hakerek-naʼin ida dehan katak ema nia kakutak iha kbiit atu hanoin-hetan informasaun barak tebes, neʼe atu hanesan ho informasaun iha livru millaun 20. Maibé agora, ema hanoin katak ita-nia memória nia kapasidade mak boot liután. Tanba ita iha kbiit atu hanoin-hetan, ita iha abilidade espesiál saida?

12. Oinsá mak ita-nia abilidade atu aprende kona-ba morál halo ita la hanesan ho animál sira?

¹² Husi kriatura hotu iha rai, só ema deʼit mak iha abilidade atu aprende kona-ba morál liuhusi hanoin-hetan no analiza buat neʼebé akontese ba sira iha tempu uluk. Rezultadu mak, ita bele aprende morál neʼebé diʼak liu no troka ita-nia dalan atu hanoin no mós troka ita-nia dalan atu halaʼo ita-nia moris. (1 Kor 6:9-11; Kol 3:9, 10) Tuir loloos, ita bele treinu ita-nia konxiénsia atu hatene saida mak loos no sala. (Ebr 5:14) Ita bele aprende atu hatudu domin, laran-diʼak no laran-sadiʼa. No ita bele aprende atu banati-tuir Jeová nia hahalok justisa.

13. Tuir Salmo 77:11, 12, oinsá ita presiza uza ita-nia memória?

 ¹³ Dalan ida atu hatudu katak ita hafolin ita-nia memória mak hodi koko atu hanoin-hetan tempu ida-idak neʼebé Jeová ajuda ita no fó kmaan mai ita. Neʼe sei halo ita fiar metin katak nia mós sei ajuda ita iha futuru. (Lee Salmo 77:11, 12; 78:4, 7) Dalan seluk mak hodi hanoin-hetan buat diʼak neʼebé ema seluk halo ba ita no hatudu agradese ba sira. Matenek-naʼin sira deskobre katak ema neʼebé hatudu agradese, sente kontente liu. Diʼak mós atu banati-tuir Jeová hodi hili atu haluha buat balu. Porezemplu, Jeová nia memória mak perfeitu, maibé se ita arrepende an, nia hili atu perdua ita no haluha sala neʼebé ita halo. (Sal 25:7; 130:3, 4) No nia hakarak ita atu halo nuneʼe ba ema seluk bainhira sira arrepende an tanba hakanek ona ita-nia laran.—Mt 6:14; Lc 17:3, 4.

14. Oinsá mak ita bele hatudu katak ita hafolin ita-nia kakutak?

¹⁴ Ita bele hatudu katak ita hafolin ita-nia kakutak hodi uza ida-neʼe atu fó hahiʼi ba Jeová. Ema balu uza sira-nia kakutak atu deside rasik saida mak loos no sala. Maibé tanba Jeová mak kria ita, ita presiza simu katak ninia matadalan sira mak diʼak liu fali matadalan neʼebé ita deside rasik. (Rom 12:1, 2) Bainhira ita moris tuir ninia matadalan sira, ita-nia moris sei iha dame. (Isa 48:17, 18) No ita aprende katak Jeová hakarak ita atu fó glória ba nia nuʼudar Kriadór no Aman, no mós halo nia kontente.—Prov 27:11.

15. Oinsá Bíblia hatudu katak Jeová hadomi ema?

¹⁵ Bíblia mak prezente folin-boot husi Maromak. Ita-nia Aman iha lalehan dirije ema atu hakerek Bíblia tanba nia hadomi tebes ita. Liuhusi Bíblia, Jeová fó resposta ba pergunta importante sira neʼebé karik ita husu, hanesan: Moris mai husi neʼebé? Tanbasá ita moris? Ita-nia futuru sei sai oinsá? Jeová hakarak ninia oan hotu hetan resposta ba  pergunta sira-neʼe, tan neʼe durante tinan atus ba atus, nia dirije ema atu tradús Bíblia ba língua barak. Ohin loron, Bíblia kompletu ka parte balu tradús ona ba língua maizumenus 3.000. Ema tradús Bíblia barak liu fali livru sira seluk. Ema husi fatin no língua oioin iha oportunidade atu aprende kona-ba Bíblia iha sira-nia língua rasik.—Haree kaixa “ Tradús Bíblia ba língua sira iha Áfrika”.

16. Tuir Mateus 28:19, 20, oinsá mak ita bele hatudu katak ita hafolin Bíblia?

¹⁶ Ita bele hatudu katak ita hafolin Bíblia hodi lee ida-neʼe loroloron, medita kona-ba Bíblia nia hanorin, no hakaʼas an atu aplika buat neʼebé ita aprende. Liután neʼe, ita hatudu agradese ba Maromak liuhusi hakaʼas an atu fahe Bíblia nia mensajen ba ema barak.—Sal 1:1-3; Mt 24:14; lee Mateus 28:19, 20.

17. Iha lisaun neʼe, ita koʼalia kona-ba prezente saida deʼit? Iha lisaun tuirmai, ita sei koʼalia kona-ba saida?

¹⁷ Iha lisaun neʼe, ita aprende ona kona-ba prezente sira neʼebé Maromak fó mai ita, hanesan mundu nuʼudar ita-nia hela-fatin, ita-nia kakutak neʼebé kmanek no mós Bíblia. Maibé iha mós prezente ka rikusoin seluk tan neʼebé Jeová fó mai ita no ita labele haree ho matan. Ita sei koʼalia kona-ba rikusoin sira-neʼe iha lisaun tuirmai.