Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

NIKASEMƆ 25

“Mi Diɛŋtsɛ Matao Migwantɛŋi Lɛ”

“Mi Diɛŋtsɛ Matao Migwantɛŋi Lɛ”

“Mi diɛŋtsɛ matao migwantɛŋi lɛ, ni makwɛ amɛnɔ.”​—EZE. 34:11.

LALA 105 “Nyɔŋmɔ Lɛ, Suɔmɔ Ji Lɛ”

NƆ NI ABAASUSU HE *

1. Mɛni hewɔ Yehowa kɛ ehe to yoofɔyoo he?

YƐ GBALƆ Yesaia beiaŋ lɛ, Yehowa bi ewebii lɛ akɛ: “Ani yoo hiɛ baanyɛ akpa ebi ni miiye fufɔ nɔ?” Kɛkɛ ni ekɛfata he akɛ: “Kɛ́ yei nɛɛ ahiɛ baakpa nɔ po lɛ, mi lɛ, mihiɛ kpaŋ onɔ kɔkɔɔkɔ.” (Yes. 49:15) Efɔɔɔ kaa akɛ Yehowa kɛ ehe baato yoofɔyoo he. Shi yɛ sane nɛɛ mli lɛ, efee nakai. Ekɛ suɔmɔ ni mli wa ni yoo yɔɔ kɛhã ebi lɛ tsu nii akɛ nɔkwɛmɔnɔ kɛtsɔɔ bɔ ni esumɔɔ etsuji lɛ waa hã. Nyɛmi yoo ko ni atsɛɔ lɛ Jasmin lɛ wie akɛ kɛ́ ofɔ lɛ, “otsui mɔɔ obi lɛ waa, ni nakai henumɔ lɛ hiɔ shi owala beiaŋ fɛɛ.” Yeifɔyei pii baaye enɛ he odase.

2. Kɛ́ Yehowa tsuji lɛ ateŋ mɔ kome po kpa lɛ sɔɔmɔ lɛ, te enuɔ he ehãa tɛŋŋ?

2 Kɛ́ Yehowa bii lɛ ateŋ mɔ kome po kpa asafoŋ kpeei yaa kɛ shiɛmɔ yaa lɛ, enaa ni edɔɔ lɛ. No hewɔ lɛ, kwɛmɔ bɔ ni ebaadɔ lɛ ehã akɛ, daa afi lɛ, etsuji akpei abɔ kpaa asafoŋ kpeei yaa kɛ shiɛmɔ yaa. *

3. Mɛni Yehowa miisumɔ ni mɛi ni ekpa lɛ sɔɔmɔ lɛ afee?

3 Mɛi ni kpaa Yehowa sɔɔmɔ lɛ ateŋ mɛi pii kuɔ amɛsɛɛ kɛbaa eŋɔɔ, ni kɛ́ amɛba lɛ, wɔkɛ miishɛɛ hereɔ amɛ atuu! Anɔkwa, ená kulɛ mɛi fɛɛ ni ekpa lɛ sɔɔmɔ lɛ eku amɛsɛɛ, ni wɔ hu nakai nɔŋŋ. (1 Pet. 2:25) Mɛni wɔbaanyɛ wɔfee kɛye wɔbua amɛ? Dani wɔbaahã sanebimɔ nɛɛ hetoo lɛ, nyɛhãa wɔkwɛa nibii komɛi ni hãa mɛi kpaa asafoŋ kpeei yaa kɛ shiɛmɔ yaa.

MƐNI HEWƆ MƐI KOMƐI KPAA YEHOWA SƆƆMƆ?

4. Mɛɛ gbɛ nɔ nyɛmimɛi komɛi aheloonaa nitsumɔ efite amɛ kɛ Yehowa teŋ?

4 Mɛi komɛi hãa amɛheloonaa nitsumɔ heɔ amɛjwɛŋmɔ fɛɛ. Nyɛmi nuu ko ni yɔɔ Asia Wuoyi-bokãgbɛ maji lɛ eko nɔ, ni atsɛɔ lɛ Hung * lɛ wie akɛ: “Mihã miheloonaa nitsumɔ lɛ he mibe kɛ mihewalɛ fɛɛ. Miyasusuuu nii ahe kɛyaaa shɔŋŋ. Minu he akɛ kɛ́ miná shika pii lɛ, manyɛ masɔmɔ Yehowa jogbaŋŋ. No hewɔ lɛ, mikɛ mibe fɛɛ tsu nii, ni mibɔi asafoŋ kpeei amli folɔmɔ. Naagbee lɛ, mikpa asafoŋ kpeei yaa kwraa. Etamɔ nɔ ni aje gbɛ ato nibii ni yɔɔ je lɛ mli lɛ ahe gbɛjianɔ koni efite mɛi kɛ Nyɔŋmɔ teŋ fiofio.”

5. Be ni nyɛmi yoo ko kɛ naagbai pii kpe lɛ, mɛni ba?

5 Nyɛmimɛi komɛi hu kɛ naagbai pii miikpe, ni no ehã amɛkpa Yehowa sɔɔmɔ. Nakai eba lɛ yɛ nyɛmi yoo ko ni jɛ Britain, ni atsɛɔ lɛ Anne lɛ gbɛfaŋ. Anne yɛ bii enumɔ, ni ewie akɛ: “Mibihii lɛ ateŋ mɔ kome yɛ ni kɛjɛ efɔmɔ mli beebe lɛ, eje kpa. Ashwie mibiyei lɛ ateŋ mɔ kome, ni mibinuu kroko lɛ hu baná jwɛŋmɔŋ naagba. Mihao aahu akɛ, mikpa asafoŋ kpeei yaa kɛ shiɛmɔ yaa. Naagbee lɛ, mikpa Yehowa sɔɔmɔ.” Anne kɛ eweku lɛ sane lɛ yɛ mɔbɔ waa, ni edɔɔ wɔ waa akɛ amɛ kɛ nyɛmimɛi krokomɛi kɛ shihilɛi ni tamɔ nakai miikpe.

6. Kɛ́ mɔ ko kɛ ŋaawoo ni yɔɔ Kolosebii 3:13 lɛ tsuuu nii lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ no baanyɛ ahã ekpa Yehowa sɔɔmɔ?

6 Kanemɔ Kolosebii 3:13. Yɛ nyɛmimɛi komɛi agbɛfaŋ lɛ, nɔ ko ni nyɛmi ko efee amɛ lɛ edɔ amɛ waa, ni no ehã amɛkpa Yehowa sɔɔmɔ. Tamɔ bɔ ni bɔfo Paulo wie lɛ, bei komɛi lɛ, wɔbaaná ‘sane yɛ nyɛmi ko he,’ ni jeee ni wɔsane ejaaa. Ebaanyɛ eba lɛ po akɛ, abaaye wɔ sane fɔŋ. Kɛ́ nɔ ko nakai ba wɔnɔ, ni wɔkwɛɛɛ ni ahi lɛ, wɔmli baafu waa. Nakai mlifu lɛ baanyɛ ahã wɔkpa Yehowa sɔɔmɔ kwraa. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, be ko lɛ, afolɔ nyɛmi nuu ko ni yɔɔ South America maji lɛ eko nɔ, ni atsɛɔ lɛ Pablo lɛ naa akɛ efee esha ko, ni no hã ahe esɔɔmɔ hegbɛ yɛ edɛŋ. Te Pablo fee enii ehã tɛŋŋ? Ewie akɛ: “Mimli fu, ni fiofio lɛ, mikpa Yehowa sɔɔmɔ.”

7. Kɛ́ mɔ ko henilee miiyi lɛ yɛ esha ko ni efee be ko ni eho lɛ hewɔ lɛ, mɛni baanyɛ ajɛ mli kɛba?

7 Kɛ́ mɔ ko henilee miiyi lɛ yɛ esha ko ni efee be ko ni eho lɛ he lɛ, no baanyɛ ahã enu he akɛ esaaa mɔ ni Nyɔŋmɔ jieɔ suɔmɔ kpo etsɔɔ. Ekolɛ mɔ lɛ etsake etsui ni ana lɛ mɔbɔ, shi loloolo lɛ, enuɔ he akɛ esaaa mɔ ni abuɔ lɛ ashiɔ Nyɔŋmɔ tsuji anɔ. Nyɛmi nuu ko ni atsɛɔ lɛ Francisco lɛ nu he nakai. Ewie akɛ: “Miyabɔ ajwamaŋ ni ajaje mi. Be ni ajaje mi lɛ, miyaa asafoŋ kpeei. Shi sɛɛ mli lɛ, nɔ ni miyafee lɛ bɔi minaa gbamɔ aahu akɛ, minu he akɛ misaaa mɔ ni abuɔ lɛ afataa Yehowa webii lɛ ahe. Mihenilee yi mi, ni mimu sane naa akɛ, Yehowa kɛ nɔ ni miyafee lɛ ekeko mi. Naagbee lɛ, mikpa asafoŋ kpeei yaa kɛ shiɛmɔ yaa.” Ani omusuŋ tsɔɔ bo yɛ nyɛmimɛi ni eyaje shihilɛi ni wɔwie he nɛɛ kɛ ekrokomɛi ni tamɔ nakai lɛ amli lɛ ahe? Ani onuɔ he ohãa amɛ? Ni Yehowa, mɔ ni he hiaa fe fɛɛ yɛ wɔshihilɛ mli lɛ hu? Ani lɛ hu enuɔ he ehãa amɛ?

YEHOWA SUMƆƆ ETSUJI LƐ ASANE

Kɛ́ Israelnyo ko gwantɛŋ laaje lɛ, etaoɔ lɛ ni efeɔ nɔ fɛɛ nɔ ni ebaanyɛ kɛyeɔ ebuaa lɛ (Kwɛmɔ kuku 8-9) *

8. Ani Yehowa hiɛ kpaa mɛi ni esɔmɔ lɛ pɛŋ lɛ anɔ? Tsɔɔmɔ mli.

8 Yehowa hiɛ kpaaa mɛi ni esɔmɔ lɛ be ko ni eho shi amrɔ nɛɛ lɛ amɛkɛ esɔɔmɔ lɛ ekpasa shi fioo lɛ anɔ. Ehiɛ kpaaa nɔ ni amɛtsu yɛ esɔɔmɔ lɛ mli lɛ hu nɔ. (Heb. 6:10) Gbalɔ Yesaia kɛ nɔkwɛmɔnɔ fɛfɛo ko tsɔɔ bɔ ni Yehowa webii lɛ asane kã etsui nɔ hã. Ewie akɛ: “Ebaakwɛ etooku lɛ tamɔ tookwɛlɔ. Ekɛ enine baabua gwantɛŋbii lɛ anaa, ni ebaahiɛ amɛ yɛ etsitsi nɔ.” (Yes. 40:11) Te Yehowa, Tookwɛlɔ Kpeteŋkpele lɛ, nuɔ he ehãa tɛŋŋ kɛ́ egwantɛŋi lɛ ateŋ ekome kpalaŋ kɛje tooku lɛ he? Sane ko ni Yesu kɛ ekaselɔi lɛ gba lɛ hãa sanebimɔ nɛɛ hetoo. Ebi amɛ akɛ: “Te nyɛsusuɔ tɛŋŋ? Kɛ́ mɔ ko yɛ gwantɛŋi 100 ni amɛteŋ ekome du gbɛ lɛ, ani eshiŋ 99 lɛ yɛ gɔji lɛ anɔ ni eya eyatao nɔ ni edu gbɛ lɛ? Ni kɛ́ ena lɛ lɛ, lɛɛlɛŋ, miikɛɛ nyɛ akɛ, emii shɛɔ ehe yɛ no he fe 99 ni eduko gbɛ lɛ.”​—Mat. 18:12, 13.

9. Yɛ blema lɛ, te tookwɛlɔi kpakpai kwɛɔ amɛtoi lɛ anɔ amɛhãa tɛŋŋ? (Kwɛmɔ mfoniri ni yɔɔ wolo lɛ hiɛ lɛ.)

9 Mɛni hewɔ ehi jogbaŋŋ akɛ akɛ Yehowa to tookwɛlɔ he lɛ? Ehi, ejaakɛ yɛ blema lɛ, tookwɛlɔi kpakpai kwɛɔ amɛtoi lɛ anɔ jogbaŋŋ ni amɛbuɔ amɛhe. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, be ni jata kɛ oshishibrishi bamɔ David gwantɛŋi lɛ eko lɛ, etswa amɛ nɔ ni egbe amɛ. (1 Sam. 17:34, 35) Tookwɛlɔ kpakpa lɛ, kɛ́ egwantɛŋ kome po laaje lɛ, enaa. (Yoh. 10:3, 14) Tookwɛlɔ ni tamɔ nɛkɛ lɛ baakpala gwantɛŋi 99 ni eshwɛ lɛ kɛya too tsũ lɛ mli loo ebaashi amɛ ehã enanemɛi tookwɛlɔi lɛ ni eyatao gwantɛŋ kome lɛ ni elaaje lɛ. Yesu gba nɔkwɛmɔnɔ nɛɛ koni ekɛtsɔɔ wɔ nɔ ko ni he hiaa waa. Ewie akɛ: “Mi-Tsɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ sumɔɔɔ akɛ bibii nɛɛ ateŋ mɔ kome po hiɛ kpãtãa.”​—Mat. 18:14.

Tookwɛlɔ ko ni hi shi yɛ blema Israel lɛ eyana etoo ko ni laaje lɛ, ni eefi epilamɔ lɛ nɔ eehã lɛ (Kwɛmɔ kuku 9)

GBƐ NI YEHOWA TSƆƆ NƆ ETAOƆ ETOI NI ELAAJE LƐ

10. Yɛ nɔ ni aŋma yɛ Ezekiel 34:11-16 lɛ naa lɛ, mɛni Yehowa wo shi akɛ ebaafee yɛ egwantɛŋi ni elaaje lɛ ahe?

10 Yehowa sumɔɔ wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ. Esumɔɔ mɛi ni Yesu tsɛ amɛ akɛ “bibii nɛɛ,” ni ji mɛi ni ekpalaŋ kɛje asafo lɛ he lɛ po. Nyɔŋmɔ tsɔ gbalɔ Ezekiel nɔ ewo shi akɛ, ebaatao ewebii ni ekpalaŋ lɛ ni eye ebua amɛ ni amɛsaa amɛ kɛ lɛ teŋ. Kɛfata he lɛ, etsɔɔ nɔ pɔtɛɛ ni ebaafee kɛye ebua amɛ, ni nɔ ni ewie akɛ ebaafee lɛ tamɔ nɔ ni Israelnyo tookwɛlɔ baafee kɛ́ egwantɛŋ laaje lɛ pɛpɛɛpɛ. (Kanemɔ Ezekiel 34:11-16.) Klɛŋklɛŋ lɛ, tookwɛlɔ lɛ baatao gwantɛŋ lɛ. Bei komɛi lɛ, ebaakpa shi aahu ni ebaatɔ lɛ dani ebaayana lɛ. Nɔ ni ji enyɔ lɛ, kɛ́ eyana lɛ lɛ, ekɛ lɛ baaku sɛɛ kɛba tooku lɛ he. Nɔ ni ji etɛ lɛ, kɛ́ gwantɛŋ lɛ epila loo hɔmɔ miiye lɛ lɛ, ebaafimɔ epilamɔ lɛ nɔ, ebaawó lɛ, ni ehã lɛ niyenii, no ji, ebaaye ebua lɛ. Nibii etɛ nɛɛ nɔŋŋ esa akɛ asafoŋ onukpai lɛ, ni ji mɛi ni kwɛɔ “Nyɔŋmɔ tooku” lɛ nɔ lɛ, afee kɛye amɛbua mɛi ni ekpa Yehowa sɔɔmɔ lɛ. (1 Pet. 5:2, 3) Esa akɛ amɛtao amɛ, amɛye amɛbua amɛ ni amɛkɛ asafo lɛ abɔi bɔɔ ekoŋŋ, ni amɛwa amɛ ni amɛhemɔkɛyeli lɛ mli awa koni amɛna akɛ amɛsumɔɔ amɛ. *

11. Mɛni tookwɛlɔ kpakpa le?

11 Tookwɛlɔ kpakpa le akɛ egwantɛŋi lɛ eko baanyɛ alaaje. No hewɔ lɛ, kɛ́ gwantɛŋ lɛ eko ná ekpalaŋ kɛje tooku lɛ he lɛ, eyiii lɛ. Nyɔŋmɔ fee enɛ he nɔkwɛmɔnɔ kpakpa. Nyɛhãa wɔsusua bɔ ni ekɛ etsuji komɛi ni kpalaŋ kɛje ehe, shi sɛɛ mli lɛ, amɛku amɛsɛɛ lɛ ye ehã lɛ he wɔkwɛ.

12. Te Yehowa kɛ Yona ye ehã tɛŋŋ?

12 Be ko be ni Yehowa tsu gbalɔ Yona lɛ, eyaaa. Shi ani Yehowa mli fu lɛ ni ekɛ lɛ kpa nitsumɔ? Dabi. Etsɔɔ akɛ eji tookwɛlɔ kpakpa. Ehere Yona yiwala ni ewaje lɛ koni enyɛ etsu nitsumɔ ni ekɛwo edɛŋ lɛ. (Yona 2:7; 3:1, 2) Sɛɛ mli lɛ, Nyɔŋmɔ kɛ tsene tso ko fee nɔkwɛmɔnɔ kɛye ebua Yona ni ena akɛ, adesa fɛɛ adesa wala jara wa hã lɛ. (Yona 4:10, 11) Mɛni wɔkaseɔ yɛ Yona sane lɛ mli? Kɛ́ mɔ ko kpa asafoŋ kpeei baa loo shiɛmɔ yaa lɛ, esaaa akɛ asafoŋ onukpai lɛ shiɔ esane amɛhãa lɛ. Moŋ lɛ, esa akɛ amɛkwɛ akɛ amɛbaana nɔ ni ehã mɔ lɛ ekpalaŋ lɛ lo. Ni kɛ́ mɔ lɛ ku esɛɛ kɛba Yehowa ŋɔɔ lɛ, esa akɛ amɛya nɔ amɛtsɔɔ akɛ amɛsumɔɔ lɛ ni esane kã amɛtsui nɔ.

13. Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase yɛ bɔ ni Yehowa kɛ mɔ ni ŋma Lala 73 lɛ ye ehã lɛ mli?

13 Susumɔ mɔ ni ŋma Lala 73 lɛ hu he okwɛ. Be ni ena bɔ ni mɛi fɔji lɛ shwereɔ lɛ, egba enaa waa. Enu he po akɛ Nyɔŋmɔ sɔɔmɔ lɛ he bɛ sɛɛnamɔ. (Lala 73:12, 13, 16) Mɛni Yehowa fee yɛ sane lɛ he? Ani ebu lɛ gbɔmɔ gbonyo? Dabi. Moŋ lɛ, ehã aŋma esane lɛ afɔ̃ shi yɛ Biblia lɛ mli. Sɛɛ mli lɛ, lalatsɛ lɛ diɛŋtsɛ bana akɛ, kɛ́ wekukpaa kpakpa yɛ ekɛ Yehowa teŋ lɛ, ehi fe je nɛŋ nɔ fɛɛ nɔ. (Lala 73:23, 24, 26, 28) Mɛni wɔkaseɔ yɛ lɛ hu esane lɛ mli? Kɛ́ nyɛmi ko fee nɔ ko loo ewie nɔ ko ni tsɔɔ akɛ eenu he akɛ sɛɛnamɔ ko kwraa bɛ he akɛ ebaasɔmɔ Yehowa lɛ, esaaa akɛ asafoŋ onukpai lɛ ahe feɔ oya akɛ amɛbaabu lɛ gbɔmɔ gbonyo. Moŋ lɛ, esa akɛ amɛkwɛ akɛ amɛbaana nɔ hewɔ ni ewie nakai loo efee nakai lɛ lo. Kɛ́ asafoŋ onukpai lɛ fee nakai lɛ, no baaye abua amɛ ni amɛna ŋmalɛi pɔtɛi ni amɛbaanyɛ amɛkɛye amɛbua mɔ lɛ.

14. Mɛni ba ni ehe bahia ni Yehowa awaje Elia lɛ? Ni mɛni efee kɛwaje lɛ?

14 Be ni Maŋnyɛ Yezebel kɛɛ gbalɔ Elia akɛ ebaagbe lɛ lɛ, Elia jo foi. (1 Maŋ. 19:1-3) Elia nu he akɛ lɛ pɛ ji Yehowa gbalɔ ni eshwɛ, ni akɛ, etsu ajumajaŋ. Ehao aahu akɛ, eshwe gbele. (1 Maŋ. 19:4, 10) Shi ani Yehowa wie ehiɛ nyanyaanya? Dabi. Moŋ lɛ, ehã lɛ tsui, ni ehã ele akɛ eshwɛko ekome. Ehã ele hu akɛ, ebaanyɛ ekɛ ehiɛ afɔ̃ enɔ akɛ ekɛ ehewalɛ lɛ baaye abua lɛ. Agbɛnɛ hu, ekɛɛ Elia akɛ nitsumɔ pii yɛ lolo ni ebaatsu. Be ni Elia gbaa Yehowa nɔ ni gbaa enaa lɛ, Yehowa bo lɛ toi jogbaŋŋ, ni ekɛ nitsumɔi krokomɛi wo edɛŋ. (1 Maŋ. 19:11-16, 18) Mɛni wɔkaseɔ yɛ sane nɛɛ mli? Esa akɛ wɔ fɛɛ, titri lɛ, asafoŋ onukpai lɛ, ajie mlihilɛ kpo wɔtsɔɔ Yehowa webii lɛ, ni ji wɔnyɛmimɛi Kristofoi lɛ. Asafoŋ onukpai, kɛ́ nyɛmi ko ni ekpalaŋ lɛ miigba nyɛ etsuiŋ saji, ni nyɛna yɛ ewiemɔ mli akɛ emli efu Yehowa, esafo lɛ, loo nyɛmi ko, aloo enuɔ he akɛ Yehowa enaŋ lɛ mɔbɔ kɔkɔɔkɔ lɛ, nyɛtoa nyɛtsui shi nyɛboa lɛ toi. No sɛɛ lɛ, nyɛbaanyɛ nyɛye nyɛbua lɛ ni ena akɛ, ejara wa hã Yehowa lolo.

TE ESA AKƐ WƆNA MƐI NI EKPALAŊ LƐ WƆHÃ TƐŊŊ?

15. Yɛ nɔ ni Yesu wie yɛ Yohane 6:39 lɛ naa lɛ, te ena mɛi ni e-Tsɛ lɛ etu ewo edɛŋ lɛ ehã tɛŋŋ?

15 Te Yehowa miisumɔ ni wɔna ewebii ni ekpa asafoŋ kpeei baa kɛ shiɛmɔ yaa lɛ wɔhã tɛŋŋ? Bɔ ni Yesu na amɛ lɛ, nakai nɔŋŋ esa akɛ wɔ hu wɔna amɛ. Yesu le akɛ, Yehowa webii lɛ fɛɛ ajara wa hã lɛ, no hewɔ lɛ, efee nɔ fɛɛ nɔ ni ebaanyɛ kɛye ebua “Israel shĩa lɛ gwantɛŋi ni elaaje lɛ” koni amɛkpale kɛba Yehowa ŋɔɔ. (Mat. 15:24; Luka 19:9, 10) Yesu tsɔɔ akɛ tookwɛlɔ kpakpa ji lɛ. Efee bɔ fɛɛ bɔ ni ebaanyɛ koni mɛi ni Yehowa etu ewo edɛŋ lɛ ateŋ mɔ kome po akalaaje.​—Kanemɔ Yohane 6:39.

16-17. Te esa akɛ asafoŋ onukpai lɛ ana sɔ̃ ni kã amɛnɔ akɛ amɛye amɛbua mɛi ni ekpa Yehowa sɔɔmɔ lɛ amɛhã tɛŋŋ? (Kwɛmɔ akrabatsa ni yitso ji, “ Bɔ Ni Mɛi Ni Ekpalaŋ Lɛ Ateŋ Mɛi Komɛi Nuɔ He Amɛhãa.”)

16 Bɔfo Paulo wo asafoŋ onukpai ni yɔɔ Efeso lɛ hewalɛ ni amɛkase Yesu. Ekɛɛ amɛ akɛ, ‘esa akɛ amɛye amɛbua mɛi ni egbede lɛ, ni amɛhã Nuŋtsɔ Yesu wiemɔi, ni lɛ diɛŋtsɛ ewie lɛ ahi amɛjwɛŋmɔ mli akɛ: “Nɔhãmɔ hãa mɔ náa miishɛɛ fe hemɔ.”’ (Bɔf. 20:17, 35) Nɔ ni ekɛɛ amɛ lɛ hãa wɔnaa akɛ, sɔ̃ ko ni he hiaa waa kã asafoŋ onukpai lɛ anɔ, ni no ji, ni amɛkwɛ Yehowa webii lɛ anɔ. Asafoŋ onukpa ko ni yɔɔ Spain, ni atsɛɔ lɛ Salvador lɛ wie akɛ: “Kɛ́ misusu bɔ ni Yehowa webii ni ekpalaŋ lɛ asane kã etsui nɔ waa hã lɛ he lɛ, ewoɔ mi hewalɛ ni mafee nɔ fɛɛ nɔ ni manyɛ kɛye mabua amɛ. Mile kɛ mitsui fɛɛ akɛ, Yehowa miisumɔ ni makwɛ amɛnɔ jogbaŋŋ.”

17 Anyɛ aye abua mɛi ni awie amɛhe yɛ nikasemɔ nɛɛ mli akɛ amɛkpa asafoŋ kpeei yaa kɛ shiɛmɔ yaa lɛ fɛɛ ni amɛbɔi Yehowa sɔɔmɔ ekoŋŋ. Ni wɔwieɔ nɛɛ, mɛi pii yɛ nakai ni amɛkpa Yehowa sɔɔmɔ shi amɛmiitao amɛku amɛsɛɛ kɛba eŋɔɔ. Yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli lɛ, wɔbaana nibii pɔtɛi komɛi ni wɔbaanyɛ wɔfee kɛye wɔbua amɛ ni amɛnyɛ amɛku amɛsɛɛ kɛba Yehowa ŋɔɔ.

LALA 139 Feemɔ Ohe Mfoniri Akɛ Oyɛ Jeŋ Hee Lɛ Mli

^ kk. 5 Mɛni hewɔ mɛi komɛi ni kɛ afii pii esɔmɔ Yehowa lɛ ekpa lɛ sɔɔmɔ? Ni te enuɔ he ehãa tɛŋŋ yɛ amɛhe? Abaahã sanebimɔi nɛɛ hetoo yɛ nikasemɔ nɛɛ mli. Agbɛnɛ hu, wɔbaakwɛ bɔ ni Yehowa ye ebua mɛi komɛi ni hi shi yɛ blema ni kpalaŋ kɛje ehe lɛ kɛ nɔ ni wɔbaanyɛ wɔkase yɛ mli.

^ kk. 2 WIEMƆ NI ATSƆƆ MLI: Kɛ́ akɛɛ mɔ ko ekpa shiɛmɔ yaa lɛ, etsɔɔ akɛ mɔ lɛ ebɔko eshiɛmɔyaa he amaniɛ nyɔji ekpaa loo nɔ ni fe nakai. Mɛi ni ekpa shiɛmɔ yaa lɛ kã he amɛji wɔnyɛmimɛi Kristofoi, ni wɔsumɔɔ amɛ waa.

^ kk. 4 Atsake gbɛ́i lɛ ekomɛi.

^ kk. 10 Yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli lɛ, abaatsɔɔ nibii pɔtɛi ni asafoŋ onukpai lɛ baanyɛ afee kɛtsɔɔ akɛ amɛmiitsu nibii etɛ nɛɛ ahe nii.

^ kk. 60 NƆ NI WƆNAA YƐ MFONIRI LƐ MLI: Kɛ́ Israelnyo tookwɛlɔ ko gwantɛŋ laaje lɛ, etaoɔ lɛ ni eyeɔ ebuaa lɛ ni ebafata tooku lɛ he ekoŋŋ, ejaakɛ ejara wa hã lɛ. Nakai pɛpɛɛpɛ asafoŋ onukpai feɔ ŋmɛnɛ.

^ kk. 64 NƆ NI WƆNAA YƐ MFONIRI LƐ MLI: Nyɛmi yoo ko ni ekpa asafoŋ kpeei yaa kɛ shiɛmɔ yaa lɛ miimɛ ni tsɔne ni eta mli lɛ afã, ni eekwɛ nyɛmimɛi enyɔ komɛi ni miitsu maŋ odaseyeli nitsumɔ lɛ ni amɛná miishɛɛ.