1. Miért hasonlította magát Jehova egy szoptató anyához?

„HÁT megfeledkezhet egy asszony a csecsemőjéről. . .?” – tette fel a kérdést Jehova Ézsaiás próféta napjaiban. „Még ha ezek az asszonyok meg is feledkeznek róluk, én soha nem feledkezem meg rólad” – nyugtatta meg Isten a népét (Ézs 49:15). Jehova nem sokszor hasonlította magát egy anyához. De ebben az esetben az anya és a gyermeke közötti kapcsolattal szemléltette, hogy mennyire ragaszkodik a szolgáihoz. A legtöbb anya egyetért Jasminnel, aki így fogalmaz: „Amikor szoptatod a kisbabádat, egy nagyon különleges kapcsolat alakul ki közöttetek, amely aztán egy életen át megmarad.”

2. Milyen érzést kelt Jehovában, amikor egy gyermeke eltávolodik tőle?

² Jehova azt is észreveszi, ha csak egyetlen gyermeke nem jár az összejövetelekre, és nem vesz részt a szolgálatban. Akkor el tudjuk képzelni, hogy milyen szomorú, amiért minden évben több ezer szolgája válik tétlenné *.

3. Mit szeretne Jehova?

³ Sok drága testvér és testvérnő, aki tétlenné vált, később visszatér a gyülekezethez, és mi ennek nagyon örülünk. Jehova visszavárja őket, ahogy mi is (1Pét 2:25). Hogyan segíthetünk nekik? Mielőtt válaszolnánk erre a kérdésre, nézzük, hogy mi miatt hagynak fel néhányan az összejövetelek látogatásával és a szolgálattal.

4. Milyen hatással van néhányakra a munkájuk?

⁴ Némelyek túlságosan belemerülnek a munkájukba. Hung *, egy testvér Délkelet-Ázsiából elismeri: „Hagytam, hogy teljesen lefoglaljon a munkám. Ostoba módon elhitettem magammal, hogy ha anyagilag jobban állnék, többet tudnék tenni Jehova szolgálatában. Ezért hosszabb munkanapokat vállaltam. Egyre több összejövetelről hiányoztam, míg végül már egyáltalán nem jártam. Ez a világ úgy van felépítve, hogy apránként elcsábítson minket Istentől.”

5. Mi történt egy testvérnővel a sok problémája miatt?

⁵ Vannak, akiket lesújtanak a gondjaik. Anne, aki Angliában él, öt gyermek édesanyja. „Az egyik fiam halmozottan sérülten született – meséli. – Később az egyik lányomat kiközösítették, a másik fiamnál pedig egy mentális betegség alakult ki. Annyira elcsüggedtem, hogy felhagytam az összejövetelek látogatásával és a prédikálással. Tétlenné váltam.” Őszintén sajnáljuk ezt a családot, és másokat is, akik hasonló nehézségekkel néznek szembe.

6. Hogyan sodródhat el valaki Jehova népétől, ha nem alkalmazza a Kolosszé 3:13-at?

⁶ (Olvassátok fel: Kolosszé 3:13.) Előfordul, hogy Jehova egyik szolgáját megbántja egy hívőtársa. Pál apostol elismerte, hogy időnként lehet okunk a panaszra egy testvérünk ellen. Az is megtörténhet, hogy igazságtalanul bánnak velünk. Ha nem vigyázunk, neheztelés alakulhat ki bennünk, és annyira megkeseredhetünk, hogy eltávolodunk Jehova népétől. Nézzük meg egy dél-amerikai testvér, Pablo esetét! Hamisan helytelenséggel vádolták, és emiatt elveszítette a gyülekezeti kiváltságát. Mit váltott ki ez belőle? Ezt mondja: „Dühös voltam, és szép lassan elsodródtam a gyülekezettől.”

7. Milyen hatással lehet valakire a bűntudat?

⁷ Ha valaki korábban megszegte Isten törvényét, annyira gyötörheti a bűntudat, hogy úgy érzi, nem méltó Jehova szeretetére. Még akkor is, ha megbánta a tettét, és irgalomban részesült, azt gondolhatja, hogy nem elég jó ahhoz, hogy Isten népéhez tartozzon. Így érzett Francisco is. Ez a testvér ezt mondja: „Szexuális erkölcstelenséget követtem el, és ezért megfeddtek. Eleinte még jártam az összejövetelekre, de aztán érzelmileg mélypontra kerültem, és méltatlannak éreztem magam arra, hogy ott legyek Jehova népe között. Bántott a lelkiismeret, és biztos voltam benne, hogy Jehova nem bocsátott meg nekem. Idővel elszakadtam a gyülekezettől.” Mit érzel az olyan testvérek és testvérnők iránt, akik az előbbiekben említettekhez hasonló helyzetben vannak? Együtt tudsz érezni velük? És ami még fontosabb, mit érez irántuk Jehova?

8. Honnan tudjuk, hogy Jehova nem feledkezik meg azokról, akik valamikor szolgálták őt?

⁸ Jehova nem feledkezik meg azokról, akik valamikor szolgálták őt, de egy ideje nem ápolnak kapcsolatot a népével. És azt sem felejti el, hogy mi mindent tettek a szolgálatában (Héb 6:10). Ézsaiás próféta egy megkapó szemléltetéssel  mutatta be, hogy mennyire törődik Jehova a népével. Ezt írta róla: „Úgy gondoskodik a nyájáról, mint egy pásztor. Karjával összegyűjti a bárányokat, és ölében hordozza őket” (Ézs 40:11). Mit érez a pásztorunk, Jehova, amikor az egyik juha elkóborol a nyájtól? Kiderül abból, amit Jézus kérdezett a tanítványaitól: „Mit gondoltok? Ha egy embernek van 100 juha, és egy közülük elkóborol, vajon nem hagyja ott a hegyekben a 99-et, és nem indul el felkutatni azt az egyet, amelyik elkóborolt? És ha megtalálja, higgyétek el, hogy jobban örül annak, mint a 99-nek, amely nem kóborolt el” (Máté 18:12, 13).

9. Hogyan bántak az ókorban a jó pásztorok a juhaikkal? (Lásd a képet a címlapon.)

⁹ Miért hasonlíthatjuk Jehovát egy pásztorhoz? Azért, mert a bibliai időkben egy pásztor szívből törődött a juhaival. Például Dávid megküzdött egy oroszlánnal és egy medvével, hogy megvédje a nyáját (1Sám 17:34, 35). Egy jó pásztornak, mint amilyenről Jézus beszélt a szemléltetésében, már az is feltűnt, ha csak egy juh hiányzott (Ján 10:3, 14). Otthagyta a többi 99 juhot a karámban, vagy megkérte a társait, hogy vigyázzanak rájuk, és elindult, hogy megkeresse azt az egyet. Jézus a következő fontos igazságot akarta ezzel megtanítani: „az én égi Atyám sem szeretné, ha egy is elveszne e kisgyermekek közül” (Máté 18:14).

10. Mit ígért Jehova az Ezékiel 34:11–16-ban?

¹⁰ Jehova mindegyikőnket szeret, azokat is, akik elkóboroltak a nyájától. Ezékiel próféta által megígérte, hogy megkeresi az elveszett juhait, és segít nekik, hogy újra jó kapcsolatban legyenek vele. Részletezte, hogyan szabadítja majd meg őket. Olyan lépésekről beszélt, amilyeneket egy izraelita pásztor is megtett  egy elveszett juhocskáért. (Olvassátok fel: Ezékiel 34:11–16.) Először is, a pásztor felkutatta a juhot, ami sok idejébe és energiájába kerülhetett. Miután rátalált, visszavitte a nyájhoz. Ha esetleg a juh megsérült vagy ki volt éhezve, a pásztor szeretettel gondját viselte a legyengült állatnak, bekötözte a sebeit, a karjában vitte, és enni adott neki. A vének mint Isten nyájának a pásztorai ugyanilyen lépéseket tesznek, ha valaki eltávolodott a gyülekezettől (1Pét 5:2, 3). Megkeresik, segítenek neki visszatérni a nyájhoz, és szeretettel támogatják, hogy helyreálljon a barátsága Jehovával. *

11. Mivel volt tisztában egy jó pásztor?

¹¹ Egy jó pásztor tudta, hogy a bárányokkal előfordulhat, hogy elvesznek. Ha egy juhocska elkószált a nyájtól, nem büntette meg érte. Jehova jó példát mutatott ebben, amikor a szolgái közül néhányan eltávolodtak tőle egy időre.

12. Hogyan bánt Jehova Jónással?

¹² Jónás próféta elfutott a feladata elől. Ám Jehova nem mondott le róla. Egy jó pásztorhoz hasonlóan kiszabadította, és segített neki erőre kapni, hogy el tudja látni a feladatát (Jón 2:7; 3:1, 2). Később egy lopótököt használt fel, hogy megértesse Jónással, milyen értékes az emberi élet (Jón 4:10, 11). Mit tanulhatnak ebből a vének? Azt, hogy ne mondjanak le gyorsan arról, aki tétlen lett. Próbálják megérteni, hogy miért szakadt el a nyájtól. És miután visszatér Jehovához, továbbra is szeretettel törődjenek vele.

13. Mit tanulhatunk abból, ahogyan Jehova a 73. zsoltár írójának az érzéseire reagált?

¹³ A 73. zsoltár írója elkeseredett, amikor azt látta, hogy a gonoszoknak látszólag jól megy a sora. Elbizonytalanodott abban, hogy érdemes-e Istent szolgálni  (Zsolt 73:12, 13, 16). Jehova nem ítélte el őt ezért, sőt, feljegyeztette a szavait a Bibliában. Ez a zsoltáríró végül felismerte, hogy a Jehovával ápolt jó kapcsolat mindennél többet ér, és csak ez ad értelmet az ember életének (Zsolt 73:23, 24, 26, 28). Mi ebből a tanulság? A vének ne ítéljék el azokat, akik kételkedni kezdenek abban, hogy Jehova szolgálata a legjobb életút. Inkább próbálják megérteni, hogy mi áll a szavaik és tetteik mögött. Csak így tudják személyre szabottan bátorítani őket a Szentírásból.

14. Miért csüggedt el Illés, és hogyan segített neki Jehova?

¹⁴ Illés próféta elmenekült Jezabel királyné elől (1Kir 19:1–3). Azt hitte, hogy rajta kívül senki sem szolgálja Jehovát prófétaként, és úgy érezte, hogy értelmetlen volt az addigi munkája. Annyira elcsüggedt, hogy meg akart halni (1Kir 19:4, 10). Jehova nem ítélte el, hanem megnyugtatta, hogy nincs egyedül, bízhat az ő hatalmában, és még sok tennivaló vár rá. Türelmesen végighallgatta Illést, és aztán új feladatokkal bízta meg (1Kir 19:11–16, 18). Ebből azt tanulhatjuk, hogy kedvesen kell bánnunk Jehova juhaival, különösen a véneknek. Fontos, hogy figyelmesen meghallgassák azt, aki kiönti nekik a szívét, és elmondja a bánatát, vagy azt, hogy méltatlannak érzi magát Jehova irgalmára. Ezután igyekeznek  biztosítani az elveszett juhocskát arról, hogy Jehova szereti őt.

15. A János 6:39 szerint hogyan gondolkodott Jézus az Atyja juhairól?

¹⁵ Mit vár el tőlünk Jehova, hogyan érezzünk az elveszett juhai iránt? Jézus követendő példát állított elénk. Tudta, hogy Jehova szemében az összes juh értékes, és mindent megtett, hogy Izrael népének elveszett juhai vissza tudjanak térni Jehovához (Máté 15:24; Luk 19:9, 10). Ő mint a jó pásztor arra is ügyelt, hogy egyetlen juhot se veszítsen el Jehova nyájából. (Olvassátok fel: János 6:39.)

16–17. Milyen érzéssel segítsenek a vének azoknak, akik elsodródtak? (Lásd a „ Mit érezhet egy elveszett juh?” című részt.)

¹⁶ Pál apostol arra ösztönözte az efézusi gyülekezet véneit, hogy kövessék Jézus példáját. „[Segítsétek] a gyengéket, és [tartsátok elmétekben] az Úr Jézus szavait, aki maga mondta: »Nagyobb boldogság adni, mint kapni«” (Csel 20:17, 35). Nyilvánvaló, hogy a vének vállán komoly felelősség nyugszik. Egy spanyolországi vén, Salvador ezt mondja: „Amikor belegondolok, hogy mennyire szereti Jehova az elveszett juhait, arra érzek indíttatást, hogy én is minden tőlem telhetőt megtegyek értük. Keresztény pásztorként meggyőződésem, hogy Jehova azt szeretné, hogy törődjek velük.”

¹⁷ A cikkben említett személyek mind segítséget kaptak, hogy visszatérjenek Jehovához. De még sokan vannak, akik szeretnék megtenni ezt a lépést. A következő cikkben részletesen megvizsgáljuk, hogy hogyan segíthetünk nekik.