Ezek a versek kilenc keresztényi tulajdonságot említenek meg: „A szellem gyümölcse. . . a szeretet, öröm, béke, türelem, kedvesség, jóság, hit, szelídség, önuralom.” De ez nem jelenti azt, hogy Isten szelleme csak ezeket a tulajdonságokat segít nekünk kifejleszteni.

Figyeljük meg, mit írt Pál apostol az előző versekben: „A test cselekedetei. . . szexuális erkölcstelenség, tisztátalanság, gátlástalan viselkedés, bálványimádás, spiritizmus, ellenségeskedés, viszálykodás, féltékenység, haragkitörés, nézeteltérés, megosztottság, szektás csoportosulás, irigység, részegség, vad mulatozás és effélék” (Gal 5:19–21). Tehát Pál még más dolgokat is megemlíthetett volna a test cselekedetei között, például azokat, amelyekre a Kolosszé 3:5-ben utalt. Ehhez hasonlóan a kilenc jó tulajdonság felsorolása után kijelentette: „Ilyesmik ellen nincs törvény.” Ebből látszik, hogy Pál nem az összes jó tulajdonságot sorolta fel, amelyet a szent szellem segítségével kifejleszthetünk.

Ezt bizonyítja az is, ha összevetjük a felsorolást azzal, amit Pál az efézusi gyülekezetnek írt: „a világosság gyümölcse mindenfajta jóságból, igazságosságból és igazságból áll” (Ef 5:8, 9). Ezek szerint a jóság a világosság gyümölcsének és a szellem gyümölcsének is a része. Ugyanez mondható el az igazságosságról és az igazságról is.

Ezenkívül Pál arra ösztönözte Timóteuszt, hogy törekedjen „az igazságosságra, az Isten iránti odaadásra, a hitre, a szeretetre, a kitartásra és a szelídségre” (1Tim 6:11). Ebből a hat tulajdonságból csak három van megemlítve a szellem gyümölcsének vonásai között: a hit, a szeretet és a szelídség. De Timóteusznak biztosan ahhoz is szüksége volt a szellem támogatására, hogy jellemezze őt az igazságosság, az Isten iránti odaadás és a kitartás. (Vesd össze: Kolosszé 3:12; 2Péter 1:5–7.)

Ennélfogva kijelenthetjük, hogy a Galácia 5:22, 23 nem sorolja fel az összes olyan tulajdonságot, amelyet a keresztényeknek ki kell mutatniuk. Isten szelleme segíthet nekünk kifejleszteni az ott említett kilenc vonást. De más tulajdonságokban is fejlődnünk kell, miközben egyre érettebb keresztényekké válunk, és felvesszük „az új egyéniséget, amelyet Isten formált az akaratával összhangban, és amely igazi igazságosságon és hűségen alapul” (Ef 4:24).