1. Mire ösztönöz a Filippi 2:3, és hogyan válik a javunkra, ha megfogadjuk ezt a tanácsot?

ALÁZATOSAN engedelmeskedünk Jehovának, mert felismertük, hogy ő mindig tudja, mi a legjobb nekünk (Ef 4:22–24). Az alázat arra indít minket, hogy Jehova akarata fontosabb legyen számunkra, mint a sajátunk, és másokat többre tartsunk magunknál. Így jó kapcsolatban lehetünk Jehovával, és a hívőtársainkkal is. (Olvassátok fel: Filippi 2:3.)

2. Mit ismert el Pál apostol, és miről tanulunk ebben a cikkben?

² De ha nem figyelünk oda, hatással lehetnek ránk a világi emberek, akik büszkék és önzőek. * Ez a veszély nyilvánvalóan az első században is fennállt, hiszen Pál apostol ezt írta a római keresztényeknek: „azt mondom mindegyikőtöknek, hogy ne gondoljatok többet magatokról, mint amennyit kell, hanem józanul gondolkodjatok” (Róma 12:3). Pál elismerte, hogy valamennyit kell gondolnunk magunkról. Az alázat azonban segít, hogy kiegyensúlyozottan lássuk magunkat. Vajon hogyan? Ebben a cikkben megkapjuk a választ. Az életünk három területéről lesz szó: 1. a házasságról, 2. a gyülekezeti kiváltságokról és 3. a közösségi médiáról.

3. Miért alakulhatnak ki konfliktusok egy házasságban, és némelyek szerint mi a megoldás?

³ Jehova azt szeretné, hogy a házasság a boldogság forrása legyen. De mivel senki sem tökéletes, valószínűleg lesznek nézeteltérések a férj és a feleség között. Pál azt írta, hogy akik házasságot kötnek, számíthatnak bizonyos mértékű nyomorúságra (1Kor 7:28). Vannak, akik folyton vitatkoznak a házastársukkal, és ezért úgy gondolják, hogy egyszerűen nem illenek össze. Ha már hatással volt rájuk a világ, könnyen azt érezhetik, hogy a válás a megoldás. Számukra a saját boldogságuk mindennél előbbre való.

4. Mitől óvakodjunk?

⁴ Óvakodjunk attól, hogy elégedetlenné váljunk a házasságunkkal! Tudjuk, hogy a Biblia szerint az egyetlen ok a válásra a szexuális erkölcstelenség (Máté 5:32). Ezért amikor tapasztaljuk a Pál által említett nyomorúságot, nem szeretnénk, ha a büszkeség miatt ilyen gondolataink támadnának: „Kielégíti a házasságom az igényeimet? Megkapom a szeretetet, amelyet megérdemlek? Boldogabb lennék valaki mással?” Aki ilyen kérdéseket tesz fel, az csak magára gondol. A világ azt javasolja, hogy hallgass a szívedre, és keresd a saját boldogságodat, még akkor is, ha ehhez véget kell vetned a házasságodnak. Isten azonban azt tanácsolja, hogy ne csak a magad érdekeit keresd, hanem a másokéit is (Flp 2:4). Jehova azt szeretné, hogy mentsd meg a házasságodat (Máté 19:6). Elvárja, hogy őt tedd az első helyre, ne önmagadat.

5. Az Efézus 5:33 szerint hogyan bánjon egymással a férj és a feleség?

⁵ A férjnek és a feleségnek szeretettel  és tisztelettel kell bánnia egymással. (Olvassátok fel: Efézus 5:33.) A Biblia arra tanít bennünket, hogy inkább adni akarjunk, semmint kapni (Csel 20:35). Milyen tulajdonság segíthet szeretetet és tiszteletet tanúsítani? Az alázat. Az alázatos házastársak nem a maguk hasznát keresik, „hanem a másikét” (1Kor 10:24).

6. Mit tanultál Steven és Stephanie szavaiból?

⁶ Az alázat már sok kereszténynek segített boldogabbá tenni a házasságát. Steven például ezt mondja: „Ha csapatként gondoltok magatokra, akkor együtt fogtok működni, különösen, amikor gondok adódnak. Nem arra figyelsz majd, hogy neked mi a legjobb, hanem arra, hogy nektek mi a legjobb.” A felesége, Stephanie is így érez. „Senki nem akar egy olyan emberrel élni, aki folyton ellenkezik – mondja. – Amikor nem értünk egyet, megpróbáljuk megtalálni a probléma gyökerét. Aztán imádkozunk, kutatást végzünk, és megbeszéljük a dolgot. Nem egymás ellen küzdünk, hanem a probléma ellen.” A férjeknek és a feleségeknek valóban a javukra válik, ha nem gondolnak többet magukról, mint amennyit kell.

7. Hogyan gondolkodjon az a testvér, aki valamilyen kiváltságot kap?

⁷ Nagy megtiszteltetés Jehovát szolgálni, bármit teszünk is (Zsolt 27:4; 84:10). Dicséretes, ha egy testvér pluszfeladatot vállal a gyülekezetben. A Biblia is kijelenti, hogy „ha valaki felvigyázó szeretne lenni, jó munkára vágyik” (1Tim 3:1). De amikor egy testvérre nagyobb felelősséget ruháznak, nem szabad a kelleténél többet gondolnia magáról (Luk 17:7–10). Az legyen a célja, hogy alázatosan szolgáljon másokat (2Kor 12:15).

8. Mit tanulhatunk Diotrefész, Uzziás és Absolon példájából?

⁸ A Bibliában olvashatunk olyanokról, akik túl sokat gondoltak magukról. Diotrefész szerénytelenül az első helyet akarta elfoglalni a gyülekezetben (3Ján 9). Uzziás büszkén egy olyan feladatot akart ellátni, amellyel Jehova nem őt bízta meg (2Krón 26:16–21). Absolon a trónra tört, ezért ravaszul igyekezett maga mellé állítani az embereket (2Sám 15:2–6). Ezekből a történetekből nyilvánvaló, hogy Jehovának nem tetszik, ha valaki a saját dicsőségét keresi (Péld 25:27). A büszkeség és a törtetés mindig katasztrófához vezet (Péld 16:18).

9. Milyen példát mutatott Jézus?

⁹ Ezekkel a rossz példákkal ellentétben Jézus, „noha Isten formájában létezett, sosem gondolt arra, hogy elfoglalja Isten helyét, és egyenlővé tegye magát vele” (Flp 2:6). Jézus nem gondol többet magáról, mint amennyit kell, pedig nála csak Jehova hatalmasabb. Ezt mondta a tanítványainak: „aki kisebb módjára viselkedik mindnyájatok között, az a nagy” (Luk 9:48). Milyen jó olyan úttörőkkel, kisegítőszolgákkal, vénekkel és körzetfelvigyázókkal szolgálni, akik Jézushoz hasonlóan alázatosak! Az ilyen testvérek és testvérnők hozzájárulnak ahhoz a szeretetteljes légkörhöz, amely Isten szervezetét azonosítja (Ján 13:35).

10. Mit tegyél, ha szerinted a vének nem kezelnek megfelelően egy problémát?

¹⁰ Mit tegyél, ha úgy érzed, hogy a vének nem fordítanak kellő figyelmet valamilyen gyülekezeti problémára? Panaszkodás helyett alázatosan támogasd  azokat, akik vállalják a vezetést (Héb 13:17). Ebben segít, ha végiggondolod a következőket: „Tényleg olyan súlyos a helyzet, hogy foglalkozni kell vele? Most lenne a legjobb orvosolni a problémát? Ez az én dolgom egyáltalán? Ha őszinte vagyok, az egységet próbálom előmozdítani, vagy a saját szerepemet akarom hangsúlyozni?”

11. Az Efézus 4:2, 3 szerint mit eredményez az, ha alázatosan szolgáljuk Jehovát?

¹¹ Jehova értékesebbnek tartja az alázatot, mint a képességeket, és neki fontosabb az egység, mint a hatékonyság. Ezért tegyél meg minden tőled telhetőt, hogy alázatosan szolgáld őt! Ezzel hozzájárulsz a gyülekezet egységéhez. (Olvassátok fel: Efézus 4:2, 3.) Végezd buzgón a prédikálómunkát! Igyekezz szolgálni másokat, és keresd a lehetőséget, amikor kifejezheted a törődésedet! Legyél vendégszerető mindenkivel, azokkal is, akiknek nincsenek kiváltságaik a gyülekezetben! (Máté 6:1–4; Luk 14:12–14). Ha így együtt tevékenykedsz a testvérekkel, észre fogják venni, hogy nemcsak ügyes vagy, hanem alázatos is.

12. Hogyan ösztönöz minket a Biblia arra, hogy legyenek barátaink?

¹² Jehova úgy alkotott meg minket, hogy élvezzük a családunk és a barátaink társaságát (Zsolt 133:1). Jézusnak is voltak barátai (Ján 15:15). A Biblia leírja, hogy miért jó, ha vannak igaz barátaink (Péld 17:17; 18:24). Azt javasolja, hogy ne szigeteljük el magunkat (Péld 18:1).  Sokan úgy érzik, hogy a közösségi oldalakon rengeteg barátot szerezhetnek, és így nem lesznek magányosak. De körültekintőnek kell lennünk, amikor a kommunikációnak ezt a módját választjuk.

13. Miért magányosak és lehangoltak némelyek, akik használják a közösségi médiát?

¹³ Egyes tanulmányok szerint előfordul, hogy akik állandóan mások posztjait nézegetik, egy idő után magányosnak és lehangoltnak érzik magukat. Mi lehet ennek az oka? Például az, hogy az emberek olyan fotókat osztanak meg a közösségi médiában, amelyek az életük kiemelkedő pillanatait örökítik meg, a legjobb képeket önmagukról, a barátaikról és az izgalmas helyekről, ahol jártak. Aki ilyen képeket nézeget, úgy érezheti, hogy a saját élete teljesen átlagos, sőt, unalmas. Egy 19 éves testvérnő elismeri: „Elégedetlenkedni kezdtem, amikor láttam, hogy milyen jól szórakoznak mások a hétvégén, miközben én otthon unatkoztam.”

14. Hogyan alkalmazható az 1Péter 3:8-ban olvasható tanács a közösségi média használatára?

¹⁴ A közösségi média természetesen hasznos célokat is szolgálhat, például tarthatjuk a kapcsolatot a családtagjainkkal és a barátainkkal. De megfigyelted, hogy vannak, akik olyan tartalmakat posztolnak magukról, amelyekkel le akarnak nyűgözni másokat? Mintha csak ezt üzennék: „Rám figyeljetek!” Sőt, némelyek durva és közönséges kommenteket fűznek a saját fotóikhoz vagy másokéihoz. Ez semmiképpen sem vall alázatra és együttérzésre, pedig keresztényekként ápolnunk kell ezeket a tulajdonságokat. (Olvassátok fel: 1Péter 3:8.)

15. Hogyan segíthet a Biblia elkerülni a dicsekvést?

¹⁵ Ha használod a közösségi médiát, kérdezd meg magadtól: „A kommentjeim, a képeim vagy a videóim azt a benyomást kelthetik, hogy dicsekszem? Lehetséges, hogy irigységet váltok ki másokból?” A Biblia ezt mondja: „semmi sem az Atyától származik, ami a világban van:  sem a test kívánsága, sem a szem kívánsága, és az sem, hogy az ember dicsekszik azzal, amije van. Ez mind a világtól származik” (1Ján 2:16). Azt a kifejezést, hogy „dicsekszik azzal, amije van”, az egyik bibliafordítás úgy adja vissza, hogy „fontosnak akar tűnni”. A keresztények nem érzik úgy, hogy reklámozniuk kellene magukat. Megfogadják a Biblia tanácsát: „Ne váljunk önhitté, versengést szítva egymás között, irigykedve egymásra” (Gal 5:26). Az alázat segít nekünk, hogy ne legyen ránk hatással a világ öntömjénező gondolkodása.

16. Miért ne legyünk büszkék?

¹⁶ Fontos alázatosnak lennünk, mert a büszke emberek nem gondolkodnak józanul (Róma 12:3). Folyton vitatkoznak és énközpontúak. A gondolkodásmódjukkal és a viselkedésükkel gyakran kárt okoznak maguknak, és megsértenek másokat. Ha nem változnak meg, Sátán megvakítja és megrontja az elméjüket (2Kor 4:4; 11:3). Ezzel szemben egy alázatos ember józanul gondolkodik. Kiegyensúlyozottan és észszerűen látja magát, és felismeri, hogy mások sok mindenben felette állnak (Flp 2:3). Azt is tudja, hogy „Isten a gőgösöknek ellenáll, az alázatosaknak viszont ki nem érdemelt kedvességet ad” (1Pét 5:5). Akik józanul gondolkodnak, azok nem szeretnék, ha Jehova az ellenségükké válna.

17. Hogyan tudunk alázatosak maradni?

¹⁷ Ahhoz, hogy alázatosak tudjunk maradni, meg kell szívlelnünk a Biblia tanácsát: „Vegyétek le a régi egyéniséget a szokásaival együtt, és vegyétek fel az új egyéniséget”. Ez komoly erőfeszítést igényel. Tanulmányoznunk kell Jézus példáját, és a lehető legszorosabban követnünk kell a nyomdokait (Kol 3:9, 10; 1Pét 2:21). Ha így teszünk, az mindenképp a javunkra válik. Miközben törekszünk az alázatra, boldogabb lesz a családi életünk, hozzájárulunk a gyülekezet egységéhez, és elkerüljük a közösségi média használatának a csapdáit. Mindenekelőtt pedig megörvendeztetjük Jehovát, és elnyerjük az áldását.