Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Sanebimɔi Ni Jɛ Kanelɔi Adɛŋ

Sanebimɔi Ni Jɛ Kanelɔi Adɛŋ

Mɛɛ be Yesu batsɔ Osɔfonukpa, ni ani esoro be ni ama kpaŋmɔ hee lɛ nɔ mi lɛ yɛ be ni ebɔi nitsumɔ lɛ he?

Yesu batsɔ Osɔfonukpa be ni abaptisi lɛ yɛ afi 29 Ŋ.B. lɛ. Mɛni hewɔ wɔkɛɔ nakai? Be ni Yesu kɛ ehe hã koni abaptisi lɛ lɛ, ekɛ no tsɔɔ faŋŋ akɛ eesumɔ ni ekɛ ehe ashã afɔle yɛ mfonirifeemɔŋ afɔleshaa latɛ lɛ nɔ. Mfonirifeemɔŋ afɔleshaa latɛ nɛɛ damɔ shi kɛhã Nyɔŋmɔ ‘suɔmɔnaa nii.’ (Gal. 1:4; Heb. 10:5-10) Kɛ́ mfonirifeemɔŋ afɔleshaa latɛ lɛ yɛ kɛjɛ be ni abaptisi Yesu lɛ, belɛ mfonirifeemɔŋ sɔlemɔ shĩa kpeteŋkpele lɛ hu yɛ kɛjɛ nakai beiaŋ, ejaakɛ wɔle akɛ afɔleshaa latɛ nɛɛ yɛ nakai sɔlemɔ shĩa lɛ mli. Mfonirifeemɔŋ sɔlemɔ shĩa kpeteŋkpele lɛ ji gbɛjianɔ ni Yehowa eto koni kpɔmɔnɔ lɛ hewɔ lɛ, adesai anyɛ amɛkɛ jamɔ krɔŋŋ ahã lɛ.​—Mat. 3:16, 17; Heb. 5:4-6.

Shi namɔ baasɔmɔ akɛ osɔfonukpa yɛ mfonirifeemɔŋ sɔlemɔ shĩa kpeteŋkpele lɛ? Yehowa kɛ “mumɔ krɔŋkrɔŋ kɛ hewalɛ” fɔ Yesu mu koni etsu nakai sɔ̃ lɛ he nii. (Bɔf. 10:37, 38; Mar. 1:9-11) Mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔkɛɛ kɛ nɔmimaa akɛ afɔ Yesu mu akɛ Osɔfonukpa dani egbo ni atee lɛ shi? Kɛ́ wɔsusu Aaron kɛ mɛi ni baye esɛɛ akɛ osɔfonukpai yɛ Mla Kpaŋmɔ lɛ shishi lɛ ahe lɛ, no baaye abua wɔ ni wɔhã sanebimɔ nɛɛ hetoo.

Yɛ Mla Kpaŋmɔ lɛ shishi lɛ, osɔfonukpa lɛ pɛ boteɔ kpeebuu lɛ He Krɔŋkrɔŋ Fe Fɛɛ lɛ, ni sɛɛ mli be ni ama sɔlemɔ shĩa lɛ hu lɛ, lɛ pɛ eboteɔ He Krɔŋkrɔŋ Fe Fɛɛ lɛ. Akɛ pateeshɛŋ ja He Krɔŋkrɔŋ lɛ kɛ He Krɔŋkrɔŋ Fe Fɛɛ lɛ mli. Kpatamɔ Gbi lɛ nɔ pɛ osɔfonukpa lɛ yaa He Krɔŋkrɔŋ Fe Fɛɛ lɛ, ni etsɔɔ pateeshɛŋ lɛ mli kɛyaa. (Heb. 9:1-3, 6, 7) Afɔ Aaron kɛ mɛi ni baye esɛɛ lɛ mu akɛ osɔfonukpai, ni no dani amɛná hegbɛ akɛ amɛbaatsɔ pateeshɛŋ lɛ mli kɛya He Krɔŋkrɔŋ Fe Fɛɛ lɛ. Be ni Yesu gbo lɛ, lɛ hu etsɔ “pateeshɛŋ lɛ, ni ji eheloo lɛ mli” kɛtee ŋwɛi, kɛ shishinumɔ lɛ akɛ, eyaaa ŋwɛi kɛ heloo gbɔmɔtso. (Heb. 10:20) No hewɔ lɛ, ekã shi faŋŋ akɛ, afɔ lɛ mu akɛ Yehowa mfonirifeemɔŋ sɔlemɔ shĩa kpeteŋkpele lɛ Osɔfonukpa dani egbo. Enɛ hewɔ bɔfo Paulo wie yɛ Yesu he akɛ, eba akɛ “osɔfonukpa,” ni no sɛɛ dani ewie akɛ Yesu yabote “ŋwɛi diɛŋtsɛ” lɛ.​—Heb. 9:11, 24.

Ani esoro be ni ama kpaŋmɔ hee lɛ nɔ mi lɛ yɛ be ni ebɔi nitsumɔ lɛ he? Dabi. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ nibii etɛ ni afee kɛma kpaŋmɔ hee lɛ nɔ mi lɛ, nomɛi nɔŋŋ hã ebɔi nitsumɔ. Be ni Yesu ku esɛɛ kɛtee ŋwɛi, ni ehã efee faŋŋ akɛ ekɛ hegbɛ ni kulɛ eyɔɔ akɛ ebaahi shikpɔŋ lɛ nɔ akɛ adesa ni eye emuu lɛ eshã afɔle yɛ wɔhewɔ lɛ, etsu nibii etɛ nɛɛ ateŋ enyɔ ahe nii. Mɛni ji nibii etɛ nɛɛ?

Klɛŋklɛŋ lɛ, Yesu tee Yehowa hiɛ yɛ ŋwɛi; no sɛɛ lɛ, ehã efee faŋŋ akɛ, ekɛ hegbɛ ni kulɛ eyɔɔ akɛ ebaahi shikpɔŋ lɛ nɔ akɛ adesa ni eye emuu lɛ eshã afɔle; ni naagbee lɛ, Yehowa kpɛlɛ afɔle ni Yesu shã lɛ nɔ akɛ kpɔmɔnɔ kɛhã Adam seshibii lɛ. Atsu nibii etɛ nɛɛ fɛɛ agbe naa dani kpaŋmɔ hee lɛ bɔi nitsumɔ.

Biblia lɛ etsɔɔɔ be pɔtɛɛ ni Yehowa kpɛlɛ afɔle ni Yesu shã lɛ nɔ akɛ kpɔmɔnɔ kɛhã adesai. No hewɔ lɛ, wɔnyɛŋ wɔtsɔɔ be pɔtɛɛ ni ama kpaŋmɔ hee lɛ nɔ mi ni ebɔi nitsumɔ. Shi wɔle akɛ, be ni Yesu tee ŋwɛi lɛ, no mli lɛ, eshwɛ gbii nyɔŋma ni abaaye Pentekoste gbi jurɔ lɛ. (Bɔf. 1:3) Nɛkɛ gbii nyɔŋma nɛɛ amli Yesu hã efee faŋŋ ehã Yehowa akɛ, ekɛ hegbɛ ni kulɛ eyɔɔ akɛ ebaahi shikpɔŋ lɛ nɔ akɛ adesa ni eye emuu lɛ eshã afɔle, ni Yehowa hu kpɛlɛ afɔle ni eshã lɛ nɔ akɛ kpɔmɔnɔ kɛhã adesai lɛ. (Heb. 9:12) Nɔ ni tee nɔ yɛ Pentekoste gbi lɛ nɔ lɛ hã ana faŋŋ akɛ, kpaŋmɔ hee lɛ ebɔi nitsumɔ. (Bɔf. 2:1-4, 32, 33) No hewɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔkɛɛ akɛ, be ni shɛɔ Pentekoste gbi lɛ nɔ lɛ, ama kpaŋmɔ hee lɛ nɔ mi ni ebɔi nitsumɔ.

Saji ni wɔsusu he lɛ ehã wɔna akɛ, ama kpaŋmɔ hee lɛ nɔ mi ni ebɔi nitsumɔ be ni Yehowa kɛ hegbɛ ni kulɛ Yesu yɔɔ akɛ ebaahi shikpɔŋ lɛ nɔ akɛ adesa ni eye emuu lɛ hã Adam seshibii lɛ ni ehala amɛteŋ mɛi komɛi akɛ amɛkɛ Yesu abaye nɔ yɛ ŋwɛi lɛ. Yesu, wɔ-Sɔfonukpa lɛ, ji Teŋdamɔlɔ yɛ kpaŋmɔ hee lɛ mli.​—Heb. 7:25; 8:1-3, 6; 9:13-15.