Tuʼn qxiʼ toj xnaqʼtzbʼil

Tuʼn qikʼx atz jatumel ta tajlal xnaqʼtzbʼil

Kyxjel qeju in che uʼjin

Kyxjel qeju in che uʼjin

¿Toj alkye ambʼil ok Jesús te Tnejel Pal?

Ok Jesús te Tnejel Pal tej tjaw aʼ twiʼ toj abʼqʼi 29. ¿Tiquʼn in xi qqʼamaʼn jlu? Qo xnaqʼtzan tiʼj. Tej tjaw aʼ twiʼ Jesús, kubʼ tyekʼin qa tajtoq tuʼn tkyim tibʼaj altar, aju in nok qʼoʼn te techel «tajbʼil Qman Dios» (Gál. 1:4; Heb. 10:5-10). Tzaj tzyet tuʼn tten altar lu tej tjaw aʼ twiʼ Jesús. Ex toj ambʼil aju, ax ikx tzaj tzyet tuʼn tten tja Dios mintiʼ qʼanchaʼl, tuʼnju at toklen altar tukʼil tja Dios mintiʼ qʼanchaʼl. Aju tja Dios mintiʼ qʼanchaʼl, atz in yolin jlu tiʼj tkyaqilju in tzaj tqʼoʼn ambʼil qe tuʼn qkʼulin te Jehová noq tuʼn chojbʼil bʼant tuʼn Jesús (Mat. 3:16, 17; Heb. 5:4-6).

Tej ttzaj tzyet tuʼn tten tja Dios mintiʼ qʼanchaʼl, ax ikx iltoq tiʼj tuʼn tten jun tnejel pal. Tuʼntzunju, ajbʼen xewbʼaj xjan tuʼn Jehová tuʼn jaw tskʼoʼn Jesús (Hech. 10:37, 38; Mar. 1:9-11). Pero, ¿tzeʼn ojtzqiʼn quʼn qa ok qʼoʼn toklen Jesús te Tnejel Pal tej naʼmxtoq tkyim ex tej naʼmxtoq tjaw itzʼj? In xi qqʼamaʼn jlu aj qximen tiʼj techel kyaj tqʼoʼn Aarón ex qeju e ok te tnejel pal tjaqʼ Ley xi qʼoʼn te Moisés.

Tqʼama Ley qa oʼkx tnejel pal jaku tzʼokx toj Kwart Mas Xjanxix te ja xbʼalun, ax ikx, toj Kwart Mas Xjanxix toj tja Dios. In kubʼtoq qʼoʼn jun cortina t-xol kwart xjan tukʼilju Kwart Mas Xjanxix ex oʼkx in nokx tnejel pal toj kwart lu toj Qʼij te Najsbʼil Il (Heb. 9:1-3, 6, 7). Ok qʼoʼn toklen Aarón te pal ex junjuntl tej naʼmxtoq kyokx toj cortina at toj Ja Xbʼalun. Chʼixmi axju ikʼ tiʼj Jesús, jaku txi qqʼamaʼn qa ok qʼoʼn toklen te Tnejel Pal toj tja Dios mintiʼ qʼanchaʼl tej naʼmxtoq tkyim. Tibʼajxi jlu, okx toj cortina, aju in yolin «tiʼj t-ximlal Crist» tuʼntzun tanqʼin toj kyaʼj (Heb. 10:20). Tuʼntzunju, tqʼama apóstol Pablo qa ul Jesús tuʼn tok te Tnejel Pal ex tibʼajxi jlu okx toj «ja xbʼalun mas maʼ t-xilen ex mas tzʼaqlxix, ex mya kyuʼn xjal xbʼant, ex myatzun taʼ twitz txʼotxʼ», sino «noq tilbʼilal ju axix tok at tuj kyaʼj» (Heb. 9:11, 24).

¿Toj alkye ambʼil ok qʼoʼn toklen akʼaj yol?

Ok qʼoʼn toklen akʼaj yol tej tjax Jesús toj kyaʼj ex tej t-xi tyekʼin te Ttat qa otoq tzʼel tchkʼel kyiʼj xjal. Tuʼn tok qʼoʼn toklen akʼaj yol, ¿tiʼ bʼant tuʼn Jesús?

Tnejel, okx twitz Jehová. Tkabʼin, xi tyekʼin te Ttat qa otoq bʼant chojbʼil tuʼn. Ex toxin, xi tkʼamoʼn Jehová aju chojbʼil bʼant tuʼn Jesús tej tel tchkʼel qiʼj. Tej otoqxi che bʼant oxe tiʼchaq lu, xi tzyet tuʼn tok qʼoʼn toklen akʼaj yol.

Mintiʼ in tzaj tqʼamaʼn Xjan Uʼj alkyexix qʼij xi tkʼamoʼn Jehová aju chojbʼil bʼant tuʼn Jesús. Tuʼntzunju, mlay txi qqʼamaʼn toj alkyexix qʼij xi tzyet tuʼn tok qʼoʼn toklen akʼaj yol. Pero bʼiʼn quʼn qa jax Jesús toj kyaʼj tej atxtoq lajaj qʼij tuʼn tkubʼ ikʼset ninqʼij Pentecostés (Hech. 1:3). Toj jun ambʼil kyoj qʼij lu, xi tyekʼin Jesús te Jehová aju chojbʼil otoq bʼant tuʼn ex xi tkʼamoʼn Jehová (Heb. 9:12). Toj ninqʼij te Pentecostés, el nikʼbʼaj tiʼj qa otoq txi tkʼamoʼn Jehová chojbʼil (Hech. 2:1-4, 32, 33). Toj ambʼil aju, el toj qʼanchaʼl qa otoq txi tzyet tuʼn tok qʼoʼn toklen akʼaj yol.

Toj chʼin yol, tej t-xi tkʼamoʼn Jehová chojbʼil bʼant tuʼn Jesús, xi tzyet tuʼn tok qʼoʼn toklen akʼaj yol ex ok Jesús, aju Tnejel Pal, te Yolil qiʼj twitz Jehová (Heb. 7:25; 8:1-3, 6; 9:13-15).