Xeen tiʼ baʼax ku taasik

Xeen tu cuadroil baʼax ku taasik

XOOK 36

¿Yaan wa a wáantaj teʼ meyaj tu kʼubéentaj Jesúsoʼ?

¿Yaan wa a wáantaj teʼ meyaj tu kʼubéentaj Jesúsoʼ?

«Maʼ a chʼaʼik saajkil, desde bejlaʼeʼ yaan u káajal a chukik máakoʼob jeʼex u chuʼukul kayeʼ» (LUC. 5:10).

KʼAAY 73 Áantoʼon utiaʼal maʼ k-sajaktal

TIʼ BAʼAX KUN TʼAAN *

1. ¿Baʼax tu yaʼalaj Jesús tiʼ kantúul j-chuk kayoʼob, yéetel letiʼobeʼ baʼax tu beetoʼob?

PEDRO, Andrés, Santiago yéetel Juaneʼ chuk kay ku beetkoʼob kaʼachi. Letiʼobeʼ jaʼakʼ wal u yóoloʼob ka aʼalaʼabtiʼob tumen Jesús lelaʼ: «Koʼoteneʼex tin paach ka in weʼesteʼex bix jeʼel a chukikeʼex máakoʼob jeʼex u chuʼukul kayeʼ». * ¿Baʼax túun tu beetoʼob? Le Bibliaoʼ ku yaʼalik: «Tu séebaʼanileʼ letiʼobeʼ tu pʼataj u redoʼobeʼ ka binoʼob tu paach» (Mat. 4:18-22). Le baʼax aʼalaʼabtiʼoboʼ tu kʼexaj u kuxtaloʼob tumen xuʼul u chukikoʼob kayoʼob ka káaj u ‹chukikoʼob máakoʼob› (Luc. 5:10). Bejlaʼeʼ Jesúseʼ láayliʼ táan u invitartik le máaxoʼob uts u puksiʼikʼaloʼob utiaʼal ka u chukoʼob máakoʼob jeʼex u chuʼukul kayeʼ (Mat. 28:19, 20). Techeʼ, ¿tsʼoʼok wa a kʼamik le invitación ku beetik Jesúsaʼ?

2. 1) ¿Baʼaxten jeʼel u sajaktal máak jóokʼol kʼaʼaytajeʼ? 2) ¿Baʼax unaj u kutal u tukult máak?

2 Maʼ xaaneʼ tsʼoʼok u chan máan kʼiin káajak u tsʼaʼabaltech xook yéetel maʼ xaaneʼ táan a tuklik wa yaan u káajal a jóokʼol kʼaʼaytaj. Maʼ xaaneʼ chan saajkech a beete tumen a wojel junpʼéel nojoch responsabilidad. Chéen baʼaleʼ maʼ u lúubul a wóol. Kex Pedro yéetel u yéet meyajoʼob «tu séebaʼanil» tu pʼatoʼob u meyajoʼob utiaʼal u binoʼob tu paach Jesúseʼ leloʼ maʼ u kʼáat u yaʼal wa maʼ kulaj u tukloʼob baʼax ken u beetoʼobiʼ. Tsʼokaʼaniliʼ u máan seis meses u yeʼesoʼob de ke ku kʼamkoʼob Jesús bey le Mesíasoʼ (Juan 1:35-42). Maʼ xaaneʼ teech xaneʼ yaʼab baʼaloʼob tsʼoʼok a kanik yoʼolal Jéeoba yéetel Jesús, le oʼolal taak a maas meyajtikoʼob. Chéen baʼaleʼ antes a chʼaʼtuklik a beetkeʼ unaj a kutal a tukult baʼax táakaʼaniʼ. ¿Baʼax áant Pedro, Andrés yéetel uláakʼ discípuloʼob u chʼaʼtukloʼob u ‹chukikoʼob máakoʼob› jeʼex u chuʼukul kayeʼ?

3. ¿Máakalmáak le kanpʼéel baʼaloʼob jeʼel u yáantkech a beet le meyaj tu yaʼalaj Jesúsoʼ?

3 U yáax discípuloʼob Jesúseʼ jach uts tu yichoʼob le meyaj ku beetkoʼob kaʼachoʼ, jach u yojel u beetoʼob, maʼ saajkoʼobiʼ yéetel jach sáakʼóoloʼob. Le kanpʼéel baʼaloʼobaʼ le áantoʼob utiaʼal u ‹chukikoʼob máakoʼob› jeʼex u chuʼukul kayeʼ. Le xookaʼ jach yaan u yáantkech utiaʼal a beetik jeʼex tu beetiloʼoboʼ.

BIX JEʼEL U YUTSTAL TA WICHEʼ

Pedro yéetel uláakʼ máakoʼobeʼ káaj u chukikoʼob máakoʼob jeʼex u chuʼukul kayoʼobeʼ. Le meyajaʼ tak bejlaʼa táan u beetaʼaleʼ. (Ilawil párrafo 4 yéetel 5).

4. ¿Baʼaxten Pedroeʼ chuk kay ku beetik kaʼachi?

4 Pedroeʼ chuk kay ku beetik kaʼachi. Le meyajaʼ ku beetik utiaʼal u tsʼáaik baʼax kʼaʼabéet tiʼ u familia yéetel tumen jach táaj uts tu yich (Juan 21:3, 9-15). Chéen baʼaleʼ le ka joʼopʼ u máan yéetel Jesúseʼ káaj xan u yutstal tu yich u kaʼansik uláakʼ máakoʼob. Tsʼoʼoleʼ yéetel u yáantaj Jéeobaeʼ tu kanaj u beet tubeel le meyajoʼ (Hech. 2:14, 41).

5. 1) Jeʼex u yaʼalik Lucas 5:8-11, ¿bix tu yuʼubiluba Pedro? 2) ¿Baʼax jeʼel u yáantik juntúul j-xoknáal ku yuʼubikuba jeʼex Pedroeʼ?

5 Le yaabilaj k-uʼuyik yoʼolal Jéeobaoʼ letiʼe baʼax maas unaj u péeksikoʼon kʼaʼaytajoʼ. Le yaabilaj jeʼelaʼ le kun áantkoʼon kʼaʼaytaj kex ka k-uʼuy bey maʼ kun páajtal k-beetkeʼ. Jesúseʼ le ka tu invirtartaj Pedro utiaʼal u chukik máakoʼob jeʼex u chuʼukul kayeʼ tu yaʼalajtiʼ: «Maʼ a chʼaʼik saajkil» (xok Lucas 5:8-11). U jaajileʼ Pedroeʼ maʼ sajak tiʼ baʼax jeʼel u yúuchul wa ka u beetuba u discípulo Jesúsiʼ. Chéen baʼaleʼ le ka tu yilaj le nojoch milagro tu beetaj Jesúsoʼ tu yuʼubaj bey maʼ kun béeytal yéetel le meyaj kun kʼubéentbiltiʼoʼ. Maʼ xaaneʼ techeʼ jach ka chiʼichnaktal tumen ka tuklik maʼ kun páajtal a beetik tuláakal le baʼaloʼob táakaʼan ichil u beetkuba máak u discípulo Cristooʼ. Wa bey a wuʼuyikabaoʼ ilawil a maas yaabiltik Jéeoba, Jesús yéetel le máakoʼoboʼ. Leloʼ yaan u péeksikech a kʼam le invitación ku beetik Jesúsoʼ yéetel yaan u taaktal a chukik máakoʼob jeʼex u chuʼukul kayeʼ (Mat. 22:37, 39; Juan 14:15).

6. Aʼal baʼax uláakʼ jeʼel u péeksikoʼon kʼaʼaytajeʼ.

6 Koʼox ilik baʼax uláakʼ jeʼel u péeksikoʼon kʼaʼaytajeʼ. Yáaxeʼ taak k-kʼaʼaytaj tumen taak k-beetik le baʼax tu yaʼalaj Jesúsaʼ: «Xeeneʼex tu yiknal u kajnáaliloʼob tuláakal le kaajoʼoboʼ ka a kaʼanseʼexoʼob» (Mat. 28:19, 20). Taak xan k-kʼaʼaytaj tumen le máakoʼoboʼ «loobiltaʼanoʼob yéetel [...] minaʼan mix máak kanáantkoʼob», le oʼolal kʼaʼabéet u kaʼansaʼaltiʼob yoʼolal u Reino Dios (Mat. 9:36). Jéeobaeʼ u kʼáat ka u kʼaj óoltoʼob tubeel le jaajoʼ utiaʼal ka u salvartubaʼob (1 Tim. 2:4).

7. ¿Bix u yeʼesik Romanos 10:13-15 jach importante le kʼaʼaytajoʼ?

7 Uláakʼ baʼax jeʼel u péeksikoʼon kʼaʼaytajeʼ letiʼe k-tuukul tiʼ le utsil ku taaskoʼ. Juntúul máax ku chuk kayeʼ jeʼel u páajtal u konik wa u jaantik le baʼax ku chukikoʼ. Chéen baʼaleʼ toʼoneʼ yéetel le meyaj k-beetkoʼ k-áantaj utiaʼal ka u salvart u kuxtal le máakoʼoboʼ (xok Romanos 10:13-15; 1 Tim. 4:16).

KAN A BEET LE MEYAJOʼ

8, 9. ¿Baʼax unaj u kanik juntúul j-chuk kay, yéetel baʼaxten?

8 Tu kʼiiniloʼob Jesúseʼ le máaxoʼob ku chuk kayoʼoboʼ kʼaʼabéet u yojloʼob baʼax clase kay jeʼel u páajtal u chukikoʼobeʼ (Lev. 11:9-12). Kʼaʼabéet u yojloʼob xan tuʼux jeʼel u binoʼob chuukeʼ. U yojloʼobeʼ le kayoʼoboʼ tiaʼanoʼob teʼ tuʼuxoʼob yaan u yoʼochoʼoboʼ yéetel tuʼux kiʼ u yuʼubikoʼob u síisil wa u kʼíinlil le jaʼoʼ. Tsʼoʼoleʼ jach kʼaʼabéet u kankoʼob baʼax hora unaj u binoʼob chuk kay. Bey u yeʼesik le baʼax aʼalaʼab tiʼ juntúul misionero bijaʼan áantaj tiʼ junpʼéel islaoʼ. Juntúul sukuʼun kajaʼan teʼeloʼ tu yaʼalaj tiʼ le misionero ka xiʼik chuk kay tu yéeteloʼ. Le misionerooʼ tu yaʼalajtiʼ: «Jeʼeloʼ jeʼel k-ilikba sáamal láas nueveeʼ». Le sukuʼun túunoʼ tu núukajtiʼ: «Maʼ bey u yúuchul chuk kayoʼ. Maʼ toʼon ken k-tsʼáa u yorailiʼ letiʼe kayoʼoboʼ».

9 Jeʼex juntúul maʼalob chuk kayeʼ u discípuloʼob Jesús teʼ yáax siglooʼ ku bin u kaxtoʼob kaʼach le máakoʼob teʼ horaʼob kulaʼanoʼoboʼ bey xan teʼ tuʼuxoʼob yanoʼoboʼ. Ku binoʼob kʼaʼaytaj teʼ templooʼ, teʼ sinagogaʼoboʼ, joonaj joonajil bey xan teʼ kʼíiwikoʼ (Hech. 5:42; 17:17; 18:4). Toʼon xaneʼ unaj k-kanik k-il bey baʼax hora kulaʼan le máakoʼoboʼ bey xan tuʼux suuk u yantaloʼob. Maʼ xaaneʼ yaan u kʼaʼabéettal a kʼexik le hora bey xan le tuʼux suuk a bin kʼaʼaytajoʼ (1 Cor. 9:19-23).

MÁAXOʼOB JACH U YOJLOʼOB CHUK KAYEʼ... 1. ... ku binoʼob chuuk teʼ tuʼux yaan le kayoʼoboʼ bey xan teʼ hora maas jeʼel u chuukoʼoboʼ (Ilawil párrafo 8 yéetel 9)

10. ¿Baʼax u tsʼaamajtoʼon u kaajal Jéeoba utiaʼal k-kaʼansik le máakoʼoboʼ?

10 Juntúul maʼalob j-chuk kayeʼ yaan jejeláas nuʼukuloʼob tiʼ, tsʼoʼoleʼ jach u yojel u usartoʼob. Toʼon xaneʼ kʼaʼabéettoʼon jejeláas nuʼukuloʼob utiaʼal k-kʼaʼaytaj. Jesúseʼ tu yaʼalaj tiʼ u discípuloʼob bix ken u beetiloʼob le meyaj tu kʼubéentajtiʼoboʼ. Tu yaʼalajtiʼob baʼax ken u bisoʼob, tuʼux kun kʼaʼaytajoʼob yéetel baʼax ken u yaʼaloʼob (Mat. 10:5-7; Luc. 10:1-11). U kaajal Jéeobaeʼ tsʼoʼok u tsʼáaiktoʼon xan nuʼukuloʼob jach táaj maʼalobtak utiaʼal k-kaʼansik le máakoʼoboʼ. Tsʼoʼoleʼ ku kaʼansiktoʼon bix unaj u meyajtoʼon. * Le kaʼansaj ku tsʼaʼabaltoʼonaʼ ku yáantkoʼon utiaʼal maʼ k-sajaktal yéetel utiaʼal k-beetik maʼalob le meyaj kʼubéentaʼantoʼonoʼ (2 Tim. 2:15).

MÁAXOʼOB JACH U YOJLOʼOB CHUK KAYEʼ... 2. ... u yojel u usart u nuʼukuloʼob (Ilawil párrafo 10)

MAʼ A SAJAKTAL

11. ¿Baʼaxten u discípuloʼob Jesúseʼ kʼaʼabéet maʼ saajkoʼobiʼ?

11 Utiaʼal u bin máak chuk kayeʼ kʼaʼabéet maʼ saajkiʼ. Yaan horaeʼ kʼaʼabéet u meyaj máak de noche wa yaan horaeʼ ku jáan kʼexpajal le tiempooʼ yéetel ku formar kʼaʼamkach iikʼoʼob teʼ kʼáaʼnáaboʼ. Juntúul máak ku chukik máakoʼob jeʼex u chuʼukul kayeʼ kʼaʼabéet maʼ sajak xaniʼ. Kéen jóokʼok kʼaʼaytaj máak yéetel kéen u yaʼal tiaʼan ichil u testigoʼob Jéeobaeʼ jeʼel xan u formar «kʼaʼamkach iikʼoʼob» tu baʼpacheʼ. Jeʼel u chʼaʼkʼuxtaʼal tumen u láakʼtsiloʼobeʼ, jeʼel u burlartaʼal tumen u amigoʼobeʼ yéetel jeʼel xan u kʼaʼalal joonaj tiʼeʼ. Chéen baʼaleʼ leloʼ maʼ tu jaʼasik k-óol tumen Jesúseʼ tu yaʼaleʼ yaan u túuxtik u discípuloʼob kʼaʼaytaj yiknal máakoʼob jelaʼan u modosoʼob (Mat. 10:16).

12. Jeʼex u yeʼesik Josué 1:7-9, ¿baʼax jeʼel u yáantik máak utiaʼal maʼ u sajaktaleʼ?

12 ¿Baʼax jeʼel u yáantkech utiaʼal maʼ a chʼaʼik saajkileʼ? Letiʼe maʼ u tuʼubultech de ke Jesúseʼ, desde teʼ kaʼanoʼ, táan u nuʼuktik le meyaj u kʼubéentmajtoʼonoʼ (Juan 16:33; Apo. 14:14-16). Tsʼoʼoleʼ maʼ u tuʼubultecheʼ Jéeobaeʼ yaan u kanáantkech jeʼex tsʼoʼok u prometertiktechoʼ (Mat. 6:32-34). Wa maas muʼukʼaʼan a fe tiʼ letiʼeʼ maas maʼ ken a chʼaʼ saajkil. Pedro yéetel u amigoʼobeʼ jach tu tsʼáaj u fejoʼob tiʼ Jesús le oʼolal tu xúumpʼattaj u meyajoʼobeʼ ka binoʼob tu paach. Teech xaneʼ ta weʼesaj jach nojoch a fe le ka ta waʼalaj tiʼ a láakʼoʼob yéetel tiʼ a amigoʼob tsʼoʼok u káajal a xook yéetel le Testigoʼoboʼ, ta weʼesaj xan le ka káaj a bin reuniónoʼ. Tsʼoʼoleʼ yaʼab baʼaxoʼob tsʼoʼok a kʼexik ichil a kuxtal utiaʼal a meyajtik Dios jeʼex u kʼáatoʼ. Úuchik a beetik tuláakal leloʼ ta weʼesaj nojoch a fe yéetel maʼ saajkechiʼ. Wa ku seguer a weʼesik maʼ saajkecheʼ Jéeobaeʼ yaan u yantal ta wéetel jeʼel tuʼuxak ka yanakecheʼ (xok Josué 1:7-9).

MÁAXOʼOB JACH U YOJLOʼOB CHUK KAYEʼ... 3. ... maʼ saajkoʼob meyaj kex yaan hora maʼ chéen chʼaʼabiliʼ (Ilawil párrafo 11 yéetel 12)

13. Le oración yéetel u tuukul máak tiʼ baʼax u beetmaj Jéeobaeʼ, ¿bix jeʼel u yáantik máak utiaʼal maʼ u chʼaʼik saajkileʼ?

13 ¿Baʼax uláakʼ jeʼel u yáantkech utiaʼal maʼ a chʼaʼik saajkileʼ? Letiʼe a kʼáatik tiʼ Jéeoba ka u yáantechoʼ (Hech. 4:29, 31). Letiʼeʼ jeʼel u núukik a oraciónoʼobeʼ yéetel maʼ ken u pʼatech, yaan u yilik bix ken u yáantilech. Uláakʼ baʼal jeʼel u yáantkecheʼ letiʼe a tuukul tiʼ le baʼaxoʼob tu beetaj Jéeoba utiaʼal u salvartik le máaxoʼob meyajt úuchjeakiloʼ. Tuukulnen xan tiʼ bix tsʼoʼok u yáantkech Jéeoba utiaʼal a aktáantik le problemas tsʼoʼok u yantaltechoʼ bey xan bix tsʼoʼok u yáantkech a kʼex a kuxtal. Wa páajchaj u jeʼekʼabtik le mar Rojo utiaʼal ka máanak u kaajaloʼ, ¿máasaʼ jeʼel xan u yáantkech utiaʼal ka páatak a beetkaba u discípulo Cristoeʼ? (Éxo. 14:13). Tuukulnen jeʼex úuchik u tuukul le máax tsʼíibt le salmoaʼ: «Maʼ kin sajaktal tumen tiaʼan Jéeoba tin wiknaleʼ, ¿baʼax jeʼel u beetikten wíinikeʼ?» (Sal. 118:6).

14. ¿Baʼax k-kanik tiʼ le baʼax úuch tiʼ kiik Masae yéetel kiik Tomoyooʼ?

14 Maʼalob xan ka tuukulnakech tiʼ le sukuʼunoʼob chan suʼlakoʼob tsʼoʼok u yáantaʼaloʼob tumen Jéeobaoʼ. Koʼox ilik bix áantaʼabik kiik Masae. Letiʼeʼ táaj suʼlak kaʼachiʼ le oʼolal ku tuklik mix bikʼin kun béeytal u kʼaʼaytaj. Jach istikyaj u tʼaan yéetel máax maʼ u kʼaj óoliʼ, ku yilik bey junpʼéel montaña jach táaj kaʼanal mix bikʼin kun páajtal u naʼaksikeʼ. Le oʼolaleʼ tu yilaj u maas yaabiltik Dios bey xan u yéet máakil. Tu kʼaʼajsaj kuxaʼanoʼon tu tsʼook kʼiinoʼob yéetel tu kʼáataj tiʼ Jéeoba ka áantaʼak utiaʼal ka maas taakchajak u kʼaʼaytaj. Tuláakal lelaʼ le áant utiaʼal ka páajchajak u kʼaʼaytaj, ka tsʼoʼokeʼ hasta tu beetuba precursora regular. Jeʼex u yaʼalik Josué 1:7, 9, Jéeobaeʼ jeʼel xan u yáantik le máaxoʼob ku káajal u jóokʼloʼob kʼaʼaytajoʼ. Ilawil baʼax úuch xan tiʼ kiik Tomoyo. Le yáax kʼiin ka jóokʼ u tsikbalt u palabra Diosoʼ teʼ yáax naj tuʼux tʼaanajoʼ jóokʼ juntúul nojoch koʼoleleʼ ka tu yawtajtiʼ: «¡Maʼ in kʼáat mix baʼal yéetel u testigoʼob Jéeobaiʼ!», ka tu tsáankʼaltaj le joonajoʼ. Kiik Tomoyoeʼ tu lugar u lúubul u yóoleʼ tu yaʼalaj tiʼ le kiik láakʼintikoʼ: «¿Ta wilaj? Kex mix baʼal tin waʼaleʼ le koʼoleloʼ u yojel de ke Testigoen». Bejlaʼeʼ kiik Tomoyoeʼ precursora regular.

KʼAʼABÉET SÁAKʼÓOL MÁAK

15. ¿Bix juntúul máak sáakʼóol, yéetel baʼaxten kʼaʼabéet sáakʼóoloʼon?

15 Juntúul máax sáakʼóoleʼ kex yaan hora maʼ taak u beetik wa baʼaxeʼ como u yojel kʼaʼabéet u beetkeʼ ku obligarkuba u beete. Juntúul j-chuk kay sáakʼóoleʼ ku líikʼil temprano, ku yilik u tsʼoʼoksik le baʼax yaan u beetoʼ yéetel ku yilik u seguer u chuuk kex maʼ jach maʼalob le tiempooʼ. Toʼon xaneʼ kʼaʼabéet sáakʼóoloʼon utiaʼal u páajtal k-tsʼoʼoksik le meyaj kʼubéentaʼantoʼonoʼ (Mat. 10:22).

16. ¿Baʼax jeʼel u yáantkoʼon k-beet le baʼaxoʼob maʼ chéen chʼaʼabil k-ilkoʼ?

16 U jaajileʼ kéen síijik máakeʼ maʼ sáakʼóoliʼ. U suukileʼ ku kaxtik máak u maas fácilil. Chéen baʼaleʼ yaʼab tiʼ le baʼaxoʼob jach kʼaʼabéet u beetik máakoʼ maʼ chéen chʼaʼabil u beetaʼaliʼ. Le oʼolal kʼaʼabéet u obligarkuba máak u beete. Utiaʼal túun k-beetik le baʼaxoʼob maʼ chéen chʼaʼabil k-ilkoʼ kʼaʼabéettoʼon u yáantaj Jéeoba. Letiʼeʼ ku tsʼáaiktoʼon u espíritu santo utiaʼal u yáantkoʼon (Gál. 5:22, 23).

17. Jeʼex u yaʼalik 1 Corintios 9:25-27, ¿baʼax ku beetik kaʼach Pablo utiaʼal ka u beet baʼax maʼalob?

17 Kex Pablo jach sáakʼóol kaʼacheʼ tu yaʼaleʼ yaan kʼiineʼ bey ku ‹loʼoloxik u wíinklil› utiaʼal ka u beet baʼax maʼalobeʼ (xok 1 Corintios 9:25-27). Letiʼeʼ tu yaʼalaj tiʼ le sukuʼunoʼob ka u tsʼáa u yóoloʼob meyajoʼ yéetel ka u beetoʼob «tuláakal baʼal tu nuʼuk yéetel tu tsoolol» (1 Cor. 14:40). Toʼon xaneʼ kʼaʼabéet k-tsʼáaik k-óol k-adorart Jéeoba. Ku yilaʼal k-tsʼaamaj k-óol wa maʼ tu xuʼulul k-kʼaʼaytaj yéetel k-kaʼansik uláakʼ máakoʼob (Hech. 2:46).

MAʼ A PÁAʼTIK U MÁAN MAAS TIEMPO

18. ¿Baʼax unaj k-beetik utiaʼal u kiʼimaktal u yóol Jéeoba yéetel le meyaj k-beetkoʼ?

18 Utiaʼal ka u yaʼal juntúul j-chuk kay bin maʼalob tiʼeʼ kʼaʼabéet u chukik yaʼab kayoʼob. Chéen baʼaleʼ maʼ bey u yúuchul yéetel le kʼaʼaytajoʼ. Utiaʼal ka xiʼik maʼalobil tiʼ máakeʼ maʼ tsaaj ka u yoks yaʼab máakoʼob ichil u kaajal Jéeobaiʼ (Luc. 8:11-15). Wa maʼ tu xuʼulul k-kʼaʼaytaj yéetel k-kaʼansik uláakʼ máakoʼobeʼ Jéeobaeʼ yaan u kiʼimak u yóol t-éetel. ¿Baʼaxten yaan u kiʼimaktal u yóol? Tumen táan k-uʼuyik u tʼaan yéetel táan k-beetik le meyaj tu kʼubéentajtoʼon u Hijooʼ (Mar. 13:10; Hech. 5:28, 29).

19, 20. ¿Baʼaxten jach unaj k-lepʼik k-óol teʼ kʼaʼaytajoʼ?

19 Yaan tuʼuxoʼobeʼ ku chaʼabal u chuʼukul kay chéen junpʼéel temporada wa jaypʼéel meses. Le táan u taal u tsʼoʼokol le temporadaoʼ le j-chuk kayoʼoboʼ u yojloʼobeʼ kʼaʼabéet u lepʼik u yóoloʼobiʼ. Teʼ kʼiinoʼobaʼ unaj xan k-lepʼik k-óol teʼ kʼaʼaytajoʼ tumen jach tsʼoʼok u náatsʼal u kʼiinil u xuʼulsaʼal le yóokʼol kaabaʼ. Jach junpʼíit tiempo pʼaatal utiaʼal k-áantik le máakoʼob u salvartubaʼoboʼ. Le oʼolaleʼ maʼ unaj a tuklik wa kʼaʼabéet tuláakal maʼalob ichil a kuxtal utiaʼal u káajal a jóokʼol kʼaʼaytajiʼ. ¡Maʼ a páaʼtik u maan maas tiempo! (Ecl. 11:4).

20 Le oʼolaleʼ desde bejlaʼeʼ ilawil ka maas utschajak ta wich le kʼaʼaytajoʼ, ilawil a maas kʼaj óoltik le Bibliaoʼ, ilawil maʼ a sajaktal yéetel ilawil a maas sáakʼóoltal. Desde bejlaʼeʼ beet tuláakal le ku páajtal utiaʼal a kʼaʼaytaj jeʼex u beetik le maas tiʼ ocho millones sukuʼunoʼob táan u chukikoʼob máakoʼob jeʼex u chuʼukul kayeʼ. Wa ka beetkeʼ yaan a wuʼuyik «le kiʼimak óolal ku taal tiʼ Jéeobaoʼ» (Neh. 8:10). Káajak a kʼaʼaytaj yéetel maʼ u xuʼulul a beetik tak ken u yaʼal Jéeoba way náakeʼ. Teʼ tuláakʼ xookoʼ yaan k-ilik óoxpʼéel baʼaloʼob yaan u yáantkoʼon utiaʼal maʼ u xuʼulul k-kʼaʼaytaj.

KʼAAY 66 Tʼaanen yoʼolal le Reinooʼ

^ xóot’ol 5 Le ka anchaj way Luʼumeʼ Jesúseʼ tu yaʼalaj tiʼ le máaxoʼob jach meeyjiloʼob yéetel humildeʼob ka u beetubaʼob u discípuloʼoboʼ. Ichil le máaxoʼob tu tʼanoʼoboʼ tiaʼan jujuntúul j-chuk kayoʼobiʼ. Teʼ kʼiinoʼobaʼ Jesúseʼ táan xan u invitartik le máaxoʼob meeyjiloʼob yéetel humildeʼob utiaʼal u yáantkoʼob uláakʼ máakoʼob u natsʼubaʼob tiʼ Diosoʼ. Teʼ xookaʼ yaan k-ilik baʼax jeʼel u yáantik le j-xoknáaloʼob maʼ u chʼaʼtukloʼob tubeel u kʼamkoʼob le invitación tu beetaj Jesúsoʼ.

^ xóot’ol 1 BAʼAX KU TSOʼOLOL: Teʼ xookaʼ le kéen aʼalaʼak u chuʼukul máakoʼobeʼ u kʼáat u yaʼal u bisaʼaltiʼob u tʼaan Dios yéetel u kaʼansaʼaloʼob utiaʼal ka kʼuchuk u beetubaʼob u discípuloʼob Cristo.

^ xóot’ol 10 Ilawil le xook «Unaj k-kaʼansik u jaajil» jóokʼ tiʼ U Pʼíich Tulumil Kanan octubre tiʼ 2018, página 11 tak 16.