1. Mit tesznek a testvérnők a szervezetben, és milyen gondokkal küzdenek sokan közülük? (Lásd a képet a címlapon.)

MILYEN jó, hogy sok szorgalmas testvérnő van a gyülekezeteinkben! Részt vesznek az összejöveteleken és a szolgálatban, és törődnek a hittársaikkal. Néhányan közülük a királyságterem karbantartásában is segítenek. Mindeközben különféle nehézségekkel küzdenek. Némelyikük az idős szüleit gondozza, másoknak ellenséges a családjuk, és olyanok is vannak, akik egyedül nevelik a gyermekeiket.

2. Miért támogassuk a testvérnőket?

² Miért fontos arról beszélnünk, hogy támogassuk a testvérnőket? Azért, mert a világban a nők nem mindig kapják meg az őket megillető tiszteletet. Továbbá azért, mert a Biblia kifejezetten erre ösztönöz minket. Például Pál apostol azt kérte a római gyülekezettől, hogy fogadják szívesen Főbét, és segítsék „mindenben, amire szüksége lehet” (Róma 16:1, 2). Pálra, amikor még farizeus volt, alighanem hatással volt az, hogy a környezetében lenézték a nőket. Ám keresztényként Jézus példáját követve méltósággal és kedvesen bánt velük (1Kor 11:1).

3. Hogyan bánt Jézus általában a nőkkel, és hogyan gondolt azokra a nőkre, akik Isten akaratát cselekedték?

³ Jézus minden nővel méltósággal bánt (Ján 4:27). Nem úgy tekintett rájuk, mint a zsidó vallási vezetők. Egy bibliai forrásmű megjegyzi: „Jézus sosem mondott olyat, amivel becsmérelte vagy lekicsinyelte volna a nőket.” Azokat a nőket pedig, akik az Atyja akaratát cselekedték, különösen tisztelte. Úgy beszélt róluk, mint akik  a szellemi családjához tartoznak, akárcsak a férfi tanítványai (Máté 12:50).

4. Miről lesz szó ebben a cikkben?

⁴ Jézus mindig kész volt segíteni az istenfélő nőknek. Értékelte és megvédte őket. Lássuk, hogyan követhetjük a példáját!

5. Mi akadályoz néhány testvérnőt abban, hogy időt töltsön a testvérekkel?

⁵ Mindannyiunknak szüksége van rá, hogy jó társaságban legyen. De néhány testvérnőnek ezt nehéz megoldania. „Mivel egyedülálló vagyok, gyakran nem igazán találom a helyem a gyülekezetben” – mondja egy testvérnő, Jordan *. Kristen, aki úttörő, és a szolgálat miatt egy másik helyre költözött, ezt mondja: „Amikor új vagy egy gyülekezetben, nagyon magányos lehetsz.” Persze férfi testvéreknek is lehetnek ilyen érzéseik. Azoknak sem könnyű, akik vallásilag megosztott családban élnek, mert úgy érezhetik, hogy sem a családjuknak, sem a gyülekezetüknek nem teljes értékű tagjai. Szintén küzdhetnek a magánnyal azok, akik a betegségük miatt nem tudnak kimozdulni otthonról, vagy akik egy családtagjukat ápolják. Annette ezt meséli: „Nem tudtam elmenni a társas programokra, mivel elsősorban én gondoztam az anyukámat.”

6. A Lukács 10:38–42-ben feljegyzett történet szerint hogyan segített Jézus Mártának és Máriának?

⁶ Jézus időt töltött olyan nőkkel, akik a hittestvérei voltak, és az igaz barátjuknak bizonyult. Gondoljunk például a Máriához és Mártához fűződő barátságára, akik bizonyára egyedülállók voltak. (Olvassátok fel: Lukács 10:38–42.) Kétségtelen, hogy Jézus a szavaival és a viselkedésével oldott légkört teremtett. Mária úgy érezte, hogy nyugodtan odaülhet Jézus lábához, mint egy tanítvány. * Márta pedig bátran elmondta neki, hogy mennyire bosszantja, hogy Mária nem segít a vendéglátásban. Jézus ezen az alkalmon mindkettőjüknek fontos dolgokat tanított meg. Úgy is kifejezte a törődését irántuk és a testvérük, Lázár iránt, hogy máskor is meglátogatta őket (Ján 12:1–3). Nem csoda, hogy amikor Lázár súlyosan megbetegedett, Mária és Márta tudta, hogy számíthat Jézusra (Ján 11:3, 5).

7. Egyebek közt hogyan bátoríthatjuk a testvérnőket?

⁷ Néhány testvérnő főleg az összejöveteleken tud együtt lenni a hittársaival. Ezért fontos, hogy a gyülekezetben üdvözöljük őket, beszélgessünk velük, és érdeklődjünk felőlük. Jordan, akit már említettünk, így érez: „Nagyon sokat jelent, amikor mások megdicsérik a hozzászólásaimat, elhívnak a szolgálatba, vagy más módon fejezik ki a törődésüket.” Kia pedig ezt mondja: „Ha hiányzom egy összejövetelről, tudom, hogy valaki írni fog, hogy jól vagyok-e. Ebből érzem, hogy a testvérek és a testvérnők törődnek velem.” Szóval ne felejtsük el biztosítani a testvérnőket a szeretetünkről!

8. Hogyan követhetjük még Jézus példáját?

 ⁸ Jézus példáját követve mi is szakítsunk időt arra, hogy együtt legyünk a testvérnőinkkel! Meghívhatjuk őket egy egyszerű étkezésre, vagy egy kis közös kikapcsolódásra. Közben igyekezzünk építő témákról beszélgetni velük (Róma 1:11, 12). Jézus tudta, hogy néhányan nehezen viselik az egyedülállóságot, de egyértelművé tette, hogy a tartós boldogságnak nem feltétele az, hogy valaki házasságban éljen, vagy gyermekeket neveljen (Luk 11:27, 28). Az igazi boldogság abból fakad, hogy Jehova szolgálata van az első helyen az életünkben (Máté 19:12). Jó, ha a vének ugyanúgy gondolkodnak, mint Jézus.

9. Hogyan segíthetnek a vének a testvérnőknek?

⁹ A véneknek különösen fontos úgy bánniuk a testvérnőkkel, mintha azok a lánytestvéreik vagy az anyukáik lennének (1Tim 5:1, 2). Szánjanak időt arra, hogy az összejövetelek előtt és után beszélgessenek velük! Kristen ezt meséli: „Egyszer egy vén észrevette, hogy nagyon elfoglalt vagyok, és szerette volna jobban megismerni az időbeosztásomat. Igazán értékeltem az őszinteségét.”  A vének a törődésüket bizonyítják azzal, ha rendszeresen beszélgetnek a testvérnőkkel. * Annette elmondja, hogy milyen előnye van ennek: „Jobban megismerem őket, és ők is engem. Így ha valamilyen nehéz próba ér, szívesebben fordulok hozzájuk segítségért.”

10. Mit tehetünk azért, hogy a testvérnők jól érezzék magukat?

¹⁰ Akár férfiak vagyunk, akár nők, szárnyakat kapunk, ha megdicsérnek minket a képességeinkért vagy a munkánkért. De ha magától értetődőnek veszik az erőfeszítéseinket, attól elcsüggedhetünk. Egy egyedülálló úttörő testvérnő, Abigail elismeri: „Néha úgy érzem, hogy a testvéreim és a szüleim árnyékában élek, mintha én nem is léteznék.” De figyeljük meg Pam szavait. Ez az egyedülálló testvérnő sok éven át misszionáriusként szolgált, aztán haza kellett térnie, hogy gondoskodjon a szüleiről. Most a 70-es éveiben jár, és még mindig úttörőzik. Ezt mondja: „Mindig is sok erőt adott, amikor mások elmondták, hogy értékelik, amit teszek.”

11. Hogyan fejezte ki Jézus, hogy nagyra értékeli azokat az asszonyokat, akik támogatták őt?

¹¹ Jézus hálás volt azoknak az asszonyoknak a segítségéért, akik „a javaikat felhasználva szolgáltak” neki (Luk 8:1–3). Már az is nagy kiváltság volt, hogy támogathatták őt, de emellett Jézus mély szellemi igazságokat is feltárt nekik. Például tudatta velük, hogy meg fog halni, majd pedig feltámad (Luk 24:5–8). Felkészítette őket az előttük álló próbákra, csakúgy, mint az apostolokat (Márk 9:30–32; 10:32–34). Érdemes megjegyezni, hogy amikor Jézust letartóztatták, az apostolok elmenekültek, ám néhány asszony mellette volt, amikor oszlopra feszítették (Máté 26:56; Márk 15:40, 41).

12. Milyen feladatokat bízott Jézus nőkre?

¹² Jézus nőkre is bízott fontos feladatokat. Például a feltámadása után asszonyoknak jelent meg először, és megkérte őket, hogy számoljanak be az apostoloknak a történtekről (Máté 28:5, 9, 10). I. sz. 33 pünkösdjén minden bizonnyal asszonyok is jelen voltak, amikor a szent szellem kiáradt. Ha ez így volt, feltehetően ezek a felkent testvérnők is megkapták a nyelveken szólás csodálatos ajándékát, és ők is beszéltek másoknak „Isten nagyszerű dolgairól” (Csel 1:14; 2:2–4, 11).

13. Mi mindent tesznek a testvérnők, és hogyan mutathatjuk ki, hogy nagyra becsüljük őket?

¹³ A testvérnőink rengeteget tesznek Jehova szolgálatában, és ezért megérdemlik a dicséretünket. Részt vesznek az építkezéseken és az épületek karbantartásában, idegen nyelvű csoportokban szolgálnak, és önkéntesként segítenek a Bételekben. Támogatják a segélyakciókat, dolgoznak a kiadványok fordításán, és vannak köztük úttörők és misszionáriusok is. A testvérekhez hasonlóan testvérnők is elvégzik az úttörőiskolát, a királysághirdetők iskoláját és a Gileád-iskolát. Továbbá sok feleség támogatja a férjét, aki komoly feladatokat lát el a gyülekezetben vagy a szervezetben. Enélkül ezek a kinevezett testvérek nem tudnának ugyanolyan mértékben szolgálni másokat (Ef 4:8). Te mit tehetnél a  drága testvérnőinkért, hogy kifejezd az értékelésedet?

14. Mire ösztönözheti a véneket a Zsoltárok 68:11-ben található kijelentés?

¹⁴ A vének tudják, hogy a készséges testvérnők egy „nagy sereget alkotnak”, és hogy sokan közülük rendkívül ügyesen hirdetik a jó hírt. (Olvassátok fel: Zsoltárok 68:11.) Ezért bölcsen teszik, ha igyekeznek meríteni a tapasztalatukból. Abigailt fellelkesíti, amikor arról kérdezgetik, hogy milyen módszereket talál hatékonynak a területen. „Ilyenkor érzem, hogy nekem is fontos szerepem van Jehova szervezetében” – mondja. Továbbá a vének azt is felismerik, hogy a hűséges, érett gondolkodású testvérnők sokat tudnak segíteni a fiatalabb testvérnőknek, hogy megküzdjenek a nehézségeikkel (Tit 2:3–5). Nem kérdés, hogy igazán hálásak lehetünk a testvérnőinkért.

15. Milyen helyzetekben lehet szükségük a testvérnőknek arra, hogy valaki kiálljon mellettük?

¹⁵ Vannak helyzetek, amikor a testvérnőknek szükségük van valakire, aki kiáll mellettük (Ézs 1:17). Például egy özvegy vagy elvált testvérnőnek időnként jól jön, ha valaki képviseli az érdekeit, vagy elvégez olyan feladatokat, amelyeket korábban a férje végzett el. Egy idős testvérnőnek sokat számíthat, ha ott van vele valaki, amikor az orvosokkal kell egyeztetnie. És egy úttörő testvérnő, akinek más megbízatásai is vannak a szervezetben, védelemre szorulhat, ha mások kritizálják, amiért nem megy annyit a szolgálatba, mint a többi úttörő. Hogyan segíthetünk még a testvérnőinknek? Nézzük meg újra Jézus példáját!

16. Hogyan állt ki Jézus Mária mellett, ahogyan arról a Márk 14:3–9-ben olvashatunk?

¹⁶ Jézus a segítségére sietett a női követőinek, amikor félreértették őket. Például megvédte Máriát, amikor Márta panaszkodott rá (Luk 10:38–42). És akkor is kiállt mellette, amikor mások leszidták, mert szerintük helytelenül cselekedett. (Olvassátok fel: Márk 14:3–9.) Jézus tudta, hogy jó volt az indítéka, és megdicsérte őt. Ezt mondta: „jót tett velem . . . megtette, amit tudott”. Sőt, Jézus megjövendölte, hogy Mária kedvességéről az egész világon beszélni fognak, „bárhol hirdetik is a jó hírt”, mint ahogy ez a cikk is teszi. Milyen különleges, hogy miközben Jézus megdicsérte ezt az önzetlen asszonyt, utalt rá, hogy a prédikálómunka az egész világra ki fog terjedni. A szavai biztosan megnyugtatták Máriát.

17. Mondj példát arra, amikor esetleg meg kell védened egy testvérnőt!

¹⁷ Te is megvéded a testvérnőket? Tegyük fel, hogy a gyülekezetedben van egy testvérnő, akinek a férje nem Tanú. Gyakran késik az összejövetelekről, és a végén rögtön távozik. Általában a gyerekeit sem hozza magával. Néhányan bírálják őt, mert nem értik, hogy miért nem áll a sarkára otthon. De valójában ez a testvérnő mindent megtesz, amit tud. Nem teljesen ő alakítja az időtervét, és a gyerekekkel kapcsolatban sem dönthet önállóan. Te mit tehetsz érte? Ha elismerően beszélsz másoknak arról, amit jól csinál, azzal elérheted, hogy ne kritizálják tovább.

18. Mit tehetünk még a testvérnőkért?

¹⁸ Úgy is kifejezhetjük a törődésünket a testvérnőink iránt, ha gyakorlati  segítséget nyújtunk nekik (1Ján 3:18). Annette, aki a beteg anyukáját ápolta, ezt mondja: „A testvérek időnként átjöttek, hogy leváltsanak egy kicsit, és volt, aki ételt hozott. Ebből éreztem, hogy szeretnek, és hogy én is a gyülekezethez tartozom.” Jordannek pedig egy testvér hasznos tanácsokat adott az autója karbantartásához. „Jó érzés, hogy a testvéreknek fontos a biztonságom” – mondja.

19. Milyen további módokon segíthetnek a vének a testvérnőknek?

¹⁹ A vének is odafigyelnek a testvérnők szükségleteire. Tudják, hogy Jehovának számít, hogy hogyan bánnak velük (Jak 1:27). Jézushoz hasonlóan észszerűek, ezért nem gyártanak szabályokat, hanem igyekeznek kedvesek és megértőek lenni (Máté 15:22–28). Ha a vének kezdeményezők a segítségnyújtásban, a testvérnők érezni fogják, hogy nincsenek támasz nélkül. Amikor Kia csoportfelvigyázója megtudta, hogy ez a testvérnő elköltözik, rögtön megszervezte, hogy segítsenek neki. „Óriási terhet vettek le a vállamról – emlékszik vissza Kia. – Az, hogy a vének bátorítottak és segítettek, megerősítette bennem, hogy én is fontos vagyok a gyülekezetben, és mindig számíthatok a testvérekre.”

20–21. Hogyan éreztethetjük a testvérnőkkel a szeretetünket?

²⁰ A gyülekezeteinkben megannyi szorgalmas testvérnő van, akik megérdemlik, hogy támogassuk őket. Jézus példájából láthattuk, hogy mit kell tennünk: Töltsünk velük időt, és ismerjük meg őket jobban! Fejezzük ki, hogy értékeljük, amit Isten szolgálatában tesznek! És védjük meg őket, ha szükségük van rá!

²¹ Pál apostol a rómaiaknak írt levele végén kilenc testvérnőt név szerint is megemlített (Róma 16:1, 3, 6, 12, 13, 15). Biztosan nagyon jólesett nekik, hogy üdvözölte és megdicsérte őket. Mi is ugyanígy törődjünk a gyülekezetünkben lévő testvérnőkkel! Ebből láthatják, hogy a szellemi családjuk kincsnek tartja őket.