Pẹẹ nyoone togó bel ea di m

Pẹẹ nyoone a gbò togó bel

Gbò Bíb E Gbò E Bà Bugi Bĩ́íná

Gbò Bíb E Gbò E Bà Bugi Bĩ́íná

É kọọ̀ moǹ bel Pọ́ọ̀l ea di mm̀ 1 Kọ́rìnt 15:29 tõó dọ̀ kọọ̀ sìgà gbò níí Kráìst e ba beè di tṍóá beè dììa múú boo béè gbò e ba beè ù?

Ẽ́èe, è gáà bugi tọ́ọ̀ ketõ̀ò ea di mm̀ Kpá Káí àbèè nòòtẽ́ ea kọ́ọ̀ gbò níí Kráìst beè diia múú boo béè gbò e ba beè ù.

Bé e gã́bug Kpá Káí sẹlẹ gã́ ló kĩí naa a náa kọọ̀ sìgà gbò á bugi togó kọọ̀ ge dììa múú boo béè gbò e ba beè ù beè olòó naaá mm̀ deè Pọ́ọ̀la. Dì belí nu dòòmà bá: “Be kẽ̀èà aa kemà ú á gé, éé ní e gbò e ba beè dììa múú boo béè gbò e ba beè ù é náa ẽ́?”—New International Version.

Kọ̀láá bé ea dì naa, nvèè kpíí ló bel ea aa gã́ pálàa kà gbò e bà ólò nó Kpá Káíí beè kọ̀. Dr. Gregory Lockwood kọ́ọ̀, “náa íe tọ́ọ̀ ketõ̀ò ea di mm̀ Kpá Káí àbèè mm̀ nòòtẽ́ ea tẹ́lẹ bàlà kẽ kọọ̀ à ié nen ea beè dììa múú boo béè gbò e ba è ù.” Mm̀ tẽ̀ènè sĩ́deèá, Professor Gordon D. Fee beè emí kọọ̀: “Náà íe nòòtẽ́ àbèè nú ea di mm̀ Kpá Káí ea zógè kọọ̀ na íb dììa múúá beè naaá. Kpá Máátìù tẹlẹ Kùùà Nù náa ló tọ́ọ̀ kà bel kilma ló; náa íe nagé tọ́ọ̀ kà bõ̀ònaló fã̀ ea beè naa vó mm̀ túá gbò gbááá.”

Kpá Káí kọ́ọ̀ a beè dú gè kọ́ nè gbò e bà géè nyoone nvéè Jíízọ̀s kọ bàá ‘àà gé naa kọ dénè gbò nen á nyoonée nvée tení dú ló gè tu va diilé múú . . . , nè gé noomà va kọ bàá gbàn tṍ ló dénè lẹ̀ẹ̀là’ ea beè neè va. (Máát. 28:19, 20) Besĩ́ nen kálá dú nen ea ni diia múú ea gé nyoone nvéè Kráìst, àé íè ge zẹ́ẹ́ nó nú ea kil ló Jìhóvà nè a Sã́áná, ié va zìgà m, vaá gbàn va tṍ ló. Nen ea ni ú náa gé láá naa vó; àbèè ge kọọ̀ neǹ Kráìst ea di dí dùm é náa vó boo bée e.—Ẹ̀klì. 9:5, 10; Jọ́ọ̀n 4:1; 1 Kọ́r. 1:14-16.

Beè vó, éé ní e Pọ́ọ̀l géè kọ̀ẹ?

Sìgà gbò e ba beè di Kọ́rìnt náa beè zìgà kọọ̀ gbò e ba beè ù é kẽeà aa kemà ú. (1 Kọ́r. 15:12) Pọ́ọ̀l beè naa kọ bàá nyimá kọ bà lọ. A beè baatẽ́ nè va kọọ̀ ẹlẹ ólò ‘tenìè bá ú kọ̀láá dee.’ Náa kal ló béè vó, a beè di dí dùm. Sõò kè bá dénè dìtõ̀ò gẹẹ-gẹẹ lóá, a beè àgala boo kọọ̀ tṍó ea ní úè lọlìè àé kẽeàè bãè mm̀ nyómá vaá kil káála belí bé e Jíízọ̀s beè naa naaá.—1 Kọ́r. 15:30-32, 42-44.

A beè dú bíi kọọ̀ pá Kọ́rìnt á dã́ ból ló kọọ̀ ge dú nen ea gé nyoone nvéè Kráìst e Bàrì ni tṍ nóo ból tõó dọ̀ kọọ̀ bàé kpee sĩ́ ló tã̀àgã̀ buù deeí vaá ù besĩ́ bà kálá láá kẽ̀èà aa kemà ú. Ge dììa múú “kọ bé è zọ Kráìst Jíìzọ̀s gbaa ló” bãa mm̀ ge “zọ̀e ù.” (Róm̀ 6:3) Níí tõó dọ̀ kọọ̀ dì belí Jíízọ̀s, bàé tení bá ẹ̀bmà vaá ù besĩ́ bà kálá láá kẽ̀èà aa kemà ú kil káála.

Nú ea é sígá ló bàà gbáá aa ló tṍó e Jíízọ̀s ni diia múú lọ̀l, a beè kọ́ nè bàà kà pá a gbò tóm kọọ̀: “Ò é zọm̄i õi non e nda é ṍ vaá ò é ténii bá tã̀àgà e a é bã́m̄ ló.” (Máàk 10:38, 39) Jíízọ̀s gáà beè dììa múú tṍóá. À géè kọọ̀ ge bọ́ló dẹ̀lẹ̀ nyíé boo nè Bàrì é náa kọ á uè. Pọ́ọ̀l beè emí kọọ̀ gbò e Bàrì beè tṍ nóo bólá é “zọ Kráìst dõ̀ònà a tã̀àga, [naa ní e bà] é zọnàe gé dõ̀ònà a ka.” (Róm̀ 8:16, 17; 2 Kọ́r. 4:17) Boo béè vó, bàé íè ge ù kọbé bà láá kẽ̀èà aa kemà ú kil káála.

Nyòòmà níá, àé láá dú gè sẹlẹ gã́ ló moǹ bel Pọ́ọ̀la kọọ̀: “Be à dú kà kà kọ gbò e ba è ù náa é kẽ̀èà aa ke mà ú, à náà vaá bà dììa múú boo béè gbò e ba è ù e? Beè gbò e ba beè ù náa é kẽeà, éé ní ea náa bà dììa múú mm̀ na sĩ́deèá ẹ́?”—New World Translation of the Holy Scriptures.