Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Olvasók kérdései

Olvasók kérdései

A Példabeszédek 24:16-ban ez áll: „ha hétszer esik is el az igazságos, fel fog kelni”. Arról van itt szó, hogy valaki újra meg újra bűnt követ el, de Isten megbocsát neki?

Nem, ez a vers nem ezt jelenti. Inkább arra utal, hogy valaki abban az értelemben esik el, hogy többször is súlyos megpróbáltatásokon megy keresztül, mégis mindig felkel, vagyis talpra áll a nehézség után.

Figyeljük meg a verset a szövegkörnyezetével együtt: „Ne állj lesben gonosz módon az igazságos otthonának a közelében! Ne rombold le azt a helyet, ahol pihen! Mert ha hétszer esik is el az igazságos, fel fog kelni, a gonoszokat azonban elbuktatja a szerencsétlenség. Amikor elesik az ellenséged, ne örülj, és amikor megbotlik, ne repessen a szíved” (Péld 24:15–17).

Vannak, akik szerint a 16. vers arra utal, hogy valaki bűnbe esik, de megbánást tanúsít, és ezért újra élvezheti Isten helyeslését. Két brit pap azt írta, hogy „a prédikátorok az ókorban, és napjainkban is előszeretettel értelmezik így ezt a verset”. A szerzők hozzátették, hogy ez a magyarázat azt jelenti, hogy „egy jó ember talán többször is súlyos bűnt követ el, mégsem szűnik meg szeretni Istent, és minden alkalommal megbánást tanúsítva talpra áll a botlásából”. Ezt a felfogást vonzónak találhatja az, aki nem akar ellenállni a bűn csábításának. Talán úgy képzeli, hogy még ha sokszor vétkezik is, Isten megbocsát neki.

Ám ez az értelmezés nem állja meg a helyét.

A 16. és 17. versben szereplő „elesik” szó héber megfelelője több mindent is jelenthet. Van szó szerinti jelentése: például egy bika összeesik az úton, valaki leesik a tetőről, vagy egy kavics a földre esik (5Móz 22:4, 8; Ám 9:9). Ezenkívül jelképes értelme is van, ahogy azt a következő versek is mutatják: „Jehova irányítja az ember lépteit, ha kedvét leli annak útjában. Még ha elesik is, nem marad a földön fekve, mert Jehova a kezénél fogva felsegíti” (Zsolt 37:23, 24; Péld 11:5; 17:20).

Ám „az [’elesik’] jelentésű héber szót sosem használják abban az értelemben, hogy valaki bűnbe esik” – jegyzi meg Edward H. Plumptre professzor. Ezzel összhangban egy másik tudós így összegzi a 16. vers mondanivalóját: „Hiába erőlködnek, csak maguknak ártanak azok, akik bántják Isten szolgáit, mert ők mindig virulni fognak, a gonoszok viszont kudarcra vannak ítélve.”

Tehát a Példabeszédek 24:16 nem arról beszél, hogy valaki erkölcsi értelemben esik el, vagyis bűnt követ el, hanem arról, hogy valakit bajok sújtanak, akár sorozatosan. Ebben a gonosz világban egy igazságos embernek talán egészségi vagy más problémákkal kell megküzdenie. Az is lehet, hogy heves üldözést kell elviselnie a kormány részéről. De bízhat benne, hogy Isten a támasza, és segít neki megbirkózni a nehézségekkel. Gondolj bele, hányszor láttad már, hogy végül jól alakultak a dolgok Isten szolgáinak az életében! Miért van ez így? Mert Isten Szava erről biztosít minket: „Jehova támaszt nyújt minden elesőnek, és minden lesújtottat fölemel” (Zsolt 41:1–3; 145:14–19).

Egy igazságos személyt nem az nyugtat meg, hogy másoknak is vannak gondjaik, hanem az a tudat, hogy „akik az igaz Istent imádják, jól fognak járni, mert imádják őt” (Préd 8:11–13; Jób 31:3–6; Zsolt 27:5, 6).