Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

NIKASEMƆ 17

Yehowa Sumɔɔ Bo Waa!

Yehowa Sumɔɔ Bo Waa!

“Yehowa yɛ emaŋ lɛ he miishɛɛ.”​—LALA 149:4.

LALA 108 Nyɔŋmɔ Suɔmɔ Ni Tsakeee Lɛ

NƆ NI ABAASUSU HE *

Wɔ-Tsɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ yɛ wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ he miishɛɛ (Kwɛmɔ kuku 1)

1. Mɛni Yehowa naa yɛ ewebii lɛ ahe?

YEHOWA NYƆŊMƆ yɛ ‘emaŋ lɛ loo ewebii lɛ ahe miishɛɛ.’ (Lala 149:4) Sane nɛɛ taa mɔ tsuiŋ waa! Yehowa naa wɔsui kpakpai lɛ. Ele akɛ wɔbaanyɛ wɔsɔmɔ lɛ jogbaŋŋ, ni eyeɔ ebuaa wɔ koni wɔbatsɔmɔ enanemɛi. Kɛ́ wɔtee nɔ wɔye lɛ anɔkwa lɛ, ebaatsɔ wɔ-Naanyo kɛya naanɔ!​—Yoh. 6:44.

2. Mɛni hewɔ ewa kɛhã nyɛmimɛi komɛi akɛ amɛbaahe amɛye akɛ Yehowa sumɔɔ amɛ lɛ?

2 Ekolɛ mɔ ko baakɛɛ akɛ, ‘Mile akɛ Yehowa sumɔɔ ewebii lɛ akɛ kuu, shi miheee miyeee akɛ esumɔɔ mi tuuntu.’ Mɛni baanyɛ ahã mɔ ko anu he nakai? Ebaanyɛ ejɛ shihilɛ ni mɔ lɛ kɛkpe pɛŋ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, be ni nyɛmi yoo ko ni atsɛɔ lɛ Oksana * lɛ ji gbekɛ lɛ, ena nɔ waa. Ewie akɛ: “Be ni abaptisi mi ni mibɔi gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ, miná miishɛɛ waa. Shi afii 15 sɛɛ lɛ, mibɔi nibii ni tee nɔ yɛ migbekɛbiiashi lɛ kaimɔ, ni ehã mihao waa. Minu he akɛ Yehowa náaa mihe miishɛɛ dɔŋŋ, ni minaaa nɔ kpakpa ko yɛ mihe ni baahã esumɔ mi.” Nyɛmi yoo gbɛgbalɔ ko ni atsɛɔ lɛ Yua lɛ hu na nɔ waa yɛ egbekɛbiiashi. Ewie akɛ: “Mijɔɔ miwala nɔ mihã Yehowa ejaakɛ miisumɔ ni ená miishɛɛ. Shi minu he akɛ nɔ ko bɛ mihe ni baahã esumɔ mi kɔkɔɔkɔ.”

3. Mɛɛ sanebimɔi wɔbaahã hetoo yɛ nikasemɔ nɛɛ mli?

3 Osumɔɔ Yehowa waa. Shi ekolɛ bo hu oheee oyeee akɛ esumɔɔ bo, tamɔ bɔ ni nyɛmimɛi anɔkwafoi ni wɔwie amɛhe kɛtsɔ hiɛ lɛ nu he lɛ. Mɛni hewɔ esa akɛ ohe oye kɛ otsui fɛɛ akɛ Yehowa sumɔɔ bo? Ni kɛ́ onu he akɛ Yehowa sumɔɔɔ bo lɛ, mɛni baaye abua bo ni ona akɛ esumɔɔ bo? Wɔbaahã sanebimɔi nɛɛ ahetoo yɛ nikasemɔ nɛɛ mli.

EYƐ OSHÃRA WAA AKƐ MƆ KO BAANU HE AKƐ YEHOWA SUMƆƆƆ LƐ

4. Mɛni hewɔ eyɔɔ oshãra akɛ wɔbaanu he akɛ Yehowa sumɔɔɔ wɔ lɛ?

4 Kɛ́ wɔna akɛ Yehowa sumɔɔ wɔ lɛ, wɔfeɔ bɔ fɛɛ bɔ ni wɔbaanyɛ kɛsɔmɔɔ lɛ, kɛ́ wɔkɛ shihilɛi ni mli wawai kpe po. Shi kɛ́ wɔheee wɔyeee akɛ Yehowa sumɔɔ wɔ lɛ, ‘wɔhewalɛ baaba shi’ loo wɔnijiaŋ baaje wui. (Abɛi 24:10) Ni kɛ́ eba lɛ nakai lɛ, ewaaa akɛ Satan nine baashɛ wɔnɔ.​—Efe. 6:16.

5. Be ni nyɛmimɛi komɛi nu he akɛ Yehowa sumɔɔɔ amɛ lɛ, te esa amɛhe ehã tɛŋŋ?

5 Wɔnyɛmimɛi anɔkwafoi komɛi ni nu he akɛ Yehowa sumɔɔɔ amɛ lɛ ahemɔkɛyeli lɛ mli gbɔjɔ. Nyɛmi nuu ko ni atsɛɔ lɛ James ni miisɔmɔ yɛ Betel ni eesɔmɔ akɛ asafoŋ onukpa lɛ wie akɛ: “Eyɛ mli akɛ no mli lɛ miisɔmɔ yɛ Betel ni mikɛ miishɛɛ miisɔmɔ yɛ asafo ko ni awieɔ wiemɔ kroko yɛ mli lɛ mli moŋ, shi no mli lɛ miheee miyeee akɛ Yehowa hiɛ sɔɔ afɔlei ni mishãa lɛ. Eshɛ be ko po ni minu he akɛ Yehowa booo misɔlemɔi atoi.” Nyɛmi yoo ko ni atsɛɔ lɛ Eva, ni lɛ hu eyɛ be fɛɛ sɔɔmɔ lɛ mli lɛ wie akɛ: “Mibayɔse akɛ, kɛ́ mɔ ko nu he akɛ Yehowa sumɔɔɔ lɛ lɛ, eyɛ oshãra waa, ejaakɛ esaa nɔ fɛɛ nɔ ni efeɔ yɛ Yehowa sɔɔmɔ lɛ mli lɛ he. Onáaa he miishɛɛ akɛ ofee nɔ ko ohã Yehowa dɔŋŋ, ni omiishɛɛ fɛɛ tãa.” Daa gbɛgbalɔ ko ni eji asafoŋ onukpa hu ni atsɛɔ lɛ Michael lɛ wie akɛ: “Kɛ́ onuuu he akɛ Yehowa sumɔɔ bo lɛ, ehãa okplaŋɔ kɛjeɔ ehe.”

6. Kɛ́ wɔmiinu he akɛ Yehowa sumɔɔɔ wɔ lɛ, mɛni esa akɛ wɔfee?

6 Nibii ni wɔnyɛmimɛi nɛɛ ewie lɛ hãa wɔnaa akɛ eyɛ oshãra waa akɛ mɔ ko baasusu akɛ Yehowa sumɔɔɔ lɛ. Shi kɛ́ wɔnu he nakai lɛ, mɛni esa akɛ wɔfee? Esa akɛ wɔjie susumɔi ni ehã wɔmiinu he nakai lɛ kɛje wɔjwɛŋmɔ mli amrɔ nɔŋŋ. Esa akɛ wɔbi Yehowa ni eye ebua wɔ ni wɔjie ‘susumɔi ni gbaa wɔnaa’ lɛ kɛje wɔjwɛŋmɔ mli ni ehã “Nyɔŋmɔ toiŋjɔlɛ ni fe niiashishinumɔi fɛɛ” lɛ abu wɔtsui kɛ wɔjwɛŋmɔ he. (Lala 139:23; shn.; Fip. 4:6, 7) Agbɛnɛ hu, kaimɔ akɛ jeee okome onuɔ he nakai. Onyɛmimɛi anɔkwafoi komɛi hu miinu he tamɔ bɔ ni onuɔ he lɛ. Yehowa tsuji ni hi shi yɛ blema lɛ ateŋ mɛi komɛi po nu he nakai. Hã wɔkwɛ nɔ ni wɔbaanyɛ wɔkase yɛ bɔfo Paulo dɛŋ.

NƆ NI WƆBAANYƐ WƆKASE YƐ BƆFO PAULO DƐŊ

7. Mɛɛ naagbai Paulo kɛkpe?

7 Ani bei komɛi lɛ onuɔ he akɛ nibii ni jwere onɔ ni esa akɛ otsu he nii lɛ fa fe bo? Bɔfo Paulo hu nu he nakai. Etsui ye “yɛ asafoi lɛ fɛɛ ahe.” (2 Kor. 11:23-28) Ani hela ko ni tsamɔ wa miiye otsui ni ehã omiishɛɛ fɛɛ etã? Paulo wie akɛ, eyɛ “ŋmei ko yɛ heloo lɛ mli” ni hãaa ehe ajɔ lɛ kwraa, ni eeenyɛ efee akɛ, enɛ ji hela ko ni eshwe waa ni atsa ahã lɛ. (2 Kor. 12:7-10) Ani bei komɛi lɛ, tɔmɔi komɛi ni otɔ̃ɔ lɛ hãa onijiaŋ jeɔ wui? Paulo hu nu he nakai bei komɛi. Bɔ ni bei komɛi lɛ ewa hã lɛ akɛ ebaafee nɔ ni ja lɛ hã enu he akɛ ‘gbɔmɔ ni nii yɔɔ mɔbɔ ji lɛ.’​—Rom. 7:21-24.

8. Mɛni ye ebua Paulo ni enyɛ edamɔ enaagbai lɛ anaa?

8 Yɛ naagbai ni Paulo kɛkpe nɛɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, ekpaaa Yehowa sɔɔmɔ. Mɛni ye ebua lɛ? Eyɛ mli akɛ ehiɛ kpaaa nɔ kɔkɔɔkɔ akɛ eyeee emuu moŋ, shi ená hemɔkɛyeli akɛ kpɔmɔnɔ lɛ hewɔ lɛ, Yehowa baana lɛ mɔbɔ. Ele hu akɛ Yesu ewo shi akɛ ‘mɔ fɛɛ mɔ ni heɔ Yesu nɔ eyeɔ lɛ baaná naanɔ wala.’ (Yoh. 3:16; Rom. 6:23) Paulo he Yesu nɔ eye akɛ ekɛ ewala bashã afɔle yɛ wɔhewɔ. Enɛ hewɔ lɛ, eyiŋ efeee lɛ kɔshikɔshi bibioo po akɛ, kɛ́ mɛi ni efee eshai ni yɔɔ hiɛdɔɔ po lɛ tsake amɛtsui lɛ, Yehowa kɛbaake amɛ.​—Lala 86:5.

9. Mɛni wɔkaseɔ yɛ nɔ ni Paulo wie yɛ Galatiabii 2:20 lɛ mli?

9 Paulo he eye hu akɛ Nyɔŋmɔ sumɔɔ lɛ waa diɛŋtsɛ, ejaakɛ ele akɛ Nyɔŋmɔ tsu e-Bi Yesu ni ebagbo yɛ ehewɔ. (Kanemɔ Galatiabii 2:20.) Ewie akɛ: ‘Nyɔŋmɔ Bi lɛ sumɔɔ mi ni ekɛ ehe hã yɛ mihewɔ.’ Paulo nuuu he akɛ bɔ ni efee enii ehã be ko ni eho lɛ hewɔ lɛ, Nyɔŋmɔ sumɔɔɔ lɛ. Enuuu he akɛ Nyɔŋmɔ baanyɛ asumɔ nyɛmimɛi krokomɛi lɛ, shi enyɛŋ esumɔ lɛ kɔkɔɔkɔ. Paulo kɛɛ nyɛmimɛi ni yɔɔ Roma lɛ akɛ: “Be ni wɔkã he wɔji eshafeelɔi lɛ, Kristo gbo ehã wɔ.” (Rom. 5:8) Nɔ ko bɛ ni baanyɛ ahã suɔmɔ ni Nyɔŋmɔ yɔɔ kɛhã wɔ lɛ sɛɛ afo!

10. Mɛni wɔkaseɔ yɛ nɔ ni awie yɛ Romabii 8:38, 39 lɛ mli?

10 Kanemɔ Romabii 8:38, 39. Paulo le akɛ Nyɔŋmɔ sumɔɔ wɔ waa diɛŋtsɛ. Ewie akɛ: ‘Nɔ ko bɛ ni baanyɛ atse wɔ kɛje Nyɔŋmɔ suɔmɔ lɛ he.’ Paulo le bɔ ni Yehowa ná Israelbii lɛ ahe tsui hã. Agbɛnɛ hu, ele akɛ Yehowa ena lɛ mɔbɔ waa. Yɛ gbɛ ko nɔ lɛ Paulo miiwie akɛ, ‘Kɛ́ Yehowa tsu lɛ diɛŋtsɛ e-Bi lɛ koni ebagbo kɛhã mi lɛ, ani esa akɛ manu he akɛ esumɔɔɔ mi?’​—Rom. 8:32.

Nɔ ni he hiaa Nyɔŋmɔ ji nɔ ni wɔfeɔ bianɛ kɛ nɔ ni wɔbaafee wɔsɛɛ, shi jeee tɔmɔi ni wɔtɔ̃ be ko ni eho lɛ (Kwɛmɔ kuku 11) *

11. Yɛ eshai ni Paulo fee ni atsĩ tã yɛ 1 Timoteo 1:12-15 lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, mɛni hewɔ ehe eye akɛ Nyɔŋmɔ sumɔɔ lɛ?

11 Kanemɔ 1 Timoteo 1:12-15. Eeenyɛ efee akɛ, bei komɛi lɛ kɛ́ Paulo susu bɔ ni efee enii ehã be ko ni eho lɛ he lɛ, ehaoɔ lɛ waa. No hewɔ lɛ, ebɛ naakpɛɛ akɛ etsɛ ehe akɛ eshafeelɔi ateŋ “mɔ ni ehiii fe fɛɛ.” Be ni Paulo ebatsɔko Kristofonyo lɛ, ewa Kristofoi lɛ ayi. Ehã awo mɛi komɛi tsuŋ, ni efi sɛɛ ni agbe mɛi komɛi hu. (Bɔf. 26:10, 11) Kɛ́ okwɛ lɛ, te Paulo baanu he ehã tɛŋŋ kɛ́ be ni ebatsɔ Kristofonyo lɛ, ena nyɛmi ko ni efi sɛɛ ni agbe efɔlɔi lɛ? Edɔ Paulo waa akɛ efee nibii ni tamɔ nakai be ko ni eho. Shi bianɛ lɛ, ele akɛ nɔ ko bɛ ni ebaanyɛ efee yɛ he. Ehe eye akɛ, lɛ ehewɔ Kristo bagbo. Ni ewie kɛ nɔmimaa akɛ: “Nyɔŋmɔ dromɔ naa miji mɔ ni miji nɛɛ.” (1 Kor. 15:3, 10) Mɛni okaseɔ yɛ enɛ mli? Esa akɛ ohe oye akɛ, Kristo bagbo yɛ ohewɔ ni no gbele gbɛ ehã bo koni onyɛ okɛ Nyɔŋmɔ abɔ naanyo kpaakpa. (Bɔf. 3:19) Nɔ ni he hiaa Nyɔŋmɔ ji nɔ ni wɔfeɔ bianɛ kɛ nɔ ni wɔbaafee wɔsɛɛ, shi jeee tɔmɔi ni wɔtɔ̃ be ko ni eho, kɛ́ no mli lɛ wɔyɛ anɔkwale lɛ mli jio, wɔbɛ anɔkwale lɛ mli jio lɛ.​—Yes. 1:18.

12. Kɛ́ wɔnu he akɛ wɔhe bɛ sɛɛnamɔ loo nɔ ko bɛ wɔhe ni baanyɛ ahã Nyɔŋmɔ asumɔ wɔ lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ wiemɔi ni yɔɔ 1 Yohane 3:19, 20 lɛ baanyɛ aye abua wɔ?

12 Kɛ́ osusu gbo ni Yesu bagbo ehã wɔ lɛ he lɛ, ekolɛ obaanu he akɛ osaaa mɔ ko ni esa akɛ Yesu abagbo ehã lɛ. Mɛni baanyɛ ahã onu he nakai? Emuu ni wɔyeee lɛ hewɔ lɛ, ekolɛ wɔtsui baalaka wɔ ni wɔnu he akɛ wɔhe bɛ sɛɛnamɔ loo nɔ ko bɛ wɔhe ni baanyɛ ahã Nyɔŋmɔ asumɔ wɔ. (Kanemɔ 1 Yohane 3:19, 20.) Be fɛɛ be ni wɔbaanu he nakai lɛ, esa akɛ wɔkai akɛ “Nyɔŋmɔ da fe wɔtsuii.” Kɛ́ wɔnu he akɛ Yehowa sumɔɔɔ wɔ loo ekɛ wɔhe eshai ekeŋ wɔ po lɛ, Yehowa sumɔɔ wɔ ni ekɛ wɔhe eshai lɛ baake wɔ. Esa akɛ wɔfee nibii ni baahã wɔhe wɔye akɛ Yehowa sumɔɔ wɔ. Nibii nɛɛ ekomɛi ji, esa akɛ wɔkase Biblia lɛ daa, wɔsɔle daa, ni wɔkɛ wɔnyɛmimɛi lɛ abɔ. Mɛni hewɔ ehe hiaa waa ni wɔfee nibii nɛɛ?

BƆ NI BIBLIA LƐ KASEMƆ, SƆLEMƆ, KƐ WƆNYƐMIMƐI KRISTOFOI LƐ BAANYƐ AYE ABUA WƆ

13. Kɛ́ wɔkase Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ ebaanyɛ eye ebua wɔ? (Kwɛmɔ akrabatsa ni yitso ji, “ Bɔ Ni Nyɔŋmɔ Wiemɔ Lɛ Yeɔ Ebuaa Amɛ.”)

13 Kɛ́ okase Biblia lɛ daa gbi lɛ, obaale Yehowa kɛ esui lɛ jogbaŋŋ. Obaana akɛ esumɔɔ bo waa. Kɛ́ wɔjwɛŋ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ nɔ daa gbi lɛ, ‘ebaajaje nibii’ yɛ wɔtsui kɛ wɔjwɛŋmɔ mli, ni ehãŋ wɔnu he akɛ Nyɔŋmɔ sumɔɔɔ wɔ. (2 Tim. 3:16) Asafoŋ onukpa ko ni atsɛɔ lɛ Kevin ni no mli lɛ enuɔ he akɛ sɛɛnamɔ ko bɛ ehe lɛ wie akɛ: “Be ni mikane Lala 103 ni mijwɛŋ nɔ lɛ, eye ebua mi ni mijaje misusumɔ. Ni mibana jwɛŋmɔ ni Yehowa hiɛ yɛ mihe diɛŋtsɛ.” Eva ni wɔtsĩ etã kɛtsɔ hiɛ lɛ wie akɛ: “Daa gbi dani ma wɔ lɛ, miheɔ be mijwɛŋɔ bɔ ni Yehowa naa nibii ehãa lɛ he. Enɛ hãa mitsui nyɔɔ mimli, ni mihemɔkɛyeli lɛ mli waa.”

14. Mɛɛ gbɛ nɔ sɔlemɔ baanyɛ eye ebua wɔ?

14 Sɔlemɔ daa. (1 Tes. 5:17) Kɛ́ ootao okɛ mɔ ko abɔ naanyo waa lɛ, esa akɛ okɛ lɛ afɔ sane gbaa ni ohã ele bɔ ni onuɔ he ohãa yɛ saji ahe. Nakai nɔŋŋ esa akɛ wɔfee kɛ́ wɔmiitao wɔkɛ Yehowa abɔ naanyo. Kɛ́ wɔsɔle wɔhã Yehowa, ni wɔhã ele bɔ ni wɔnuɔ he wɔhãa, susumɔi ni wɔhiɛ, kɛ naagbai ni wɔyɔɔ lɛ, no hãa enaa akɛ wɔheɔ lɛ wɔyeɔ, ni wɔle akɛ esumɔɔ wɔ. (Lala 94:17-19; 1 Yoh. 5:14, 15) Yua ni wɔtsĩ etã kɛtsɔ hiɛ lɛ wie akɛ: “Kɛ́ miisɔle lɛ, jeee nibii ni tee nɔ yɛ gbi lɛ mli lɛ pɛ mikɛɔ Yehowa. Moŋ lɛ, mikɛɔ lɛ misusumɔi yɛ saji ahe kɛ bɔ ni minuɔ he mihãa lɛ hu. Enɛ hewɔ lɛ, minaaa Yehowa tamɔ nitsumɔtsɛ ko ni miyabɔ lɛ nitsumɔ lɛ mli saji ahe amaniɛ. Moŋ lɛ, minaa lɛ akɛ mi-Tsɛ ni sumɔɔ mi waa.”​—Kwɛmɔ akrabatsa ni yitso ji, “ Ani Okane?” lɛ.

15. Mɛni Yehowa efee ni hãa wɔnaa akɛ esusuɔ wɔhe?

15 Okɛ onyɛmimɛi Kristofoi lɛ abɔ; amɛji nikeenii ni Yehowa kɛhã bo. (Yak. 1:17) Yehowa wɔ-Tsɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ edro wɔ nyɛmimɛi yɛ asafo lɛ mli ni ‘sumɔɔ wɔ yɛ bei fɛɛ mli,’ ni no hãa wɔnaa akɛ esusuɔ wɔhe waa. (Abɛi 17:17) Yɛ wolo ni Paulo ŋma eyahã Kolosebii lɛ mli lɛ, etsĩ nyɛmimɛi komɛi ni ye amɛbua lɛ lɛ atã, ni ewie yɛ amɛhe akɛ ‘amɛshɛje emii babaoo.’ (Kol. 4:10, 11) Yesu Kristo po ŋmɛ gbɛ ni enanemɛi ŋwɛibɔfoi kɛ adesai ye amɛbua lɛ. Ni ehiɛ sɔ amɛyelikɛbuamɔ lɛ waa.​—Luka 22:28, 43.

16. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔnanemɛi anɔkwafoi lɛ baanyɛ aye abua wɔ ni wɔbɛŋkɛ Yehowa kpaakpa?

16 Ani obiɔ onanemɛi ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ adɛŋ yelikɛbuamɔ? Ni kɛ́ amɛmiitao amɛye amɛbua bo lɛ, ani oŋmɛɔ gbɛ? Kɛ́ wɔyɛ naagba ko ni wɔgba wɔnaanyo ko ni wekukpaa kpakpa yɔɔ ekɛ Yehowa teŋ lɛ, no etsɔɔɔ akɛ wɔhemɔkɛyeli mli waaa. Eji hebuu moŋ kɛhã wɔ. James ni wɔtsĩ etã kɛtsɔ hiɛ lɛ wie akɛ: “Nyɛmimɛi ni wekukpaa kpakpa yɔɔ amɛ kɛ Yehowa teŋ ni mikɛbɔ naanyo lɛ eye ebua mi waa. Be fɛɛ be ni manu he akɛ mihe bɛ sɛɛnamɔ loo Yehowa sumɔɔɔ mi lɛ, minanemɛi ni nɔ bɛ nɛɛ toɔ amɛtsui shi amɛboɔ mi toi, ni amɛkɛɔ mi akɛ amɛsumɔɔ mi waa. Enɛ ni amɛfeɔ lɛ hãa minaa akɛ Yehowa sumɔɔ mi, ni misane kã etsui nɔ.” Enɛ hãa wɔnaa akɛ, esa akɛ wɔkɛ wɔnyɛmimɛi Kristofoi lɛ abɔ gbagbalii diɛŋtsɛ!

HII YEHOWA SUƆMƆ LƐ MLI

17-18. Namɔ toi esa akɛ wɔbo? Ni mɛni hewɔ?

17 Satan sumɔɔ ni wɔnu he akɛ wɔnyɛŋ wɔfee nɔ ni ja kɔkɔɔkɔ. Eesumɔ ni wɔhe wɔye akɛ Yehowa sumɔɔɔ wɔ, ni akɛ wɔsaaa mɛi ni esa akɛ ehere amɛyiwala. Shi nikasemɔ nɛɛ ehã wɔna akɛ enɛ jeee anɔkwale.

18 Yehowa sumɔɔ bo ni eshwɛɛɛ ohe kwraa. Kɛ́ obo lɛ toi lɛ, ‘obaahi esuɔmɔ lɛ mli’ kɛya naanɔ tamɔ bɔ ni Yesu yɔɔ esuɔmɔ lɛ mli lɛ. (Yoh. 15:10) No hewɔ lɛ, kaabo Satan loo otsui ni buɔ bo fɔ lɛ toi. Yɛ no najiaŋ lɛ, bo Yehowa mɔ ni naa nɔ kpakpa ni yɔɔ wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ mli lɛ moŋ toi. Hemɔ oye akɛ ‘eyɛ emaŋ lɛ loo ewebii lɛ ahe miishɛɛ,’ ni bo hu ofata he!

LALA 141 Wala Ji Naakpɛɛ Nii

^ kk. 5 Ewa kɛhã wɔnyɛmimɛi Kristofoi lɛ ekomɛi akɛ amɛbaahe amɛye akɛ Yehowa sumɔɔ amɛ. Yɛ nikasemɔ nɛɛ mli lɛ, wɔbaakwɛ nɔ hewɔ ni wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ baanyɛ ehe eye akɛ, Yehowa sumɔɔ lɛ. Agbɛnɛ hu, wɔbaakwɛ nɔ ni wɔbaanyɛ wɔfee kɛ́ wɔmiinu he akɛ Yehowa sumɔɔɔ wɔ.

^ kk. 2 Atsake gbɛ́i lɛ ekomɛi.

^ kk. 67 NƆ NI WƆNAA YƐ MFONIRI LƐ MLI: Be ni Paulo ebatsɔko Kristofonyo lɛ, ewa Kristofoi lɛ ayi, ni ehã awo amɛteŋ mɛi babaoo tsuŋ. Be ni ekase nɔ ni Yesu efee ehã lɛ lɛ he nii lɛ, etsake, ni ewo enyɛmimɛi Kristofoi lɛ hewalɛ. Ni eeenyɛ efee akɛ nyɛmimɛi nɛɛ ateŋ mɛi komɛi awekumɛi po fata mɛi ni ewa amɛ yi lɛ ahe.