Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

NIKASEMƆ 29

Omii Ashɛ Nɔ Ni Onyɛɔ Otsuɔ Yɛ Yehowa Sɔɔmɔ Lɛ Mli Lɛ He!

Omii Ashɛ Nɔ Ni Onyɛɔ Otsuɔ Yɛ Yehowa Sɔɔmɔ Lɛ Mli Lɛ He!

“Mɔ fɛɛ mɔ . . . [baana] nɔ ko yɛ lɛ diɛŋtsɛ ehe ni baahã emii ashɛ ehe, shi jeee ni ekɛ ehe baato mɔ kroko he.”—GAL. 6:4.

LALA 34 Nyiɛmɔ Yɛ Anɔkwayeli Mli

NƆ NI ABAASUSU HE a

1. Mɛni hewɔ Yehowa kɛ wɔ etooo mɛi ahe lɛ?

 YEHOWA adebɔɔ nibii lɛ fɛɛ lɛ, srɔtoi yɛ mli, ni Yehowa je gbɛ efee lɛ nakai. Wɔnaa enɛ yɛ adesai po ateŋ. Esoro wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ. No hewɔ lɛ, Yehowa kɛ bo etooo mɔ kroko he. Ekwɛɔ otsui mli, mɔ ni oji diɛŋtsɛ. (1 Sam. 16:7) Ele nɔ ni obaanyɛ ofee kɛ nɔ ni onyɛŋ ofee kɛ bɔ ni atsɔse bo ahã lɛ fɛɛ. No hewɔ lɛ, ekɛŋ bo ni ofee nɔ ko ni ele akɛ onyɛŋ ofee. Esa akɛ wɔkase Yehowa, ni wɔna wɔhe tamɔ bɔ ni enaa wɔ lɛ. Kɛ́ wɔfee nakai lɛ, wɔnaŋ wɔhe tsɔ, ni yɛ nakai beiaŋ nɔŋŋ lɛ, wɔnuŋ he akɛ wɔhe bɛ sɛɛnamɔ, ni enɛ baatsɔɔ akɛ ‘wɔmiijwɛŋ jogbaŋŋ.’—Rom. 12:3.

2. Mɛni hewɔ ehiii akɛ wɔkɛ wɔhe baato mɛi krokomɛi ahe lɛ?

2 Ani enɛ tsɔɔ akɛ wɔnyɛŋ wɔkwɛ nyɛmimɛi ni bɔɔ mɔdɛŋ yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ ni wɔkase amɛ? Dabi. (Heb. 13:7) Wɔbaanyɛ wɔkase amɛ koni no aye abua wɔ ni wɔya wɔhiɛ yɛ wɔshiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli. (Fip. 3:17) Shi esoro ni wɔbaakwɛ mɔ ko ni wɔkase lɛ, ni esoro ni wɔkɛ wɔhe baato mɔ ko he. Kɛ́ wɔkɛ wɔhe to mɔ ko he ni wɔnu he akɛ ehi fe wɔ lɛ, ebaanyɛ ehã wɔhe atsɛ̃ mɔ lɛ, wɔnijiaŋ aje wui, loo wɔnu he akɛ wɔhe bɛ sɛɛnamɔ po. Ni tamɔ bɔ ni wɔkase yɛ nikasemɔ ni tsɔ hiɛ lɛ mli lɛ, kɛ́ wɔyanu he akɛ wɔhi fe mɔ lɛ, no hu baanyɛ afite wɔ kɛ Yehowa teŋ wekukpaa lɛ. Enɛ hewɔ lɛ, Yehowa woɔ wɔ ŋaa akɛ: “Mɔ fɛɛ mɔ apɛi enifeemɔi amli ekwɛ, kɛkɛ lɛ ebaana nɔ ko yɛ lɛ diɛŋtsɛ ehe ni baahã emii ashɛ ehe, shi jeee ni ekɛ ehe baato mɔ kroko he.”—Gal. 6:4.

3. Mɛni ji nibii komɛi ni ofee ni hãa onáa miishɛɛ akɛ ooya ohiɛ yɛ Yehowa sɔɔmɔ lɛ mli?

3 Yehowa miisumɔ ni wɔmii ashɛ wɔhe yɛ bɔ ni wɔyaa wɔhiɛ yɛ esɔɔmɔ lɛ mli lɛ he. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ abaptisi bo nyɛsɛɛ nɛɛ, esa akɛ omii ashɛ ohe akɛ onyɛ oshɛ nakai oti lɛ he. Bo diɛŋtsɛ okpɛ oyiŋ akɛ obaahã abaptisi bo, ni ofee nakai yɛ suɔmɔ ni oyɔɔ kɛhã Nyɔŋmɔ lɛ hewɔ. Agbɛnɛ, susumɔ bɔ ni otee ohiɛ ohã lɛ he okwɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ani obasumɔ Biblia lɛ kanemɔ kɛ ekasemɔ waa? Ani osɔleɔ waa kɛjɛɔ otsuiŋ fe tsutsu lɛ? (Lala 141:2) Ani bianɛ lɛ, onyɛɔ okɛ mɛi gbaa sane waa yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli, ni okɛ dɛŋdadei ni wɔkɛtsɔɔ mɛi nii lɛ tsuɔ nii jogbaŋŋ? Ni kɛ́ oyɛ weku hu lɛ, ani oona akɛ Yehowa eye ebua bo ni otsɔ wu kpakpa, ŋa kpakpa, loo fɔlɔ kpakpa? Esa akɛ oná miishɛɛ ni otsui anyɔ omli akɛ otee ohiɛ yɛ nibii nɛɛ amli.

4. Mɛni he wɔbaasusu yɛ nikasemɔ nɛɛ mli?

4 Wɔbaanyɛ wɔye wɔbua wɔnyɛmimɛi lɛ ni amɛná miishɛɛ akɛ amɛmiiya amɛhiɛ yɛ Yehowa sɔɔmɔ lɛ mli. Agbɛnɛ hu, wɔbaanyɛ wɔye wɔbua amɛ ni amɛkɛ amɛhe akato mɛi ahe. Yɛ nikasemɔ nɛɛ mli lɛ, wɔbaana bɔ ni fɔlɔi baanyɛ amɛye amɛbua amɛbii, bɔ ni gbalashihilɛ mli bii baanyɛ amɛye amɛbua amɛhefatalɔi, kɛ bɔ ni asafoŋ onukpai lɛ kɛ mɛi krokomɛi baanyɛ amɛye amɛbua amɛnyɛmimɛi Kristofoi lɛ koni amɛkɛ amɛhe akato mɛi ahe. Naagbee kwraa lɛ, wɔbaakwɛ Biblia mli shishitoo mlai komɛi ni baanyɛ aye abua wɔ ni wɔkɛ otii ni wɔbaanyɛ wɔshɛ he amamɔ wɔhiɛ yɛ wɔnyɛmɔ kɛ bɔ ni wɔshihilɛ ji lɛ naa.

NƆ NI FƆLƆI KƐ GBALASHIHILƐ MLI HEFATALƆI BAANYƐ AFEE

Fɔlɔi, nyɛhãa nyɛbii lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ anaa akɛ nyɛyɛ nibii kpakpai ni amɛnyɛɔ amɛtsuɔ lɛ he miishɛɛ (Kwɛmɔ kuku 5-6) d

5. Yɛ nɔ ni awie yɛ Efesobii 6:4 lɛ naa lɛ, mɛni esaaa akɛ fɔlɔi feɔ?

5 Fɔlɔi, esa akɛ nyɛkwɛ jogbaŋŋ ni nyɛkɛ nyɛbii lɛ ateŋ mɔ kome akato mɔ kroko he loo ni nyɛkpa gbɛ akɛ amɛbaafee nɔ ko ni amɛhewalɛ shɛɛɛ. Kɛ́ nyɛfee enɛ lɛ, ebaanyɛ ehã nyɛbii lɛ anijiaŋ aje wui. (Kanemɔ Efesobii 6:4.) Nyɛmi yoo ko ni atsɛɔ lɛ Sachiko b lɛ wie akɛ: “Mitsɔɔlɔi lɛ kpa gbɛ akɛ mabɔ mɔdɛŋ fe miklasbii lɛ fɛɛ. Mimami hu kɛɛ esa akɛ mabɔ mɔdɛŋ yɛ skul koni mitsɔɔlɔi lɛ kɛ mipapa, ni no mli lɛ ejeee Odasefonyo lɛ, ana akɛ Odasefoi bɔɔ mɔdɛŋ waa koni amɛná amɛhe jwɛŋmɔ kpakpa. Ekɛɛ kɛ́ afee kaa lɛ, esa akɛ mafo fɛɛ ni mitɔ̃ɔɔ ekome po. Shi minyɛɛɛ. Eyɛ mli akɛ ni migbe skul naa nɛɛ afii pii eho moŋ, shi bei komɛi lɛ, nɔ ni tee nɔ nɛɛ hãa minuɔ he akɛ Yehowa nyaaa nɔ ni minyɛɔ mitsuɔ yɛ esɔɔmɔ lɛ mli lɛ he.”

6. Mɛni fɔlɔi baanyɛ akase kɛjɛ Lala 131:1, 2 lɛ mli?

6 Fɔlɔi baanyɛ akase nɔ ko ni he hiaa waa yɛ Lala 131:1, 2 lɛ mli. (Kanemɔ.) Maŋtsɛ David wie yɛ jɛmɛ akɛ ‘eshweee nibii wuji’ loo ‘nibii ni fe lɛ.’ Akɛni eba ehe shi hewɔ lɛ, ehe jɔ lɛ, ni eyeee etsui. Fɔlɔi, mɛni nyɛkaseɔ yɛ nɔ ni David wie nɛɛ mli? Esa akɛ nyɛkpɛlɛ nɔ akɛ, jeee nɔ fɛɛ nɔ nyɛ loo nyɛbii lɛ baanyɛ afee, ni enɛ baahã ana akɛ nyɛbaa nyɛhe shi. Esa akɛ nyɛle nibii ni nyɛbii lɛ bɔɔ mɔdɛŋ yɛ mli kɛ nibii ni amɛbɔɔɔ mɔdɛŋ yɛ mli, ni nyɛye nyɛbua amɛ ni amɛkɛ otii ni amɛbaanyɛ amɛshɛ he amamɔ amɛhiɛ. Nyɛmi yoo ko ni atsɛɔ lɛ Marina lɛ wie akɛ: “Mimami kɛ mi etooo minyɛmimɛi etɛ lɛ loo gbekɛbii krokomɛi ahe. Ehã mina akɛ mɔ fɛɛ mɔ kɛ enikeenii, ni wɔ fɛɛ wɔjara wa hã Yehowa. Enɛ ni efee lɛ ye ebua mi waa ni mikɛ mihe etooo mɛi ahe.”

7-8. Mɛni kɛ́ wu ko fee lɛ, no baatsɔɔ akɛ ekɛ woo miihã eŋa?

7 Esa akɛ wu fɛɛ wu ni ji Kristofonyo lɛ kɛ woo ahã eŋa. (1 Pet. 3:7) Enɛ tsɔɔ akɛ, esa akɛ esusu eŋa lɛ he waa ni ebu lɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, esa akɛ ehã eŋa lɛ ana akɛ ehe miihia yɛ weku lɛ mli. Esaaa akɛ ebiɔ lɛ ni efee nɔ ko ni enyɛmɔ shɛɛɛ, ni esaaa akɛ ekɛ lɛ toɔ yei krokomɛi ahe. Kɛ́ nuu ko kɛ eŋa to yei krokomɛi ahe lɛ, te no baanyɛ ahã eŋa lɛ anu he ehã tɛŋŋ? Nyɛmi yoo ko ni atsɛɔ lɛ Rosa lɛ wu kɛ lɛ toɔ yei krokomɛi ahe. Ewu lɛ jeee Odasefonyo. Nibii gbohii ni ekɛɔ Rosa lɛ hãa ewerɛ hoɔ ehe, ni enuɔ he akɛ mɔ ko mɔ ko sumɔɔɔ esane. Rosa wie akɛ: “Daa nɛɛ ehe miihia ni akai mi akɛ Yehowa sumɔɔ misane.” Wu ni ji Kristofonyo lɛ efeee enii nakai. Ekɛ woo hãa eŋa. Enɛ hãa wekukpaa kpakpa hiɔ ekɛ eŋa teŋ, kɛ agbɛnɛ hu, ekɛ Yehowa teŋ. c

8 Nuu ni kɛ woo hãa eŋa lɛ jieɔ eyi, ehãa eleɔ akɛ esumɔɔ lɛ, ni eshwɛɛɛ ehe kwraa. (Abɛi 31:28) Nakai Katerina ni wɔtsĩ etã yɛ nikasemɔ ni tsɔ hiɛ lɛ mli lɛ wu fee ehã lɛ, ni no ye ebua lɛ ni ejaje susumɔ ni ehiɛ akɛ ehe bɛ sɛɛnamɔ lɛ. Katerina gbekɛbiiashi lɛ, emami hãa enuɔ he akɛ ehe bɛ sɛɛnamɔ, ni ekɛ lɛ toɔ enanemɛi kɛ gbekɛbii yei krokomɛi ahe. Enɛ hã Katerina kɛ ehe to mɛi krokomɛi ahe, ni be ni ebatsɔ Yehowa Odasefonyo po lɛ, etee nɔ efee nakai. Shi nyɛmi nuu ni ekɛbote gbalashihilɛ mli lɛ eye ebua lɛ ni etsake su nɛɛ, ni ená jwɛŋmɔ ni ja yɛ lɛ diɛŋtsɛ ehe. Katarina wie akɛ: “Esumɔɔ mi, ejieɔ miyi yɛ nibii kpakpai ni mifeɔ lɛ ahe, ni esɔleɔ ehãa mi. Agbɛnɛ hu, egbalaa mijwɛŋmɔ kɛyaa Yehowa sui lɛ anɔ, ni eyeɔ ebuaa mi ni mitsake susumɔi ni ejaaa ni mihiɛ lɛ.”

NƆ NI ASAFOŊ ONUKPAI KƐ MƐI KROKOMƐI BAANYƐ AMƐFEE

9-10. Mɛɛ gbɛ nɔ asafoŋ onukpai ni susuɔ mɔ he waa ye amɛbua nyɛmi yoo ko koni ekɛ ehe akato mɛi ahe?

9 Mɛni asafoŋ onukpai baanyɛ afee kɛye abua mɛi ni kɛ amɛhe toɔ mɛi krokomɛi ahe lɛ? Naa nyɛmi yoo ko ni atsɛɔ lɛ Hanuni lɛ niiashikpamɔ. Yɛ egbekɛbiiashi lɛ ajieee eyi. Ewie akɛ: “No mli lɛ mihiɛ gboɔ, ni minuɔ he akɛ gbekɛbii krokomɛi lɛ hi fe mi. No hewɔ lɛ, kɛjɛ migbekɛbiiashi tɔ̃ɔ lɛ, mikɛ mihe toɔ mɛi krokomɛi ahe.” Be ni Hanuni ba anɔkwale lɛ mli po lɛ, etee nɔ ekɛ ehe to mɛi krokomɛi ahe, ni enɛ hã enu he akɛ ehe bɛ sɛɛnamɔ yɛ asafo lɛ mli. Shi amrɔ nɛɛ, eesɔmɔ akɛ gbɛgbalɔ, ni eyɛ miishɛɛ. Mɛni ye ebua lɛ ni etsake?

10 Hanuni wie akɛ asafoŋ onukpai lɛ ni ye amɛbua lɛ. Amɛhã ele akɛ ehe yɛ sɛɛnamɔ yɛ asafo lɛ mli, ni amɛjie eyi yɛ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa ni efeɔ lɛ hewɔ. Ewie akɛ: “Asafoŋ onukpai lɛ hã miye mibua nyɛmimɛi yei komɛi ni yelikɛbuamɔ he miihia amɛ lɛ yɛ be kɛ beiaŋ. Nitsumɔ nɛɛ ni amɛkɛwo midɛ̃ lɛ hã minu he akɛ mihe yɛ sɛɛnamɔ. Asafoŋ onukpai lɛ da mi shi yɛ bɔ ni miye mibua nyɛmimɛi oblayei komɛi mihã lɛ hewɔ. Kɛkɛ ni amɛkɛ mi kane 1 Tesalonikabii 1:2, 3 lɛ. Enɛ ta mitsuiŋ waa! Nɔkwɛlɔi kpakpai nɛɛ ye amɛbua mi waa ni mina akɛ, nɔ ni mitsuɔ yɛ Yehowa asafo lɛ mli lɛ he yɛ sɛɛnamɔ.”

11. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaanyɛ wɔye wɔbua mɛi ni “tsui ekumɔ” lɛ, tamɔ bɔ ni atsɔɔ yɛ Yesaia 57:15 lɛ?

11 Kanemɔ Yesaia 57:15. Yehowa susuɔ nyɛmimɛi ni “tsui ekumɔ” lɛ ahe waa. Wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ baanyɛ aye abua nyɛmimɛi nɛɛ, jeee asafoŋ onukpai lɛ pɛ. Gbɛ kome ni wɔbaanyɛ wɔtsɔ nɔ wɔfee nakai ji, ni wɔbaahã amɛna akɛ wɔsusuɔ amɛhe waa. Yehowa miisumɔ ni wɔhã amɛna akɛ amɛjara wa waa kɛhã lɛ. (Abɛi 19:17) Nɔ kroko ni wɔbaanyɛ wɔfee kɛye wɔbua amɛ ji, ni wɔbaaba wɔhe shi ni wɔkɛ nyɛmɔi ni wɔyɔɔ lɛ akashwã. Esaaa akɛ wɔgbalaa mɛi ajwɛŋmɔ kɛbaa wɔnɔ ni no hã amɛhiɛ kɔ̃ wɔnɔ. Esa akɛ wɔkɛ wɔhesai kɛ nilee ni wɔyɔɔ lɛ awo wɔnyɛmimɛi lɛ hewalɛ.—1 Pet. 4:10, 11.

Yesu kaselɔi lɛ sumɔɔ esane waa, ejaakɛ ehãaa amɛnu he akɛ ehi fe amɛ. Ekɛ amɛ fee ekome kɛjie amɛhiɛtserɛ (Kwɛmɔ kuku 12)

12. Mɛni hewɔ mɛi ni abuuu amɛ lɛ nyɛ amɛbɛŋkɛ Yesu lɛ? (Kwɛmɔ mfoniri ni yɔɔ wolo lɛ hiɛ lɛ.)

12 Kɛ́ wɔsusu bɔ ni Yesu kɛ esɛɛnyiɛlɔi lɛ ye ehã lɛ he lɛ, no baanyɛ aye abua wɔ ni wɔna bɔ ni esa akɛ wɔ hu wɔkɛ mɛi aye ahã. Yesu ji gbɔmɔ ni fe fɛɛ ni ehi shi pɛŋ. Kɛ̃lɛ, ‘ehe jɔ, ni ebaa ehe shi yɛ etsuiŋ.’ (Mat. 11:28-30) Yesu jwɛŋmɔ mli egbele waa, ni ele nibii pii, shi ekɛshwãaa. Kɛ́ eetsɔɔ mɛi nii lɛ, ekɛ wiemɔi kɛ nɔkwɛmɔnii ni shishinumɔ waaa ni baata mɛi ni abuuu amɛ lɛ atsuiŋ tsuɔ nii. (Luka 10:21) Yɛ Yesu beiaŋ lɛ, jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ wó amɛhe nɔ, ni amɛhã maŋbii lɛ nu he akɛ amɛhe bɛ sɛɛnamɔ ko yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ. (Yoh. 6:37) Shi Yesu efeee nakai, moŋ lɛ, ejie bulɛ kpo etsɔɔ maŋbii lɛ.

13. Mɛɛ gbɛ nɔ bɔ ni Yesu kɛ ekaselɔi lɛ ye ehã lɛ hãa wɔnaa akɛ eyɛ suɔmɔ ni emli hi?

13 Bɔ ni Yesu kɛ ekaselɔi lɛ ye ehã lɛ hãa wɔnaa akɛ, eyɛ suɔmɔ ni emli hi. Ele akɛ esoro amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ nyɛmɔ kɛ shihilɛ mli ni ejɛ, ni no hewɔ lɛ, jeee sɔ̃i lɛ eko fɛɛ eko amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ baanyɛ atsu he nii, ni esoro yibii ni amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ baanyɛ awo yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli. Shi ehiɛ sɔ bɔ ni amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ kɛ enyɛmɔ fɛɛ tsu nii ehã Yehowa lɛ. Ebɛbua ni kɔɔ talentai lɛ ahe lɛ po hãa wɔnaa akɛ ele akɛ esoro mɔ fɛɛ mɔ kɛ enyɛmɔ. Yɛ nakai abɛbua lɛ mli lɛ, nuŋtsɔ lɛ hã enyɔji lɛ ‘ateŋ mɔ fɛɛ mɔ nitsumɔ yɛ enyɛmɔ naa.’ Nyɔji lɛ ateŋ mɛi enyɔ ni efeee anihao lɛ ateŋ mɔ kome nyɛ etsu babaoo fe mɔ kroko lɛ. Shi nuŋtsɔ lɛ jie amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ yi akɛ: “Aekoo, nyɔŋ kpakpa kɛ anɔkwafo!”—Mat. 25:14-23.

14. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaanyɛ wɔkɛ mɛi aye tamɔ bɔ ni Yesu kɛ wɔ yeɔ ehãa lɛ?

14 Bɔ ni Yesu kɛ wɔ yeɔ ehãa lɛ hãa wɔnaa akɛ emli hi ni esumɔɔ wɔ. Ele akɛ esoro wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ nyɛmɔ kɛ shihilɛ mli ni ejɛ, ni enáa miishɛɛ waa kɛ́ ena akɛ wɔkɛ wɔnyɛmɔ fɛɛ miisɔmɔ Yehowa. Wɔ hu esa akɛ wɔkɛ mɛi aye tamɔ bɔ ni Yesu kɛ wɔ yeɔ lɛ. Kɛ́ wɔnyɛmi Kristofonyo ko nyɛɛɛ atsu babaoo tamɔ nyɛmimɛi krokomɛi lɛ, esaaa akɛ wɔfeɔ nɔ ko ni baahã enu he akɛ ehe bɛ sɛɛnamɔ, loo ni baawo lɛ hiɛgbele. Moŋ lɛ, be fɛɛ be lɛ, esa akɛ wɔjie wɔnyɛmimɛi lɛ ayi akɛ amɛkɛ amɛnyɛmɔ fɛɛ miisɔmɔ Yehowa.

OKƐ OTII NI OBAANYƐ OSHƐ HE AMAMƆ OHIƐ

Kɛ́ okɛ otii ni obaanyɛ oshɛ he mamɔ ohiɛ lɛ, obaaná miishɛɛ (Kwɛmɔ kuku 15-16) e

15-16. Be ni nyɛmi yoo ko kɛ otii ni ebaanyɛ eshɛ he mamɔ ehiɛ lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ ená he sɛɛ?

15 Kɛ́ wɔkɛ otii mamɔ wɔhiɛ yɛ Yehowa sɔɔmɔ lɛ mli lɛ, ehãa wɔnáa miishɛɛ ni wɔtsui nyɔɔ wɔmli. Shi esa akɛ wɔkɛ otii ni wɔbaanyɛ wɔshɛ he yɛ wɔnyɛmɔ kɛ wɔshihilɛ naa amamɔ wɔhiɛ, moŋ fe ni wɔbaakwɛ otii ni mɛi kɛmamɔ amɛhiɛ lɛ ni wɔkɛɛ wɔkɛ nomɛi nɔŋŋ miimamɔ wɔhiɛ. Kɛ́ wɔyakwɛ mɔ ko joo nɔ wɔjo lɛ, wɔnijiaŋ baaje wui ni wɔmiishɛɛ hu baatã. (Luka 14:28) Naa nyɛmi yoo gbɛgbalɔ ko ni atsɛɔ lɛ Midori lɛ niiashikpamɔ.

16 Midori papa jeee Odasefonyo. Yɛ Midori gbekɛbiiashi lɛ, epapa kɛ lɛ toɔ enyɛmimɛi lɛ kɛ eklasbii lɛ ahe ni ekɛjɛɔ lɛ. Midori wie akɛ: “Minu he akɛ mihe bɛ sɛɛnamɔ.” Shi be ni eda lɛ, ena akɛ ehe yɛ sɛɛnamɔ. Ewie akɛ: “Mikaneɔ Biblia lɛ daa, ejaakɛ ehãa mitsui nyɔɔ mimli ni minaa akɛ Yehowa sumɔɔ mi.” Agbɛnɛ hu, ekɛ otii ni ebaanyɛ eshɛ he mamɔ ehiɛ, ni esɔle ehã Yehowa ni eye ebua lɛ ni eshɛ nakai otii lɛ ahe. Enɛ ye ebua Midori ni emii shɛ nɔ ni enyɛɔ etsuɔ yɛ Yehowa sɔɔmɔ lɛ mli lɛ he.

YAA NƆ OKƐ ONYƐMƆ FƐƐ ASƆMƆ YEHOWA

17. Mɛni kɛ́ wɔfee lɛ, ebaaye ebua wɔ ‘ni wɔya nɔ wɔtsake wɔjwɛŋmɔ koni etsɔ ehee be fɛɛ be’? Ni kɛ́ wɔfee nakai lɛ, mɛni baajɛ mli kɛba?

17 Eheɔ be dani mɔ ko ni nuɔ he akɛ ehe bɛ sɛɛnamɔ lɛ nyɛɔ eyeɔ nakai susumɔ lɛ nɔ. No hewɔ ni Yehowa woɔ wɔ fɛɛ hewalɛ ‘ni wɔya nɔ wɔtsake wɔjwɛŋmɔ koni etsɔ ehee be fɛɛ be lɛ.’ (Efe. 4:23, 24) Nɔ ni baaye abua wɔ ni wɔnyɛ wɔfee nakai ji, ni wɔbaasɔle, wɔkase Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ, ni wɔjwɛŋ nɔ. No hewɔ lɛ, feemɔ nibii nɛɛ, ni okɛ ohiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ akɛ ebaaye ebua bo. Ekɛ emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ baaye ebua bo ni okɛ ohe akato mɛi ahe. Agbɛnɛ hu, kɛ́ ohe tsɛ̃ɔ mɛi loo henɔwomɔ fioo po yɛ otsui mli lɛ, ebaanyɛ eye ebua bo ni oyɔse ni ojie kɛje jɛmɛ oya.

18. Mɛɛ gbɛ nɔ wiemɔi ni yɔɔ 2 Kronika 6:29, 30 lɛ, baanyɛ ashɛje omii?

18 Kanemɔ 2 Kronika 6:29, 30. Yehowa naa wɔtsuiŋ. Ele hu akɛ wɔmiimia wɔhiɛ koni je lɛ akaná wɔnɔ hewalɛ, ni agbɛnɛ hu, wɔkpa tɔmɔi komɛi ni wɔtɔ̃ɔ lɛ. Kɛ́ Yehowa na bɔ ni wɔmiimia wɔhiɛ waa koni wɔwu wɔshi nibii nɛɛ lɛ, suɔmɔ ni eyɔɔ kɛhã wɔ lɛ mli waa.

19. Mɛni he Yehowa kɛ suɔmɔ ni eyɔɔ kɛhã wɔ lɛ toɔ? Okɛ enɛ he nɔkwɛmɔnɔ ahã.

19 Yehowa kɛ suɔmɔ ni eyɔɔ kɛhã wɔ lɛ toɔ suɔmɔ ni yɔɔ nyɛ kɛ ebi teŋ lɛ he. (Yes. 49:15) Naa nyɛmi yoo ko ni atsɛɔ lɛ Rachel lɛ niiashikpamɔ. Ewie akɛ: “Mibiyoo Stephanie be shɛɛɛ ni mifɔ lɛ. Be ni mifɔ lɛ lɛ, edaaa kwraa ni eyɛ mawumawu. No hewɔ lɛ, ahe lɛ afɔ̃ helatsamɔhe lɛ. Shi yɛ klɛŋklɛŋ nyɔɔŋ ni eye yɛ jɛmɛ lɛ mli lɛ, daa gbi lɛ datrɛfoi lɛ hãa miwóɔ lɛ ni mifuaa lɛ. Enɛ hã mibasumɔ lɛ waa, ni lɛ hu ebasumɔ mi waa. Bianɛ lɛ, ená afii ekpaa, ni kɛ́ okwɛ lɛ lɛ, eyɛ bibioo fe gbekɛbii krokomɛi ni eye afii ekpaa lɛ. Shi fɛɛ sɛɛ lɛ, misumɔɔ lɛ waa, ejaakɛ mile nɔ ni mli ni etsɔ be ni mifɔ lɛ lɛ, ni ehã mimii eshɛ mihe waa!” Nakai nɔŋŋ Yehowa hu sumɔɔ wɔ waa, ejaakɛ eena akɛ wɔmiimia wɔhiɛ waa koni wɔsɔmɔ lɛ kɛ wɔtsui muu fɛɛ!

20. Akɛ Yehowa tsulɔ lɛ, mɛni hewɔ esa akɛ omii ashɛ ohe lɛ?

20 Akɛ Yehowa tsulɔ lɛ, ofata Yehowa weku lɛ he, eshwɛɛɛ ohe kwraa, ni ekɛ bo etooo mɔ ko mɔ ko he. Jeee akɛ ohi fe mɛi krokomɛi hewɔ ni Yehowa gbala bo kɛba emasɛi lɛ. Shi moŋ ekwɛ otsui mli ni ena akɛ, obaa ohe shi, ni oyɛ he miishɛɛ akɛ obaahã etsɔɔ bo nii ni okɛ nɔ ni etsɔɔ bo lɛ atsu nii. (Lala 25:9) Ehiɛ sɔɔ waa kɛ́ ena akɛ oofee bɔ fɛɛ bɔ ni obaanyɛ yɛ esɔɔmɔ lɛ mli. Bɔ ni ofiɔ shi kɛ bɔ ni oyeɔ anɔkwa lɛ tsɔɔ lɛɛlɛŋ akɛ, ohiɛ “tsui kpakpa.” (Luka 8:15) No hewɔ lɛ, yaa nɔ okɛ onyɛmɔ fɛɛ asɔmɔ Yehowa. Kɛ́ ofee nakai lɛ, obaana nɔ ko “yɛ bo diɛŋtsɛ ohe” ni baahã omii ashɛ ohe.

LALA 38 Ebaahã Ohe Awa

a Yehowa kɛ wɔ etooo mɛi ahe. Shi wɔteŋ mɛi komɛi kɛ wɔhe toɔ mɛi ahe, ni no hãa wɔnuɔ he akɛ wɔbɔɔɔ mɔdɛŋ. Nikasemɔ nɛɛ baahã wɔna nɔ hewɔ ni ehiii akɛ wɔkɛ wɔhe baato mɛi krokomɛi ahe. Agbɛnɛ hu, ebaahã wɔna nɔ ni wɔbaanyɛ wɔfee kɛye wɔbua wɔweku lɛ mli bii lɛ kɛ mɛi ni wɔkɛyɔɔ asafo lɛ mli lɛ ni amɛna amɛhe tamɔ bɔ ni Yehowa naa amɛ lɛ.

b Atsake gbɛ́i lɛ ekomɛi.

c Eyɛ mli akɛ wumɛi titri akɛwieɔ yɛ biɛ moŋ, shi shishitoo mlai nɛɛ pii kɔɔ ŋamɛi hu ahe.

d NƆ NI WƆNAA YƐ MFONIRI LƐ MLI: Weku ko miifee weku jamɔ, ni fɔlɔi lɛ ená nɔ ni gbekɛbii lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ efee koni akɛwo Noa adeka lɛ mli lɛ he miishɛɛ.

e NƆ NI WƆNAA YƐ MFONIRI LƐ MLI: Nyɛmi yoo ko ni lɛ pɛ ekwɛɔ ebi fioo lɛ miito gbɛjianɔ koni enyɛ ekɛ ehe awo gbɛgbalɔi awamɔ nitsumɔ lɛ mli, ni ená miishɛɛ waa akɛ enyɛ eshɛ oti nɛɛ he.