Skip to content

Yi xósɛxweta ɔ jí

1921: Xwè Kanweko Ðíe

1921: Xwè Kanweko Ðíe

ÐÒ ATƆXWƐ 1er janvier 1921 tɔn mɛ ɔ, è kan nǔ elɔ byɔ Biblu kplɔntɔ́ lɛ: “Azɔ̌ tɛ mǐ ka sixu ɖó nukún na wà ɖò xwè elɔ mɛ?” Atɔxwɛ sɔ́ Ezayíi 61:1, 2 dó na xósin enɛ, bo na dó flín Biblu kplɔntɔ́ lɛ wɛnjijlazɔ́ e è sɔ́ d’así nú ye é. ‘Jehovah wɛ sɔ́ mì ɖó vo; é sɛ́ mì dó ɖɔ má yì dó wɛnɖagbe ɖé wamamɔnɔ lɛ, . . . ma yì ɖɔ nú mɛ bǐ ɖɔ xwè e mɛ Jehovah na jɔwǔ mɛ é wá, ma yì ɖɔ nú mɛ bǐ ɖɔ azǎn e gbè Mawu mǐtɔn na ba hlɔn kɛntɔ́ tɔn lɛ wu é wá.’

WƐNJLATƆ́ AKƆ́NKPANTƆ́ LƐ

Biblu kplɔntɔ́ lɛ ɖó hudo akɔ́nkpinkpan tɔn, bo na dó wà wɛnjijlazɔ́ yetɔn. Ye na jlá wɛnɖagbe ɔ wamamɔnɔ lɛ, alǒ mɛɖéesɔ́hwetɔ́ lɛ, bo na lɛ́ jlá wɛnɖagbe e kúnkplá “azǎn e gbè Mawu na ba hlɔn” mɛ nyanya lɛ wu é.

Gbeklánxámɛ lɛ ɖò finɛ có, Nɔví sunnu John Henry Hoskin e nɔ nɔ Canada é jlá wɛn ɔ kpo akɔ́nkpinkpan kpo. Ðò bǐbɛ̌mɛ 1921 tɔn ɔ, é xò gò sinsɛngán Méthodiste tɔn ɖé. Nɔví Hoskin jɛ xó ɖɔ xá ɛ jí gbɔn lě: “Mǐ ɖó na ɖɔ xó ɖaaɖagbe ɖé lɛ dó Biblu jí, bɔ enyi mǐ ma tlɛ ɖó linlin ɖokpo ɔ dó nǔ ɖé lɛ jí ǎ ɔ, mǐ sixu ɖó xóɖɔɖókpɔ́ ɔ te ɖò fífá mɛ, bo na lɛ́ kpò ɖò xɔ́ntɔn nyí wɛ.” Amɔ̌, nǔ lɛ sɔ́ nyí gbɔn mɔ̌ ǎ. Nɔví Hoskin ɖɔ: “Cɛju yɔywɛ ɖé jɛn mǐ ɖɔ xó na, bɔ [sinsɛngán ɔ] dɔn hɔn tɔn sú gbaa, bɔ un tlɛ lin ɖɔ nǔkpɛ́n gaga e ɖò hɔn tɔn wu é na gbà lɔ.”

Sinsɛngán ɔ súxó bo ɖɔ: “Yì mɛ e ma nyí Klisanwun ǎ lɛ é gɔ́n bo ɖɔ xó nú ye!” Nɔví Hoskin cí xwíi, bo lɛkɔ; ee é ɖò yiyi wɛ é ɔ, é lin nǔ gbɔn lě: ‘Un gbɛ́ ɖɔ xó nú mɛ ɖokpo vɔ́vɔ́.’

Hwenu e sinsɛngán ɔ ɖò xóɖiɖɔ ɖé xwlé mɛ wɛ ɖò amǐsa tɔn ɖò ayihɔngbe tɔn é ɔ, é ɖɔ xó nyanya lɛ dó Nɔví Hoskin wu. Nɔví Hoskin flín ɖɔ: “É ɖɔ nú agunví tɔn lɛ ɖɔ ye ni cɔ́ yeɖée dó nyi wu; lé adingbannɔ ɖaxó wɛ nú nyi, bɔ nyi lun byɔ tò ɔ mɛ, ɖɔ è ɖó na hu nyi.” Amɔ̌, enɛ zɔ́n bɔ awakanmɛ kú Nɔví Hoskin ǎ, é lɛ́ kpò ɖò wɛn ɔ jlá mɛ gegě wɛ. É ɖɔ: “Un ɖu vivǐ wɛn ɔ jijla ɖò finɛ tɔn tawun. Mɛɖé lɛ tlɛ nɔ ɖɔ ɖɔ ‘un tuùn ɖɔ mawugbɛtɔ́ wɛ nú we,’ bo nɔ kanbyɔ mì ɖɔ un ɖó nǔɖe sín hudo vlafo bɔ emi na na mì à jí.”

NǓKPLƆNKPLƆN MƐÐESUNƆ TƆN KPO SINSƐN-BIBLO XWÉDO TƆN KPO

Bo na dó d’alɔ mɛ lɛ bonu ye na mɔ nukúnnú jɛ Biblu mɛ d’eji ɔ, Biblu kplɔntɔ́ lɛ nɔ ɖè xójlawema ɖé tɔ́n hwɛhwɛ, bɔ nǔkanbyɔ jinjɔn Biblu jí lɛ kpo xósin yetɔn lɛ kpo nɔ ɖ’emɛ. Xójlawema enɛ wɛ è nɔ ylɔ́ ɖɔ Réveillez-vous! dìn. Nǔkanbyɔ e ɖò xójlawema ɔ mɛ é ɖé lɛ kúnkplá mɛ winnyawinnya lɛ, bɔ mɛjitɔ́ lɛ sixu sɔ́ dó ɖɔ xó ɖó kpɔ́ xá vǐ yetɔn lɛ. Mɛjitɔ́ lɛ nɔ “kan nǔkanbyɔ enɛ lɛ byɔ vǐ yetɔn lɛ, bo nɔ d’alɔ ye bɔ ye nɔ mɔ fí e xósin lɛ ɖè ɖò Biblu mɛ é.” Nǔkanbyɔ ɖé lɛ ɖi, “Wema nabi wɛ ɖò Biblu mɛ?,” nɔ kplɔ́n nǔɖe lɛ vǐ lɛ dó Biblu wu. Nǔkanbyɔ ɖevo lɛ ɖi “Klisanwun nǔgbo lɛ bǐ wɛ ɖó na ɖó nukún yadonúmɛ à?” nɔ sɔnǔ nú mɛ winnyawinnya lɛ bonu ye na huzu wɛnjlatɔ́ akɔ́nkpantɔ́ lɛ.

Nǔkanbyɔ jinjɔn Biblu jí lɛ kpo xósin yetɔn lɛ kpo lɔ tíìn nú mɛ ɖěɖee ko ɖó nukúnnúmɔjɛnǔmɛ dó Biblu jí lɛ é. È sixu mɔ xósin nú nǔkanbyɔ enɛ lɛ ɖò akpáxwé nukɔntɔn wema Études des Écritures tɔn mɛ. Mɛ e xà wema enɛ lɛ é afatɔ́n mɔ̌kpan wɛ é hɛn lè wá na; amɔ̌, è wá ɖɔ ɖɔ nǔkanbyɔ enɛ lɛ kún sɔ́ na nɔ tɔ́n ɖò wema enɛ lɛ mɛ ó. Etɛwu?

WEMA YƆYƆ̌ ÐÉ!

Wema La Harpe de Dieu

Káti e jí è wlán akpáxwé e è na xà é dó é

Káti e jí nǔkanbyɔ lɛ nɔ nɔ é

Mɛ e ɖò nukɔn nú nǔ lɛ é ɖó ayi wu ɖɔ é byɔ ɖɔ Biblu kplɔntɔ́ yɔyɔ̌ lɛ ni kplɔ́n nǔgbo e ɖò Biblu mɛ lɛ é ɖò ali bǔnɔ ɖé nu. Enɛ wu ɔ, è ɖè wema La Harpe de Dieu tɔ́n ɖò novembre 1921. Mɛ ɖěɖee ɖó jló, bo yí wema enɛ lɛ é sixu ɖu vivǐ tuto nǔkplɔnkplɔn tɔn ɖé tɔn yeɖesunɔ. Nǔkplɔnkplɔn mɛɖesunɔ tɔn sín tuto enɛ d’alɔ nǔxatɔ́ lɛ bɔ ye mɔ nǔ jɛ “tuto e Mawu bló bo na d’ajɔ gbɛ̀ mavɔmavɔ tɔn gbɛtɔ́ lɛ é wu.” Nɛ̌ tuto nǔkplɔnkplɔn tɔn enɛ ka w’azɔ̌ gbɔn?

Enyi è sɔ́ wema ɔ ɖokpo jó nú mɛɖé ɔ, è nɔ lɛ́ sɔ́ káti ɖokpo d’eji n’i, bɔ káti ɔ nɔ dó gesí akpáxwé e é na xà ɖò wema ɔ mɛ lɛ é. Ðò aklunɔzán gbla e bɔ d’ewu é mɛ ɔ, è nɔ lɛ́ sɛ́ káti ɖevo d’è, bɔ nǔkanbyɔ ɖebɔdoɖewu lɛ nɔ ɖ’eji, bo nɔ kúnkplá nǔ e é xà wá yì é. Akpáxwé wema ɔ tɔn e é na xà ɖò aklunɔzán gbla e bɔ d’ewu é mɛ é wɛ è nɔ wlán dó káti enɛ jí gbɔn gudo.

Ðò aklunɔzán gbla ɖokpo ɖokpo mɛ ɔ, mɛ ɖěɖee ɖò agun e sɛkpɔ́ nǔkplɔntɔ́ ɔ mɛ lɛ é nɔ sɛ́ káti yɔyɔ̌ ɖé dó nǔkplɔntɔ́ ɔ, bo nɔ wà mɔ̌ nú aklunɔzán gbla 12. Hwɛhwɛ ɔ, mɛ ɖěɖee ɖò agun ɔ mɛ bo ma sixu ɖɔ Mawuxó gbɔn xwégbe xwégbe ǎ lɛ é wɛ nɔ sɛ́ káti enɛ lɛ dó nǔkplɔntɔ́ lɛ. Ði kpɔ́ndéwú ɔ, Anna Katherine Gardner e nɔ nɔ Millvale, ɖò Pennsylvanie, ɖò États-Unis é flín ɖɔ: “Ee è ɖè La Harpe de Dieu tɔ́n é ɔ, è sɔ́ nú Thayle; nɔví ce wɛ, bɔ zɔnlin ɖiɖi nɔ vɛwǔ n’i, amɔ̌, é sixu w’azɔ̌ gegě dìn, ɖó é sixu sɛ́ káti e jí nǔkanbyɔ lɛ ɖè é dó mɛ lɛ ɖò aklunɔzán gbla lɛ bǐ mɛ.” Enyi aklunɔzán gbla 12 lɛ wá yì, bɔ nǔkplɔntɔ́ ɔ gbéjé nǔkanbyɔ e ɖò káti lɛ jí é kpɔ́n gudo ɔ, è nɔ sɛ́ mɛ e ɖò agun ɔ mɛ é ɖé dó è bonu é na d’alɔ ɛ bɔ é na kplɔ́n nǔ gegě ɖevo lɛ dó Biblu wu.

Thayle Gardner ɖò afɔtɔ́nɔ lɛ sín kɛkɛví tɔn mɛ

AZƆ̌ E ÐÒ TE É

Nɔví Joseph Franklin Rutherford sɛ́ wema ɖé dó agun lɛ bǐ ɖò xwè fifó. É ɖɔ ɖɔ “ɖò xwè elɔ mɛ ɔ, è jlá wɛn Axɔ́suɖuto ɔ tɔn mɛ gegě tawun hú ɖ’ayǐ tɔn, b’ɛ lɛ́ na sínsɛ́n tawun.” Enɛ gudo ɔ, é ɖɔ gɔ́ na ɖɔ: “Azɔ̌ gegě ka lɛ́ kpò, bɔ è na wà. Mi dó wusyɛn lanmɛ nú mɛ ɖevo lɛ bonu ye ni wá gɔ́ nú mǐ ɖò azɔ̌ ɖaaɖagbe éyɛ kɔn.” É ɖò wɛn ɖɔ Biblu kplɔntɔ́ lɛ wà nǔ e é ɖɔ é. Ðò 1922 ɔ, ye jlá wɛn Axɔ́suɖuto ɔ tɔn kpo akɔ́nkpinkpan kpo hú ɖ’ayǐ tɔn.