1–2. Mit tanult egy felvigyázó a tanácsadással kapcsolatban?

 SOK évvel ezelőtt két vén pásztori látogatást tett egy testvérnőnél, aki egy ideje már hiányzott az összejövetelekről. A szóvivő vén számos bibliaverset felolvasott neki, hogy miért fontos ott lenni az összejöveteleken. A beszélgetés végén a vének úgy érezték, hogy elérték a céljukat. De búcsúzáskor a testvérnő megjegyezte: „Fogalmatok sincs, min megyek keresztül.” Milyen szomorú! A vének meg sem kérdezték ettől a testvérnőtől, hogy igazából hogy van, és milyen gondokkal küzd. Így a testvérnő egyáltalán nem érezte buzdítónak a látogatásukat.

² A testvér, aki a beszélgetést vezette, így gondol vissza a történtekre: „Abban a pillanatban úgy éreztem, hogy tiszteletlen velünk a testvérnő. Aztán jobban belegondolva már azt kívántam, hogy bárcsak ne megfelelő versekkel készültem volna, hanem inkább megfelelő kérdésekkel. Például: »Mi történt veled mostanában? Mit tehetnénk érted?«” Ez a felvigyázó sokat tanult ebből az esetből, és most már egy igazán együttérző és segítőkész vén.

3. Kik adhatnak tanácsot másoknak?

 ³ A gyülekezetben elsősorban a vének felelőssége tanácsot adni, amikor valakinek szüksége van rá. De persze bármelyikünk felhívhatja a barátja figyelmét egy bibliai alapelvre (Zsolt 141:5; Péld 25:12). Vagy lehet, hogy egy idősebb testvérnő a tanácsaival segíteni tud egy fiatalabb testvérnőnek olyan területeken, amelyekről a Titusz 2:3–5 beszél. És persze a szülők is rendszeresen buzdítják  és fegyelmezik a gyermekeiket. Ezért bár ez a cikk elsősorban a véneknek szól, mindannyian sok hasznot meríthetünk belőle. Látni fogjuk, hogyan lehet a tanácsunk gyakorlatias és ösztönző, hogy így örömet szerezzen mások szívének (Péld 27:9).

4. Miről lesz szó ebben a cikkben?

⁴ Most vizsgáljunk meg négy kérdést a tanácsadással kapcsolatban: 1. Mi legyen az indítékunk, amikor tanácsot adunk? 2. Mi segít eldönteni, hogy valóban szükség van-e a tanácsra? 3. Ki adjon tanácsot egy adott helyzetben? 4. Hogyan adhatunk megfelelő tanácsot?

5. Mi segíthet egy vénnek, hogy kedvesen adjon tanácsot? (1Korintusz 13:4, 7)

⁵ A vének nagyon szeretik a testvéreiket, ezért ha az egyikük rossz irányba tart, tanácsot adnak neki (Gal 6:1). De mielőtt egy vén így tenne, fontos megvizsgálnia az indítékát. Ebben segíthet, ha elgondolkodik azon, amit Pál a szeretetről írt: „A szeretet türelmes és kedves.” „Mindent elvisel, mindent elhisz, mindent remél, mindent kitartóan tűr.” (Olvassátok fel: 1Korintusz 13:4, 7.) Ha egy vén figyelembe veszi ezt, akkor tényleg helyes indítékból, vagyis szeretetből tud tanácsot adni, kedves stílusban. A testvér vagy testvérnő pedig érezni fogja a törődést, és könnyebb lesz megfogadnia a tanácsot (Róma 12:10).

6. Miért jó példa Pál apostol a véneknek?

⁶ Pál apostol jó példát mutatott a véneknek. Nem habozott tanácsot adni a tesszalonikai keresztényeknek, amikor szükségük volt rá. Ám előtte megdicsérte őket a hithű munkájukért, a szeretetteljes fáradozásukért és a kitartásukért (1Tessz 1:3). Sőt, azt írta nekik, hogy jó példát mutatnak más keresztényeknek (1Tessz 1:8, 9). És arról sem feledkezett meg, hogy sok nehézséget, illetve üldözést kell kiállniuk (2Tessz 1:4). Biztos, hogy a Tesszalonikában élő testvérek nagy-nagy örömmel fogadták Pál leveleit, mivel érződött belőlük a szeretete. Pál így eredményesen tudott tanácsot adni nekik (1Tessz 4:1, 3–5, 11; 2Tessz 3:11, 12).

7. Miért fogadhatja valaki rosszul a tanácsot?

⁷ Mi történhet, hogyha tapintatlanul adunk tanácsot? Figyeld meg, mit mond erről egy tapasztalt vén: „Vannak, akik nem azért fogadnak rosszul egy tanácsot, mert jogtalannak érzik, hanem azért, mert nem kedves stílusban lett megfogalmazva.” Tehát sokkal könnyebb valakinek megfogadnia a tanácsunkat, ha érzi, hogy szeretetből adjuk, nem pedig azért, mert zavar minket a viselkedése.

8. Mit gondoljon át egy vén, mielőtt tanácsot adna valakinek?

⁸ A véneknek vigyázniuk kell, nehogy elhamarkodottan adjanak tanácsot. Ebben segít, ha átgondolják a következőket: „Tényleg szükséges szóvá tennem a dolgot? Biztos vagyok benne, hogy valami rosszat tesz a testvérem? Megsért valamilyen bibliai alapelvet, vagy esetleg csak arról van szó, hogy eltérő a gondolkodásunk?” A bölcs vének óvakodnak attól, hogy meggondolatlanul beszéljenek (Péld 29:20). Ha egy vén nem biztos a dolgában, akkor jól teszi, ha kikéri egy véntársa véleményét az ügyben (2Tim 3:16, 17).

9. Mit tanulhatunk Pálnak a megjelenéssel kapcsolatos tanácsából? (1Timóteusz 2:9, 10)

 ⁹ Vegyünk egy példát. Tegyük fel, hogy egy vént aggaszt az, ahogyan az egyik hittársa öltözködik. Ilyenkor gondolja át, hogy van-e valamilyen konkrét bibliai alapja annak, hogy tanácsot adjon. Az is segíthet neki, hogy objektíven lássa a dolgokat, ha egyeztet egy másik vénnel, vagy egy érett testvérrel vagy testvérnővel. Esetleg átnézhetik, hogy milyen tanácsot adott Pál az öltözködéssel és az ápoltsággal kapcsolatban. (Olvassátok fel: 1Timóteusz 2:9, 10.) Pál nem állított fel szigorú szabályokat, hanem inkább általános alapelveket fogalmazott meg. Például azt, hogy egy keresztény viseljen illő ruhát, és hogy a megjelenése „szerénységet és józanságot” tükrözzön. Igen, Pál apostol tisztában volt vele, hogy minden kereszténynek joga van a saját ízlése szerint öltözködni, amíg nem sért bibliai alapelvet. Tehát a vénnek azt kell átgondolnia, hogy a másik keresztény megjelenése szerénységet és józanságot tükröz-e.

10. Mit tartsunk észben mások döntéseivel kapcsolatban?

¹⁰ Tartsuk észben, hogy két érett gondolkodású keresztény eltérően dönthet egy helyzetben, és lehet, hogy mindkettőjük döntése elfogadható. Éppen ezért ne erőltessük rá másokra a saját értékrendünket (Róma 14:10).

11–12. Miket gondoljon át egy vén, amikor valakinek tanácsra van szüksége, és miért?

¹¹ Ha egy vén arra jut, hogy egy hittársának feltétlen tanácsot kell adni, akkor azt is át kell gondolnia, hogy vajon ő van-e a legjobb helyzetben ahhoz, hogy ezt megtegye. Például, ha egy olyan testvérnőről van szó, aki férjnél van, vagy egy kiskorúról, akkor a vénnek előbb a családfővel kell beszélnie. * Lehet, hogy a családfő úgy dönt, hogy majd ő beszél az érintett családtaggal, vagy azt kéri, hogy hadd legyen ott ő is, amikor a vén tanácsot ad neki. És ahogy a  harmadik bekezdésben szó volt róla, vannak helyzetek, amikor jobb, ha egy fiatal testvérnőnek egy idősebb testvérnő ad tanácsot.

¹² Egy vénnek más szempontokat is érdemes figyelembe vennie, amikor átgondolja, hogy ő van-e a legjobb helyzetben ahhoz, hogy tanácsot adjon valakinek. Például egy testvér, akinek önértékelési gondjai vannak, valószínűleg könnyebben fogadja a tanácsot olyantól, akinek  hasonló küzdelmei voltak. Szóval, ha van olyan vén, aki korábban hasonló cipőben járt, ő valószínűleg sokkal együttérzőbben tud tanácsot adni a testvérnek, és jobban a szívére tud hatni. De természetesen minden vénnek felelőssége, hogy jóra ösztönözze a testvéreit. Ezért nem az a legfontosabb, hogy ki adja a tanácsot, hanem az, hogy akinek szüksége van rá, az segítséget kapjon.

13–14. Miért fontos, hogy a vének meghallgassák azokat, akiknek tanácsot adnak?

¹³ Hallgasd meg a másikat! Amikor egy vén arra készül, hogy tanácsot adjon valakinek, gondolja át a következő kérdéseket: „Mit tudok a testvérem körülményeiről? Lehet, hogy van valamilyen nehézsége, amiről nem is tudok? Mire lenne a leginkább szüksége?”

¹⁴ A Jakab 1:19 különösen jól alkalmazható a tanácsadásra. Jakab ezt írta: „Legyen mindenki gyors a hallásra, lassú a szólásra, lassú a haragra”. Miért fontos ezt megfogadniuk a véneknek? Nos, lehet, hogy egy vén úgy gondolja, hogy tisztában van a tényekkel, de ez nem biztos, hogy így van. Erre emlékeztet minket a Példabeszédek 18:13 is: „Ha valaki felel valamire, mielőtt hallaná a tényeket, az butaság és megalázó.” Ha egy vén szeretne tanácsot adni valakinek, az a legjobb, ha közvetlenül tőle próbálja megismerni a körülményeit. Ehhez pedig először beszélgetnie kell vele. A bevezetőben említett vén is felismerte, hogy tanácsadás előtt kérdezgetnie kellett volna a testvérnőt. Ezért jó lenne, ha a vének a beszélgetés elején ilyen kérdéseket tennének fel: „Hogy vagy mostanában? Segíthetünk valamiben?” Ha nem sajnálják az időt arra, hogy megismerjék a testvérük körülményeit, akkor ügyesebben tudnak neki tanácsot adni.

15. Hogyan alkalmazhatják a vének a Példabeszédek 27:23-at?

¹⁵ Ismerd meg a testvéreket! Ahogy az a bevezetőben is ki volt emelve, ha valaki hatásosan szeretne tanácsot adni, akkor nem elég, ha felolvas egy-két bibliaverset, vagy megoszt néhány javaslatot. A testvéreknek érezniük kell azt, hogy a vének őszintén törődnek velük, megértik őket, és szeretnének segíteni nekik. (Olvassátok fel: Példabeszédek 27:23.) Ezért fontos, hogy a vének igyekezzenek szoros barátságot kialakítani a testvéreikkel. Igen, egy jó pásztor ismeri a juhait.

16. Mi segít a véneknek, hogy hatásosan tudjanak tanácsot adni?

¹⁶ A vének semmiképpen sem szeretnék azt az érzést kelteni a testvérekben, hogy amikor tanácsot adnak nekik, az csak egy kipipálandó feladat a listájukon. Nem csak akkor beszélnek  velük, amikor ki kell igazítaniuk őket valamiben. Igyekeznek jó kapcsolatot ápolni velük, és különösen odafigyelnek rájuk, amikor nehézségekkel küzdenek. Egy tapasztalt vén ezt mondja erről: „Ha rendszeresen beszélgetsz a testvérekkel, akkor a barátaiddá válnak, és így sokkal könnyebb lesz tanácsot adni nekik, amikor szükséges.” Ha ezt a vének meg tudják valósítani, akkor a testvérek könnyebben megfogadják majd a tanácsaikat.

17. Mikor van különösen nagy szükség arra, hogy a vének türelmesek és kedvesek legyenek?

¹⁷ Legyél türelmes és kedves! Egy vénnek nem szabad ingerültté válnia, ha valaki nem fogadja meg azonnal a tanácsát. Jézusról a következő prófécia lett feljegyezve: „Töredezett nádszálat nem tör el, és pislákoló kanócot nem olt ki” (Máté 12:20). Egy vénnek könnyebb lesz követnie Jézus példáját, ha imádkozik azért a testvérért, aki tanácsra szorul. Kérheti Jehovát, hogy segítsen a testvérnek megérteni a tanács okát és alkalmazni a javaslatot. A testvérnek talán időre van szüksége ahhoz, hogy átgondolja, amit a vének mondtak neki. Ha a vének kedvesen és türelemmel adnak tanácsot, azzal megkönnyítik a testvérüknek, hogy megfogadja a javaslatot. Természetesen az is nagyon fontos, hogy a vének tanácsa mindig Isten Szaván alapuljon.

18. a) Mit tartsunk észben a tanácsadással kapcsolatban? b) Miről beszélgetnek a szülők a kiemelt részhez tartozó képen?

¹⁸ Tanulj a hibáidból! Mivel tökéletlenek vagyunk, egyikünk sem tudja teljesen jól alkalmazni a cikk javaslatait (Jak 3:2). De azt megtehetjük, hogy tanulunk a hibáinkból. Ha a testvérek érzik a szavainkból a szeretetet, akkor valószínűleg sokkal könnyebben megbocsátanak nekünk, ha esetleg megbántjuk őket. (Lásd a „ Néhány szó a szülőkhöz” című részt is.)

19. Mi szükséges ahhoz, hogy a tanácsunkkal örömet szerezzünk a testvérünknek?

¹⁹ Ahogy láttuk, nem könnyű tanácsot adni másoknak. Mi is tökéletlenek vagyunk, és azok is, akiknek tanácsot adunk. De sokat segít, ha észben tartjuk a cikkben megvizsgált javaslatokat. Mindig a szeretet legyen az indítékunk. Gondoljuk át, hogy tényleg szükség van-e a tanácsra, és hogy mi vagyunk-e a legjobb helyzetben ahhoz, hogy elmondjuk azt. Igyekezzünk megismerni a testvérünk körülményeit. Tegyünk fel kérdéseket, és figyelmesen hallgassuk meg őt. Próbáljuk beleélni magunkat a másik helyzetébe. Ezenkívül törődjünk a testvérekkel, és ápoljunk szoros kapcsolatot velük. Ne feledjük, amikor tanácsot adunk, nemcsak az a célunk, hogy a testvérünk változtasson a viselkedésén, hanem az is, hogy örömet szerezzünk a szívének (Péld 27:9).