Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

NIKASEMƆ 13

Kɛ́ Ojá Yehowa Jogbaŋŋ Lɛ, Obaaná Miishɛɛ Waa

Kɛ́ Ojá Yehowa Jogbaŋŋ Lɛ, Obaaná Miishɛɛ Waa

“Yehowa wɔ-Nyɔŋmɔ, bo ji mɔ ni sa akɛ akɛ anunyam lɛ kɛ woo lɛ kɛ hewalɛ lɛ ahã.”​—KPO. 4:11.

LALA 31 Okɛ Nyɔŋmɔ Anyiɛ!

NƆ NI ABAASUSU HE *

1-2. Mɛni baahã Yehowa aná wɔjamɔ lɛ he miishɛɛ?

 KƐ́ AKƐƐ mɔ ko miijá Yehowa lɛ, mɛni baa ojwɛŋmɔ mli? Ekolɛ nɔ ni baa ojwɛŋmɔ mli ji, mɔ ko ni kula shi ni eesɔle waa eehã Yehowa, loo ekolɛ weku ko ni miikase Biblia lɛ ni amɛná miishɛɛ.

2 Lɛɛlɛŋ, mɛi enyɔ nɛɛ fɛɛ miijá Yehowa. Shi ani ebaaná amɛjamɔ lɛ he miishɛɛ? Kɛ́ amɛmiimia amɛhiɛ ni amɛfee esuɔmɔnaa nii, amɛsumɔɔ lɛ, ni amɛbuɔ lɛ lɛ, no lɛ, ebaaná he miishɛɛ. Wɔsumɔɔ Yehowa waa. Wɔle akɛ lɛ pɛ esa akɛ wɔjá, ni wɔmiisumɔ ni wɔjá lɛ jogbaŋŋ.

3. Mɛni he wɔbaasusu yɛ nikasemɔ nɛɛ mli?

3 Yɛ nikasemɔ nɛɛ mli lɛ, wɔbaakwɛ bɔ ni mɛi ni hi shi yɛ blema lɛ já Yehowa amɛhá ni hã Yehowa ná amɛjamɔ lɛ he miishɛɛ, kɛ agbɛnɛ hu, nibii kpaanyɔ ni wɔbaanyɛ wɔfee ŋmɛnɛ kɛjá Yehowa. Be ni wɔfeɔ nakai lɛ, kwɛmɔ nɔ ni obaanyɛ ofee koni ojá Yehowa jogbaŋŋ fe bɔ ni ofeɔ bianɛ lɛ. Agbɛnɛ hu, wɔbaakwɛ nɔ hewɔ ni kɛ́ wɔjá Yehowa jogbaŋŋ lɛ wɔbaaná miishɛɛ.

BƆ NI MƐI NI HI SHI YƐ BLEMA LƐ JÁ YEHOWA AMƐHÃ NI HÃ YEHOWA NÁ AMƐJAMƆ LƐ HE MIISHƐƐ

4. Mɛni mɛi ni hi shi yɛ blema lɛ kɛ Israelbii lɛ fee kɛtsɔɔ akɛ amɛbuɔ Yehowa ni amɛsumɔɔ lɛ?

4 Yɛ blema lɛ, hii anɔkwafoi tamɔ Habel, Noa, Abraham, kɛ Hiob fee nibii ni hã ana akɛ amɛbuɔ Yehowa ni amɛsumɔɔ lɛ. Mɛni amɛfee? Amɛbo lɛ toi, amɛtsɔɔ akɛ amɛheɔ enɔ amɛyeɔ, ni amɛshã afɔlei amɛhã lɛ. Biblia lɛ etsɔɔɔ nibii pɔtɛi ni kulɛ esa akɛ amɛfee kɛjá Yehowa. Shi amɛfee nɔ fɛɛ nɔ ni amɛbaanyɛ kɛwo Yehowa hiɛ nyam, ni Yehowa nya amɛjamɔ lɛ he. Sɛɛ mli lɛ, Yehowa hã Israelbii lɛ Mose Mla lɛ. Nɛkɛ Mla nɛɛ tsɔɔ amɛ nibii pɔtɛi ni Yehowa miisumɔ ni amɛfee kɛjá lɛ.

5. Yɛ Yesu gbele kɛ eshitee lɛ sɛɛ lɛ, mɛni Yehowa bi ni mɛi ni jáa lɛ lɛ afee?

5 Yɛ Yesu gbele kɛ eshitee lɛ sɛɛ lɛ, Yehowa biii ni mɛi ni jáa lɛ, ni ji Kristofoi lɛ, aye Mose Mla lɛ nɔ dɔŋŋ. (Rom. 10:4) Moŋ lɛ, ebi ni amɛye mla hee, ni ji “Kristo lɛ mla lɛ” nɔ. (Gal. 6:2) “Mla” nɛɛ tamɔɔɔ Mose Mla lɛ, ejaakɛ ebiii ni mɛi akpe gbɛtsɔɔmɔi pii amɛwo amɛyitsoŋ ni amɛnyiɛ sɛɛ. Moŋ lɛ, nɔ pɛ ni ebiɔ ni amɛfee ji, ni amɛnyiɛ Yesu nɔkwɛmɔnɔ lɛ sɛɛ, ni amɛkɛ nibii ni etsɔɔ lɛ atsu nii. Kristofoi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ hu miaa amɛhiɛ waa koni amɛnyiɛ Kristo nɔkwɛmɔnɔ lɛ sɛɛ koni Yehowa aná amɛhe miishɛɛ ni amɛ diɛŋtsɛ hu amɛná miishɛɛ.​—Mat. 11:29.

6. Mɛni kɛ́ ofee lɛ, obaaná nikasemɔ nɛɛ he sɛɛ?

6 Be ni wɔsusuɔ nibii ni wɔfeɔ kɛjáa Yehowa lɛ ateŋ eko fɛɛ eko he lɛ, bi ohe akɛ, ‘Mɛɛ gbɛ nɔ mitee mihiɛ yɛ enɛ feemɔ mli?’ Obaanyɛ obi hu akɛ, ‘Mɛni manyɛ mafee koni maya mihiɛ yɛ enɛ mli?’ Esa akɛ oná nɔ ni onyɛɔ ofeɔ amrɔ nɛɛ he miishɛɛ. Shi sɔlemɔ obi Yehowa ni eye ebua bo ni ona bɔ ni obaafee oya ohiɛ.

MƐƐ NIBII KƐ́ WƆFEE LƐ BELƐ WƆMIIJÁ YEHOWA?

7. Kɛ́ wɔjɛ wɔtsuiŋ wɔsɔle lɛ, te Yehowa naa lɛ ehãa tɛŋŋ?

7 Kɛ́ wɔsɔle wɔhã Yehowa lɛ, belɛ wɔmiijá lɛ. Biblia lɛ kɛ wɔsɔlemɔi lɛ toɔ tsofa-kɛ-ŋma ni afutu jogbaŋŋ ni no mli lɛ ashãa yɛ sɔlemɔ buu lɛ, kɛ sɛɛ mli lɛ, yɛ sɔlemɔ shĩa lɛ he. (Lala 141:2) Tsofa-kɛ-ŋma nɛɛ jeɔ ŋma ewoɔ Yehowa waa. Nakai nɔŋŋ kɛ́ wɔjɛ wɔtsuiŋ wɔsɔle wɔhã Yehowa lɛ, ‘enáa he miishɛɛ’ kɛ́ wɔnaa tseee po. (Abɛi 15:8; 5 Mo. 33:10) Yehowa miisumɔ ni wɔkɛɛ lɛ bɔ ni wɔsumɔɔ lɛ kɛ bɔ ni wɔhiɛ sɔɔ nibii ni efeɔ ehãa wɔ lɛ. Eesumɔ ni wɔgba lɛ nibii ni gbaa wɔnaa, nibii ni wɔtaoɔ efee ehã wɔ, kɛ nibii ni wɔshweɔ. Kɛ́ oyaasɔle ohã Yehowa lɛ, hemɔ be ni okɛjwɛŋ nibii ni otaoɔ okɛɛ lɛ lɛ ahe jogbaŋŋ. Kɛ́ ofee nakai lɛ, osɔlemɔ lɛ baafee tamɔ “tsofa-kɛ-ŋma” ni jeɔ ŋma krɔŋŋ yɛ Yehowa o-Tsɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ hiɛ.

8. Mɛni ji gbɛ kome ni sa jogbaŋŋ ni wɔbaanyɛ wɔtsɔ nɔ wɔjie Nyɔŋmɔ yi?

8 Kɛ́ wɔjie Yehowa yi lɛ, belɛ wɔmiijá lɛ. (Lala 34:1) Kɛ́ wɔgba mɛi bɔ ni wɔsumɔɔ Yehowa kɛ bɔ ni wɔnyaa esui lɛ kɛ nibii ni efee lɛ ahe lɛ, belɛ wɔmiijie eyi. Kɛ́ wɔhiɛ sɔɔ nibii ni Yehowa efee ehã wɔ lɛ, wɔbaaná nibii kpakpai babaoo wɔwie yɛ ehe. No hewɔ lɛ, esa akɛ wɔhe be wɔjwɛŋ nibii kpakpai fɛɛ ni Yehowa efee ehã wɔ lɛ ahe. Kɛ́ wɔfee nakai lɛ, wɔbaaná nibii kpakpai pii ni wɔbaanyɛ wɔdamɔ nɔ wɔjie eyi. Shiɛmɔ nitsumɔ lɛ hãa wɔnáa hegbɛ ni nɔ bɛ ni wɔkɛ ‘wɔnaabui lɛ ayibii lɛ baashã yijiemɔ afɔle wɔhã Yehowa.’ (Heb. 13:15) Bɔ ni kɛ́ wɔyaasɔle lɛ, esa akɛ wɔhe be wɔjwɛŋ nibii ni wɔyaawie lɛ ahe lɛ, nakai nɔŋŋ esa akɛ wɔhe be wɔjwɛŋ nibii ni wɔbaakɛɛ mɛi ni wɔkɛkpeɔ yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ ahe. Wɔmiisumɔ ni ‘wɔyijiemɔ afɔle’ lɛ afee nɔ ni sa jogbaŋŋ, ni no hewɔ wɔshiɛɔ kɛ ekãa kɛ miishɛɛ lɛ.

9. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔnáa Kristofoi akpeei ahe sɛɛ tamɔ bɔ ni Israelbii lɛ ná henaabuamɔi ni amɛtee lɛ ahe sɛɛ lɛ? Tsɔɔmɔ bɔ ni Kristofoi akpeei ni obaa lɛ eye ebua bo.

9 Kɛ́ wɔtee Kristofoi akpeei lɛ, belɛ wɔmiijá Yehowa. Yehowa kɛɛ blema Israelbii lɛ akɛ: “Daa afi lɛ, ohii lɛ fɛɛ abapue yɛ Yehowa, o-Nyɔŋmɔ lɛ, hiɛ shii etɛ yɛ he ni ebaahala lɛ.” (5 Mo. 16:16) Kɛ́ Israelbii lɛ miiya nakai lɛ, amɛshiɔ amɛshĩai kɛ amɛŋmɔji lɛ amɛfɔ̃ɔ shi ni mɔ ko kwɛɛɛ nɔ. Shi Yehowa wo amɛ shi akɛ: “Be ni otee oyaapue yɛ Yehowa, o-Nyɔŋmɔ lɛ, hiɛ shii etɛ daa afi lɛ, mɔ ko mɔ ko hiɛ ekɔ̃ŋ oshikpɔŋ lɛ nɔ.” (2 Mo. 34:24) Israelbii ni sheɔ Yehowa gbeyei lɛ he shiwoo nɛɛ amɛye, ni daa afi lɛ, amɛyaa gbii juji lɛ. Enɛ hã amɛná jɔɔmɔi pii. Ekomɛi ji, amɛnu Yehowa Mla lɛ shishi jogbaŋŋ, amɛná hegbɛ amɛjwɛŋ nibii kpakpai ni efee ehã amɛ lɛ anɔ, ni amɛkɛ mɛi krokomɛi ni sumɔɔ Yehowa lɛ bɔ ni amɛwowoo amɛhe hewalɛ. (5 Mo. 16:15) Kɛ́ wɔ hu wɔkɛ nibii shã afɔle koni wɔnyɛ wɔya Kristofoi akpeei lɛ, wɔbaaná he sɛɛ waa. Ni kɛ́ wɔsaa wɔhe dani wɔtee, ni wɔhã saji ahetoo ni yɔɔ kuku ni mɔɔ shi lɛ, Yehowa tsui tɔɔ waa.

10. Mɛni hewɔ lala lamɔ fata nibii ni he hiaa waa ni wɔfeɔ kɛjáa Yehowa lɛ ahe?

10 Kɛ́ wɔkɛ wɔnyɛmimɛi lɛ fee ekome kɛlá kɛjie Yehowa yi lɛ, belɛ wɔmiijá lɛ. (Lala 28:7) Israelbii lɛ kɛ lala shwɛɛɛ kwraa. Amɛbu lɛ akɛ nibii ni he hiaa ni amɛfeɔ kɛjáa Yehowa lɛ ateŋ ekome. Maŋtsɛ David hala Levibii 288 koni amɛlá yɛ sɔlemɔ shĩa lɛ. (1 Kro. 25:1, 6-8) Ŋmɛnɛ lɛ, wɔ hu wɔbaanyɛ wɔlá kɛjie Nyɔŋmɔ yi kɛtsɔɔ akɛ wɔsumɔɔ lɛ; ni enɛ lɛ, kɛ́ wɔgbee eŋɔɔɔ po lɛ, wɔbaanyɛ wɔfee. Susumɔ nɔkwɛmɔnɔ nɛɛ he okwɛ. “Wɔ fɛɛ wɔtɔ̃ɔ babaoo” yɛ wiemɔ mli, shi kɛ́ wɔtee asafoŋ kpeei loo wɔtee shiɛmɔ lɛ, wɔwieɔ ni wɔfeee diŋŋ. (Yak. 3:2) Nakai nɔŋŋ kɛ́ wɔgbee eŋɔɔɔ po lɛ, wɔbaanyɛ wɔlá kɛjie Yehowa yi.

11. Yɛ nɔ ni awie yɛ Lala 48:13 lɛ naa lɛ, mɛni hewɔ esa akɛ wɔto be ni wɔkɛkase Biblia lɛ akɛ weku?

11 Kɛ́ wɔkase Biblia lɛ ni wɔtsɔɔ wɔbii lɛ Yehowa he nii lɛ, belɛ wɔmiijá lɛ. Yɛ Hejɔɔmɔ Gbi lɛ nɔ lɛ, Israelbii lɛ tsuuu nii. Moŋ lɛ, amɛfeɔ nibii ni hãa amɛ kɛ Yehowa teŋ naanyobɔɔ lɛ mli waa. (2 Mo. 31:16, 17) Israelbii anɔkwafoi lɛ tsɔɔ amɛbii lɛ Yehowa kɛ nibii kpakpai ni efee lɛ ahe nii. Nakai nɔŋŋ ŋmɛnɛ hu lɛ, esa akɛ wɔhe be kɛkane Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ ni wɔkase. Enɛ fata nibii ni wɔfeɔ kɛjáa Yehowa lɛ ahe, ni eyeɔ ebuaa wɔ ni wɔtsiɔ wɔbɛŋkɛɔ lɛ kpaakpa. (Lala 73:28) Kɛ́ weku muu lɛ fɛɛ fee ekome kɛkase nii lɛ, no yeɔ ebuaa gbekɛbii lɛ ni amɛbasumɔɔ Yehowa wɔ-Tsɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ ni amɛkɛ lɛ bɔɔ naanyo.​—Kanemɔ Lala 48:13.

12. Te Yehowa na nitsumɔ ni atsu yɛ sɔlemɔ buu lɛ he lɛ ehã tɛŋŋ? Ni mɛni wɔkaseɔ yɛ mli?

12 Kɛ́ wɔye wɔbua kɛmamɔ Maŋtsɛyeli Asai kɛ asafo lɛ tsũi krokomɛi, loo wɔye wɔbua kɛkura lɛ, belɛ wɔmiijá Yehowa. Yɛ Biblia lɛ mli lɛ, atsɛ nitsumɔ ni atsu kɛfee sɔlemɔ buu lɛ kɛ ehe nitsumɔ lɛ fɛɛ lɛ akɛ “sɔɔmɔ krɔŋkrɔŋ.” (2 Mo. 36:1, 4) Nakai nɔŋŋ ŋmɛnɛ lɛ, Yehowa naa Maŋtsɛyeli Asai kɛ asafo lɛ tsũi krokomɛi amaamɔ akɛ eji sɔɔmɔ krɔŋkrɔŋ. Nyɛmimɛi komɛi kɛ amɛbe pii yeɔ amɛbuaa kɛmamɔɔ tsũi nɛɛ. Wɔhiɛ sɔɔ amɛnitsumɔ kpakpa lɛ waa, aloo jeee nakai? Shi jeee tsũi pɛ amɛmamɔɔ. Amɛshiɛɔ hu, ni amɛteŋ mɛi komɛi po baasumɔ ni amɛsɔmɔ akɛ daa gbɛgbalɔi. Asafoŋ onukpai, nɔ kome ni nyɛbaanyɛ nyɛfee kɛfi tsumaa nitsumɔ lɛ sɛɛ ji akɛ, kɛ́ nyɛmimɛi ni yɔɔ nyɛsafo lɛ mli ni kɛ́ efee lɛ amɛyayeɔ amɛbuaa kɛ asafo lɛ tsũi amaamɔ lɛ miitao amɛsɔmɔ akɛ daa gbɛgbalɔi lɛ, nyɛkashashaoa shi kwraa akɛ nyɛbaahã amɛsɔmɔ kɛ́ amɛshɛɔ taomɔ nii lɛ ahe. Kɛ́ wɔle tsumaa he nɔ ko jio, wɔleee he nɔ ko jio lɛ, wɔ fɛɛ wɔbaanyɛ wɔye wɔbua kɛkura asafo lɛ tsũi lɛ ni wɔhiɛ amɛ falefale.

13. Te esa akɛ wɔna onia ni wɔtsuɔ kɛfiɔ Maŋtsɛyeli nitsumɔ lɛ sɛɛ lɛ wɔhã tɛŋŋ?

13 Kɛ́ wɔtsu onia kɛfi Maŋtsɛyeli nitsumɔ lɛ sɛɛ lɛ, belɛ wɔmiijá Yehowa. Yehowa kɛɛ Israelbii akɛ, amɛkabapue yɛ ehiɛ kɛ amɛdɛ̃ folo. (5 Mo. 16:16) Shi moŋ kɛ́ amɛmiiba lɛ, amɛkɛ nikeenii abahã lɛ yɛ amɛnyɛmɔ naa. Kɛ́ amɛfee nakai lɛ, no baatsɔɔ akɛ amɛhiɛ sɔɔ nɔ fɛɛ nɔ ni Yehowa feɔ ehãa amɛ lɛ. Mɛni wɔ hu wɔbaanyɛ wɔfee kɛtsɔɔ akɛ wɔsumɔɔ Yehowa ni wɔhiɛ sɔɔ nibii fɛɛ ni efeɔ ehãa wɔ lɛ? Nɔ kome ni wɔbaanyɛ wɔfee ji, ni wɔbaatsu onia yɛ wɔnyɛmɔ naa ni akɛtsu wɔsafo lɛ hiamɔ nii lɛ ahe nii, ni agbɛnɛ hu, wɔkɛfi jeŋ muu fɛɛ nitsumɔ lɛ sɛɛ. Bɔfo Paulo wie akɛ: “Kɛ́ mɔ ko yɛ he suɔmɔ waa lɛ, no lɛ, kɛ́ ejɛ nɔ ni eyɔɔ lɛ mli ehã, shi jeee nɔ ni ebɛ lɛ mli lɛ, esa hiɛ jogbaŋŋ.” (2 Kor. 8:4, 12) Yehowa hiɛ sɔɔ onia fɛɛ onia ni wɔjɛɔ wɔtsuiŋ wɔtsuɔ lɛ, ekɔɔɔ he eko efalɛ.​—Mar. 12:42-44; 2 Kor. 9:7.

14. Yɛ nɔ ni awie yɛ Abɛi 19:17 lɛ naa lɛ, kɛ́ wɔye wɔbua wɔnyɛmimɛi ni he efi amɛ lɛ, te Yehowa naa lɛ ehãa tɛŋŋ?

14 Kɛ́ wɔye wɔbua wɔnyɛmimɛi Kristofoi ni he efi amɛ lɛ, belɛ wɔmiijá Yehowa. Yehowa wo Israelbii lɛ shi akɛ, kɛ́ amɛye amɛbua amɛnyɛmimɛi ni miiye ohia lɛ, ebaajɔɔ amɛ. (5 Mo. 15:7, 10) Be fɛɛ be ni wɔbaaye wɔbua wɔnyɛmi Kristofonyo ko ni he efi lɛ lɛ, Yehowa buɔ lɛ akɛ wɔke lɛ Yehowa lɛ nii. (Kanemɔ Abɛi 19:17.) Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, be ni Kristofoi ni yɔɔ Filipi lɛ yake Paulo nii be ni atsĩ enaa ni ahãaa eya he ko he ko lɛ, ewie akɛ amɛnikeenii lɛ ji “afɔle ni Nyɔŋmɔ náa he miishɛɛ, ni sa ehiɛ jogbaŋŋ.” (Fip. 4:18) Bo hu kwɛmɔ osafo lɛ mli ni obi ohe akɛ, ‘Namɔ manyɛ maye mabua?’ Kɛ́ Yehowa na akɛ wɔkɛ wɔbe, wɔhewalɛ, wɔhesai, kɛ wɔheloonaa nibii miiye miibua mɛi ni he efi amɛ lɛ, enáa miishɛɛ. Ebuɔ lɛ akɛ nɔ ko ni wɔmiifee kɛmiijá lɛ.​—Yak. 1:27.

KƐ́ WƆJÁ YEHOWA LƐ, WƆNÁA MIISHƐƐ

15. Wɔkɛ wɔbe kɛ wɔnyɛmɔ sɔmɔɔ Yehowa, shi mɛni hewɔ wɔnaaa lɛ akɛ eji jatsu lɛ?

15 Wɔkɛ wɔbe kɛ wɔnyɛmɔ fɛɛ ni jáa Yehowa, shi no hãaa ejamɔ lɛ afee jatsu ahã wɔ. (1 Yoh. 5:3) Mɛni hewɔ? Ejaakɛ wɔsumɔɔ lɛ, ni no hewɔ ni wɔjáa lɛ lɛ. Ŋɔɔ lɛ akɛ, gbekɛ ko miitao etɛŋ mfoniri fɛfɛo ko ni ekɛke epapa. Ekolɛ ebaahe lɛ be pii dani ebaatɛŋ mfoniri nɛɛ etã. Shi edɔŋ lɛ akɛ ekɛ be pii tɛŋ mfoniri lɛ. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ esumɔɔ epapa sane, ni eŋɔɔ enaa akɛ eyaake lɛ nii. Wɔ hu nakai nɔŋŋ suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛhã Yehowa lɛ hewɔ lɛ, eŋɔɔ wɔnaa akɛ wɔkɛ wɔbe kɛ wɔnyɛmɔ baasɔmɔ lɛ.

16. Yɛ nɔ ni awie yɛ Hebribii 6:10 lɛ naa lɛ, te Yehowa naa mɔdɛŋ ni wɔbɔɔ koni wɔsa ehiɛ lɛ ehãa tɛŋŋ?

16 Fɔlɔi ni sumɔɔ amɛbii lɛ kpaaa gbɛ akɛ amɛbii lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ baake amɛ nɔ kome too lɛ nɔŋŋ. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ amɛle akɛ esoro amɛbii lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ kɛ nɔ ni ebaanyɛ efee. Nakai nɔŋŋ Yehowa, wɔ-Tsɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ le akɛ, esoro wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ kɛ enyɛmɔ. Ekolɛ obaanyɛ otsu babaoo yɛ Yehowa sɔɔmɔ lɛ mli fe mɛi ni ole amɛ ni osumɔɔ amɛsane lɛ. Aloo ekolɛ, afii abɔ ni oye, gbɔmɔtsoŋ hewalɛ ni oyɔɔ, loo weku sɔ̃i ni jwere onɔ lɛ hewɔ lɛ, onyɛŋ otsu babaoo tamɔ bɔ ni mɛi krokomɛi tsuɔ lɛ. Kɛ́ nakai ni lɛ, kaahã enɛ je onijiaŋ wui. (Gal. 6:4) Yehowa hiɛ kpaŋ onitsumɔ lɛ nɔ. Kɛ́ onyɛmɔ fɛɛ okɛsɔmɔɔ lɛ, ni oofee nakai kɛ jwɛŋmɔ kpakpa lɛ, ebaaná he miishɛɛ. (Kanemɔ Hebribii 6:10.) Ele nɔ ni ooshwe ni ofee ohã lɛ yɛ esɔɔmɔ lɛ mli, ni eesumɔ ni oná miishɛɛ ni ohiɛ asɔ nɔ ni onyɛɔ ofeɔ kɛjáa lɛ lɛ.

17. (a) Kɛ́ nibii ni wɔfeɔ kɛjáa Yehowa lɛ eko wa kɛhã wɔ lɛ, mɛni wɔbaanyɛ wɔfee? (b) Te nibii ni awie he yɛ akrabatsa ni ji, “ Nibii Ni Baanyɛ Ahã Oná Miishɛɛ” lɛ mli lɛ ateŋ nɔ ni eye ebua bo?

17 Shi kɛ́ nibii ni wɔfeɔ kɛjáa Yehowa lɛ eko wa kɛhã wɔ, tamɔ aŋkro nikasemɔ loo shiɛmɔ nitsumɔ lɛ, mɛni wɔbaanyɛ wɔfee? Kɛ́ wɔfɔ nakai nɔ lɛ feemɔ lɛ, etsɛŋ kwraa ni efeemɔ baaŋɔɔ wɔnaa ni wɔbaaná he sɛɛ. Wɔbaanyɛ wɔkɛ nibii ni wɔfeɔ kɛjáa Yehowa lɛ ato nibii tamɔ kpɔiaŋ gbɔlemɔ loo bɔ ni akaseɔ saŋku tswaa lɛ he. Kɛ́ eyɛ mli aahu dani wɔfeɔ lɛ, ebaawa akɛ wɔhe baasa yɛ mli. Shi kɛ́ daa nɛɛ wɔfeɔ lɛ, etsɛŋ ni wɔhe baasa. Ekolɛ wɔbaanyɛ wɔje shishi fiofio, kɛkɛ lɛ be ni be shwieɔ mli lɛ, wɔkɛ be ni wɔkɛfeɔ lɛ eko miifata he. Kɛ́ wɔna akɛ eewo yibii kpakpai lɛ, wɔbaashwe waa akɛ wɔfee lɛ babaoo, ni efeemɔ baaŋɔɔ wɔnaa. Wɔbaanyɛ wɔfee nakai nɔŋŋ yɛ nibii ni wɔfeɔ kɛjáa Yehowa lɛ agbɛfaŋ.

18. Mɛni ji nɔ ni he hiaa fe fɛɛ ni esa akɛ wɔfee yɛ wɔshihilɛ mli? Ni kɛ́ wɔfee nakai lɛ, mɛɛ sɛɛ wɔbaaná?

18 Nɔ ni he hiaa fe fɛɛ ni wɔbaanyɛ wɔfee yɛ wɔshihilɛ mli ji, ni wɔkɛ wɔnyɛmɔ fɛɛ baasɔmɔ Yehowa. Kɛ́ wɔfee nakai lɛ, wɔnáa miishɛɛ, wɔtsui nyɔɔ wɔmli, ni wɔnáa hiɛnɔkamɔ akɛ wɔbaajá Yehowa kɛya naanɔ. (Abɛi 10:22) Wɔtsui yeee, ejaakɛ wɔle akɛ kɛ́ mɛi ni jáa Yehowa lɛ kɛ naagbai kpe lɛ, eyeɔ ebuaa amɛ. (Yes. 41:9, 10) Akɛni Yehowa, wɔ-Tsɛ ni sumɔɔ wɔ lɛ, ji mɔ ni esa akɛ bɔɔ nii fɛɛ kɛ “anunyam lɛ kɛ woo lɛ” ahã hewɔ lɛ, wɔmii shɛɔ wɔhe kɛ́ wɔjá lɛ.​—Kpo. 4:11.

LALA 24 Nyɛbaa Yehowa Gɔŋ Lɛ Nɔ

^ kk. 5 Yehowa ni bɔ nibii fɛɛ, ni no hewɔ lɛ, lɛ pɛ esa akɛ wɔjá. Shi ja wɔbo lɛ toi ni wɔhi shi yɛ eshishitoo mlai lɛ anaa dani ebaaná nibii ni wɔfeɔ kɛjáa lɛ lɛ ahe miishɛɛ. Yɛ nikasemɔ nɛɛ mli lɛ, wɔbaasusu nibii kpaanyɔ ni wɔfeɔ kɛjáa Yehowa lɛ ahe. Agbɛnɛ hu, wɔbaakwɛ bɔ ni wɔbaafee wɔya wɔhiɛ yɛ nibii kpaanyɔ nɛɛ amli, kɛ bɔ ni kɛ́ wɔfee nakai lɛ, ebaahã wɔná miishɛɛ waa.