Yaa mi ní ɔ nɔ

Yaa e mi ní ɔ mi

NÍ KASEMI 17

Binyɛmɛ​—Nyɛɛ Kase Yunis Nɔ Hyɛmi Nɔ́ ɔ

Binyɛmɛ​—Nyɛɛ Kase Yunis Nɔ Hyɛmi Nɔ́ ɔ

‘Ke o nyɛ ngɛ mo ní tsɔɔe ɔ, ko kua! E ngɛ kaa duku kpakpa, loo kuɛ ní nɛ haa nɔ he peeɔ fɛu ɔ.’—ABƐ 1:8, 9.

LA 137 Yihi Anɔkualetsɛmɛ

NƆ́ NƐ WA MAA KASE a

Timoteo yayo Yunis kɛ e maa Lɔis nɛ a kɛ bua jɔmi ngɛ Timoteo hyɛe benɛ a ngɛ lɛ baptisie ɔ (Hyɛ ní kasemi 17, kuku 1)

1-2. (a) Mɛnɔ ji Yunis, nɛ mɛni nyagba nɛ e kɛ kpe benɛ e ngɛ e bi ɔ Yehowa kɛ Yesu a he ní tsɔɔe ɔ? (b) Moo tu foni nɛ ngɛ womi ɔ hɛ mi ɔ he munyu.

 E NGƐ mi kaa Baiblo ɔ tui Timoteo baptisimi he munyu mohu lɛɛ, se hyɛ bɔ nɛ e yayo Yunis bua maa jɔ ha jamɛ a ligbi ɔ. (Abɛ 23:25) Moo po he foni nɛ o hyɛ bɔ nɛ Yunis bua maa jɔ ha benɛ Timoteo daa si ngɛ nyu ɔ mi ɔ. E ngɛ muɔe hɛlii ngɛ e nya he, nɛ Timoteo maa Lɔis daa si ngɛ e kasa nya. Yunis wo mumi fuaa benɛ a kɛ Timoteo wo nyu ɔ mi ɔ. Benɛ a wo Timoteo nɔ kɛ je nyu ɔ mi kɛ e nya he muɔ ɔ, bua jɔmi sɔuu ha nɛ Yunis fo ya. E ngɛ mi kaa Yunis nɛ́ níhi gbɔjɔɔ mohu lɛɛ, se e nyɛ nɛ e tsɔɔ Timoteo ní nɛ e ba suɔ Yehowa kɛ e Bi Yesu Kristo. Mɛni nyagbahi e kɛ kpe benɛ e ngɛ mɔde bɔe kaa e ma tsɔse e bi ɔ?

2 Timoteo fɔli ɔmɛ be jami kake mi. E papaa ji Hela no, nɛ e mami kɛ e maa ji Yuda bi. (Níts. 16:1) Yunis kɛ Lɔis ba pee Kristofohi benɛ eko ɔ, Timoteo ji niheyo ɔ. Se e papaa ba pee we Kristofo no. Mɛni jami Timoteo maa hla? E ma nyɛ maa ba kaa e wa nɛ lɛ nitsɛ e ma nyɛ mwɔ e yi mi kpɔ. Anɛ e maa hla e tsɛ ɔ jami ɔ lo? Anɛ e maa pɛtɛ Yuda kusumihi nɛ a tsɔɔ lɛ kɛ je e jokuɛwi a si ɔ he lo? Aloo e maa pee Yesu Kristo se nyɛɛlɔ?

3. Ngɛ Abɛ 1:8, 9 ɔ nya a, kɛ Yehowa naa mɔde nɛ binyɛmɛ bɔɔ konɛ a nyɛ nɛ a ye bua a bimɛ nɛ a ba pee e huɛmɛ ɔ ha kɛɛ?

3 Mwɔnɛ ɔ hu ɔ, binyɛmɛ nɛ a ji Kristofohi suɔ a weku ɔ. Se nɔ́ nɛ pe kulaa a, a suɔ nɛ a ye bua a bimɛ konɛ huɛ bɔmi kpakpa nɛ hi a kɛ Yehowa a kpɛti. Nɛ wa Mawu ɔ hu bua jɔ a mɔde bɔmi ɔ he wawɛɛ. (Kane Abɛ 1:8, 9.) Yehowa yeɔ bua binyɛmɛ fuu konɛ a tsɔɔ a bimɛ ní nɛ a suɔ lɛ nɛ a sɔmɔ lɛ.

4. Mɛni nyagbahi nɛ binyɛmɛ kɛ kpeɔ mwɔnɛ ɔ?

4 Tɔmi ko be he kaa be komɛ ɔ, binyɛ ko yi mi maa pee lɛ enyɔɔnyɔ ke ji e bi ɔ maa hla kaa e ma sɔmɔ Yehowa kaa bɔ nɛ Timoteo pee ɔ aloo e be lɛ sɔmɔe. Atsinyɛ jemi ko be he kaa fɔli le nyagbahi nɛ a bimi kɛ kpeɔ ngɛ Satan je nɛ ɔ mi. (1 Pet. 5:8) Jehanɛ hu ɔ, binyɛmɛ fuu kɛ haomi kpeɔ ngɛ a bimɛ tsɔsemi mi ke a ji fɔlɔ kake aloo a huno sɔmɔ we Yehowa. Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, nyɛmiyo ko nɛ a tsɛɛ lɛ ke Christine b de ke: “Ye huno ɔ ji tsɛ kpakpa nɛ e hyɛɛ weku ɔ nɔ saminya, se e sume kulaa nɛ ma tsɔse wa bimɛ ɔmɛ nɛ a ba pee Yehowa Odasefohi. I fo ya jehahi fuu, nɛ i susuɔ bɔ nɛ ye bimɛ ɔmɛ ma plɛ kɛ ba sɔmɔ Yehowa ha a he.”

5. Mɛni he nɛ wa ma susu ngɛ ní kasemi nɛ ɔ mi?

5 Ke o ji binyɛ nɛ o ji Kristofo no ɔ, o ma nyɛ maa ye bua o bimɛ nɛ a suɔ Yehowa nɛ a sɔmɔ lɛ kaa bɔ nɛ Yunis pee ɔ. Ngɛ ní kasemi nɛ ɔ mi ɔ, wa maa hyɛ blɔ nɔ nɛ o maa gu kɛ kase Yunis nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, kɛ bɔ nɛ o maa tsɔɔ o bimɛ ní kɛ gu o munyu tutui kɛ o ní peepee nɔ. Jehanɛ hu ɔ, wa maa na bɔ nɛ Yehowa maa ye bua mo ha.

TSƆƆ O BIMƐ NÍ KƐ GU O MUNYU TUMI

6. Kaa bɔ nɛ a tsɔɔ ngɛ 2 Timoteo 3:14, 15 ɔ, mɛni blɔ nɔ nɛ Timoteo ba pee Kristofo no?

6 Benɛ Timoteo ji jokuɛ ɔ, e yayo bɔ e he mɔde nɛ e ngɔ “ngmami klɔuklɔu ɔmɛ” kɛ tsɔse lɛ kaa bɔ nɛ Yuda bi ɔmɛ nu sisi ɔ. Jamɛ a be ɔ mi ɔ, Yunis nile yɛ hɛ mi tsɔ ejakaa e li Yesu Kristo he nɔ́ ko. Se loloolo ɔ, nɔ́ nɛ Timoteo kase ngɛ Ngmami ɔ mi ɔ ha nɛ e le sisije tsɔɔmi ɔmɛ nɛ e ba pee Kristofo no. Anɛ e maa ya nɔ maa pee Kristofo no lo? Timoteo ji niheyo wayoo, nɛ e ma nyɛ maa mwɔ e yi mi kpɔ kaa e maa ba e je mi kaa Kristofo no. Atsinyɛ jemi ko be he kaa “a plɛ [Timoteo] yi mi nɛ [e] he ye.” Ngɛ anɔkuale mi ɔ, e yayo mɔde bɔmi piɛɛ he nɛ e he anɔkuale nɛ kɔɔ Yesu he ɔ ye ɔ nɛ. (Kane 2 Timoteo 3:14, 15.) Yunis bua jɔ wawɛɛ kaa ngɛ nyagbahi nɛ e kɛ kpe ɔ tsuo se ɔ, e nyɛ nɛ e tsɔɔ e bi ɔ Yehowa he ní. Yunis biɛ ɔ sisi ji “kunimi yemi,” nɛ e ye kunimi ngɛ nyagbahi nɛ e kɛ kpe ɔ mi, nɛ e ye bua Timoteo nɛ e ná suɔmi ha Yehowa nɛ e sɔmɔ lɛ.

7. Mɛni blɔ nɔ Yunis gu kɛ ye bua Timoteo nɛ e ya e hɛ mi ngɛ e baptisimi se?

7 Benɛ a baptisi Timoteo ɔ, e su oti ko nɛ he hia ngɛ e si himi mi ɔ he. Se loloolo ɔ, Yunis ya nɔ nɛ e hao ngɛ e bi ɔ baptisimi se. Kɛ e binyumu ɔ maa ba e je mi ha kɛɛ? Anɛ e kɛ huɛmɛ yayahi maa bɔ lo? Anɛ e maa ya sukuu ngɛ Atene, nɛ e he lakpa tsɔɔmihi nɛ e ye lo? Anɛ e kɛ e be kɛ e he wami ma tsu ní wawɛɛ ngɛ e nihe be mi konɛ e ba pee niatsɛ lo? Yunis be nyɛe maa mwɔ yi mi kpɔ ha Timoteo, se e ma nyɛ maa ye bua lɛ kɛ mwɔ yi mi kpɔ nɛ da. Ngɛ mɛni blɔ nɔ? E ma nyɛ maa ya nɔ maa tsɔɔ Timoteo ní konɛ e ná suɔmi kɛ ha Yehowa, nɛ́ e hɛ nɛ sa nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ Yehowa kɛ Yesu pee kɛ ha e weku ɔ. Tsa pi fɔli nɛ a hunomɛ loo a yihi sɔmɔ we Yehowa a pɛ nɛ a kɛ nyagbahi kpeɔ ke a ngɛ a bimɛ tsɔsee konɛ a suɔ Yehowa. Ke fɔli ɔmɛ tsuo ngɛ Yehowa sɔmɔe po, e he ma nyɛ maa wa kaa a maa ye bua a bimɛ nɛ a sɔmɔ Yehowa. Mɛni nɛ fɔli ma yɛ maa kase ngɛ Yunis nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ mi?

8. Ke bitsɛ ko nɛ e ji Odasefo no ngɛ e bimɛ ní tsɔɔe ɔ, mɛni blɔ nɔ binyɛ ɔ ma nyɛ maa ye bua?

8 O kɛ o bimɛ nɛ kase Baiblo ɔ. Nyɛmimɛ yihi, ke nyɛ hunomɛ ngɛ anɔkuale ɔ mi ɔ, Yehowa suɔ nɛ nyɛɛ ye bua mɛ kɛ tsɔɔ nyɛ bimɛ ɔmɛ e he ní. Blɔ kake nɛ nyɛ ma nyɛ maa gu nɔ kɛ pee jã ji kaa nyɛ ma fĩ Weku Mawu Jami blɔ nya tomi ɔ se be fɛɛ be. Nyɛ de ní kpakpahi kɛ kɔ Weku Mawu Jami ɔ he, nɛ nyɛɛ hyɛ níhi nɛ nyɛ ma nyɛ maa pee konɛ Weku Mawu Jami ɔ nɛ pee bua jɔmi. Eko ɔ, nyɛ ma nyɛ maa ye bua nyɛ huno ɔmɛ kɛ to Baiblo kasemi ní peemi ko he blɔ nya. Jehanɛ hu ɔ, ke nyɛ bimɛ ɔmɛ a ti nɔ ko wa kɛ su he nɛ nyɛɛ kɛ lɛ ma nyɛ maa kase Ná Bua Jɔmi Kɛ Ya Neneene! womi ɔ, nyɛ ma nyɛ maa piɛɛ nyɛ huno ɔmɛ a he konɛ nyɛɛ kɛ nyɛ bi ɔ nɛ kase.

9. Jije binyɛmɛ nɛ a hunomɛ sɔmɔ we Yehowa a ma nyɛ ma ná yemi kɛ buami kɛ je?

9 Ke binyɛ ko ji fɔlɔ kake loo e huno be asafo ɔ mi ɔ, e sa nɛ e kɛ e bimɛ nɛ kase Baiblo ɔ. Ke jã ji bɔ nɛ níhi ngɛ nɔ yae ngɛ o blɔ fa mi ɔ, koo hao tsɔ. Yehowa maa ye bua mo. Ngɔɔ ní tsɔɔmi ga dadehi nɛ Yehowa kɛ ha wɔ kɛ gu e we asafo ɔ nɔ ɔ kɛ tsɔɔ o bimɛ ní. O ma nyɛ ma bi fɔli nɛ a ngɛ níhi a si kpami ɔ blɔ nɔ nɛ a gu nɛ a kɛ ga dade nɛ ɔmɛ tsu ní ngɛ a weku Mawu jami mi. c (Abɛ 11:14) O ma nyɛ maa sɔle ha Yehowa nɛ e ye bua mo konɛ o ngɔ sane bimihi nɛ ma ha nɛ o le bɔ nɛ o bimɛ susuɔ níhi a he kɛ bɔ nɛ a nuɔ níhi a he ha a kɛ tsu ní. (Abɛ 20:5) Sane bimi kpiti ko kaa ‘Mɛni ji nyagba nɛ he wa nɛ o kɛ kpe ngɛ sukuu?’ ma nyɛ ma ha nɛ o kɛ o bi ɔ nɛ sɛɛ ní saminya.

10. Mɛni blɔ kpa nɔ o ma nyɛ maa gu kɛ ye bua o bimɛ nɛ a kase Yehowa he ní?

10 Hla blɔ slɔɔtohi nɛ o maa gu nɔ kɛ tsɔɔ o bimɛ Yehowa he ní. Moo tu Yehowa kɛ ní kpakpahi fuu nɛ e pee ha mo ɔ he munyu. (5 Mose 6:6, 7; Yes. 63:7) Enɛ ɔ peemi he hia wawɛɛ, titli ɔ, ke tsa pi be fɛɛ be nɛ o nyɛɔ nɛ o kɛ o bimɛ kaseɔ ní ngɛ we mi. Christine nɛ wa wo e ta kɛ sɛ hlami ɔ de ke: “Be kakaaka komɛ pɛ nɛ i náa nɛ i kɛ tuɔ Yehowa he munyu, enɛ ɔ heɔ, ke i ná he blɔ saisaa ko ɔ, wa sɛɛɔ ní. Wa nyɛɛɔ kɛ ya slaa si ngɛ he komɛ, loo wa sɛɔ lɛ mi kɛ ya slaa si ngɛ pa nɔ nɛ wa sɛɛɔ Yehowa nibɔ níhi nɛ a ngɛ nyakpɛ ɔ kɛ ní kpahi fuu a he ní. Ke ye bi ɔmɛ wa bɔ nɛ sa a, i woɔ mɛ he wami kaa a kase Baiblo ɔ ngɛ mɛ nitsɛmɛ a dɛ he.” Jehanɛ hu ɔ, moo tu Yehowa asafo ɔ kɛ nyɛmimɛ nyumuhi kɛ yihi a he munyu kpakpa. Koo tu nikɔtɔma amɛ a he munyu nyanyaanya. Nɔ́ nɛ o ma de kɛ kɔ nikɔtɔma amɛ a he ɔ lɛ maa tsɔɔ kaa ke o bimɛ ɔmɛ kɛ nyagba ngɛ kpee ɔ, a ma ya bi yemi kɛ buami kɛ je nikɔtɔma amɛ a ngɔ aloo a be yae.

11. Ngɛ Yakobo 3:18 ɔ nya a, mɛni he je nɛ e he hia kaa o ma ha nɛ tue mi jɔmi nɛ hi o we ɔ mi?

11 Ha nɛ tue mi jɔmi nɛ hi o we ɔ mi. Mo je suɔmi kpo kɛ tsɔɔ o huno ɔ kɛ o bimɛ ɔmɛ be fɛɛ be. O kɛ o huno ɔ nɛ tu munyu ngɛ mi mi jɔmi kɛ bumi mi, nɛ o tsɔse o bimɛ ɔmɛ nɛ mɛ hu a pee jã. Ke o peeɔ jã a, e he be wae ha o bimɛ ɔmɛ kaa a maa kase Yehowa he ní. (Kane Yakobo 3:18.) Mo susu Jozsef nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ he nɛ o hyɛ. E ngɛ sɔmɔe kaa blɔ gbalɔ klɛdɛɛ ngɛ Romania. Benɛ e ngɛ wae ɔ, e papaa ha nɛ e he wa ha e kɛ e mami kɛ e nyɛmi ɔmɛ kaa a ma sɔmɔ Yehowa. Jozsef de ke: “Wa yayo bɔ mɔde kaa e maa pee níhi nɛ ma ha nɛ tue mi jɔmi nɛ hi we ɔ mi. Ke ye papaa mi mi fu ɔ, ye mami jeɔ mi mi jɔmi kpo. Ke e na kaa e he wa wɔ kaa wa ma je bumi kpo kɛ tsɔɔ wa papaa nɛ waa bu lɛ tue ɔ, e kɛ wɔ susuɔ Efeso Bi 6:1-3 ɔ he. Lɔ ɔ se ɔ, e deɔ wɔ su kpakpahi nɛ wa papaa ngɛ, nɛ e yeɔ bua wɔ konɛ waa le nɔ́ he je nɛ e sa nɛ wa ná bumi kɛ ha wa papaa. E yeɔ bua nɛ tue mi jɔmi hiɔ weku ɔ mi.”

TSƆƆ O BIMƐ NÍ KƐ GU O NÍ PEEPEE

12. Ngɛ 2 Timoteo 1:5 ɔ nya a, mɛni blɔ nɔ nɛ Yunis nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ ná Timoteo nɔ he wami?

12 Kane 2 Timoteo 1:5. Yunis pee nɔ hyɛmi nɔ́ kpakpa kɛ ha Timoteo. Eko ɔ, e tsɔɔ lɛ kaa waa kɛ wa ní peepee lɛ tsɔɔ kaa wa ngɛ hemi kɛ yemi. (Yak. 2:26) Atsinyɛ jemi ko be he kaa Timoteo yɔse kaa suɔmi nɛ mi kuɔ nɛ e yayo ngɛ kɛ Yehowa a ná e ní peepee nɔ he wami. Ngɛ anɔkuale mi ɔ, Timoteo na kaa Yehowa sɔmɔmi ha nɛ e yayo ngɛ bua jɔmi. Mɛni blɔ nɔ Yunis nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ ná Timoteo nɔ he wami? Bɔfo Paulo tsɔɔ kaa Timoteo ngɛ hemi kɛ yemi nɛ mi wa kaa e yayo. Pi yaka gu nɛ Timoteo hemi kɛ yemi mi wa. Timoteo na e yayo nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, nɛ lɔ ɔ wo lɛ he wami nɛ e kase lɛ. Jã kɛ̃ nɛ mwɔnɛ ɔ hu ɔ, binyɛmɛ fuu ye bua a weku ɔmɛ nɛ a ngɛ Yehowa sɔmɔe “nɛ munyu tumi be mi.” (1 Pet. 3:1, 2) Mo hu o ma nyɛ maa pee jã. Ngɛ mɛni blɔ nɔ?

13. Mɛni he je nɛ e sa nɛ binyɛ ko nɛ ha nɛ huɛ bɔmi nɛ ngɛ e kɛ Yehowa a kpɛti ɔ nɛ pee oti ngɛ e si himi mi?

13 Ha nɛ huɛ bɔmi nɛ ngɛ o kɛ Yehowa nyɛ kpɛti ɔ nɛ pee oti ngɛ o si himi mi. (5 Mose 6:5, 6) E ngɛ heii kaa mo hu o kɛ níhi fuu sãa afɔle kaa bɔ nɛ binyɛmɛ fuu peeɔ ɔ. O kɛ o be, sika, mahe nɛ o maa hwɔ kɛ ní kpahi sãa afɔle konɛ o nyɛ nɛ o tsu o bimɛ a he lo nya hiami níhi a he ní ha mɛ. Se e sɛ nɛ ní nɛ ɔmɛ nɛ ngɔ o be tsuo nɛ lɔ ɔ nɛ ha nɛ huɛ bɔmi nɛ ngɛ o kɛ Yehowa nyɛ kpɛti ɔ mi nɛ gbɔjɔ. Moo to be nɛ o kɛ sɔle, nɛ o kɛ kase Baiblo ɔ ngɛ o dɛ he, nɛ o kase níhi nɛ wa ma susu he ngɛ asafo mi kpe sisi ɔ. Ke o pee jã a, huɛ bɔmi nɛ ngɛ o kɛ Yehowa nyɛ kpɛti ɔ mi maa wa, nɛ o weku ɔ kɛ ni kpahi maa kase o nɔ hyɛmi nɔ́ kpakpa a.

14-15. Mɛni o kase ngɛ Leanne, Maria, kɛ João a nɔ hyɛmi ní ɔmɛ a mi?

14 Binyɛmɛ komɛ pee nɔ hyɛmi nɔ́ kpakpa nɛ lɔ ɔ ha nɛ a bimɛ ná suɔmi kɛ ha Yehowa nɛ a ná e mi hemi kɛ yemi. Mo susu a nɔ hyɛmi ní ɔmɛ ekomɛ a he nɛ o hyɛ. Christine biyo Leanne de ke: “Ke wa papaa ngɛ we mi ɔ, wa nyɛ we nɛ waa kase Baiblo ɔ. Se wa mami yaa asafo mi kpe be fɛɛ be. E ngɛ mi kaa wa li Baiblo ɔ mi níhi fuu mohu lɛɛ, se e ní peepee ha nɛ wa hemi kɛ yemi mi wa. Wa le kaa Yehowa Odasefohi ji nihi nɛ a tsɔɔ anɔkuale ɔ loko wa bɔni asafo mi kpehi yami.”

15 Nyɛmiyo ko nɛ a tsɛɛ lɛ ke Maria tsɔɔ kaa be komɛ ɔ, ke a ya asafo mi kpe ɔ, e papaa gblaa a tue. E de ke: “Ye yayo ji yo ko nɛ e ngɛ kã wawɛɛ. Benɛ i ji jokuɛ ɔ, be komɛ ɔ, i yeɔ gbeye kaa ma pee ní komɛ ngɛ nɔ́ nɛ nihi ma de ɔ he je. Se benɛ i na bɔ nɛ ye yayo peeɔ kã ha, kɛ bɔ nɛ e kɛ Yehowa yeɔ kekle blɔ he ngɛ e si himi mi ɔ, e ye bua mi nɛ i yi adesa hɛ mi gbeye hu.” João nɛ e papaa ngmɛ́ blɔ nɛ a sɛɛɔ Yehowa aloo Baiblo ɔ he ní ngɛ we mi ɔ de ke: “Ye yayo bɔ mɔde kaa e maa pee nɔ́ fɛɛ nɔ́ kɛ sa ye papaa hɛ mi. Se e ha we nɛ nɔ́ ko nɛ puɛ suɔmi nɛ e ngɛ kɛ ha Yehowa. Enɛ ɔ ji nɔ́ nɛ ye bua mi wawɛɛ.”

16. Kɛ binyɛ ko nɔ hyɛmi nɔ́ kpakpa ma nyɛ ma ná ni kpahi a nɔ he wami ha kɛɛ?

16 Binyɛmɛ, nyɛ kai kaa nyɛ nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ náa ni kpahi a nɔ he wami. Ngɛ mɛni blɔ nɔ? Mo susu bɔ nɛ Yunis nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ na bɔfo Paulo nɔ he wami ha. E yɔse hemi kɛ yemi nɛ osato be mi nɛ Timoteo je kpo nɛ ‘kekleekle ɔ, e hi Yunis mi ɔ.’ (2 Tim. 1:5) Mɛni be ji kekleekle be nɛ Paulo yɔse hemi kɛ yemi nɛ Yunis ngɛ ɔ? E ma nyɛ maa pee kaa Paulo kɛ Lɔis kɛ Yunis kpe ngɛ Listra ngɛ e kekle ma se sane kpakpa fiɛɛmi ní tsumi ɔ mi, nɛ eko ɔ, e ye bua mɛ nɛ a ba pee Kristofohi. (Níts. 14:4-18) Mo susu he nɛ o hyɛ. Ngɛ jeha 15 se benɛ Paulo ngma sɛ womi kɛ ya ha Timoteo ɔ, loloolo ɔ, e kai hemi kɛ yemi nɛ Yunis je kpo ɔ, nɛ e tsɔɔ kaa ni kpahi ma nyɛ maa kase e nɔ hyɛmi nɔ́ kpakpa a! Ngɛ anɔkuale mi ɔ, e nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ wo bɔfo Paulo kɛ eko ɔ, Kristofohi kpahi fuu nɛ a hi si ngɛ jamɛ a be ɔ mi ɔ he wami. Ke o ji fɔlɔ kake nɛ o ngɛ o bimɛ tsɔsee loo o ji fɔlɔ nɛ o huno loo o yo sɔmɔ we Yehowa a, mo ná nɔ mi mami kaa o nɔ hyɛmi nɔ́ kpakpa a woɔ nihi nɛ a bɔle mo ɔ he wami.

E heɔ be loko o ma nyɛ maa ye bua o bi nɛ e suɔ Yehowa. O kɔni mi nɛ ko jɔ̃! (Hyɛ kuku 17)

17. Ke o bimɛ sume nɛ a ma sɔmɔ Yehowa ngɛ o mɔde bɔmi tsuo se ɔ, mɛni o ma nyɛ maa pee?

17 Ke e ba lɛ kaa o bi ɔ kplɛɛ we tsɔsemi nɛ o kɛ ngɛ lɛ hae ɔ nɔ hu nɛɛ? Mo kai kaa bi tsɔsemi heɔ be. Kaa bɔ nɛ wa na ngɛ foni ɔ mi ɔ, ke wa du wu ko ɔ, e suu be nɛ wa haoɔ kaa eko ɔ, e be wae nɛ́ e maa wo yiblii. E ngɛ mi kaa wa be nyɛe ma ha nɛ tso ko nɛ wo yiblii lɛɛ, se wa yaa nɔ nɛ wa pueɔ nɔ nyu konɛ e nyɛ nɛ e wa. (Maak. 4:26-29) Jã kɛ̃ nɛ ke o ji binyɛ ɔ, be komɛ ɔ, o ma nyɛ ma bi o he ke ji o nyɛ nɛ o ngɛ o bi ɔ ye buae konɛ e ná suɔmi ha Yehowa. O be nyɛe ma kudɔ yi mi kpɔhi nɛ o bimɛ ɔmɛ maa mwɔ. Se ke o ya nɔ nɛ o pee nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ o ma nyɛ kɛ tsɔse mɛ ɔ, lɛɛ o ngɛ mɛ ye buae konɛ a suɔ Yehowa.​—Abɛ 22:6.

NGƆƆ O HƐ KƐ FƆ YEHOWA YEMI KƐ BUAMI NƆ

18. Mɛni blɔ nɔ Yehowa maa gu kɛ ye bua o bimɛ konɛ huɛ bɔmi kpakpa nɛ hi a kɛ lɛ a kpɛti?

18 Kɛ je blema a, Yehowa ye bua nihewi kɛ yihewi fuu nɛ a ba pee e huɛmɛ. (La 22:9, 10) Yehowa ma nyɛ maa ye bua o bimɛ ɔmɛ hulɔ konɛ huɛ bɔmi kpakpa nɛ hi a kɛ lɛ a kpɛti ke a suɔ nɛ a maa pee jã. (1 Kor. 3:6, 7) Ke o bimɛ ɔmɛ sume nɛ a kɛ a tsui tsuo nɛ sɔmɔ Yehowa po ɔ, e maa ya nɔ ma je suɔmi kpo kɛ tsɔɔ mɛ. (La 11:4) Ke a pee nɔ́ ko nɛ tsɔɔ kaa a ngɛ “su kpakpa” a, e pee klaalo kaa e maa ye bua mɛ nɛ a ba pee e huɛmɛ. (Níts. 13:48; 2 Kron. 16:9) E ma nyɛ maa ye bua mo konɛ o tu munyu nɛ sa ngɛ be nɛ sa mi loo ngɛ be nɛ e sa nɛ o bimɛ ɔmɛ nɛ a nu jamɛ a munyu ɔ mi. (Abɛ 15:23) Aloo eko ɔ, e ma ha nɛ nyɛminyumu ko loo nyɛmiyo ko nɛ ngɛ asafo ɔ mi ɔ nɛ e ná a he bua jɔmi nɛ e ye bua mɛ. Ke a wa po ɔ, Yehowa ma nyɛ maa ya nɔ ma kai mɛ nɔ́ ko nɛ o tsɔɔ mɛ be ko nɛ be ɔ. (Yoh. 14:26) Ke o ya nɔ nɛ o kɛ o munyu tumi kɛ o ní peepee tsɔse o bimɛ ɔ, Yehowa maa jɔɔ mo.

19. Mɛni he je o ma nyɛ ma ná nɔ mi mami kaa Yehowa maa jɔɔ mo?

19 Suɔmi nɛ Yehowa ngɛ kɛ ha mo ɔ da we si ngɛ yi mi kpɔhi nɛ o bimɛ maa mwɔ ɔ nɔ. Yehowa suɔ mo akɛnɛ mo hu o suɔ lɛ ɔ he je. Ke o ji fɔlɔ kake ɔ, Yehowa wo si kaa e maa pee Tsɛ kɛ ha o bimɛ ɔmɛ nɛ e maa bu o he. (La 68:5) Ke o bimɛ ma sɔmɔ Yehowa jio, a be lɛ sɔmɔe jio, o be nyɛe ma kudɔ jamɛ a yi mi kpɔ mwɔmi ɔ. Se ke o ya nɔ nɛ o ngɔ o hɛ kɛ fɔ Yehowa nɔ nɛ o pee nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ o ma nyɛ ɔ, Yehowa maa jɔɔ mo.

LA 134 Mawu Ngɔ Bimɛ Kɛ Wo Fɔli A Dɛ

a Ngɛ ní kasemi nɛ ɔ mi ɔ, wa maa kase bɔ nɛ binyɛmɛ nɛ a ji Kristofohi ma ná Timoteo yayo Yunis nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ kpakpa a he se ha, kɛ bɔ nɛ a maa ye bua a bimɛ nɛ a le Yehowa, nɛ a suɔ lɛ.

b A tsake biɛ ɔmɛ ekomɛ.

c Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, hyɛ ní kasemi 50 nɛ ngɛ Ná Bua Jɔmi Kɛ Ya Neneene! womi ɔ mi, kɛ munyu nɛ ji “Ideas for Family Worship and Personal Study,” nɛ je kpo ngɛ August 15, 2011 Blɛfo gbi Hwɔɔmi Mɔ ɔ, bf. 6-7 ɔ.