Yi enu ci yí le mɛ ji

Yi yi mɛnyɔwo tɔxu

Enyɔbiɔse ciwo yí so yi hlɛntɔwo gbɔ

Enyɔbiɔse ciwo yí so yi hlɛntɔwo gbɔ

Nɔ Kristotɔ ɖe gbe ashiɛ gan yí denyi hashi ewa o yí trɔ yí ɖe mɛbu ɖe, lé hamɛ lɔ akpɔ alɔlele ŋkɔtɔ koɖo yoyutɔ lɔ doɔ?

Le nɔnɔmɛ ŋtɔ́ mɛɔ, nɔ ŋsu lɔ trɔ ɖe nyɔnu buɔ, hamɛ lɔ akpɔ alɔlele ŋkɔtɔ mɔ yikpa do nɔ yí akpɔ alɔlele yoyutɔ lɔ mɔ yi sɔgbe. Nɔ mìamɔŋje enu ci yí taɖo mìnu ahan mɛɔ, mìakpɔ enyɔ ci Yesu nu so nɔnɔgbegbe koɖo woagbetrɔ aɖe mɛbu nu.

Le Matie 19:9 mɛɔ, Yesu nu enu kuɖeka kpaŋ ci yí atɛnŋ ana woagbe nɔnɔ. Énu mɔ: “Amɛ ci yí a tashi ashiɛ le asumawamawa ŋci ɔ, amɛ hunnɔtɔ lɔ eyɛ yí wa mateli [alo hashi].” Mìkpla le Yesu nyɔwo mɛ mɔ (1) asuwawa yí Bibla nu mɔ yiɖekɛ yí ana woagbe nɔnɔ koɖo (2) nɔ nyɔnu ɖe dewa asu o yí asuɔ gbi yí ɖe mɛbuɔ, ŋsu lɔ wa hashi. *

Vɔ nu Yesu nukɔ mɔ nɔ ŋsu ɖe wa hashi yí gbe ashiɛɔ, Bibla ɖe mɔ ni yí atrɔ aɖe nyɔnu bua? Denyi duudan yí anyi ahan o. Nɔ ŋsu ɖe wa hashiɔ, ashiɛ atɛnŋ asɔ gbeta mɔ yeasɔ ki alo yedasɔ ki o. Vɔ nɔ égbe mɔ yedasɔ ki o yí wogbe nɔnɔ le ese ŋkɔɔ, wo koɖo ve lɔ vo yí aɖe mɛbu.

Etɛnŋ jɔ mɔ nyɔnu lɔ aji mɔ yeasɔ ke ye suye keŋ akpɔtɔ anɔ gbɔ. Vɔ nɔ ŋsu ci yí wa hashi lɔ gbe mɔ ye shiye ŋgbesɔ ke ye o keŋ yi vayi gbi le ese ŋkɔ ɖe? Sɔ koɖo Bibla sewoɔ, ŋsu lɔ devo yí atrɔ ɖe nyɔnu bu o, ɖo nyɔnu lɔ le gbesɔsɔ asɔ ki nɔ woakpɔtɔ anɔ ju. Vɔ nɔ émɔ oo, yí vayi lé alɔ koɖo nyɔnu bu nyaoɔ, égbewa hashi ke. Ecɛ ana woagbeɖo kojo ni le hamɛ lɔ mɛ.—1 Kor. 5:1, 2; 6:9, 10.

Nɔ ŋsu lɔ devo yí atrɔ alé alɔ koɖo mɛbu shigbe lé Enuŋwlɛŋwlɛ lɔwo nui do nɛ, gan yí ewɛ ɖe, lé hamɛ lɔ akpɔ alɔlele ŋkɔtɔ koɖo yoyutɔ ci evawa yɛ doɔ? Sɔgbe koɖo Bibla ɖe, woakpɔtɔ akpɔkɔ yɛ koɖo nyɔnu ŋkɔtɔ lɔ mɔ wokpɔtɔ nyi asu koɖo ashia? Ci evanyi ahan ɖe, nyɔnu ŋkɔtɔ lɔ atɛnŋ agbesɔ gbeta mɔ yeasɔ ke ye suye alo yeagbia? Hamɛ lɔ atɛnŋ amɔ alɔlele yoyu ci ŋsu lɔ wa nyi hashiwawaa?

Sasaɔ, nɔ nyɔnu ŋkɔtɔ lɔ kpɔtɔ le agbe, deɖe ŋsu bu o yí devayi dɔn koɖo mɛbu ɖeɔ, hamɛ lɔ kpɔnɔ alɔlele yoyu lɔ mɔ yɛnyi hashiwawa. Vɔ hwenu Yesu xokɔ nuxu so nɔnɔgbegbe koɖo woatrɔ aɖe mɛbu nuɔ, dexo nuxu so nyɔnu ci nu woje agɔ do o. Éɖe mɛ mɔ nɔ nyɔnu lɔ dewa hashi o gan yí ŋsu lɔ gbi yí vayi ɖe nyɔnu buɔ, ŋsu lɔ yí wa hashi. Le lɛɔ, nyɔnu lɔ ci ŋsu lɔ gbe yí vayi ɖe mɛbu yí Yesu yɔkɔ mɔ hashiwawa. Hashiwawa ŋtɔ́ yí na alɔlele ŋkɔtɔ kpa.

“Amɛ ci yí a tashi ashiɛ le asumawamawa ŋci ɔ, amɛ hunnɔtɔ lɔ eyɛ yí wa mateli [alo hashi].”—Mt. 19:9

Nɔ ŋsu lɔ gbe ashiɛ yí vayi ɖe nyɔnu buɔ, emɔ degbehun nɔ nyɔnu ŋkɔtɔ lɔ yí amɔ yeasɔ ki alo yedasɔ ki o. Eyi taɖo gbeta sɛnŋsɛnŋ ŋtɔ́ sɔsɔ mɔ yeasɔ ki alo yedasɔ ki o so le kɔ ni. Sɔ kpe niɔ, nɔ nyɔnu lɔ ku, alo ɖe mɛbu alo wa gbɔdɔndɔn masɔkoɖosenu ɖeɔ, datrɔ ŋɖe le lé hamɛ lɔ akpɔ alɔlele yoyu ci ŋsu lɔ wa nu o. *

Le kpɔwɛ ci mìna vayi mɛɔ, ŋsu lɔ wa hashi eyi taɖo wogbe nɔnɔ. Ecɛyɛ mìasɔɛ mɔ, ŋsu lɔ dewa hashi o gan yí gbe ashiɛ keŋ yí yi ɖe mɛbu. Alo ŋsu lɔ dewa hashi gbɔxwe wogbe nɔnɔ o; vɔ le ŋkɔ mɛɔ, évawa hashi yí ci nyɔnu lɔ le gbesɔsɔ mɔ yeasɔ ki can ɔ, égbe yí yi lé alɔ koɖo mɛbu. Lé hamɛ lɔ akpɔ alɔlele yoyu lɔ do le nɔnɔmɛ amɛve ŋtɔ́wo mɛɔ? Nɔnɔgbegbe koɖo alɔlele yoyu lɔ nyi hashiwawa ci yí ɖo te alɔlele ŋkɔtɔ. Alɔlele yoyu lɔ sɔgbe le ese ŋkɔ. Jutakpɔxɔ 15 novembre 1979 Ŋlɛshigbe mɛ tɔ nu le kpashi 32 yitɔ mɔ: “Ci ŋsu lɔ lé alɔ koɖo mɛbuɔ, datɛnŋ agbeɖo te yi yí agbetrɔ gbɔ va ashiɛ xoxui lɔ gbɔ o. Ðo ci egbe nyɔnu lɔ yí wa hashi yí trɔ yi ɖe nyɔnu buɔ, alɔlele ŋkɔtɔ lɔ kpa.”

Gɔnmɛsese yoyu cɛ dedasɛ mɔ alɔlele degbenyi enukɔkɔɛ o alo mɔ mìasɔ ŋkuvi vlɛkɛsɛ asɔ kpɔ hashiwawa o. Nɔ nyɔnu ɖe dewa hashi o gan yí asuɔ gbi yí vayi ɖe nyɔnu bu ci Enuŋwlɛŋwlɛ lɔwo deɖe mɔ ni can ɔ, hamɛmɛshinshinwo ɖo aɖo kojo nɔ ŋsu lɔ, ɖo éwa hashi. (Nɔ nyɔnu ci ŋsu lɔ vayi ɖe nyi Kristotɔɔ, hamɛmɛshinshinwo aɖo kojo ni, ɖo yɛ can wa hashi.) Ci wodagbekpɔ alɔlele yoyu lɔ mɔ yɛnyi hashiwawa lɔlele can ɔ, wodatɛnŋ ana edɔ vevi ɖe ŋsu ŋtɔ́ le hamɛ lɔ mɛ o, keke awa exwe sugbɔ. Gbesɔ kpe niɔ, nɔ enu ci ewa lɔ kpɔtɔ vekɔ amowo nu alo amowo degbebuikɔɔ, wodatɛnŋ ani edɔ veviwo awa le hamɛ lɔ mɛ o. Gbɔxwe woavana edɔ ɖe yi awaɔ, hamɛmɛshinshinwo ɖo abu tamɛ kpɔ so lé enuwo vale do nɔ nyɔnu ci egbe lɔ koɖo eviɛ ciwo egbe ɖɛ nu.—Mal. 2:14-16.

Ci mìkpɔ alɔzu ciwo yí tonɔ so nɔnɔgbegbe koɖo atrɔ ayi alé alɔ koɖo mɛbu ci yí desɔ koɖo Biblaɔ, Kristotɔwo ɖo anya ŋɖɛ keŋ akpɔnɔ alɔlele mɔ yɛnyi enukɔkɔɛ shigbe lé Yehowa kpɔɛni do nɛ.—Ŋun. 5:4, 5; Ebre. 13:4.

^ par. 2 Nɔ mìanɔ kleŋ ɔ, mìasɔ ŋsu mɔ eyi wa hashi yí asɔ nyɔnu lɔ mɔ eyɛ yí dewa ŋɖe o. Vɔ shigbe lé Maki 10:11, 12 dasɛ yi nɛɔ, Yesu na yi mɛ kɔ gbawlɛ mɔ enyɔ lɔ kan ŋsuwo koɖo nyɔnuwo pleŋ.

^ par. 1 Ecɛ trɔ lé mìkpɔnɔ alɔlele ŋtɔ́ hanwo do sa. Sasa mìbuini mɔ nɔ nyɔnu lɔ ku alo ɖe mɛbu alo wa gbɔdɔndɔn masɔkoɖosenu ɖe gbɔxwe alɔlele yoyu ci ŋsu lɔ wa dagbenyi hashiwawa o.