Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

NIKASEMƆ 44

Tse Ohe Okase Nyɔŋmɔ Wiemɔ Lɛ Jogbaŋŋ

Tse Ohe Okase Nyɔŋmɔ Wiemɔ Lɛ Jogbaŋŋ

‘Nyɛnua nɔ ni ji anɔkwale lɛ lɛɛmɔ, kɛ ekɛlɛ, kɛ enɔkwɔlɛ, kɛ emlikwɔlɛ lɛ shishi jogbaŋŋ kɛmɔa shi.’—EFE. 3:18.

LALA 95 La Lɛ Yaa Nɔ Ekpɛɔ

NƆ NI ABAASUSU HE a

1-2. Mɛni ji gbɛ ni hi fe fɛɛ ni wɔbaanyɛ wɔtsɔ nɔ wɔkase Biblia lɛ? Okɛ nɔkwɛmɔnɔ ko atsɔɔ mli.

 ŊƆƆ lɛ akɛ ootao ohé shĩa. Mɛni obaasumɔ ni ona dani ohé shĩa lɛ? Ani obaasumɔ ni ona shĩa lɛ he mfoniri kɛkɛ ni odamɔ no nɔ okpɛ oyiŋ akɛ obaahé? Dabi. Ekã shi faŋŋ akɛ, obaasumɔ ni okɛ ohiŋmɛi ana shĩa lɛ, obote tsũi lɛ fɛɛ amli ni ona bɔ ni amɛmli dara amɛhã, ni okwɛ shĩa lɛ he nɔ fɛɛ nɔ jogbaŋŋ. Ekolɛ obaasumɔ ni ona woji ni tsɔɔ bɔ ni ama shĩa lɛ ahã lɛ po. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, obaasumɔ ni ona shĩa lɛ he nɔ fɛɛ nɔ dani okpɛ oyiŋ akɛ obaahé.

2 Obaanyɛ ofee nɔ ko ni tamɔ nakai nɔŋŋ kɛ́ ookase Biblia lɛ. Biblia he nilelɔ ko kɛ sane ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ to “tsũ ko ni kwɔ ni da waa, ni atsa shi kɛtee shikpɔŋ waa dani ama” lɛ he. No hewɔ lɛ, te obaafee tɛŋŋ ole nɔ fɛɛ nɔ ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ jogbaŋŋ? Kɛ́ okane lɛ hiɛaŋhiɛaŋ kɛkɛ lɛ, ekolɛ nɔ ni obaale pɛ ji, “Nyɔŋmɔ wiemɔi krɔŋkrɔŋi lɛ amli shishijee nibii lɛ.” (Heb. 5:12) Moŋ lɛ, botemɔ mli, tamɔ bɔ ni obaabote shĩa ko ni ootao ohé lɛ mli lɛ, ni ona nibii fɛɛ ni yɔɔ mli lɛ jogbaŋŋ. Gbɛ ni hi fe fɛɛ ni wɔbaanyɛ wɔtsɔ nɔ wɔfee enɛ ji, kɛ́ wɔkane nɔ ko yɛ Biblia lɛ fã ko lɛ, esa akɛ wɔkwɛ tsakpaa ni yɔɔ no kɛ nibii krokomɛi ni awie yɛ Biblia lɛ mli lɛ ateŋ. Agbɛnɛ hu, esa akɛ wɔbɔ mɔdɛŋ wɔnu nibii ni wɔheɔ wɔyeɔ lɛ ashishi kɛ nɔ hewɔ ni wɔheɔ nakai nibii lɛ wɔyeɔ lɛ.

3. Mɛni bɔfo Paulo wo enyɛmimɛi Kristofoi lɛ hewalɛ ni amɛfee? Ni mɛni hewɔ? (Efesobii 3:​14-19)

3 Nɔ ni baaye abua wɔ ni wɔnu Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ shishi jogbaŋŋ ji, ni wɔbaakase Biblia mli anɔkwalei ni mli kwɔlɔ lɛ. Bɔfo Paulo wo enyɛmimɛi Kristofoi lɛ hewalɛ ni amɛkase Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ jogbaŋŋ koni ‘amɛnu anɔkwale lɛ lɛɛmɔ,ekɛlɛ,enɔkwɔlɛ,emlikwɔlɛ lɛ shishi jogbaŋŋ kɛmɔ shi.’ Kɛ́ amɛfee nakai lɛ, ‘amɛshishifãi baamɔmɔ shi, ni amɛbaamamɔ shi shiŋŋ’ yɛ hemɔkɛyeli lɛ mli. (Kanemɔ Efesobii 3:​14-19.) Esa akɛ wɔ hu wɔfee nakai nɔŋŋ. No hewɔ lɛ, nyɛhãa wɔkwɛa bɔ ni wɔbaafee wɔkase Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ jogbaŋŋ koni wɔnu nibii ni yɔɔ mli lɛ ashishi jogbaŋŋ kɛmɔ shi.

KASEMƆ BIBLIA MLI ANƆKWALEI NI MLI KWƆLƆ LƐ

4. Mɛni wɔbaanyɛ wɔfee ni baahã wɔle Yehowa jogbaŋŋ? Okɛ enɛ he nɔkwɛmɔnɔ ahã.

4 Akɛ Kristofoi lɛ, jeee Biblia mli shishijee nibii lɛ pɛ wɔsumɔɔ ni wɔle. Shi moŋ, wɔmiisumɔ ni wɔkase “Nyɔŋmɔ nibii ni mli kwɔlɔ lɛ” hu, ni mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ baanyɛ aye abua wɔ ni wɔfee nakai. (1 Kor. 2:​9, 10) No hewɔ lɛ, obaanyɛ okɛma ohiɛ akɛ obaakase Nyɔŋmɔ nibii ni mli kwɔlɔ lɛ koni no aye abua bo ni ole Yehowa jogbaŋŋ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, obaanyɛ okase bɔ ni ejie suɔmɔ kpo etsɔɔ etsuji ni hi shi yɛ blema lɛ kɛ bɔ ni no tsɔɔ akɛ esumɔɔ bo lɛ he nii. Loo obaanyɛ okase bɔ ni Yehowa bi ni Israelbii lɛ ajá lɛ ahã ni okɛto bɔ ni ebiɔ ni wɔjá lɛ wɔhã ŋmɛnɛ lɛ he. Loo ekolɛ, obaanyɛ okase gbalɛi ni agba yɛ Yesu he kɛ bɔ ni amɛba mli amɛhã be ni eyɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ.

5. Mɛɛ Biblia mli anɔkwale ko obaasumɔ ni okase he nii jogbaŋŋ?

5 Nyɛmimɛi komɛi ni sumɔɔ Biblia lɛ kasemɔ waa lɛ tsɔɔ nibii komɛi ni mli kwɔlɔ ni amɛbaasumɔ ni amɛkase yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli. Nibii ni amɛtsɔɔ lɛ ekomɛi yɛ akrabatsa ni ji, “ Saji Ni Masumɔ Ni Makase Kɛ́ Miifee Aŋkro Nikasemɔ” ni yɔɔ nikasemɔ nɛɛ mli lɛ mli. Obaanyɛ otsɔ Watch Tower Publications Index lɛ loo Niiamlitaomɔ Wolo Kɛhã Yehowa Odasefoi lɛ nɔ okase nibii nɛɛ ekomɛi, ni obaaná miishɛɛ waa. Kɛ́ okase nibii ni mli kwɔlɔ ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ, ohemɔkɛyeli lɛ mli baawa ni “obaale Nyɔŋmɔ.” (Abɛi 2:​4, 5) Agbɛnɛ, hã wɔkwɛ Biblia mli anɔkwalei komɛi ni mli kwɔlɔ ni wɔbaanyɛ wɔkase amɛhe nii jogbaŋŋ.

SUSUMƆ NYƆŊMƆ YIŊTOO LƐ HE JOGBAŊŊ

6. (a) Mɛɛ srɔto yɔɔ gbɛjianɔtoo kɛ yiŋtoo teŋ? (b) Mɛni hewɔ Yehowa yiŋtoo kɛhã adesai kɛ shikpɔŋ lɛ ji ‘naanɔ yiŋtoo’ lɛ? (Efesobii 3:11)

6 Biblia lɛ hãa wɔleɔ akɛ Nyɔŋmɔ yɛ yiŋtoo, ni eyiŋtoo lɛ tsakeee. Hã wɔsusu nɔ hewɔ ni enɛ ji nakai lɛ he wɔkwɛ. Ŋɔɔ lɛ akɛ, ootao ofã gbɛ kɛya he ko. Abaanyɛ akɛɛ akɛ he ni oyaa lɛ ji oyiŋtoo. Shi bɔ ni afee ni oyashɛ jɛmɛ lɛ, ebaabi ni oto gbɛjianɔ. Gbɛjianɔ ni obaato lɛ ji, ni obaahala gbɛ ni obaatsɔ nɔ kɛya he ni otaoɔ oya lɛ. Kɛ́ agbɛnɛ ooya ni nɔ ko ba trukaa yɛ gbɛ lɛ nɔ, tamɔ ekolɛ atsĩ gbɛ lɛ nɛkɛ lɛ, ekolɛ nɔ ni obaafee ji, obaatsake gbɛ ni onyiɛ nɔ lɛ ni oyatsɔ gbɛ kroko nɔ kɛya he ni oyaa lɛ. Nakai pɛpɛɛpɛ Yehowa yɔɔ. Be fɛɛ be ni ebaato yiŋ ko lɛ, etsɔɔ gbɛ fɛɛ gbɛ nɔ etsuɔ nakai yiŋtoo lɛ he nii. No hewɔ lɛ, eyiŋ ni eto lɛ tsakeee, shi gbɛ ni etsɔɔ nɔ etsuɔ he nii lɛ baanyɛ atsake. Dromɔ naa lɛ, Yehowa etsɔ Biblia lɛ nɔ ejie ‘enaanɔ yiŋ ni eto’ lɛ kpo etsɔɔ wɔ fiofio. (Efe. 3:11) Akɛni “Yehowa hãa nɔ fɛɛ nɔ tsuɔ eyiŋtoo he nii” hewɔ lɛ, nɔ ko nɔ ko bɛ ni baanyɛ afite eyiŋtoo. (Abɛi 16:4) Enɛ hewɔ lɛ, eyiŋtoo lɛ hiɔ shi kɛyaa naanɔ. Mɛɛ yiŋ Yehowa eto? Ni mɛɛ tsakemɔi efee koni enyɛ etsu eyiŋtoo lɛ he nii?

7. Be ni Adam kɛ Hawa fee esha lɛ, mɛni Yehowa fee koni enyɛ eshɛ eyiŋtoo lɛ he? (Mateo 25:34)

7 Be ni Yehowa bɔ Adam kɛ Hawa lɛ, ehã amɛle yiŋtoo ni eyɔɔ kɛhã adesai. Ekɛɛ amɛ akɛ ‘amɛfɔ ni amɛyi afa, ni amɛyi shikpɔŋ lɛ nɔ obɔ, ni amɛkwɛ nɔ, ni amɛye bɔɔ nii fɛɛ ni yɔɔ wala mli yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ anɔ.’ (1 Mo. 1:28) Be ni Adam kɛ Hawa tse atua ni amɛhã adesai fɛɛ fee esha lɛ, no fiteee Yehowa yiŋtoo lɛ. Eto gbɛjianɔ kroko koni enyɛ etsu eyiŋtoo lɛ he nii. Be ni atse atua lɛ nɔŋŋ ni ekpɛ eyiŋ akɛ ebaato Maŋtsɛyeli ko shishi yɛ ŋwɛi, ni ebaatsɔ nɔ etsu eyiŋtoo kɛhã adesai kɛ shikpɔŋ lɛ he nii. (Kanemɔ Mateo 25:34.) Yɛ be ni sa mli lɛ, Yehowa tsu e-Bi koome ni esumɔɔ lɛ waa lɛ kɛba shikpɔŋ lɛ nɔ, ni ebatsɔɔ wɔ Maŋtsɛyeli nɛɛ he nii ni ekɛ ewala hã koni ekɛkpɔ̃ wɔ kɛjɛ esha kɛ gbele mli. Be ni atee Yesu shi ni etee ŋwɛi lɛ, awó lɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ nɔ maŋtsɛ. Shi nibii babaoo yɛ lolo ni esa akɛ wɔle yɛ Nyɔŋmɔ yiŋtoo lɛ he.

Feemɔ be ni mɛi ni feɔ Yehowa suɔmɔnaa nii yɛ ŋwɛi kɛ mɛi ni feɔ esuɔmɔnaa nii yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ baafee ekome kɛjá lɛ lɛ he mfoniri okwɛ! (Kwɛmɔ kuku 8)

8. (a) Mɛni ji sane titri ni Biblia lɛ wieɔ he? (b) Tamɔ bɔ ni atsɔɔ mli yɛ Efesobii 1:​8-11 lɛ, mɛni ji Yehowa yiŋtoo titri? (Kwɛmɔ mfoniri ni yɔɔ wolo lɛ hiɛ lɛ.)

8 Sane titri ni Biblia lɛ wieɔ he ji, bɔ ni Yehowa baatsɔ e-Maŋtsɛyeli ni Kristo yeɔ nɔ lɛ nɔ ehã eyiŋtoo kɛhã shikpɔŋ lɛ aba mli ni etse egbɛ́i lɛ he. Yehowa yiŋtoo lɛ tsakeŋ kɔkɔɔkɔ. Ewo shi akɛ ekɔɔɔ he eko nɔ ni baaba lɛ, ebaatsu eyiŋtoo lɛ he nii. (Yes. 46:​10, 11, shn.; Heb. 6:​17, 18) Etsɛŋ, shikpɔŋ lɛ baatsɔ Paradeiso, ni Adam kɛ Hawa bii ni eye emuu ni feɔ nɔ ni ja lɛ ‘baahi nɔ kɛya naanɔ yɛ miishɛɛ mli.’ (Lala 22:26) Shi jeee Nyɔŋmɔ yiŋtoo lɛ fɛɛ nɛ. Eyiŋtoo titri ji, ni ehã mɛi ni feɔ esuɔmɔnaa nii yɛ ŋwɛi kɛ mɛi ni feɔ esuɔmɔnaa nii yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ afee ekome. Kɛkɛ lɛ, amɛ fɛɛ amɛbaaba amɛhe shi ni amɛbo lɛ toi akɛ amɛ-Nɔyelɔ. (Kanemɔ Efesobii 1:​8-11.) Kɛ́ okwɛ gbɛ ni Yehowa tsɔɔ nɔ etsuɔ eyiŋtoo lɛ he nii lɛ, ani no hãaa onaa akpɛ ohe?

SUSUMƆ NIBII NI KÃ OHIƐ NI BAABA LƐ AHE JOGBAŊŊ

9. Biblia lɛ baanyɛ aye abua bo ni ona nibii ni baaba biɛ afii enyiɛ?

9 Susumɔ gbalɛ ni Yehowa gba yɛ Eden abɔɔ lɛ mli ni abɔ he amaniɛ yɛ 1 Mose 3:15 lɛ he okwɛ. b Nakai gbalɛ lɛ wie nibii ni baaba ni baahã Nyɔŋmɔ yiŋtoo lɛ aba mli lɛ ahe, ni kɛjɛ be ni agba lɛ, ehe afii akpei abɔ dani efãi komɛi ba mli. Efã ko ji, shi ni Yehowa wo Abraham akɛ eseshinyo ko baatsɔ Kristo lɛ. (1 Mo. 22:​15-18) Efã kroko hu ji, Yesu nanetsitsi nɔ ni atswa yɛ afi 33 Ŋ.B. lɛ. (Bɔf. 3:​13-15) Shi ebaahe fe afii 1,000 dani enaagbee fã, ni ji Satan yitso nɔ ni abaatswa lɛ, baaba mli. (Kpo. 20:​7-10) Biblia lɛ hãa wɔnaa nibii krokomɛi hu ni baaba be ni nyɛɛ ni kã Satan gbɛjianɔtoo lɛ kɛ Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ teŋ lɛ baa naagbee lɛ.

10. (a) Mɛɛ nibii etsɛŋ ebaaba? (b) Mɛni wɔbaanyɛ wɔfee kɛsaa wɔtsui kɛ wɔjwɛŋmɔ? (Kwɛmɔ shishigbɛ niŋmaa lɛ.)

10 Biblia lɛ egba nibii komɛi ni sa kadimɔ waa ni baaba. Klɛŋklɛŋ lɛ, jeŋmaji lɛ baakɛɛ akɛ, “Toiŋjɔlɛ kɛ shweshweeshwe!” (1 Tes. 5:​2, 3) Kɛkɛ lɛ, jeŋmaji lɛ baatutua amale jamɔ “trukaa,” ni no baafee amanehulu kpeteŋkpele lɛ shishijee. (Kpo. 17:16) No sɛɛ lɛ, ekolɛ, abaana nɔ ko ni yɔɔ gbeyei ni baahã ana akɛ ‘gbɔmɔ Bi lɛ miiba yɛ ŋwɛi atatui lɛ anɔ kɛ hewalɛ kɛ anunyam kpele.’ (Mat. 24:30) Kɛkɛ lɛ, Yesu baakojo adesai ni ebaatse mɛi fɔji lɛ kɛje jalɔi lɛ ahe tamɔ bɔ ni tookwɛlɔ tseɔ gwantɛŋi kɛjeɔ abotiai ahe lɛ. (Mat. 25:​31-33, 46) Shi Satan taŋ shi efolo yɛ nɛkɛ be nɛɛ mli. Akɛni enyɛɔ Nyɔŋmɔ webii lɛ waa hewɔ lɛ, ebaatsirɛ majimaji akuu ko ni Biblia lɛ tsɛɔ lɛ Gog ni jɛ Magog shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ ni etutua amɛ. (Eze. 38:​2, 10, 11) Be ni amanehulu kpeteŋkpele lɛ yaa nɔ lɛ, kɛ́ eshɛ he ko lɛ, abaabua mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ ateŋ mɛi ni eshwɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ anaa ni amɛyafata Yesu kɛ ŋwɛibɔfoi lɛ ahe yɛ ŋwɛi kɛwu Harmagedon ta lɛ. Ta nɛɛ kɛ amanehulu kpeteŋkpele lɛ baaba naagbee. c (Mat. 24:31; Kpo. 16:​14, 16) No sɛɛ lɛ, Kristo Afii Akpe Nɔyeli lɛ baaje shishi.—Kpo. 20:6.

Kɛ́ okwɛ lɛ, te okɛ Yehowa teŋ naanyobɔɔ lɛ baafee ahã tɛŋŋ kɛ́ okase ehe nii afii akpekpe toi akpei abɔ? (Kwɛmɔ kuku 11)

11. Mɛni hewɔ obaasumɔ ni ohi shi kɛya naanɔ? (Kwɛmɔ mfoniri lɛ hu.)

11 Agbɛnɛ, susumɔ nɔ ni baaya nɔ yɛ afii akpe lɛ sɛɛ lɛ he okwɛ. Biblia lɛ kɛɛ ‘Yehowa kɛ naanɔ ewo wɔtsui mli.’ (Jaj. 3:11) Enɛ hewɔ lɛ, wɔ kɛ Yehowa Nyɔŋmɔ teŋ wekukpaa lɛ mli baawa waa. Tsi Obɛŋkɛ Yehowa wolo lɛ baafã 319 lɛ wie akɛ: “Be mli ni wɔhi shi afii ohai abɔ, akpei abɔ, akpekpei abɔ lɛ asɛɛ lɛ, wɔbaale nibii babaoo ni kɔɔ Yehowa Nyɔŋmɔ he fe bɔ ni wɔle bianɛ lɛ. Shi, wɔbaakã he wɔnu he akɛ nibii kpakpai babaoo ni yɔɔ naakpɛɛ yɛ ni wɔbaakase. . . . Naanɔ wala baafee nɔ ni sɛɛnamɔ yɔɔ he, kɛ nɔ ni yɔɔ miishɛɛ waa bɔ ni wɔnyɛŋ wɔsusu he—ni Yehowa ni wɔɔtsi wɔbɛŋkɛ lɛ lɛ baafee enyɔmɔwoo fã ko ni he hiaa waa be fɛɛ be.” Mɛni ekoŋŋ wɔbaanyɛ wɔkase yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli?

WÓ OHIƐ NƆ OKWƐ NIBII NI YƆƆ ŊWƐI SHƆŊŊ LƐ

12. Te wɔbaafee tɛŋŋ wɔna nibii ni yɔɔ ŋwɛi tɔ̃ɔ lɛ? Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ tsɔɔ nakai?

12 Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ hãa wɔnaa bɔ ni nibii ji yɛ “ŋwɛi tɔ̃ɔ,” he ni Yehowa yɔɔ lɛ. (Yes. 33:5) Biblia lɛ hãa wɔnaa nibii ni yɔɔ naakpɛɛ waa ni kɔɔ Yehowa kɛ egbɛjianɔtoo lɛ fã ni yɔɔ ŋwɛi lɛ he. (Yes. 6:​1-4; Dan. 7:​9, 10; Kpo. 4:​1-6) Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ wɔkane Biblia lɛ, wɔnaa nibii ni yɔɔ naakpɛɛ ni Ezekiel na be ni ‘agbele ŋwɛii anaa ni ena Nyɔŋmɔ ninai’ lɛ.—Eze. 1:1.

13. Tamɔ bɔ ni atsɔɔ mli yɛ Hebribii 4:​14-16 lɛ, mɛni Yesu feɔ yɛ ŋwɛi bianɛ ni onáa he miishɛɛ?

13 Susumɔ nɔ ni Yesu miitsu yɛ ŋwɛi bianɛ kɛmiihã wɔ lɛ he okwɛ. Lɛ ji wɔ-Maŋtsɛ kɛ Osɔfonukpa ni musuŋ tsɔɔ lɛ. Wɔbaanyɛ wɔtsɔ enɔ wɔbɛŋkɛ Nyɔŋmɔ “dromɔ sɛi lɛ” kɛtsɔ sɔlemɔ nɔ, ni wɔbi ni ana wɔ mɔbɔ ni aye abua wɔ “yɛ be ni sa mli.” (Kanemɔ Hebribii 4:​14-16.) Daa gbi lɛ, esa akɛ wɔsusu nɔ ni Yehowa kɛ Yesu fɛɛ efee ehã wɔ kɛ nɔ ni amɛyaa nɔ amɛfeɔ yɛ ŋwɛi amɛhãa wɔ lɛ he. Esa akɛ suɔmɔ ni amɛyɔɔ kɛhã wɔ lɛ atsirɛ wɔ ni wɔya nɔ wɔjá Yehowa ni wɔshiɛ kɛ ekãa.—2 Kor. 5:​14, 15.

Kwɛ bɔ ni omii baashɛ ohe ohã yɛ jeŋ hee lɛ mli kɛ́ ona mɛi komɛi ni oye obua ni amɛbatsɔmɔ Yehowa Odasefoi kɛ Yesu kaselɔi! (Kwɛmɔ kuku 14)

14. Mɛni ji nɔ kome ni wɔbaanyɛ wɔfee kɛtsɔɔ akɛ wɔhiɛ sɔɔ nɔ ni Yehowa kɛ Yesu efee ehã wɔ lɛ? (Kwɛmɔ mfonirii lɛ hu.)

14 Nɔ kome ni wɔbaanyɛ wɔfee kɛtsɔɔ akɛ wɔhiɛ sɔɔ nɔ ni Yehowa kɛ Yesu efee ehã wɔ lɛ ji, ni wɔbaaye wɔbua mɛi ni amɛbatsɔmɔ Yehowa Odasefoi kɛ Yesu kaselɔi. (Mat. 28:​19, 20) Enɛ ji nɔ ni bɔfo Paulo fee kɛtsɔɔ akɛ ehiɛ sɔ nɔ ni Nyɔŋmɔ kɛ Yesu efee ehã lɛ lɛ. Ele akɛ, nɔ ni Yehowa sumɔɔ ji, ni “ahere gbɔmɛi srɔtoi fɛɛ yiwala ni agbɛnɛ hu, amɛná anɔkwale lɛ he nilee krɔŋŋ.” (1 Tim. 2:​3, 4) Ekɛ ekãa tsu sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ waa, ‘koni etsɔ gbɛ fɛɛ gbɛ ni baahi nɔ ehere mɛi komɛi ayiwala.’—1 Kor. 9:​22, 23.

NÁ HE MIISHƐƐ AKƐ OBAAKASE NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ JOGBAŊŊ

15. Yɛ nɔ ni awie yɛ Lala 1:2 lɛ naa lɛ, mɛni baahã wɔná miishɛɛ?

15 Mɔ ni ŋma Lala 1 lɛ wie akɛ, ‘mɔ ni yɔɔ Yehowa mla lɛ he miishɛɛ, ni ejwɛŋɔ nɔ jetsɛremɔ kɛ jenamɔ lɛ’ yɛ miishɛɛ, ni ebaaye omanye. (Lala 1:​1-3) Be ni Biblia shishitsɔɔlɔ ko ni atsɛɔ lɛ Joseph Rotherham lɛ wieɔ ŋmalɛ nɛɛ he yɛ ewolo ni ji Studies in the Psalms lɛ mli lɛ, ewie akɛ: “Kɛ́ mɔ ko miisumɔ waa ni Nyɔŋmɔ atsɔɔ lɛ gbɛ lɛ, be fɛɛ be lɛ, ebaatao Nyɔŋmɔ gbɛtsɔɔmɔ, ebaakase, ni ebaajwɛŋ nɔ jogbaŋŋ.” Ekɛfata he akɛ: “Kɛ́ gbi kome po ho ni mɔ ko kaneko Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ, esa akɛ ena akɛ efeko nɔ ko kpakpa ko yɛ gbi lɛ mli.” Kɛ́ okase Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ fitsofitso ni ona tsakpaa ni yɔɔ nibii ni okaneɔ yɛ mli lɛ ateŋ lɛ, ebaahã oná Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ he miishɛɛ waa. Kɛ́ wɔkase Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ jogbaŋŋ lɛ, wɔbaaná miishɛɛ diɛŋtsɛ!

16. Mɛni he wɔbaasusu yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli?

16 Anɔkwalei ni Yehowa tsɔɔ wɔ yɛ e-Wiemɔ lɛ mli lɛ ashishinumɔ waaa bɔ ni wɔnyɛŋ wɔnu shishi. Yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli lɛ, wɔbaasusu anɔkwalei ni mli kwɔlɔ lɛ ateŋ ekome he, no ji, Yehowa mfonirifeemɔŋ sɔlemɔ shĩa kpeteŋkpele lɛ ni Paulo wie he be ni eŋma Hebribii awolo lɛ. Eba akɛ, wɔbaaná sane nɛɛ kasemɔ he miishɛɛ waa.

LALA 94 Wɔhiɛ Sɔɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ Lɛ

a Biblia lɛ ji wolo ko ni kɛ́ wɔtse wɔhe wɔkase lɛ, ebaahã wɔná miishɛɛ wɔwala gbii abɔ fɛɛ, ni wɔbaale wɔŋwɛi Tsɛ lɛ hu jogbaŋŋ. Nikasemɔ nɛɛ baaye abua wɔ ni wɔna bɔ ni wɔbaafee wɔkase Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ jogbaŋŋ ni wɔnu shishi.

b Kwɛmɔ sane ni yitso ji, “Blema Gbalɛ Ko Ni Wɔnáa He Sɛɛ” ni yɔɔ July 2022 Buu-Mɔɔ lɛ mli lɛ.

c Kɛ́ ootao ole bɔ ni obaafee osaa ohe oto nibii ni sa kadimɔ waa ni baaba wɔsɛɛ lɛ, kwɛmɔ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ Ebɔi Nɔyeli! wolo lɛ, bf. 230.