Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

NIKASEMƆ 45

Ohiɛ Asɔ Hegbɛ Ni Oná Akɛ Obaajá Yehowa Yɛ Efonirifeemɔŋ Sɔlemɔ Shĩa Lɛ Mli Lɛ Waa

Ohiɛ Asɔ Hegbɛ Ni Oná Akɛ Obaajá Yehowa Yɛ Efonirifeemɔŋ Sɔlemɔ Shĩa Lɛ Mli Lɛ Waa

“Nyɛjáa mɔ ni fee ŋwɛi kɛ shikpɔŋ lɛ.”—KPO. 14:7.

LALA 93 Jɔɔmɔ Wɔkpee Lɛ Nɔ

NƆ NI ABAASUSU HE a

1. Mɛni ŋwɛibɔfo ko kɛɔ? Ni te esa akɛ no ahã wɔnu he wɔhã tɛŋŋ?

 KƐ́ ŊWƐIBƆFO ko kɛ bo miiwie lɛ, ani obaabo toi? Ŋmɛnɛ lɛ, ŋwɛibɔfo ko kɛ “jeŋmaŋ fɛɛ jeŋmaŋ kɛ weku fɛɛ weku, kɛ wiemɔ fɛɛ wiemɔ, kɛ gbɔmɛi srɔtoi fɛɛ” miiwie, ni nɔ ni ekɛɔ amɛ ji: “Nyɛshea Nyɔŋmɔ gbeyei ni nyɛkɛ anunyam ahãa lɛ . . . Nyɛjáa mɔ ni fee ŋwɛi kɛ shikpɔŋ lɛ.” (Kpo. 14:​6, 7) Yehowa ji anɔkwa Nyɔŋmɔ koome pɛ ni esa akɛ mɔ fɛɛ mɔ ajá. No hewɔ lɛ, eŋɔɔ wɔnaa waa akɛ ehã wɔ hegbɛ ni nɔ bɛ akɛ wɔjá lɛ yɛ efonirifeemɔŋ sɔlemɔ shĩa kpeteŋkpele lɛ mli!

2. Mɛni ji Yehowa mfonirifeemɔŋ sɔlemɔ shĩa lɛ? (Kwɛmɔ akrabatsa ni ji, “ Jeee No Ji” lɛ hu.)

2 Mɛni tuuntu ji mfonirifeemɔŋ sɔlemɔ shĩa lɛ? Ni nɛgbɛ wɔbaanyɛ wɔna ehe saji fitsofitso yɛ? Ekã shi faŋŋ akɛ, mfonirifeemɔŋ sɔlemɔ shĩa lɛ jeee tsũ diɛŋtsɛ. Moŋ lɛ, eji gbɛjianɔ ni Yehowa eto kɛhã jamɔ krɔŋŋ ni damɔ Yesu Kristo kpɔmɔ afɔleshaa lɛ nɔ. Bɔfo Paulo gbála gbɛjianɔtoo nɛɛ mli fitsofitso yɛ wolo ni eŋma emaje blema Hebri Kristofoi ni hi shi yɛ Yudea lɛ mli. b

3-4. Mɛɛ naagbai Paulo na akɛ Hebri Kristofoi ni yɔɔ Yudea lɛ yɔɔ? Ni mɛni efee kɛye ebua amɛ?

3 Mɛni hewɔ Paulo ŋma wolo eyahã Hebri Kristofoi ni yɔɔ Yudea lɛ? Eeenyɛ efee akɛ, efee nakai yɛ yiŋtoi titrii enyɔ ahewɔ. Klɛŋklɛŋ nɔ lɛ ji, koni ekɛwo amɛ hewalɛ. Kristofoi nɛɛ ateŋ mɛi pii yɛ ni atsɔse amɛ yɛ Yudafoi ajamɔ lɛ mli. Eeenyɛ efee akɛ, Yudafoi ajamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ ŋmɔɔ amɛ yɛ Kristofoi ni amɛbatsɔmɔ lɛ hewɔ. Mɛni hewɔ? Ekolɛ amɛŋmɔɔ Kristofoi lɛ akɛ amɛbɛ sɔlemɔ shĩa ni amɛjáa Nyɔŋmɔ yɛ mli, shi amɛ lɛ, amɛyɛ sɔlemɔ shĩa fɛfɛo ni amɛyajáa Nyɔŋmɔ yɛ mli. Agbɛnɛ hu, amɛyɛ afɔleshaa latɛ ni amɛshãa afɔlei yɛ nɔ amɛhãa Nyɔŋmɔ, shi no hu Kristofoi lɛ bɛ eko. Ni amɛyɛ osɔfoi hu, shi Kristofoi lɛ bɛ eko. Ekolɛ, enɛ gba Kristo sɛɛnyiɛlɔi lɛ anaa waa, ni ehã amɛhemɔkɛyeli lɛ he jɔ. (Heb. 2:1; 3:​12, 14) Ekolɛ amɛteŋ mɛi komɛi po nu he akɛ amɛku amɛsɛɛ kɛya Yudafoi ajamɔ lɛ mli.

4 Nɔ ni ji enyɔ lɛ, Paulo hã Hebri Kristofoi lɛ le akɛ, amɛkaseee nibii hei loo nibii ni shishinumɔ wala ni yɔɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli lɛ, nɔ ni etsɛ lɛ akɛ “niyenii ni tsii” lɛ. (Heb. 5:​11-14) No mli lɛ, etamɔ nɔ ni amɛteŋ mɛi komɛi miisumɔ ni amɛya nɔ amɛhi shi yɛ Mose Mla lɛ naa. Shi Paulo hã amɛle akɛ, afɔlei ni Mose Mla lɛ bi ni ashã lɛ nyɛŋ ajie eshai kɛya kwraa, ni no hewɔ lɛ, ‘afo Mla lɛ mli.’ No sɛɛ lɛ, Paulo gbála Ŋmalɛ lɛ mli nibii ni shishinumɔ wala lɛ ekomɛi amli etsɔɔ amɛ. Ekai enyɛmimɛi Kristofoi lɛ akɛ, Yesu kpɔmɔ afɔleshaa lɛ hewɔ lɛ, amɛyɛ hiɛnɔkamɔ kpakpa ni baanyɛ ahã ‘amɛbɛŋkɛ Nyɔŋmɔ.’—Heb. 7:​18, 19.

5. Mɛni awie he yɛ Hebribii awolo lɛ mli ni esa akɛ wɔnu shishi jogbaŋŋ? Ni mɛni hewɔ?

5 Paulo tsɔɔ enyɛmimɛi Hebribii lɛ nɔ hewɔ ni Kristofoi ajamɔ lɛ hi kwraa fe jamɔ ni no mli lɛ amɛyɔɔ mli lɛ, ni ji Yudafoi ajamɔ lɛ. Ehã amɛle akɛ, nibii ni afeɔ yɛ Yudafoi ajamɔ lɛ mli lɛ ji “nibii ni baaba lɛ ahe mfoniri kɛkɛ, shi nii lɛ diɛŋtsɛ ji Kristo lɛ.” (Kol. 2:17) Bei komɛi lɛ, kɛ́ mɔ ko miitsɔɔ wɔ nii lɛ, ekɛ nibii komɛi feɔ nɔ ni etsɔɔ wɔ lɛ he mfoniri koni wɔnu shishi jogbaŋŋ. Nakai nɔŋŋ blema Yudafoi ajamɔ lɛ feɔ mfonirifeemɔŋ sɔlemɔ shĩa lɛ, ni ji gbɛ ni hi fe fɛɛ ni abaatsɔ nɔ ajá Nyɔŋmɔ wɔsɛɛ lɛ, he mfoniri. Gbɛjianɔ nɛɛ ni Yehowa to lɛ gbele gbɛ koni akɛ wɔhe eshai ake wɔ ni wɔjamɔ lɛ anyɛ asa ehiɛ. No hewɔ lɛ, ehe miihia waa akɛ wɔbaanu gbɛjianɔ ni Yehowa to nɛɛ shishi. Yɛ nikasemɔ nɛɛ mli lɛ, wɔbaadamɔ saji ni yɔɔ Hebribii awolo lɛ mli lɛ nɔ wɔkɛ “mfoniri” lɛ (ni ji, blema Yudafoi ajamɔ lɛ) ato “nii lɛ diɛŋtsɛ,” (ni ji, Kristofoi ajamɔ lɛ) he. Enɛ baahã wɔnu gbɛjianɔtoo hee lɛ, ni ji mfonirifeemɔŋ sɔlemɔ shĩa lɛ shishi jogbaŋŋ ni wɔna bɔ ni ekɔɔ wɔhe ehãa.

SƆLEMƆ BUU LƐ

6. Te Israelbii lɛ kɛ sɔlemɔ buu lɛ tsu nii amɛhã tɛŋŋ?

6 Blema Yudafoi ajamɔ lɛ. Paulo kɛ sɔlemɔ buu ni Mose shĩ yɛ afi 1512 D.Ŋ.B. lɛ he nibii to Kristofoi ajamɔ lɛ he. (Kwɛmɔ akrabatsa ni ji, “Blema Yudafoi Ajamɔ Lɛ—Kristofoi Ajamɔ Lɛ.”) Sɔlemɔ buu lɛ ji mama tsũ ko ni Israelbii lɛ já Nyɔŋmɔ yɛ mli ni anyɛɔ ajieɔ kɛyaa he kroko, ni jɛmɛ nɔŋŋ amɛyaa kɛ́ amɛmiitao amɛshã afɔle amɛhã Nyɔŋmɔ. (2 Mo. 25:​8, 9; 4 Mo. 9:22) Amɛjá Nyɔŋmɔ yɛ “kpee buu” nɛɛ mli nɔ ni miihe ashɛ afii 500 sɔŋŋ, kɛyashi ama sɔlemɔ shĩa diɛŋtsɛ yɛ Yerusalem. (2 Mo. 29:​43-46) Shi sɔlemɔ buu lɛ bafee nɔ ko ni baaba wɔsɛɛ ni Kristofoi baaná he sɛɛ lɛ he mfoniri, ni nakai nɔ lɛ hi kwraa fe sɔlemɔ buu lɛ.

7. Mɛɛ be mfonirifeemɔŋ sɔlemɔ shĩa lɛ ba shihilɛ mli?

7 Kristofoi ajamɔ lɛ. Sɔlemɔ buu lɛ ni akɛtsu nii yɛ blema lɛ feɔ “ŋwɛi nii lɛ,” ni ji Yehowa mfonirifeemɔŋ sɔlemɔ shĩa kpeteŋkpele lɛ, he mfoniri. Paulo kɛɛ “nɛkɛ mama tsũ nɛɛ [loo, sɔlemɔ buu lɛ] damɔ shi kɛhã [nibii] ni yɔɔ amrɔ nɛɛ.” (Heb. 8:5; 9:9) Nɔ ni ewie nɛɛ tsɔɔ akɛ, be ni eŋma wolo eyahã Hebribii lɛ, no mli lɛ, mfonirifeemɔŋ sɔlemɔ shĩa lɛ yɛ momo. Mfonirifeemɔŋ sɔlemɔ shĩa lɛ ba shihilɛ mli yɛ afi 29 Ŋ.B. Nakai afi lɛ nɔ abaptisi Yesu, akɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ fɔ lɛ mu, ni ebɔi sɔɔmɔ akɛ Yehowa “osɔfonukpa kpeteŋkpele” yɛ mfonirifeemɔŋ sɔlemɔ shĩa lɛ mli. cHeb. 4:14; Bɔf. 10:​37, 38.

OSƆFONUKPA LƐ

8-9. Yɛ nɔ ni aŋma yɛ Hebribii 7:​23-27 lɛ naa lɛ, mɛni ji nɔ kome ni sa kadimɔ waa ni hãa esoroɔ Yesu Kristo, ni ji Osɔfonukpa kpeteŋkpele lɛ, yɛ Israel osɔfonukpai lɛ ahe?

8 Blema Yudafoi ajamɔ lɛ. Osɔfonukpa lɛ nitsumɔ ji, ni edamɔ mli ehã Israelbii lɛ yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ. Klɛŋklɛŋ mɔ ni sɔmɔ akɛ osɔfonukpa yɛ Israel ji Aaron. Yehowa ni wó lɛ osɔfonukpa, ni efee nakai be ni agbeleɔ sɔlemɔ buu lɛ naa lɛ. Shi tamɔ bɔ ni Paulo wie lɛ, “gbele hãaa osɔfoi lɛ aya nɔ asɔmɔ akɛ osɔfoi,” ni no hewɔ lɛ, “mɛi babaoo baye amɛsɛɛ akɛ osɔfoi.” d (Kanemɔ Hebribii 7:​23-27.) Agbɛnɛ hu, osɔfonukpai nɛɛ yeee emuu, no hewɔ lɛ ehe bahia ni amɛshã afɔlei yɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛhe eshai ahewɔ. Enɛ ji nɔ kome ni sa kadimɔ waa ni hãa esoroɔ Yesu Kristo, ni ji Osɔfonukpa kpeteŋkpele lɛ, yɛ Israel osɔfonukpai lɛ ahe.

9 Kristofoi ajamɔ lɛ. Wɔsɔfonukpa lɛ, ni ji Yesu Kristo, ji “sɔɔlɔ . . . yɛ anɔkwa buu ni Yehowa shĩ, shi jeee gbɔmɔ ko shĩ lɛ mli.” (Heb. 8:​1, 2) Paulo wie akɛ, ‘akɛni Yesu hiɔ shi kɛyaa naanɔ hewɔ lɛ, mɔ ko ebayeŋ esɛɛ akɛ osɔfo.’ Paulo wie hu akɛ, ‘muji ko bɛ Yesu he, ni etse ehe kɛje eshafeelɔi ahe.’ Enɛ hewɔ lɛ, “ehe ehiaaa ni ekɛ afɔlei ahã daa gbi” yɛ lɛ diɛŋtsɛ ehe eshai ahewɔ, tamɔ bɔ ni no mli lɛ Israel osɔfonukpai lɛ feɔ lɛ. Agbɛnɛ, nyɛhãa wɔkɛ afɔleshaa latɛi kɛ afɔlei ni ashãa yɛ blema Yudafoi ajamɔ lɛ mli lɛ ato Kristofoi anɔ lɛ he wɔkwɛa.

AFƆLESHAA LATƐI LƐ KƐ AFƆLEI LƐ

10. Mɛni afɔlei ni ashã yɛ akɔɔble afɔleshaa latɛ lɛ nɔ lɛ fee he mfoniri?

10 Blema Yudafoi ajamɔ lɛ. Yɛ blema lɛ, akɔɔble afɔleshaa latɛ ma sɔlemɔ buu lɛ shinaa lɛ naa, ni akɛ kooloi shãa afɔlei yɛ nɔ ahãa Yehowa. (2 Mo. 27:​1, 2; 40:29) Shi afɔlei nɛɛ nyɛɛɛ ajie maŋbii lɛ ahe eshai lɛ kɛya kwraa. (Heb. 10:​1-4) Afɔlei ni ashãa daa yɛ sɔlemɔ buu lɛ mli lɛ fee afɔle kome ni baahã adesai aye amɛhe kwraa kɛje esha he lɛ he mfoniri.

11. Mɛni ji afɔleshaa latɛ ni Yesu kɛ ewala shã afɔle yɛ nɔ lɛ? (Hebribii 10:​5-7, 10)

11 Kristofoi ajamɔ lɛ. Be ni Yesu ba shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, ele akɛ Yehowa tsu lɛ kɛba koni ekɛ ewala abashã afɔle kɛkpɔ̃ adesai. (Mat. 20:28) No hewɔ lɛ, be ni ehã abaptisi lɛ lɛ, ekɛ no tsɔɔ akɛ efee klalo akɛ ebaafee Yehowa suɔmɔnaa nii. (Yoh. 6:38; Gal. 1:4) Mɛni ji afɔleshaa latɛ ni Yesu kɛ ewala shã afɔle yɛ nɔ lɛ? No ji, Nyɔŋmɔ ‘suɔmɔnaa nii.’ Yehowa suɔmɔnaa nii ji, ni e-Bi lɛ kɛ ewala ni eye emuu lɛ ashã afɔle ahã adesai. Yesu kɛ ewala shã afɔle “shi kome nyɔŋlo” koni ekɛjie mɛi fɛɛ ni baahe amɛye akɛ lɛ ji Kristo lɛ ahe eshai lɛ kɛya kwraa loo koni ekɛkpãtã ehã amɛ. (Kanemɔ Hebribii 10:​5-7, 10.) Agbɛnɛ, nyɛhãa wɔkwɛa nɔ ni nibii ni yɔɔ sɔlemɔ buu lɛ mli lɛ damɔ shi kɛhã.

HE KRƆŊKRƆŊ LƐ KƐ HE KRƆŊKRƆŊ FE FƐƐ LƐ

12. Namɛi nyɛɔ amɛboteɔ sɔlemɔ buu lɛ He Krɔŋkrɔŋ lɛ? Ni namɔ nyɛɔ eboteɔ sɔlemɔ buu lɛ He Krɔŋkrɔŋ Fe Fɛɛ lɛ?

12 Blema Yudafoi ajamɔ lɛ. Sɔlemɔ buu lɛ shikamɔ lɛ tamɔ sɔlemɔ shĩai ni amamɔ yɛ Yerusalem sɛɛ mli lɛ ashikamɔ nɔŋŋ. Ni nibii ni yɔɔ sɔlemɔ buu lɛ mli lɛ, nomɛi eko nɔŋŋ yɔɔ sɔlemɔ shĩai lɛ amli. Tsũi enyɔ yɔɔ sɔlemɔ buu lɛ kɛ sɔlemɔ shĩai lɛ amli. Nomɛi ji, “He Krɔŋkrɔŋ lɛ” kɛ “He Krɔŋkrɔŋ Fe Fɛɛ lɛ,” ni akɛ pateeshɛŋ fɛfɛo eja tsũi enyɔ nɛɛ amli. (Heb. 9:​2-5; 2 Mo. 26:​31-33) Nibii ni yɔɔ He Krɔŋkrɔŋ lɛ ji, shika tsuru kanetso, tsofa-kɛ-ŋma afɔleshaa latɛ, kɛ okpɔlɔ ni akɛ blodo ni akɛmaa Nyɔŋmɔ hiɛ lɛ shwieɔ nɔ. Ahãaa mɔ ko mɔ ko aya He Krɔŋkrɔŋ lɛ akɛ ja osɔfoi ni afɔ amɛ mu lɛ pɛ. Amɛyaa jɛmɛ koni amɛyatsu nitsumɔ ni akɛwo amɛdɛŋ lɛ. (4 Mo. 3:​3, 7, 10) Ni He Krɔŋkrɔŋ Fe Fɛɛ lɛ hu? Mɛni yɔɔ jɛmɛ? Shika tsuru odaseyeli adeka lɛ yɛ jɛmɛ, ni no hãa anaa akɛ Yehowa yɛ jɛmɛ. (2 Mo. 25:​21, 22) Osɔfonukpa lɛ pɛ yɔɔ hegbɛ akɛ etsɔɔ pateeshɛŋ lɛ mli kɛyaa He Krɔŋkrɔŋ Fe Fɛɛ lɛ, ni daa afi lɛ, Kpatamɔ Gbi lɛ pɛ nɔ enyɛɔ efeɔ nakai. (3 Mo. 16:​2, 17) Afi fɛɛ afi lɛ, ekɛ kooloi alá yaa jɛmɛ koni ekɛkpãtã ehã lɛ diɛŋtsɛ ehe eshai kɛ maŋbii lɛ hu ahe eshai. Sɛɛ mli lɛ, Yehowa tsɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ ehã ana nɔ ni nibii nɛɛ ni kɔɔ sɔlemɔ buu lɛ he lɛ tsɔɔ diɛŋtsɛ.—Heb. 9:​6-8. e

13. Mɛni He Krɔŋkrɔŋ lɛ damɔ shi kɛhã? Ni mɛni He Krɔŋkrɔŋ Fe Fɛɛ lɛ hu damɔ shi kɛhã?

13 Kristofoi ajamɔ lɛ. Akɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ efɔ Kristo sɛɛnyiɛlɔi lɛ ateŋ mɛi fioo komɛi mu, ni no ehã wekukpaa krɛdɛɛ ko ebakã amɛ kɛ Yehowa teŋ. Amɛyibɔ ji, mɛi 144,000, ni amɛkɛ Yesu baasɔmɔ akɛ osɔfoi yɛ ŋwɛi. (Kpo. 1:6; 14:1) Sɔlemɔ buu lɛ He Krɔŋkrɔŋ lɛ damɔ shi kɛhã hegbɛ ni amɛná akɛ Nyɔŋmɔ kɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ baafɔ amɛ mu ni eŋɔ amɛ akɛ ebii be ni amɛyɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lolo lɛ. (Rom. 8:​15-17) Sɔlemɔ buu lɛ He Krɔŋkrɔŋ Fe Fɛɛ lɛ damɔ shi kɛhã ŋwɛi, he ni Yehowa yɔɔ lɛ. Pateeshɛŋ lɛ ni jaa He Krɔŋkrɔŋ lɛ kɛ He Krɔŋkrɔŋ Fe Fɛɛ lɛ mli lɛ damɔ shi kɛhã Yesu heloo gbɔmɔtso lɛ. Bei abɔ ni Yesu yɔɔ heloo gbɔmɔtso lɛ, enyɛɛɛ eya ŋwɛi ni eyasɔmɔ akɛ mfonirifeemɔŋ sɔlemɔ shĩa lɛ Osɔfonukpa kpeteŋkpele lɛ. Shi be ni ekɛ egbɔmɔtso lɛ shã afɔle ehã adesai lɛ, hegbɛ gbele kɛhã lɛ kɛ mɛi fɛɛ ni afɔ amɛ mu lɛ akɛ amɛbaaya ŋwɛi. Mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ hu nyɛŋ amɛkɛ amɛheloo gbɔmɔtsei lɛ aya ŋwɛi. (Heb. 10:​19, 20; 1 Kor. 15:50) Be ni atee Yesu shi lɛ, ebote mfonirifeemɔŋ sɔlemɔ shĩa lɛ He Krɔŋkrɔŋ Fe Fɛɛ lɛ, ni jɛmɛ mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ fɛɛ baayafata ehe yɛ.

14. Yɛ nɔ ni aŋma yɛ Hebribii 9:​12, 24-26 lɛ naa lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ gbɛjianɔ ni Yehowa eto koni wɔnyɛ wɔjá lɛ yɛ efonirifeemɔŋ sɔlemɔ shĩa lɛ hi fe gbɛjianɔ ni eto ehã Israelbii lɛ?

14 Ani oona nɔ hewɔ ni jamɔ krɔŋŋ he gbɛjianɔ ni Yehowa eto ni damɔ Yesu Kristo kpɔmɔ afɔleshaa lɛ kɛ esɔfoyeli lɛ nɔ lɛ hi kwraa fe gbɛjianɔ ni eto ehã blema Israelbii lɛ? Yɛ blema Israel lɛ, osɔfonukpa lɛ boteɔ He Krɔŋkrɔŋ Fe Fɛɛ ni akɛ niji fee lɛ mli, ni kooloi alá ekɛyaa jɛmɛ. Shi Yesu bote “ŋwɛi diɛŋtsɛ,” ni ji hei fɛɛ ni yɔɔ krɔŋkrɔŋ lɛ amli he ni yɔɔ krɔŋkrɔŋ fe fɛɛ lɛ, koni eyapue yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ. Be ni etee lɛ, ekɛ hegbɛ ni kulɛ eyɔɔ ni ebaanyɛ ekɛhi shikpɔŋ lɛ nɔ akɛ gbɔmɔ ni eye emuu lɛ yahã Yehowa bɔ ni afee ni Yehowa kɛ nakai hegbɛ lɛ ahã wɔ. Biblia lɛ kɛɛ ‘etsɔ lɛ diɛŋtsɛ ehe ni ekɛshã afɔle lɛ nɔ ejie esha kɛtee.’ (Kanemɔ Hebribii 9:​12, 24-26.) Yesu kpɔmɔ afɔleshaa lɛ jieɔ eshai kɛyaa kwraa. Kɛ́ wɔhiɛnɔkamɔ ji wɔbaaya ŋwɛi jio, wɔbaahi shikpɔŋ lɛ nɔ jio, wɔ fɛɛ wɔbaanyɛ wɔjá Yehowa yɛ efonirifeemɔŋ sɔlemɔ shĩa lɛ. Nyɛhãa wɔkwɛa nɔ hewɔ ni wɔkɛɔ nakai.

KPOI LƐ

15. Namɛi sɔmɔ yɛ kpee buu lɛ kpo lɛ nɔ?

15 Blema Yudafoi ajamɔ lɛ. Sɔlemɔ buu lɛ yɛ kpo agbo kome ni afo he, ni jɛmɛ osɔfoi lɛ tsuɔ amɛnitsumɔ lɛ yɛ. Kpo nɛɛ nɔ akɔɔble afɔleshaa latɛ agbo lɛ yɔɔ, ni jɛmɛ nɔŋŋ akɔɔble okpolu ni nu yɔɔ mli ni osɔfoi lɛ kɛfɔflɔɔ amɛhe dani amɛyasɔmɔɔ lɛ yɔɔ. (2 Mo. 30:​17-20; 40:​6-8) Shi sɔlemɔ shĩai ni amamɔ sɛɛ mli lɛ yɛ kponɔgbɛ kpo hu, ni jɛmɛ mɛi ni jeee osɔfoi lɛ damɔɔ amɛjáa Nyɔŋmɔ.

16. Namɛi sɔmɔɔ Yehowa yɛ mfonirifeemɔŋ sɔlemɔ shĩa lɛ mligbɛ kpo lɛ nɔ? Ni namɛi sɔmɔɔ lɛ yɛ kponɔgbɛ kpo lɛ nɔ?

16 Kristofoi ajamɔ lɛ. Dani mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ baaya ŋwɛi ni amɛyafata Yesu he kɛsɔmɔ akɛ osɔfoi lɛ, amɛsɔmɔɔ Yehowa yɛ mfonirifeemɔŋ sɔlemɔ shĩa lɛ mligbɛ kpo lɛ nɔ. Okpolu agbo ni nu yɔɔ mli ni yɔɔ kpo nɛɛ nɔ lɛ kaiɔ amɛ kɛ anɔkwa Kristofoi fɛɛ akɛ, esa akɛ amɛya nɔ amɛhã amɛjeŋba kɛ amɛjamɔ lɛ he atse be fɛɛ be. Ni “asafoku babaoo” lɛ ni yeɔ Kristo nyɛmimɛi ni afɔ amɛ mu lɛ anɔkwa ni amɛfĩɔ amɛsɛɛ lɛ hu? Nɛgbɛ amɛdamɔɔ amɛjáa Nyɔŋmɔ? Bɔfo Yohane na amɛ ni amɛdamɔ “Nyɔŋmɔ maŋtsɛ sɛi lɛ hiɛ, ni amɛkɛ sɔɔmɔ krɔŋŋ hãa lɛ jetsɛremɔ kɛ jenamɔ yɛ esɔlemɔ shĩa lɛ.” (Kpo. 7:​9, 13-15) Amɛfeɔ enɛ yɛ shikpɔŋ nɛɛ nɔ yɛ mfonirifeemɔŋ sɔlemɔ shĩa lɛ kponɔgbɛ kpo lɛ nɔ. Eŋɔɔ wɔnaa waa akɛ Yehowa ehã wɔ hegbɛ ni wɔjá lɛ yɛ efonirifeemɔŋ sɔlemɔ shĩa kpeteŋkpele lɛ mli!

HEGBƐ NI WƆNÁ AKƐ WƆBAAJÁ YEHOWA LƐ

17. Mɛɛ afɔlei wɔná hegbɛ akɛ wɔbaashã wɔhã Yehowa?

17 Ŋmɛnɛ lɛ, Kristofoi fɛɛ ená hegbɛ akɛ amɛkɛ amɛbe, amɛhewalɛ, kɛ nibii ni amɛyɔɔ lɛ baasɔmɔ Yehowa. Tamɔ bɔ ni bɔfo Paulo kɛɛ blema Hebri Kristofoi lɛ, wɔ hu wɔbaanyɛ ‘wɔkɛ yijiemɔ afɔle ahã Nyɔŋmɔ be fɛɛ be,’ no ji “wɔnaabui lɛ ayibii ni jajeɔ egbɛ́i lɛ tsɔɔ lɛ.” (Heb. 13:15) Kɛ́ wɔkɛ wɔnyɛmɔ fɛɛ sɔmɔ Yehowa lɛ, no baatsɔɔ akɛ wɔhiɛ sɔɔ hegbɛ ni wɔná akɛ wɔbaajá lɛ lɛ.

18. Yɛ nɔ ni aŋma yɛ Hebribii 10:​22-25 lɛ naa lɛ, mɛɛ nibii esaaa akɛ wɔkuɔ wɔhiɛ wɔshwieɔ nɔ kɔkɔɔkɔ? Ni mɛni esa akɛ wɔhã ehi wɔjwɛŋmɔ mli daa?

18 Kanemɔ Hebribii 10:​22-25. Be ni Paulo muɔ wolo ni eŋma eyahã Hebribii lɛ naa lɛ, ewie nibii komɛi ni wɔfeɔ kɛjáa Nyɔŋmɔ ni esaaa akɛ wɔkuɔ wɔhiɛ wɔshwieɔ nɔ kɔkɔɔkɔ lɛ ahe. Nibii nɛɛ ekomɛi ji, sɔlemɔ, shiɛmɔyaa, asafoŋ kpeei yaa, kɛ ni wɔbaawowoo wɔhe hewalɛ, ‘titri lɛ, akɛni wɔmiina akɛ Yehowa gbi lɛ miibɛŋkɛ nɛɛ.’ Yɛ Kpojiemɔ wolo lɛ naagbeegbɛ lɛ, Yehowa bɔfo lɛ wie shii enyɔ sɔŋŋ akɛ, “Já Nyɔŋmɔ!” (Kpo. 19:10; 22:9) Nyɛhãa wɔ fɛɛ wɔhãa nibii ni wɔkase yɛ Yehowa mfonirifeemɔŋ sɔlemɔ shĩa kpeteŋkpele lɛ he lɛ ahia wɔjwɛŋmɔ mli, ni wɔkai be fɛɛ be akɛ, wɔná hegbɛ kpele akɛ wɔbaajá wɔ-Nyɔŋmɔ Ofe lɛ!

LALA 88 Hã Male Ogbɛi Lɛ

a Yehowa mfonirifeemɔŋ sɔlemɔ shĩa kpeteŋkpele lɛ fata nibii ni mli kwɔlɔ loo nibii ni shishinumɔ wala ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ ahe. Mɛni sɔlemɔ shĩa nɛɛ damɔ shi kɛhã? Nikasemɔ nɛɛ baaye abua wɔ ni wɔnu nibii ni awie yɛ sɔlemɔ shĩa nɛɛ he yɛ Hebribii awolo lɛ mli lɛ shishi jogbaŋŋ. Enɛ baahã wɔhiɛ asɔ hegbɛ ni wɔná akɛ wɔbaajá Yehowa lɛ waa diɛŋtsɛ.

b Kɛ́ ootao ole Hebribii awolo lɛ mli saji otii lɛ, kwɛmɔ Hebribii Awolo Lɛ Hiɛkpamɔ vidio lɛ yɛ jw.org lɛ nɔ.

c Yɛ Kristofoi A-Greek Ŋmalɛ lɛ fɛɛ mli lɛ, Hebribii awolo lɛ pɛ mli atsɛ Yesu akɛ Osɔfonukpa.

d Niiamlitaomɔ wolo ko hãa wɔnaa akɛ, kɛjɛ be ni ato osɔfoyeli lɛ shishi kɛyashi afi 70 Ŋ.B. be ni akpãtã sɔlemɔ shĩa ni yɔɔ Yerusalem lɛ hiɛ lɛ, eeenyɛ efee akɛ mɛi aaafee 84 sɔmɔ akɛ osɔfonukpai.

e Kɛ́ ootao ole nɔ ni nibii ni osɔfonukpa lɛ feɔ yɛ Kpatamɔ Gbi lɛ nɔ lɛ feɔ he mfoniri lɛ, kwɛmɔ vidio ni ji, The Tent ni yɔɔ jw.org lɛ nɔ lɛ.