Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

NIKASEMƆ 1

LALA 38 Ebaahã Ohe Awa

Kɛ́ Gbeyei Mɔ Bo Lɛ, Okɛ Ohiɛ Afɔ̃ Yehowa Nɔ

Kɛ́ Gbeyei Mɔ Bo Lɛ, Okɛ Ohiɛ Afɔ̃ Yehowa Nɔ

AFI 2024 AFI ŊMALƐ LƐ JI: “Kɛ́ gbeyei mɔ mi lɛ, mikɛ mihiɛ fɔ̃ɔ onɔ.”LALA 56:3.

NƆ NI WƆBAAKASE

Nikasemɔ nɛɛ baaye abua wɔ ni wɔkɛ wɔhiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ waa, ni wɔkashe gbeyei.

1. Bei komɛi lɛ, mɛɛ nibii hãa wɔsheɔ gbeyei?

 AKƐ adesai lɛ, bei komɛi lɛ, wɔsheɔ gbeyei. Eyɛ mli akɛ wɔ, ni ji Yehowa tsuji lɛ, Biblia lɛ ni wɔkase lɛ hewɔ lɛ, wɔsheee gbohii gbeyei, wɔsheee daimonioi gbeyei, ni wɔsheee nɔ ni baaba wɔsɛɛ lɛ gbeyei moŋ, shi jeŋ ni wɔyɔɔ mli ŋmɛnɛ lɛ mli eyi obɔ kɛ nibii ni baanyɛ awo wɔhe gbeyei. Nibii nɛɛ ekomɛi ji, tai, awuiyeli, kɛ helai. (Luka 21:11) Bei komɛi hu lɛ, wɔsheɔ adesai, tamɔ maŋ onukpai loo wɔwekumɛi ni teɔ shi amɛwoɔ wɔ lɛ po gbeyei. Mɛi komɛi hu sheɔ gbeyei akɛ, amɛnyɛŋ amɛdamɔ kaa ko ni amɛkɛkpeɔ bianɛ loo kaa ko ni amɛkɛbaakpe wɔsɛɛ lɛ naa.

2. Tsɔɔmɔ nɔ ni ba be ni David yɔɔ Gat lɛ.

2 Nibii komɛi ni David kɛkpe lɛ hã gbeyei mɔ lɛ bei komɛi. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, be ni Maŋtsɛ Saul taoɔ David egbe lɛ, David jo foi kɛtee Filistibii amaŋ ko ni atsɛɔ lɛ Gat lɛ mli. Eyeee be ko ni Akish, ni ji Gat maŋtsɛ lɛ ná ele akɛ David ji tawulɔ kakalɔ ni alá kɛjie eyi akɛ egbe Filistibii “akpei nyɔŋmai” abɔ lɛ. Enɛ hã David ‘she gbeyei waa.’ (1 Sam. 21:​10-12) Ehao waa yɛ nɔ ni Akish baanyɛ afee lɛ lɛ hewɔ. Shi mɛni ye ebua lɛ ni ena nɔ ni ebaanyɛ efee yɛ shihilɛ nɛɛ mli yɛ gbeyei ni esheɔ lɛ fɛɛ sɛɛ?

3. Yɛ nɔ ni awie yɛ Lala 56:​1-3, 11 lɛ naa lɛ, mɛni ye ebua David ni efee ekãa be ni gbeyei mɔ lɛ lɛ?

3Lala 56 lɛ, David tsɔɔ bɔ ni enu he ehã be ni eyɔɔ Gat lɛ. Wiemɔi ni ekɛtsu nii yɛ nakai lala lɛ mli lɛ hãa wɔnaa akɛ eshe gbeyei waa. Shi ehãa wɔnaa nɔ ni ye ebua lɛ ni enyɛ efee ekãa lɛ hu. David wie akɛ be ni gbeyei mɔ lɛ lɛ, ekɛ ehiɛ fɔ̃ Yehowa nɔ. (Kanemɔ Lala 56:​1-3, 11.) Yehowa hãaa David nine anyɛ shi. Yehowa yelikɛbuamɔ naa lɛ, David to ŋaa ko. Ŋaa ni eto lɛ yɛ nɔ ko ko fioo, shi eye omanye. Efee enii tamɔ nɔ ni eye sɛkɛ. Bɔ ni efee enii ehã lɛ hewɔ lɛ, Akish shwie lɛ yɛ ehiɛ, ni eye ehe.—1 Sam. 21:13–22:1.

4. Mɛni kɛ́ wɔfee lɛ, no baaye abua wɔ ni wɔkɛ wɔhiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ waa? Okɛ nɔkwɛmɔnɔ ko atsɔɔ mli.

4 Wɔ hu kɛ́ gbeyei mɔ wɔ lɛ, nɔ ni baaye abua wɔ ni wɔtsɛ wɔtsui wɔŋmɛ wɔmli, wɔjwɛŋ jogbaŋŋ, ni wɔfee wɔnii yɛ nilee mli ji, ni wɔkɛ wɔhiɛ baafɔ̃ Yehowa nɔ. Shi mɛni kɛ́ wɔfee lɛ, no baaye abua wɔ ni wɔkɛ wɔhiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ waa, titri lɛ, kɛ́ gbeyei mɔ wɔ? Bo lɛ, susumɔ nɔkwɛmɔnɔ nɛɛ he okwɛ. Ŋɔɔ lɛ akɛ, oná ole akɛ ooye hela ko ni naa wa waa, ni no ehã gbeyei emɔ bo. Shi be ni ona datrɛfonyo ni baakwɛ bo lɛ, otsui nyɔ omli fioo, ejaakɛ ole akɛ ebɔɔ mɔdɛŋ waa. Etsa mɛi babaoo ni eye hela ni oyeɔ lɛ eko pɛŋ. Be ni ogbaa lɛ nɔ ni feɔ bo lɛ, ebo bo toi jogbaŋŋ ni no hã ona akɛ esusuɔ ohe ni eesumɔ ni eye ebua bo. Be ni ogbe naa lɛ, ehã bo tsofa ko ni ekɛye ebua mɛi pii. Agbɛnɛ, te obaanu he ohã tɛŋŋ? Nakai nɔŋŋ kɛ́ wɔmiitao wɔkɛ wɔhiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ waa lɛ, esa akɛ wɔsusu nɔ ni efee momo, nɔ ni efeɔ bianɛ, kɛ nɔ ni ebaafee ehã wɔ wɔsɛɛ lɛ he. Nakai pɛpɛɛpɛ David fee. Yɛ nikasemɔ nɛɛ mli lɛ, wɔbaasusu nibii komɛi ni Yehowa mumɔ lɛ tsirɛ lɛ ni ewie yɛ Lala 56 lɛ mli lɛ ahe. Be ni wɔfeɔ nakai lɛ, susumɔ bɔ ni ebaanyɛ eye ebua bo ni okɛ ohiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ waa ni okashe gbeyei lɛ he.

MƐNI YEHOWA EFEE MOMO?

5. Kɛ́ gbeyei mɔ David lɛ, mɛɛ nibii ahe esusuɔ? (Lala 56:​12, 13)

5 Be ni David wala yɔɔ oshãra mli po lɛ, esusu nibii ni Yehowa efee momo lɛ ahe. (Kanemɔ Lala 56:​12, 13.) Enɛ ji nɔ ko ni David fɔɔ feemɔ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, bei komɛi lɛ, David susuɔ nibii ni Yehowa ebɔ lɛ ahe ni no kaiɔ lɛ akɛ, Yehowa yɛ hewalɛ waa ni esumɔɔ adesai asane waa. (Lala 65:​6-9) Bei komɛi hu lɛ, esusuɔ nibii ni Yehowa efee ehã mɛi krokomɛi lɛ ahe. (Lala 31:19; 37:​25, 26) Ni nɔ kome ni efɔɔ hesusumɔ waa ji, nɔ ni Yehowa efee ehã momo lɛ. Kɛjɛ David bifabiiaŋ tɔ̃ɔ lɛ, Yehowa ye ebua lɛ ni ebu ehe. (Lala 22:​9, 10) Ekã shi faŋŋ akɛ, nibii nɛɛ ni David susu he lɛ hã ekɛ ehiɛ fɔ̃ Yehowa nɔ waa diɛŋtsɛ!

David kɛ ejwɛŋmɔ ma nibii ni Yehowa efee momo, nɔ ni efeɔ, kɛ nɔ ni ebaafee wɔsɛɛ lɛ nɔ, ni no ye ebua lɛ ni ekɛ ehiɛ fɔ̃ Yehowa nɔ waa (Kwɛmɔ kuku 5, 8, 12) d


6. Kɛ́ gbeyei mɔ wɔ lɛ, mɛni baaye abua wɔ ni wɔkɛ wɔhiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ?

6 Kɛ́ gbeyei mɔ bo lɛ, bi ohe akɛ, ‘Mɛni Yehowa efee momo?’ Susumɔ nibii ni ebɔ lɛ ahe. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kwɛmɔ loofɔji kɛ fɔfɔii. Yehowa ebɔɔɔ amɛ tamɔ bɔ ni eyɔɔ lɛ, ni amɛjáaa lɛ, shi ekwɛɔ amɛ jogbaŋŋ. Ani enɛ hãaa wɔná hemɔkɛyeli ni mli wa akɛ ebaakwɛ wɔ hu? (Mat. 6:​25-32) Agbɛnɛ hu, susumɔ nɔ ni Yehowa efee ehã etsuji lɛ ahe okwɛ. Obaanyɛ okase mɔ ko ni awie ehe yɛ Biblia lɛ mli ni yɔɔ hemɔkɛyeli ni mli wa lɛ he nii, loo obaanyɛ okane Yehowa tsuji ni ehi shi yɛ wɔbei nɛɛ amli lɛ ateŋ mɔ ko niiashikpamɔ. a Kɛfata he lɛ, obaanyɛ osusu nibii ni Yehowa efee ehã bo momo ni hãa onaa akɛ esusuɔ ohe lɛ ahe. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, bi ohe akɛ: ‘Mɛni efee kɛye ebua mi ni mibale anɔkwale lɛ?’ (Yoh. 6:44) ‘Mɛɛ gbɛ nɔ ehã misɔlemɔi ahetoo?’ (1 Yoh. 5:14) ‘Ni mɛɛ gbɛ nɔ mináa e-Bi ni esumɔɔ lɛ lɛ kpɔmɔ afɔle lɛ he sɛɛ daa gbi?’—Efe. 1:7; Heb. 4:​14-16.

Kɛ́ wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ ma nɔ ni Yehowa efee momo, nɔ ni efeɔ bianɛ, kɛ nɔ ni ebaafee wɔsɛɛ lɛ nɔ lɛ, no baaye abua wɔ ni wɔkɛ wɔhiɛ afɔ̃ enɔ waa (Kwɛmɔ kuku 6, 9-10, 13-14) e


7. Mɛɛ gbɛ nɔ gbalɔ Daniel sane lɛ ye ebua Vanessa ni esheee gbeyei dɔŋŋ?

7 Nyɛmi yoo ko ni atsɛɔ lɛ Vanessa b ni yɔɔ Haiti lɛ kɛ shihilɛ ko kpe ni hã gbeyei mɔ lɛ waa. Nuu ko ni yɔɔ ekutso lɛ mli lɛ tswaa lɛ ni esɛndiɔ lɛ mɛseji daa gbi akɛ eesumɔ lɛ. Shi Vanessa hã ele faŋŋ akɛ esumɔɔɔ lɛ. Nuu lɛ hiɛ dɔ ewo lɛ waa, ni ekɛɛ lɛ po akɛ kɛ́ ekpɛlɛɛɛ lɛ, ebaafee lɛ nɔ ko. Vanessa wie akɛ: “Gbeyei mɔ mi waa.” Mɛni ye ebua lɛ ni egbeyeishemɔ lɛ sɛɛ fo? Efee nɔ ni ebaanyɛ kɛbu ehe. Asafoŋ onukpa ko ye ebua lɛ ni eyana amralofoi lɛ yɛ sane lɛ he. Shi agbɛnɛ hu, esusu bɔ ni Yehowa bu etsuji ni hi shi yɛ blema lɛ ahe lɛ he. Ewie akɛ: “Klɛŋklɛŋ mɔ ni misusu ehe ji, gbalɔ Daniel. Eyɛ mli akɛ efeko nɔ ko moŋ, shi ashɛ lɛ afɔ̃ jatai abu mli. Kɛ̃lɛ, Yehowa bu ehe. No hewɔ lɛ, mikɛɛ Yehowa akɛ ehã nuu lɛ ajie ejwɛŋmɔ kɛje minɔ ni etsu naagba lɛ he nii ehã mi, ejaakɛ nɔ ko bɛ ni manyɛ mafee yɛ he dɔŋŋ. Be ni mifee nibii nɛɛ, agbɛnɛ misheee gbeyei dɔŋŋ.”—Dan. 6:​12-22.

MƐNI YEHOWA FEƆ BIANƐ?

8. Mɛni David na faŋŋ? (Lala 56:8)

8 Eyɛ mli akɛ be ni David tee Gat lɛ ewala yaje oshãra mli moŋ, shi ehãaa ŋmiŋmi amɔ lɛ. Moŋ lɛ, ekɛ ejwɛŋmɔ ma nibii ni Yehowa miifee eehã lɛ yɛ nakai be lɛ mli lɛ anɔ. David na akɛ, Yehowa miitsɔɔ lɛ gbɛ ni eebu ehe, ni ele bɔ ni enuɔ he ehãa. (Kanemɔ Lala 56:8.) Agbɛnɛ hu, enanemɛi anɔkwafoi tamɔ Yonatan kɛ Osɔfonukpa Ahimelek wo lɛ hewalɛ ni amɛye amɛbua lɛ. (1 Sam. 20:​41, 42; 21:​6, 8, 9) Ni eyɛ mli akɛ no mli lɛ Maŋtsɛ Saul miitao lɛ agbe moŋ, shi enine shɛɛɛ enɔ. Nibii nɛɛ hã David na faŋŋ akɛ, Yehowa le shihilɛ mli ni eyɔɔ lɛ kɛ bɔ ni enuɔ he ehãa.

9. Mɛni Yehowa le yɛ wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ he?

9 Kɛ́ okɛ shihilɛ ko ni mli wa kpe ni no hã gbeyei mɔ bo lɛ, kaimɔ akɛ Yehowa le nɔ ni mli ni otsɔɔ lɛ kɛ bɔ ni onuɔ he ohãa lɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, be ni Israelbii lɛ naa amane yɛ Ejipt lɛ, Yehowa wie akɛ eena amanehulu ni amɛnaa lɛ ni ‘ele piŋmɔ ni amɛpiŋɔ’ lɛ hu. (2 Mo. 3:7) Yɛ lala ko ni David fo lɛ mli lɛ, ewie akɛ Yehowa miina ‘emanehulu lɛ,’ ni ele akɛ ‘ehao waa.’ (Lala 31:7) Agbɛnɛ hu, be ni Israelbii lɛ miipiŋ yɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛtoigbele hewɔ po lɛ, ‘Yehowa hao.’ (Yes. 63:9) No hewɔ lɛ, kɛ́ nɔ ko hã gbeyei mɔ bo lɛ, Yehowa le, ni eesumɔ ni eye ebua bo ni okashe gbeyei dɔŋŋ.

10. Mɛni ehã ona faŋŋ akɛ, Yehowa le shihilɛ mli ni otsɔɔ lɛ ni ebaaye ebua bo?

10 Kɛ́ okɛ shihilɛ ko miikpe bianɛ ni ehã gbeyei emɔ bo lɛ, ekolɛ oowie yɛ oyitsoŋ akɛ, ‘Mi lɛ, minaaa nɔ ko ni tsɔɔ akɛ Yehowa miiye eebua mi.’ Kɛ́ nakai ni lɛ, sɔlemɔ ni Yehowa awa bo ni ona bɔ ni eyeɔ ebuaa bo lɛ. (2 Maŋ. 6:​15-17) No sɛɛ lɛ, shwiemɔ oyiŋ okwɛ akɛ ani wiemɔ ko loo sane hetoo ni mɔ ko hã yɛ asafoŋ kpee ko shishi lɛ ewaje bo? Ani asafo lɛ wolo ko, vidio ko, loo asafo lɛ lalai krokomɛi lɛ eko ewo bo hewalɛ? Ani mɔ ko kɛ bo esusu ŋmalɛ ko loo sane ko he ni eye ebua bo waa? Bei pii lɛ, Yehowa tsɔɔ suɔmɔ ni wɔnyɛmimɛi lɛ jieɔ kpo amɛtsɔɔ wɔ lɛ kɛ e-Wiemɔ lɛ nɔ eyeɔ ebuaa wɔ, shi wɔjwɛŋmɔ eyaaa nɔ. Kɛ̃lɛ, nibii nɛɛ ji nikeenii ni nɔ bɛ kwraa ni Yehowa kɛdro wɔ, ni amɛhãa wɔnaa akɛ esumɔɔ wɔ waa. (Yes. 49:​14-16; 65:13; Mar. 10:​29, 30) Agbɛnɛ hu, amɛhãa wɔnaa akɛ, kɛ́ wɔkɛ wɔhiɛ fɔ̃ enɔ lɛ, wɔnine enyɛŋ shi.

11. Be ni Aida hao lɛ, mɛni ye ebua lɛ?

11 Nyɛmi yoo ko ni yɔɔ Senegal ni atsɛɔ lɛ Aida lɛ kɛ ejwɛŋmɔ tee bɔ ni Yehowa ye ebua lɛ be ni ekɛ shihilɛ ni mli wa ko kpe lɛ nɔ. Lɛ ji bi nukpa, no hewɔ lɛ, efɔlɔi kpa gbɛ akɛ ebaatsu nii ni ená shika kɛkwɛ lɛ diɛŋtsɛ ehe kɛ amɛ hu. Shi be ni Aida fee tsakemɔi komɛi yɛ eshihilɛ mli koni enyɛ etsu daa gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ, ehe bafi lɛ waa. Eweku lɛ mli fu lɛ, ni amɛwie ehiɛ nyanyaanya. Aida wie akɛ: “Minu he akɛ minyɛŋ makwɛ mifɔlɔi lɛ, ni mɔ fɛɛ mɔ baajɛ mi, ni enɛ hã mishe gbeyei waa. Mishwa Yehowa po akɛ ehã nibii efee basaa.” Kɛkɛ ni gbi ko ni etee asafoŋ kpee lɛ, ahã maŋshiɛmɔ ko. Ewie akɛ: “Be ni nyɛmi nuu lɛ hãa wiemɔ lɛ, ehã wɔle akɛ Yehowa le nɔ fɛɛ nɔ ni hãa wɔyeɔ wɔtsui loo wɔsheɔ gbeyei lɛ, ekɔɔɔ he eko nɔ ni eji. Asafoŋ onukpai lɛ kɛ nyɛmimɛi krokomɛi wo mi ŋaa, ni fiofio lɛ, minu he ekoŋŋ akɛ Yehowa sumɔɔ mi. No sɛɛ lɛ, agbɛnɛ lɛ, kɛ́ misɔle lɛ minuɔ he waa akɛ Yehowa baaye ebua mi. Ni be ni mina akɛ eehã misɔlemɔi lɛ ahetoo lɛ, mitsui nyɔ mimli waa.” Sɛɛ mli lɛ, Aida ná nitsumɔ ni baahã enyɛ ekwɛ ehe be ni etsuɔ gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ ni eye ebua efɔlɔi kɛ mɛi krokomɛi hu. Ewie akɛ: “Mina akɛ esa akɛ mikɛ mihiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ kɛ mitsui fɛɛ. Amrɔ nɛɛ, kɛ́ misɔle lɛ, bei pii lɛ, miyeee mitsui dɔŋŋ.”

MƐNI YEHOWA BAAFEE WƆSƐƐ?

12. Yɛ nɔ ni aŋma yɛ Lala 56:9 lɛ naa lɛ, mɛni David le akɛ Yehowa baafee ehã lɛ?

12 Kanemɔ Lala 56:9. Ŋmalɛ nɛɛ yeɔ ebuaa wɔ ni wɔnaa nɔ kroko ni ye ebua David be ni gbeyei mɔ lɛ lɛ. Eyɛ mli akɛ ewala yɛ oshãra mli lolo moŋ, shi ehe be esusu nɔ ni Yehowa baafee ehã lɛ wɔsɛɛ lɛ he. David le akɛ Yehowa baajie lɛ kɛjɛ oshãra lɛ mli yɛ be ni sa mli, ejaakɛ Yehowa ewo lɛ shi akɛ lɛ ebaaye Israel nɔ maŋtsɛ yɛ Saul sɛɛ. (1 Sam. 16:​1, 13) Yɛ David hiɛ lɛ, kɛ́ Yehowa wo shi akɛ ebaafee nɔ ko lɛ, etamɔ nɔ ni efee momo.

13. Mɛni wɔheɔ wɔyeɔ waa akɛ Yehowa baafee ehã wɔ wɔsɛɛ?

13 Mɛni Yehowa ewo shi akɛ ebaafee ehã bo? Wɔkpaaa gbɛ akɛ Yehowa baabu wɔhe kɛjɛ naagbai fɛɛ ahe. c Shi wɔle akɛ yɛ jeŋ hee ni baaba lɛ mli lɛ, Yehowa baajie naagbai fɛɛ ni wɔsheɔ gbeyei akɛ wɔkɛbaakpe yɛ jeŋ fɔŋ nɛɛ mli lɛ, ekɔɔɔ he eko naagba ni ji. (Yes. 25:​7-9) Yehowa, ni ji wɔ-Bɔlɔ lɛ, baanyɛ etee mɛi ni egboi lɛ ashi, etsa wɔhelai, eshɛje wɔmii, ni ejie nibii fɛɛ ni hãa wɔhaoɔ lɛ kɛje jɛmɛ, ni ekpãtã mɛi fɛɛ ni teɔ shi amɛwoɔ wɔ lɛ ahiɛ.—1 Yoh. 4:4.

14. Mɛɛ nibii ahe wɔbaanyɛ wɔsusu?

14 Be fɛɛ be ni gbeyei baamɔ bo lɛ, jwɛŋmɔ nibii ni Yehowa baafee ehã wɔ wɔsɛɛ lɛ ahe. Feemɔ bɔ ni obaanu he ohã be ni Satan kɛ mɛi fɔji lɛ bɛ dɔŋŋ ni mɛi kpakpai sɔŋŋ yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ ni daa gbi lɛ wɔmiina nibii ni tsɔɔ akɛ wɔmiiye emuu fiofio lɛ he mfoniri okwɛ. Yɛ 2014 kpokpaa wulu nɔ kpee lɛ shishi lɛ, atsɔ nɔkwɛmɔnɔ ko ni afee lɛ nɔ aye abua wɔ ni wɔfee wɔhiɛnɔkamɔ lɛ he mfoniri. Yɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ mli lɛ, nyɛmi nuu ko kɛ eweku lɛ susu bɔ ni Paradeiso lɛ mli shihilɛ baafee ahã lɛ he. Ekɛɛ amɛ akɛ, eji 2 Timoteo 3:​1-5 lɛ miigba bɔ ni shihilɛ baafee yɛ nakai beiaŋ kulɛ, ekolɛ nɛkɛ ebaaya lɛ, “Shi ná enɛ ole akɛ, jeŋ hee lɛ mli lɛ, miishɛɛ be baaba. Ejaakɛ gbɔmɛi baatsɔmɔ mɛi ni sumɔɔ mɛi krokomɛi, mɛi ni sumɔɔ mumɔŋ nibii, mɛi ni le amɛnyɛmɔ, heshibalɔi, mɛi ni jieɔ Nyɔŋmɔ yi, mɛi ni boɔ amɛfɔlɔi toi, mɛi ni le shidaa, mɛi ni yeɔ anɔkwa, mɛi ni dɔɔ amɛwekui ahe, mɛi ni yeɔ kpaŋmɔ nɔ, mɛi ni wieɔ mɛi krokomɛi ahe ekpakpa be fɛɛ be, mɛi ni yeɔ amɛkɔnɔ nɔ, mɛi ni he jɔ, mɛi ni sumɔɔ ekpakpa, mɛi ni akɛ he fɔ̃ɔ amɛnɔ, mɛi ni ŋmɛɔ sane he, humii, mɛi ni sumɔɔ Nyɔŋmɔ fe shwɛmɔ kɛ ŋɔɔmɔ, mɛi ni hiɛ Nyɔŋmɔ jamɔ su; okɛ ohe abɔ nɛkɛ gbɔmɛi ahe.” Ani okɛ oweku lɛ loo onyɛmimɛi Kristofoi lɛ gbaa bɔ ni shihilɛ baaji yɛ jeŋ hee lɛ mli lɛ he sane?

15. Mɛni ye ebua Tanja ni etee nɔ esɔmɔ Yehowa yɛ gbeyei ni esheɔ lɛ fɛɛ sɛɛ?

15 Naa nyɛmi yoo ko ni yɔɔ North Macedonia ni atsɛɔ lɛ Tanja lɛ niiashikpamɔ. Be ni akɛ lɛ bɔi Biblia lɛ kasemɔ lɛ, efɔlɔi te shi amɛwo lɛ waa, ni enɛ hã gbeyei mɔ lɛ. Shi esusu nibii ni Yehowa ewo shi akɛ ebaafee wɔsɛɛ lɛ ahe, ni enɛ ye ebua lɛ ni etee nɔ esɔmɔ Yehowa yɛ gbeyei ni esheɔ lɛ fɛɛ sɛɛ. Ewie akɛ: “Nibii ni mishe gbeyei akɛ ebaaba minɔ lɛ, ekomɛi ba minɔ lɛɛlɛŋ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, be fɛɛ be ni maya asafoŋ kpee ni maba shĩa lɛ, mimami yiɔ mi. Mifɔlɔi kɛɛ mi po akɛ kɛ́ mitsɔ Yehowa Odasefonyo lɛ, amɛbaagbe mi.” Sɛɛ mli lɛ, Tanja fɔlɔi shwie lɛ kɛje shĩa. Shi mɛni efee? Ewie akɛ: “Mijwɛŋ bɔ ni maná miishɛɛ kɛya naanɔ akɛni miye Yehowa anɔkwa lɛ hewɔ lɛ he. Agbɛnɛ hu, mijwɛŋ bɔ ni Yehowa baahã maná nibii fɛɛ ni eŋmɛɛ mi yɛ jeŋ fɔŋ nɛɛ mli lɛ ekoŋŋ yɛ jeŋ hee lɛ mli lɛ he, kɛ bɔ ni ebaahã majie mijwɛŋmɔ kɛje nibii gbohii fɛɛ ni etee nɔ lɛ anɔ.” Tanja hiɛ ehemɔkɛyeli lɛ mli, ni Yehowa yelikɛbuamɔ naa lɛ, ená he ko ehi. Ŋmɛnɛ lɛ, Tanja ená nyɛmi nuu anɔkwafo ko kɛ lɛ ebote gbalashihilɛ mli, ni amɛyi enyɔ lɛ fɛɛ amɛyɛ be fɛɛ sɔɔmɔ lɛ mli.

FEEMƆ NIBII NI BAAHÃ OKƐ OHIƐ AFƆ̃ YEHOWA NƆ WAA

16. Mɛni baaye ebua wɔ ni wɔya nɔ wɔfee ekãa kɛ́ gbalɛ ni yɔɔ Luka 21:​26-28 lɛ ba mli?

16 Yɛ amanehulu kpeteŋkpele lɛ mli lɛ, gbeyei baamɔmɔ mɛi, ni nɔ baanyɔ amɛnɔ. Shi Yehowa webii baafi shi shiŋŋ, ni amɛsheŋ gbeyei. (Kanemɔ Luka 21:​26-28.) Mɛni hewɔ? Ejaakɛ wɔkɛ wɔhiɛ baafɔ̃ Yehowa nɔ. Tanja ni wɔtsĩ etã kɛtsɔ hiɛ lɛ wie akɛ, nibii ni etsɔ mli lɛ miiye eebua lɛ ni eenyɛ eedamɔ shihilɛi krokomɛi ni mli wawai ni ekɛkpeɔ lɛ anaa. Ewie akɛ: “Mikase akɛ, naagba ko bɛ ni Yehowa nyɛŋ eye ebua wɔ ni wɔdamɔ naa ni ejɔɔ wɔ. Bei komɛi lɛ, efeɔ tamɔ nɔ ni mɛi anine eshɛ wɔnɔ ni amɛmiifee wɔ nɔ ni amɛsumɔɔ. Shi Yehowa baanyɛ ejie wɔ kɛje amɛdɛŋ, ejaakɛ ehe wa fe amɛ. Ni kɛ́ shihilɛ ni wɔkɛkpeɔ lɛ mli wa tamɔ mɛ, esɛɛ baafo kɛ̃.”

17. Mɛɛ gbɛ nɔ afi 2024 afi ŋmalɛ lɛ baaye abua wɔ? (Kwɛmɔ mfoniri ni yɔɔ wolo lɛ hiɛ lɛ.)

17 Ŋmɛnɛ lɛ, nibii pii yɛ ni baanyɛ ahã gbeyei amɔ wɔ. Shi kɛ́ gbeyei mɔ wɔ po lɛ, wɔbaanyɛ wɔfee wɔnii yɛ nilee mli tamɔ David fee lɛ. Afi 2024 afi ŋmalɛ lɛ ji David sɔlemɔ ni esɔle ehã Yehowa lɛ mli wiemɔi. Ekɛɔ akɛ: “Kɛ́ gbeyei mɔ mi lɛ, mikɛ mihiɛ fɔ̃ɔ onɔ.” (Lala 56:3) Biblia he nilelɔ ko wie yɛ ŋmalɛ nɛɛ he akɛ, David kɛ “ejwɛŋmɔ emaaa nibii ni woɔ ehe gbeyei loo enaagbai lɛ anɔ. Moŋ lɛ, ekɛ ehiɛ fɔ̃ mɔ ni baanyɛ ajie lɛ kɛjɛ enaagbai lɛ amli lɛ nɔ.” Yɛ afi lɛ mli fɛɛ lɛ, susumɔ afi ŋmalɛ lɛ he, titri lɛ, kɛ́ nɔ ko hã gbeyei mɔ bo. Hemɔ be osusu nibii ni Yehowa efee momo, nɔ ni efeɔ bianɛ, kɛ nɔ ni ebaafee wɔsɛɛ lɛ he. Kɛ́ ofee nakai lɛ, obaanyɛ owie nɔ ni David wie lɛ eko akɛ: “Nyɔŋmɔ nɔ mikɛ mihiɛ fɔ̃ɔ; misheee gbeyei.”—Lala 56:4.

Oshãra ko ekpãtã nibii ahiɛ yɛ he ni nyɛmi yoo ko yɔɔ lɛ, ni nyɛmi yoo lɛ miisusu afi ŋmalɛ lɛ he (Kwɛmɔ kuku 17)

KƐ́ GBEYEI MƆ BO NI OSUSU NIBII NI NYIƐ SƐƐ NƐƐ AHE LƐ, MƐƐ GBƐ NƆ EBAAYE EBUA BO?

  • Nibii ni Yehowa efee momo

  • Nibii ni Yehowa feɔ bianɛ

  • Nibii ni Yehowa baafee wɔsɛɛ

LALA 33 Shɛ Ojatsu Lɛ Ofɔ̃ Yehowa Nɔ

a Kɛ́ ootao saji krokomɛi ni baawo bo hewalɛ lɛ, yaa jw.org lɛ nɔ ni otswa “kasemɔ amɛhemɔkɛyeli lɛ” loo “niiashikpamɔi” owo akrabatsa ni akɛtaoɔ nii lɛ mli. Yɛ JW Library® lɛ nɔ lɛ, yaa “Video” ni okwɛ NIIASHIKPAMƆI KƐ SAJI NI ABIBII MƐI > AMANEHULUI ANAA KPEEMƆ.

b Atsake gbɛ́i lɛ ekomɛi.

d NƆ NI WƆNAA YƐ MFONIRI LƐ MLI: David susu bɔ ni Yehowa ye ebua lɛ ni egbe oshishibrishi ko, bɔ ni etsɔ Ahimelek nɔ eeye eebua lɛ, kɛ bɔ ni ebaahã etsɔ maŋtsɛ wɔsɛɛ lɛ he.

e NƆ NI WƆNAA YƐ MFONIRI LƐ MLI: Nyɛmi nuu ko ni awo lɛ tsuŋ yɛ ehemɔkɛyeli lɛ hewɔ lɛ miisusu bɔ ni Yehowa ye ebua lɛ ni ekpa zigareti shɛremɔ, bɔ ni ewoɔ lɛ hewalɛ kɛtsɔ lɛtai ni ewekumɛi kɛ enanemɛi ŋmaa lɛ lɛ anɔ, kɛ bɔ ni ebaahã ehi shi kɛya naanɔ yɛ Paradeiso lɛ mli lɛ he.