Pẹẹ nyoone togó bel ea di m

Pẹẹ nyoone a gbò togó bel

5 TOGÓ BEL GE NÒ

SỌ́L EA GÃ́BUG DÚ 27 Bàrì Tú Pá A Nvín Tẹlẹ Bàlà Kẽ

“Ním É Sãanài Bá Ló Gbẹẹ́ Kẽ Tọ́ọ̀ Dee”!

“Ním É Sãanài Bá Ló Gbẹẹ́ Kẽ Tọ́ọ̀ Dee”!

“Bàrì beè kọọ̀: ‘Ním é sọ́i bá tọ́ọ̀ dee; ním é sãanài bá ló gbẹẹ́ kẽ tọ́ọ̀ dee.’”​—HÍB. 13:5b.

NÚ EÉ NÓ

Nakà togó belí é náa kọọ̀ gbò e bà gé fã Bàrì e bà di boo kunukẽ̀í á àgala boo kọọ̀ Bàrì náa é sọ́va bá gbẹẹ́ kẽ tṍó e gbò níí Kráìst e Bàrì beè tṍ nóo ból e bà sígá boo kunukẽ̀í é kil káála.

1. Mó tṍó ní e gbò e Bàrì beè tṍ nóó ból e bà sígá boo kunukẽ̀í é kil káála ẹ́?

 SÌGÀ gbáá ea kil nvéeá, gbò níí Jìhóvà beè bĩiná kọọ̀, ‘Mó tṍó ní e gbò níí Kráìst e Bàrì beè tṍ nóo ból e bà sígá boo kunukẽ̀í é kil káála ẹ́?’ À íe tṍó e beè bugi togó kọọ̀ be à sẹlẹ, gbò níí Kráìst e Bàrì beè tṍ nóo bólá é zẹ́ẹ́ tú sìgà tṍó tõ̀òma mm̀ páradaìs gbẹá boo kunukẽ̀í tṍó e bé Ámàgídòn ni íná kùbmà. Sõò, mm̀ Kpá Tọ Kùdẽe Ló níí July 15, 2013, e beè nó kọọ̀ dénè gbò e Bàrì beè tṍ nóo ból e bà sígá boo kunukẽ̀í é kil káála besĩ́ bé Ámàgídòn kálá dààà togó.​—Máát. 24:31.

2. Mókà bíb ní eé láá bĩiná ẽ́, vaá éé ní eé ló bel boo mm̀ nakà togó belí é?

2 Kọ̀láá bé ea dì naa, èé láá bĩiná kọọ̀: Éé ní ea é nááá ló nagbò “naanà ból” Kráìst è bàé kilsĩ́ gè fã̀ Jìhóvà mm̀ bọ́ọ̀ló dẹ̀lẹ̀ nyíé boo tṍó pọ̀b kpo “tã̀àgã̀” ẽ? (Jọ́ọ̀n 10:16; Máát. 24:21) Kátogóí, sìgà gbò e bà dṹùnà nagbò naanà bólá é láá ié tã̀àgã̀ bùlà kọọ̀ àé dúè áá ọ̀và tṍó e pá vígà págbálà nè pábia e Bàrì beè tṍ nóo bólá é kil káála. Naanii èé ló bel boo bàà kà nòòtẽ́ ea di mm̀ Kpá Káí ea é láá naa kọ é bugi togó naa vó. Tṍóá, è gbóó ló bel boo nú ea náa vaá náa dú bíi kọ é ié tã̀àgã̀ bùlà.

ÉÉ NÍ E BÈ NÁA É NÁÁÁ Ẽ́?

3-4. Éé ní e sìgà gbò é láá bugi togó boo é, vaá ló éé?

3 Sìgà nen é láá bugi togó kọọ̀ nagbò naanà bólá é aa mm̀ kà-kàí tṍó e bà náa ié na tùle ea aa bá Gbò Ge Tulè Tóm, e bà dṹùnà gbò e Bàrì beè tṍ nóo bólá. Be à sẹlẹ, sìgà nòòtẽ́ ea di mm̀ Kpá Káí é láá siimài pọ̀. Naanii èé ló bel boo bàà kà nu dòòmà bá. Túá kà dú ní ea kil ló Pọ̀b Neǹ Vààla Gyọ́ọ ea bée kọlà Jèhóíadà. A beè fã̀ Bàrì mm̀ bọ́ọ̀ló dẹ̀lẹ̀ nyíé boo. A vaà Jèhòshábìàt nè ẹ̀ẹ̀ beè kpènà Jèhóàsh tṍó ea beè di-dí pá nvín vaá nvèè bá nèe kọ á dú lé méné ea bọ́ló dẹ̀lẹ̀ nyíé boo. Jèhóàsh beè fã̀ Jìhóvà vaá naa nú ea dú lé tṍó e Jèhóíadà beè di dùm. Sõò tṍó e Jèhóíadà ú, Jèhóàsh beè gbóó dààmà togó gè naa nú ea dú pọ́lọ́. A beè pãane tṍ ló gbò méné e bà géè bẹ̀l, e bà náa beè naa nú ea dú lé vaá òòà aa ló gè fã̀ Jìhóvà.​—2 Kró. 24:​2, 15-19.

4 Dõona kà nu dòòmà bá dú ní ea kil ló gbò níí Kráìst e ba beè di mm̀ bàà tóm gbò gbááá. Neǹ tóm Jọ́ọ̀n ní ea beè dú dee deè nvéè neǹ tóm ea beè sigá ẹ́, vaá a beè nvèè bá nè gã́bug gbò nyòòne nvéè Kráìst kọ bàá kilsĩ́ gè bọ́ló dẹ̀lẹ̀ nyíé boo nè Jìhóvà. (3 Jọ́ọ̀n 4) Jọ́ọ̀n nè dõona kà gbò tóm Jíízọ̀s e ba beè bọ́ló dẹ̀lẹ̀ nyíé boo beè pììgà ge kpènà bõ̀ònatõ̀ò Bàrì lọl bá gbò e ba beè dọ̀ aa nvéè nòòmànù Kráìst. (1 Jọ́ọ̀n 2:18; ẹ̀b émì nú ea di ló 2 Tẹ̀s. 2:7.) Sõò tṍó e Jọ́ọ̀n ú, gã́bug gbò e ba beè di mm̀ bõ̀ònatõ̀ò beè gbóó biia nvéè gbò e ba beè dọ̀ aa nvéè nòòmànù Kráìst. Mm̀ gbò gbáá ea bẽene, gbòí beè tú ba kyáá nòòmànù nè pọ́lọ́ láb m-me mm̀ gbò bõ̀ònatõ̀òa.

5. Éé ní e náa bọ́ló kọ é bugi togó boo kọ àé nááá tṍó e bugì pálaa kà nòòtẽ́á ẽ́?

5 É kọọ̀ pálaa kà nòòtẽ́á zógè kọọ̀ íb gbò nuí é nááá ló nagbò naanà bólá tṍó e gbò e Bàrì beè tṍ nóo ból ni kil káála? Tṍóá, é kọọ̀ gbò e bà gé nyoone nvéè Kráìst e bà bọ́ló dẹ̀lẹ̀ nyíé boo é aa nvéè gbò búma e bà géè nèva belí bé e Jèhóàsh beè naaá, sẹ̀ bàé dọ aa nvéè nòòmànù Kráìst belí gã́bug gbò e bà géè nyoone nvéè Kráìst mm̀ bàà tóm gbò gbááá ẹ́? Ẽ́èe! Èé láá agala boo kọọ̀ tṍó e gbò e Bàrì beè tṍ nóo ból ni kil káála, nagbò naanà bólá é kilsĩ́ gè fã̀ Jìhóvà mm̀ sĩ́deè ea bọ́ló, vaá Jìhóvà é ẹb nú ea kil vá ló. Éé ní ea náa è agala boo naa vó é?

Õ̀ÒA FÃ̀ É DI LEE

6. Mókà taà kà kpò tṍó ní eé ló bel boo é?

6 Éé ní ea náa èé láá agala kọọ̀ õ̀òa fã́ é di lee, bã̀àna tṍó eé kpeesĩ́ ló tàvàlà dìtõ̀ò dì deèsĩ́ ẽ́? È agàlà boo naa vó boo béè gbò nú e ni nó lọl mm̀ Kpá Káí ea kil ló beélè tṍóí. Kátogóí palàge dú kele ló tṍó pá Ízràẹ̀la nè tṍó gbò níí Kráìst e ba beè di mm̀ bàà tóm gbò gbáá ea kil nvéeá. Vóà naa, naanii èé zẹ́ẹ́ ló bel boo táaa kà tṍóí: (1) Dú tṍó pá Ízràẹ̀l deè kéléá, (2) dú tṍó e gbò tóm Kráìst ni ú lọ̀l, vaá (3) dú beélè tṍóí, ea dú “tṍó e Bàrì é náa kọọ̀ kọ̀láá nu á dú ãa.”​—Tóm 3:21.

7. Éé ní ea náa vaá nyíè pá Ízràẹ̀l e ba beè bọ́ló dẹ̀lẹ̀ nyíé boo deè kéléá náa beè bììlà tṍó e zivekà dóá nè ba gbò méné náa nú ea dú pọ́lọ́ ẹ́?

7 Tṍó pá Ízràẹ̀l deè kéléá. Besĩ́ Mózìs à kalá ù, a beè kọ́ nè pá Ízràẹ̀l kọọ̀: “Nda palàge nyimá kọọ̀ tṍó em ni ú, òé lábvii pọ́lọ́ láb vaá nóo é tõonaí boo gbò log em beè nèi.” (Dìt. 31:29) Mózìs beè ãane nagé pá Ízràẹ̀l kọọ̀ be bà lọl togó kèbá Bàrì, bàé bã́ kèbá síí-sii. (Dìt. 28:​35, 36) É kọọ̀ belí beè dú kà-kà? Ẽei. Gã́bug méné e ba beè bẹ̀l dó Ízràẹ̀l beè naa nú ea dú pọ́lọ́ vaá naa kọọ̀ gbò níí Bàrì á si nagé pọ́lọ́. Níí beè naa kọọ̀ Jìhóvà á nè kpọ̀té pá Ízràẹ̀l vaá náa beè sọ̀nà tọ́ deè kọọ̀ tọ́ọ̀ kà méné pá Ízràẹ̀l á bẹ̀l nà va. (Èzí. 21:​25-27) Sõò pá Ízràẹ̀l e bà bọ́ló dẹ̀lẹ̀ nyíé boo beè siá kpóóló tṍó e bà mon kọọ̀ gbò bel e Jìhóvà beè lò ḿḿ-má.​—Àìz. 55:​10, 11.

8. É kọ à bọ́ló kọ á bọọí ló kọọ̀ kyáá nòòmànù beè bã mm̀ bõ̀ònatõ̀ò Kráìst ea beè di mm̀ bàà tóm gbò gbááá? Baatẽ́.

8 Tṍó e gbò tóm Kráìst ni ú tà. É kọ à bọ́ló kọ á bọọí ló kọọ̀ kyáá nòòmànù beè bã mm̀ bõ̀ònatõ̀ò Kráìst mm̀ bàà tóm gbò gbáá ea kil nvéeá? Ẽ́èe. Jíízọ̀s beè gbẹẹ́ sĩ́ kọọ̀ kyáá nòòmànù é beè bã mm̀ bõ̀ònatõ̀ò. (Máát. 7:​21-23; 13:​24-30, 36-43) Neǹ tóm Pọ́ọ̀l, Pítà, nè Jọ́ọ̀n beè mòn kọọ̀ bel e Jíízọ̀s beè lòí beè dààmà togó gè mm-má mm̀ túá gbò gbááá. (2 Tẹ̀s. 2:​3, 7; 2 Pít. 2:1; 1 Jọ́ọ̀n 2:18) Mm̀ bàà tóm gbò gbááá, kyáá nòòmànù beè gbóó bã mm̀ bõ̀ònatõ̀ò gbò níí Kráìst. Tṍó e dee deè nvéè nen ea dṹùnà gbò tómá ú, gbò e ba beè dọ̀ aa nvéè nòòmànù Kráìst beè gbóó gbaaá ló Gbele Bábilọ̀n, ea dú bõ̀ònaló kyáá fã̀. Níí beè kpáá mm-mè bel e Jíízọ̀s beè kọ̀a.

9. Mósĩ́ deè ní e tṍó e beele dìí dú kele ló tṍó pá Ízràẹ̀l deè kéléá nè tṍó bõ̀ònatõ̀ò Kráìst ea beè di mm̀ bàà tóm gbò gbááá ẹ́?

9 “Tṍó e Bàrì é náa kọọ̀ kọ̀láá nu á dú ãa.” Beélè tṍóí dú kele ló tṍó pá Ízràẹ̀l deè kéléá nè tṍó e kyáá nòòmànù beè bã mm̀ bõ̀ònatõ̀ò Kráìst mm̀ bàà tóm gbò gbáá ea kil nvéeá. Mó tṍó ní e beele dìí é? È ólò kolíe “gbò dee e tṍó é gé tà.” (2 Tím. 3:1) Sõò Kpá Káí kọ́ nágé kọọ̀ tṍóá ní e tṍó ea palàge bọọ́ begá é daamà togó é. Àé kilsĩ́ dọ̀ọ̀mà tṍó e Boǹ Méné Mèzáíà é náa kọọ̀ gbò nen á gbõoma vaá tú boo kunukẽ̀í naamá páradaìs. Beélè tṍóí ní ea dú “tṍó e Bàrì é náa kọọ̀ kọ̀láá nu á dú ãa” ẽ́. (Tóm 3:21) Tṍóí beè dààmà togó mm̀ gbáá 1914. Mókà ãa nu ní e Bàrì beè naa ẽ́? A beè tú Jíízọ̀s naamá Méné ea gé bẹl káála. Vóà naa, Jìhóvà beè gbóó kpáá ié Méné ea élaẹ́ dọ̀, ea aa kúúlí Méné Dévìd ea beè bọ́ló dẹ̀lẹ̀ nyíé booá. Sõò níì áá gè òòmà kpòté ménéá nvee kẽ ní e Jìhóvà beè naaé nì. Tṍó ea náa vó lọ̀l, a beè gbóó òòmà õ̀òa fã̀ nvee kẽ! (Àìz. 2:​2-4; Èzí. 11:​17-20) É kọọ̀ kyáá nòòmànù é beè kpáá bã mm̀ bõ̀ònatõ̀ò?

10. (a) Éé ní e Kpá Káí beè gbẹẹ́ sĩ́ kọ́ kilma ló õ̀òa fã̀ mm̀ beélè tṍóí ẽ́? (Àìzáíà 54:17) (b) Éé ní ea náa vaá nakà kọ́ọ̀ bùlà Bàrìí à nvèèi nyíé gbàà ẹ?

10 Bugi Àìzáíà 54:17. Bugi togó boo kọ́ọ̀ bùlà Bàrì ea kọ́ọ̀: “Tọ́ọ̀ kà nuù bé e bà noo nyòòmà ni náa é íé ni kói ló”! Nakà kọ́ọ̀ bùlà Bàrìí a mm-má deè nieí. Nakà bel nvèè nyíé gbààí gé lóá nágé bel nyòòmà beélè tṍóí, à kọ́ọ̀: “Jìhóvà é nóòmà nuù dénè pá o nvín, fẹ́ẹ́-fẹẹ̀ ló ea é dí ló pá o nvín é bọọ́ tõ̀ò. Òé palàge elá àgàlà mm̀ lé lab dògò. . . . Pọ̀ náa é síí ni ló tọ́ọ̀ nu vaá tọ́ọ̀ nu náa é síìmà ni pọ̀, boo béè kọọ̀ náa é ína ní ku ló.” (Àìz. 54:​13, 14) Kọbèè “Pọ́lọ́ Nyómá ea gé lẹẹlà bel ló bàlà booí,” ea dú Sétàn, náa é láá kùb tóm gè noomà nu e gbò níí Jìhóvà gé sí deè nieí. (2 Kọ́r. 4:4) Bàrì beè òòmà õ̀òa fã̀ nvee kẽ, vaá kyáá nòòmànù náa é láá bã na m. Àé di dọ̀ọ̀mà dè-dè. Tọ́ọ̀ kà nuù bé e bà noo nyòòmài náa é íéi kói ló!

ÉÉ NÍ EA É NÁÁÁ Ẽ́?

11. Éé ní ea náa vaá è àgala boo kọọ̀ Bàrì náa é sọbá pá a gbò gbẹẹ́ kẽ tṍó e gbò ea beè tṍ nóo ból é kil káála ẹ́?

11 Éé ní ea é nááá tṍó e gbò e Bàrì beè tṍ nóo ból é kil káála ẹ́? Kẽea boo kọọ̀ Jíízọ̀s ní ea dú bẹẹ Neǹ Kùdẽe Ló é. Ẹlẹ ní ea dú togó boo bõ̀ònatõ̀ò gbò níí Kráìst e. Jíízọ̀s beè kọọ̀: “Áá nda, Méné e Bàrì Sa, ní ea dú bọọ neǹ tùle é.” (Máát. 23:10) Bẹẹ Méné Jíízọ̀s náa é aa ló gè ẹ̀b nú ea kil ló pá a gbò nyòòne nvée. Boo béè kọọ̀ Kráìst ní ea gé bẹl ẹ́, pọ̀ náa é síi gbò e bà gé nyoonée nvée e bà di boo kunukẽ̀í. Mm̀ kà-kà, née nyímà dénè nú ea kil ló bé e Kráìst é túlè pá a gbò naa tṍóá. Vóà, naanii èé ló bel boo sìgà nu dòòmà bá ea di mm̀ Kpá Káí ea é nveè bá nèi kọ é agala boo níí.

12. Mósĩ́ deè ní e Jìhóvà beè ẹ̀b nú ea kil ló pá a gbò (a) tṍó e Mózìs ú lọ̀l ẹ? (b) tṍó ea tú dõona kà tóm nè Èláíjà ẹ? (Ẹ̀b nàgé fòtó.)

12 Mózìs beè ù besĩ́ pá Ízràẹ̀l à kalá bã boo kunukẽ̀ e Bàrì beè zìgàa. Éé beè naaá ló gbò níí Bàrì e? É kọ Jìhóvà náa beè nvèè nà bá nè pá a gbò tṍó e Mózìs ú? Ẽ́èe. Jìhóvà beè kilsĩ́ gè nvèè bá nèva begè dẽè tṍó e ba beè bọ́ló dẹ̀lẹ̀ nyíé boo. Besĩ́ Mózìs à kalá ù, Jìhóvà beè kọ́ nèe kọ á íbá ló Jóshùà naamá nen ea é túlè pá a gbò. Mózìs beè bumá Jóshùà mm̀ gã́bug gbáá. (Ẹ́xọ. 33:11; Dìt. 34:9) Gbá ló vó, à íe gã́bug gbò gbálà e togó va tùlà nu e bà géè tulè gbò níí Bàrì​—níà gbò e bà dú togó boo gã́bug tõ̀ò nen, gbò e bà dú togó boo gã́bug gbò nen, gbò e bà dú togó boo vòò òb nen, nè gbò e bà dú togó boo òb nen. (Dìt. 1:15) Ba beè palàge ẹ̀b nú ea kil ló gbò níí Bàrì. Níà íb nú ea beè naaá ló Èláíjà ẹ. A beè sí tóm agẹlẹ bá mm̀ gã́bug gbáá kọbé pá Ízràẹ̀l láá fã̀ Bàrì mm̀ lèlà sĩ́deè. Sõò à íe tṍó e Jìhóvà beè nèe dõona kà tóm vaá tómá beè naa kọ á kil deè kpọ̀lọ̀-kpọ̀lọ̀ ea di Júdà. (2 Kíǹ. 2:1; 2 Kró. 21:12) É kọ Bàrì beè sọ̀bá òb tẽ́ gãà Ízràẹ̀l e ba beè bọ́ló dẹ̀lẹ̀ nyíé booá gbẹẹ́ kẽ? Ẽ́èe. Èláíjà beè bumá Èláíshà mm̀ gã́bug gbáá. A beè íe nágé gbò e ba beè dú “nvín gbò kọ́ọ̀ bùlà Bàrì,” e ba beè nèva kele íb búma. (2 Kíǹ. 2:7) Vóà naa, gã́bug gbò gbálà e bà bọ́ló dẹ̀lẹ̀ nyíé boo beè di kpènà ló gè nvèè bá nè gbò níí Bàrì. Jìhóvà beè kilsĩ́ gè mm-mè gbò a tóm̀ bùlà vaá ẹ̀b nú ea kil ló pá a gbò e bà géè fã̀e mm̀ bọ́ọ̀ló dẹ̀lẹ̀ nyíé boo.

(Fòtó ea di boo bá kie) Mózìs nè (fòtó ea di boo bá lè) Èláíjà, buù ọ̀và beè bumá gbò e bàé láá tulè gbò níí Bàrì tṍó e baala á gé ná (Ẹ̀b 12 kpò)


13. Éé ní e kpá Híbrù 13:5b náa kọ é àgala boo é? (Ẹ̀b nàgé fòtó.)

13 Lọl ló gbò nu eo ni nyímáí, éé ní eo bulà kọ àé nááá tṍó e gbò e Bàrì beè tṍ nóo ból e bà sígá boo kunukẽ̀í é kil káála ẹ́? Náa dú bíi kọ é ié tã̀àgã̀ bùlà. Kpá Káí kọ́ ene kà kà-kà bel eé láá agala boo, à kọ́ọ̀: Jìhóvà náa é sọbá pá a gbò e bà di boo kunukẽ̀í gbẹẹ́ kẽ. (Bugi Híbrù 13:5b.) Dì belí Mózìs nè Èláíjà, ńkem̀ gbò e bà gé túlè bõ̀ònatõ̀ò Kráìst deè nieí, e Bàrì beè tṍ nóo ból dã́ ból ló bé e gè bumá dõona gbò dú bíi naa. Gbò Ge Tulè Tóm á tú gã́bug gbáá nèèmà búma gã́bug gbò gbálà e bà dṹùnà nagbò naanà bólá kọbé bà láá tulè gbò níí Bàrì. Dì belí nu dòòmà bá, baa nveè gã́bug tọọ̀ kpá kọbé bà láá bumá gbò kànen, gbò ge kùdẽe ló sẹ́kiùt, gbò e bà dṹùnà Branch Committee, gbò e bà gé ẹb nú ea kil ló tóm ea gé síá Bẹ́tẹẹ̀l, nè dõona gbò. Gbò Ge tulè Tóm a búmá pá vígà págbálà e bà gé nveè bá nèva sí kele-kele íb tóm e bà ólò sì. Gbò e bà ólò nvèè bá nè Gbò Ge Tulè Tómí dì e bà gé sí gã́bug tóm mm̀ bọ́ọ̀ló dẹ̀lẹ̀ nyíé boo. Bà di kpènà ló gè ẹ̀b nú ea kil ló naanà ból Kráìst.

Gbò Ge Tulè Tóm a sí tóm agẹlẹ bá mm̀ ge bumá gbò e bàé nveè bá nèva vaá baa nveè gã́bug tọọ̀ kpá kọbé bà láá bumá gbò kànen, gbò ge kùdẽe ló sẹ́kiùt, gbò e bà dṹùnà Branch Committee, gbò e bà gé ẹb nú ea kil ló tóm ea gé síá Bẹ́tẹẹ̀l, nè gbò e bà ólò kọ́ kpẹ̀a aa dó dọ dó beeá ló bàlà booí (Ẹ̀b 13 kpò)


14. Kà lèlà éé ní e gé kọ́ mm̀ bẹẹ nònùí ẽ́?

14 Nee kà lèlà nú e gé kọ́í: Tṍó e gbò e Bàrì beè tṍ nóo ból e bà sígá boo kunukẽ̀í é kil káála, naamá tṍó e pọ̀b kpo tã̀àgã̀ é gé iná kùbmà, gbò e bà di boo kunukẽ̀í é kilsĩ́ gè fã̀ Jìhóvà mm̀ bọ́ọ̀ló dẹ̀lẹ̀ nyíé boo. È ṍà Bàrì zaa kọọ̀ kèbá bẹlbẹ̀l Jíízọ̀s Kráìst, tọ́ọ̀ nu náa é nání gbò e bà gé fã Bàrì. Mm̀ kà-kà, tṍóá, Gọ́ọ̀g ea aa boo kunukẽ̀ Mégọ̀g, ea dú gbaa ló gbò dó é náa uuí boo. (Èzí. 38:​18-20) Sõò ba pììgà é dú kóló kẽ; bà náa é láá kpèg gbò níí Bàrì lọl ló gè fã̀ Jìhóvà. Mm̀ kà-kà, Jìhóvà é duulà pá a gbò! Neǹ tóm Jọ́ọ̀n beè mòn “gbele gã́bug nen” e bà dṹùnà nagbò naanà bólá mm̀ mòànù dẽe. Ba beè kọ́ nè Jọ́ọ̀n kọọ̀ ‘gbele gã́bug není’ dú “gbò e ba ni ful zelí bá gbele kpóó ló tã̀àgã̀.” (Kùùà 7:​9, 14) È palàge agala boo kọọ̀ Jìhóvà é kpenà va!

15-16. Dẹ̀ẹ̀a boo nú ea di mm̀ kpá Kùùà Nù 17:​14, éé ní e gbò e Bàrì beè tṍ nóó ból é zọ Kráìst naa tṍó bé Ámàgídòn ẽ, vaá éé ní ea náa níí à sièi kpóó ló é?

15 Sìgà nen é láá bĩiná kọọ̀: ‘Vaá gbò e Bàrì beè tṍ nóo bólà? Éé ní e bàé náa tṍó e ba ni aa boo kunukẽ̀í ẽ́?’ Kpá Káí palàge aalá bíbvá. À tẹ́lẹ bàlà kẽ kọọ̀ gbò e bà di bàlà booí “é bé Nvín Naanà Bólá.” Sõò bà náa é bé èlbá. Dọ̀ Kpá Káíá kọ́ọ̀: “Nvín Naanà Bólá é béva èlbá.” Vaá bà mée ní e bàé nveè bá nèe ẽ́? Dọ̀ Kpá Káí áálá kọọ̀ níà “gbò e Bàrì beè kolí,” “sà,” ea “dú gbò e bà élá àgàlà.” (Bugi Kùùà Nù 17:14.) Níà bà mée ẽ́? Níà gbò e Bàrì beè tṍ nóo ból e bàé kẽeà aa kemà ú! Vóà naa, tṍó e gbò e Bàrì beè tṍ nóo ból e bà sígá boo kunukẽ̀í é kil káála, naamá tṍó e pọ̀b kpo tã̀àgã̀ é gé iná kùbmà, túá kà tóm e bàé sí é dú gè bé-bé. Níà kà agẹbá tóm! Sìgà gbò e Bàrì beè tṍ nóó ból beè olòó bé-bé besĩ́ bà kalá dú Gbò Neǹ Ditõ̀ò Jìhóvà. Sìgà ọ̀và beè olòó sí tóm bé. Sõò tṍó e tṍó téní, ba beè gbóó dú kà-kà gbò e bà gé nyoone nvéè Kráìst vaá nó gè zọ̀ dõona gbò dìa mm̀ fẹ́ẹ́-fẹẹ̀ ló. (Gàl. 5:22; 2 Tẹ̀s. 3:16) Ba beè gbóó kùb ge bé-bé. Sõò tṍó e bàé kẽeà aa kemà ú kil káála, bàé zọ Kráìst nè gbò nyómá tóm bé gbò ọ́b Bàrì.

16 Bugi togó boo níí! Sìgà gbò e Bàrì beè tṍ nóó ból e bà di boo kunukẽ̀í a dú kànen vaá lóó sìgà ọ̀và a ọọ. Sõò tṍó e bàé kẽeà aa kemà ú kil káála, bàé palàge ié kpóó vaá dú gbò nyómá e bà náa é ú ná, e bàé zọ ba neǹ togó ea dú Jíízọ̀s Kráìst bé-bé. Tṍó e ba ni bé-bé Ámàgídòn lọ̀l, bàé gbóó zọ̀ẹ sí tóm gè naa kọọ̀ gbò nen á gbõoma. Mm̀ kà-kà, tṍóá bàé náa kọọ̀ nu á leé ló pá vígà págbálà nè pábia èlmà bé e ba beè naa tṍó e ba beè di boo kunukẽ̀íá!

17. Éé ní ea náa vaá è nyimá kọọ̀ dénè gbò gyóòlo Bàrì é duuà tṍó bé Ámàgídòn ẽ?

17 É kọ ò dṹùnà nagbò naanà bólá? Beè vó, éé ní ea é dú bíi kọ ó naa tṍó e bé Ámàgídòn ni daamà togó é? Nee nú eo é náaí: Dẹlẹ nyíé boo Jìhóvà vaá ò tõó boo gbò a tùle. Éé ní e níá bãàa m ẽ́? Kpá Káí síèi kpóó ló kọọ̀: “Bãi mm̀ bọọ àn, vaá ò kuai nùtọ ló. Gũai mm̀ pọ́ì ńkem tṍó, dọ̀ọ̀mà tṍó e súngí é téní tà.” (Àìz. 26:20) Tṍóá, Jìhóvà é kpenà dénè pá a gbò e bà di káála nè boo kunukẽ̀í. Dì belí neǹ tóm Pọ́ọ̀l, è palàge àgala boo kọọ̀ ‘kọbèè kpóó ea gé bẹl, àbèè gbò nu ea di kátogóí, àbèè gbò nu ea é dú deèsĩ́ . . . náa é láá kpòòlà beele lọl ló vulà súú dẽe ló Bàrì.’ (Róm̀ 8:​38, 39) Olòó kẽ̀èa boo kọọ̀: Jìhóvà vulè ni vaá náa é sọ́ ni bá gbẹẹ́ kẽ tọ́ọ̀ dee!

TṌÓ E GBÒ E BÀRÌ BEÈ TṌ NÓO BÓL E BÀ SÍGÁ BOO KUNUKẼ̀Í É KIL KÁÁLA,

  • éé ní e bè náa é nááá ẽ́?

  • éé ní ea náa vaá èé láá agala boo kọọ̀ õ̀òa fã̀ é di lee é?

  • éé ní ea náa vaá è àgala boo kọọ̀ Jìhóvà é ẹb nú ea kil ló pá a gbò e?

SỌ́L EA GÃ́BUG DÚ 8 Jìhóvà Dú Bẹẹ Ketõ̀ò Kpènà