Xeen tiʼ baʼax ku taasik

Xeen tu cuadroil baʼax ku taasik

XOOK 6

KʼAAY 10 ¡Kiʼikiʼtʼant Jéeoba!

«Alabarteʼex u kʼaabaʼ Jéeoba»

«Alabarteʼex u kʼaabaʼ Jéeoba»

«Teʼex ka meyajtikeʼex Jéeobaeʼ, alabarteʼex, alabarteʼex u kʼaabaʼ Jéeoba» (SAL. 113:1).

BAʼAX KEN K-KANE

Yaan k-kanik baʼax oʼolal unaj k-alabartik u kʼaabaʼ Jéeoba tuláakal súutukil.

1, 2. ¿Baʼax ejemploil ku yáantkoʼon k-naʼat bix u yuʼubikuba Jéeoba yoʼolal le tuusoʼob aʼalaʼan tu contraoʼ?

 TUKLEʼ juntúul máax jach a yaabiltmeʼ ku yaʼalik junpʼéel baʼal jach kʼaas ta woʼolal. Techeʼ a wojel maʼ jaajiʼ, pero uláakʼ máakoʼobeʼ ku creerkoʼob. Tsʼoʼoleʼ u maas kʼaasileʼ ku káajal xan u sen aʼalikoʼob, kéen tsʼoʼokkeʼ tuláakal máak u yojel. ¿Bix jeʼel a wuʼuyikaba yoʼolal leloʼ? ¿Máasaʼ jeʼel a sen chiʼichnaktal yéetel a wuʼuyikaba kʼaasileʼ? (Pro. 22:1).

2 Le ejemploaʼ ku yáantkoʼon k-naʼat bix tu yuʼubiluba Jéeoba le ka aʼalaʼab junpʼéel tuus tu contra tumen juntúul kʼasaʼan ángeloʼ. Evaeʼ tu creertaj le baʼax aʼalaʼaboʼ. Le oʼolal letiʼ yéetel Adáneʼ kʼebanchajoʼob tu contra Jéeoba. Yoʼolal leloʼ yanchaj le kʼeban yéetel le kíimiloʼ (Gén. 3:​1-6; Rom. 5:12). Le baʼaloʼob maʼ jaajtak tu yaʼalaj Satanás tu jardínil Edénoʼ tsʼoʼok u beetik u yantal kíimil, guerraʼob bey xan uláakʼ muʼyajiloʼob. U jaajileʼ Jéeobaeʼ maʼ maʼalob tu yuʼubiluba yoʼolal le baʼaloʼob maʼ jaajtak aʼalaʼab tu contraoʼ. Pero leloʼ maʼ u kʼáat u yaʼal wa mantatsʼ lubaʼan u yóoliʼ, baʼaxeʼ le Bibliaoʼ ku yaʼalikeʼ letiʼ «le Dios kiʼimak u yóoloʼ» (1 Tim. 1:11).

3. ¿Baʼax jatsʼuts privilegioil yaantoʼon?

3 Yaantoʼon u jatsʼuts privilegioil k-áantaj utiaʼal u defendertaʼal yéetel utiaʼal u santificartaʼal u kʼaabaʼ Jéeoba. ¿Bix jeʼel k-beetik leloʼ? Letiʼe kéen k-beet le baʼax ku yaʼalik le tekstoaʼ: «¡Alabarteʼex Jéeoba!» (Sal. 113:1). K-alabartik u kʼaabaʼ Jéeoba kéen tʼaanakoʼon maʼalob tu yoʼolal tu táan uláakʼ máakoʼob. Techeʼ, ¿a kʼáat wa a beete? Koʼoneʼex ilik óoxpʼéel baʼaloʼob jeʼel u yáantkoʼon k-alabart u kʼaabaʼ Jéeoba yéetel tuláakal k-puksiʼikʼaleʼ.

K-KIʼIMAKKÚUNTIK U YÓOL JÉEOBA

4. ¿Baʼax ejemploil eʼesik Jéeobaeʼ ku kiʼimaktal u yóol kéen k-alabarte? (Ilawil xan le fotooʼ).

4 Jéeoba, k-Taata yaan teʼ kaʼanoʼ, ku kiʼimaktal u yóol kéen k-alabarte (Sal. 119:108). ¿U kʼáat wa túun u yaʼaleʼ le Dios yaan tuláakal páajtalil tiʼoʼ bey jeʼex juntúul kʼeban wíinik uts tu tʼaan ka alabartaʼak utiaʼal u yuʼubikuba maʼalobileʼ? Maʼatech. Utiaʼal k-naʼatikeʼ koʼoneʼex tʼaan tiʼ juntúul chan x-chʼúupal ku natsʼkuba yiknal u papá, ku méekʼik yéetel ku yaʼaliktiʼ: «Minaʼan uláakʼ papá jeʼex techeʼ». Le taatatsiloʼ jach ku kiʼimaktal u yóol ikil u yeʼesaʼal yaabilaj tiʼ tumen u chan hija, ¿baʼaxten? ¿U kʼáat wa u yaʼaleʼ chéen ku yuʼubikuba maʼalobil ikil u alabartaʼal tumen u chan hija? ¿Máasaʼ maʼatech? Baʼaxeʼ uts tu tʼaan u yilik bix u yeʼesaʼal yaabilaj tiʼ tumen u chan hija. Tsʼoʼoleʼ le taatatsilaʼ u yojleʼ le jatsʼuts modos ku yeʼesik le chan x-chʼúupalaʼ yaan u taasik kiʼimak óolal tiʼ kéen nojochchajak. Bey túun xan Jéeoba, le maas maʼalob taatatsil yanoʼ, jach ku kiʼimaktal u yóol kéen k-alabarte.

Jeʼex u kiʼimaktal u yóol juntúul taatatsil kéen aʼalaʼaktiʼ yaabiltaʼan tumen u chan hijaeʼ Jéeobaeʼ ku kiʼimaktal xan u yóol kéen k-alabart u kʼaabaʼ (Ilawil párrafo 4)


5. ¿Baʼax k-eʼesik le kéen k-alabart u kʼaabaʼ Jéeoba?

5 Le tuus tu beetaj Satanásoʼ ku afectartik tuláakal máak. Tu yaʼaleʼ mix máak jeʼel u chúukpajal u yóol u defendert u kʼaabaʼ Dios wa táan u tsʼaʼabal a pruebaileʼ. Tu yaʼalaj xaneʼ tuláakal máak ken u sut u paach tiʼ Dios wa ku tsʼáaik cuenta maas jeʼel u bin utsil tiʼ u beetik beyoʼ (Job 1:​9-11; 2:4). Chéen baʼaleʼ Jobeʼ tu yeʼesaj chéen táan u tuus Satanás. ¿Kux túun toʼon? Le kéen chúukpajak k-óol xan k-alabart Jéeobaeʼ k-eʼesik maʼ jaaj baʼax ku yaʼalik Satanásiʼ. Cada juntúul tiʼ toʼoneʼ k-ilik bey junpʼéel privilegio k-alabartik Jéeobaeʼ, u chúukpajal k-óol k-meyajte bey xan k-kiʼimakkúuntik u yóol (Pro. 27:11).

6. ¿Bix jeʼel k-alabartik Jéeoba jeʼex tu beetil David yéetel le levitaʼoboʼ? (Nehemías 9:5).

6 Máaxoʼob u yaabiltmoʼob Dioseʼ ku alabarkoʼob u kʼaabaʼ yéetel tuláakal u puksiʼikʼaloʼob. Rey Davideʼ tu tsʼíibtaj: «Yaan in alabartik Jéeoba. Yaan in alabartik u kʼaabaʼ yéetel u jaajil in wóol, tumen santo» (Sal. 103:1). Davideʼ u yojleʼ u alabartaʼal u kʼaabaʼ Jéeobaeʼ igual yéetel ka alabartaʼak Jéeoba. U yúuchul tʼaan maʼalob tiʼ u kʼaabaʼeʼ bey ka úuchuk tʼaan maʼalob tiʼ letiʼeʼ, tiʼ u jatsʼuts modos bey xan tiʼ le baʼaxoʼob u beetmoʼ. Davideʼ u kʼáat kaʼach u alabart u kʼaabaʼ Jéeoba tumen santo u yilik. Tu yaʼaleʼ u kʼáat u beet yéetel u jaajil u yóol. Le levitaʼoboʼ bey xan tu beetiloʼoboʼ, tu alabartoʼob Jéeoba. Kex jach jatsʼuts baʼax tu yaʼaloʼob yoʼolal Jéeobaeʼ tu tsʼáajoʼob cuentaeʼ letiʼeʼ ku merecertik ka maas alabartaʼak u kʼaabaʼ (xok Nehemías 9:5). ¡Bukaʼaj wal úuchik u jach kiʼimaktal u yóol Jéeoba ka tu yuʼubaj bix u alabartaʼal tumen le levitaʼoboʼ!

7. ¿Bix jeʼel k-alabartik Jéeoba teʼ kʼaʼaytajoʼ bey xan yéetel baʼaxoʼob k-beetik sáamsamal?

7 Toʼoneʼ k-alabartik Jéeoba kéen tʼaanakoʼon yéetel yaabilaj tiʼ letiʼ. Baʼax k-kaxtik le kéen kʼaʼaytajnakoʼoneʼ ka taakchajak u natsʼkuba le máakoʼob tiʼ Jéeobaoʼ yéetel ka kʼuchuk xan u yaabiltoʼob (Sant. 4:8). Uts t-tʼaan u meyajtoʼon le Biblia utiaʼal k-kaʼansik le jatsʼuts modos yaan tiʼ Jéeobaoʼ, jeʼex u yaabilaj, u justicia, u naʼat yéetel u poder. Uláakʼ bix jeʼel k-alabartik Jéeoba yéetel k-kiʼimakkúuntik u yóoleʼ letiʼe ka k-eʼes le jatsʼuts modos yaantiʼoʼ (Efe. 5:1). Kéen k-beet beyoʼ le máakoʼoboʼ yaan u tsʼáaikoʼob cuenta diferenteʼon tiʼ u maasil máakoʼoboʼ, yéetel maʼ xaaneʼ yaan u kʼáatkoʼob baʼaxten (Mat. 5:​14-16). Sáamsamaleʼ ku yantal oportunidad utiaʼal k-tsolik tiʼ le máakoʼob baʼaxten toʼoneʼ jelaʼanoʼon tiʼ u maasil. Bey túunoʼ le máaxoʼob uts u puksiʼikʼaloʼoboʼ yaan u taaktal u natsʼkubaʼob tu yiknal Jéeoba. Le kéen k-alabart Jéeobaeʼ k-kiʼimakkúuntik u yóol u puksiʼikʼal (1 Tim. 2:​3, 4).

K-KIʼIMAKKÚUNTIK U YÓOL JESÚS

8. ¿Bix tsʼoʼok u alabartik Jesús u kʼaabaʼ u Taata?

8 Mix máak uláakʼ kʼaj óoltmil tubeel le Taataoʼ, chéen le Paaloʼ (Mat. 11:27). Jesúseʼ jach u yaabiltmaj u Taata, le oʼolal ku alabartik u kʼaabaʼ (Juan 14:31). Le ka orarnaj Jesús tiʼ u Taata le áakʼab antes tiʼ u kíimiloʼ tu yaʼalaj: «Teneʼ tsʼoʼok in tsʼáaik u kʼaj óoltoʼob a kʼaabaʼ» (Juan 17:26). ¿Bix tu beetil?

9. ¿Baʼax meyajnaj tiʼ Jesús utiaʼal u tsolik bix u modos u Taata?

9 Jesúseʼ maʼ chéen tu yaʼalaj tiʼ le máakoʼob u kʼaabaʼ Dioseʼ Jéeoba, tumen leloʼ le judíoʼoboʼ u yojloʼob, baʼaxeʼ tu tsolajtiʼob jach bix Dios (Juan 1:​17, 18). Le Tsʼíiboʼob ich Hebreooʼ ku yaʼalikeʼ Dioseʼ jach uts yéetel ku chʼaʼik óotsilil (Éxo. 34:​5-7). Utiaʼal u naʼataʼaleʼ, Jesúseʼ tu tsikbaltaj u kuxtal le paal kʼaʼaj u yiikʼ ka suunaj tu yotocheʼ. Le Bibliaoʼ ku yaʼalikeʼ «desde náach u taaleʼ ilaʼab tumen u papáeʼ» ka bin áalkabil tu yiknaleʼ tu méekʼeʼ ka tu perdonartaj yéetel u jaajil u yóol. Lelaʼ ku yáantkoʼon k-naʼateʼ Jéeobaeʼ jach tu jaajil ku chʼaʼik óotsilil yéetel ku yeʼesik u yutsil (Luc. 15:​11-32). Jesúseʼ jach tu yáantaj le máakoʼob u naʼatoʼob jach bix Jéeoba Diosoʼ.

10. 1) ¿Bix k-ojéeltik tiʼ Jesúseʼ meyajnaj u kʼaabaʼ Dios, yéetel baʼax ku yeʼesik le baʼax tu yaʼalaj tiʼ le máakoʼ? (Mar. 5:19; ilawil xan le dibujooʼ). 2) ¿Baʼax u kʼáat xan Jesús ka k-beet teʼ kʼiinoʼobaʼ?

10 Jesúseʼ u kʼáat ka meyajnak u kʼaabaʼ u Taata tiʼ u maasil máakoʼob. Teʼ kʼiinoʼob jeʼeloʼ u nuuktakil le religiónoʼoboʼ ku tuklikoʼobeʼ maʼ unaj u yaʼalaʼal u kʼaabaʼ Diosiʼ tumen jach santo. Chéen baʼaleʼ Jesúseʼ maʼ tu chʼaʼaj en cuenta leloʼ tumen u yojel baʼax ku yaʼalik u Tʼaan Dios. Letiʼeʼ tu respetartaj u kʼaabaʼ u Taata. Juntéenjeak le tiaʼan tu luʼum le gerasenoʼoboʼ tu jóoʼsaj yaʼab demonioʼob tiʼ juntúul máak. Le ka tu yilaj le máakoʼob le baʼax tu beetoʼ sen sajakchajoʼobeʼ ka joʼopʼ u kʼáat óoltikoʼob tiʼ Jesús ka jóokʼok tu luʼumoʼob (Mar. 5:​16, 17). Pero letiʼeʼ u kʼáat ka kʼaj óoltaʼak u kʼaabaʼ Jéeoba, le oʼolal tu yaʼalaj tiʼ le máak ka máanak u tsikbalt le baʼax tu beetaj Jéeoba tu yoʼolaloʼ, maʼ le baʼax tu beetaj letiʼoʼ (xok Marcos 5:19). a Jesúseʼ u kʼáat xan ka k-tsikbalt tiʼ le máakoʼob u kʼaabaʼ Jéeobaoʼ (Mat. 24:14; 28:​19, 20). Wa k-beetik beyoʼ k-kiʼimakkúuntik u yóol.

Jesúseʼ tu yaʼalaj tiʼ le máax tu jóoʼsaj yaʼab demonioʼob tiʼoʼ ka u tsikbalt tiʼ le máakoʼob le baʼax tu beetaj Jéeoba tu yoʼolaloʼ (Ilawil párrafo 10)


11. ¿Baʼax tu yaʼalaj Jesús tiʼ u discípuloʼob ka u kʼáatoʼob ich oración, yéetel baʼaxten kʼaʼanaʼan? (Ezequiel 36:23).

11 Jesúseʼ u yojleʼ Jéeobaeʼ u kʼáat u santificart u kʼaabaʼ wa u yeʼesik maʼ jaaj le baʼaxoʼob ku yaʼalaʼal tu contraoʼ. Le oʼolal tu kaʼansaj tiʼ u discípuloʼob ka u kʼáatoʼob ich oración lelaʼ: «K-Taata yanech teʼ kaʼanoʼ, santificartaʼak a kʼaabaʼ» (Mat. 6:9). Jesúseʼ u yojleʼ lelaʼ letiʼe baʼax maas importanteoʼ (xok Ezequiel 36:23). U jaajileʼ chéen Jesús tsʼoʼok u beetik yaʼab baʼaloʼob utiaʼal u santificartik u kʼaabaʼ Jéeoba. Kex beyoʼ le ka maʼach Jesús tumen u enemigoʼobeʼ tu yaʼaloʼobeʼ táan bin u tʼaan tu contra Dios. Utiaʼal Jesúseʼ lelaʼ junpʼéel nojoch kʼeban. Le beetik antes tiʼ u maʼachleʼ jach tristechaji tumen u yojel yaan u yaʼalaʼal ka kíimsaʼak yoʼolal le nojoch kʼebanaʼ. Maʼ xaaneʼ letiʼe baʼax beet u ‹jach chiʼichnaktal yéetel u yaatal u yóol› Jesúsoʼ (Luc. 22:​41-44).

12. ¿Baʼax tu beetaj Jesús utiaʼal u santificartik u kʼaabaʼ u Taata?

12 Jesúseʼ utiaʼal u santificartik u kʼaabaʼ u Taataeʼ tu chaʼaj u beetaʼal u muʼyaj, u poʼochʼol yéetel u yaʼalaʼal baʼaloʼob maʼ jaajtak tu contraiʼ. Letiʼeʼ u yojleʼ mix baʼal kʼaas u beetmaj yéetel minaʼan baʼax oʼolal u chʼaʼik suʼtal (Heb. 12:2). U yojel xaneʼ le máax beetik u muʼyajoʼ Satanás (Luc. 22:​2-4; 23:​33, 34). Le Kʼaasilbaʼaloʼ u kʼáat kaʼach ka xuʼuluk u meyajtaʼal Jéeoba tumen Jesús, chéen baʼaleʼ maʼ jóokʼ yéetel u yóolajiʼ. Jesúseʼ tu yeʼeseʼ Satanáseʼ chéen tuus ku beetik, yéetel tu yeʼesaj yaan máaxoʼob jeʼel u chúukpajal u yóoloʼob u meyajtoʼob Jéeoba kex táan u muʼyajoʼobeʼ.

13. ¿Baʼax unaj k-beetik wa taak k-kiʼimakkúuntik u yóol Jesucristo?

13 ¿Taak wa a kiʼimakkúuntik u yóol Jesucristo? Wa beyoʼ seguernak a alabartik Jéeoba, yéetel a wáantik uláakʼ máakoʼob u yiloʼob jach bix letiʼ. Le kéen a beet beyoʼ táan xan a beetik jeʼex tu beetil Jesúseʼ (1 Ped. 2:21). Tsʼoʼoleʼ yaan xan a kiʼimakkúuntik u yóol Jéeoba yéetel yaan a weʼesikeʼ Satanáseʼ chéen tuusnaji.

K-ÁANTIK U MAASIL UTIAʼAL KA U SALVARTUBAʼOB

14, 15. ¿Baʼax utsil ku taasik k-áantik u maasil u kʼaj óoltoʼob Jéeoba?

14 ¿Baʼaxten k-aʼalikeʼ le kéen k-alabart Jéeobaeʼ k-áantik u maasil utiaʼal ka u salvartubaʼob? Kʼaʼajaktoʼoneʼ Satanáseʼ u pixmaj u tuukul «le máakoʼob maʼatech u creerkoʼob Diosoʼ» (2 Cor. 4:4). Le oʼolal yaʼab máakoʼobeʼ tsʼoʼok u creerkoʼob le tuusoʼob ku beetkoʼ yéetel ku tuklikoʼobeʼ minaʼan Dios. Yaan xan máakoʼobeʼ ku tuklikoʼobeʼ jach náach yanil Dios tiʼ toʼon, maʼatech u beetik u cuentail máak, jach kʼasaʼan yéetel ku beetik u muʼyaj le kʼasaʼan máakoʼob utiaʼal mantatsʼoʼ. Baʼax ku kaxtik le Kʼaasilbaʼaloʼ letiʼe u pʼatik kʼaasil u kʼaabaʼ Jéeobaoʼ, beyoʼ mix máak jeʼel u yóotik u natsʼuba tu yiknaleʼ. Chéen baʼaleʼ kéen kʼaʼaytajnakoʼon yéetel kéen k-kaʼans u jaajil yoʼolal k-Taata yaan teʼ kaʼanoʼ, k-áantaj utiaʼal maʼ u jóokʼol Satanás yéetel le baʼax u kʼáatoʼ yéetel k-alabartik u kiʼichkelem kʼaabaʼ Jéeoba. ¿Baʼax utsil ku taasik leloʼ?

15 Le baʼaxoʼob ku kaʼansik le Bibliaoʼ jach yaan u poder. Le kéen k-kaʼans tiʼ le máakoʼob máax Jéeoba yéetel jach bix letiʼoʼ ku yúuchul junpʼéel baʼal jach jatsʼuts. Tumen jeʼex u bin u kankoʼob maʼ jaaj le baʼaxoʼob ku yaʼalik Satanásoʼ bey ku jeʼepajal u yichoʼobeʼ yéetel ku káajal u yilkoʼob Jéeoba jeʼex k-ilik toʼoneʼ. Ku jaʼakʼal u yóoloʼob kéen u yiloʼob bukaʼaj poder yaantiʼ (Isa. 40:26). Ku tranquilizaroʼob kéen u yiloʼob bix u beetik justicia (Deu. 32:4). Ku kiʼimaktal u yóoloʼob kéen u yiloʼob bukaʼaj naʼat yaantiʼ (Isa. 55:9; Rom. 11:33). Tsʼoʼoleʼ ku yuʼubikubaʼob maʼalobil kéen u kanoʼobeʼ letiʼeʼ jach u yaabiltmaj máak (1 Juan 4:8). Le kéen u natsʼubaʼob yiknal Jéeobaeʼ ku kʼuchul u yiloʼobeʼ jeʼel u páajtal u kuxtaloʼob utiaʼal mantatsʼ bey u paalaloʼob Jéeobaeʼ. U jaajileʼ junpʼéel nojoch privilegio k-áantik u maasil u natsʼubaʼob yiknal k-Taata yaan teʼ kaʼanoʼ. Le kéen k-beet beyoʼ Jéeobaeʼ ku yilkoʼon bey ‹u yéet meyajoʼoneʼ› (1 Cor. 3:​5, 9).

16. Aʼal junpʼéel ejemplo tiʼ le utsiloʼob ku taasik u kanaʼal u kʼaabaʼ Diosoʼ.

16 Le kéen tsikbalnakoʼon yéetel wa máaxeʼ maʼ xaaneʼ yáax baʼax k-kaʼansiktiʼeʼ u kʼaabaʼ Dioseʼ Jéeoba. U jaajileʼ leloʼ jach maʼalob tumen wa yaantiʼ junpʼéel maʼalob puksiʼikʼaleʼ yaan u natsʼkuba yiknal Jéeoba. Koʼoneʼex ilik u ejemplo juntúul x-lóoʼbayan ku kʼaabaʼtik Alía. b Letiʼeʼ líikʼ ichil junpʼéel familia maʼatech u creertik baʼax ku yaʼalik le Bibliaoʼ. Alíaeʼ kex yaan u religión kaʼacheʼ maʼ kiʼimak u yóoliʼ, tsʼoʼoleʼ maʼatech u yuʼubik wa naatsʼ yanil tiʼ Dios. Chéen baʼaleʼ ka káaj u xook yéetel le Testigoʼoboʼ jaʼakʼ u yóol ka tu yilaj tiʼ yaʼab bibliaʼobeʼ luʼsaʼan u kʼaabaʼ Diosiʼ ka tsʼaʼab chéen títuloʼob jeʼex Yuumtsil. Úuchik u kanik u kʼaabaʼ Dioseʼ jach yaʼab utsiloʼob tu taasajtiʼ tumen káaj u yilik bey u amigoeʼ. Letiʼeʼ jakʼaʼan u yóol ka tu yaʼalaj: «¡In maas maʼalob amigoeʼ yaan bakáan u kʼaabaʼ!». Letiʼeʼ ku seguer u yaʼalik: «Bejlaʼeʼ jach yaanten jeetsʼelil yéetel jach kiʼimak in wóol». Beoraaʼ koʼoneʼex ilik u ejemplo Steve, letiʼeʼ ku paax yéetel ku taal tiʼ junpʼéel familia judía. U yilmaj yaʼab tuus ku yúuchul teʼ religiónoʼoboʼ le oʼolal tu chʼaʼtuklaj maʼ u táakpajal tiʼ mix junpʼéeliʼ. Chéen baʼaleʼ le ka kíim juntúul u láakʼtsileʼ tu chʼaʼtuklaj u pʼáatal u yuʼub u tsʼaʼabal xook tumen juntúul u testigo Jéeoba. Jach kʼuch tu puksiʼikʼal ka tu kanaj bix u kʼaabaʼ Dios, letiʼeʼ tu yaʼalaj: «Mix juntéen máanjaʼan kaʼach tin tuukul bix u kʼaabaʼ Dios». Tsʼoʼoleʼ tu yaʼalaj: «Teʼ kʼiin jeʼeloʼ káaj in wilik Dios bey juntúul máax jach tu jaajil yaneʼ. Tin wuʼuyaj tsʼoʼok in kaxtik juntúul in amigo».

17. ¿Baʼaxten taak u seguer k-alabartik u kʼaabaʼ Jéeoba? (Ilawil xan le fotooʼ).

17 Le kéen kʼaʼaytajnakoʼon wa le kéen kaʼansajnakoʼoneʼ k-aʼalik tiʼ le máakoʼob bix u kʼaabaʼ Diosoʼ yéetel jach bix letiʼ, le kéen k-beet beyoʼ táan k-alabartik u kʼaabaʼ. Le oʼolal maʼ u xuʼulul a wáantik uláakʼ máakoʼob ka u kʼaj óoltoʼob Jéeoba, beyoʼ yaan a alabartik u kiʼichkelem kʼaabaʼ. Tsʼoʼoleʼ yaan a wáantik u maasil utiaʼal ka u salvartubaʼob, yaan a seguertik u ejemplo Jesucristo yéetel yaan a kiʼimakkúuntik u yóol Jéeoba, le k-Taata yaan teʼ kaʼanoʼ. Jeʼex u yaʼalik le Salmo 145:​2, tuláakloʼoneʼ unaj k-aʼalik tiʼ Jéeoba: «Mix bikʼin kun xuʼulul in alabartik a kʼaabaʼ».

K-alabartik u kʼaabaʼ Jéeoba kéen k-kaʼans tiʼ uláakʼ máakoʼob yéetel kéen k-eʼestiʼob jach bix letiʼ (Ilawil párrafo 17)

¿BAʼAX JEʼEL A NÚUKIKEʼ?

  • ¿Baʼaxten k-kiʼimakkúuntik u yóol Jéeoba kéen k-alabart u kʼaabaʼ?

  • ¿Baʼaxten k-kiʼimakkúuntik u yóol Jesús kéen k-alabart u kʼaabaʼ Dios?

  • ¿Baʼaxten k-aʼalikeʼ k-áantik u maasil utiaʼal ka u salvartubaʼob kéen k-alabart u kʼaabaʼ Dios?

KʼAAY 2 A kʼaabaʼeʼ Jéeoba

a Yaʼab baʼax eʼesikeʼ Marcoseʼ meyajnajtiʼ u kʼaabaʼ Dios le ka tu tsʼíibtaj le baʼax tu yaʼalaj Jesúsoʼ. Le oʼolaleʼ teʼ Biblia Túumben Luʼumoʼ kaʼa tsʼaʼab u kʼaabaʼ Jéeobaiʼ.

b Kʼexaʼan jujunpʼéel kʼaabaʼob.